A schengeni övezet

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2008. március 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 116. számában (2008. március 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
2007. december 21-étől nyolc ország mellett Magyarország is csatlakozott a határellenőrzés nélküli utazást biztosító schengeni övezethez.

A kelet-európai uniós tagállamok schengeni csatlakozásával ma már 24 országba utazhatunk határellenőrzés nélkül. Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia is csatlakozott a határellenőrzések nélküli utazást biztosító schengeni övezethez, így ezen országok állampolgárai is élvezhetik mindazokat az előnyöket, amelyekkel eddig nem élhettek: az unió szárazföldi és vízi határain már nem ellenőrzik az átutazó személyeket, a repülőtereken pedig 2008 márciusában szűnnek meg az ellenőrzések. Azok a látogatók, akik EU-n kívüli országból érkeznek, egységes schengeni vízummal utazhatnak az övezethez tartozó valamennyi ország területén.

A december 21-i schengeni bővítést megelőzően 13 uniós ország, illetve Norvégia és Svájc tartozott az övezethez. Az Egyesült Királyság és Írország a területükre belépő utazók esetében a határellenőrzés fenntartása mellett döntött, Ciprus pedig egy évvel elhalasztotta a belépést. Az Unióhoz 2007-ben csatlakozott Romániának és Bulgáriának a tagság érdekében további feladatokat kell megoldania a biztonság terén.

Schengeni vívmányok - időrendben

A Schengeni Egyezmény az Európai Unió (EU) első és harmadik pillérének része, amely elsősorban a belső határőrizet megszüntetését és a külső határok közös ellenőrzését jelenti. Az Egyezménynek nem minden unióbeli ország a tagja, és vannak nem EU-beli tagjai is.

A Schengeni Megállapodás

A luxemburgi Schengenben 1985. június 14-én az Európai Gazdasági Közösség öt tagja - Belgium, Hollandia, Luxemburg, Franciaország és a Német Szövetségi Köztársaság - által aláírt Megállapodás mindössze a részt vevő államok közötti közös határaikon gyakorolt ellenőrzés fokozatos megszüntetéséről szólt. A Megállapodás még csak egyszerűsítette a határátlépés formaságait, de már kilátásba helyezte a határok teljes lebontását is.

A Schengeni Végrehajtási Egyezmény

A megállapodást 1990. június 19-én kibővítették a Schengeni Végrehajtási Egyezménnyel, amely meghatározta a megállapodás megvalósításának folyamatát, egyúttal életképessé tette azt. A személyforgalom belső országhatárokon történő ellenőrzésének megszüntetésével párhuzamosan erősítették meg a részes államok külső határellenőrzésüket. A megállapodás és az egyezmény végül teljes mértékben 1995-ben lépett hatályba az öt alapító, valamint Spanyolország és Portugália részvételével.

A jelenlegi schengeni határok összesen 24 országot érintenek.

Az Amszterdami Szerződés

A Schengeni Megállapodást és a schengeni vívmányokat az Amszterdami Szerződés emelte az EU keretébe. Az 1997. október 2-án aláírt és 1999. május 1-jén hatályba lépett Amszterdami Szerződés alapvetően átrendezte a bel- és igazságügyi együttműködést. Ezentúl a belső határátlépésre, a külső határok ellenőrzésére, a vízumkiadásra, a bevándorlás szabályozására és a menedékjogra vonatkozó döntéseket az EU Tanácsán ülésező miniszterek hozzák meg. Az Egyesült Királyság és Írország az Amszterdami Szerződés szerint továbbra is fenntartja önálló határ-ellenőrzési rendszerét.

Rendőrségi és bírói együttműködés

A különböző tagországok rendőri, adminisztratív és bírói szervei kormányközi együttműködés keretében támogatják egymást a törvénysértések felderítésében és megelőzésében. Egymás rendelkezésére bocsátják információikat, és az EUROPOL keretében összehangolják a kábítószer, a tiltott kereskedelem és a szervezett bűnözés elleni akcióikat. Országuk határain túl a rendőrök meghatározott területen belül üldözhetnek (de nem tartóztathatnak le) személyeket gyilkosság, erőszak, kábítószer-kereskedelem vagy csempészés miatt. Kötelesek erről tájékoztatni azt az országot, melynek területén tartózkodnak, és kötelesek segítséget kérni attól.

Melyek a schengeni vívmányok?

A schengeni vívmányok egy, a kormányközi schengeni csoport által elfogadott szabálygyűjtemény, amely az alábbiakat tartalmazza:

- magát az egyezményt és az 1985-ös megállapodást,

- Olaszország, Spanyolország, Portugália, Görögország, Ausztria, Dánia, Finnország és Svédország csatlakozási jegyzőkönyveit,

- valamint a schengeni szervek határozatait és nyilatkozatait.

A schengeni vívmányok tartalmaznak egy részletes intézkedésgyűjteményt, amelyek az Unió külső határain történő biztonsági megerősítéssel ellensúlyozzák a belső határellenőrzések megszüntetését. Ezen intézkedések közül kulcsfontosságú az, amely elrendeli, hogy a külső EU-határral rendelkező tagállamok felelősek az EU külső határain a megfelelő ellenőrzések és hatékony felügyelet biztosításáért. Amint egy személy a schengeni térségen belül van, egy rövid ideig szabadon mozoghat bárhova, ahova akar. Ezért létfontosságú, hogy az EU külső határain lefolytatott ellenőrzések elég szigorúak legyenek ahhoz, hogy megakadályozzák az illegális bevándorlást, a kábítószer-csempészést és egyéb törvénytelen tevékenységeket.

Magyarország a schengeni együttműködésben

2007. november 15-én az Európai Parlament jóváhagyta Magyarország és nyolc másik állam csatlakozását a schengeni övezethez. A schengeni csatlakozás után Magyarországnak erősítenie kellett a határellenőrzést a nem EU-tagok felé.

2007. december 21-étől megszűnt az állandó határellenőrzés a magyar-osztrák, a magyar-szlovén és a magyar-szlovák határon, ami azonban azzal jár, hogy a határtól akár 30 km távolságra is találkozhatunk fokozott rendőri ellenőrzéssel, és továbbra is szükség lesz az érvényes úti okmányra. Eközben megszigorodik az ellenőrzés a magyar-horvát, a magyar-román, a magyar-szerb és a magyar-ukrán határokon. De a már szintén uniós tag, de a Schengeni Egyezményhez egyelőre nem csatlakozó Románia esetében egymegállásos határforgalom-ellenőrzési rendszer működik, azaz egy helyen zajlik a román és magyar ellenőrzés, a határ pedig személyi igazolvánnyal is átléphető.

A repülőterek határállomásain ténylegesen 2008. március végétől, a nyári menetrend életbelépésével egy időben lesznek hatályosak a schengeni szabályok.

Magyar állampolgárok utazása a schengeni térségen belül

Magyarország teljes jogú schengeni tagságával a magyar állampolgárok határellenőrzés nélkül átléphetik a belső határokat, amennyiben más schengeni országokba utaznak be. Az ún. schengeni térség 2007. december 21-étől 24 tagot foglal magában.

A határellenőrzés megszűnése csak az ún. "belső" határokra vonatkozik. Amennyiben kívülről utazunk be a schengeni övezet területére (illetve a schengeni övezetet akarjuk kifelé elhagyni), a határátlépésre továbbra is csak a szokásos határellenőrzést követően kerülhet sor.

Magyarország határszakaszai közül 2007. december 21. után

"Belső" határnak minősül, és ezért megszűnt a határellenőrzés a magyar-osztrák, a magyar-szlovák és a magyar-szlovén határszakaszon,

"Külső" határnak minősül, és ezért változatlan maradt a határellenőrzés rendje a magyar-ukrán, a magyar-román, a magyar-szerb és a magyar-horvát szakaszon.

A repülőtereken is lesznek ún. külső és belső határok, ezek megkülönböztetésére azonban csak 2008. március 30-ától kerül sor. A repülőtéri belső határ ugyanúgy működik, mint a szárazföldi, azaz ha más schengeni országból érkezünk vagy oda utazunk, akkor csak a légi járatra való bejelentkezéskor (check-in) kerül sor az ellenőrzésre. Nem schengeni tagállamba való utazáskor - vagy onnét történő hazatéréskor - a hagyományosan megszokott ellenőrzésre kell számítani.

Külföldi állampolgárok beutazása Magyarországra

Vízummentes beutazás * Vízum nélkül utazhatnak Magyarországra az EU-, illetve EGT-tagállamok állampolgárai. Vízummentesek az EGT-tagállamok állampolgárainak családtagjai, amennyiben rendelkeznek az EGT-állampolgár családtagja számára kiállított tartózkodási kártyával, vagy valamely schengeni tagállam által kiállított tartózkodási engedéllyel. * Vízumkötelezett külföldiek beutazása Magyarországra * A schengeni vízum- és beutazási szabályok csak a 90 napot meg nem haladó tartózkodásra vonatkoznak. A hosszú távú, 90 napot meghaladó tartózkodás szabályait az egyes tagállamok saját nemzeti jogszabályai határozzák meg. A schengeni vízumok kiállításának szabályai a különböző országok konzulátusain alapvetően megegyeznek, a vízumdíjak egységesek. * Fontos tudni, hogy a vízum előzetes beutazási engedély, amely birtokosát nem jogosítja fel automatikusan a belépésre. A beutazás és tartózkodás feltételeinek igazolását a határátkeléskor is kérhetik az utastól, és amennyiben ezt nem tudja teljesíteni, úgy a határról visszafordíthatják. * Lényeges változás Magyarország teljes jogú schengeni tagságával, hogy Magyarországra is érvényesek a schengeni tagállamok által kibocsátott vízumok és tartózkodási engedélyek, ugyanakkor - a magyar külképviseletek által kibocsátott egységes schengeni vízumok és a magyar hatóságok által kiállított tartózkodási engedélyek is érvényesek a teljes schengeni térségben. * Schengeni vízumtípusok * repülőtéri tranzitvízum, * átutazóvízum: egyszeri, kétszeri vagy többszöri, alkalmanként 5 napot meg nem haladó átutazásra jogosít, * rövid távú tartózkodásra jogosító beutazóvízum: egyszeri, kétszeri vagy többszöri beutazásra, és megszakítás nélküli tartózkodás esetén a beutazástól számított legfeljebb 90 napig, megszakítás esetén az első beutazás időpontjától számított 6 hónapon belül összesen 90 napig terjedő tartózkodásra jogosít. * A vízumkérelem benyújtásának helye * A schengeni vízum iránti kérelmet annak a tagállamnak a külképviseletén kell benyújtani, mely ország a látogatás fő úti célja. A szabályok értelmében tehát magyar külképviseleten schengeni vízum iránti kérelmet az a kérelmező nyújthat be, akinek fő úti célja Magyarország. * A határállomásokon továbbra sincs vízumkiadás, erre csak az EGT-állampolgárok családtagjai esetében kerülhet sor, más külföldiek esetében pedig csak egészen kivételes körülmények között. * Vízumdíjak 2007. december 21-től * repülőtéri tranzitvízum, átutazóvízum vagy rövid időtartamú tartózkodásra jogosító vízum kiadására irányuló eljárás díja: 60 euró, * tartózkodási vízum kiadására irányuló eljárás díja: 60 euró, * szezonális munkavállalási vízum kiadására irányuló eljárás díja: 40 euró. (Forrás: Magyar Külügyminisztérium)

"Mélységi" ellenőrzés

A belső határokon való ellenőrzés megszüntetésének kompenzálására a schengeni tagállamok ún. mélységi ellenőrzési rendszert működtetnek. Ennek lényege, hogy az ország területén belül az idegenrendészetért felelős hatóságok munkatársai igazoltathatják a külföldieket. Ez nem egy "beljebb tolt határt" jelent, az igazoltatásra nem folyamatosan és nem helyhez kötötten kerül sor.

A határellenőrzés ideiglenes visszaállítása

A schengeni szabályok lehetővé teszik, hogy valamely tagállam indokolt esetben, korlátozott időtartamban, az Európai Unió Bizottságának előzetesen küldött értesítést követően, ideiglenesen visszaállítsa a határellenőrzést. Ilyenre pl. nagy tömegeket vonzó nemzetközi rendezvények pl. sportesemények, konferenciák stb. idején kerülhet sor.

A személyazonosítás eszközei

Fontos tudni, hogy bár a határellenőrzés megszűnt a belső határokon, ugyanakkor személyazonosságot igazoló okmánnyal (személyi igazolvánnyal vagy útlevéllel) rendelkezniük kell a beutazóknak.

A személyazonosító igazolvánnyal nem rendelkező, 14 év alatti kiskorú magyar állampolgárok továbbra is csak önálló, érvényes útlevél birtokában utazhatnak külföldre, így a schengeni övezet országaiba is.

Utazás a schengeni térségen kívül

Nem változtak a beutazás szabályai, és továbbra is fennmarad a határellenőrzés a schengeni övezeten kívüli öt EU-országba (Bulgáriába, Ciprusra, az Egyesült Királyságba, Írországba és Romániába) történő be- és kiutazás esetén.

A személyi igazolvánnyal való utazás joga nem schengeni vívmány, hanem uniós tagságunkból következő alapjog. Az Európai Unióhoz történő csatlakozás napjától a közösségi jog szerint a magyar állampolgárok is élvezhetik a személyek szabad mozgása alapszabadságának fontos részjogosítványát, a személyazonossági igazolvánnyal történő utazást. Az Európai Gazdasági Térség tagállamai területére a beutazás, ill. ezen államok területén történő utazás érvényes magyar személyazonossági igazolvány birtokában is lehetséges.

A személyazonosító igazolványnak az utazás időtartama alatt érvényesnek kell lennie.

A személyazonosító igazolvánnyal nem rendelkező kiskorú magyar állampolgárok (tehát a 14. életév betöltése előtt) továbbra is csak önálló, érvényes útlevél birtokában utazhatnak külföldre.

Külföldi utazásra nem használható a személyazonosító igazolvány, ha azt nem magyar állampolgárságú személynek (bevándorolt, menekült) adták ki, továbbá a magyar vezetői engedély sem.

A problémák elkerülése érdekében javasolt, hogy a kiskorú, fiatalkorú (18 éven aluli) vagy a vele utazó személy vigye magával a szülők (másik szülő) magyarul, és a meglátogatni szándékozott (és a tranzit) ország nyelvén készült (vagy fordítással ellátott) hozzájáruló nyilatkozatát a kiskorú külföldre utazásához, ottani tartózkodásához. A szülői hozzájárulási nyilatkozat kiállításához nincs egységes uniós formanyomtatvány.

A tagállamok polgárainak az unión belüli utazásaihoz természetesen változatlanul érvényes az útlevél is. Az útlevélnek is a tervezett külföldi tartózkodás teljes időtartamára kell érvényesnek lennie.

A schengeni együttműködés legjelentősebb következményei

Az EU-állampolgárokat érintő legfőbb következmények

Az Európai Unió tagállamai állampolgárainak joga van belépni bármelyik másik EU-országba, anélkül hogy a különleges formalitásoknak eleget kellene tenni. Mindössze egy érvényes útlevélre vagy személyazonosító igazolványra van szükség. Az utazáshoz való jogot csak közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi alapon korlátozhatják. Az EU-állampolgároknak többé nem kell bemutatniuk útlevelüket a schengeni tagállamok határainak átlépésekor. A schengeni tagállamok azonban fenntartották a nemzeti jogaik alapján azon jogukat, hogy területeiken a rendőrségi szolgálat részeként személyazonosítási ellenőrzéseket végezhessenek. A nemzeti jog határozza meg, hogy az utazónak magánál kell-e tartania személyazonosító igazolványát vagy érvényes útlevelét.

A nem EU-állampolgárokat érintő következmények

A harmadik ország állampolgára a schengeni rendelkezéseket teljes egészében alkalmazó tagállamok területére beutazhat, és ott három hónapig tartózkodhat, feltéve hogy eleget tesz a mára az EU-ba integrált schengeni vívmányokban megállapított beutazási követelményeknek:

- van érvényes úti okmánya,

- rendelkezik szükség esetén rövid idejű tartózkodásra jogosító vízummal,

- igazolja az utazás célját,

- valamint a tartózkodás időtartamára és a visszautazásra elegendő anyagi fedezettel való rendelkezést,

- nem szerepelhet a schengeni információs rendszerben a beutazás megtagadása végett, és nem jelenthet veszélyt egyetlen schengeni állam közrendjére vagy nemzetbiztonságára nézve.

Ha három hónapnál hosszabb ideig szeretne valaki tartózkodni a schengeni térségben, még mindig szüksége van egy nemzeti, hosszabb idejű tartózkodásra jogosító vízumra vagy tartózkodási engedélyre. Saját követelményeiket az egyes országok maguk határozhatják meg.

Egy tagállam területén törvényesen tartózkodó nem EU-állampolgároknak joguk van az Európai Unión belüli utazáshoz (három hónapig). Ez esetben a schengeni vívmányok alapján egy schengeni tagállam érvényes tartózkodási engedélye, úti okmánnyal együtt, helyettesítheti a vízumot. Tehát az érvényes útlevelét és egy schengeni tagállam által kiadott érvényes tartózkodási engedélyt bemutató, harmadik országbeli állampolgár rövid idejű tartózkodásra beutazhat egy másik schengeni tagállamba vízumkötelezettség nélkül. Ez a megfelelés nem vonatkozik az Egyesült Királyság és Írország által kiadott tartózkodási engedélyekre, mivel ezek az országok nem alkalmazzák a schengeni vívmányok e rendelkezéseit.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2008. március 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére