Illegális szoftverhasználat, szoftvervédelem

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2008. március 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 116. számában (2008. március 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Az illegális szoftverhasználat csökkentésének előnye új munkahelyekben, jobb gazdasági teljesítményben és erősebb IT-szektorban mérhető - állítja egy új tanulmány.

A BSA (Business Software Alliance) által ma kiadott tanulmány szerint a személyi számítógépeken futó illegális szoftverhasználat 10 százalékpontos csökkentése a következő négy év során Magyarországon erősebb helyi számítástechnikai szektort és mintegy 1100 új, jól fizető munkahelyet hozhat létre, továbbá 47 milliárd forinttal (274 millió dollárral) járulhatna hozzá a magyar gazdaság teljesítményéhez.

A BSA megbízásából az International Data Corporation (IDC) által készített független tanulmány megállapítja, hogy Magyarországon a számítástechnikai szektor már ma is jelentős tényező a minőségi munkahelyek számát, az adófizetést és a bruttó nemzeti termékhez (GDP) történő hozzájárulást illetően. Becslések szerint 2007-ben a magyarországi GDP 2,3%-a származott a számítástechnikai szektorból, az ezen a területen tevékenykedő 6200 cég több mint 45 000, többnyire magasan képzett munkavállalónak biztosított megélhetést. A szektor által 2007-ben befizetett adók és járulékok összege 277 milliárd forintra (mintegy 1,6 milliárd dollárra) tehető.

Szoftverillegalitási arány Magyarországon

A magyarországi 42 százalékos szoftverillegalitási arány - csak a BSA-tagok által gyártott, a személyi számítógépeken használt szoftverekre vetített - 10 százalékpontos csökkenése 4 év alatt jelentősen növelné a pozitív gazdasági kihatásokat - mutat rá a tanulmány. A 10 százalékpontos csökkenés eredményeként 1094 új munkahely jönne létre, 47 milliárd forinttal növekedne a számítástechnikai szektor - és ezzel az egész gazdaság - teljesítménye, továbbá 11 milliárd forint (63 millió dollár) adóbevétel-növekedés valósulna meg 4 év alatt.

A számítások szerint több és jobb munkahelyet, erősebb és biztosabb üzleti környezetet és a gazdaság teljesítményéhez történő még nagyobb mértékű hozzájárulást jelentene az illegális szoftverhasználat visszaszorítása.

A BSA által 2007 májusában kiadott IDC-kutatás becslései szerint a Magyarországon 2006-ban személyi számítógépekre (PC) telepített szoftverek 42%-a volt illegális. A BSA nagy erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a kis- és középvállalkozások felismerjék az illegális PC-szoftverek használatának kockázatait és jogkövetkezményeit.

Az illegális szoftverek számának visszaszorítása a vállalkozók, valamint a kis- és középvállalkozások számára csökkentené az illegális szoftverek használatából fakadó jogi és üzleti kockázatot.

Online illegalitás

Az internet használatának robbanásszerű növekedésével és az online vásárlásokból adódó előnyök bővülésével egyidejűleg növekszik annak a veszélye is, hogy a vásárlóknak illegális szoftvereket kínálnak. A 2006-os év során a BSA számos online aukciós szervert kapcsoltatott le, amelyek együttesen több mint 20 000 szoftverterméket kínáltak, 17 millió dollárt meghaladó értékben. Ezenkívül a BSA számos esetben küldött ki figyelmeztetést nem árverésen keresztül árusított 2 millió jogsértő szoftvermásolat ügyében, amelyek összértéke meghaladta a 12 millió dollárt. A probléma nagyságrendjét jól érzékelteti, hogy az Egyesült Államokban 8025 aukciós oldalt, nemzetközi szinten pedig további 5961 site-ot záratott be a BSA.

A BSA tavaly ősszel bejelentette, hogy 2007 első felében 36 000 olyan illegális szoftvertermék-eladást hiúsított meg, amelyeket meghatározott online aukciós oldalon kínáltak megvásárlásra. A szervezetnek az internetes kalózkodásról szóló legutóbbi jelentése szerint az online aukciós oldalakon a fél év során illegálisan kínált, és az adott időszak alatt leleplezett szoftverek kiskereskedelmi értéke meghaladta a 8 millió dollárt.

Az illegális szoftver kockázata

Ha valaki aukciós oldalon kíván szoftvert vásárolni, és az árak túl szépek ahhoz, hogy igazak legyenek, akkor nem árt résen lennie. Hiszen a másolatok jó eséllyel nem működnek ugyanolyan jól, és nem nyújtják ugyanazokat az előnyöket, mint a szoftverek legális változatai. Igen jelentős a kockázata annak is, hogy a hamisított szoftvereken keresztül hackerek keresnek bejutást a vevő hálózatába, ami komoly veszélyt jelent az adatbiztonság szempontjából - figyelmeztet az illegális szoftverkereskedelemről tanulmányt készítő IDC. Éppen ezért az illegális szoftverek ellen fellépő szervezet, a BSA óvatosságra inti azokat a cégeket, amelyek az internetes beszerzés mellett döntenek, hiszen könnyen válhatnak becsapás áldozataivá, vagy tudtukon kívül vírusok és kémprogramok bekerüléséhez járulnak hozzá. Ugyanakkor a licenc nélküli szoftverek használatával a szellemitulajdon-jogi törvényeket is megsértik, aminek jogi és anyagi kockázataival is szembe kell nézniük.

Egy felmérés szerint a magyar kis- és középvállalkozások alig 9%-a tart például az illegális szoftverhasználat kapcsán az adatok elvesztésétől vagy sérülésétől, pedig ezek a károk rendkívül súlyosan érinthetik az adott vállalkozást. Pontosan ilyen kockázatnak teszi ki magát az, aki aukciós oldalakról, vagy más internetes forrásból - a legális vásárlás jelentette biztonságot sutba dobva - illegálisan szerez be szoftvert.

Együttműködés az APEH és a BSA között

Közösen veszi fel a küzdelmet az adóhatóság és a nemzetközi jogvédő szervezet az illegális szoftverhasználat és a feketegazdaság ellen. 2007 márciusában együttműködési megállapodást írt alá az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és a Business Software Alliance nemzetközi jogvédő szervezet, abból a célból, hogy együttesen vegyék fel a küzdelmet a gazdasági célú illegális szoftverhasználat ellen. Az együttműködés keretein belül a felek segíteni kívánják a feketegazdaság visszaszorítására irányuló erőfeszítéseket, a nemzetgazdaság vagyoni hátrányának, az államháztartás veszteségének csökkentését.

Az együttműködés további célja, hogy az elkövetkezendő esztendőkben a magyarországi illegális szoftverhasználat a jelenlegi 42%-ról az európai uniós átlagra (amely jelenleg 35%) csökkenjen. A közös fellépést indokolja, hogy az illegális szoftverhasználat nemcsak a szoftveriparnak okoz jelentős veszteségeket, hanem az egész nemzetgazdaságnak is, hiszen ezek forgalmazása az adó- és járulékfizetés elkerülését eredményezi, továbbá az illegális szoftverkereskedelem miatt a pénzmozgások és kifizetések ellenőrizhetetlenné válnak. Figyelembe véve a számítógépek elterjedtségét Magyarországon, az illegális szoftverhasználat az egész nemzetgazdaságot érintő problémává nőtte ki magát.

Az APEH és a BSA az együttes fellépéstől az illegális szoftverhasználat csökkenését, ezzel egyidejűleg a jogtiszta szoftverek alkalmazásának elterjedését és az államháztartási bevételek növekedését várják. A vállalkozás tulajdonában lévő eszközök nyilvántartására vonatkozó rendelkezések betartása kötelező, amelyek megsértése szankciókat vonhat maga után.

Az adóhatóság hangsúlyt helyez arra, hogy a közeljövőben fokozza erőfeszítéseit az illegális szoftverhasználat és -forgalmazás visszaszorítása érdekében. Ez a jogsértő tevékenység ugyanis nagyban hozzájárul ahhoz, hogy Magyarországon évente több milliárd forint eltitkolt jövedelemre tegyenek szert a feketegazdaság szereplői, ezáltal jelentős összegű adóbevételtől fosztva meg az államháztartást és több ezer bejelentett számítástechnikai munkahelytől a munkavállalókat.

A BSA

A Business Software Alliance (BSA) a biztonságos és jogtiszta digitális világ érdekében tevékenykedő, 1988-ban alapított világszervezet. Több mint 60 országban képviselteti magát, Magyarországon 1994 óta működik. * A BSA a világ üzletiszoftver-iparát képviseli a kormányok felé és a nemzetközi piacon. Tagjai a világ egyik leggyorsabban növekvő iparágának résztvevői. * A BSA feladata, hogy a fogyasztóknak a szoftvergazdálkodásról, a szerzői jogi védelemről, a kiberbiztonságról, a kereskedelemről, az e-kereskedelemről és az internettel kapcsolatos egyéb témakörökről adjon tájékoztatást. * A Business Software Alliance kiemelkedő szerepet játszik a biztonságos és jogkövető digitális világ kialakulásának elősegítésében. Tagjai a világ egyik leggyorsabban bővülő iparágát képviselik.

Bejelentések forródróton

A BSA és az APEH együttműködése óta jelentősen megnőtt a BSA-forródrótra érkező bejelentések száma. A BSA-forródrótra érkező bejelentések zöme versenytársaktól érkezik, akik úgy érzik, hogy az illegális szoftverhasználat jelentős negatív kihatással van (vagy volt) cégük helyzetének, versenyképességének alakulására. Korábban elbocsátott alkalmazottak is szerepelnek a bejelentők között, akik korábbi munkahelyük szoftvergazdálkodásának anomáliáit sérelmezik.

A BSA felmérése is alátámasztja, hogy a magyarországi vállalkozások túlnyomó többsége még mindig nincs tisztában az illegális szoftverek használatával járó jogi, pénzügyi és biztonsági kockázatokkal, valamint a jogszerűen licencelt szoftverek - mint eszközök - nyilvántartásának törvényi kötelezettségével. A cégektől bekért szoftvernyilvántartások alig 0,5%-a felel meg a BSA által ajánlott és az APEH által véleményezett ajánlásnak, illetve a szerzői jogi törvényeknek.

Kockázatkutatás

A kutatások szerint a kis- és középvállalkozások figyelmen kívül hagyják az illegális szoftverek használatának valós kockázatait.

A BSA megbízásából a GfK NOP 9 európai ország - közte Magyarország - mintegy 1800 kis- és középvállalkozása körében végzett kutatást a vállalkozóknak az illegális szoftverhasználattal kapcsolatos attitűdjéről. A telefonos megkérdezésen alapuló kutatás kulcsmegállapítása szerint a kis- és középvállalkozások - annak ellenére, hogy tudatában vannak az IT létfontosságú szerepének - állandó kockázatnak teszik ki magukat azzal, hogy nincsenek tisztában az illegális szoftverek jelentette kockázatokkal. Az ismerethiányra jellemző, hogy Magyarországon a megkérdezett vezetők 9%-a ismeri csak a szoftvereszköz-gazdálkodás elemeit, és ezen belül is a szoftvernyilvántartást. Nem véletlen, hogy az APEH és a BSA nemrég kötött megállapodása a nyilvántartás egységesítésére, és fontosságának tudatosítására irányul.

Mind a nem hivatalos forrásból letöltött szoftverek, mind a licenc nélküli másolatok jelentős veszélynek teszik ki a vállalkozásokat. Eleve aggodalomra ad okot, hogy a megkérdezettek kevesebb mint a fele volt biztos abban, hogy a vállalkozása által használt szoftverek mindegyike legális, ami egyben azt is jelenti, hogy nem is lehetnek tisztában azzal, milyen mértékű veszély fenyegetheti őket.

A számítástechnikával kapcsolatos üzleti kockázatok széles skálájának felsorolásakor a megkérdezettek "a szoftverekre vonatkozó szerzői jogok megsértése" kockázatot tartották a legkevésbé súlyosnak - miközben pontosan az illegális szoftverek használatával teszik ki vállalkozásukat a legnagyobb IT-veszélynek. Az "adatvesztés vagy a rendszer összeomlása" tűnt a legrettegettebb veszélynek, amelyet a "vírusok, trójaiak és kémprogramok" veszélye követett - épp ezt a kettőt pedig az illegális szoftverek használata idézheti elő a legvalószínűbben. A licenccel nem rendelkező szoftverek használatából adódó kockázatok között a legtöbben a "büntetőjogi eljárást" (23%) és a "pénzbeli bírságot" (21%) említették.

"A megkérdezett kétszáz magyarországi vállalkozás válaszai kapcsán Magyarországon kiugróan magas, mintegy 63% azok aránya, akik a büntetőjogi eljárást tekintik a kalózszoftverekkel járó elsődleges kockázatnak." Ez a szám egyrészt visszatükrözi azt a munkát, ami a szerzői jogi törvény és rendelkezések tudatosítása kapcsán az elmúlt években a BSA az ORFK-val közösen végzett, ugyanakkor sajnálatos, hogy a vállalkozások vezetőinek túlnyomó része üzleti szempontból továbbra sem tekinti elsődlegesen kockázatosnak az illegális szoftverhasználatot. A regionális 18%-kal szemben alig 9%-uk tart például adatok vesztésétől vagy sérülésétől, pedig ezek a károk rendkívül súlyosak lehetnek egy vállalkozásra nézve. A kis- és középvállalkozásoknak fel kell ismerniük azokat a komoly kockázatokat, amelyeket az illegális szoftverek használata jelent; ezekbe pedig a jogi és pénzügyi következményeken túl a működési és a számítástechnikai veszélyek is beletartoznak.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2008. március 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére