Adózás átruházás esetén
Bevétel
A személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja-tv.) értelmében – változatlanul – ingatlan, illetve vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételnek tekintendő minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély az átruházásra tekintettel megszerez. A bevételnek nem része azonban a kapott ellenértékből az egyéb jövedelemnek minősülő, az ingatlannak, a vagyoni értékű jognak a szerződéskötés időpontjában ismert szokásos piaci értékét meghaladó összeg. A törvény példálózó jelleggel szól a bevételként nem kezelendő összegekről is, amikor kimondja, hogy ilyennek minősül különösen az eladási ár, a cserébe kapott dolognak a jövedelemszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értéke, valamint az ingatlan, a vagyoni értékű jog gazdasági társaság vagy más cég részére nem pénzbeli hozzájárulásként (azaz nem pénzbeli betétként, apportként) történő szolgáltatása esetén a vagyontárgynak a társasági szerződésben, valamint más hasonló okiratban (például részvénytársaság esetén alapszabály, alapító okirat) meghatározott értéke.
Egyéb bevétel birtok-összevonási célú földcsere esetén
A termőföldről szóló törvényben meghatározott ún. birtok-összevonási célú önkéntes földcsere az Szja-tv. alkalmazásában nem minősül átruházásnak – tehát értékesítésnek. Amennyiben a cseréhez kapcsolódóan értékkiegyenlítés is történik, az ezen a címen kapott pénzösszeg vagy más vagyoni érték az azt szerző magánszemély egyéb – tehát nem ingatlanértékesítésből származó – jövedelmének számít.
Költségek
Változatlan az a szabály is, miszerint az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételből le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő következő igazolt költségeket, kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként elszámolt, így
– a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat;
– az értéknövelő beruházásokat, továbbá
– az átruházással kapcsolatos kiadásokat, ideértve az adott ingatlan vonatkozásában az állammal szemben vállalt kötelezettség alapján igazoltan megfizetett összeget is.
A megszerzésre fordított összeg ügylettípusonként
A megszerzésre fordított összeg az átruházásról szóló szerződés (okirat, bírósági, hatósági határozat) szerinti érték, a cserébe kapott ingatlan, illetve vagyoni értékű jog esetében a csereszerződésben rögzített érték, ezek hiányában az az érték, amelyet az illeték megállapításához figyelembe vettek.
Öröklés esetén, vagy ha az átruházott ingatlant, illetve vagyoni értékű jogot a magánszemély ajándékba kapta, a megszerzésre fordított összeg az, amelyet az illeték megállapításához figyelembe vettek.
A kárpótlásról szóló törvényekben szabályozott vételi jog gyakorlása során szerzett termőföld, erdő művelési ágú föld esetében a megszerzésre fordított összegnek – ha a jövedelmet nem az Szja-tv. 64. §-a (1) bekezdésének rendelkezése szerint kell megállapítani – a vételi jog gyakorlása során vételárként szereplő összeget kell tekinteni.
A személyijövedelemadó-törvény szerinti ráépítés, újjáépítés, alapterület-növelés megszerzésére fordított összeg a használatbavételi (fennmaradási) engedély jogerőre emelkedésének napjáig, illetve a használatbavételi (fennmaradási) engedélyben megjelölt feltételek teljesítésének határidejéig, illetve a tényleges használatbavételig, ennek megállapíthatósága hiányában az átruházásig kibocsátott, az építő (építtető) magánszemély nevére kiállított számla szerinti érték.
Napjainkra lényegében már aktualitását vesztette, de a teljesség kedvéért megemlítjük azt a szabályt is, hogy amennyiben a helyi önkormányzat tulajdonában lévő lakást a magánszemély megvásárolja, úgy megszerzésre fordított értéknek a szerződésben szereplő tényleges vételárat kell érteni – azaz nem a piaci értéket.
A gyakorlatban előfordulhat, hogy az ingatlan megszerzésére fordított összeg előző rendelkezések szerinti megállapítására nincs lehetőség – mert például ráépítés esetén az építtető nem rendelkezik a nevére kiállított számlákkal. Ilyen esetben a bevételt annak 75 százalékával kell csökkenteni az adóalap megállapításakor.
Felhívjuk a figyelmet, hogy 2008. január 1-jétől kizárólag a lakóház, lakás értékesítéséből származó bevételek adózási szabályai változtak. Egyéb ingatlanok tekintetében az Szja-tv. továbbra is a korábbi előírásokat tartalmazza a következők szerint.
A jövedelem megállapításának általános szabályai
Az ingatlan átruházásából származó jövedelem – ha az átruházás a megszerzés évében vagy az azt követő öt évben történik – az előzőekben ismertetettek szerint kiszámított összeg (itt: számított összeg). Ezt követően a jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy a számított összeget csökkenteni kell, ha az átruházás – a megszerzés évét követő évet első évnek tekintve -
– a hatodik évben történik, a számított összeg 10 százalékával,
– a hetedik évben történik, a számított összeg 20 százalékával,
– a nyolcadik évben történik, a számított összeg 30 százalékával,
– a kilencedik évben történik, a számított összeg 40 százalékával,
– a tizedik évben történik, a számított összeg 50 százalékával,
– a tizenegyedik évben történik, a számított összeg 60 százalékával,
– a tizenkettedik évben történik, a számított összeg 70 százalékával,
– a tizenharmadik évben történik, a számított összeg 80 százalékával,
– a tizennegyedik évben történik, a számított összeg 90 százalékával,
– a tizenötödik évben vagy később történik, a számított összeg 100 százalékával.
Eljárási szabályok
Az ingatlan átruházásából, a vagyoni értékű jog visszterhes alapításából, átruházásából (végleges átengedéséből), megszüntetéséből, ilyen jogról való végleges lemondásból (a továbbiakban: a vagyoni értékű jog átruházása) származó jövedelmet azon a napon kell megszerzettnek tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést (okiratot, bírósági, hatósági határozatot) az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották. * Az ingatlan, továbbá az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kötelezett vagyoni értékű jog megszerzése időpontjának azt a napot kell tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést (okiratot, bírósági, hatósági határozatot) az ingatlanügyi hatósághoz – illetve 1986. július 1. napja előtt az illetékhivatalhoz – benyújtották. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre nem kötelezett vagyoni értékű jog szerzési időpontjának az erről szóló szerződés szerinti időpontot kell tekinteni. Öröklés esetén az örökség megnyíltának napját kell a szerzés időpontjának tekinteni. Ha jogi személy 1989. január 1. napja előtt értékesített ingatlant a magánszemély részére, az ingatlan megszerzésének időpontja a szerződéskötés napja. * Az előző bekezdés rendelkezésétől eltérően a földrendezés vagy kisajátítás során kapott csereingatlan szerzési időpontjának az eredeti ingatlan szerzési időpontját kell tekinteni. * A fenti, első bekezdés rendelkezésétől eltérően, az ingatlan tulajdonban (birtokban) tartásának időszakában a 2007. december 31-ét követően az ingatlanon létesített épített-ingatlan (épület, épületrész, építmény, építményrész) esetében - ideértve a megszerzéskor, illetőleg az említett időpont előtt meglévő épített-ingatlan helyett létesített (újjáépített) épített-ingatlan esetét is –, valamint a megszerzéskor, illetőleg az említett időpont előtt meglévő épített-ingatlan helyiségei hasznos alapterületének hat négyzetmétert meghaladó növelése esetében a szerzést az utolsó használatbavételi (fennmaradási) engedélyről szóló határozat jogerőre emelkedésének időpontjával, vagy a szóban forgó szerzéshez kötődő költségekkel csökkentett bevételnek a ráépítés, újjáépítés, alapterület-növelés megszerzésére fordított összegével arányos megosztásával választható, hogy a földterület (telek), valamint az ingatlan tulajdonjogának megszerzésekor, illetőleg az említett időpont előtt meglévő épített-ingatlan bevételrésze tekintetében a fenti első két bekezdés szerinti szerzési időponttal és az épített-ingatlan, illetőleg az alapterület-bővítés bevételrésze tekintetében az utolsó használatbavételi (fennmaradási) engedélyről szóló határozat jogerőre emelkedésének időpontjával kell azonosnak tekinteni. * Az olyan, használatbavételi (fennmaradási) engedéllyel még nem rendelkező épített-ingatlan, illetőleg alapterület-bővítés esetében, amelynek létesítése az ingatlanra kiadott legutolsó használatbavételi (fennmaradási) engedélyről szóló határozat jogerőre emelkedésének keltét követően, illetőleg ettől függetlenül is a tulajdonban (birtokban) tartás időszakában történt, a fenti bekezdés rendelkezését az említett épített-ingatlan, alapterület-bővítés tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a hitelt érdemlően bizonyított tényleges használatbavétel évét, vagy ha a tényleges használatbavétel éve hitelt érdemlően nem állapítható meg, az átruházás évét kell a megszerzés évének tekinteni.
Vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem
A vagyoni értékű jog (például haszonélvezet, használat joga) átruházásából származó jövedelem az előző rendelkezések szerint kiszámított összeg, azzal azonban, hogy nem számít bevételnek az 1982. január 1-je előtt szerzett vagyoni értékű jog átruházásából származó vagyoni ellenérték.
Adómérték
Nem változott az ingatlan és vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem utáni adómérték nagysága – a lakóingatlanok átruházása esetén sem –, ennek megfelelően az adó mértéke 2008. január 1-jét követően is változatlanul 25 százalék. Az adót a magánszemélynek – a korábbi rendelkezésekhez hasonlóan – az adóbevallásában kell megállapítania, és az adóbevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetnie.
Átruházásból származó jövedelem lakóingatlanoknál
Az ún. számított összeg meghatározása
A személyijövedelemadó-törvény – korábbihoz képest lényeges eltérést tartalmazó – új rendelkezése értelmében az ún. egyéb ingatlanok értékesítésére vonatkozó – fentiekben részletezett – előírásoktól eltérően, az ingatlanügyi hatóság nyilvántartása szerint lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró építmény és a hozzá tartozó földrészlet (ideértve azt is, amelyet a lakáshoz tartozó földhasználati jog terhel), valamint lakásra vonatkozó vagyoni értékű jog átruházása esetén a jövedelem a számított összeg
– 100 százaléka a megszerzés évében és az azt követő évben,
– 90 százaléka a megszerzés évét követő második évben,
– 60 százaléka a megszerzés évét követő harmadik évben,
– 30 százaléka a megszerzés évét követő negyedik évben,
– 0 százaléka a megszerzés évét követő ötödik és további évben.
A fentiek alapján tehát, ha az ingatlant annak megszerzésétől számított öt éven túl értékesítik, az eladásból származó bevétel már nem minősül adókötelesnek.
A fentiektől eltér a számított összeg meghatározása a lakásszerzési kedvezménnyel szerzett lakás átruházásánál. Az erre vonatkozó törvényi előírás értelmében az Szja-tv. 2008. január 1-je előtt hatályos rendelkezései szerint lakásszerzési kedvezménnyel szerzett lakás átruházása esetén az előző bekezdés alkalmazásában számított összegbe be kell számítani a lakásszerzési kedvezmény alapjaként érvényesített összeget, de csak akkor, ha az ilyen lakás átruházása a lakásszerzési kedvezmény érvényesítésének évében vagy azt követő negyedik naptári év utolsó napját megelőzően történt.
Kedvezményezett célok
Mint említettük, a lakóingatlan átruházásából származó bevétel az ingatlan megszerzésétől számított öt éven belüli értékesítés esetén adóköteles. Vélhetően ezzel áll összefüggésben, hogy a korábban az értékesítéssel szembeni "bevételcsökkentő" tételek, illetve az átruházással szembeállítható szerzésfajták csökkentek, az azzal kapcsolatos kedvezmények igénybevételének szabályai pedig szigorodtak az idei évtől.
A fentiek vonatkozásában az Szja-tv. 2008. január 1-jétől a következő rendelkezéseket tartalmazza.
A jövedelem bevallására nyitva álló határidőt megelőzően az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelmet (vagy annak egy részét) a magánszemély saját maga, közeli hozzátartozója, élettársa részére idősek otthonában, fogyatékos személyek lakóotthonában vagy más hasonló (például ápolási) intézményben (ott azonban bármely EGT-államban) biztosított férőhely – visszavásárlási és továbbértékesítési jog nélküli – megszerzésére használja fel (ideértve azt az esetet is, ha a férőhely biztosítása egyösszegű térítési díj előre történő megfizetésével történik), és ezt a tényt adóbevallásában feltünteti, a fentiekben ismertetettek szerint megállapított és bevallott adót (illetőleg annak a felhasznált jövedelemmel arányos részét) nem kell megfizetnie.
Adózás kárpótlási jeggyel szerzett termőföld átruházásakor
Ha a kárpótlásról szóló törvények alapján eredeti jogosult (a kárpótlási jegyet kárpótoltként megszerző) magánszemély a vételi jogának gyakorlása során szerzett termőföldjének, erdő művelési ágú földjének – ideértve, ha azt mezőgazdasági vállalkozási támogatás címén kapott utalvány felhasználásával (is) vásárolta – átruházásából származó, az e cím alatti rendelkezések szerint megállapított jövedelme egészét az átruházás napjától számított egy éven belül belföldön – a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától az Európai Unió tagállamában – fekvő mezőgazdasági művelésű külterületi termőföld tulajdonának megszerzésére fordítja, akkor az ezen jövedelemre jutó adó visszajár (vagy nem kell azt megfizetni). Ezt a kedvezményt a magánszemély az igazolt tulajdonjogszerzés adóhatóságnak történő bejelentésével egyidejűleg adó-visszaigényléssel, vagy ha a tulajdonjogszerzés az adó megfizetése előtt történt, akkor annak előzetes igazolása alapján az adóbevallásában érvényesíti. * A fenti rendelkezés alkalmazható a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló törvény szerint részarány-földtulajdonosnak minősülő magánszemély azon termőföldjének, erdő művelési ágú földjének átruházása esetén, amelyet a hivatkozott törvény rendelkezései szerint tulajdonjogának bejegyzése mellett önálló ingatlanként részére kiadtak. * Az előző bekezdésekben említett tulajdonjog megszerzésének igazolására az ingatlanügyi hatósághoz benyújtott, iktatott szerződés szolgál.
Adókiegyenlítés
A lakóingatlan átruházásánál ismertetett szabályok szerint megállapított, bevallott és megfizetett adó mértékéig az ingatlan átruházását követő első és második adóévről szóló adóbevallásában a magánszemély ún. adókiegyenlítésre jogosult, amelyet a felhasználás évéről szóló adóbevallásában megfizetett adóként érvényesíthet, amelynél a következőket kell figyelembe vennie:
– az adókiegyenlítés az előzőekben meghatározottak szerint megállapított jövedelemből az adó megfizetése után, az adóévben az ún. kedvezményezett célra felhasznált résznek és a megfizetett adó megállapítása tekintetében hatályos, írásunknak a számított összeg meghatározása alcímében meghatározott adókulcsnak a szorzata;
– a fenti bekezdésben említett összeg nem lehet több, mint az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem bevallott és megfizetett adója, az ingatlan átruházását követő második évben csökkentve a fenti két bekezdés alapján a megelőző évi adóbevallásban már érvényesített adókiegyenlítéssel.
Igazolás
Az ún. kedvezményezett célra történő felhasználás igazolására a férőhely megszerzése alapjául szolgáló okirat, az összeg felhasználását igazoló okirat, a rokonsági fokot bizonyító közokirat, valamint az élettársi kapcsolatra vonatkozó teljes bizonyító erejű magánokirat szolgál, amelyre az adózás rendjéről szóló törvénynek az elévülésre, illetőleg a bizonylatmegőrzésre vonatkozó szabályait alkalmazni kell.
Méltányosság
A jogalkotó – mint az az előzőekből látható volt - szigorította az ingatlanátruházáshoz kapcsolódó kedvezményekre vonatkozó szabályokat, viszont a szabályozás új eleme az e körben gyakorolható méltányosság. Eszerint az állami adóhatóság az adó fizetésére kötelezett magánszemély kérelmére jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire, valamint az ingatlan vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem felhasználási körülményeire figyelemmel – különös tekintettel arra, ha a felhasználás saját maga, közeli hozzátartozója, a vele egy háztartásban élő élettársa, volt házastársa lakhatását biztosító célra történik –, az Szja-tv. szerint fizetendő adót mérsékelheti, vagy akár el is engedheti azt.
Az átruházásból származó jövedelem adózására vonatkozó korábbi rendelkezések
Az Szja-tv. rendelkezései szerint befizetett adóból visszajár (vagy nem kell azt megfizetni) az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem azon része utáni adó (lakásszerzési kedvezmény), amely összeget a magánszemély saját maga vagy közeli hozzátartozója, volt házastársa részére a jövedelem megszerzésének időpontját megelőző 12 hónapon vagy az azt követő 60 hónapon belül lakáscélú felhasználásra fordított (a lakásszerzési kedvezmény alapja). * A lakásszerzési kedvezményre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában lakáscélú felhasználás: a belföldön fekvő lakás tulajdonjogának, a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése; a belföldön fekvő lakótelek tulajdonjogának adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése, ha azon a magánszemély, közeli hozzátartozója vagy volt házastársa az említett időtartamon belül lakást épít, építtet; a belföldön fekvő lakás építése, építtetése; a belföldön fekvő lakás alapterületének növelése, ha legalább egy lakószobával történő bővítést eredményez; a belföldön fekvő lakás legalább ötévi időtartamra szóló haszonélvezetének, használatának vagy bérleti jogának megszerzése; az idősek otthonában vagy a fogyatékos személyek lakóotthonában biztosított férőhely visszavásárlási és továbbértékesítési jog nélküli megszerzése (értve ez alatt a térítési díj előre történő megfizetését is). * A magánszemély a lakásszerzési kedvezményt az igazolt lakáscélú felhasználás adóhatóságnak történő bejelentésével egyidejűleg adó-visszaigényléssel, vagy ha a lakáscélú felhasználás az adó megfizetése előtt történt, akkor az adóbevallásában érvényesíti. * A lakáscélú felhasználás igazolására a következő okiratok szolgálnak: lakótelek, lakás tulajdonjogának, haszonélvezetének, használatának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak a megszerzése esetén az érvényes szerződés és az ingatlanügyi hatósághoz benyújtott bejegyzési kérelem, valamint az összeg felhasználását igazoló okirat; lakás bérleti jogának megszerzése esetén az érvényes szerződés és az összeg felhasználását igazoló okirat; lakás építése, építtetése és lakás alapterületének növelése esetén a jogerős használatbavételi engedély, valamint az összeg felhasználását igazoló, a használatbavételi engedély kelte napjáig, illetve a használatbavételi engedélyben megjelölt feltételek teljesítése határidejéig kibocsátott, az építési engedély jogosultja nevére kiállított számla; idősek otthonában, illetve fogyatékos személyek lakóotthonában biztosított férőhely megszerzése esetén az elhelyezés alapjául szolgáló okirat, valamint az összeg felhasználását igazoló okirat; az előzőekben meghatározott okirat, valamint rokonsági fokot vagy a korábbi házasságot igazoló közokirat, ha a lakáscélú felhasználás (részben vagy egészben) közeli hozzátartozó, illetve volt házastárs részére történt. * Amennyiben a lakáscélú felhasználás megvalósítása a magánszemély és/vagy más magánszemély által igénybe vett, a következő források felhasználása terhére (is) szervezett ügyletben történik, azaz az adott ügyletben lakásszerzési kedvezmény érvényesítésével ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem, adómentes lakáscélú munkáltatói támogatás, kamatkedvezménnyel nyújtott lakáscélú munkáltatói hitel, lakás-előtakarékossági szerződés alapján folyósított összeg, a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet alapján nyújtott közvetlen támogatás, a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet alapján kamattámogatással folyósított kölcsön, az Szja-tv. szerint törlesztési adókedvezmény érvényesítésével lakáscélú hitel, akkor a magánszemély az adott ügyletben nem érvényesíthet lakásszerzési kedvezményt az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelmének arra a részére, amely e jövedelem és az előző felsorolásban említett források együttes összegéből a lakáscélú felhasználás igazolására szolgáló – előzőekben meghatározott – okiratok által igazolt összegek együttes értékét meghaladja. * Ha a magánszemély vagy közeli hozzátartozója, volt házastársa a lakásszerzési kedvezmény alapjául szolgáló lakást, jogot a megszerzéséről szóló szerződés megkötésének – építés, építtetés, bővítés esetében a használatbavételi engedély jogerőre emelkedésének - évében vagy az azt követő öt évben átruházza, akkor az átruházás adóévében ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelemként veszi figyelembe a magánszemély által a lakásszerzési kedvezmény alapjaként érvényesített összeget. Ez a rendelkezés irányadó akkor is, ha a kedvezmény alapjául szolgáló jog bármely más ok (kivéve a magánszemélyen, közeli hozzátartozóján, volt házastársán kívül álló okot) miatt az említett időtartamon belül megszűnik.
Átmeneti szabály tavalyi ügyletekre
Az Szja-tv. hatályba léptető rendelkezései között tartalmazza azt az előírást, hogy a 2008. január 1-jét megelőzően átruházott ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelemre az Szja-tv. 2007. december 31-én hatályos 63. § (1)–(5) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni (lásd a későbbi, keretes részben) arra az esetre, ha a magánszemély lakásszerzési kedvezményt érvényesít.
Ingatlanra kötött tartási, életjáradéki és öröklési szerződésből származó jövedelem adózása
Adómérték
Ingatlannak, vagyoni értékű jognak tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés keretében történő átruházásából származó jövedelem – ha az nem adómentes – után az adó mértéke 25 százalék, egyebekben pedig az ingatlanátruházás adózására vonatkozó általános szabályokat – lásd fenn – kell a kérdéskörben alkalmazni, bizonyos, az Szja-tv.-ben meghatározott, következőkben bemutatott eltérésekkel.
Eltérések az átruházás esetén irányadó szabályoktól
A megszerzés időpontja
Az öröklési szerződésből származó jövedelem megszerzési időpontjának ingatlan és vagyoni értékű jog átruházása esetén az elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartási bejegyzése iránti kérelem benyújtásának időpontját, ingó dolog átruházása esetén a szerződés megkötésének időpontját kell tekinteni.
A jövedelem megállapítása
A jövedelem megállapításának szabályai a következők:
– bevételnek a szerződésben foglalt átruházási értéket kell tekinteni, ennek hiányában
– az állami adóhatóság értékelése szerint megállapított forgalmi érték számít bevételnek
vagy
– jövedelemként az ingó vagyontárgy, az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházására vonatkozó rendelkezések szerinti igazolt költségek egyharmad részét kell figyelembe venni.
Adókötelezett
A törvény rendelkezik az adófizető személyről is. E szerint a 25 százalékos mértékű adót a szerződő felek közül a tartást, a járadékfolyósítást vállaló fél fizeti meg az adózás rendjéről szóló törvénynek a kifizető által levont jövedelemadó befizetésére vonatkozó rendelkezései szerint, mégpedig a jövedelem keletkezési időpontját követően. A törvény engedő szabálya szerint arra is van azonban lehetőség, hogy az adó fizetésére kötelezett – azaz a tartást, a járadékfolyósítást vállaló fél – a vonatkozó szerződésben megállapodjon a magánszeméllyel abban, hogy ezt az adót a magánszemély fizeti meg olyan módon, hogy az adó összegét az adó fizetésére kötelezett rendelkezésére bocsátja, amelyet az továbbít az adóhatóságnak. Amennyiben a magánszemély a vállalt kötelezettségének az adóbevallás benyújtására nyitva álló határidőig nem tesz eleget, az ebből eredő jogvitától függetlenül a kifizetőnek kell az adót megfizetnie.
Választási lehetőség
A pénzben folyósított életjáradékról szóló szerződés esetében – a szerződéskötés időpontjában – választható, hogy
– az életjáradékból származó bevétel egésze jövedelem,
– az előző pontban említett jövedelem megszerzésének időpontját az általános szabályok szerint kell figyelembe venni,
– az adó mértéke 25 százalék, továbbá
– az adót a jövedelemből a járadékfolyósítást vállaló fél vonja le és fizeti be az adóhatóságnak azzal, hogy ekkor a magánszemélynek ezt a jövedelmet és annak adóját nem kell bevallania.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a pénzben folyósított életjáradékról szóló szerződés esetében az előzőekben ismertetett szabályok helyett van lehetőség a fentiek szerinti adózásra, illetve adott a fentiek szerinti választás lehetősége.
Ingyenes szerződések
A gyakorlatban vannak olyan esetek, amikor ezekben az ún. személyes jellegű jogviszonyokban a kötelezett ellenérték nélkül nyújtja a "szolgáltatást" a jogosult részére. Az Szja-törvény ezt a helyzetet külön szabályozza, mégpedig úgy, hogy az ez ellenszolgáltatás (vagyis ellenérték) nélkül vállalt
– tartási szerződés esetében a természetbeni juttatásokra,
– életjáradék folyósítása esetén az adó 35 százalék, amelynek megfizetésére (bevallására) az osztalékból származó jövedelem után személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint fizetendő adóra
vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal a kitétellel, hogy a természetbeni juttatást havonta kell nyújtottnak tekinteni.