A közúti közlekedési előéleti pontrendszerre vonatkozó alapvető szabályokat a 2000. évi CXXVIII. törvény (Kpt.) tartalmazza. E törvény legutóbbi módosításáról a 2007. évi CLXXIII. törvény rendelkezett.
A közúti közlekedési előéleti pontrendszer olyan rendszer, amely jogszabályban meghatározott szabályszegés elkövetése esetén kiszabható pontok törvényben meghatározott számának elérése esetén a vezetői engedély ideiglenes visszavonását teszi lehetővé.
Ki gyűjtheti a pontokat?
A Kpt. rendelkezéseit a Magyarország területén
– magyar hatóság által kiállított, vagy annak alapján külföldi hatóság által kiadott vezetői engedéllyel rendelkező, illetve
– járművezetéstől eltiltás, illetőleg a vezetői engedély visszavonásának hatálya alatt álló
személy által – a vezetői engedéllyel vezethető járművekkel elkövetett – a közúti közlekedéssel összefüggő bűncselekmény és a közúti közlekedés biztonságát fokozottan veszélyeztető szabálysértés esetén kell alkalmazni.
"Pontszerző" lehet az a gépjárművezető is, aki a szabályszegés elkövetésekor olyan járművet vezetett, amelyre vezetői engedélye nem volt érvényes.
Nem állapítható meg pont olyan szabályszegés elkövetése esetén, amely miatt a bíróság vagy a szabálysértési hatóság járművezetéstől eltiltást, meghatározott járműkategória vezetésétől való eltiltást alkalmazott. A járművezetőnek az eltiltás jogerőre emelkedésének időpontjáig nyilvántartásba vett pontjait törölni kell, ha a vezetői engedély visszaadására utánképzést követően kerülhet sor.
Pont csak jogerős határozat alapján jár
A pontrendszer alapján – a jogszabályban meghatározott - olyan szabályszegésre állapítható meg pont, amely miatt az elkövetőt a bíróság, a szabálysértési hatóság, a szabálysértésekről szóló törvényben meghatározott fegyelmi hatóság a jogerős határozatával – ide nem értve a megrovás, figyelmeztetés, feddés alkalmazását – elmarasztalta, vagy az elkövető a helyszíni bírság kiszabását a jogkövetkezményekről szóló tájékoztatás után tudomásul vette.
Tájékoztatás a pontok számáról
A szabálysértési ügyben eljáró hatóság és a fegyelmi hatóság által hozott határozatban, helyszíni bírság esetén az elismervényben tájékoztatni kell az elkövetőt az elbírált cselekményhez – jogszabály által - rendelt pontok számáról. A határozat megváltoztatása, illetve téves tájékoztatás miatt az első fokon eljárt hatóság, helyszíni bírság kiszabása esetén a helyszíni bírságot kiszabó hatóság értesíti az elkövetőt a jogszabály által a szabályszegéshez rendelt pontszámról. A bírósági határozattal elbírált cselekményhez rendelt pontok számáról az elkövetőt a közlekedési előéleti pontrendszert nyilvántartó szerv (Nyilvántartó) tájékoztatja.
A pontok kiszámítása
A szabályszegésekhez rendelhető pontok száma:
– gondatlan bűncselekmény elkövetése esetén 6,
– szándékos bűncselekmény elkövetése esetén 9,
– szabálysértés elkövetése esetén 1-5 pont.
A pontrendszer hatálya alá tartozó több szabályszegés egy eljárásban történő elbírálása esetén az elbírált bűncselekmények közül a legmagasabb pontszámmal járó bűncselekményhez rendelt pontszámot 4 ponttal kell növelni.
Szabálysértések esetén a legmagasabb pontszámmal járó szabálysértéshez rendelt pontszámot a kisebb súlyú szabálysértéshez rendelt pontszám felével kell megemelni, de az nem érheti el – az 1 ponttal járó szabálysértés kivételével – az egyes szabálysértésekre megállapított pontszámok felső határának együttes tartamát.
Ha az előzőek szerinti számításnál töredék pontszám jönne ki, akkor a pontszámot felfelé kell kerekíteni.
A szabályszegés tárgyi súlyát és gyakoriságát figyelembe véve a Kpt. melléklete határozza meg a pontrendszer hatálya alá tartozó egyes bűncselekményeket és azokhoz rendelt pontok számát.
A pontrendszer hatálya alá tartozó egyes szabálysértéseket és azokhoz rendelt pontok számát a 236/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet határozza meg.
A pontrendszer hatálya alá tartozó szabályszegéseknél a szabályszegés elkövetése idején hatályban lévő jogszabály által rendelt pontszámot kell alkalmazni. Ha azonban a szabályszegés elbírálásakor hatályos új jogszabály a szabályszegéshez nem rendel pontot, vagy alacsonyabb pontszámot rendel, akkor az új jogszabályt kell alkalmazni.
Nyilvántartás
A Nyilvántartó a vezetőiengedély-nyilvántartás részeként vezeti a pontrendszer következő adatait:
– az elkövető személyazonosító adatát (családi és utónév, nők esetén a leánykori családi és utónév, anyja leánykori családi és utóneve, születési hely és idő),
– vezetői engedélyének okmányazonosító jelét,
– az elbírált cselekmény jogszabály szerinti megnevezését, minősítését, továbbá a KRESZ megszegett rendelkezéseire való hivatkozást,
– járművezetéstől eltiltás, járműkategória vezetésétől eltiltás alkalmazását, időtartamát,
– a határozat jogerőre emelkedésének idejét, helyszíni bírság kiszabásának idejét,
– a határozat, elismervény ügyszámát, illetve sorszámát,
– az eljáró bíróság, hatóság megnevezését,
– a szabályszegéshez rendelt pontszámot,
– a vezetői engedély visszavonásának időpontját,
– a vezetői engedély leadásának időpontját,
– a vezetői engedély visszaadásának időpontját,
– az utánképzés igazolásának időpontját.
A Nyilvántartó a pontrendszer adatait a nyilvántartásba vételtől számított három évig kezeli. Ha a vezetői engedély visszaadására nem kerül sor, a visszavonás alapját képező adatokat a járművezető haláláig kezelik. A pontrendszer alapján visszavont vezetői engedélyt a visszaadásáig, de legfeljebb a leadásától számított tíz évig tárolja a Nyilvántartó.
Meddig él a büntetőpont?
A nyilvántartásba vett pontszámot az annak alapját képező szabályszegést megállapító határozat jogerőre emelkedésének, illetve a helyszíni bírság tudomásulvételének időpontjától számított legfeljebb három évig lehet a pontok összesítésénél figyelembe venni.
A Nyilvántartó értesíti a járművezetőt, ha pontjainak száma a 12-t elérte, tájékoztatja a pontok csökkentését eredményező önkéntes utánképzés lehetőségéről, továbbá figyelmezteti a felső pontérték elérésének következményeire.
A vezetői engedély visszavonása
Ha a járművezető nyilvántartott pontjainak száma elérte vagy meghaladta a 18-at, a Nyilvántartó három napon belül értesíti a közlekedési igazgatási hatóságot, amely ennek alapján határozattal, nyolc napon belül visszavonja a járművezető vezetői engedélyét. A határozat jogerőre emelkedésekor nyilvántartott pontokat törlik.
A vezetői engedély visszavonását elrendelő határozatot méltányossági eljárásban nem lehet módosítani vagy visszavonni.
A vezetői engedély visszaadása
A visszavont vezetői engedélyt annak leadásától számított hat hónapot követően vissza kell adni, ha
– a járművezető igazolja, hogy a vezetői engedély visszavonását követően utánképzésen vett részt, és
– a vezetési jogosultság egyéb jogszabályi feltételei fennállnak.
A hat hónapos időtartamba be kell számítani azt az időt, amely alatt a visszavonást megelőző szabályszegés miatt a vezetői engedély a hatóság birtokában volt. Amennyiben ez az időtartam a hat hónapot elérte vagy meghaladta, a vezetői engedélyt a hatóság az utánképzés igazolását követően visszaadja.
Ha a bíróság, szabálysértési hatóság a vezetői engedély visszavonásának időtartama alatt járművezetéstől eltiltást alkalmazott, a vezetői engedély visszaadására legkorábban az eltiltás elrendelését követő utánképzés igazolása esetén kerülhet sor, kivéve ha a bíróság a járművezetés ismételt gyakorlását a jártasság meghatározott formájának igazolásához kötötte.
A pontrendszer hatálya alá tartozó bűncselekmények
Minden, a pontrendszer hatálya alá tartó bűncselekmény kilenc pontot ér. A bűncselekmények a következők: * Segítségnyújtás elmulasztása * Ezt a vétséget az követi el, aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van. * Közúti veszélyeztetés * Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével más vagy mások életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki, a közúti veszélyeztetés bűntettét követi el. * Közúti baleset okozása * Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével másnak vagy másoknak gondatlanságból súlyos testi sértést okoz, vétséget követ el. * Járművezetés ittas vagy bódult állapotban * Ezt a bűncselekményt az követi el, aki szeszes italtól befolyásolt állapotban vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt közúton gépi meghajtású járművet vezet. * Járművezetés tiltott átengedése * A járművezetés tiltott átengedéséért azt vonják felelősségre, aki közúton gépi meghajtású jármű vezetését szeszes italtól befolyásolt állapotban levő vagy a vezetésre egyéb okból alkalmatlan személynek engedi át. * Cserbenhagyás
A cserbenhagyás akkor valósul meg, amikor a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője a helyszínen nem áll meg, illetve onnan eltávozik, mielőtt meggyőződnék arról, hogy valaki megsérült-e, avagy az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul-e, és súlyosabb bűncselekményt nem lehet megállapítani.
Pontcsökkentés utánképzéssel
A járművezető csökkentheti a nyilvántartott pontjainak számát, ha önként utánképzésen vesz részt. Az utánképzés igazolásakor nyilvántartott pontok számát 12 pontig 9 ponttal, 13-17 pont között 6 ponttal kell csökkenteni. (Az önkéntes utánképzést tanúsító igazolás esetén az okmány bemutatásának időpontjában a nyilvántartásban lévő összpontszámból kell a csökkentést elvégezni.)
Az utánképzés elvégzését tanúsító igazolást az ügyfél a lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes körzetközponti jegyzőnél köteles bemutatni. A körzetközponti jegyző a bemutatott igazolás adatait haladéktalanul továbbítja a Nyilvántartó részére.
A nyilvántartott pontok száma az önkéntes utánképzés igazolásától számított egy éven belül ismételt önkéntes utánképzéssel nem csökkenthető. A Nyilvántartó értesíti a járművezetőt az utánképzés alapján történt pontcsökkentés mértékéről és a fennmaradó pontok számáról.
Az utánképzésről szóló igazolás alapján a Nyilvántartó a nyilvántartott pontszámok csökkentését a legkorábban nyilvántartásba vett pontok vonatkozásában, a pontok nyilvántartásba vételének sorrendjében érvényesíti, amennyiben a pontok csökkentésére a nyilvántartásban soron következő pontok számának megbontásával kerülhet sor.
|
A pontrendszer hatálya alá tartozó egyes szabálysértések |
||
|
Kódszám |
Tényállás |
Pontszám |
|
07 |
Járművezetés az eltiltás tartama alatt [a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 156/A. § (1) bek.] |
5 |
|
08 |
Ittas vezetés [az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet (SzR.) 42. § (1) bek.] |
5 |
|
09 |
Sebességkorlátozás jelentős túllépése [43. § (1) A km/órában meghatározott vagy a jelzőtáblával km/órában jelzett sebességnek 100 km/órát meg nem haladó sebességkorlátozás esetén legalább a felével, 100 km/órát meghaladó sebességkorlátozás esetén legalább a harmadával való túllépése – SzR. 43. § (1) bek.] |
5 |
|
10 |
Az elsőbbség és az előzés szabályainak megsértése: |
|
|
1001 |
Az elsőbbség és az előzés szabályainak megsértése [SzR. 44. § (1) bek.] |
4 |
|
1002 |
Az elsőbbség és az előzés szabályainak megsértése [SzR. 44. § (2) bek.] |
5 |
|
11 |
Vasúti átjárón áthaladás szabályainak megsértése [SzR. 45. § (1) bek.] |
5 |
|
12 |
A közúti közlekedés rendjének megzavarása [SzR. 46. § (1) bek.] |
|
|
1201 |
A közúti közlekedés rendjének megzavarása [SzR. 46. § (1) bek.] |
4 |
|
1202 |
A közúti közlekedés rendjének megzavarása [SzR. 46. § (1) bek.] könnyű testi sértés okozása esetén |
5 |
|
13 |
Engedély nélküli vezetés (közúti forgalomban gépi meghajtású jármű vezetése más kategóriába tartozó engedéllyel, illetve a jármű vezetésének átengedése engedéllyel nem rendelkező részére) [SzR. 47. § (1) bek.] |
4 |
|
14 |
Biztonságos közlekedésre alkalmatlan jármű vezetése üzemképtelen fék, kormányberendezés esetén [SzR. 48. § (1) bek.] |
5 |
|
15 |
Közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése közül, amennyiben a jogsértés más helyen meghatározott körbe nem sorolható [SzR. 54. § (1) bek.] |
|
|
1501 |
A megengedett sebességhatár legalább negyedével történő túllépése [a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 14. § (1) bekezdés d) pont, 26. §] |
3 |
|
1502 |
Irányjelzés szabályainak megszegése [KRESZ 29. §] |
3 |
|
1503 |
Bekanyarodási szabályok megsértése [KRESZ 31. § (1)–(4) bek.] |
2 |
|
1504 |
Megállás, megfordulás, hátramenet szabályainak megszegése autópályán, autóúton és vasúti átjáróban [KRESZ 33. § (2) bek., 37. § (3) bek. b) pont, (4) bek.] |
5 |
|
1505 |
Megállás útkereszteződésben és az úttestek széleinek metszéspontjától számított 5 m-es távolságon belül [40. § (5) bekezdés d) pont] |
2 |
|
1506 |
Megállás kijelölt gyalogos-átkelőhelyen, valamint a gyalogos-átkelőhely előtt [KRESZ 40. § (5) bekezdés e) pontja] |
4 |
|
1507 |
Megállás kerékpársávon, útkanyarulatban, valamint olyan helyen, ahol a jármű a fényjelző készülék vagy jelzőtábla észlelését akadályozza [KRESZ 40. § (5) bekezdés a), c), l) pont] |
4 |
|
1508 |
A forgalomirányító fényjelző készülék tilos jelzésén való áthaladás [KRESZ 9. § (4) bekezdés d) pont] |
4 |
|
1509 |
A rendőr jelzésének figyelmen kívül hagyása [KRESZ 6. § (1) bek. a) pontjának második francia bekezdése és e) pont] |
4 |
|
1510 |
Megállás vasúti átjáróban, valamint a vasúti átjáró előtt [KRESZ 40. § (5) bekezdés g) pontja] |
4 |
|
1511 |
Gyalogosok elsőbbségére vonatkozó szabályok megsértése [KRESZ 43. § (1) bek.] |
4 |
|
1512 |
A biztonsági öv, a bukósisak, valamint a gyermekbiztonsági rendszer használatának elmulasztása [KRESZ 48. § (4), (7) és (9) bek.] |
2 |
|
1513 |
Kézben tartott mobil rádiótelefon használata [KRESZ 3. § (2) bekezdés] |
3 |
|
1514 |
Nem megfelelő sebesség alkalmazása (relatív sebességtúllépés) [KRESZ 25. § (1) bek.] – csak halmazatként alkalmazható |
1 |
|
1515 |
Egyes jelzőtáblák utasításainak megszegése [KRESZ 13. § (1) bekezdés a) 14. § (1) bekezdés a)-c), e)-u), valamint y)-z), z/2. pont] |
2 |
|
1516 |
A kijelölt gyalogos-átkelőhely előtt megálló jármű melletti elhaladás megállás nélkül [KRESZ 43. § (3) bekezdés] |
4 |
|
1517 |
Jobbra tartási kötelezettség megsértése [KRESZ 25. § (2) bekezdés] |
1 |
|
1518 |
Záróvonal és járműforgalom elől elzárt területen való áthaladás [KRESZ 18. § (1) bekezdés c), k) pont] |
1 |