Elektronikus cégeljárás - cégeljárás egyszerűbben

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2008. március 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 116. számában (2008. március 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény valamennyi gazdasági társasági forma esetében megteremtette az elektronikus cégeljárás lehetőségét, amely 2008. július 1. napjától kizárólagos módja lesz a cég- és változásbejegyzési eljárások lefolytatásának. Amennyiben most erős késztetést éreznek arra, hogy továbblapozzanak, kérjük, ne tegyék, hiszen az elektronikus cégeljárás technikai kihívásaival nem a vezető tisztségviselőknek, hanem cégeket képviselő ügyvédeknek, illetve közjegyzőknek kell megbirkózniuk. Ugyanakkor az elektronikus cégeljárás, valamint az egyszerűsített cégeljárás főbb szabályainak ismerete, amelyek bemutatására az alábbi cikk vállalkozik, hasznos lehet a határidők és költségek fogságából kiutat kereső cégvezetők számára.

Elektronikus cégeljárás bevezetésének lépcsői

A jogalkotás az 1. társasági jogi irányelvet módosító 2003/58/EK irányelv rendelkezéseivel összhangban az elektronikus cégeljárásról és a cégiratok elektronikus úton történő megismeréséről szóló 2003. évi LXXXI. törvény elfogadásával teremtette meg az elektronikus cégeljárás és cégnyilvántartás lehetőségét Magyarországon. A 2005. január 1-jén hatályba lépő törvény 2005. szeptember 1-jével azonban még csak a korlátolt felelősségű társaságok meghatározott változásbejegyzési ügyeiben, valamint a részvénytársaságok cég- és változásbejegyzési ügyeiben tette lehetővé az elektronikus ügyintézést.

Az elektronikus cégeljárás bevezetésének következő állomását a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) jelentette, amely 2006. július 1-jével valamennyi gazdasági társasági forma, majd 2007. január 1-jével minden cégforma esetében a papíralapú eljárás mellett választhatóvá tette az elektronikus cégeljárást is. A rendszer teljes kiépítése 2008. július 1-jén fejeződik be, amikor a papíralapú eljárás megszűnik, és helyét - kizárólagos jelleggel - az elektronikus cégeljárás veszi át.

Az elektronikus cégeljárás lényege, főbb elemei

Az elektronikus cégeljárás lényege, hogy a cég és a cégbíróság közötti kommunikáció, valamint a cégiratok nyilvántartása elektronikus formában történik.

Az elektronikus cégeljárás biztonságát szolgáló lényeges kellék a minősített elektronikus aláírás és az időbélyegző, amelyekkel az elektronikus úton továbbított okiratokat kell ellátni oly módon, hogy az időbélyegző alapján a minősített elektronikus aláírás használatára való jogosultság - az okirat aláírásának időpontjában való - fennállása megállapítható legyen. Tekintettel arra, hogy a cégeljárásban a jogi képviselet kötelező, ezért a minősített elektronikus aláírás és az időbélyegző használatának technikai feltételeivel nem a cégeknek, hanem a képviseletükben eljáró ügyvédeknek (közjegyzőknek) kell rendelkezniük.

De nézzük, hogy valósul ez meg a gyakorlatban az eljárási illeték megfizetésétől a bíróság által hozott végzések kézbesítéséig.

Az illeték és a közzétételi költségtérítés megfizetése elektronikus úton

Elektronikus cégeljárás esetén az illetéket és a közzétételi költségtérítést a kérelem benyújtását megelőzően kell megfizetni az Igazságügyi Minisztérium szervezeti egységeként működő Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat (Cégszolgálat) honlapjáról, illetve a kormányzati portálról letölthető illetékbefizetési, valamint költségtérítési utalványmintán szereplő adatok feltüntetésével.

Utalvány

Az illetékbefizetési utalvány a - 16 karakterből álló - egyedi ügyazonosító szám mellett tartalmazza az illetékes cégbíróság Magyar Államkincstárnál vezetett illetékbevételi számlájának számát és tulajdonosának nevét, továbbá az illeték összegét. A költségtérítési utalványon az ügyazonosító szám mellett a költségtérítési számla száma és tulajdonosának neve (Igazságügyi Minisztérium), valamint a fizetendő közzétételi költségtérítés összege szerepel.

Az illetéket, valamint a közzétételi költségtérítést külön-külön - az előzőekben meghatározott adatok feltüntetésével - banki úton kell megfizetni.

Elektronikus igazolás

Az illeték, valamint a költségtérítés befizetéséről a Magyar Államkincstár - kérelemre - külön-külön elektronikus igazolást küld. A kérelemhez szükséges elektronikus nyomtatványt a Cégszolgálat honlapjáról, illetve a kormányzati portálról lehet letölteni. A befizetés igazolására irányuló kérelmet a bejegyzést kérő jogi képviselőjének minősített elektronikus aláírással kell ellátnia.

Az elektronikus igazolást az illeték, illetve a költségtérítés befizetésének igazolására vonatkozó kérelemben feltüntetett elektronikus levélcímre kell megküldeni, a kérelem érkezésétől számított egy munkanapon belül. Ha a kérelem érkezéséig a befizetés nem került jóváírásra, az igazolást a jóváírástól számított egy munkanapon belül kell kiadni.

A Magyar Államkincstár által megküldött, az illeték, illetve a költségtérítés megfizetésére vonatkozó elektronikus igazolást a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelemhez mellékelni kell.

Alkalmazások

Az ismertetett elektronikus fizetési rend érvényesül minden olyan esetben, amikor valamely, a cégbírósághoz intézett kérelem vagy irat benyújtása elektronikus úton történik meg, és a jogszabály fizetési kötelezettséget állapít meg. Így az illeték vagy a közzétételi költségtérítés elektronikus úton való megfizetése kötelező akkor is, ha valamely okiratról a cégbíróságtól vagy Cégszolgálattól elektronikus úton másolatot igényelnek, vagy az elektronikus okirat megküldését kérik.

Terhelendő számla a gyakorlatban

Elektronikus cégbejegyzési eljárás esetén gyakorlati problémaként merül fel, hogy az alapítók az illetéket és a közzétételi költségtérítési díjat honnan utalják át, hiszen ilyenkor a legtöbb cégnek még nincs bankszámlája. Egyes adószakértői vélemények szerint a magánbankszámláról történő utalás adózási szempontból nem fogadható el, azaz költségként nem írható le. Ebben az esetben megoldást jelenthet, ha az eljáró jogi képviselő utalja át saját bankszámlájáról az illeték és a közzétételi költségtérítés összegét, majd azt kiszámlázza az ügyfelének.

Az elektronikus kérelem benyújtásának szabályai

Okiratok "előállítása"

A kérelem benyújtása előtt a jogi képviselő elkészíti a cég bejegyzéséhez (változásbejegyzéséhez) szükséges okiratokat (például létesítő okirat, vezető tisztségviselők elfogadó nyilatkozata stb.), majd ezeket, valamint a más szervek által nem elektronikus okirati formában készített dokumentumokat (például hatósági engedély, tulajdoni lap stb.) elektronikus okirattá alakítja. A jogi képviselő azokat az elektronikus okiratokat, amelyeket minősített elektronikus aláírással ellátva kapott meg más szervezettől vagy hatóságtól, elektronikus dokumentumként csatolhatja a kérelemhez.

Iratőrzés

A nem elektronikus okiratként készült okiratokat a jogi képviselő köteles megőrizni, és a cégbíróság felhívására szükség esetén bemutatni az egyezőség megállapítása érdekében.

A kérelem előterjesztése

Az elektronikus cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelmet a Cégszolgálat honlapjáról vagy a kormányzati portálról letölthető elektronikus nyomtatványon kell előterjeszteni. A kitöltött kérelmet és mellékleteit tartalmazó elektronikus okiratot minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátva, a jogi képviselő a Cégszolgálat elektronikus levélcímére küldi meg. Fontos megjegyezni, hogy a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem benyújtására előírt határidő szempontjából - amely változatlanul a létesítő okirat aláírásától, illetve elfogadásától számított harminc nap, illetve ha a cég alapításához hatósági engedély szükséges, az engedély kézhezvételétől számított tizenöt nap - a kérelemnek a Cégszolgálathoz való érkezése az irányadó.

Jogszabályi háttér

A cégeljárás hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezetek - különösen a kis- és középvállalkozások - piacra lépésének gyorsítása, egyszerűbbé és olcsóbbá tétele érdekében megalkotott, előbb ismertetett törvények mellett az elektronikus cégeljárás és cégnyilvántartás technikai feltételeinek részletszabályait a következő jogszabályok tartalmazzák: * 2001. évi XXXV. törvény az elektronikus aláírásról, * 3/2005. (III. 18.) IHM rendelet az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásokra és ezek szolgáltatóira vonatkozó részletes követelményekről, * 21/2006. (V. 18.) IM rendelet a cégbejegyzési eljárás és cégnyilvántartás egyes kérdéseiről, * 22/2006. (V. 18.) IM rendelet a Cégközlönyben megjelenő közlemények közzétételéről és költségtérítéséről, * 24/2006. (V. 18.) IM rendelet az elektronikus cégbejegyzési eljárás és cégnyilvántartás egyes kérdéseiről, * 25/2006. (V. 18.) IM rendelet az illeték és a közzétételi költségtérítés elektronikus úton történő megfizetéséről a cégeljárásban és más cégügyekben, * 1/2006. (VI. 26.) IRM rendelet a Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat működéséről, valamint a céginformáció költségtérítéséről.

Ügyintézési határidők

A cégbíróság számára megállapított ügyintézési határidő az azt követő első munkanapon kezdődik, amikor az informatikailag szabályszerű bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem a cégbírósághoz megérkezik. A határidők számításával kapcsolatban meg kell említeni, hogy a bíróságok számára megállapított határidők munkanapokban, míg a kérelmet előterjesztők rendelkezésére álló határidők naptári napokban vannak meghatározva. Ennek az a magyarázata, hogy az új Ctv. nagymértékben csökkentette a bíróságok számára nyitva álló ügyintézési határidőket, ezért a rendelkezésre álló napoknak olyanoknak kell lenniük, amikor a cégbíróságok ténylegesen munkát végeznek.

Formai vizsgálat

A cégbejegyzési eljárás - a későbbiekben ismertetett egyszerűsített cégeljárás kivételével - minden esetben ún. formai vizsgálattal indul, amelyre a kérelem cégbíróságra érkezésétől számított három munkanap áll rendelkezésre. A vizsgálat kizárólag a kötelező okirati mellékletek meglétére szorítkozik, sem alaki, sem tartalmi helytállóságukra nem terjed ki. Amennyiben bármely kötelező okirati melléklet hiányzik, illetve ha az eljárási illetéket és közzétételi költségtérítést nem vagy alacsonyabb összegben fizették meg, a cégbíróság a kérelmet hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.

Érdemi vizsgálat

Amennyiben a bíróság legkésőbb a harmadik munkanapon nem hoz elutasító végzést, megkezdődik az eljárás érdemi szakasza, amelyben sor kerül az okiratok tartalmi vizsgálatára. Ebben a szakaszban már kötelező a hiánypótló felhívás kibocsátása olyan esetekben is, amikor az okirati mellékletek hiánya egyébként megalapozta volna a kérelem hiánypótlási eljárás lefolytatása nélküli elutasítását. Emellett hiánypótlásra adhat okot, ha a csatolt okirat tartalmilag nem felel meg a jogszabályi előírásoknak. A hiánypótló végzést legkésőbb a kérelem érkezésétől számított nyolcadik munkanapon kell meghozni.

Döntési határidő

A kérelem érdemében való döntésre, amely lehet a bejegyzés elrendelése vagy a kérelem elutasítása, a kérelem érkezésétől számított 15 munkanap áll a cégbíróság rendelkezésére. Ebbe a határidőbe a hiánypótlásra felhívó végzés elektronikus úton történő elküldésétől a hiányok pótlásáig eltelt idő nem vehető figyelembe.

Határidők elmulasztásának következményei

Amennyiben a cégbíróság az érdemi határozatát az előbb ismertetett ügyintézési határidő alatt nem hozza meg, a határidő lejártát követően további három munkanapon belül a cégbíróság vezetője intézkedik a kérelem elbírálásáról. Ezen időszak alatt hiánypótló végzés már nem bocsátható ki. Amennyiben pedig a cégbíróság a kérelem beérkezésétől számított tizennyolc munkanap alatt nem hoz érdemi határozatot, úgy a határidő utolsó napját követő munkanapon a bejegyzés a kérelem szerinti tartalommal a törvény erejénél fogva létrejön.

A végzés kézbesítése

Az eljárás során hozott végzéseket a cégbíróság elektronikus úton közli a jogi képviselővel. A cégbíróság által küldött elektronikus okirat közokiratnak minősül.

A kézbesítés időpontja

A végzés kézbesítésének időpontja az az időpont, amely a jogi képviselő elektronikus rendszere által a cégbíróság számára kiállított visszaigazolásban szerepel. Miután a leendő cég vagy a cég olyan szervezetekkel is kapcsolatba kerül, amelyek az elektronikus levelezésre, ügyintézésre esetleg nincsenek még felkészülve, a cégbíróság a bejegyzési eljárás során keletkezett legfontosabb iratokat papíralapú formában is megküldi a jogi képviselőnek, így a tanúsítványt, a bejegyző végzést vagy a kérelmet elutasító végzést egyaránt. A kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények (például a fellebbezési határidő kezdete) azonban ebben az esetben is az elektronikus úton történő közléshez fűződnek.

A Cégszolgálat bejegyzési kérelmekkel kapcsolatos feladata

A Cégszolgálat az elektronikus úton benyújtott bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmeket fogadja, informatikai szempontból értékeli, majd továbbítja azokat az illetékes cégbírósághoz. * A Cégszolgálat a kérelmeket kizárólag informatikai szempontból vizsgálhatja. Ennek során ellenőrzi az elektronikus aláírás hitelességét, az adatok sértetlenségét, az időbélyegző dátumát és hitelességét. * A Cégszolgálat a kérelem elbírálására nem jogosult, az informatikai szempontból szabályszerűen benyújtott kérelmek mellett a hiányos vagy hibás kérelmeket is - erre való utalás mellett - továbbítani köteles a cégbíróság felé. A kérelem cégbírósághoz való sikeres továbbításával egyidejűleg fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott elektronikus igazolást küld a jogi képviselőnek a kérelem megérkezéséről, és arról, hogy azt milyen tájékoztatással továbbította a cégbíróság felé. * Lényeges, hogy a kérelem csak akkor minősül benyújtottnak, ha informatikai szempontból szabályszerű. Ennek megfelelően a cégbíróság csak az olyan cégbejegyzési kérelem esetében ad ki tanúsítványt, vagy változásbejegyzési kérelem esetében elektronikus igazolást a jogi képviselő részére, amely kérelem legalább informatikai szempontból megfelelőnek, szabályszerűnek minősült.

Egyszerűsített cégeljárás

Az egyszerűsített cégeljárás lényege, a kérelem benyújtása

Az elektronikus cégeljáráson belül a Ctv. által bevezetett új eljárási forma az egyszerűsített cégeljárás, amely gyorsabb és olcsóbb ügyintézést tesz lehetővé a gazdasági társaságok meghatározott csoportja számára.

Az eljárás alkalmazásának feltételei

Az egyszerűsített cégeljárásban azok a közkereseti társaságok, betéti társaságok, korlátolt felelősségű társaságok vagy zártkörűen működő részvénytársaságok vehetnek részt, akik létesítő okiratukat a Ctv. mellékletét képező szerződésminta alapján készítik el, ezt a körülményt - azaz hogy a kérelemhez szerződésmintát csatolnak - a kérelemnyomtatványon feltüntetik, és a kérelmet - a korábbiakban ismertetett módon - elektronikus úton nyújtják be.

Itt kell megjegyezni, hogy a szerződésminta kiegészítése, bármelyik pontjának vagy rendelkezésének elhagyása azt eredményezi, hogy a szerződés nem minősül szerződésmintának, ezért az egyedi szerződésekre vonatkozó szabályok alapján bírálja el a cégbíróság a kérelmet. Ilyen következményekkel járó módosításnak minősül például az is, ha a szerződésből kizárólag a szerződésmintára való utalást hagyják el, vagy ha az adott cég nem rendelkezik fiókteleppel, az erre vonatkozó pontot törlik a blankettaszerződésből. Ez utóbbi esetben a helyes eljárás az, ha a fióktelepről rendelkező pontot nem töltik ki, vagy más módon jelzik, hogy a cég nem rendelkezik fiókteleppel.

Mellékletek számának korlátozása

A törvény az eljárás további egyszerűsítése érdekében a feltétlenül szükséges minimumra korlátozza a cégbejegyzéshez szükséges, a kérelem mellékleteként csatolandó okiratokat. A Ctv. új 3. számú mellékletének I. pontja tételesen felsorolja azokat a dokumentumokat, amelyeket a cégbejegyzési kérelemhez csatolni kell. Ezek: a szerződésminta alkalmazásával készült létesítő okirat, az adóhatósághoz benyújtandó nyomtatvány, a jogi képviselő meghatalmazása, az illeték befizetésének az igazolása, a korlátolt felelősségű társaságok tagjegyzéke, szükség esetén az ún. alapítási engedély, valamint változásbejegyzési eljárásban a változás alapjául szolgáló határozat. Újszerű megoldás, hogy az okiratok törvényességi szempontú vizsgálatát a jogi képviselőnek kell elvégeznie, és erről a kérelemben nyilatkoznia.

Törvényességi szempontú vizsgálat jogi képviselő által

További újítást jelent, hogy a Ctv. 3. számú melléklet II. pontjában meghatározott okiratokat nem kell mellékletként a kérelemhez csatolni, ezek meglétét, illetve törvényességi szempontú vizsgálatát a jogi képviselő végzi el. Így például a vezető tisztségviselők, könyvvizsgálók elfogadó nyilatkozatát vagy a nem pénzbeli betétként szolgáltatott ingatlan tulajdoni lapját nem kell csatolni a kérelem mellékleteként, azok meglétét, valamint azt, hogy azok megfelelnek-e a törvényi előírásoknak, a jogi képviselő vizsgálja meg. A bejegyzés alapjául szolgáló, de mellékletként nem csatolt okiratokat a bejegyzésikérelem-nyomtatványon fel kell sorolni, és a jogi képviselőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a kérelem mellékletét nem képező okiratok törvényességi szempontú vizsgálatát elvégezte. Az iratokat a jogi képviselő megőrzi, és amennyiben ezen okiratokkal összefüggésben tartalmi vagy jogszerűségi kétség merülne fel, a jogi képviselő köteles ezen okiratokat a cégbíróság felhívására bemutatni, szükség esetén a cégiratokhoz becsatolni.

Meg kell említeni a fentiekhez kapcsolódóan, hogy egyszerűsített cégeljárás igénybevételére főszabályként nemcsak cégbejegyzési, de változásbejegyzési eljárásban is van mód abban az esetben, ha a cég szerződésminta alapján jött létre.

A kérelem elbírálása

Egyszerűsített cégeljárásban a bejegyzési kérelem érdemi vizsgálatára bírósági titkár, fogalmazó vagy bírósági ügyintéző is önállóan jogosult.

A vizsgálat tárgya

A cégbíróság a bejegyzési kérelem elbírálása során azt vizsgálja, hogy a bejegyzést kérő jogi képviselőjének meghatalmazása, a bejegyzési kérelem kitöltése és a jogi képviselőnek a bejegyzési kérelembe foglalt nyilatkozata megfelel-e a jogszabályoknak, valamint hogy a bejegyzést kérő a Ctv. 3. számú mellékletének I. részében felsorolt - korábban ismertetett - okiratokat csatolta-e kérelméhez, továbbá hogy - amennyiben a bejegyzést kérő nem élt a névfoglalás lehetőségével - a cég választott neve jogszabályszerű-e.

Elutasítás

A cégbíróság a bejegyzési kérelmet elutasítja, ha a jogi képviselő meghatalmazása, a bejegyzési kérelem kitöltése nem felel meg a jogszabályoknak, vagy ha a bejegyzési kérelem nem tartalmazza a jogi képviselőnek a bejegyzendő adatokra vonatkozó iratok jogszerűségét igazoló nyilatkozatát. A bejegyzési kérelem elutasításához vezet az is, ha a bejegyzést kérő elmulasztotta a 3. számú melléklet I. részében felsorolt valamely irat benyújtását, továbbá ha a cég elnevezése - amennyiben a cég nem élt a névfoglalás lehetőségével - nem felel meg a jogszabályi rendelkezéseknek. (A névfoglalás szabályainak ismertetésére a későbbiekben térünk ki.)

A névfoglalás

Bár az egyszerűsített cégeljárásnak nem előfeltétele, hogy a kérelmező éljen a névfoglalás lehetőségével, de mivel a bejegyzési kérelem elutasításának oka lehet, ha a cég által választott név nem felel meg a jogszabályi követelményeknek, ezért röviden ismertetjük a névfoglalás szabályait. * A cégkizárólagosság elvéből következően már bejegyzett cég nevével azonos, vagy azzal az összetéveszthetőségig hasonló elnevezéssel újabb cég nem jegyezhető be a cégjegyzékbe. A gyakorlatban nemritkán előforduló eset, hogy egymást követően több azonos vagy hasonló elnevezéssel nyújtanak be bejegyzési kérelmet. Ilyenkor a választott név viselésének joga azt a céget illeti meg, amely a kérelmét elsőként nyújtotta be (vagy 2006. július 1-jét követően élt a névfoglalás lehetőségével). Ezt a bizonytalansági tényezőt hivatott kiküszöbölni a Ctv. által bevezetett névfoglalás jogintézménye. * A cégbíróság a jogi képviselő által elektronikus úton benyújtott kérelemre, annak érkezését követően 1 munkanapon belül megvizsgálja, hogy a kérelemben megjelölt legfeljebb öt cégnév - a megjelölt sorrendben - szerepel-e már bejegyzett, vagy bejegyzés, illetve névfoglalás hatálya alatt álló cég elnevezésében. A cégbíróság a kérelemben megjelölt nevek közül azt a nevet foglalja le, azaz tünteti fel a cégnevek elektronikus nyilvántartásában hatvannapos időtartamra, amelyik elsőként felel meg a cégkizárólagosság követelményének. Ez alatt az idő alatt ezzel a névvel más cég nem jegyezhető be, illetve a cégnév nem foglalható le. Ha a cég bejegyzésére, illetve a cégnév változásának bejegyzésére irányuló kérelem benyújtására hatvan napon belül nem kerül sor, a névfoglalás megszűnik. * A névfoglalás egyszeri alkalommal nyolc nappal meghosszabbodik, ha ugyan a hatvannapos határidő lejárt, a lefoglalt cégnév jogosultjának bejegyzési kérelmét elutasították, de azt nyolc napon belül ismételten beadja. * A névfoglalási eljárás illetéke 15 000 forint, azonban ezzel a megoldással élve a cég alapítói és a jogi képviselő is biztosak lehetnek abban, hogy a létesítő okirat aláírásától a kérelem benyújtásáig terjedő időszakban nem történhet olyan jogilag releváns esemény, amely a cég bejegyzésének elutasítását eredményezheti a választott cégnév nem megfelelő volta miatt.

Ügyintézési határidő

A cégbíróság 2008. július 1-jéig a kérelem beérkezésétől számított két munkanapon belül, azt követően pedig egy munkaóra alatt hozza meg az érdemi döntést. Az egyszerűsített cégeljárásban hiánypótlási eljárás lefolytatására nincs lehetőség.

Ha a cégbíróság döntési kötelezettségének a fenti határidőn belül nem tesz eleget, a cégbíróság vezetője a határidő lejártát követően, legkésőbb egy munkanapon belül hivatalból intézkedik a bejegyzési kérelem elbírálásáról. Az ügyintézési határidő eredménytelen eltelte esetén a cégbejegyzés a következő munkanapon a törvény erejénél fogva - a kérelem szerinti tartalommal - létrejön.

A kérelem ismételt benyújtása

Ha a cégbejegyzési kérelmet elutasító végzés közlését követően nyolc napon belül ismételten kérik a cég bejegyzését, az elutasításhoz fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatóak, és a korábbi eljárás során benyújtott okiratokat - ideértve a korábbi eljárásban az illeték megfizetéséről szóló igazolást is - ismételten fel lehet használni az új bejegyzési kérelemhez. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. Ismételt benyújtásra egy alkalommal van lehetőség.

Az egyszerűsített cégeljárás illetéke

Az egyszerűsített cégbejegyzési eljárásban lerovandó eljárási illeték - cégformától függetlenül - 15 000 forint, és ebben az eljárásban közzétételi költségtérítést sem kell fizetni. Ezt összevetve például egy korlátolt felelősségű társaság bejegyzésére irányuló - nem egyszerűsített - cégeljárásban felmerülő 100 000 forint illetékfizetési és 25 000 forint közzétételi költségtérítési kötelezettséggel, megállapítható, hogy az egyszerűsített cégeljárás jelentősen csökkenti a cégalapítás költségeit. Meg kell jegyezni azonban, hogy változásbejegyzési eljárás esetén az egyszerűsített cégeljárás igénybevételekor ez az illeték- és közzétételidíj-kedvezmény nem érvényesül.

Az egyszerűsített cégeljárás előnyei, hátrányai

Az előzőekben ismertetett egyszerűsített cégeljárás hátránya, hogy a szerződésminta kötelező alkalmazása nem teszi lehetővé az alapítók számára a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvényben biztosított diszpozitív (megengedő) szabályok teljes körű alkalmazását.

Előnyeként értékelendő, hogy cégformától függetlenül 15 000 forint illetékért, közzétételi költségtérítési díj nélkül a cégbíróság jelenleg két munkanap, 2008. július 1-jét követően egy munkaóra alatt a céget - az előzőekben bemutatott feltételek megléte esetén - bejegyzi.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2008. március 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére