A végrehajtás elrendelésével kapcsolatos jogorvoslatok
Visszavonás, végrehajtási záradék törlése, végrehajtás visszautasítása
A bírósági végrehajtásról szóló törvényben a jogalkotó először a végrehajtás elrendelésével kapcsolatos jogorvoslatokat tárgyalja, és általánosságban rögzíti, hogy a törvény megsértésével kiállított végrehajtási lapot vissza kell vonni. A végrehajtási lap bíróság általi kiállítására szigorú jogszabályi rendelkezések vonatkoznak, amelyek be nem tartása esetén a kiállítás törvénysértő. Ilyenkor a sérelem orvoslásának egyedüli módja a visszavonás, ugyanis alapelv, hogy egyetlen eljárásnak sem szolgálhat alapjául jogsértő módon kiállított, vagy pedig bármilyen szempontból törvénybe ütköző okirat. Ha a bíróság nem végrehajtási lapot állított ki, hanem a végrehajtás alapjául szolgáló okiratot látta el törvénysértő módon végrehajtási záradékkal, akkor visszavonás helyett a végrehajtási záradék törlésére kerül sor. Megemlítendő továbbá a 804/2004/EK rendelet, amely kimondja, hogy a végrehajtás szerinti tagállam illetékes bírósága egy speciális esetben az adós kérelmére visszautasíthatja a végrehajtást. Erre akkor nyílik lehetőség, ha az európai végrehajtható okiratként hitelesített határozat összeegyeztethetetlen egy tagállamban vagy harmadik országban meghozott korábbi határozattal. További feltétel, hogy a korábbi határozat ugyanazon pertárgyra és ugyanazon felek közötti jogviszonyra vonatkozzon, illetőleg hogy a végrehajtás szerinti tagállamból származzon, vagy pedig ott elismerhető legyen. Akkor van jogi lehetőség a végrehajtás fentiek szerinti visszautasítására, ha az összeegyeztethetetlenséget a származási tagállamban lefolytatott bírósági eljárásban nem hozták vagy nem hozhatták volna fel kifogásként.
A gyakorlat
A Legfelsőbb Bíróság rámutatott arra, hogy a végrehajtási lap kiállításának megtagadására kerülhet sor például akkor, ha a választottbíróság ítélete nem tartalmazza a végrehajtható okirat kiállításának a törvényben meghatározott feltételeit. További érdekesség, hogy a készfizető kezesség vállalásának ténye marasztaló határozati rendelkezés nélkül önmagában nem elegendő a végrehajtás elrendeléséhez, vagyis ilyen esetben a valamilyen oknál fogva kiállított végrehajtási lap visszavonásának van helye.
Eljárás hivatalból és kérelemre
Ha a törvény értelmében a végrehajtási lapot vissza kell vonni, akkor a bíróság erről hivatalból is határozhat, illetőleg köteles határozni, ha annak okát maga észleli. Egyébként a végrehajtási lap visszavonását bármelyik fél kérheti, de arra a végrehajtó jelentése alapján is sor kerülhet. A végrehajtási lap visszavonásáról szóló végzést a feleknek kézbesíteni kell, és a végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye.
A végrehajtási lapot kiállító bíró határozhat a végrehajtási lap visszavonása tárgyában is, tehát a jogszabály nem írja elő, hogy visszavonás szükségessége esetén más bíró járjon el.
A végrehajtás elrendelésével kapcsolatos fellebbezés
A végrehajtás elrendelésével kapcsolatos fellebbezés a jogorvoslat speciális, a végrehajtás egészét érintő módja. Abban az esetben, ha a bíróság a végrehajtást végzéssel rendelte el, akkor a felek a végzés ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül fellebbezéssel élhetnek. Ugyanez a lehetőség adott akkor is, ha a bíróság végzést hoz a végrehajtható okirat kérelemtől eltérő kiállítása tárgyában. A végzés elleni fellebbezésnek a végrehajtás foganatosítására halasztó hatálya nincs, de a jogerős elbírálásig főszabály szerint a lefoglalt dolgot értékesíteni, a végrehajtás során befolyt összeget pedig a jogosult részére kifizetni nem lehet. A törvény szerint a végrehajtást kérő fellebbezéssel élhet a végrehajtható okirat kiállítását megtagadó végzés ellen. Ha a végrehajtás közvetlen bírósági felhíváson alapszik, akkor a felek a közvetlen bírósági felhívást tartalmazó határozatot fellebbezhetik meg. (Az ilyen határozatban a bíróság a munkabérben részesülő személyt kötelezi tartásdíj fizetésére, és a munkáltatót hívja fel arra, hogy az adós munkabéréből meghatározott összeget vonjon le, és azt fizesse ki a jogosultnak.)
Felülvizsgálati kérelem a végrehajtás elrendelésével kapcsolatban
Felülvizsgálati kérelemnek, mint látni fogjuk, a végrehajtási eljárásban csupán igen szűk körben, mondhatni: kivételes esetekben van helye.
Felülvizsgálható döntések
Felülvizsgálati kérelem terjeszthető elő a másodfokon jogerőre emelkedett olyan végzés ellen, amellyel a bíróság külföldi határozat végrehajtási tanúsítvánnyal való ellátásáról, illetőleg végrehajtásának elrendeléséről döntött.
A polgári perrendtartásról szóló törvény értelmében – a fentieken túlmenően - felülvizsgálati kérelemnek van helye a másodfokon jogerőre emelkedett olyan végzés ellen is, amellyel a bíróság az ingatlanárverés vagy a nyilvános pályázat megsemmisítéséről döntött. Az árverés megsemmisítésének eljárásjogi okból például akkor van helye, ha azt ügygondnok kirendelése nélkül foganatosították, holott az adós a hatóság közlése szerint több éve ismeretlen helyen tartózkodik. Egyéb esetben is lehetséges az árverés megsemmisítése, hiszen a jogalkotó azon az elvi alapon áll, hogy az ingatlantulajdon csak végső esetben képezheti tárgyát a végrehajtásnak. Ha tehát alappal valószínűsíthető, hogy az adós rövid időn belül képes lesz megfizetni tartozását, és arra önként is hajlandóságot mutat, akkor az árverés kitűzése – egyéb vagyontárgyak fellelhetősége esetén – idő előttinek bizonyulhat.
Összességében megállapítható, hogy amennyiben az itt írt két eseten kívül más tényállás alapján felülvizsgálati kérelmet terjesztünk elő a végrehajtási eljárás során, azt a Legfelsőbb Bíróság nagy valószínűséggel érdemi vizsgálat nélkül, hivatalból el fogja utasítani a felülvizsgálat kizártságára hivatkozással.
A végrehajtás elrendelésével kapcsolatos egyéb jogorvoslatok
Ha a bíróság a végrehajtást a büntetőügyben kiállított értesítéssel rendelte el, az adós a jogsérelem orvoslása céljából az értesítés alapjául szolgáló bírósági, ügyészi, illetőleg nyomozó hatósági határozat ellen a büntetőeljárás szabályai szerint élhet jogorvoslattal. A bűnügyi zárlatot elrendelő határozat ellen az elrendelő szerv jellegétől függően ugyancsak a büntetőeljárás szabályai szerint van helye jogorvoslatnak. * Ezek egyébként a végrehajtásnak meglehetősen speciális, témánk szempontjából kevéssé lényeges fajtái. Csupán a jogszabályi rendelkezés megvilágítása céljából utalunk arra, hogy a törvény értelmében a bírósági végrehajtás elrendelésének alapjául szolgáló, úgynevezett végrehajtható okiratnak minősül többek között a bíróság pénzbüntetésről, pénzmellékbüntetésről, pénzbírságról, rendbírságról, vagyonelkobzásról szóló értesítése, vagyis a fenti szabály ilyen esetekre nézve irányadó.
A felülvizsgálat kizártsága
A joggyakorlat köréből származó, de törvényen alapuló lényeges szabály ugyanakkor, hogy például a végrehajtási kifogást elkésettség okából elutasító, vagy a végrehajtási záradék törlése iránti kérelmet megtagadó (a végrehajtási záradékot hatályában fenntartó) végzés ellen felülvizsgálati kérelemnek nincs helye. Abban az esetben sem kérhető felülvizsgálat, ha a végrehajtó intézkedését sérelmező végrehajtási kifogást másodfokon is elutasították. Hasonló megítélés alá esik az adósnak a becsérték megállapításával kapcsolatos kifogását elutasító végzés, a jogutódlás megállapításának elutasítását helybenhagyó másodfokú végzés, végül pedig a végrehajtás folytatását elrendelő határozat – vagyis látható, hogy a jogorvoslatnak ez a szintje a törvény erejénél fogva meglehetősen korlátozott. A bírói gyakorlat mutatott rá például arra is, hogy az üzletrészre vezetett végrehajtás esetén a jogerős másodfokú határozat ellen sincs helye felülvizsgálatnak.
Végrehajtási kifogás a gyakorlatban
Az alábbiakban gyakorlati példákkal szemléltetjük a végrehajtási kifogás jogintézményét és rendeltetését. Ha az adós a végrehajtási eljárás során azt sérelmezi, hogy a végrehajtó a törvény erejénél fogva mentes vagyontárgyakat foglalt le, akkor ez a jogsértő intézkedés kizárólag a végrehajtási eljárás során, a végrehajtás foganatosításával kapcsolatos kifogás útján orvosolható. Ez az állásfoglalás a végrehajtási kifogást és a későbbiekben vizsgálandó végrehajtás korlátozása iránti pert határolja el egymástól. Amennyiben a végrehajtó ellen valamilyen oknál fogva kártérítés iránti követelést kívánunk érvényesíteni, akkor ezt nem végrehajtási kifogás, hanem a megyei bíróságnál előterjesztett kereset útján tehetjük meg. Az árveréssel szemben az elővásárlási jog bejelentése tartalmilag végrehajtási kifogásnak minősül, és ilyenként kell elbírálni. A végrehajtási kifogásra nézve is irányadó szabály, hogy a benne foglaltakat az a fél köteles bizonyítani, akinek érdekében áll, hogy a bíróság az előadottakat valónak fogadja el.
Jogorvoslatok a végrehajtás foganatosításával kapcsolatban
A fentiekben azokat a jogorvoslati módokat tekintettük át, amelyek úgyszólván a végrehajtás egészével kapcsolatosak, vagyis amelyek alapján a bíróságnak abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy egyáltalán van-e helye végrehajtásnak, vagy pedig az eljárás lefolytatása valamilyen akadályba ütközik. Az alábbiakban azt vizsgáljuk meg, hogy akkor, amikor már a végrehajtás körébe tartozó eljárási cselekmények folynak, milyen jogorvoslati lehetőségek járulnak hozzá a törvényesség biztosításához.
Végrehajtási kifogás
Először is a klasszikusnak számító végrehajtási kifogást vesszük górcső alá, mégpedig a törvényi szabályozás és a kapcsolódó joggyakorlat tükrében. A végrehajtási kifogás a végrehajtó törvénysértő intézkedése vagy mulasztása miatti fellépése a félnek vagy más érdekeltnek. A kifogást a végrehajtást foganatosító bírósághoz kell előterjeszteni, vagyis a végrehajtási kifogás bírósági jogorvoslat. A Legfelsőbb Bíróság jogértelmezése szerint a végrehajtási kifogás elbírálására a kifogásolt végrehajtási cselekmény (intézkedés) foganatosításának helye szerinti bíróságnak van hatásköre.
Határidők
A kifogás előterjesztésére nyitva álló határidő tizenöt nap, amely a végrehajtó kifogással érintett intézkedését követő napon veszi kezdetét. Természetesen itt is érvényesülnek a tudomásra jutás időpontjához kötődő speciális szabályok, ugyanis ha az érintett a törvénysértő intézkedésről nem a megtétel vagy elmulasztás napján, hanem később értesül, akkor a határidő innentől számít. A jogalkotó hasonló megítélés alá vonja azt az esetet is, amikor a fél a kifogás előterjesztésében a végrehajtó intézkedésétől számított tizenöt napon túl is akadályoztatva van. A benyújtásra nyitva álló tizenöt napot ilyenkor az akadály megszűnésétől kell számítani. Mindemellett érvényesül egy abszolút jogvesztő határidő is, ennek hiányában ugyanis sérülne az az érdek, amely a végrehajtási eljárás ésszerű időn belüli lefolytatásához fűződik. A végrehajtó intézkedésétől számított hat hónap eltelte után nem lehet végrehajtási kifogást előterjeszteni, és e határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
Eljárási szabályok
A bíróság a végrehajtási kifogásról soron kívül, szükség esetén a felek meghallgatása után határoz. Az eljáráshoz az is hozzátartozik, hogy a bíróságnak a kifogás beérkezésétől számított nyolc munkanapon belül intézkednie kell a kérelem elbírálásához szükséges iratok beszerzése iránt. Ez a gyakorlatban úgy történik, hogy a bíróság a végrehajtási kifogás másolatát az iratok felterjesztésére vonatkozó felhívással együtt megküldi a végrehajtónak, aki nyolc munkanapon belül köteles a bírósági felhívásnak eleget tenni. Nem ritka, hogy a végrehajtási kifogást előterjesztő fél óvatosságból egyidejűleg a végrehajtónak is megküldi beadványa egy példányát, a kifogást azonban a végrehajtást foganatosító bíróságon lehet joghatályosan előterjeszteni. A bíróság a végrehajtási kifogást hatvan napon belül végzéssel bírálja el, és ez a határidő csupán akkor hosszabbodik meg, ha az ügy jellegére tekintettel a felek meghallgatása vagy egyéb bizonyítás felvétele szükséges. Ingatlan-végrehajtás esetén például, amikor a fél a becsérték megállapítását kifogásolja, szakértő kirendelésére kerül sor, ami könnyen eredményezheti a hatvannapos eljárási határidő túllépését. Annyi azonban jól érzékelhető, hogy a végrehajtási kifogás nem a végrehajtás hátráltatásának, hanem az eljárás törvényes keretek között tartásának eszköze. A végrehajtási kifogásnak az intézkedés végrehajtására halasztó hatálya nincs, a bíróság azonban jogosult arra, hogy egyedi esetben ettől eltérően határozzon.
Fellebbezés a végrehajtás foganatosításával kapcsolatban
A jogalkotó általánosságban rögzíti, hogy a bíróságnak a végrehajtás foganatosítása során hozott végzése ellen fellebbezésnek van helye. Ez a jogorvoslat szorosan kapcsolódik a végrehajtási kifogás tárgyköréhez, hiszen a végrehajtás során meghozott bírósági végzések az esetek igen nagy százalékában végrehajtási kifogást bírálnak el.
A végrehajtó fellebbezése
Ha a bíróság a végrehajtási kifogásnak helyt ad, a végrehajtó két esetben élhet fellebbezéssel. Ez a jog egyrészt akkor illeti meg, ha a bíróság az általa alkalmazott, és a fél által végrehajtási kifogással támadott intézkedés megsemmisítéséről döntött, másrészt pedig abban az esetben, ha a bíróság a végrehajtó által előterjesztett díjjegyzéket vagy a végrehajtási költségek tekintetében a felosztási tervet módosította.
Az adós és a végrehajtást kérő fellebbezési jogosítványa
Az adós és a végrehajtást kérő a fentiekből levezethetően minden esetben élhet fellebbezéssel a bíróság végrehajtási kifogás tárgyában hozott végzése ellen. A jogalkotó tehát azon az elvi alapon áll, hogy az adós és a végrehajtást kérő fellebbezési joga a végrehajtási kifogást elbíráló végzések ellen korlátlan, míg a végrehajtóé a fenti két esetre korlátozott. Fontos szabály, hogy a bíróságnak azon végzéseit, amelyek ellen fellebbezésnek van helye, indokolnia kell.
Hatóságok általi jogorvoslat
Ha a végrehajtás foganatosítása során a jogsérelem a rendőrség, az ingatlanügyi hatóság vagy más szerv eljárásában történt, akkor az említett szervek eljárásáról szóló jogszabályok szerint van helye jogorvoslatnak.
Eljárási szabályok
A jogorvoslatok egyéb szabályai között helyezte el a jogalkotó azt a rendelkezést, amely szerint a bíróság határozata elleni jogorvoslatnak halasztó hatálya van, kivéve ha a törvény eltérően rendelkezik, vagy ha a jogorvoslat a rendőrség közreműködésének elrendelésével függ össze. A bírói gyakorlat alakította ki azt az elvet, hogy a meghatározott cselekmény költségének előlegezésére kötelező bírósági határozat nem nyilvánítható a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak. A végrehajtó és a rendőrség intézkedése elleni jogorvoslatnak nincs halasztó hatálya, a gyakorlatban azonban előfordul, hogy amikor valamely érintett végrehajtási kifogást terjeszt elő, akkor amiatt kerül sor átmenetileg a végrehajtás felfüggesztésére (megakadására), mert a végrehajtó az iratokat a bírósághoz felterjeszti, azok hiányában pedig az eljárást folytatni nem lehet.
Végrehajtási perek
Az alábbiakban azokat a pertípusokat tekintjük át, amelyek tárgyukat tekintve rokon vonásokat mutatnak a fentebb vizsgált klasszikus végrehajtási jogorvoslatokkal. A Pp. szerint a végrehajtási perekre az általánostól eltérő speciális szabályok vonatkoznak. A végrehajtási perek nem minősülnek vagyonjogi pernek, ezért pertárgyértéktől függetlenül a helyi bíróság hatáskörébe tartoznak.
Ügyészi jogorvoslatok a végrehajtás során
Az ügyész – egyetlen kivétellel - mindazokkal a jogorvoslatokkal élhet, amelyeket a törvény szerint a fél, illetőleg más érdekelt terjeszthet elő. Ennek hátterében az áll, hogy bár az ügyész a végrehajtási eljárásban közvetlenül nem érintett, ő a törvényesség legfőbb őre. A bíróság határozata és intézkedése ellen az ügyész csak akkor élhet jogorvoslattal, ha abban a bíróság az ügyész által előterjesztett végrehajtási kifogásról döntött. Az ügyész az alatt az idő alatt élhet jogorvoslattal, amely a fél vagy más érdekelt számára nyitva áll, végrehajtási kifogást azonban a végrehajtó intézkedésétől számított hat hónapon belül bármikor előterjeszthet.
A végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránti per
Ilyen pert akkor lehet indítani, ha a végrehajtás megszüntetésére vagy korlátozására a Vht. alapján a végrehajtási eljárásban nincs lehetőség. Ha tehát adott esetben helye van végrehajtási kifogás előterjesztésének, akkor nem kerülhet sor perindításra, miként abban az esetben sem, ha a végrehajtás az adós okirattal alátámasztott bejelentése nyomán megszüntethető. Ehhez egyébként az szükséges, hogy az okirat tartalmával a végrehajtást kérő is egyetértsen, vagyis hogy a felek között ne bontakozzék ki jogvita a követelés megszűnését illetően.
Polgári perrendtartás szerinti jogorvoslatok
A végrehajtási eljárásban is van lehetőség az okiratok kiegészítésére és kijavítására. Az erre vonatkozó részletes szabályokat a polgári perrendtartásról szóló törvény (Pp.) tartalmazza. A jogalkotó a végrehajtási eljárásban előterjeszthető fellebbezésre is a Pp. szabályait rendeli alkalmazni, ami például azt jelenti, hogy a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül van helye ilyen jogorvoslatnak. A Pp.-t kell alkalmazni akkor is, ha a bíróságnak határidő elmulasztása miatt kell igazolási kérelem tárgyában állást foglalnia, továbbá minden olyan esetben, amikor eljárási kérdésben kell dönteni. * Lehetőség van arra is, hogy a végrehajtó saját hatáskörben eljárva tegyen intézkedést valamely, egyébként csak jogorvoslattal elhárítható mulasztás kiküszöbölése céljából. A végrehajtó kérelemre vagy hivatalból saját hatáskörében kijavíthatja és kiegészítheti az általa készített jegyzőkönyvet. Ez a gyakorlatban kiegészítő vagy kijavító jegyzőkönyv felvétele és kézbesítése útján történik. A jegyzőkönyv kiegészítésére és kijavítására irányuló eljárást a felek bármelyike kezdeményezheti.
Peres felek
A végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránti pert – az előzőekben elmondottakból eredően – a végrehajtást kérő ellen kell megindítani, a per felperese pedig minden esetben az adós, hiszen neki áll érdekében a végrehajtás korlátozása vagy megszüntetése. Ha a pert más személy indítja meg, akkor az aktív perbeli legitimáció hiánya miatt a bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja.
Illetékesség
A perben a bíróság az iratokat beszerzi a végrehajtótól, és ezek alapján kezdi meg munkáját. Az ilyen perre kizárólag az a bíróság illetékes, amely a végrehajtást elrendelte, ha pedig a végrehajtási eljárást a megyei bíróság vagy a munkaügyi bíróság rendelte el, akkor kizárólag az adós lakóhelye szerinti helyi bíróság járhat el.
A kereset jogalapja
A kereset előterjesztésének jogalapja fennáll, ha a perben közölni kívánt tény akkor történt, amikor az már nem volt közölhető a végrehajtható okirat kiállításának alapjául szolgáló határozat meghozatalát megelőző eljárásban. Ugyancsak előterjeszthető ilyen kereset, ha a perben közölni kívánt tény a végrehajtható okirat kiállításának alapjául szolgáló egyezség megkötése után következett be. Mindkét eset a végrehajtási lappal és a vele egy tekintet alá eső végrehajtható okirattal elrendelt végrehajtásra vonatkozik. A gyakorlatban ilyen per megindítására alapot adó tény lehet például az adós teljesítése, a teljesítés lehetetlenné válása, a beszámítás, az elévülés vagy a felek eltérő megállapodása.
A perindítás indokai
Ha a végrehajtási eljárást végrehajtási záradékkal ellátott, vagy vele azonos megítélés alá eső végrehajtható okirattal rendelték el, akkor végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránti pert négy esetben lehet indítani. Először is akkor, ha a végrehajtani kívánt követelés érvényesen nem jött létre. Hasonló megítélés alá esik a követelés részbeni vagy teljes megszűnése, valamint az a körülmény, ha a végrehajtást kérő a teljesítésre halasztást adott, és ez az időtartam még nem járt le. Ugyancsak helye van perindításnak, ha az adós a követeléssel szemben beszámítható követelést kíván érvényesíteni. A végrehajtás megszüntetése iránti perben a bírói gyakorlat szerint a záradékolt közokirattal szemben is helye van ellenbizonyításnak.
A végrehajtás, végrehajtási cselekmények felfüggesztése
Az eljáró bíróság az eset összes körülményét mérlegelve előzetesen elrendelheti a végrehajtás felfüggesztését. Erre általában akkor kerül sor, ha a felperes által bejelentett bizonyíték elviekben megalapozza a végrehajtás megszüntetését vagy korlátozását, ezért a jogvédelem jegyében célszerűnek látszik a végrehajtás folytatásából eredő kár elhárítása mindaddig, amíg a bíróság az ügyben érdemi határozatot nem hoz. A végrehajtás felfüggesztését az adós kérheti, vagyis a bíróság hivatalból nem vizsgálhatja meg ennek lehetőségét. A felfüggesztés tárgyában hozott végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye. Ha a bíróság a per folyamán arra a meggyőződésre jut, hogy a továbbiakban már nincs helye a végrehajtás felfüggesztésének, korábban meghozott végzését felülvizsgálhatja. Az ilyen végzés ellen ugyancsak van helye fellebbezésnek, vagyis a jogorvoslathoz való jog e tekintetben sem korlátozott.
A bíróságnak arra is lehetősége van, hogy kérelemre – és az eset körülményeit mérlegelve – bizonyos végrehajtási cselekmények felfüggesztéséről döntsön. A bírói gyakorlat szerint az ún. részleges felfüggesztés akkor is lehetséges, ha az adós kérelme a végrehajtás egészének felfüggesztésére irányult, a bíróság azonban azt nem tartja indokoltnak, az adós valamilyen szintű jogvédelem iránti igényét azonban elismeri.
A végrehajtást felfüggesztő végzés ellen előterjesztett fellebbezésnek nincs halasztó hatálya, vagyis a végrehajtás mindaddig megakad, amíg a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helyben nem hagyja, illetőleg meg nem változtatja. A végrehajtás felfüggesztéséről szóló végzés meghozatala napjától a felfüggesztés tartama alatt a végrehajtási jog elévülése nyugszik.
Végrehajtási igényper és végrehajtási kifogás
A végrehajtási igényper abban különbözik a végrehajtási kifogástól, hogy sikeres igényper esetén a lefoglalt vagyontárgy foglalás alóli feloldása nem a végrehajtó törvénysértő eljárása miatt következik be, hanem azért, mert a felperes bizonyítja, hogy az egyébként jogszerűen lefoglalt vagyontárgy az ő tulajdonában áll. A felperes ebben az esetben értelemszerűen nem az adós, hanem az a harmadik személy, aki az adós vagyonához tartozónak hitt, és ezért végrehajtás alá vont vagyontárgyra tulajdonjoga, vagy más olyan joga alapján tart igényt, amely a végrehajtás során történő értékesítésnek akadálya. A végrehajtási igénypert tehát alapvetően tulajdoni perként tartjuk számon, és kimenetele független attól, hogy a végrehajtó adott esetben törvénysértő vagy pedig jogszerű intézkedést tett.
A bírói gyakorlat
Ha meghatározott ingóság kiadásának teljesítését a kötelezett felajánlotta, és a tárgy átvétele végett a végrehajtást kérő nem jelenik meg a helyszínen, akkor a kötelezettnek jogában áll a teljesítésre alapítottan végrehajtás megszüntetése iránti pert indítani abból a célból, hogy a végrehajtás rá nézve sérelmes szünetelését megakadályozza. Lényeges szabály, hogy az adóhatóság határozatán alapuló végrehajtás (adóvégrehajtás) megszüntetésére bírói úton nincs lehetőség, mert ilyen esetben az, aki a végrehajtást magára nézve sérelmesnek érzi, közvetlenül az adóhatóságtól kérhet jogvédelmet. Ugyanez az elv érvényesül a társadalombiztosítási végrehajtás tekintetében is.
Ha a végrehajtható határozatot jogerős határozat hatályon kívül helyezte vagy megváltoztatta, akkor a végrehajtást a bíróság a végrehajtási eljárás keretében végzéssel szünteti meg, vagyis ilyen esetben sem végrehajtás megszüntetése iránti perre kerül sor. Ha az adós ekkorra már teljesített, akkor úgynevezett visszvégrehajtás iránti kérelem útján juthat hozzá ahhoz az összeghez, amellyel a végrehajtást kérő jogalap nélkül gazdagodott. Ezt a kérelmet a végrehajtást elrendelő bíróságnál kell előterjeszteni.
Ugyancsak nem végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránti pert kell indítani, hanem perújítási kérelmet kell előterjeszteni akkor, ha az adós a jogerős marasztaló határozatban foglalt követelést a határozat meghozatala előtt bekövetkezett okra hivatkozva vitatja.
Abban az esetben, ha a végrehajtandó határozat a jövőre nézve időszakos szolgáltatás megfizetésére vonatkozó kötelezést tartalmaz, akkor az adós pert indíthat a szolgáltatás összegének leszállítása vagy a fizetési kötelezettség megszüntetése iránt, feltéve hogy körülményeiben a határozat meghozatala óta lényeges változás következett be. Látható tehát, hogy ebben az esetben sem a végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránti pernek van helye.
Ha a végrehajtható okirat kiállítását követően derül ki, hogy a felek valamelyikének személyében változás állott be, akkor a végrehajtást foganatosító bíróság végzéssel határoz a jogutódlás kérdésében, vagyis ebből az okból nincs helye végrehajtás megszüntetése iránti pernek.
Az azonnali beszedési megbízás foganatosítása miatt ugyancsak nem kerülhet sor végrehajtás megszüntetése iránti perre, ugyanis az inkasszó nem minősül végrehajtásnak.
A bíróság végrehajtást elrendelő végzésével szemben fellebbezésnek, és nem végrehajtás megszüntetése iránti pernek van helye. Ha pedig a felperes a végrehajtás megszüntetését kéri, a bíróság azonban csupán a követelés részbeni megszűntét állapítja meg, akkor a végrehajtást a még fennálló követelésre kell korlátozni, annak ellenére, hogy a felperes eredetileg a végrehajtás megszüntetését kérte.
Végrehajtási igényper
Ezt a pertípust az indíthatja, aki a lefoglalt vagyontárgyra tulajdonjoga vagy más olyan joga alapján tart igényt, amely akadálya a végrehajtás során történő értékesítésnek. A végrehajtást kérő ellen megindítandó per célja a vagyontárgy foglalás alóli feloldása. Értelemszerűen nem tarthat igényt a lefoglalt vagyontárgyra az, aki a végrehajtandó tartozásért egy sorban felel az adóssal, hiszen a foglalás ebben az esetben semmilyen jogot nem sért. Ezzel szemben a jogalkotó úgy rendelkezik, hogy az a házastárs, akinek a felelőssége csak a közös vagyonból rá eső hányad értékéig áll fenn, a lefoglalt különvagyon tárgyára igényt tarthat. A törvény kizárja, hogy haszonélvezeti jog alapján ingatlanigényper induljon. Érdekes eset a gyakorlat köréből, hogy mi a teendő akkor, ha a foglalás nem az adós bejelentett lakcímén történik, ám bizonyítható, hogy az ingatlan ténylegesen az adós lakóhelye. A Legfelsőbb Bíróság mutatott rá arra, hogy ilyen esetben a bizonyítási teher sajátos módon alakul, ugyanis a foglalás helyszínéül szolgáló ingatlan ingatlan-nyilvántartás szerinti tulajdonosának kell igazolnia, hogy az adott vagyontárgy nem az adós, hanem az ő tulajdona. Ennek eszköze a végrehajtást kérő ellen indítandó igényper.
Az adós perbeli pozíciói
Az adós a gyakorlatban egyetlen esetben jogosult maga is igénypert indítani; nevezetesen akkor, ha a tartozásért meghatározott vagyontárggyal felel, és nem ezt a tárgyat vonták foglalás alá. Ebben az esetben is kizárólag akkor léphet fel közvetlenül az adós, ha a lefoglalt tárgynak tulajdonosa, és nem arról van szó, hogy a más tulajdonában álló ingóságot valamilyen joga alapján használja, tartja birtokában. Ilyen esetben az adósnak értesítenie kell a tárgy tulajdonosát, aki maga léphet fel végrehajtási igényper keretében.
A végrehajtási igénypernek az adós akkor lehet alperese, ha a foglalás alól harmadik személy által feloldani kívánt vagyontárgy az adós és az igénylő közös tulajdonában áll. Ilyenkor értelemszerűen az adós is alperesi pozícióba kerül.
A bíróság eljárása a végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránti perben
A végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti perekben a bíróság soron kívül jár el, és a tárgyalást legkésőbb a keresetlevél benyújtásától számított tizenötödik napra tűzi ki. * A perben szünetelésnek nincs helye, hiszen ez összeegyeztethetetlen volna azzal az érdekkel, amely a végrehajtási eljárás ésszerű lefolytatásához és a bizonytalan jogi helyzet mielőbbi felszámolásához fűződik. * A perben bizonyítás felvételének csak a tárgyaláson rendelkezésre álló olyan bizonyítékokra nézve van helye, amelyek alkalmasak lehetnek arra, hogy a keresetlevélben foglaltakat vagy az alperes védekezését igazolják, illetőleg amelyeket a felek nyomban felajánlottak. * Kizárólag a bizonyítás körében felmerült további teendő adhat alapot a tárgyalás elhalasztására, és ennek időtartama legfeljebb nyolc nap lehet. * A keresetlevelet a bíróság megküldi az ügyben eljárt végrehajtónak, aki nyilatkozni köteles az eljárással kapcsolatban felmerült költségeiről, díjáról, valamint azokról a körülményekről, amelyek e követeléseket megalapozzák. Ez azt a célt szolgálja, hogy a bíróság az eljárás végén rendelkezni tudjon a végrehajtási költségek viseléséről. A gyakorlatban előfordulhat az is, hogy a bíróság a végrehajtást a végrehajtás költségeire korlátozza. Erre akkor kerülhet sor, ha például a felek között korábban létrejött megállapodás értelmében a követelés megszűnt, az egyezség azonban úgy szól, hogy a végrehajtás költségei az adóst terhelik.
Közigazgatási szerv mint alperes
Nincs jogi akadálya annak, hogy a végrehajtási igénypernek államigazgatási szerv legyen az alperese, vagyis az igényperre nem vonatkozik az a korlátozás, amelyet a végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránti perek kapcsán ismertettünk. Ehhez kapcsolódóan jegyezzük meg, hogy az igényperben szünetelésnek is van helye.
Illetékesség, eljárási szabályok
A végrehajtási igényperre kizárólag az a helyi bíróság illetékes, amelynek területén a foglalás történt.
A további rendelkezések ismertetése nélkül megállapítható, hogy a végrehajtási igényper főszabály szerint legfeljebb a tárgyát képező vagyontárgy tekintetében akasztja meg a végrehajtást, vagyis az egyebekben folytatódik. Ha ezzel szemben úgynevezett halasztó hatályú igényperről van szó, akkor a végrehajtás egészének felfüggesztésére sor kerül. Halasztó hatályú az igényper például akkor, ha azt a végrehajtási jog bejegyzéséről szóló határozatnak a végrehajtó részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül megindították. Ilyenkor az igényelt ingatlan értékesítése iránt az igényper jogerős befejezése után lehet intézkedni.
A végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódás engedélyezése iránti per
Gyakran előfordul, hogy a végrehajtó – miközben ingó vagy ingatlan foglalása iránt intézkedik - tudomást szerez arról, hogy az adott vagyontárgyon harmadik személynek zálogjoga áll fenn. A zálogjog jogosultja tehát nem a végrehajtást kérő, hanem olyan személy, aki eddig semmilyen módon nem vett részt a végrehajtási eljárásban. Ilyen esetben a bírósági végrehajtó nyolc munkanapos határidővel tájékoztatja a zálogjog jogosultját arról, hogy a folyamatban lévő végrehajtási eljárásban meghatározott szabályok szerint érvényesítheti a zálogjogból fakadó igényét, és ezzel bekapcsolódhat a végrehajtási eljárásba.
Ha a kérelmet a zálogjogosult előterjeszti, az adósnak és a végrehajtást kérőnek ugyanilyen határidőn belül nyilatkoznia kell arról, hogy a zálogjoggal biztosított követelés jogalapját és összegszerűségét elismerik-e, illetőleg meg kell jelölniük, hogy azt milyen összegben ismerik el. Az adós és a végrehajtást kérő elismerése esetén a végrehajtást foganatosító bíróság megállapítja a kielégítési jog megnyíltát, és engedélyezi a zálogjogosult bekapcsolódását a végrehajtási eljárásba. Ha ezzel szemben a megkérdezettek nem ismerik el a zálogjogosult követelését, akkor a bíróság a bekapcsolódás iránti kérelmet elutasítja.
Illetékesség
Az elutasító döntést követően a zálogjogosult pert indíthat a végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódás engedélyezése iránt. E perre nézve annak a bíróságnak áll fenn kizárólagos illetékessége, amely a bekapcsolódás tárgyában korábban peren kívül eljárt, és amely a végrehajtást foganatosítja.
Az alperes
A keresetet a zálogjogosultnak értelemszerűen azzal a féllel szemben kell előterjesztenie, aki a megelőző eljárásban – jogalapjában vagy összegszerűségében – vitatta a zálogjogosult követelését.