Gazdasági társaságok átalakulása

A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) a cégek átalakulására vonatkozó szabályokat a gazdasági társaságok megszűnése körében tárgyalja. Ez azt jelenti, hogy az átalakulással tulajdonképpen az eredeti cég jogutódlással ugyan, de megszűnik, és helyette egy új gazdasági társaság jön létre, amely az eredeti gazdasági társaság helyébe lép. Ennek következtében megilletik a jogelőd jogai, és terhelik a jogelőd kötelezettségei.

Az átalakulás szabályozása a társasági törvényben

Az átalakulás módjai

A társasági törvény szerint az átalakulásnak két nagy csoportja van. Az egyiknél társaságiforma-váltás történik (társaságiforma-váltásnak számít, ha a gazdasági társaság egyetemes jogutódlással más gazdasági társasági formát választ), a másiknál pedig a cégek száma változik. Ez utóbbinak is két csoportja van, az átalakulás eredményeként a cégek száma az egyiknél kevesebb, a másiknál több lesz, így

– egyesülés esetén két vagy több gazdasági társaságból egyetlen jogutód gazdasági társaság keletkezik, és az egyesülés lehetséges összeolvadással vagy beolvadással, valamint

– szétválás esetén pedig a gazdasági társaság – tagjai (részvényesei) és a társasági vagyon egy részének a részvételével – két vagy több gazdasági társaságra válik szét. A szétválás történhet különválással vagy kiválással.

Egyesülés és szétválás során az átalakuló cég a cégformájától függetlenül bármilyen más cégformába átalakulhat – ellentétben a régi Gt. rendelkezéseivel, amelyek még formakényszert írtak elő. Tiltja ugyanakkor a törvény a társaságiforma-váltás, az egyesülési és a szétválási folyamatok vegyítését: nincs tehát lehetőség arra, hogy "egy lépcsőben" mindkét (vagy mindhárom) átalakulási módot alkalmazzák.

Ezekről részletesen még szó lesz az átalakulás közös szabályainak ismertetése után.

Az átalakulás általános szabályai

A társaságok átalakulásánál – eltérő törvényi rendelkezés hiányában – a gazdasági társaság alapítási szabályait kell figyelembe venni (mivel a beolvadás esetét kivéve egy új gazdasági társaság jön létre), de ezentúl természetesen az átalakulás közös, és az adott társasági formára vonatkozó speciális átalakulási normákat is szem előtt kell tartani.

Társaságiforma-váltás

A társaságiforma-váltás két irányba mehet végbe. Általános, hogy az alapításkor még kevésbé tőkeerős szervezet a működés során megerősödve az egyszerűbb társasági formát kinövi, és bonyolultabb, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társasággá alakul át. Természetesen ennek ellenkezője is lehetséges, azaz hogy a társaság gazdasági – célszerűségi, esetleg kényszerűségi – szempontból úgy dönt, hogy számára a kisebb tőkeerőt és adminisztrációt igénylő szervezeti forma a megfelelőbb.

Az átalakulás közös szabályait a törvény alapvetően az átalakulás alapesetére, az egyszerű formaváltásra fogalmazza meg, de természetesen ezek a szabályok az egyesülésre és a szétválásra is irányadóak.

Korlátok

Vannak bizonyos esetek, amikor kizárt a gazdasági társaságok szervezeti átalakulása. Ezeket az eseteket – amelyeket az alábbiakban ismertetünk – a Gt. részletesen, egyben tételesen meghatározza.

Felszámolási vagy végelszámolási eljárás

Kizárt az átalakulás annak a gazdasági társaságnak az esetében, amely (jogerősen elrendelt) felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt áll. Ennek az a magyarázata, hogy mindkét eljárás eleve a társaság jogutód nélküli megszüntetése iránt folyik. Ebből viszont az is következik, hogy elvileg nincs akadálya annak, hogy egy csődeljárás alatt álló társaság hozzon döntést az átalakulásról.

Vagyoni hozzájárulás nem teljesítése

Nem határozható el az átalakulás, ha a tagok, illetőleg részvényesek a létesítő okiratban meghatározott vagyoni hozzájárulásukat teljes egészében nem teljesítették. (A Gt. ugyanis a cégalapítás szabályozása körében lehetőséget ad arra, hogy a társaság tagjai a cég induló vagyonához való hozzájárulásukat a létesítő okirat kelténél későbbi időpontban is teljesítsék.) Ez a szabály egyaránt vonatkozik a készpénzben és apportban vállalt vagyoni hozzájárulás teljesítésére.

Előtársasághoz kapcsolódó tilalom

Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság előtársaságként nem működhet. Az átalakulás bejegyzéséig az átalakulással érintett gazdasági társaság a bejegyzett cégformájában folytatja a tevékenységét. Az átalakulás cégbejegyzése konstitutív és ex nunc hatályú. Az új törvény azonban lehetővé teszi, hogy az átalakuló cég az átalakulás időpontját meghatározza. Az átalakuló cég az átalakuláshoz fűződő joghatások beálltának időpontját az átalakulás cégbejegyzésének napja (legkorábbi időpont) és a bejegyzés iránti kérelem cégbírósághoz való megérkezésétől számított kilencvenedik nap (legkésőbbi időpont) lehet. Amennyiben az átalakuló gazdasági társaság nem él ezzel a lehetőséggel, és nem határozza meg az átalakulás időpontját, akkor az átalakulás időpontja a cégbejegyzés napja. Az átalakulás jogkövetkezményeinek beálltáig az átalakuló gazdasági társaság a korábbi cégformájában működik, a jogutód gazdasági társaság pedig az üzletszerű gazdasági tevékenységét az átalakuláshoz fűződő joghatások beálltának időpontjával kezdheti meg, ezért az átalakulással létrejövő gazdasági társaság előtársaságként nem működhet.

Tőkekövetelményeknek való megfelelés

Az átalakulás során olyan társasági formát kell választani, amely esetében legalább a törvény által az adott társasági formára előírt legkisebb mértékű, vagy – ilyen törvényi előírás hiányában – a társaság által meghatározott jegyzett tőke követelményének a gazdasági társaság az átalakulással eleget tud tenni. Az átalakulási eljárásában tehát a jogutódok cégformájaként bármilyen gazdasági forma választható, nincs formakényszer, de a jogutód társasági formára meghatározott jegyzett tőkekövetelményeknek a jogutódnak meg kell felelnie. (A törvényi vagy a társaság által meghatározott mértéket a jogutód szükség esetén akár tőkepótlással is teljesítheti.)

Tag kizárása iránti per

Az a gazdasági társaság, amelyiknél tag kizárása iránti per van folyamatban, és a bíróság az alperes tagsági jogainak gyakorlását az eljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette, a felfüggesztés időtartama alatt az átalakulásról szóló döntést nem hozhatja meg.

Nonprofit gazdasági társaság

Nonprofit gazdasági társaság más társasági formába csak nonprofit jellegének megtartásával alakulhat át, nonprofit gazdasági társasággal egyesülhet, illetve nonprofit gazdasági társaságokká válhat szét. Tehát a nonprofit gazdasági társaság a nyereségszerzés céljából működő gazdasági társaságokkal azonos szabályok szerint alakulhat át azzal a megszorítással, hogy a nonprofit jellegnek az átalakulás jogkövetkezményeinél is érvényesülnie kell. (A nonprofit gazdasági társaság azonban nem önálló társasági forma, azért ha a törvény alapján az üzletszerű gazdasági tevékenységet folytató gazdasági társaság legfőbb szerve elhatározza a gazdasági társaság nonprofit gazdasági társaságként történő tovább működését, akkor ennek megvalósítása során nem kell alkalmazni a Gt.-nek az átalakulásra vonatkozó szabályait, hanem a társaság létesítő okiratát kell a nonprofit jellegű gazdasági tevékenységgel összefüggésben módosítani.)

Az átalakulás folyamata

Kétlépcsős döntéshozatal

A közkereseti társaság és a betéti társaság átalakulásához a tagok gyűlésének egyhangú határozata szükséges, a korlátolt felelősségű társaság és az egyesülés taggyűlése, illetve a részvénytársaság közgyűlése pedig legalább háromnegyedes szótöbbséggel határoz.

Az átalakulásról főszabályként – mint említettük – a gazdasági társaság legfőbb szerve határoz, méghozzá két alkalommal. Ahhoz ugyanis, hogy a gazdasági társaság tagjai megfelelő információk birtokában dönthessenek az átalakulásról, a vagyonmérleg-tervezeteknek és az azokat alátámasztó vagyonleltár-tervezeteknek a döntéshez rendelkezésre kell állnia, hiszen csak a vagyoni helyzet alapos ismeretében dönthető el az, hogy például van-e elegendő fedezet a társaságtól megváló tagokkal való elszámoláshoz. Mindez pedig azt teszi szükségessé, hogy a társaság legfőbb szerve az átalakulás elhatározásakor ezen adatok ismeretében legyen. Ugyanakkor az ügyvezetés saját elhatározásából ezeknek a döntéshez elengedhetetlenül szükséges anyagoknak az elkészítését nem kezdeményezheti, hiszen az átalakulás elhatározása a társaság legfőbb szervének kizárólagos hatásköre. Emellett a vagyonmérleg-tervezetek elkészíttetésének költsége is igen jelentős ahhoz, hogy az ügyvezetés ezt önállóan – esetleg feleslegesen – kezdeményezze az átalakuláshoz szükséges iratanyag elkészítését. Ezért van szükség a kétlépcsős döntésre.

Az új társasági törvény azonban lehetőséget ad arra, hogy a tagok az előzőekben elmondottaktól eltérően az alapításkor a társasági szerződésben úgy is rendelkezhessenek, hogy ha a vezető tisztségviselők az átalakuláshoz szükséges okiratokat előkészítik, akkor az átalakulási javaslat érdemi elbírálásáról a legfőbb szerv egy ülésen határozhat. Ez utóbbi esetben erre az ülésre el kell készíteni az ülés napját legfeljebb hat hónappal megelőző, a vezető tisztségviselők által meghatározott időpontra – mint mérlegfordulónapra - vonatkozó, könyvvizsgáló által elfogadott vagyonmérleg-tervezeteket és vagyonleltár-tervezeteket.

Az első ülés

Amennyiben a legfőbb szerv az átalakulásról két alkalommal határoz, úgy első ízben a vezető tisztségviselőknek – ha a társaságnál felügyelőbizottság működik -, a felügyelőbizottság által véleményezett előterjesztése alapján

– azt állapítja meg, hogy a gazdasági társaság tagjai (részvényesei) egyetértenek-e az átalakulás szándékával,

– dönt továbbá arról, hogy a gazdasági társaság milyen társasági formába alakuljon át, és

– előzetesen felméri, hogy a társaság tagjai (részvényesei) közül ki kíván a jogutód gazdasági társaság tagjává (részvényesévé) válni.

Ha a tagok (részvényesek) az átalakulás szándékával – az adott gazdasági társaságnál előírt szavazati aránnyal – egyetértenek, a legfőbb szerv

– meghatározza a vagyonmérleg-tervezetek fordulónapját,

– dönt a független könyvvizsgáló személyéről, és

– megbízza a társaság vezető tisztségviselőit a vagyonmérleg-tervezetek és az azokat alátámasztó vagyonleltár-tervezetek, valamint az átalakulási döntés meghozatalához szükséges egyéb – jogszabály által meghatározott vagy a legfőbb szerv által előírt – okiratok elkészítésével.

A vezető tisztségviselők – a fentiekben részletezett felhatalmazás alapján – elkészítik az átalakuláshoz szükséges okirattervezeteket, azaz az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetét és vagyonleltártervezetét, a jogutód gazdasági társaság (nyitó) vagyonmérleg-tervezetét és vagyonleltár-tervezetét, a jogutód társaság társaságiszerződés-tervezetét, illetve a jogutód gazdasági társaságban tagként (részvényesként) részt venni nem kívánó személyekkel való elszámolás módjáról szóló tervezetet.

A második ülés

A vagyonmérleg-tervezet és mellékletei elfogadásáról a legfőbb szerv a társaság átalakulásáról véglegesen döntő ülésén határoz. A vagyonmérleg-tervezet fordulónapjától a döntés időpontjáig nem telhet el hosszabb idő, mint három hónap, így a legfőbb szerv a legfrissebb adatok alapján határozhat. Annak nincs akadálya, hogy a fordulónap az erről határozó ülés időpontjánál korábbi legyen.

A vagyonmérleg-tervezet adatai és a vezető tisztségviselők előterjesztése alapján meg kell határozni a jogutód gazdasági társaság tagjait (részvényeseit) a tervezett jegyzett tőkéből megillető hányadot, és ugyancsak meg kell állapítani a jogutód gazdasági társaságban tagként (részvényesként) részt venni nem kívánó személyeket megillető vagyonhányadot, továbbá ennek kiadási módját. (Az elszámolás a saját tőke és a jegyzett tőke arányának figyelembevételével történik.)

Az elszámolás során a társaságtól megváló tag járandóságát úgy kell megállapítani, hogy – ha a társasági szerződés a tagsági viszony megszűnése esetére más elszámolási módot nem ír elő – az a tagnak a jogelőd jegyzett tőkéjéhez viszonyított vagyoni hozzájárulása arányához igazodjon. A tagot ugyanilyen arányban illeti meg a jogelődnek a (szükség szerint az átértékelési különbözettel módosított) saját tőkéje. Ha a tag járandóságát piaci értéken kívánják megállapítani, akkor kötelező – a számviteli törvény megfelelő előírásainak figyelembevételével - vagyonátértékelést végrehajtani. Nincs helye a tag részére vagyonkiadásnak, ha a jogelőd saját tőkéje nulla vagy negatív.

A jogutód gazdasági társaságban tagként (részvényesként) részt venni nem kívánó személyeket megillető vagyonhányadot a jogutód gazdasági társaság cégbejegyzését követő harminc napon belül kell kiadni, kivéve ha az érintettekkel kötött megállapodás későbbi időpontot jelöl meg.

A legfőbb szerv a gazdasági társaság átalakulásáról véglegesen döntő ülésén meghatározhatja azt az időpontot, amikor az átalakuláshoz fűződő joghatások beállnak.

Az átalakulás meghiúsulása

Ha az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezet szerinti saját tőkéje – a jogutód gazdasági társaságban tagként (részvényesként) részt venni nem kívánó személyeket megillető összeg elkülönítése után, vagy más okból – nem éri el a jegyzett tőkének a törvényben meghatározott legkisebb összegét, vagy a jogutód társaságiszerződés-tervezetében meghatározott jegyzett tőke összegét, az átalakulást meghiúsultnak kell tekinteni, kivéve ha a jogutód gazdasági társaság tagjai (részvényesei) az átalakulás érdekében maguk vagy harmadik személyek bevonásával – az átalakulási okirattervezetek megfelelő módosítása mellett – a cégbejegyzési kérelem benyújtásáig a különbözetet a társaság rendelkezésére bocsátják. Tőkepótlás helyett elegendő az átalakulási okirattervezetek megfelelő átdolgozása, ha a rendelkezésre álló saját tőke a jogutód jegyzett tőkéjének törvényben előírt legkisebb összegét eléri.

Tájékoztatási és közzétételi kötelezettség

Munkavállalói érdek-képviseleti szervek tájékoztatása

Az átalakulás elhatározásáról tájékoztatni kell a gazdasági társaságnál működő munkavállalói érdek-képviseleti szerveket. Ha a cégnél nem működik ilyen szerv, akkor az ügyvezetés döntésén múlik, hogy tájékoztatja-e a munkavállalóit, és ezt milyen módon teszi meg.

Közzététel a Cégközlönyben

A gazdasági társaság a társasági szerződés aláírását követő nyolc napon belül köteles erről a Cégközlönynél közlemény közzétételét kezdeményezni, amelyet két, egymást követő lapszámban kell közzétenni.

A közleménynek tartalmaznia kell

– az átalakuló gazdasági társaság cégnevét, székhelyét és cégjegyzékszámát;

– a létrejövő gazdasági társaság formáját, cégnevét és székhelyét;

– a létrejövő gazdasági társaság társasági szerződése megkötésének napját;

– az átalakuló és a létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetének legfontosabb adatait, így különösen a saját tőke, illetve a jegyzett tőke összegét, valamint a mérlegfőösszeget;

– a létrejövő gazdasági társaság főtevékenységét;

– a létrejövő gazdasági társaság vezető tisztségviselőinek nevét és lakóhelyét;

– a hitelezőknek szóló felhívást.

Az egyesülésre vonatkozó külön szabályok

A gazdasági társaságok egyesülése esetén két vagy több gazdasági társaságból egyetlen jogutód gazdasági társaság keletkezik. Az egyesülés lehetséges összeolvadással vagy beolvadással. Összeolvadás esetén az egyesülő gazdasági társaságok megszűnnek, és egyetlen jogutód társaság jön létre, beolvadás esetén pedig a beolvadó gazdasági társaság megszűnik, és az átvevő gazdasági társaság lesz annak jogutódja.

Irányadó jog

Egyesüléssel történő átalakulási eljárás során a Gt. egyesülésre vonatkozó külön szabályait összhangban kell alkalmazni az átalakulásra vonatkozó általános szabályokkal, amely utaló szabályként tartalmazza a gazdasági társaság alapítására és az egyes társasági formákra irányadó rendelkezéseket.

Az egyesülés során – a fentieken túl – alkalmazni kell a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvénynek a vállalkozások összefonódásának ellenőrzésére vonatkozó szabályait is. Ha az egyesüléssel legalább két gazdasági társaság érintett, amelyeknek jogutódja összeolvadásnál a létrejövő új gazdasági társaság, illetve beolvadásnál az átvevő gazdasági társaság, azonban a jogutódot megillető jogok gyakorlása tekintetében jogelődnek csak az a gazdasági társaság tekinthető, amelyik a konkrét joggal maga is rendelkezett (például részvénykibocsátás joga).

Cégformák "átjárhatósága"

Bármilyen társasági formában működő gazdasági társaság egyesülhet bármilyen társasági formában működő gazdasági társasággal, és összeolvadásnál a jogutód társasági formájaként bármilyen társasági forma választható. (Ez azt jelenti, hogy megszűntek a cégformával kapcsolatos korábbi kötöttségek.)

Döntéshozatal

Az egyesülésben részt vevő gazdasági társaságok legfőbb szervei az egyesülésről – a társasági szerződések eltérő rendelkezése hiányában - két alkalommal határoznak. Az üléseket vagy az ülések valamelyikét az egyesülni kívánó gazdasági társaságok összevontan is megtarthatják, azaz közös ülésen határozhatnak, de az egyes egyesülő társaságok döntéseit ilyenkor is külön-külön kell meghozni.

Az egyesülésben részt vevő gazdasági társaságok legfőbb szervei első ízben a vezető tisztségviselőknek az érintett többi társaság vezető tisztségviselőivel történt előzetes egyeztetése alapján elkészített, és - ha a társaságnál felügyelőbizottság működik – a felügyelőbizottság által véleményezett előterjesztése, valamint az egyesüléssel érintett másik (többi) gazdasági társaságról adott részletes tájékoztatás alapján

– azt állapítják meg, hogy a társaság tagjai (részvényesei) egyetértenek-e az egyesülés szándékával és javasolt módjával,

– döntenek arról, hogy a jogutód milyen társasági formában működjön, és

– előzetesen felmérik, hogy a társaság tagjai (részvényesei) közül ki kíván a jogutód tagjává (részvényesévé) válni.

Ha a tagok (részvényesek) az egyesülés szándékával egyetértenek, a legfőbb szerv – feltéve hogy az egyesüléssel érintett másik (többi) gazdasági társaság legfőbb szerve is azonos tartalmú döntést hoz - meghatározza

– a vagyonmérleg-tervezet fordulónapját,

– a könyvvizsgáló személyét, és

– megbízza a társaság vezető tisztségviselőit, hogy az egyesülni kívánó másik (többi) társaság vezető tisztségviselőivel együttműködve a vagyonmérleg és vagyonleltár-tervezeteket, valamint az egyesülési döntés meghozatalához szükséges egyéb – jogszabály által meghatározott vagy a legfőbb szervek által előírt – okiratokat, valamint az egyesülési szerződést készítsék el.

A vagyonmérleg-tervezet és mellékletei elfogadásáról az egyesülésben részt vevő társaságok legfőbb szervei határoznak. Az egyesülési szerződést a részt vevő gazdasági társaságok vezető tisztségviselői írják alá.

Átalakulási terv helyett egyesülési szerződés

Az egyesülésre az átalakulásra vonatkozó közös szabályok megfelelően irányadóak, azzal a különbséggel, hogy az egyesülés során átalakulási terv nem készül, mivel a felmerülő kérdéseket az egyesülési szerződésben is lehet rendezni. Így az átalakuló gazdasági társaságok vagyonmérleg-tervezetét és vagyonleltár-tervezetét, valamint a jogutód vagyonmérleg-tervezetét és vagyonleltár-tervezetét el kell készíteni, és a meglévő, valamint az új tagok által vállalt vagyoni hozzájárulást és a jogutódban részt venni nem kívánó tagra (részvényesre) jutó vagyonhányadot, az eszközök és kötelezettségek átértékelését, a tőkeszerkezet átrendezésének okait és megvalósításának módját szükség szerint az egyesülési szerződésbe kell foglalni.

Vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezet

Az egyesülni kívánó gazdasági társaságokról, és az egyesüléssel keletkező társaságról is készíteni kell vagyonleltár-tervezetekkel alátámasztott vagyonmérleg-tervezeteket. Egyesülésnél mindig eggyel több vagyonmérleget kell készíteni, mint ahány cég az egyesülésben eredetileg érintett.

Az előzőek alapján összeolvadásnál

– az összeolvadó gazdasági társaságok vagyonmérleg-tervezetét és vagyonleltár-tervezetét, valamint

– az összeolvadással létrejövő jogutód gazdasági társaság (nyitó) vagyonmérleg-tervezetét és vagyonleltár-tervezetét kell elkészíteni;

beolvadás esetén pedig

– a beolvadó gazdasági társaságok vagyonmérleg-tervezetét és vagyonleltár-tervezetét,

– az átvevő gazdasági társaság egyesülést megelőző állapotnak megfelelő átalakulási vagyonmérleg-tervezetét és vagyonleltár-tervezetét, valamint

– a beolvadás eredményeként az átvevő gazdasági társaság beolvadás utáni vagyonmérleg-tervezetét és vagyonleltár-tervezetét.

Felvilágosítási kötelezettség

Az egyesüléssel érintett gazdasági társaságok tagjainak (részvényeseinek) az egyesülés elvi elhatározását követően az egyesülésben részt vevő gazdasági társaságok ügyeiről a társaságok vezető tisztségviselői az egyesüléssel összefüggő minden felvilágosítást kötelesek megadni. Ez azt jelenti, hogy az egyesülni szándékozó társaságok tulajdonosai a többi társaság ügyeiről is jogosultak felvilágosítást kapni, hiszen csak valamennyi cég helyzetének ismerete alapozhatja meg felelős döntésüket. Korábban ilyen tartalmú szabályok csak a részvénytársaságok egyesülése esetében tették szükségessé a megfelelő tájékoztatást és felvilágosítást.

Kötelezettségek

Együttműködési kötelezettség

Az egyesülő gazdasági társaságok vezető tisztségviselői - ha a társaságok legfőbb szervei mindegyik gazdasági társaság esetében az egyesülés mellett foglaltak állást – egymással együttműködve, és a legfőbb szervek döntései alapján elkészítik az egyesülési szerződés tervezetét, amelyben a közös szabályokban foglaltakon túl meg kell határozni

– az egyesülő gazdasági társaságok cégnevét, székhelyét és cégjegyzékszámát, a létrejövő gazdasági társaság formáját, cégnevét és székhelyét;

– az egyesülés módját (összeolvadás vagy beolvadás);

– beolvadás esetében az átvevő gazdasági társaság társasági szerződésében szükséges módosítások tervezetét;

– összeolvadás esetében az új gazdasági társaság társasági szerződésének tervezetét;

– mindazt, amit a társasági törvény az egyes társasági formák egyesülése kapcsán előír, illetve amit az egyesülésben részt vevő társaságok legfőbb szervei szükségesnek tartanak. (Ez a tartalmi elem a korábbi szabályozásban nem szerepelt.)

Munkavállalói érdek-képviseleti szervek tájékoztatása

Az egyesülésről az egyesülési szerződés elfogadásától számított tizenöt napon belül tájékoztatni kell a gazdasági társaságoknál működő munkavállalói érdek-képviseleti szerveket. Ez megegyezik a közös szabályokkal, azzal a különbséggel, hogy ott a tájékoztatás teljesítésére nincs határidő meghatározva.

Közzététel a Cégközlönyben

Az egyesüléssel érintett gazdasági társaságok az egyesülés valamennyi társaságnál megtörtént végleges elhatározása esetében, az utolsó döntés meghozatalától számított nyolc napon belül kötelesek erről a Cégközlönynél közlemény közzétételét kezdeményezni, amelyet két egymást követő lapszámban kell közzétenni. A közleményben meg kell jelölni az egyesülés módját is. A közzététel kezdeményezésére az az egyesüléssel érintett társaság köteles, amelyet erre az egyesülő társaságok maguk közül kijelölnek. Ez tehát azt jelenti, hogy csak akkor kell közzétenni a társaságok egyesülését, amikor mindegyik részt vevő cégnél meghozták az egyesülésről szóló döntést. Ezenkívül nem kell mindegyik társaságnak külön közzétenni a hirdetményt, csak annak, akit az egyesülésben részt vevő társaságok maguk közül kijelölnek.

Szétválásra vonatkozó külön szabályok

Gazdasági társaság szétválása esetén a gazdasági társaság - tagjai (részvényesei) és a társasági vagyon egy részének részvételével – két vagy több gazdasági társaságra válik szét. A szétválás történhet különválással és kiválással. Különválás esetén a jogelőd megszűnik, és jogutódként kettő vagy több gazdasági társaság jön létre. Kiválásnál az átalakuló gazdasági társaság változatlan cégformában működik tovább (jogelőd), jogutódként vagy új társaság jön létre, vagy a jogelődtől kiválással megváló tag a társasági vagyon egy részével más, már működő társasághoz – mint átvevő társasághoz – csatlakozhat. (Ez utóbbi beolvadásos kiválás átalakulási eljárásban a beolvadás szabályait kell megfelelően alkalmazni.)

Irányadó jog

A szétválással történő átalakulási eljárásban a szétválásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni az átalakulásra vonatkozó közös szabályokkal, amely utaló szabályként tartalmazza a gazdasági társaság alapítására és az egyes társasági formákra irányadó szabályokat is.

Szétválásnál tehát a gazdasági társaság vagyonának egy része úgy kerül ki az átalakuló gazdasági társaság vagyonából, hogy abból a kikerülő vagyonnal egy vagy több új gazdasági társaság jön létre, vagy az egy, már működő gazdasági társaságba kerül a jogelődben tagsági jogviszonnyal rendelkező tag csatlakozásával. Ez a folyamat független attól, hogy a jogelőd szétváló gazdasági társaságnak egy vagy több tagja (részvényese) van. Egyszemélyes gazdasági társaság is szétválhat két vagy több gazdasági társaságra. Ilyenkor szétválási szerződés helyett szétválási okiratot kell készíteni.

Korlátozások, tilalmak

A gazdasági társaság szétválásánál nincs akadálya annak, hogy a jogelőd társaság tagja akár valamennyi jogutódban tagként vegyen részt. Ezt tiltó vagy korlátozó rendelkezéseket csak a gazdasági társaságok közös szabályainál és az egyes társaságokra vonatkozó rendelkezéseknél találhatunk (például egyszemélyes társaságként csak korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaság alapítható, egyszemélyes társaságként időbeli korlátozás nélkül működhet). Szétválásnál az átalakuló gazdasági társaság tagja (részvényese) olyan szétválási módot is választhat, hogy tagja marad a jogelődnek is, és tagsági viszonyt létesít a szétválás eredményeként valamennyi jogutódban is. Ezeket a korlátozó vagy kizáró rendelkezéseket szintén nem a szétválás szabályainál kell keresnünk, hanem a gazdasági társaságokra vonatkozó közös szabályoknál (például természetes személynek korlátlan felelősséggel járó tagsági jogviszonya csak egyetlen társaságban lehet, kiskorú személy nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja).

Szétválásnál a szétválással létrejövő vagy a kiválással csatlakozó társasági formákra vonatkozóan nincs semmilyen korlátozó rendelkezés, ezért az átalakuló társaság jogutódja, illetve jogutódjai bármilyen társasági formájúak lehetnek.

Döntéshozatal

A szétváló gazdasági társaság legfőbb szerve – a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában – szintén két alkalommal határoz a szétválásról. (Az egy ülésre vonatkozó általános szabályok természetesen itt is alkalmazhatóak.)

A szétváló társaság legfőbb szerve első ízben meghatározza, hogy milyen jogutód társaságokra történjen a szétválás, egyúttal azt is felméri, hogy a gazdasági társaság tagjai (részvényesei) melyik jogutód gazdasági társaság tagjává kívánnak válni, illetve van-e olyan tag, aki egyik jogutódban sem kíván részt venni.

A vezető tisztségviselők a szétváló társaság és a szétválás utáni valamennyi jogutód tekintetében elkészítik a vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezeteket. Ezekre a tervezetekre és a vezető tisztségviselőknek az ügydöntő határozatokat előkészítő egyéb feladataira a közös szabályoknál már ismertetett rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

A tervezetek és okiratok javaslatainak elfogadásáról a szétváló társaság legfőbb szerve dönt, egyúttal megbízza a társaság vezető tisztségviselőit, hogy a szétválási szerződés és a jogutódok társasági szerződésének (társasági szerződésmódosításának) tervezetét, ha szükséges, dolgozzák át.

A szétválási szerződést a szétváló társaság tagjai, valamint a jogutódok tagjai (leendő tagjai) kötik meg egymással, és írják alá. A jogutód társasági szerződésének aláírására csak azok a tagok jogosultak, akik az adott jogutód tagjaivá válnak majd. Ez jelentős különbség az eddigiekhez képest, hiszen a cégformaváltásnál és az egyesülésnél is a vezető tisztségviselők írják alá ezeket a dokumentumokat. Szétválásnál azonban nincsenek jogképes jogutód szervezetek, ezért a szerződő felek a szétváló társaság tagjai (részvényesei) lesznek. A szétválási szerződést és a jogutódok létesítő okiratát tehát csak a szétválással érintett tagok írhatják alá. (Tehát a jogutódok létesítő okiratait [illetve a létesítő okirat módosítását] természetesen csak azok a tagok – leendő, belépő tagok -, akik az adott jogutód tagjai lesznek.)

Átalakulási terv helyett szétválási szerződés

A szétválás során sem készül átalakulási terv, de éppúgy, mint az egyesülésnél, a szükséges körülményeket a szétválási szerződésbe bele kell foglalni.

A szerződés tartalma

A szétválási szerződés tervezetét a legfőbb szervnek a szétválásról elviekben döntő első ülésén meghatározottak szem előtt tartásával a vezető tisztségviselők készítik el. Ebben a közös elemeken kívül meg kell határozni

– a szétváló gazdasági társaság formáját, cégnevét, székhelyét és cégjegyzékszámát, és a létrejövő gazdasági társaságok formáját, cégnevét és székhelyét;

– a szétválás módját (különválás, kiválás);

– a vagyonmegosztási javaslatot, vagyis a társasági vagyon felosztását a szétváló társaság tagjai (részvényesei) között, valamint ehhez kapcsolódóan a szétváló gazdasági társaságot megillető jogok és kötelezettségek megosztására irányuló javaslatot, továbbá a jogelőd vagyonának a jogutódok közti megosztásának tervezett arányát;

– az egyes jogosítványok, illetve kötelezettségek, valamint a folyamatban lévő peres és nemperes ügyek és hatósági eljárások tekintetében a jogutód nevesítését;

– kiválás esetében a fennmaradó gazdasági társaság társasági szerződésében szükséges módosítások tervezetét, valamint a kiválással létrejövő társaság(ok) társasági szerződésének tervezetét;

– különválás esetében a létrejövő új gazdasági társaságok társasági szerződésének tervezetét;

– mindazt, amit Gt. az egyes társasági formák szétválása kapcsán előír, illetve amit a szétváló társaság legfőbb szerve szükségesnek tart.

Kötelezettségek

Munkavállalói érdek-képviseleti szervek tájékoztatása

A szétválás elhatározásáról a szétválási szerződés megkötésétől számított tizenöt napon belül a szétváló gazdasági társaságnál működő munkavállalói érdek-képviseleti szerveket értesíteni kell. (Itt is szerepel tehát a tizenöt napos határidő.)

Közzététel a Cégközlönyben

A szétválási szerződés, illetve a jogutódok társasági szerződésének aláírásától számított nyolc napon belül köteles a szétváló társaság erről a Cégközlönyben közlemény közzétételét kezdeményezni, amelyet két egymást követő lapszámban kell közzétenni. A hirdetmény megjelentetése a szétváló társaság kötelezettsége.

A szétválásról szóló közleményben a cégformaváltásnál felsoroltakon kívül meg kell jelölni

– a szétválás módját (különválás, kiválás);

– a szétváló gazdasági társaságot megillető jogok és terhelő kötelezettségek megosztására vonatkozó megállapodás legfontosabb rendelkezéseit, különösen a vagyonmegosztás arányát, valamint

– a hitelezőknek szóló felhívást, valamint azt, hogy a hirdetményi határidő alatt hol kaphatnak tájékoztatást a hitelezők a követelésüket érintő vagyonmegosztási rendelkezésekről.

A közleményben – a fentiekkel összhangban – egyebek közt azt is szerepeltetni kell, hogy a hitelezők a hirdetményi idő alatt hol kaphatnak felvilágosítást a követelésüket érintő vagyonmegosztási rendelkezésekről. A hitelezőnek ugyanis igen komoly érdeke fűződik annak megismeréséhez, hogy a követelésével szembeni helytállási kötelezettséget a szétváló társaság döntése melyik jogutódhoz telepítette, illetve a táraság adósainak is fontos tudni, hogy kinek kell teljesíteniük.

A cég átalakulásának bejegyzése iránti eljárás

Cégalapítási és változásbejegyzési szabályok együttes alkalmazása

A gazdasági társaságok szervezetében bekövetkező változás a Gt.-ben az egyik legátfogóbban szabályozott kérdéskör. Ennek megfelelően a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) is részletesen tartalmazza az átalakulás egyes eseteire vonatkozó cégeljárási szabályokat. Átalakulás esetén általában az a cégeljárás legfőbb sajátossága, hogy a cégalapításra és a változásbejegyzésre vonatkozó szabályokat együtt kell alkalmazni, hiszen az átalakulással egy új cég jön létre, amely ugyanakkor jogutódja egy korábbi társaságnak. Lényeges különbség a korábbi Ctv.-hez képest, hogy az új szabályozás – a hatályos Gt. terminológiájához igazodva – az átalakulás kifejezést szintén összefoglaló elnevezésként használja, amelynek tehát három különböző formája lehet, a cégformaváltás, az egyesülés, illetve a szétválás.

Speciális illetékességi szabályok

A másik fontos jellemző az illetékességi szabályok specialitása az egyszerű cégalapításhoz képest, mivel az átalakuláskor előfordulhat, hogy több bíróság is illetékes. Ez azonban nem biztosítaná az egységes eljárást, ezért volt szükség az illetékességi szabályok eltérő rendezésére. Átalakulásnál tehát mindig egy bíróság jár el. A cégbíróság illetékessége az általános szabályoktól eltér, és az átalakulás formájától függően különbözőképpen alakul (cégformaváltásnál és szétválásnál a jogelőd székhelye szerint illetékes bíróság jár el az átalakulással összefüggő valamennyi cégeljárásban, összeolvadásnál a jogutód székhelye, beolvadásnál az átvevő székhelye szerint illetékes cégbíróságnak van illetékessége az átalakulással összefüggő cégbejegyzési eljárások lefolytatására).

A kérelem elbírálására nyitva álló határidő kezdete

További különbség átalakulás esetén – az általános szabályokhoz képest -, hogy a kérelem elbírálására nyitva álló határidő mindig harminc munkanap, amely azonban csak akkor kezdődik, amikor az átalakulásban részt vevő valamennyi cég cégirata az eljárásra illetékes cégbíróság rendelkezésére áll. Ha ugyanis az átalakulás bejegyzése több, különböző cégbíróság által nyilvántartott céget érint, a kérelem benyújtását követően kezdi meg a bejegyzésre illetékes cégbíróság a más cégbíróság által nyilvántartott cégek iratainak beszerzését, és ezt csak akkor bocsátják a rendelkezésére, ha az adott cégbíróság a folyamatban lévő változásbejegyzési kérelmeket már elbírálta.

Az átalakulás időpontjának meghatározása

Új lehetőség, hogyha az átalakuló cég az átalakulás időpontját – az átalakulásról véglegesen döntő legfőbb szerv ülésén - meghatározza, az átalakulás nem a cégbejegyzés napjával, hanem a cég által meghatározott napon következik be. Ez a cég által meghatározott időpont azonban nem lehet későbbi, mint a kérelem cégbírósághoz történt benyújtását követő kilencvenedik nap, illetve nem lehet korábbi, mint a cégbejegyzés napja. Ha a cég által meghatározott időpont a cégbejegyzés napját megelőzné, a cégbíróság az átalakulás időpontjaként a cégbejegyzés napját tünteti fel. Tehát ha a kérelem előterjesztője – nem számolva például az esetleges hiánypótlási eljárással – a kérelem benyújtásához képest túl közeli időpontot állapít meg, a cégbíróság az átalakulás időpontjaként a cégbejegyzés napját fogja feltüntetni a cégjegyzékben.

Lényeges a nyomtatvány megfelelő rovatának kitöltése - amennyiben a cég az átalakulás időpontját valóban meg akarja határozni.

Eljárási szabályok

Bejelentés cégforma változása esetén

Határidők

A cégforma változása esetén a cég átalakulását a létesítő okirat aláírásától, illetve elfogadásától számított hatvan napon belül kell bejelenteni a jogelőd cég székhelye szerint illetékes cégbíróságnak, amely jogosult a cégformaváltozásról dönteni. Ez a határidő azért különbözik az általános cégeljárási szabályoktól, mert átalakulás esetén a szervezeti változások bonyolultsága miatt sokszor nem elegendő a rendelkezésre álló rövidebb idő. A kérelem elbírálására a cégbíróságnak egységesen harminc nap áll a rendelkezésére. Egyebekben az eljárás rendje az általános szabályok szerint alakul, vagyis az új Ctv.-re figyelemmel 2008. január 1-je után a formai vizsgálat határideje három munkanap. Az érdemi vizsgálatnál pedig 2008. január 1-jétől a hiánypótlásra nyitva álló határidő nyolc munkanap, az érdemi határozat meghozatalára előírt határidő a speciális szabályok szerinti harminc munkanap, míg a vezetői intézkedéssel összefüggő további határidő-hosszabbítás három munkanap.

A jogelőd törlése

A formaváltozás bejelentésével egyidejűleg kell kérni a jogelőd cég törlését is. A cégbíróság a jogelőd céget – a jogutódra történő utalással – törli, egyúttal a jogutód céget a cégjegyzékbe bejegyzi.

Ezt követően a cégbíróság szükség szerint rendelkezik a cégiratoknak a jogutód cég székhelye szerint illetékes cégbírósághoz való megküldéséről.

Kérelem összeolvadás bejegyzése iránt

Határidők

Az összeolvadás bejegyzése iránti kérelmet – mivel a jogelőd cégek megszűnnek, és helyettük egy jogutód cég jön létre – a jogutód cég székhelye szerint illetékes cégbíróságon kell előterjeszteni a jogutód cég létesítő okiratának aláírásától (elfogadásától) számított hatvan napon belül. Egyidejűleg kérni kell a jogelőd cégek törlését is.

A kérelem tartalma

A kérelemben fel kell tüntetni valamennyi összeolvadó cég székhelyét és cégjegyzékszámát, mivel ha az összeolvadó cégek székhelye a jogutód cég székhelyétől eltérő cégbíróság illetékességi területén van, a jogutód cég székhelye szerint illetékes cégbíróság megkeresésére a jogelőd(ök) székhelye szerinti cégbíróság intézkedik a cégiratoknak a jogutód cég székhelye szerinti cégbírósághoz való megküldéséről. Ezzel egyidejűleg a cégnyilvántartásban az iratok megküldésének tényét rögzíti. Ezt megelőzően soron kívül döntenie kell a még folyamatban lévő változásbejegyzési kérelmekről.

Illetékesség

Az összeolvadás bejegyzésére a jogutód cég székhelye szerinti cégbíróság illetékes, amely egyben törli a jogelődöket a cégjegyzékből a jogutódra történő utalással.

Kérelem beolvadás bejegyzése iránt

Határidők

A beolvadás bejegyzése iránti kérelmet az átvevő cég székhelye szerinti cégbíróságon kell előterjeszteni, az átvevő cég létesítő okirata módosításának aláírásától (elfogadásától), illetve ha ez nem szükséges, a Gt. szerint ennek hiányában az egyesülési szerződés jóváhagyásától (aláírásától) számított hatvan napon belül; egyidejűleg kérni kell a jogelőd beolvadó cég(ek) törlését is. A kérelemben szintén fel kell tüntetni természetesen valamennyi beolvadó cég székhelyét és cégjegyzékszámát.

Cégbírósági feladatok megoszlása, illetékesség

Ha a beolvadó cég(ek) székhelye az átvevő cég székhelyétől eltérő cégbíróság illetékességi területén van, az átvevő cég székhelye szerint illetékes cégbíróság megkeresésére a beolvadó cég(ek) székhelye szerinti cégbíróság intézkedik a cégiratoknak az átvevő cég székhelye szerinti cégbírósághoz való megküldéséről. Ezzel egyidejűleg a cégnyilvántartásban az iratok megküldésének tényét rögzíti. Az ezt megelőzően, a beolvadás elhatározása előtt benyújtott változásbejegyzési kérelmekről soron kívül kell rendelkeznie a cégbíróságnak itt is, éppúgy, mint az összeolvadásnál.

A beolvadás elbírálására az átvevő cég székhelye szerinti cégbíróság illetékes, amely bejegyzi az átvevő cég cégjegyzékében a beolvadással bekövetkezett módosításokat, egyben törli a cégjegyzékből a beolvadó cégeket, a jogutódra történő utalással.

Eljárás szétválás esetén

Határidők, soronkívüliség

A cégek szétválás (különválás, kiválás) formájában megvalósuló átalakulása során irányadó szabályok a cégformaváltás szabályai (hatvannapos határidő, jogelőd cégbíróságának illetékessége), amelyeket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy soron kívül dönteni kell a jogelőd cég még folyamatban lévő változásbejegyzési kérelméről, és kiválás esetében a jogelőd céget nem törlik a cégnyilvántartásból.

Ezeket a szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha a cég szétválása olyan módon történik, hogy a kivált tagok nem új gazdasági társaságot hoznak létre, hanem már működő gazdasági társaságba lépnek be tagként (részvényesként). A működő gazdasági társaság cégjegyzékadataiban szükséges esetleges módosításokat a szétváló cég székhelye szerint illetékes cégbíróság jegyzi be a cégjegyzékbe.

Az átalakulás cégbejegyzése utáni feladatok

A cégbejegyzés utáni feladatok tekintetében nem történt sok változtatás a korábbi szabályozáshoz képest. A jogutód gazdasági társaság jogelődöt feltüntető cégbejegyzésével egyidejűleg – kiválás esetében a jogelőd gazdasági társaság, illetve beolvadás esetében az átvevő társaság kivételével - a jogelőd gazdasági társaságot törölni kell a cégnyilvántartásból – a jogutód feltüntetésével. Jogutód társaság bejegyzésénél pedig a jogelődöt kell feltüntetni a cégjegyzékben.

Végleges vagyonmérleg készítése

Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság cégbejegyzését követő kilencven napon belül mind a jogelőd gazdasági társaságra, mind a jogutód gazdasági társaságra vonatkozóan a cégbejegyzés napjával, illetve a társaság által az átalakulás időpontjaként meghatározott nappal végleges vagyonmérleget kell készíteni. Az átalakulási eljárásban a vagyonmérleg-tervezet és a vagyonleltár-tervezet fordulónapját követően az átalakulás cégbejegyzéséig az átalakuló gazdasági társaság változatlan cégformában működik tovább, ezért ezen időtartam alatt a vagyonában jelentős változás következhet be, ami kihatással van a jogutód társaság rendelkezésére álló vagyonra is. A vagyonmérleg és az átalakulási vagyonmérleg-tervezet szerint megállapított saját tőke közötti pozitív különbözetet a jegyzett tőkén felüli vagyonként kell figyelembe venni, negatív különbözet esetén pedig – ha arra a jegyzett tőkén felüli vagyon nem nyújt fedezetet, és a fedezetről a tagok az előzőekben megállapított kilencvennapos határidőn belül nem gondoskodtak – a jegyzett tőkét le kell szállítani.

A cégbejegyzés meghiúsulása

Ha a cégbíróság az átalakulás cégbejegyzését megtagadja, az átalakulni kívánó gazdasági társaság a korábbi formában működik tovább. Korábban azt is szabályozta a törvény, hogy ha a bejegyzést elrendelő jogerős végzést később hatályon kívül helyezik, az átalakult társaság a korábbi formában működik tovább. Ez a rendelkezés azonban – a perek esetleges elhúzódása miatt – sok problémát okozott, így az új szabályozásban már nem szerepel.

Egyes társasági formák átalakulására vonatkozó szabályok

Közkereseti társaság és betéti társaság

A közkereseti társaságot és a betéti társaságot továbbra is önálló társasági formaként, önálló fejezetben szabályozza a Gt., és a betéti társaságra vonatkozó speciális szabályok hiányában a törvény továbbra is a közkereseti társaság szabályait rendeli alkalmazni a betéti társaságra is.

Az átalakulás kérdésében azonban célszerű közösen tárgyalni a két szerkezeti formát, mivel a közkereseti társaság betéti társasággá, illetve a betéti társaság közkereseti társasággá való átalakulására speciális szabályok vonatkoznak.

Eljárás a tagok számának egy főre csökkenése esetén

Változatlan az a Gt.-beli szabály, hogy amennyiben a közkereseti társaság tagjainak száma egy főre csökken, úgy a közkereseti társaság nem szűnik meg, hanem hat hónapos jogvesztő határidőn belül lehetőség van arra, hogy a társaságban új tag létesítsen tagsági jogviszonyt és azt e határidő alatt bejelentse a cégbíróságnál. (A korábbi szabályozás szerint az előzőekben említett határidő csak három hónapos volt.) Tehát az egytagú közkereseti társaság hat hónapig működhet, de ez alatt az új tag belépését be is kell jelenteni a cégbíróságnál. Itt nem egészen egyértelmű a szabályozás abban a vonatkozásban, hogy új tag belépésére csak a közkereseti társaság - mint cégforma – megmaradása mellett van-e lehetőség, ami társasági szerződés módosításával történhet, vagy az új tag belépésével egyidejűleg a közkereseti társaság átalakulhat betéti társasággá, ami szintén a társasági szerződés módosításával lehetséges. A Gt. nem nevesíti vagylagosként azt a lehetőséget, hogy a közkereseti társaság esetleg új tag belépésével betéti társasággá alakulhatna át, míg a betéti társaságnál viszont kifejezetten lehetővé teszi a hat hónapos határidő alatt közkereseti társasággá történő átalakulást a társasági szerződés módosításával.

Cégformaváltás társaságiszerződés-módosítással

A közkereseti társaságnak betéti társasággá és a betéti társaságnak közkereseti társasággá történő átalakulása azonban nem minősül valódi átalakulásnak, ezért arra nem kell alkalmazni a Gt.-nek az átalakulásra vonatkozó szabályait, hanem ezekhez a cégformaváltásokhoz mindössze a társasági szerződés módosítására van szükség. Emiatt az a jogértelmezés is elfogadhatónak látszik, hogy az egytagú közkereseti társaságban az új tag tagsági jogviszonyának létesítéséről szóló társaságiszerződés-módosítás rögzítheti a közkereseti társaság betéti társaságra való átalakulását.

A bírói gyakorlat szerint az átalakulásról csak a Gt. rendelkezéseinek megfelelő társaság dönthet, tehát olyan társaság nem, amelyiknek nincs meg a társasági formációra kötelezően előírt taglétszáma (például egytagú közkereseti társaság vagy egytagú betéti társaság nem alakulhat át korlátolt felelősségű társasággá).

Elszámolás

Előfordulhat, hogy nem minden korábbi tag kíván részt venni a társasági tevékenység megváltozott formában való továbbfolytatásában. Ha valamelyik tag a cégformaváltás eredményeként létrejövő társaságban nem kíván tagként részt venni, akkor az ilyen taggal el kell számolni a Gt. szabályainak megfelelően.

Korlátolt felelősségű társaság

A társaság megszűnésének elhatározásához a taggyűlésnek legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Mivel az átalakulás a megszűnés jogutódlással megvalósuló formája, ahhoz is ilyen határozat szükséges.

A korlátolt felelősségű társaság esetében az átalakulásra egyéb különös szabályt nem állapít meg a törvény.

Részvénytársaság

A részvénytársaságnál – a korlátolt felelősségű társasághoz hasonlóan – a közgyűlés a szavazatok háromnegyedes szótöbbségével határozhatja el a részvénytársaság megszűnését, így az átalakulását is.

A részvénytársaságok esetében azonban a törvény külön szabályokat is megállapít az átalakulásra. Ezek a régi törvényben az átalakulás általános szabályainál szerepeltek, de az új Gt. áthelyezte a részvénytársaságokra vonatkozó részbe, azzal a kikötéssel, hogy az általános szabályokat természetesen itt is alkalmazni kell, összhangban ezekkel a különös normákkal.

[Az Európai Közösség 3. számú társasági jogi irányelve (78/855/EGK) a részvénytársaságok részvételével egy tagállamon belül megvalósuló fúziók meghatározott típusaira terjed ki, amelyeket a tagállamoknak az irányelvnek megfelelően kell szabályozniuk.]

Részvénytársaságok egyesülése

Az egyesülési szerződés tartalma

A részvénytársaságok egyesülése esetében az egyesülési szerződésben az általános részben felsoroltakon kívül meg kell határozni

– az egyesülő részvénytársaságok részvényeinek cserearányát és a beolvadó részvénytársaság részvényesei számára az alaptőkén felüli vagyon terhére juttatható kiegészítő készpénzfizetés mértékét – amely nem lehet több, mint a részvényesek számára a vagyonhányaduk alapján juttatott részvények névértékének tíz százaléka;

– az átvevő társaság részvényei átruházásának részletes szabályait;

– azt az időpontot, amelytől fogva a részvények az adózott eredményből való részesedésre jogosítanak;

– azokat a jogokat, amelyeket a jogutód társaság a különleges jogokkal felruházott részvényeseknek (így az alapítókat megillető előnyökkel, az elsőbbségi, dolgozói vagy kamatozó részvényfajtához fűződő jogokkal összefüggésben) vagy más értékpapír-tulajdonosoknak biztosít, illetve az ezekkel kapcsolatos intézkedési javaslatokat; valamint

– azokat az előnyöket, amelyeket az egyesülő részvénytársaságok az igazgatóságnak, a vezető állású munkavállalóknak, illetve a felügyelőbizottság tagjainak nyújtanak.

Beszámolókészítési kötelezettség

Az egyesülő részvénytársaságok vezető tisztségviselői az egyesülési szerződés elkészítésével egyidejűleg írásbeli beszámolót készítenek, amelyben a jogi és a gazdasági szempontok ismertetésével megindokolják az egyesülés szükségességét, valamint a részvények cserearányát. Ha pedig az értékelésnek különös nehézségei voltak, ezeket is ismertetni kell.

Felelősség

Az egyesülő társaságok vezető tisztségviselői az általános szabályok szerint felelnek az egyesülés előkészítése és végrehajtása során tanúsított felróható magatartásukkal okozott kárért.

A könyvvizsgáló nyilatkozata

A vagyonmérleg-tervezeteket elkészítő könyvvizsgálónak nyilatkoznia kell arról, hogy

– az előzőekben említett cserearányt a részvénytársaság milyen módszerekkel határozta meg,

– ezek a módszerek külön-külön milyen értéket eredményeztek, és

– hogy álláspontja szerint a cserearány megfelelő-e.

Itt is irányadó az a rendelkezés, hogy amennyiben az értékelésnek különös nehézségei voltak, úgy azokat is ismertetni kell.

A könyvvizsgálónak vagy más, az egyesülő részvénytársaságoktól független szakértőnek a részvénytársaságok megbízása alapján készített jelentésében nyilatkoznia kell az egyesülési szerződés tervezetében és a vezető tisztségviselők írásbeli beszámolójában foglaltak megalapozottságáról. A jelentésnek tartalmaznia kell az arra vonatkozó állásfoglalást is, hogy a tervezett egyesülés veszélyezteti-e a részvénytársaságokkal szembeni hitelezői követeléseknek a kielégítését.

Kötvénytulajdonosok biztosítéka

Átváltoztatható kötvény esetében az egyesüléssel létrejövő részvénytársaságnak a kötvénytulajdonosok számára olyan jogosultságokat kell biztosítania, amelyek legalább egyenértékűek azokkal a jogosultságokkal, amelyekkel a jogelőd gazdasági társaságban rendelkeztek, kivéve ha a kötvénytulajdonosok mindegyike hozzájárul saját jogosultsága megváltoztatásához. A tulajdonos az egyesülő társaságok által kibocsátott átváltoztatható vagy jegyzési jogot biztosító kötvény visszavásárlását is igényelheti a jogutód részvénytársaságtól. Ezeket a rendelkezéseket nem kell alkalmazni, ha az értékpapír kibocsátásakor előre meghatározták ezeknek a tulajdonosoknak a helyzetét egy esetleges egyesülés esetére. (Erre később még visszatérünk.)

Az egyesülési szerződés nyilvánosságának biztosítása

Többletszabályként jelenik meg a részvénytársaságoknál, hogy a Cégközlönyben való közzététel mellett más módon is biztosítani kell az egyesülési szerződés nyilvánosságát. A másik mód tehát, hogy az egyesülési szerződés tervezetét az egyesülésről döntő második közgyűlés összehívásával egyidejűleg be kell nyújtani a cégbírósághoz. A cégeljárás szabályai szerint a cégnyilvántartás adatai, illetve törvény eltérő rendelkezése hiányában a nyilvántartott adatokhoz kapcsolódó iratok nyilvánosak, tehát azt bárki megtekintheti. Ily módon az egyesülési szerződés teljes tartalma nyilvánossá válik.

Eljárási kötelezettségek

Az egyesüléssel érintett részvénytársaságok harminc nappal az egyesülési szerződés elfogadásáról döntő közgyűlés napja előtt kötelesek

– az egyesülési szerződés tervezetét,

– az egyesülő részvénytársaságok vezető tisztségviselői által készített írásbeli beszámolót, valamint

– a könyvvizsgálónak, illetve a független szakértőnek az egyesülési szerződés tervezetére és az írásbeli beszámolóra vonatkozó álláspontját tartalmazó jelentést

benyújtani az egyesülő részvénytársaságok cégjegyzékét vezető cégbírósághoz.

Az egyesülésről döntő második közgyűlést megelőző harminc nappal az egyesüléssel érintett részvénytársaságok minden részvényesének jogában áll, hogy megismerje a közgyűlési döntéshez készített iratokon kívül az egyesülő társaságok utolsó háromévi, a számviteli törvény szerinti beszámolóinak tartalmát is.

Eljárás részvényesi jogok hátrányos megváltoztatása esetén

Ha több részvényfajta, illetve részvényosztály létezik, az egyesülést kimondó határozat meghozatala során a Gt. 237. §-át megfelelően alkalmazni kell. Azaz főszabályként a közgyűlés olyan határozatait, amelyek hátrányosan változtatnának meg valamely részvénysorozathoz fűződő jogot, csak akkor lehet meghozni, ha ahhoz az érintett részvénysorozat részvényesei az alapszabályban meghatározott módon külön is hozzájárulnak. A hozzájárulás megadásának a módjára vonatkozó részletes előírásokat egyrészt szabadon állapíthatják meg a társaságok, másrészt a megállapított módról a létesítő okiratnak rendelkeznie kell.

Ez tehát azt jelenti, hogy a részvénytársaság által kibocsátott kötvény tulajdonosainak jogosultságai nem lehetnek kedvezőtlenebbek, mint amivel az egyesülő társaságokban rendelkeztek, kivéve azt az esetet, ha a kötvénytulajdonosok mindegyike hozzájárul a jogosultsága megváltoztatásához. Az átváltoztatható és a jegyzési jogot biztosító kötvény tulajdonosát – mint az előbb már említettük – védi az a szabály, hogy kérheti a kötvény visszavásárlását a jogutód gazdasági társaságtól, még abban az esetben is, ha a jogutód gazdasági társaság által biztosított jogosultságai egyenértékűek vagy esetleg kedvezőbbek, mint korábban voltak. A jogutód gazdasági társaságot azonban nehéz helyzetbe hozhatja a kötvénytulajdonosoknak a kötvények tömeges visszavásárlására vonatkozó igénye, ezért a törvény lehetőséget ad a részvénytársaságoknak arra, hogy az értékpapír kibocsátásakor előre meghatározzák az értékpapír tulajdonosainak helyzetét egy esetleges egyesülés esetére is. A kötvénytulajdonos tehát a kötvény vásárlásakor már tisztában lehet azzal, hogy részvénytársaság egyesülése esetében visszavásárlási igényt nem támaszthat a jogutód gazdasági társasággal szemben.

Biztosítékok a hitelezőknek

Az egyesüléssel érintett részvénytársaságok hitelezői a közös szabályoknak megfelelően biztosítékot igényelhetnek, ha igazolják, hogy az egyesülés veszélyezteti követeléseik kielégítésének alapját, feltéve hogy az egyesüléssel érintett részvénytársaságok korábban nem nyújtottak számukra biztosítékot.

Szétválás

A részvénytársaságok szétválásáról az Európai Közösség 6. számú társasági jogi irányelve (82/891/EGK) rendelkezik. Ennek hatálya a részvénytársaságok egy tagállamon belüli szétválására terjed ki. Tekintettel azonban arra, hogy az irányelvben szabályozott szétválási forma nem mindegyik tagállamban ismert, az irányelv nem teszi kötelezővé a szabályainak bevezetését.

A szétválási szerződés tartalma

A Gt. szerint részvénytársaság szétválása esetében a szétválási szerződésben a közös szabályokban felsoroltakon kívül meg kell határozni

– a szétváló részvénytársaságok részvényeinek cserearányát és a részvényesek számára az alaptőkén felüli vagyon terhére juttatható kiegészítő készpénzfizetés mértékét, amely nem lehet több, mint a részvényesek számára a vagyoni hányaduk alapján juttatott részvények névértékének tíz százaléka, továbbá

– azokat az előnyöket, amelyeket a szétváló részvénytársaságok az igazgatóságnak, a vezető állású munkavállalóknak, illetve a felügyelőbizottság tagjainak nyújtanak.

Tájékoztatási kötelezettség

Részvénytársaság szétválása esetén az igazgatóság köteles tájékoztatni a közgyűlést arról, ha a szétválási szerződés tervezetének elkészítése, illetve közgyűlési elfogadásának időpontja között a társaság vagyonában jelentős változás állott be.

Természetesen részvénytársaságnak részvénytársaságokra történő szétválására is megfelelően alkalmazni kell az egyesülésnél írt rendelkezéseket.

Szétválási okirat

Az új Gt. alapján – mint azt korábban már említettük – az egyszemélyes gazdasági társaság, így egyszemélyes rt. is szétválhat két vagy több gazdasági társaságra. Ilyenkor a szétválási szerződés helyett szétválási okiratot kell készíteni. A szétválásnál a jogutód társaság tagjai – a szándékuktól függően – valamennyi jogutód társaságban lehetnek tagok.

Gazdasági társaság átalakulása részvénytársasággá

Gazdasági társaság részvénytársasággá történő átalakulása esetén az átalakulási közleménynek az általános szabályokban foglaltakon kívül tartalmaznia kell a részvények fajtáját (osztályát) és névértékét.

Részvénytársaság átalakulása más gazdasági társasággá

Ha a részvénytársaság alakul át más gazdasági társasággá, a részvények – az átalakulással létrejövő gazdasági társaság cégbejegyzésével - érvénytelenné válnak. Az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazásáról a bejegyző végzés kézhezvételétől számított harminc napon belül a jogutód gazdasági társaság vezető tisztségviselőinek kell gondoskodnia, az alaptőke leszállításánál írtaknak megfelelően.

Számviteli, adóeljárási kérdések

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szvt.) külön részt szentel az átalakuláshoz kapcsolódó speciális rendelkezéseknek.

A mérlegkészítés általános szabályai

Az Szvt. elsődlegesen – alapelvi jelleggel – azt rögzíti, hogy a gazdasági társaságok átalakulása, egyesülése (összeolvadása, beolvadása), szétválása (különválása, kiválása), azaz átalakulása során az átalakuló, az egyesülő, a szétváló (azaz átalakuló) (jogelőd) gazdasági társaság(ok) és az átalakulással létrejövő (jogutód) gazdasági társaság(ok) vagyonának (saját tőkéjének) megállapításához vagyonmérleget kell készíteni, amelyet vagyonleltárral kell alátámasztani. [A vagyonleltár tételesen tartalmazza a jogelőd, illetve a jogutód gazdasági társaság(ok) eszközeit és forrásait.]

A mérlegkészítés gyakorisága

A szóban forgó vagyonmérleget és vagyonleltárt az átalakulás során két alkalommal kell elkészíteni: először az átalakulásról szóló döntés megalapozásához, a cégbírósági eljárás alátámasztására – a gazdasági társaság legfőbb szerve által meghatározott mérlegfordulónapra, majd ezt követően az átalakulás napjával.

A mérlegkészítés átalakuláshoz kapcsolódó szabályai

A vagyonmérleg (a vagyonmérleg-tervezet és a végleges vagyonmérleg), valamint a vagyonleltár (a vagyonleltár-tervezet és a végleges vagyonleltár) elkészítésekor az Szvt. szerinti beszámoló mérlegére és az azt alátámasztó leltárra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni, figyelembe véve az átalakulásra vonatkozó – következőkben összefoglaló jelleggel ismertetendő - rendelkezésekben foglaltakat is.

A mérleg formája, a mérlegkészítés módja

Az előzőekben említett vagyonmérleget – főszabály szerint - háromoszlopos formában kell elkészíteni olyan módon, hogy

– az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérlege tartalmazza a könyv szerinti értéket, az átértékelési különbözetet, illetve a kettő együtteseként a vagyonértékelés szerinti értéket, továbbá

– az átalakulással létrejövő gazdasági társaság(ok) vagyonmérlege tartalmazza a jogelőd gazdasági társaság(ok) vagyonát (eszközeit, kötelezettségeit, a kettő különbözeteként a saját tőkét) [a) pont szerinti vagyonmérleg harmadik oszlopa], az Szvt. 139. §-ának (2)-(5) bekezdései szerinti eltéréseket ("különbözetek"), illetve a kettő együtteseként a jogutód gazdasági társaság(ok) vagyonát (eszközeit, kötelezettségeit, a kettő különbözeteként a saját tőkét). (A fentiekben utalt rendelkezés szerinti "eltéréseket" az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete témakörében részletezzük.)

Lényeges, hogy az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérlegét külön-külön kell elkészítenie beolvadás esetében a beolvadó, illetve az átvevő gazdasági társaságnak, valamint összeolvadás esetében az egyesülő gazdasági társaságoknak.

Az átalakulás eredményeként létrejövő gazdasági társaság vagyonmérlege a jogelőd gazdasági társaságok vagyonát

– beolvadás esetében beolvadó és átvevő gazdasági társaság megbontásban és együttesen,

– összeolvadás esetében pedig az egyesülő gazdasági társaságok szerinti megbontásban és együttesen

tartalmazza.

További kötelező szerkezeti (tartalmi) előírás, miszerint az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérlegét az átalakulással létrejövő gazdasági társaságok vagyonmérlegének elkészítéséhez meg kell bontani a gazdasági társaság legfőbb szerve által meghatározott módon, kiválás esetében a kiválással létrejövő, valamint a változatlan társasági formában továbbműködő gazdasági társaság vagyonmérlegére, míg különválás esetében a különválással létrejövő gazdasági társaságok vagyonmérlegére.

A könyv szerinti érték meghatározása

Az Szvt. a könyv szerinti érték meghatározására külön speciális rendelkezést tartalmaz átalakulás esetére. Eszerint az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérlegében szereplő könyv szerinti értéket az átalakuló gazdasági társaság számviteli törvény szerinti beszámolója mérlegére vonatkozó előírásoknak megfelelően kell meghatározni azzal, hogy a vagyonmérlegben az értékhelyesbítés és az értékhelyesbítés értékelési tartaléka, valamint az értékelési különbözet és a valós értékelés értékelési tartaléka nem szerepelhet.

Kötelező könyvvizsgálat

Garanciális rendelkezés, hogy átalakulásnál a vagyonmérleget (mind a vagyonmérleg-tervezetet, mind a végleges vagyonmérleget) és az azt alátámasztó vagyonleltárt (mind a vagyonleltár-tervezetet, mind a végleges vagyonleltárt) könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni. A könyvvizsgáló által hitelesített vagyonmérleg – az Szvt. értelmében – az átalakulás számviteli bizonylatának tekintendő.

A beolvadás szabályainak alkalmazása

Külön előírást tartalmaz az Szvt. arra az esetre, ha a kiválás oly módon történik, hogy a társaságtól megváló tag a társasági vagyon egy részével más, már működő társasághoz csatlakozik. Ebben az esetben a kiválásban az átvevő társaság is részt vesz, és ebben a vonatkozásban a vagyonmérlegek (az azokat alátámasztó vagyonleltárak) elkészítése során a beolvadás szabályait is megfelelően alkalmazni kell.

Az átértékelés lehetősége és tilalma

Az átalakuló gazdasági társaság a mérlegébe értékkel kimutatott eszközeit és kötelezettségeit – értve ez alatt a céltartalékokat és az időbeli elhatárolásokat is – átértékelheti, a könyveiben értékkel nem szereplő, az Szvt. 23. §-a szerinti feltételeknek megfelelő eszközöket és a gazdasági társaságot terhelő kötelezettségeket a vagyonmérlegbe felveheti (ez az ún. vagyonátértékelés). Mint látható, a fenti lehetőségekkel élhet ugyan az átalakuló vállalkozás, de az ott írtak nem kötelező jellegűek. Ha viszont a vállalkozás él az átértékelés törvény adta lehetőségével, akkor e vagyonértékelés alkalmazásakor az eszközöket piaci értékükön, a kötelezettségeket az elfogadott, illetve a várható összegben kell a vagyonmérlegben szerepeltetni.

Beolvadás esetében viszont az átvevő gazdasági társaságnál, kiválás esetében a változatlan társasági formában tovább működő gazdasági társaságnál nem lehet az eszközöket és a kötelezettségeket átértékelni, következésképpen az előzőek szerinti vagyonátértékelés nem alkalmazható.

Az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete

Az átalakuló gazdasági társaságnak – a társaság legfőbb szerve által meghatározott mérlegfordulónapra (amely nem lehet későbbi időpont, mint az átalakulásról való döntés időpontja) – vagyonmérleg-tervezetet kell készítenie. Az Szvt. külön kiemeli, hogy a vagyonmérleg-tervezetet – azonos fordulónappal – vagyonleltár-tervezettel kell alátámasztani.

A vagyonmérleg-tervezet tartalma

Az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete az előzőek szerinti mérlegfordulónapra vonatkozóan tartalmazza az átalakuló gazdasági társaság eszközeinek és kötelezettségeinek, ezek különbözeteként a saját tőkének az értékét könyv szerinti, illetve a 137. § szerinti – lásd korábban – átértékelési különbözettel korrigált értéken.

A fentiekben említett átértékelési különbözeteket a vagyonmérleg-tervezetben külön oszlopban kell kimutatni, és így a harmadik oszlop az eszközök, a kötelezettségek és a saját tőke vagyonértékelés szerinti értékét mutatja.

Saját tőke helyesbítésének kötelezettsége

Bizonyos, az Szvt.-ben tételesen felsorolt esetekben az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében az eszközönként és a kötelezettségenként külön-külön kimutatott átértékelési különbözetek összevont értékével a saját tőkét kell helyesbíteni. Ilyen helyesbítési kötelezettség áll fenn akkor, ha

– az összevont átértékelési különbözet negatív (vagyis összességében a vagyont leértékelték), a különbözettel a tőketartalék pozitív összegéig a tőketartalékot, azt meghaladóan az eredménytartalékot kell csökkenteni, illetve ha

– az összevont átértékelési különbözet pozitív (vagyis összességében a vagyont felértékelték), a különbözet összegével a tőketartalékot kell megnövelni.

A saját tőke értéke átértékelés hiányában

Ha az átalakuló gazdasági társaság nem él – vagy a számviteli törvény korábban ismertetett, 137. §-ának (2) bekezdése szerint nem élhet – az átértékelés lehetőségével, ez esetben a vagyonmérleg-tervezetben a saját tőke értéke megegyezik a saját tőke könyv szerinti értékével.

A vagyonmérleg-tervezettel kapcsolatos korlátozások

Az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetének harmadik oszlopában a saját tőke tételében csak jegyzett tőke, tőketartalék, eredménytartalék – amely utóbbi negatív előjelű is lehet – és lekötött tartalék tétel szerepelhet, és ennek érdekében előzőleg a szükséges átvezetéseket is el kell végezni.

Nyilvántartások vezetésének folyamatossága

Kiemelendő, hogy az átalakuló gazdasági társaság a vagyonmérleg-tervezet fordulónapjára vonatkozóan az analitikus és a főkönyvi nyilvántartásait nem zárja le, azokat folyamatosan köteles vezetni.

Az átalakulás eredményeként létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete

Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete jogelőd gazdasági társaság vagyonát tartalmazó oszlopának adatai megegyeznek az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete harmadik oszlopának adataival – lásd az előzőekben.

Tartalmi kötöttségek

Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetének ún. különbözetek oszlopa tartalmazza:

– az átalakulással egyidejűleg belépő új tagok (részvényesek) pénzbeli és nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulását eszközönként, és ezzel azonos értékben a saját tőke (jegyzett tőke, tőketartalék) létesítő okirat szerinti növekedését;

– az átalakulás feltételeként meghatározott, a meglévő tagokat (részvényeseket) terhelő, pótlólagosan teljesítendő pénzbeli és nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulást eszközönként, és ezzel azonos értékben a saját tőke (jegyzett tőke, tőketartalék) létesítő okirat szerinti növekedését;

– az átalakulással létrejövő gazdasági társaságban részt venni nem kívánó tagok (részvényesek) részére kiadásra kerülő eszközöknek és kötelezettségeknek a vagyonmérleg-tervezet szerinti értékét, és ezek különbözetével azonos értékben a saját tőke (jegyzett tőke, tőketartalék, eredménytartalék) létesítő okirat szerinti csökkenését, továbbá

– a beolvadó, illetve szétváló részvénytársaság részvényesei számára juttatható kiegészítő készpénzfizetés összegét, és ezzel azonos értékben a tőketartalék, az eredménytartalék létesítő okirat szerinti csökkenését.

Kiválással létrejövő társaság

A kiválással létrejövő gazdasági társaságnak – amennyiben élt az átértékelés korábban ismertettek szerinti lehetőségével – a vagyonmérleg-tervezete "különbözetek" oszlopában elkülönítetten kell kimutatnia az átértékelési különbözetet.

Átalakulással létrejövő társaság

Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetének "különbözetek" oszlopában kell kimutatni egyesülés esetén a jogutód gazdasági társaság jegyzett tőkéjének meghatározása során figyelembe nem vehető részesedések (részvények, törzsbetétek) jogelőd gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete szerinti értékét az eszközök, illetve a saját tőke csökkenéseként (a névértéknek megfelelő összeget a jegyzett tőke csökkenéseként, a névérték és a vagyonmérleg-tervezet szerinti eszközérték különbözetét az eredménytartalék változásaként). A "különbözetek" oszlop szolgál emellett a számviteli törvényben külön nem nevesített egyéb tételek rendezésére is.

Egyesülés

Egyesüléskor az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében a "különbözetek" oszlopban kell kiszűrni az egyesülő (jogelőd) gazdasági társaságok vagyonmérleg-tervezeteiben szereplő, egymással szemben fennálló követelések-kötelezettségek tételeit – a követelések és a kötelezettségek, illetve az időbeli elhatárolások csökkentésével -, valamint e követelések és kötelezettségek, illetve az időbeli elhatárolások értékeinek különbözetével a saját tőkét kell – az eredménytartalék változásaként - módosítani.

Vagyonleltár-tervezet

Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetét (azonos mérlegfordulónappal) tételes adatokat tartalmazó vagyonleltár-tervezettel kell alátámasztani.

Törvényi korlát

Korlátozó törvényi előírás, miszerint az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetének a jogutód gazdasági társaság vagyonát tartalmazó oszlopában kizárólag a saját tőke tételében jegyzett tőke, tőketartalék, eredménytartalék, illetve lekötött tartalék tételek szerepelhetnek, és csak pozitív összegekkel.

Eltérés esetén "rendezés oszlop"

A gyakorlatban lehetőség van arra, hogy a saját tőke egyes elemeinek – az előző előírások szerint kialakított – értékétől a létesítő okiratban a szerződő felek eltérjenek, illetve az eltérést törvény is előírhatja. Az említett esetekben a saját tőke – létesítő okirat szerinti megosztásának megfelelő – átrendezéséhez egy további külön oszlopot is be kell emelni a vagyonmérleg-tervezetbe. Ez az ún. rendezés oszlop.

Fedezetképzési kötelezettség

Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében a saját tőkén belül a lekötött tartalék tételében (elkülönítetten) fedezetet kell képezni az átalakulás napjáig várhatóan bekövetkező vagyonvesztésre. A lekötött tartalék tételben kell fedezetet képezni – az előzőeken túl – az átalakulással közvetlenül összefüggően keletkező adófizetési kötelezettségre (a vagyonfelértékelés miatti adóra), de csak akkor, ha arra egyéb módon nem képeztek fedezetet.

Végleges vagyonmérleg

Az átalakulás napjával, a cégbejegyzést követő 90 napon belül végleges vagyonmérleget és végleges vagyonleltárt kell készíteni, és azt a cégbíróságnál letétbe helyezni mind az átalakuló gazdasági társaságra, mind az átalakulással létrejövő gazdasági társaságra vonatkozóan. A végleges vagyonmérleget és végleges vagyonleltárt – az alábbiak szerinti eltérésekkel - a fentiekben már ismertetett elvek figyelembevételével kell elkészíteni.

Kötelező tőkeleszállítás

Az Szvt. bizonyos esetekben – a végleges vagyonmérlegre vonatkozó előírásokhoz kötődően – tőkeleszállítási kötelezettséget ír elő a gazdasági társaság számára. Ennek megfelelően, ha az átalakulással létrejövő gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke összege nem éri el a vagyonmérleg-tervezete szerinti (vagyis a cégbíróságon bejegyzett) jegyzett tőke értékét, akkor a jegyzett tőkét le kell szállítani. Korlátolt felelősségű társasággá, közhasznú társasággá vagy részvénytársasággá való átalakulás esetén le kell szállítani a jegyzett tőkét – az előzőeken túlmenően - akkor is, ha az átalakulással létrejövő gazdasági társaság végleges vagyonleltárában szereplő, elkülönített, a jegyzett tőke részét képező eszközök értéke nem éri el a vagyonmérleg-tervezete szerinti (azaz a cégbíróságon bejegyzett) jegyzett tőke értékét.

A saját tőke módosításának kötelezettsége

Az Szvt. meghatározza azt is az átalakuló cégeknek, hogy mely esetekben kell a saját tőkét módosítaniuk. Gazdasági társaság beolvadása esetén az átvevő gazdasági társaságnál a beolvadás során az átvett eszközök és az átvállalt kötelezettségek – értve ezek alatt az időbeli elhatárolások, céltartalékok összegeit is – állományba vett – a megszűnt gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti – értékének különbözetével a saját tőkét kell a létesítő okiratnak megfelelően módosítani. A saját tőke módosítása során az Szvt. 139. §-ának (4) bekezdése szerinti, a jegyzett tőke meghatározásánál figyelembe nem vehető részesedések értékét, továbbá a részesedésekhez kapcsolódó üzleti vagy cégérték beolvadás során megszüntetendő összegét, valamint az Szvt. 139. §-ának (5) bekezdése szerinti, az egymással szemben fennálló követelések és kötelezettségek, időbeli elhatárolások értékeinek különbözetét a saját tőkével szemben kell kivezetni.

Eljárás az átalakulás bejegyzésének elutasítása esetén

A gyakorlatban előfordulhat, hogy a cégbíróság az átalakulás cégbejegyzését elutasítja, illetve hogy a bejegyzési kérelem kérelmező általi visszavonása miatt a bíróság a cégbejegyzési eljárást megszünteti. Ezekben az esetekben, a társasági szabályok értelmében – amelyeket összeállításunk korábbi részében már ismertettünk – az átalakulni kívánó gazdasági társaság a korábbi formájában működik tovább. Ilyenkor értelemszerűen nem kell készítenie végleges vagyonmérleget, és a számviteli törvény szerinti könyvviteli nyilvántartásában a meghiúsult átalakulással kapcsolatosan tételek természetesen nem szerepelhetnek.

A számviteli törvény egyéb, átalakulással kapcsolatos előírásai

Az üzleti év meghatározása átalakulás esetén

Megszűnő vállalkozás

Üzleti év az átalakulás során megszűnő vállalkozónál az előző üzleti év mérlegfordulónapját követő naptól az átalakulás napjáig – mint mérlegfordulónapig – terjedő időszak.

Új vállalkozás

Üzleti év az átalakulással létrejövő új vállalkozónál az átalakulás napját követő naptól a vállalkozó által az üzleti év végeként megjelölt napig – mint mérlegfordulónapig – terjedő időszak.

Könyvelési előírások

Az Szvt. ún. könyveléstechnikákat is meghatároz átalakulás esetére, melyek közül az alábbiakra hívjuk fel a figyelmet:

– az eredménytartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni átalakulás esetén a jogutódnál a vagyon felértékelése miatt még fizetendő társasági adónak megfelelő összeget. A rendkívüli bevételek között kell kimutatni az átalakult gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) - a gazdasági társaság átalakulása esetén – az átalakulással létrejött gazdasági társaságban szerzett részesedés bekerülési értékeként a megszűnt részesedésre jutó – a jogelőd gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti – saját tőke összegét (kiválás esetén a kiválással létrejött gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke összegét);

– a rendkívüli ráfordítások között kell kimutatni az átalakult gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) – a gazdasági társaság átalakulása esetén – az átalakult gazdasági társaságban lévő megszűnt részesedésének (részvényeinek, üzletrészeinek, vagyoni betéteinek) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékét;

– pénzbevételt nem jelentő adóköteles bevételként kell kimutatni különösen a tulajdoni részesedést jelentő befektetés könyv szerinti értékét meghaladóan, nem pénzben kapott értéket a gazdasági társaság átalakulásakor, megszűnésekor;

– a nem pénzben kiegyenlített ráfordítások között kell szerepeltetni az átalakulás kapcsán a részesedés értékében bekövetkezett csökkenést.

Átalakuláshoz kapcsolódó lényegesebb fogalommeghatározások

Létesítő okiratban meghatározott érték

Átalakulás esetén a létesítő okiratban meghatározott értéknek az átalakulással létrejövő gazdasági társaság végleges vagyonmérlegében szereplő értéket kell tekinteni.

Cégérték bekerülési értéke

Üzleti vagy cégérték bekerülési (beszerzési) értéke cégvásárlás, illetve átalakulás esetén a számviteli törvény 3. § (5) bekezdésének 1. pontja szerint meghatározott különbözet, azaz

– cégvásárlás esetén (amikor a megvásárolt társaság, annak telephelye, üzlethálózata eszközeit és kötelezettségeit a vevő tételesen állományba veszi): a fizetett ellenérték és az egyes eszközök piaci értékének az átvállalt kötelezettségek – a számviteli törvény szerinti értékeléssel meghatározott – értékével csökkentett értéke közötti különbözet, ha a fizetett ellenérték a magasabb,

– cégvásárlás esetén (amikor az adott társaság részvényeit úgy szerzi meg a vevő, hogy ezzel a vásárlással az adott társaságban minősített többséget biztosító befolyást szerez, és az adott társaság részvényeit a tőzsdén jegyzik, illetve forgalmazzák): az adott társaság megszerzett részvényeiért fizetett ellenérték lényegesen több, mint a megvásárolt részvények piaci értéke, a kettő közötti pozitív különbözet,

– cégvásárlás esetén (amikor az adott társaság részvényeit, üzletrészeit, vagyoni betéteit a vevő úgy szerzi meg, hogy ezzel a vásárlással az adott társaságban minősített többséget biztosító befolyást szerez, és az adott társaság részvényeit, üzletrészeit, vagyoni betéteit a tőzsdén nem jegyzik, nem forgalmazzák): az adott társaság megszerzett részvényeiért, üzletrészeiért, vagyoni betéteiért fizetett ellenérték lényegesen több, mint az ezen befektetésre jutó – az adott társaság eszközei és kötelezettségei piaci értékének figyelembevételével meghatározott (számított) - saját tőke értéke, a kettő közötti pozitív különbözet.

Befektetés ellenében kapott részesedés bekerülési értéke

Gazdasági társaság átalakulása esetén a megszűnt gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés ellenében kapott részesedés bekerülési (beszerzési) értéke a megszűnt részesedésre jutó - a megszűnt gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti – saját tőke összege (kiválás esetén a kiválással létrejött gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke összege).

Az összeállítást készítették: