Pénztári szféra 2.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2008. március 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 116. számában (2008. március 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Múlt hónapban megkezdett összeállításunk második felében a tagsággal összefüggő kérdéseket tekintjük át, s ismertetjük az önkéntes biztosítókra vonatkozó tudnivalókat.

A pénztártagság létesítésének szabályai

A pályakezdők számára az ún. vegyes finanszírozású nyugdíjrendszerben való részvétel, azaz a magán-nyugdíjpénztári tagság létesítése változatlanul kötelező. (Ez alól az általános rendelkezés alól csak 2002-ben volt kivétel. 2002. évben, a pályakezdő fiatalok önkéntes döntésük alapján válhattak pénztártaggá.)

2008. január 1-jétől kiegészültek a pénztártagsági jogviszony létesítésére vonatkozó rendelkezések azzal, hogy az Mpt. 4. § (2) bek. L.) pontjában nevesített "nyugdíj-biztosítási jogviszony" fogalma újabb jogviszonyokkal bővült.

2008. január 1-jétől a Tbj-tv. 5. §-ában és a Tbj-tv. 34. § (1) bekezdésében foglalt jogviszonyokon kívül, az Mpt. alkalmazásában nyugdíj-biztosítási jogviszonynak minősül a Tbj-tv. 26. § (1) bekezdésében meghatározott, nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettséggel járó jogviszony is. Az új rendelkezés hatályba lépésével azok a személyek, akik nyugellátási jogosultságot gyermeknevelési ellátás vagy ápolási díj utáni járulékfizetéssel szereznek, az általános feltételek szerint válhatnak magánnyugdíjpénztár tagjává.

A pénztártagság létesítésének szabályait az Mpt. 3. §-a tartalmazza. [2008. január 1-jétől a pénztártagsági jogviszony létesítése tekintetében a Tbj-tv. 4. §-a n)-o) pontja utaló rendelkezést tartalmaz az Mpt. 3. §-ára.] E rendelkezés szerint az a természetes személy válik kötelezően pénztártaggá, aki Magyarországon első ízben létesít nyugdíj-biztosítási jogviszonyt, és ebben az időpontban még nem töltötte be a 35. életévét (a továbbiakban: pályakezdő).

Fontos tudni, hogy nyugdíj-biztosítási jogviszony létesítése esetén a 35. életévét be nem töltött személy a jogviszony létrejöttét követő 15 napon belül nyilatkozik foglalkoztatójának - megállapodás kötése esetén a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervnek - arról, hogy a kötelező pénztártagság létesítésének feltételei fennállnak-e. Ilyen tartalmú nyilatkozat esetén a korábban fennálló biztosítási jogviszonyt igazolni kell.

Önkéntes döntése alapján pénztártaggá válhat az a pályakezdőnek nem minősülő természetes személy, aki

- Magyarországon nyugdíj-biztosítási jogviszonyban áll, és nem töltötte be a 30. életévét,

- első ízben létesít Magyarországon nyugdíj-biztosítási jogviszonyt;

- a Tbj-tv.-ben meghatározottak szerinti harmadik állam állampolgára, illetőleg hontalan, ha Magyarországon nyugdíj-biztosítási jogviszonyban áll.

Önkéntes döntése alapján pénztártagságot létesítő személynek nyilatkoznia kell arról, hogy a pénztártagság létesítésének jogszabályi feltételei fennállnak.

Az önkéntes döntéssel pénztártaggá váló biztosított esetében a törvényben meghatározott életkori feltételnek a tagsági jogviszony kezdeményezésének időpontjában kell fennállnia. A tagsági jogviszony kezdeményezésének időpontja a teljeskörűen kitöltött belépési nyilatkozat postára adásának, személyes benyújtás esetében pedig pénztári átvételének a napja. [Mpt. 3. §-a (7) bek.]

A pénztártagság létrejöttével kapcsolatos eljárás

A biztosított által választott pénztárral történő tagsági jogviszony létesítését - az irányított pályakezdő kivételével - a biztosított írásban tett belépési nyilatkozattal kezdeményezi. A kötelező pénztártagság (pályakezdő esetében) a biztosított által választott pénztárral a belépési nyilatkozat pénztár által történő elfogadásával, a biztosítási jogviszony kezdő időpontjára visszaható hatállyal jön létre.

A belépési nyilatkozat elfogadása

A pénztár a belépési nyilatkozat elfogadását nem tagadhatja meg, ha a biztosított a törvény, illetve az SzMSz előírásai szerint megfelel a pénztártagságra meghatározott feltételeknek. Ha a belépési nyilatkozat kézhezvételét követő 15 napon belül a pénztár a belépési nyilatkozat elfogadását nem utasítja el, azt elfogadottnak (záradékoltnak) kell tekinteni.

A belépési nyilatkozat elutasítása

Ha a pénztár a belépési nyilatkozat elfogadását elutasította, az elutasító döntéstől számított 3 munkanapon belül az elutasítás tényéről egyidejűleg értesítést küld a munkáltatónak, a biztosítottnak és a pénztárak központi nyilvántartásának. A belépési nyilatkozat elfogadásának elutasítása esetén - amennyiben a pályakezdő biztosított még nem pénztártag - a pályakezdő az első biztosítási jogviszony keletkezési napjától kezdődő hatállyal a lakóhelye szerint illetékes területi pénztár tagjává válik.

Irányított pályakezdő

A pályakezdőnek a biztosítási jogviszony kezdetétől 15 nap áll rendelkezésére, hogy magánnyugdíjpénztárat válasszon, és azt foglalkoztatójának bejelentse. Amennyiben a pályakezdő az előírt határidőn belül a pénztárválasztási jogával nem él, vagy a bejelentési kötelezettségét elmulasztja, az első biztosítási jogviszony keletkezése napjától kezdődő hatállyal - kötelezően, a törvény erejénél fogva - a lakóhelye szerint illetékes területi pénztár tagjává válik (irányított pályakezdő).

A területi pénztárba irányítás (adatszolgáltatás) mindkét esetben a foglalkoztató kötelezettsége. A foglalkoztató irányított pályakezdőkre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségét a 172/1997. (X. 6.) Korm. rendelet tartalmazza.

A területi pénztár a tagsági jogviszony létrejöttéről való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül a tagsági okirat egyidejű megküldésével értesíti a tagot és a munkáltatót a pénztártagság létrejöttéről.

A magánnyugdíjpénztárak a záradékolt belépési nyilatkozatok egyes példányait közvetlenül a tagnak és a foglalkoztatónak kötelesek megküldeni, a záradékolást követő 8 napon belül.

Pénztárak közötti átlépés törvényi feltételei

A pénztárak közötti átlépés feltételei 2007. január 1-jétől lényegesen egyszerűsödtek, a szabályok 2008. január 1-jétől ismét változtak.

Az átlépésre vonatkozó szabályok 2008. január 1-jétől kiegészülnek az elszámolóegységekre épülő nyilvántartást vezető pénztárakra vonatkozó szabályokkal.

Az átlépés jogi feltételei

Az átlépésre vonatkozó törvényi rendelkezéseket az Mpt. 23. §-ának (4) bekezdése és a 24. § (1)-(3) bekezdése tartalmazza. E rendelkezések alapján a pénztártagsági jogviszony átlépéssel való megszüntetésére legkorábban a pénztárbeli tagsági viszony kezdő időpontjától számított hat hónap eltelte után kerülhet sor, kivéve ha a pénztártagság zárt pénztárban az SzMSz szerinti feltételek megszűnése miatt szűnik meg.

A pénztártag átlépésére, a tag erre irányuló írásbeli bejelentése alapján, a pénztárbeli tagsági viszony kezdő időpontjától számított hat hónap eltelte után:

- legkésőbb a bejelentés napját magában foglaló negyedévet követő negyedév utolsó napjával kerül sor. A bejelentést az átlépéssel érintett pénztárakhoz kell benyújtani. Fontos tudni, hogy az átlépésre irányuló bejelentést nem lehet visszavonni,

- elszámolóegységekre épülő nyilvántartási rendszert vezető pénztár esetén:

a bejelentés hónapjának utolsó napjával kerül sor, ha az átlépésre vonatkozó bejelentés a hónap fordulónapját megelőzően 10 munkanappal beérkezett a pénztárhoz,

- ha a bejelentésben a tag meghatározza az átlépése fordulónapját, akkor az átlépésre a fordulónapot magában foglaló hónap utolsó napjával kerül sor,

- a hónap utolsó 10 munkanapján beérkező írásbeli bejelentés alapján a pénztár a tag tagsági jogviszonyát a pénztár szabályzata szerint vagy a bejelentés hónapjának fordulónapjával, vagy az azt követő hónap fordulónapjával szüntetheti meg.

A bejelentést az átlépéssel érintett pénztárakhoz kell benyújtani. Fontos tudni, hogy az átlépésre irányuló bejelentést ez esetben sem lehet visszavonni.

Az előző rendelkezéseket nem kell alkalmazni, ha az átlépésre a pénztárak egyesülésével, szétválásával vagy a pénztár megszűnésével összefüggésben kerül sor.

Továbbra sem kell viszont azt vizsgálni, hogy van-e a tagnak tagdíjhátraléka, így az esetleges tagdíjhátralék nem akadálya az átlépésnek.

A pénztártagok tájékoztatása, egyéni számlaértesítő

A pénztár köteles a pénztártag egyéni számlájának tárgyévi alakulásáról, valamint annak tárgyév végi egyenlegéről számlaértesítőt küldeni a pénztártag részére évente legalább egy alkalommal, legkésőbb a tárgyévet követő év június 30-áig. A tárgyévben elszámolóegységre épülő rendszert alkalmazó pénztár esetén a számlaértesítőt a tárgyévet követő év február 28-áig kell megküldeni. * 2008. január 1-jétől az egyéni számlaértesítő adattartalmát is módosították annak megfelelően, hogy a pénztár vezet-e elszámolóegységen alapuló nyilvántartási rendszert vagy nem. [A rendelkezést a 282/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet 22. §-a tartalmazza.] * Amennyiben a pénztár egyéni számlára vonatkozó hozamrátát közöl a számlaértesítőben, akkor köteles feltüntetni a számítás módját is, amelynek alapján a tag a számlakivonaton szereplő adatokból azt ellenőrizni tudja.

Az átlépés költsége

Az átlépéskor a pénztár a tag követelésének megfelelő összeget a tag által választott pénztárba e pénztár felszólítása alapján utalja át. A pénztár a tagsági jogviszony megszüntetésével kapcsolatos tényleges költségeket, legfeljebb azonban a tag követelésének egy ezrelékét vonhatja le a tag követeléséből. A pénztárnak a kedvezményezett, továbbá a pénztártag részére történő egyösszegű kifizetés, valamint más pénztárba való átlépés esetén a jogviszony megszűnésének időpontja és az átutalás napja közötti időszakra hozamot kell fizetnie.

Az átlépés eljárási szabályai

Az eljárási szabályokat a magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységéről szóló 282/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet 29. §-a tartalmazza.

Átlépési nyilatkozat

Az egyik pénztárból a másikba átlépni kívánó pénztártagnak átlépési nyilatkozatot kell benyújtania az érintett pénztárakhoz (a továbbiakban: átadó, illetve átvevő pénztár). A pénztártag írásbeli felhatalmazása alapján az átlépési nyilatkozatot az átvevő pénztár is benyújthatja az átadó pénztárhoz. Az átlépési nyilatkozat nyomtatványt a tag kérésére a pénztár saját költségére haladéktalanul a tag rendelkezésére bocsátja. Az átlépés a választott pénztár belépési nyilatkozatának kitöltésével is történhet, amennyiben a belépési nyilatkozat az átlépéshez szükséges adatokat és a pénztártag felhatalmazását is tartalmazza.

Az átlépés feltételeinek vizsgálata

A nyilatkozat alapján a pénztárak megvizsgálják az átlépés feltételeinek meglétét. A vizsgálat eredményéről az érintett pénztárak az átlépési kérelem beérkezését követő hónap 8. napjáig értesítést küldenek egymásnak oly módon, hogy a jogszabályban előírt határidők tarthatók legyenek. Amennyiben az átlépés feltételei nem állnak fenn, erről az átadó pénztár értesíti a pénztártagot.

A tagdíj-kiegészítésre vonatkozó rendelkezések pontosítása

2008. január 1-jétől pontosították a tagdíj-kiegészítés vállalására (kötelezettségvállalásra) vonatkozó rendelkezéseket. * E rendelkezések szerint a munkáltató egyoldalú, írásban történő kötelezettségvállalással munkavállalója tagdíját vagy a tag saját tagdíját együttesen a tagdíjalap 10 százalékáig kiegészítheti. Új rendelkezése a törvénynek, hogy írásban történő kötelezettségvállalásnak minősül a tagdíj-kiegészítés Tbj-tv. 50. §-a szerinti bevallása is, amely alapján a bevallási és befizetési kötelezettség a vállalás megszűnésének bejelentéséig fennáll. * A munkáltató kötelezettségvállalása minden munkavállalóra azonos mértékben és egyforma feltételekkel vonatkozik. * Egyebekben a szabályozás nem változott, az Mpt. 26. §-a szerinti kötelezettségvállalás alapján megállapított tagdíj-kiegészítés bevallására, megfizetésére, ellenőrzésére, behajtására és végrehajtására a tagdíjra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

A tagsági jogviszony megszűnése és kezdete

Amennyiben az átlépés jogszabályi feltételei fennállnak, a tag tagsági viszonya annak a negyedévnek az utolsó napjával szűnik meg, amelyben a tag, illetve a tag írásbeli felhatalmazása alapján az átvevő pénztár az átlépési nyilatkozatot (vagy az átlépési szándékot és a tag felhatalmazását tartalmazó belépési nyilatkozat másolatát) az átadó pénztárhoz benyújtotta.

Az átlépő tag tagsági viszonya az átvevő pénztárban, az átadó pénztári tagsági jogviszony megszűnését követő napon (a továbbiakban: átlépés napja) kezdődik. Az átlépés napjától kezdődően, az átlépett pénztártagra vonatkozó tagdíjbevallási és -befizetési kötelezettséget a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényben és a végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendeletben foglalt szabályok szerint kell teljesíteni.

Az átadó pénztár az átlépés napját megelőzően, de legkésőbb az átlépési kérelem beérkezését követő hónap 8. napjáig a tagdíjfizetés folytonossága érdekében az átlépés feltételeinek meglétét és a tag valamennyi, az átlépéskor nyilvántartott munkáltatója nevét és azonosító adatait közli az átvevő pénztárral.

A foglalkoztatók értesítése

Az átvevő pénztár az átlépés feltételeinek meglétéről a tagot, a tagdíjfizetési kötelezettségnek az átlépés napja utáni teljesítéshez szükséges adatokról a tagot és annak valamennyi, az átlépéskor nyilvántartott munkáltatóját, illetve a javára befizetőket legkésőbb az átlépés napját követő 15 napon belül írásban értesíti.

A taggal való elszámolás szabályai

Az átadó pénztárban a taggal való elszámolást a tagsági viszony megszűnésének napjáig terjedő bevallási időszakra vonatkozó tagdíjbevallások, pótbevallások, önellenőrzések és befizetések figyelembevételével, a tagsági viszony megszűnésének napjára vonatkozóan kell elvégezni. A tag egyéni számláját is ezzel a nappal mint fordulónappal kell lezárni.

Az átlépést megelőző bevallási időszakban befizetett és függőszámlán nyilvántartott foglalkoztatói túlfizetés vonatkozásában az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) által az átlépett tagra teljesített olyan adatszolgáltatást, amely

- az átlépés napját követően érkezik be, és amely vonatkozásában

- a bevallás benyújtásának napja nem későbbi, mint az átlépés napját magában foglaló hónap utolsó napja,

- a pénztár a túlfizetés rendezése érdekében feldolgozza. Az átlépett tagra azonosított tagdíj összegét és a függőszámla alapján megállapított hozamot - utólagos adatszolgáltatás mellett - az átvevő pénztár részére át kell utalni.

Amennyiben az átlépés napját magában foglaló hónap utolsó napját követően az átlépett tagra - az átlépés napját megelőző bevallási időszakra vonatkozóan - az APEH-től végrehajtási eljárásból, vagy az adóhatóság által kirótt késedelmi pótlék megfizetéséből átutalás érkezik, ennek összege alapján is átutalást kell teljesíteni az átvevő pénztár részére.

A tagi követelés átutalása, hozamfizetés szabályai

A pénztárnak a pénztártag, illetve a kedvezményezett részére történő egyösszegű kifizetés, valamint más pénztárba való átlépés esetén a tagsági jogviszony megszűnésének fordulónapja és az átutalás napja közötti időszakra hozamot kell fizetnie.

Visszalépés a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe

Visszalépés öregségi nyugdíjjogosultság esetén

Azok a pénztártagok, akik 2012. december 31-ig szereznek öregségi nyugellátásra jogosultságot, és a pénztártagsági jogviszonyuk nem haladja meg a 120 hónapot, valamint a magánnyugdíjpénztár tájékoztatása szerint a részükre számított magán-nyugdíjpénztári járadékszolgáltatás (életjáradék) várható összege nem éri el a 75 százalékos mértékben megállapított társadalombiztosítási nyugellátásuk 25 százalékát, 2012. december 31-éig történő nyugdíjba vonulásukkor - változatlanul - kezdeményezhetik a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe való visszalépést [Mpt. 23. § (1) bekezdés f) pont].

A 120 hónap számításának alapja a pénztártagsági jogviszony időtartama, következésképpen a 120 hónap pénztártagsági jogviszony vizsgálatánál a tagsági jogviszony tényleges kezdő időpontját kell figyelembe venni, abban az esetben is, ha a tagdíjfizetés kezdete és a tagsági jogviszony kezdete nem azonos időpontra esik.

Visszalépés rokkantsági nyugdíjjogosultság esetén

A rokkantsági nyugellátásra jogosult pénztártag a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépését a saját döntése szerint, változatlanul a rokkantsági nyugellátás igénylésekor, de legkésőbb a rokkantsági nyugdíjigény elbírálása tárgyában hozott elsőfokú határozat kézhezvételét követő 30 napon belül kezdeményezheti. [Mpt. 23. § (1) bekezdés d) pont.]

A fegyveres testületek tagjai visszalépése

2008. január 1-jétől speciális szabályok vonatkoznak a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak szolgálati nyugdíjjogosultsága esetén a visszalépésre.

A 2008. január 1-jétől hatályos rendelkezések alapján a pénztártag visszaléphet a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe, amennyiben önkéntes döntése alapján vált a pénztár tagjává, és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvényben (a továbbiakban: Hszt.), illetve a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvényben (továbbiakban: Hjt.) meghatározott szolgálati viszonyban áll, és 2007. december 31-én legalább húsz év, a Hszt., illetve a Hjt. szerinti tényleges szolgálati viszonyban eltöltött szolgálati idővel rendelkezik [Mpt. 23. § (1) bekezdés h) pontja és az Mpt. 123. § (8) bekezdése].

A visszalépés eljárási szabályai

A vonatkozó jogszabályi rendelkezésekben meghatározott feltételek teljesülése mellett, az öregségi, valamint a rokkantsági nyugdíjjogosultság esetén, a pénztártag a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépési szándékáról a társadalombiztosítási nyugdíjigény benyújtásával egyidejűleg írásban nyilatkozik a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv részére.

A nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv ezt követően írásban értesíti az érintett magán-nyugdíjpénztárat a pénztártag visszalépési szándékának bejelentéséről és a nyugdíj megállapításának kezdő időpontjáról, valamint a 75%-os mértékben megállapított társadalombiztosítási nyugellátás összegéről.

A nyugdíj-biztosítási igazgatási szervnek a társadalombiztosítási nyugellátás összegéről szóló értesítését követően a magánnyugdíjpénztár haladéktalanul, írásban tájékoztatja a pénztártagot az egyéni számlakövetelés alapján számított életjáradék várható összegéről, illetőleg az öregségi nyugdíjra jogosult tag 2012. december 31-ig kezdeményezett visszalépése esetén megvizsgálja a visszalépés feltételeit is, és arról írásban igazolást ad ki a pénztártag részére.

Amennyiben a pénztártag a visszalépésről dönt, a pénztárhoz benyújtja visszalépési kérelmét, melyet az haladéktalanul továbbít a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv részére. A 2012. december 31-ig kezdeményezett visszalépés esetén a pénztárnak ezzel egyidejűleg az igazolást is továbbítania kell.

A visszalépési kérelem - legkésőbb - a nyugdíjigény elbírálása tárgyában hozott elsőfokú határozat kézhezvételét követő 30 napon belül nyújtható be.

Ezt követően a társadalombiztosítási nyugellátás összegének 100%-os mértékben történő megállapításáról a nyugdíj-biztosítási szerv értesíti a magánnyugdíjpénztárat.

A tagdíj-kiegészítés összegét a magánnyugdíjpénztár, a visszalépést követő 60 napon belül a tag rendelkezése szerint visszafizeti, vagy önkéntes nyugdíjpénztárba utalja át. Amennyiben a pénztártag rendelkezése szerint a pénztár a tagdíj-kiegészítés összegét részére visszafizeti, abban az esetben, az összeg után a mindenkori adójogszabályok szerint kell a személyi jövedelemadót megfizetni.

A pénztárak központi nyilvántartása, a foglalkoztatók adatkérési lehetősége

A rendelkezés 2008-ban nem változott, viszont a tagdíjbevallási és -befizetési kötelezettség teljesítése során a foglalkoztatók számára jelentősége lehet minden olyan esetben, amikor alkalmazottja pénztártagságára vonatkozóan nem áll rendelkezésére megfelelő információ.

A központi nyilvántartásba saját adatai tekintetében az érintett pénztár, foglalkoztató vagy természetes személy betekinthet, a róla nyilvántartott adatokról felvilágosítást kérhet.

A központi nyilvántartásból a foglalkoztató a vele a Tbj-tv. 5. §-a szerinti biztosítási jogviszonyt létesített pénztártag adatainak szolgáltatását igényelheti, ha arra a pénztártagot terhelő tagdíjbevallási és -befizetési kötelezettség teljesítése érdekében van szükség. Az adatokat - az adatkérés céljának és jogalapjának egyidejű igazolása mellett - írásban kell kérelmezni, a központi nyilvántartásból teljesíthető adatszolgáltatás a pénztártagsági jogviszony fennállására és az érintett pénztár adatainak átadására terjedhet ki.

A pénztártagok által válaszható portfólió

Az önkéntes pénztári rendszerhez hasonlóan 2007. évtől a magánnyugdíjpénztárak esetében is bevezetésre kerül a választható portfólió rendszere. A szabályozás 2008. január 1-jétől további pontosításra, kiegészítésre került.

A választható portfóliós rendszerben a pénztártagok - meghatározott keretek között - megválaszthatják pénztári megtakarításuk befektetésének kockázatát.

A szabályokat annak figyelembevételével alakították, hogy a felhalmozási idő előrehaladtával a kockázatok mérséklése indokolt. A törvényi rendelkezések szerint a választható portfóliós rendszer alkalmazása 2009. évtől válik kötelezővé a pénztáraknak.

Az új rendelkezések szerint a nyugdíjpénztár választható befektetési portfóliót biztosító rendszert (a továbbiakban: választható portfóliós rendszer) működtet, melyben a pénztár felhalmozási időszakban lévő tagjainak egyéni nyugdíjszámláján lévő megtakarítása - a nyugdíjkorhatárig hátralévő idő, illetve a tag döntése alapján - a portfóliók valamelyikébe kerül elhelyezésre.

A választható portfóliós rendszerben három portfóliót lehet és kell létrehozni, amelyek az alábbiak:

- klasszikus,

- kiegyensúlyozott,

- növekedési.

A pénztár a tagok besorolását minden év december 31-ével aktualizálja, a szükséges átsorolásokat elvégzi. Amennyiben a pénztártag egyedi portfólióváltási igényéről nyilatkozik a pénztárnak, akkor a pénztárnak a besorolásaktualizálást - az adott tagra nézve - nem kell elvégeznie.

Egyedi portfólióváltási igény bejelentése

2008. január 1-jétől hatályos rendelkezések szerint a pénztártag a nyugdíjkorhatárának eléréséig hátralévő idő alapján meghatározott besorolástól eltérhet (egyedi portfólióváltás), azonban a nyugdíjkorhatárt megelőző 5 évben a növekedési portfóliót nem választhatja.

A tagnak a pénztár felé írásban nyilatkoznia kell az egyedi portfólióváltási igényéről. Az egyedi portfólióváltási igény nem vonható vissza.

A pénztárnak a tag nyilatkozatában meghatározott fordulónapot követő 8 munkanapon belül a portfólióváltást végre kell hajtania.

Az egyedi portfólióváltás pénztártagra terhelt költsége

A portfólióváltási igényeket a pénztár szintjén összegezni kell. Az egyedi portfólióváltással összefüggő, pénztártagra terhelt költségek nem haladhatják meg az egyéni számlakövetelés egy ezrelékét, és nem lehetnek magasabbak 2000 forintnál, amelyet a pénztár az egyéni számlával szemben érvényesíthet.

Elszámolóegységekre épülő nyilvántartás

Az elszámolóegységekre épülő nyilvántartási rendszer bevezetésével a jövőben lehetőség nyílik a napi szintű hozammegállapításra és -felosztásra.

Annak érdekében, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagok megtakarításaik gyarapodását egyszerűen figyelemmel kísérhessék, 2008. évtől lehetővé válik, 2009. évtől pedig kötelező lesz az ún. elszámolóegységekre épülő hozamjóváírási rendszer bevezetése.

Az elszámolóegység fogalma

Elszámolóegység a tagok felhalmozási időszakban fennálló követelésének, valamint a függő tételeknek a kimutatására, nyilvántartására szolgáló, napi árfolyammal rendelkező egység.

Az elszámolóegységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztárnak a fedezeti tartalék eszközeinek befektetéséből - kivéve a szolgáltatási tartalékot - származó eredményt (beleértve az eszközök piaci értéken történő értékelésekor megállapított különbözetet is) a tagok egyéni számlái javára naponta kell jóváírni.

A pénztárak nyilvános működésével, a tagi tájékoztatással kapcsolatos új rendelkezés, hogy a jövőben az internetes honlappal rendelkező pénztárak kötelesek az alapszabályt érintő, illetve ezen belül a bevételek tartalékok közötti megosztásával kapcsolatos módosításokat 2 napon belül honlapjukon közzétenni. Az elszámolóegységekre épülő nyilvántartási rendszert működtető pénztárak naponta kötelesek az elszámolóegységek árfolyamát nyilvánosságra hozni, illetve a korábbi árfolyamokat hozzáférhetővé tenni.

Az elszámolóegységekre épülő nyilvántartási rendszert működtető pénztár az elszámolóegységek árfolyamát választható portfóliónként honlapján naponta közzéteszi. A pénztárnak honlapján jelezni kell, hogy a Felügyelet honlapján az elszámolóegységek árfolyamára vonatkozóan összehasonlító adatok találhatók. A közzététellel egy időben a pénztárnak az elszámolóegységek árfolyamát be kell jelentenie a Felügyeletnek, és azt a Felügyelet a honlapján közzéteszi.

A pénztárnak biztosítania kell, hogy az elszámolóegységek árfolyama honlapján bármikor visszakereshető és honlapjáról letölthető legyen.

A tagdíjbefizetések tartalékok közti megosztása

2008. január 1-jétől hatályos rendelkezések szerint a fedezeti tartalék (a pénztártagok egyéni számlája) javára 2008. évben a pénztár a tagdíj, illetve tagdíj célú támogatás legalább 94,5 százalékát, 2009-től 95,5 százalékát köteles jóváírni. Ettől a pénztár a tagsági jogviszony létesítését követő első havi tagdíj esetében külön jogszabályban meghatározottak szerint eltérhet (Mpt. 62/A. §-a).

(A fedezeti tartalék javára a pénztár a tagdíj, illetve tagdíj célú támogatás legalább 94 százalékát volt köteles 2007. évben jóváírni.)

A pénztár a bevételeit (befizetett kötelező és kiegészítő tagdíjak, egyéb bevételek) köteles három részre bontani. A bevételei egy részéből köteles fedezeti és likviditási tartalékot létrehozni, egy részét pedig működési tevékenységre elkülöníteni. A tartalékok kizárólag a törvény előírásai szerint használhatók fel. A befizetések tartalékok közötti felosztásának mértékét - a törvény keretein belül - a pénztár a Szervezeti és Működési Szabályzatban szabályozza.

Fedezeti tartalék

A fedezeti tartalék a szolgáltatások fedezetének gyűjtésére és finanszírozására szolgál. Ebbe kerül tehát a pénztártag tagdíjának az a része, amely a majdani nyugdíjszolgáltatása fedezetéül szolgál, és ide kerül az erre az összegre eső nettó hozam is. A fedezeti tartalékon belül elkülönítetten kell kezelni az egyéni számlákat és a szolgáltatási tartalékokat.

Működési tartalék

A működési tartalék a bevételek működési tevékenységre elkülönített része, a pénztár működésének a tagok által közösen megteremtett forrása.

Likviditási tartalék

A likviditási tartalék a pénztár fizetőképességének biztosítására szolgáló, a tagok által közösen finanszírozott tartalék.

Önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak

Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak a társadalombiztosítási ellátórendszer mellett egyre fontosabb szerepet töltenek be. Az állami ellátórendszer folyamatos változása nem hagyja érintetlenül az önkéntes pénztárakat sem. Jóllehet az önkéntes pénztárak célja és működése alapvetően ugyanaz marad, mégis minden évben, sőt nem egy esetben év közben is változtat a jogalkotó a működési kereteken. Nincs ez másként 2008-ban sem: ismét történtek változtatások a jogszabályi rendelkezésekben. Azonban a tavalyi jórészt korlátozó, illetve megszorító intézkedésekhez képest a 2008 januárjától hatályos új előírások inkább fejlesztő jellegűek, amelyek a pénztári intézményrendszer hatékonyabb működését kívánják elősegíteni.

Az adózási szabályokban egy, a nyugdíjpénztári kifizetéseket érintő korrekciós jellegű szigorítás történt. Pozitív fejleményként kell azonban azt értékelni, hogy a kedvezményezés rendszere fennmaradt (sőt az egészségpénztárak esetében némileg még bővült is), így az önkéntes pénztári megtakarításokat (és ehhez hasonlóan a nyugdíj-előtakarékossági számlát) a jogalkotó továbbra is kiemelten kezeli.

Tagdíj

A tagok által fizetett tagdíjra vonatkozó szabályok apró technikai módosításokat leszámítva lényegében megegyeznek a 2007-ben irányadóakkal.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja-tv.) 44/A. §-a szerint a pénztártag magánszemély az adóbevallásában, vagy az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő adómegállapítás céljából tett nyilatkozat alapján rendelkezhet az összevont adóalapja adókedvezmények levonása után megmaradó részéről az alábbiak szerinti összegben:

- a magánszemély által önkéntes nyugdíjpénztárba teljesített tagdíjbefizetés, a munkáltatói hozzájárulás adóköteles része, valamint az egyéni számlán jóváírt adóköteles összegek (pl. átcsoportosítás a fedezeti alapra, támogatói adomány egyéni számlára jutó összege stb.) együttes összegének 30%-a, de legfeljebb 100 000 Ft (a nyugdíjkorhatárt 2020. január 1-je előtt betöltő személy esetében legfeljebb 130 000 Ft);

- a magánszemély által

1. önkéntes egészségpénztárba vagy önkéntes önsegélyező pénztárba teljesített tagdíjbefizetés, a munkáltatói hozzájárulás adóköteles része, valamint az egyéni számlán jóváírt adóköteles összegek (pl. átcsoportosítás a fedezeti alapra, támogatói adomány egyéni számlára jutó összege stb.) együttes összegének 30%-a, de legfeljebb 100 000 Ft (a nyugdíjkorhatárt 2020. január 1-je előtt betöltő személy esetében legfeljebb 130 000 Ft),

2. önkéntes egészségpénztárban az egyéni egészségszámlán az adóévben legalább 24 hónapra lekötött összegnek, valamint az igénybe vett, a jogszabály által prevenciósnak minősített szolgáltatások ellenértékének 10%-a a ba) pont alapján igénybe vett kedvezményen túlmenően azzal, hogy a ba) és a bb) pontok alapján igénybe vett kedvezmény nem haladhatja meg a ba) pontban meghatározott mértéket,

- az előbbi pontok szerinti rendelkezés külön-külön értendő azzal, hogy azok együttes összege a 120 000 Ft-ot (a nyugdíjkorhatárt 2020. január 1-je előtt betöltő személy esetében 150 000 Ft) nem haladhatja meg. A maximális kedvezmény tehát a jövőben is csak akkor vehető igénybe, ha valaki a nyugdíjpénztáron kívül egy másik egészség- vagy önsegélyező pénztár tagja.

Az így meghatározott összeget az adóhatóság a visszatérítendő jövedelemadóra vonatkozó szabályok szerint utalja át a tag által megjelölt pénztárba. A tag csak olyan pénztárat jelölhet meg, amelyben fennálló tagsági jogviszonya alapján jogosult a rendelkezésre. Több ilyen számla esetén is csak egy számla jelölhető meg. Az átutalás feltétele, hogy a magánszemélynek az adóhatóságnál ne legyen adótartozása, és a tárgyévi adó is befizetésre kerüljön. Az adóhatóság az összeget az adóbevallás beérkezésétől számított 30 napon belül utalja át, de legkorábban a tárgyévet követő március 1-jén.

Amennyiben az adóhatóságtól beérkező átutaláskor a magánszemély a pénztárnak már nem tagja, akkor a befolyt összeget a pénztár az alábbiak szerint kezeli:

- más pénztárba való átlépés esetén az összeget a pénztár az új pénztárba átutalja,

- kilépés, nyugdíjszolgáltatás igénybevétele miatt megszűnt tagsági jogviszony esetén a pénztár az összeget további rendelkezés nélkül a magánszemélynek kiutalja,

- a magánszemély halála esetén a pénztár további rendelkezés nélkül annak utalja át, aki az egyéni számlára jogosulttá vált (a tag által megjelölt kedvezményezett, ennek hiányában az örökös),

- az előbbiekben nem említett esetben a pénztár az összeget az adóhatóságnál erre a célra nyitott beszedési számlára visszautalja, azzal, hogy a visszautalt összegre a magánszemély az adóhatósághoz benyújtott kérelme alapján akkor tarthat igényt, ha igazolja, hogy tagsági jogviszonya neki fel nem róható okból szűnt meg.

Az adóról való rendelkezés a pénztártól kapott adóigazolás alapján lehetséges. A munkáltatói hozzájárulás adóköteles része után járó támogatás a munkáltató adóigazolása alapján történik.

Az önkéntes pénztári befizetések utáni támogatásról az összjövedelemre tekintet nélkül lehet rendelkezni, erre nem alkalmazandók a más adókedvezményekre vonatkozó jövedelmi korlátok.

A fizetendő adó összege változásának hatása

Az Szja-tv. 44/C. §-a (2) bekezdése szabályozza azt az esetet, ha utóbb - önellenőrzés vagy utólagos adómegállapítás folytán - a fizetendő adó összege megváltozik. A szabályozás aszimmetrikus. Amennyiben a fizetendő adó összege növekszik, akkor az az utalás összegére nincs kihatással. Ennek alapján, ha valaki azért nem tudta igénybe venni a befizetései után járó teljes adókedvezményt, mert az adókedvezményekkel csökkentett adófizetési kötelezettsége annál kevesebb volt, akkor abban az esetben sem kap utólag az eredetinél több támogatást, ha későbbi módosítás azt már lehetővé tenné. Ellenben, ha utóbb a fizetendő adó összege olyan mértékben lecsökken, hogy az már kevesebb, mint az adóról való rendelkezés keretében átutalt összeg, akkor a különbözetet az adóhatóság személyijövedelemadó-kötelezettségként határozattal írja elő.

Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztári kedvezmény függetlensége

Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztári kedvezmény független a nyugdíj-előtakarékossági számlára történő befizetések után járó kedvezménytől (Szja-tv. 44/B. §). A nyugdíj-előtakarékossági számlára való befizetések után szintén a befizetett összeg 30%-a, de legfeljebb 100 000 Ft (a nyugdíjkorhatárt 2020. január 1-je előtt betöltő személy esetében legfeljebb 130 000 Ft) támogatás jár. A két kedvezmény egymásra tekintet nélkül érvényesíthető. Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztári kedvezmény független a foglalkoztatói nyugdíjintézménybe történő foglalkoztató vagy munkavállaló által igénybe vehető kedvezményektől is. * Ha a magánszemély mind az önkéntes pénztári tagsága, mind nyugdíj-előtakarékossági számlára való befizetései után rendelkezni kíván az adójáról, azonban a nyilatkozatokban megjelölt összegek együttes összege meghaladja a fizetendő adó összegét, akkor az adóhatóság a nyilatkozatokban megjelölt összegek arányát alapul véve teljesíti az átutalásokat, azzal, hogy az egyes átutalások jogcím szerinti összege ebben az esetben sem haladhatja meg az egyébként alkalmazandó korlátokat.

Munkáltatói hozzájárulás

A munkáltatói hozzájárulás ösztönzése a munkáltató oldalán

A munkáltatói hozzájárulás formailag a tagdíj átvállalását jelenti, azonban a közterhek szempontjából attól lényegesen eltér. A közterheket egyrészt a munkáltató oldalán, mint a jövedelmet juttató, másrészt pedig a pénztártag oldalán, mint jövedelmet szerző oldalán külön-külön célszerű megvizsgálni.

A munkáltató, illetve egyéni vállalkozó az alkalmazottja javára teljesített munkáltatói hozzájárulást költségként elszámolhatja [a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao-tv.) 3. számú melléklete B) fejezet 3. pont, illetve Szja-tv. 11. sz. melléklet 5. pont].

Lényeges, hogy az egyéni vállalkozó csak az alkalmazottja javára fizethet munkáltatói hozzájárulást ezekkel az adózási feltételekkel.

A költségként elszámolható mértékre nincsenek korlátok, így elvileg bármekkora juttatás költségnek minősül.

A munkáltatói hozzájárulás adókövetkezményei a pénztártag oldalán

Nem kell a jövedelem kiszámításánál figyelembe venni a munkáltatói hozzájárulás összegét, feltéve ha az nem haladja meg az alábbi mértéket [Szja-tv. 7. § (1) bekezdés k) pont]:

- az önkéntes nyugdíjpénztárba munkáltatói hozzájárulásként fizetett összegnek a tárgyhónap első napján érvényes havi minimálbér 50%-át meg nem haladó része,

- az önkéntes egészség- vagy önsegélyező pénztárba munkáltatói hozzájárulásként fizetett összegnek a tárgyhónap első napján érvényes havi minimálbér 30%-át meg nem haladó része.

Az előbbi pontokban említett összegek külön-külön értendőek.

Az önkéntes egészség- és önsegélyező pénztári adómentes munkáltatói hozzájárulás összege tehát a havi minimálbér 20%-áról 30%-ára emelkedett, itt tehát a kedvezmény bővüléséről van szó. Figyelembe véve azt, hogy az adókedvezmények általában nem emelkedtek, így ez a látszólag csupán gesztus értékű változtatás is jelentősnek tekinthető. Mivel a minimálbér összeg is változott, így 2008-ban a juttatás havi 20 700 Ft-ig adómentes.

Az önkéntes nyugdíjpénztári befizetéseknél további korlát továbbra sincsen.

Az önkéntes egészség- és önsegélyező pénztárakba fizetett munkáltatói hozzájárulásnál azonban változatlanul figyelembe kell venni az Szja-tv. 71. §-ában szereplő, a munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatásokra vonatkozó szabályokat. Az adóköteles béren kívül juttatásokhoz be kell számítani az egészség- és önsegélyező pénztárba teljesített munkáltatói hozzájárulást is. Amennyiben az idetartozó juttatások együttes összege meghaladja az évi 400 000 Ft-ot (illetve a munkavállalónak az adott munkáltatónál az adóévben munkaviszonyban töltött napokkal arányos összegét), de a munkáltatói hozzájárulás összege nem éri el a minimálbér összegét, akkor a 400 000 Ft-ot meghaladó rész után a munkáltatónak 54%-os adót kell fizetnie.

Mindhárom pénztártípus esetén igaz, hogy a fenti korlátok felett fizetett hozzájárulás a munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül.

Támogatói adomány

A pénztár támogatója az a természetes vagy jogi személy, aki/amely a pénztár részére eseti vagy rendszeres pénzbeli vagy nem pénzbeli szolgáltatást teljesít ellenszolgáltatás kikötése nélkül. A juttatás nem minősíthető támogatói adománynak abban az esetben, ha azért bármiféle és bármilyen mértékű ellenszolgáltatás jár.

A támogató rendelkezési jogosultságának korlátja

A támogató jogosult meghatározni, hogy az adományt a pénztár milyen célra, és hogyan használhatja fel. Támogatás adható a pénztár működéséhez, likviditása biztosításához vagy közvetlenül a tagok egyéni számlája javára. Egyéni számlára jóváírandó támogatás csak a pénztártagság egészének, vagy a pénztár alapszabályában meghatározott tagsági körnek nyújtható (pl. az egy munkáltatóhoz tartozó tagok stb.). Változás 2008-tól, hogy a jogszabály lehetővé teszi a támogató rendelkezési jogosultságának korlátozását. A pénztár ugyanis ezt követően az alapszabályában előírhatja, hogy a támogatói adomány legfeljebb 3 százalékát a működési költségek fedezetére fordíthatja, függetlenül attól, hogy a támogató hogyan rendelkezett. E rendelkezés elősegíti a pénztár működőképességének biztosítását abban az esetben is, ha a munkáltató a munkáltatói hozzájárulás helyett inkább támogatást nyújt, ami a választható béren kívüli juttatási rendszerek elterjedésével egyre gyakrabban tapasztalható.

Társasági adót csökkentő adomány

A támogatás nyújtójánál a nyújtott adomány a társasági adó alapját csökkenti [l. Tao-tv. 7. §-a (5) bekezdés a) pont], illetve magánszemély esetén utána a befizetett összeg 30%-a (de más közérdekű adományok után igénybe vett kedvezményekkel együtt legfeljebb 50 000 Ft) mértékű adókedvezmény vehető igénybe [Szja-tv. 41. §-a (2) bekezdés c) pont].

Az egyéni számlán jóváírt adomány utáni állami támogatás

Ha az adományt a tag egyéni számláján írják jóvá, akkor azt egyéb jövedelemként figyelembe kell venni, ugyanakkor a tag jogosult az összeg után állami támogatás igénybevételére úgy, mintha tagdíjbefizetés történt volna.

Befizetések, egyéni számlán történő jóváírások

Az önkéntes pénztári befizetések rendszere nem változik, a befizetések három jogcíme változatlan: tagdíj, munkáltatói hozzájárulás, támogatói adomány. Emellett változatlanok maradtak mind az egyéb jóváírások jogcímei, mind az azokra vonatkozó előírások.

Egyéb jóváírási jogcímek

Alapok közötti átcsoportosításból származó, a tag egyéni számláján jóváírt összeg

A pénztárak működése során előfordulhat, hogy a működésre, illetve a likviditás biztosítására szánt összeg meghaladja a szükséges mértéket, és ezért a pénztár közgyűlése a felesleges összegnek az egyéni számlákon való jóváírása mellett dönt. Ez a helyzet állhat elő akkor is, ha a pénztár eredetileg működési célú adományt kapott, és így működési célú eszközei szabadultak fel.

Az egyéni számláján így jóváírt összeg változatlanul a tag adóköteles jövedelme, amelyet egyéb jövedelmeként kell az adóbevallásba beállítani. Ezen összeg után is jár a tagdíjbefizetés után igénybe vehető állami támogatás.

Magánnyugdíjpénztárból áthozott tagdíj-kiegészítés

2003. január 1-jét követően lehetőség van arra, hogy aki magánnyugdíjpénztár tagjaként tagdíj-kiegészítést fizetett, és időközben a társadalombiztosítási rendszerbe visszalépett, az a tagdíj-kiegészítés összegét megkapja.

Ha a volt magánnyugdíjpénztártag a tagdíj-kiegészítés összegét felveszi, akkor ez adóköteles jövedelem (egyéb jövedelemként). A volt tag azonban dönthet úgy is, hogy ezt az összeget utalják az önkéntes nyugdíjpénztári egyéni számlájára. Ebben az esetben jövedelemadó-fizetési kötelezettség nem keletkezik.

Az egyéni számlán lévő összeg befektetéséből származó hozam

A befektetések eredményeként keletkező hozam teljes egészében adómentes (Szja-tv. 1. sz. melléklete 6.4. pontja). Ez azt jelenti, hogy a pénztári hozamot nem terheli a kamatadó sem. A hozam kamatadó-mentességére azért érdemes külön is felhívni a figyelmet, mert ez - figyelembe véve a pénztári tagság más megtakarítási formákhoz képesti olcsóságát is - jelentősen megnövelheti a pénztártagság vonzerejét.

Önkéntes nyugdíjpénztárakra vonatkozó új rendelkezések

Nemek szerinti megkülönböztetés lehetősége

Az Európai Unió szabályaival való összhang megteremtése érdekében 2008. január 1-jétől az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakra vonatkozó törvény is rendelkezik a nemek szerint különböző szolgáltatások kérdéskörével. Ennek alapján a pénztár a nemi hovatartozás alapján kizárólag az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 30/A. §-ában meghatározott feltételek teljesülése esetén nyújthat eltérő mértékű, típusú vagy formájú szolgáltatásokat. Az esélyegyenlőségi törvény szerint pedig a nemi hovatartozáson alapuló megkülönböztetés nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha

- a díj és a szolgáltatás kockázatarányos mértéke meghatározott, kockázati tényezőkön alapuló csoportok létrehozásával jár, és

- a releváns és pontos biztosításmatematikai és statisztikai adatok alapján a díj számításában és a szolgáltatás nyújtásában a nemi hovatartozás tényezője a kockázatelemzésben meghatározó.

A terhességgel és az anyasággal kapcsolatos költségekre tekintettel tett különbségtétel azonban minden esetben sérti az egyenlő bánásmód követelményét.

A pénztár köteles az adott típusú vagy formájú szolgáltatás első alkalommal történő nyújtásával egyidejűleg nyilvánosságra hozni és évente az adatszolgáltatás teljesítésekor aktualizálni azokat a biztosításmatematikai és statisztikai adatokat, amelyek alapján a nemek között arányos különbségeket alkalmaz a szolgáltatásokban. Ezeket az adatokat folyamatosan hozzáférhetővé kell tenni. A pénztár köteles a nemi hovatartozás szerint eltérő mértékű, típusú vagy formájú szolgáltatások alapjául szolgáló arányos különbségeket alátámasztó adatokat a Felügyeletnek éves rendszerességgel megküldeni.

A pénztáraknál a járadékszolgáltatások esetében képzelhető el olyan szolgáltatás, amelynél a fenti új előírás jelentőséggel bírhat. Jelenleg azonban a pénztárak még jellemzően csak egyösszegű szolgáltatásokat kínálnak, vagy pedig olyan határozott idejű járadékot, amelynek összegét, időtartamát a nemi hovatartozás egyáltalán nem befolyásolja. A későbbiek során azonban a megtakarítások növekedésével életjáradékok nyújtására is sor kerülhet, amelynél viszont a fenti követelmények alkalmazandók.

Nyugdíjpénztári szolgáltatások

A nyugdíjpénztári szolgáltatások adózási szabályai változatlanok, vagyis a nyugdíjpénztári szolgáltatás főszabály szerint személyi jövedelemnek minősül, azonban az alábbiakban ismertetett feltételek esetén adómentes (Szja-tv. 1. sz. melléklete 7.19. pontja).

Az egyösszegű nyugdíjszolgáltatás akkor adómentes, ha a szolgáltatást igénybe vevő magánszemély legalább hároméves tagsági jogviszonnyal rendelkezik.

A járadékszolgáltatás adómentes akkor, ha a tag

- legalább hároméves tagsági viszonnyal rendelkezik,

- hároméves pénztártagsággal nem rendelkezik, akkor a járadékszolgáltatás csak akkor adómentes, ha a járadékfizetés időtartama legalább három év, és a járadék folyósításának első három évében a járadék éves szinten az előző évi összeg 15 százalékánál nem nagyobb.

A nyugdíjszolgáltatás a fentiektől eltérően akkor is adómentes, ha valaki a rokkanttá válása miatt vált szolgáltatásra jogosulttá, tehát megrokkanás esetén a tagsági jogviszony hossza közömbös.

Nyugdíjpénztári kifizetések 2008-tól

Új szabály vonatkozik 2008. január 1-jétől a nyugdíjpénztári kifizetések módjára. A kifizetéseket postai úton, vagy a jogosult kérésére az általa megjelölt belföldi vagy külföldi hitelintézet átutalási betétszámlájára (bankszámlájára) történő utalással teljesíti. Amennyiben a pénztár alapszabálya lehetővé teszi, a kifizetés házipénztárból való kifizetéssel is teljesíthető. Míg eddig a különféle kifizetési módok egyenrangúak voltak, addig az új szabályozás egyértelműen a költségtakarékosabb postai utat, illetve banki átutalást részesíti előnyben, amihez képest a házipénztári kifizetés csak opcionális, azt a pénztár nem köteles biztosítani, és az csak külön alapszabályi rendelkezés esetén lehetséges.

Nyugdíjpénztári szolgáltatásnak nem minősülő kifizetések

Nem változott, hogy várakozási idő (belépéstől számított legalább 10 év) leteltét követően, de még a nyugdíjkorhatár elérése előtt a tag választhat, hogy

- a tagsági jogviszonyt változatlanul fenntartja,

- a tagsági jogviszonyt folytatja, azonban az egyéni számlán felhalmozott összeget vagy annak egy részét - legfeljebb háromévente egy alkalommal - felveszi (részrendelkezés),

- a pénztárból kilép (ekkor az egyéni számlán lévő összeget felveszi, és a tagsági jogviszony megszűnik),

- tagdíj fizetése nélkül az egyéni számlán lévő összeget a pénztárban hagyja.

Amennyiben a tag a tagsági viszony folytatása mellett a megtakarítása egy részét felveszi, akkor ez az összeg adóköteles (egyéb jövedelem), és egészségügyi hozzájárulás is terheli. Az adó mértéke a megtakarítási idő hosszának növekedésével csökken úgy, hogy a várakozási idő leteltét követő második évben a kifizetett összeg 90%-a, majd ezt követően évente 10-10%-kal kisebb része adóköteles (ily módon a 21. évtől a kifizetés adómentes). Fontos viszont, hogy - tekintettel arra, hogy a hozam adómentes - ha a tag csak az idők során keletkezett hozamot (vagy annak egy részét) veszi fel, akkor ezt köztehermentesen teheti.

2008-tól új rendelkezés azonban, hogy a nyugdíjpénztár tagja egyéni számláján a 2007. december 31-ét követően jóváírt tétel nyugdíjszolgáltatásnak (kiegészítő nyugdíjnak) nem minősülő kifizetése esetén

- a bevétel teljes egészében egyéb jövedelem arra az összegre vonatkozóan, amelynél a jóváírás és a kifizetés (juttatás) időpontja között tíz év még nem telt el,

- a jövedelem megállapításának e bekezdésben foglalt szabálya szempontjából a kötelező várakozási időszak letelte évének - a jóváírást követő évet első évnek tekintve - az adott összeg(ek) jóváírásának naptári évét követő tizedik évet kell tekinteni, azzal, hogy elsőként a legrégebben jóváírt összegek kifizetését (juttatását) kell vélelmezni.

A korábbi szabályok szerint, ha valaki például a belépést követő 20. évben teljesített befizetést, akkor azt a következő évben már adómentesen teljes egészében felvehette volna. Az új rendelkezés ezt akadályozza meg azzal, hogy kimondja, hogy ilyen esetben a bevétel száz százaléka adóalapot képez arra az összegre nézve, amelynél a befizetés és a kifizetés között 10 év nem telt el. Fel kell hívni azonban a figyelmet arra, hogy ez szolgáltatáskénti kifizetés esetén nem érvényesül, így a nyugdíjszolgáltatás teljes egésze a fentiekben ismertetettek szerint adómentes.

Egyösszegű befizetés

Új rendelkezés 2008. január 1-jétől, hogy ha a munkáltató a hozzájárulást több hónapra előre egy összegben utalja át, akkor havonta fizetett munkáltatói/foglalkoztatói hozzájárulásnak az a havi összeg minősül, amelyet a munkáltató rendelkezése alapján az átutalást követően dátum szerint az egyes hónapokban ír jóvá a pénztár/foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, azzal, hogy ezt a rendelkezést lehet alkalmazni az olyan utólagosan legfeljebb három hónapra történő egyösszegű átutalásra is, amely a magánszemély tagi jogviszonyát tanúsító okirat munkáltató számára történő átadását követően első alkalommal történik [Szja-tv. 7. § (2) bekezdés c) pont]. Eddig is volt lehetőség arra, hogy a munkáltató a hozzájárulást előre teljesítse, és azt a pénztár havonta írja jóvá (amivel elkerülhető az, hogy a havi adómentes korlátot átlépjék). A szabályozás újdonsága, hogy visszamenőlegesen is engedi a munkáltatói hozzájárulás teljesítését (eddig erre nem volt mód), viszont csak egy ízben, a tagsági jogviszonyt igazoló dokumentum átadásakor és legfeljebb három hónapra visszamenőleg.

Az elszámolóegységekre épülő nyilvántartási rendszer

2008. január 1-jétől hatályos új rendelkezés szerint a nyugdíjpénztár igazgatótanácsa dönthet arról, hogy bevezeti az elszámolóegységekre épülő nyilvántartási rendszert. Az elszámolóegységekre épülő nyilvántartási rendszer lényegesen korszerűbb az eddig alkalmazottnál, és a korábbihoz képest jóval gyorsabb és egyszerűbb elszámolást tesz lehetővé a tagokkal, hiszen a tagi követelés pontos értéke folyamatosan, bármely időpillanatban pontosan megállapítható. Az elszámolóegységek alkalmazása a pénztárak számára nem kötelező, csupán lehetőség.

Az elszámolóegységekre épülő nyilvántartási rendszerben a tagi követelés a tag javára nyilvántartott egységek darabszáma és egy egység aktuális árfolyamának szorzataként állapítható meg. A befizetések és a különféle jogcímen történő jóváírások a tag egységeinek számát növelik, míg a befektetésen elért hozam az egységek pillanatnyi árfolyamában jelenik meg (az elszámolási metódus lényegében azonos a befektetési jegyek esetében alkalmazott módszerrel). Ezzel a megoldással a hozamok elszámolása és a befektetési költségek érvényesítése folyamatosan, munkanaponként megtörténik. Ez lényegesen gyorsabb az eddigi negyedéves hozamelszámolási gyakorlathoz képest.

Az elszámolóegységek árfolyamának megállapítását tehát munkanaponta és a hónap utolsó napjára, a letétkezelő végzi el. Az értékelést legkésőbb az értékelés vonatkozási napját követő második munkanapon kell elvégezni. A pénztárnak az értékelés alapján megállapított árfolyamokat az értékelés napját követő negyedik munkanaptól lehet felhasználnia. Az elszámolóegységekkel kapcsolatos tranzakciókat a pénztár kizárólag elháríthatatlan külső ok miatt, a tagok érdekében, rendkívüli esetekben, a Felügyelet haladéktalan tájékoztatása mellett felfüggesztheti, ha a portfóliók nettó eszközértéke megalapozottan nem állapítható meg.

A tagot az egyéni számláján nyilvántartott elszámolóegység mennyisége után a hozam - amely az elszámolóegység árfolyamváltozásában jelenik meg - olyan arányban illeti meg, ahogy elszámolóegységei összesített névértéke a hozam felosztásakor az elszámolóegységek összesített névértékéhez viszonyul.

Az elszámolóegységekre épülő nyilvántartásra átállás napja

Ha a pénztár az elszámolóegységekre épülő nyilvántartási rendszerre történő átállás mellett dönt, akkor az átállás napját a pénztár igazgatótanácsa határozza meg. Az átállás napja csak a negyedév utolsó napja lehet. Az átállás napjára vonatkozóan a pénztár valamennyi tag egyéni számlakövetelésének minden forintját egy-egy elszámolóegységnek felelteti meg. A töredékforintok két tizedesjegy mértékig feleltethetők meg töredék-elszámolóegységeknek. A fedezeti alap portfóliója piaci értékének és az egyéni számlakövetelések piaci értékének (az egyéni számlán az átállás napjáig jóváírt szolgáltatási célú bevételek, felosztott hozamok és értékelési különbözet) átállás napjára vonatkozó különbözetét a hozamfelosztást követően az aktuális árfolyamon kell a tagok egyéni számlájára jóváírni.

Az elszámolóegységekre épülő nyilvántartási rendszert működtető pénztárnak e rendszer alkalmazásának első évében részletes tájékoztatót kell adnia tagjai részére annak működéséről.

A tagokkal való elszámolás határideje

2008. január 1-jétől megváltoznak a tagokkal való elszámolás szabályai. Igazi változás azoknál a pénztáraknál lesz érzékelhető, amelyek áttérnek az elszámolóegységes nyilvántartás alkalmazására, mert ezeknél a korábbiakhoz képest sokkal rövidebb elszámolási határidő áll a pénztár rendelkezésére.

Egyéni számláról való részfelvétel a várakozási idő letelte után, a pénztártagsági jogviszony folytatása mellett

Az egyéni nyugdíjszámlán nyilvántartott összeg egy részének felvétele esetén, amennyiben a kifizetési kérelem összege nem haladja meg az egyéni nyugdíjszámlán nyilvántartott tagi kölcsön összegével, illetve tagi lekötés összegének kétszeresével csökkentett összeg 90%-át, akkor a kérelemben meghatározott összeget a bejelentés napjától számított 15 napon belül kell kifizetni.

A teljes összeg felvétele esetén, illetve olyan részfelvétel esetében, amikor a felvenni kívánt összeg a 90%-ot meghaladja, akkor az összeg 90%-ának átutalását, kifizetését legkésőbb a bejelentés napjától számított 15 napon belül kell elvégezni. A pénztár a hátralévő összeg átutalását, kifizetését legkésőbb a bejelentés negyedévét követő 50 napon belül végzi el.

Az elszámolóegységekre épülő nyilvántartási rendszert működtető pénztárak az egyéni nyugdíjszámlán nyilvántartott összeg egy részének felvétele esetén, a kérelemben meghatározott összeget az ott megjelölt fordulónapot követő 8 munkanapon belül kell kifizetni. Amennyiben a kérelemben a tag fordulónapot nem jelöl meg, akkor a pénztár legkésőbbi fordulónapként a kézhezvételt követő 10. munkanapot veheti figyelembe.

Elszámolás a tagsági jogviszony megszűnése esetén

A tagsági jogviszony megszűnésével kapcsolatos elszámolási módszert a pénztár a tagokkal való elszámolásról szóló szabályzatában rögzíti. A pénztár a tagsági jogviszony megszűnésekor az átlépésre, kilépésre vonatkozó bejelentés, a kizárásról való döntés, illetve a pénztártag halála miatt szükségessé váló egyösszegű kifizetés vagy átutalás esetén a jogosultság igazolása (a továbbiakban: kiváltó esemény időpontja) esetén a tag tagi kölcsönnel csökkentett követelése 90%-ának átutalását, kifizetését legkésőbb a kiváltó esemény időpontjától számított 15 napon belül végzi el. Az egyéni számla lezárását és a végleges elszámolást a pénztár a kiváltó esemény időpontjának negyedévét követő 50 napon belül végzi el.

Az elszámolóegységes rendszerre épülő nyilvántartást vezető pénztárak esetén a tagsági jogviszony megszűnésének legkésőbbi napja - amennyiben a megszűnés igazolására vonatkozó bejelentés a hónap fordulónapját megelőzően 10 munkanappal beérkezett a pénztárhoz - az igazolásban meghatározott fordulónapot magában foglaló hónap utolsó napja. Ha az - ugyanezen időszakban bejelentett - igazolás nem tartalmaz fordulónapot, akkor a tagsági jogviszony megszűnésének napja a bejelentés napját magában foglaló hónap utolsó napja. A hónap utolsó 10 munkanapján beérkező igazolás alapján a pénztár a tag tagsági jogviszonyát a pénztár szabályzata szerint a bejelentés hónapjának vagy a következő hónap fordulónapjával szünteti meg.

Az egészség- és önsegélyező pénztári szabályok újrakodifikálása

2008. január 1-jétől újrakodifikálták az egészség- és önsegélyező pénztári szolgáltatásokkal kapcsolatos szabályokat. A joganyag stabilizációjának és a jogbiztonság növelésének szándékával a jogalkotó törvényi szinten szabályozza a szolgáltatásokat, és egyidejűleg hatályon kívül helyezte a kérdéskört korábban szabályozó 263/2003. (XII. 24.) kormányrendeletet. A szabályozás tartalma csak kisebb mértékben változott, mégis célszerű a teljes szolgáltatási rendszert áttekinteni. Változatlanul kétféle szolgáltatás létezik, amelyek adózási következményei eltérőek.

A kiegészítő egészségbiztosítási és a kiegészítő önsegélyező szolgáltatások a jogszabály által meghatározott kereteken belül továbbra is adómentesen vehetők igénybe.

Az életmódjavító szolgáltatások igénybevétele azonban adóköteles jövedelemnek minősül (de egészségügyi hozzájárulást nem kell utána fizetni).

Az egészségpénztárak által nyújtható kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatások köre

Az egészségpénztár kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatásként a következő, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) által nem vagy csak részben finanszírozott szolgáltatásokat nyújthatja:

- egészségügyi szolgáltatás, mely a társadalombiztosítási ellátás keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások kiegészítése vagy helyettesítése az egészségügyi szolgáltatónál megkötött szerződés alapján,

- vizitdíj- és kórházinapidíj-hozzájárulás, mely az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele során külön jogszabály alapján fizetendő vizitdíjhoz, kórházi napidíjhoz való hozzájárulás,

- otthoni gondozás, amelyet a pénztártag vagy közeli hozzátartozója részére a helyi önkormányzat által kiadott működési engedéllyel rendelkező szolgáltató nyújthat,

- gyógytorna, gyógymasszázs és fizioterápiás kezelés igénybevételének támogatása,

- fürdőszolgáltatás támogatása, melynek keretében a gyógyfürdő, mozgásszervi betegeket ellátó nappali kórház, gyógyfürdőkórház, szanatórium, éghajlati gyógyintézet, klímagyógyintézet, gyógyvízivócsarnok és gyógybarlang (barlangterápiás intézet) egészségügyi szolgáltatásai, gyógyellátásai igénybevételének támogatása, vagy közfürdők fürdőgyógyászati részlege által nyújtott gyógykezelések igénybevételének támogatása nyújtható,

- látássérült személyek életvitelét elősegítő szolgáltatás, mely a Braille-írással készült könyvek, magazinok árának, a vakvezető kutyával összefüggő költségek támogatása, valamint vak pénztártag vagy pénztártag vak közeli hozzátartozója részére hangoskönyv és elektronikus könyv vásárlásának támogatása lehet,

- életvitelt elősegítő szolgáltatás, amely mozgáskorlátozott vagy fogyatékos személyek életvitelét megkönnyítő speciális eszközök árának, lakókörnyezetük szükségleteikhez igazodó átalakítása költségeinek támogatása (így különösen korlátok, kapaszkodók felszerelése, ajtók, kijárók, folyosók szélesítése, emelőeszközök beszerelése) lehet,

- a szenvedélybetegségről való leszoktatásra irányuló kezelések támogatása, mely igénybe vehető egészségügyi szolgáltatónál, illetve az 51/C. § a) pontjában foglalt szolgáltatásként,

- a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása;

- pénzbeli kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatások, amely a pénztártag kieső jövedelmének teljes vagy részbeni pótlásaként az Ebtv. 44. §-a szerinti keresőképtelenség esetén, valamint a megváltozott munkaképesség miatt keresettel nem rendelkező személyek részére nyújthatók,

- hátramaradottak segélyezése: a pénztártag halála esetén,

- gyógyüdülés támogatása, melynek keretében a természetes gyógytényezőkről szóló jogszabályban meghatározottak szerinti gyógyüdülőben vagy gyógyszállóban igénybe vett, egészségügyi szolgáltatást is tartalmazó gyógyüdülés igénybevétele támogatható,

- egészségügyi üdülés támogatása, melynek keretében a kereskedelmi és fizető-vendéglátó szálláshelyek osztályba sorolásáról szóló jogszabályban meghatározottak szerinti szállodában vagy üdülőházban, valamint a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének 8.33. pontjában meghatározott üdülőben igénybe vett olyan üdülés igénybevétele támogatható, melynek során a szálloda, az üdülőház, illetve az üdülő saját gyógyászati részlegén, illetve más gyógyintézet szolgáltatásainak bevonásával - a pénztárral egészségügyi szolgáltatóként kötött szerződésben foglaltak szerint - egészségügyi szolgáltatást nyújt,

- a sporttevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kiadások támogatása, melynek keretében különösen pálya-, uszoda-, teremhasználatra, illetve foglalkozáson való részvételre jogosító bérletjegy megvásárlása támogatható. Nem tekinthető a sporttevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kiadásnak az utazás, a szállás, a sportruházat, sportlábbeli és az étkezés költsége. Fogyatékos személyek esetén a sporttevékenységhez kapcsolódó kiadásnak minősül a fogyatékkal élő személy sportolásához szükséges sportruházat, sportlábbeli, utazás, szállás költsége, ideértve a fogyatékos személy sportolásához szükséges kísérő(k) utazásának és szállásának költségét. A sporttevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kiadások támogatása személyenként és naptári évenként legfeljebb a tárgyév január 1-jén érvényes minimálbér havi összegének mértékéig (2008-ban 69 000 Ft) vehető igénybe. E szolgáltatási körön belül kiemelendő, hogy 2008. január 1-jétől a limit az igénybe vevő személyenként értendő, vagyis ha egy tag jogán több közeli hozzátartozója is igénybe vesz ilyen szolgáltatást, akkor a korlát többszöröződhet.

Az egészségügyi és a gyógyüdülési szolgáltatások naptári évenként együttesen legfeljebb 160 ezer forint összegben, több szolgáltatásra jogosult személy által történő együttes igénybevétel esetén naptári évenként együttesen legfeljebb 240 ezer forint összegben vehetők igénybe.

Az egészségpénztárak által nyújtható életmódjavító egészségpénztári szolgáltatások köre

Az egészségpénztár életmódjavító egészségpénztári szolgáltatásként a következő szolgáltatásokat nyújthatja:

- természetgyógyászati szolgáltatás, amely a természetgyógyászati tevékenység gyakorlásának egyes kérdéseiről szóló jogszabályban felsorolt, az ott meghatározott feltételeknek megfelelő szolgáltató által nyújtott - az 51/B. § (1) bekezdésében meghatározott szolgáltatási körbe nem tartozó - szolgáltatások igénybevételének támogatása lehet,

- rekreációs üdülés, melynek keretében a kereskedelmi és a fizető-vendéglátó szálláshelyek osztályba sorolásáról szóló jogszabályban meghatározottak szerinti wellness-hotelben igénybe vett, szállodai szolgáltatással egybekötött egészségügyi szolgáltatást tartalmazó üdülés támogatható,

- sporteszköz vásárlásának támogatása, melynek keretében az aktív testmozgást segítő sporteszköz (ideértve a sporttevékenység során a testi épséget közvetlenül védő kiegészítő eszközöket is, mint kar-, könyök-, térd- és fejvédő) vásárlása, illetve bérlése támogatható,

- életmódváltozást elősegítő szolgáltatás, melynek keretében az alábbi, egészségügyi szolgáltató vagy természetgyógyász által nyújtott - az 51/B. § (1) bekezdésében meghatározott szolgáltatási körbe nem tartozó - szolgáltatások igénybevétele támogatható:

1. méregtelenítő kúra,

2. léböjtkúra,

3. preventív kúra mozgásszervi panaszok megelőzésére,

4. fogyókúraprogram,

5. gyógyteák, fog- és szájápolók megvásárlásának támogatása.

Az egészségpénztári szolgáltatások igénybevétele

A szolgáltatások igénybevételéről általában a pénztártag rendelkezik. A hallásjavító eszközök, valamint a látás javítását elősegítő fénytani eszközök megvásárlásának támogatása (feltéve hogy a vásárlás társadalombiztosítási támogatás igénybevétele nélkül történik, és a megvásárolt termék nem vényköteles), valamint az otthoni gondozás, fürdőszolgáltatás igénybevételéhez orvosi javaslat (a látásjavításához szükséges eszközök esetében orvosi javaslat vagy optometrista javaslata) alapján vehetők igénybe.

A látássérült személyek, illetve a mozgássérült vagy fogyatékos személyek életvitelét elősegítő szolgáltatások az indokoltságot alátámasztó hatósági igazolás alapján vehetők igénybe.

Prevenciós szolgáltatások

A korábbiakhoz hasonlóan továbbra is igénybe vehetők az úgynevezett prevenciós szolgáltatások, amelyekhez változatlanul kapcsolódik állami támogatás.

A pénztárral szűrési, állapotfelmérési tevékenységre szerződött egészségügyi szolgáltató által végzett egészségügyi állapotfelmérő vizsgálatok, amelyek eredményeinek felhasználásával személyes egészségterv készül, prevenciós szolgáltatásnak minősülnek.

A személyes egészségterv alapján indokolt, az egészség megőrzését és a megbetegedések megelőzését elősegítő - az orvosi javaslat alapján - igénybe vehető szolgáltatások közül a gyógytorna, gyógymasszázs, fizioterápiás kezelések, a fürdőszolgáltatások, illetve a sporttevékenységhez kapcsolódó kiadások támogatása prevenciós szolgáltatásnak minősül.

Prevenciós szolgáltatásnak minősülnek az elkerülhető megbetegedések korai felismerésére irányuló, egészségügyi szolgáltatásként orvosi javaslatra igénybe vett szűrővizsgálatok, ideértve az OEP által nem finanszírozott, működési engedéllyel rendelkező szakorvos által végzett szűrést, így különösen a

- méhnyakrákszűrés,

- emlőrákszűrés,

- vastagbélrákszűrés,

- prosztatarákszűrés,

- mozgásszervi szűrés,

- AIDS-szűrés,

- mentális zavarok korai felismerését célzó szűrés,

- fogászati szűrés.

Ha a személyes egészségterv alapján indokolt, prevenciós szolgáltatásnak minősülnek a szenvedélybetegségről való leszoktatásra irányuló kezelések, valamint az életmódváltozást elősegítő szolgáltatások (méregtelenítő kúra, léböjtkúra stb.). Ez utóbbival kapcsolatban megjegyzendő, hogy ez adóköteles szolgáltatás, vagyis egyszerre kell utána adót fizetni, de - amennyiben a prevenciósnak minősül - igénybe vehető rá a prevenciós szolgáltatások után járó 10%-os támogatás.

Valamennyi esetben igaz, hogy csak akkor minősül prevenciós szolgáltatásnak, ha a pénztártag a javaslat megértését, a javaslatok elfogadását és a megvalósításban való együttműködő készségét aláírásával igazolja, és - amelyhez ez szükséges - a személyes egészségterv a szolgáltatás igénybevételének időpontját megelőző két éven belül készült.

Tagok tájékoztatása

Az elszámolóegységes rendszer bevezetésének lehetősége, valamint az időközben felmerült igények szükségessé tetté a tagi tájékoztatás rendszerének korszerűsítését. A tájékoztatás a hagyományos és az elszámolóegységes rendszer esetében eltérő ugyan, de valójában ugyanazon információkat biztosítja a tagok részére. * A pénztár köteles a pénztártag egyéni számlájának tárgyévi alakulásáról, valamint annak tárgyév végi egyenlegéről számlaértesítőt küldeni a pénztártag részére évente legalább egy alkalommal, legkésőbb a tárgyévet követő év június 30-áig. * Ha a pénztár a tárgyévben elszámolóegységekre épülő nyilvántartási rendszert vezet, akkor a tájékoztatót a tárgyévet követő év február 28-ig kell kiküldenie.

Önsegélyező pénztári szolgáltatások

Az önsegélyező pénztár kiegészítő önsegélyező pénztári szolgáltatásokat, valamint életmódjavító önsegélyező pénztári szolgáltatásokat nyújthat a pénztártagok, illetve rendelkezésük alapján a közeli hozzátartozók részére.

Az önsegélyező pénztárak által nyújtható kiegészítő önsegélyező szolgáltatások köre

Az önsegélyező pénztár kiegészítő önsegélyező szolgáltatásként a következő szolgáltatásokat nyújthatja:

- gyermek születéséhez kapcsolódó ellátások, melyeket a pénztár a gyermeket nevelő szülő, örökbe fogadó szülő vagy gyám részére biztosíthat. A gyermek születéséhez kapcsolódó ellátások a gyermek megszületése, örökbefogadása, valamint a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támogatás folyósítása esetén vehetőek igénybe,

- munkanélküliségi ellátások, melyeket a pénztár azon személyek részére nyújthat, akiknek jövedelemszerző tevékenysége megszűnt, és nyugellátásra nem jogosultak,

- tűz- és elemi károkhoz kapcsolódó segélyek, melyeket a pénztár a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényben meghatározott tűz- és elemi károk bekövetkezte esetén nyújthat,

- betegséghez, egészségi állapothoz kapcsolódó segélyek, melyek a pénztártag kieső jövedelmének teljes vagy részbeni pótlásaként a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 44. §-ában meghatározott keresőképtelenség, valamint a külön jogszabályban meghatározottak szerinti megváltozott munkaképesség, illetve egészségkárosodás miatt keresettel nem rendelkező személyek részére nyújthatók,

- hátramaradottak segélyezése halál esetén, mely szolgáltatást a pénztár a pénztártag vagy közeli hozzátartozójának halála esetén a hátramaradottak részére nyújthatja,

- az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele során külön jogszabály alapján fizetendő vizitdíjhoz, kórházi napidíjhoz való hozzájárulás,

- nevelésiév-kezdési, tanévkezdési (beiskolázási) támogatás, mellyel a közoktatásról szóló törvényben meghatározott gyermek, tanuló számára, a rá tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult személy által vásárolt tankönyv, taneszköz, ruházat árának megtérítése biztosítható. A beiskolázási támogatás éves összege egy személy részére gyermekenként legfeljebb 20 000 forint lehet,

- gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása,

- látássérült személyek életvitelét elősegítő szolgáltatás, mely a Braille-írással készült könyvek, magazinok árának, a vakvezető kutyával összefüggő költségek támogatása, valamint vak pénztártag vagy pénztártag vak közeli hozzátartozója részére hangoskönyv és elektronikus könyv vásárlásának támogatása lehet,

- életvitelt elősegítő szolgáltatás, amely mozgáskorlátozott vagy fogyatékos személyek életvitelét megkönnyítő speciális eszközök árának, lakókörnyezetük szükségleteikhez igazodó átalakítása költségeinek támogatása (így különösen korlátok, kapaszkodók felszerelése, ajtók, kijárók, folyosók szélesítése, emelőeszközök beszerelése) lehet.

Az önsegélyező pénztárak által nyújtható életmódjavító önsegélyező szolgáltatások köre

Az önsegélyező pénztárak életmódjavító önsegélyező pénztári szolgáltatások körében a gyógyteák, fog- és szájápolók megvásárlásának támogatása szolgáltatásokat nyújthatják.

Az önsegélyező pénztárak által nyújtható szolgáltatások igénybevétele

Alapjában véve változatlan az, hogy az önsegélyező pénztár a szolgáltatásait közösségi szolgáltatásként nyújthatja. A közösségi szolgáltatások fedezetét képező szolgáltatásokat a pénztár az alapszabályában lefektetett módon és mértékben a tagok egyéni számlájának terhére képezi meg.

Ettől eltérően egyéni szolgáltatásként - azaz kizárólag az igénybe vevő tag egyéni számlájának megterhelésével - nyújthatók az alábbiak:

- a gyermek megszületése, illetve örökbefogadása alapján nyújtható egyszeri, egyösszegű támogatás,

- a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj kiegészítése a folyósítás időtartama alatt, legfeljebb az ellátás alapjául szolgáló összeg mértékéig,

- a gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támogatás összegének kiegészítése a folyósítás időtartama alatt, legfeljebb az ellátással megegyező mértékben,

- a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény szerinti álláskeresési járadék, álláskeresési segély összegének kiegészítése a folyósítás időtartama alatt, legfeljebb az ellátás alapjául szolgáló összeg mértékéig,

- a táppénz, baleseti táppénz, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátás, valamint a baleseti járadék kiegészítése a folyósítás időtartama alatt, legfeljebb az ellátás alapjául szolgáló összeg mértékéig,

- az átmeneti járadék, valamint a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka összegének kiegészítése a folyósítás időtartama alatt, legfeljebb az ellátás alapjául szolgáló összeg mértékéig,

- a rokkantsági járadék, ápolási díj, valamint a rendszeres szociális járadék összegének kiegészítése a folyósítás időtartama alatt, legfeljebb az ellátással megegyező mértékben,

- a temetés igazolt költségeinek támogatása,

- vizitdíjhoz, kórházi napidíjhoz való hozzájárulás,

- beiskolázási támogatás,

- látássérült, mozgássérült, fogyatékos személyek életét megkönnyítő eszközök beszerzésének támogatása,

- gyógyteák, fog- és szájápolók.

A pénztár szolgáltatást kizárólag a szolgáltatásra jogosult személy erre vonatkozó írásbeli igénylése alapján, az egyes szolgáltatások alapjául szolgáló esemény bekövetkezése után, vagy pedig állapot fennállása idején nyújthat.

A szolgáltatás iránti igényt a szolgáltatás alapjául szolgáló esemény bekövetkezését, állapot kialakulását, illetve a szolgáltatásra való jogosultságot igazoló dokumentum kézhezvételét követő 120 napon belül kell a pénztárhoz benyújtani. Az igény bejelentésének minősül a pénztári kártya használata. A beiskolázási segélyt a tanév első napját megelőző 60 napon belül, vagy a tanév első napját követő 60 napon belül kiállított és teljesített, számla (egyszerűsített számla, bizonylat, elektronikus dokumentum) alapján nyújtható.

A szolgáltatások igénybevételét megalapozó dokumentumokat az önsegélyező pénztár a szolgáltatás folyósításának napjától számított 8 évig megőrzi.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2008. március 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére