Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) rendelkezései mellett a telekalakítás sajátos szabályait részleteiben a telekalakításról szóló 85/2000. (XI. 8.) FVM rendeletben (rendelet) találjuk, melynek hatálya kiterjed az ország területén lévő valamennyi telket érintő telekalakításra. A speciálisabb érdekek érvényre jutását külön jogszabályok által biztosítják, így például a Balatonról szóló törvényben vagy a műemlék ingatlanokkal kapcsolatos rendeletben is vannak telekalakításra vonatkozó rendelkezések, ám ezek bemutatásától most eltekintünk.
A telekalakítás kritériumai
Az Étv. kimondja, hogy telket csak úgy szabad alakítani, hogy az a terület rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége és megközelíthetősége a jogszabályoknak és a szabályozási tervnek megfeleljen.
Megközelíthetőség
A megközelíthetőség értelemszerűen alapvető szempont, vagyis a telket úgy kell alakítani, hogy a kialakuló telkek köz- vagy magánútról gépjárművel közvetlenül megközelíthetőek legyenek. (Nem építési telek telekegyesítésénél és telekhatár-rendezésénél azonban ez nem megkötés.)
Teleknagyság
A kialakuló telek nagyságának el kell érnie a minimális teleknagyságot, melyet az adott területre érvényes helyi szabályok vagy országos érvényű szabályzatok jelölnek meg.
Beépítettség
Ha a meglévő telken korábban már történt beépítés, a telekalakítás csak akkor engedélyezhető, ha a megközelíthetőség és a minimális teleknagyság követelményén túlmenően a kialakuló telkek beépítettsége az építésügyi előírásoknak megfelel.
Ugyanezen előírás vonatkozik az olyan telkekre is, amelyekre érvényes építési engedélyt adtak ki, a telekalakítási szabályok be nem tartását nem "legitimálja" az építési engedély.
Épületbontás, -átalakítás
Ha az építésügyi szabályoknak megfelelő telekalakítás a telken fennálló építményt részekre osztaná, a telekalakításra engedély csak akkor adható, ha az építményt elbontják, áthelyezik, vagy ha a kialakuló új telekhatárnak megfelelően önálló építményekké (épületrészekké) alakították át - határfalakkal, továbbá a belső épületgépészeti hálózat és a tartószerkezetek, valamint a tetőzet és tetőfedés teljes szétválasztásával és a közműcsatlakozások külön-külön bekötésével.
Kritériumok korábbi szabályok alapján kialakított telkek esetén
Az esetlegesen eltérő korábbi szabályok szerint kialakított telkeket az új szabályok érvénybelépése nem érinti, ám e telkek alakításánál már alapvetően figyelembe kell venni a hatályos kritériumokat, némi engedménnyel. * Meglévő telkek esetében a telekalakítás fajtái közül a telekegyesítés és a telekhatár-rendezés abban az esetben is engedélyezhető, ha az új telek, illetőleg telkek területnagysága, egyéb mérete nem felel meg a területre vonatkozó jogszabályok előírásainak. Ez az előírás telekhatár-rendezés esetén csak akkor alkalmazható, ha a kialakuló telkek méretei a korábbiakhoz képest az építésügyi előírásoknak jobban megfelelnek. (Telekegyesítés során a végeredmény csak nagyobb lehet, mint a korábbi állapot szerinti teleknagyság, ami a szabályoshoz közelít.)
Speciális telekfajták kialakítása
Nyeles telek kialakítása
A rendelet szerinti meghatározásban a nyúlványos vagy nyeles telek a telekfelosztás során keletkező olyan telektömbön belüli telek, amely csak – a ki- és bejárásra, valamint a közművek elhelyezésére alkalmas - nyélszerű résszel kapcsolódik a köz- vagy magánúthoz.
Ha a telek területe az építésügyi szabályok szerint megosztható, de homlokvonalának hossza ezt másként nem teszi lehetővé –, nyúlványos vagy (nyeles) telek is kialakítható (tetszés szerint választva a jogszabályban megadott két – amúgy is egyértelmű – elnevezés között). A helyi építési szabályzat vagy szabályozási terv az irányadó e kérdésben.
Feltételek
Fontos betartani, hogy
– a nyeles teleknek a nyél nélkül is el kell érnie a helyi építési szabályzatban, szabályozási tervben előírt méretet, illetve hogy
– a nyúlvány 3 méternél keskenyebb és építési telek esetén 50 méternél hosszabb nem lehet.
Úszótelek kialakítása
Sajátos telekfajta még az ún. tömbtelek, amely az 1998. január 1-je előtti előírások alapján már kialakított, több épülettel beépített építési telket jelenti. A tulajdonviszonyok rendezését szolgálja e tömbtelken álló, külön tulajdonú épületek részére kialakított telek, azaz úszótelek kialakítása a már meglévő épületek részére. A szemléletes elnevezés a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kialakított telek magában foglalja legalább
– az épületet,
– az előlépcsőt és az épület körüli járdát,
– az épülethez tartozó közműműtárgyakat, valamint
– az épület külső falsíkjának függőleges vetületétől mért - a tömbtelken belüli – 1 méteres területsávot.
Feltétel
Önálló közműcsatlakozás biztosítása nélkül a külön tulajdonú telekrész "úszásképtelen" marad.
A telekalakítási terv részei, tartalma, alaki kellékei
A telekalakítási terv ún. rajzi munkarészekből és táblázatos jegyzékekből áll, amelyeket a rendelet felsorol. A tervben ennek megfelelően szerepelnie kell: * az érintett terület fennálló állapotát tartalmazó ingatlan-nyilvántartási térkép másolatának – amelyet az illetékes körzeti földhivatal hitelesített, és amely 3 hónapnál nem lehet régebbi –, illetve ha a térképmásolat magassági adatot nem tartalmaz, 10 százaléknál nagyobb átlagos lejtés esetén külön lapon szintvonalas térképnek; * a telekalakítás utáni állapotot tartalmazó térképnek; * az érintett telkek adatait – helyrajzi szám, tulajdonos, fekvés, terület, meglévő beépítettség, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett építésügyi jogok és korlátozások – tartalmazó jegyzéknek; * a kialakuló telkek tervezett adatait – helyrajzi szám, tulajdonos, fekvés, terület, meglévő beépítettség, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzendő építésügyi jogok és korlátozások, előírt kötelezettségek és az azok teljesítéséhez nyújtott pénzbeli szolgáltatás – tartalmazó jegyzéknek, és kiemelendő, hogy * az engedélyezett telekalakítási tervnek meg kell felelnie azon követelményeknek, amelyek alapján az ingatlan-nyilvántartási változás átvezetésére alkalmas változási vázrajz később majd elkészíthető, végül * figyelemmel kell lenni arra, hogy a telekalakítási tervet a kérelmezőnek és a tervezőnek alá kell írnia, mert csak így fogadható el a telekalakítási eljárás iránti kérelem mellékleteként.
Telekalakítási terv
A telekalakításiengedély-kérelemhez a külön jogszabályban foglaltak szerint telekalakítási tervet kell készíteni. A telekalakítással kapcsolatos telekalakítási terv készíttetése, továbbá a felmerülő költségek a telekalakítás kezdeményezőjét terhelik.
Amikor a terv elkészítése kötelező
A telekalakítási eljáráshoz telekalakítási tervet kell készíteni akkor, ha azt új építési telkek kialakítása érdekében indították meg és tárgya:
– telekcsoport újraosztása, továbbá
– legalább 8 új építési telek keletkezése.
Az Étv. értelmében az új beépítésre szánt, vagy jelentős mértékben átépítésre kerülő (például rehabilitációs) területek esetében a vonatkozó helyi építési szabályzat elfogadása után a beépíthetőség feltételeként a telkeket az előírásoknak megfelelő építési telekké, telkekké kell alakítani az érintett telekcsoport – legalább telektömbönként történő - újraosztásával. Ehhez kapcsolódik a telekalakítási terv készítése.
Jogosultság a tervkészítésre
Telekalakítási terv készíttetéséhez jogosultsággal rendelkező településrendező tervező közreműködését kell igénybe venni, aki tagja az építészkamarának, és szerepel a Terület- és Településrendező Tervezők Névjegyzékében. (A Magyar Építész Kamara általa vezetett Hivatalos Tervezői és Szakértői Névjegyzék a kamara honlapjának – www.mek.hu – tájékoztatása szerint kereshető új on-line formában készülőben van, ennek megtörténtéig az archív adatbázisban is lehet keresni, vagy természetesen személyesen felvilágosítást kérni. A kamarának honlapján saját "cégnyilvántartása" is van a tevékenységgel foglalkozó cégekről.)
A telekalakítási engedély megadására (megtagadására) vonatkozó határozat tartalma
A telekalakítási engedély megadásáról vagy megtagadásáról szóló határozatban fel kell tüntetni: * a telekalakítással érintett telek címét (a település és az utca nevét, a házszámát), a telekalakítás engedélyezése előtti és az engedélyezés eredményeként keletkező telkek helyrajzi számát és területét, * a telekalakítási engedély megadásának feltételeit, * az egyedi hatósági előírást, amelyet a telekalakítási engedéllyel kapcsolatban az általános érvényű hatósági előírásokon és határozatokon túlmenően alkalmazni kell, * a telekalakítási engedély érvényességének időtartamát. * A fentieken kívül lehetséges, hogy a határozatban arról is találunk tájékoztatást, hogy a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv alapján a telekalakítás miatt szükséges mértékig utakat és közműveket kell létesíteni, vagy ezek létesítésének költségeit kell viselnünk, ha a telekalakítást ténylegesen véghez kívánjuk vinni. Hasonlóképpen rendelkezhet a határozat a helyi közút területének a telekalakítással összefüggésben történő esetleges lejegyzéséről, illetőleg hozzájegyzéséről is. Mint minden közigazgatási határozatnak, az építésügyi hatóság határozatának is tartalmaznia kell a jogorvoslat – fellebbezés – módjára, határidejére (kézhezvételtől számított 15 nap) és illetékére (30 000 Ft) vonatkozó tájékoztatást.
Telekalakítási eljárás
A telekalakítási eljárás egy többlépcsős, illetékköteles és meglehetősen időigényes (előkészületeket, ügyintézési időt tekintve) építésügyi hatósági eljárásként indul, amelynek során telekalakítási engedélyt kell kérni – amelyet adott esetben elvi telekalakítási engedély beszerzése is megelőzhet –, majd kedvező döntés esetén a földhivatalnál kell intézkedni a változások átvezetése iránt.
Telekalakítási formák
A gyűjtőfogalom négy lehetséges célt takar, annak függvényében, hogy telekalakítás alatt értjük
– a telekcsoport újraosztását, amely a szomszédos telkek csoportjának összevonása és egyidejűleg a helyi építési szabályzatban és településrendezési tervben meghatározott rendeltetés céljára szolgáló új telkekként történő felosztása;
– a telekegyesítést, azaz az egymással közvetlenül szomszédos telkek egy telekké történő összevonását;
– a telekfelosztást, a telek új telkekre történő osztását; és
– a telekhatár-rendezést, vagyis az egymással közvetlenül szomszédos telkek közös határvonalának megváltoztatását.
Az elvi telekalakítási engedély
Telekegyesítés, telekfelosztás, telekhatár-rendezés esetén a telekalakítás engedélyezésére vonatkozó kérelem előterjesztése előtt a telekalakítás engedélyezési feltételeinek (például településrendezési, műszaki követelmények) előzetes tisztázása céljából elvi telekalakítási engedély kérhető.
Az elvi engedély kérése nem pusztán lehetőség, hanem kötelező abban a két esetben, amikor a telekalakítási terv készítése is kötelező, azaz az Étv. szerinti telekcsoport újraosztása esetén, illetve amikor a telekalakítás során legalább 8 új építési telek keletkezik.
Kérelmező
Kérelmező lehet
– a telekalakítással érintett bármelyik földterület tulajdonosa,
– közös tulajdonban levő földterület esetén pedig bármelyik tulajdonostárs.
Az elvi engedély iránti kérelem tartalma
Az elvi telekalakítási engedély iránti kérelem kötelező tartalmi elemei a következők:
– a kérelmező neve, címe és aláírása;
– telekfelosztás, telekegyesítés, telekhatár-rendezés esetén mellékletként: a tervezett telekalakítás rövid leírása, a telekalakítással érintett telkek fennálló állapotát tartalmazó, az illetékes földhivatal által hitelesített, 3 hónapnál nem régebbi ingatlan-nyilvántartási térkép másolata legalább 5 példányban; ha a térkép másolata magassági adatot nem tartalmaz, 10 százaléknál nagyobb átlagos lejtés esetén külön lapon szintvonalas térkép, valamint az ingatlan-nyilvántartási térkép másolatán a tervezett telekalakítás vázlatát, valamint a meglévő és – megkülönböztethető módon – a végrehajtható építési engedély szerinti építményeket fel kell tüntetni;
– a telekcsoport újraosztása esetén, valamint ha a telekalakítás során legalább 8 új építési telek keletkezik, a telekalakítási terv legalább 5 példányban;
– a külön jogszabályban meghatározott értékű illetékbélyeg vagy az illeték befizetéséről szóló igazolás.
Illeték
Az építésügyi hatóságnál indított eljárás illetéke, ha az elvi telekalakítási, telekalakítási engedélyre irányul, telkenként 5000 forint.
Szakhatósági közreműködés
Az elvi telekalakítási engedélyezési eljárásba az ügy tárgya szerint érintett szakhatóságokat be kell vonni. Ezek részletezését első- és másodfokon, illetve hogy mely követelmények érvényre juttatása a feladatuk (lásd polgári védelem, természetvédelem, repülésbiztonság, termőföldvédelem stb.), szintén a rendeletben találhatjuk meg. Állásfoglalásuk az építésügyi hatóságot köti.
A vizsgálat irányai, hatáskörök
Az elvi telekalakítási engedély iránti kérelem elbírálása során az elsőfokú építésügyi hatóság azt vizsgálja meg, hogy a tervezett telekalakítás engedélyezhető-e az Étv. előírásai, az országos településrendezési és építési követelmények, a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv, az egyes területek védettségét elrendelő, vagy azokra különleges feltételeket megállapító előírások, valamint a szakhatóságok állásfoglalása alapján.
Az építésügyben a telekalakítás kiemelt ügynek minősül, első fokon pedig egy kormányrendeletben megjelölt városi, fővárosi kerületi önkormányzati jegyzők, illetve települési önkormányzatok jegyzői járnak el, meghatározott illetékességi területükön.
Ingatlan-nyilvántartási kérdések
A földhivatal elé az ügy általában csak akkor kerül, amikor a jogerős telekalakítási engedély alapján kérik a telekalakítás átvezetését. Abban az említett két esetben viszont, amikor az elvi telekalakítási engedélyt kötelező kérni, már az elvi telekalakítási engedély keltét és számát is be kell jegyezni az ingatlan-nyilvántartásba.
Ennek érdekében az építésügyi hatóság keresi meg a földhivatalt, illetve törölteti az ingatlan-nyilvántartási bejegyzést, ha az elvi telekalakítási engedély érvényességi ideje alatt telekalakítási engedély iránti kérelmet nem terjesztettek elő, vagy azt a hatóság jogerős és végrehajtható határozattal elutasította.
A telekalakítási engedély
Kérelmező
A telekalakítási engedélyt kérheti:
– a telekalakítással érintett telek tulajdonosa,
– közös tulajdonban álló telek esetén bármelyik tulajdonostárs,
– telekcsoport újraosztása esetén, vagy ha a telekalakítás során legalább 8 új építési telek keletkezik, a tulajdonostársaknak a telek-területnagyság szerinti többsége.
A telekalakítás iránti kérelem tartalma
A kérelem tartalmát tekintve némiképp eltér az elvi engedély iránti kérelemtől, azaz tartalmaznia kell a kérelmező adatain és aláírásán kívül,
– az érintett telekre vonatkozó tulajdonjogot feltüntető ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap 3 hónapnál nem régebbi hiteles másolatát,
– az elvi telekalakítási engedély számát, ha az elvi telekalakítási engedélyezési eljárást lefolytatták,
– a telekalakítással érintett telkek fennálló állapotát tartalmazó, az illetékes földhivatal által hitelesített, 3 hónapnál nem régebbi ingatlan-nyilvántartási térkép másolatát, ha az magassági adatot nem tartalmaz, 10 százaléknál nagyobb átlagos lejtés esetén külön lapon, szintvonalas térképet (az ingatlan-nyilvántartási térkép másolatán a meglévő és – megkülönböztethető módon – a végrehajtható építési engedély szerinti építményeket fel kell tüntetni),
– kitűzésre és az ingatlan-nyilvántartáson történő átvezetésre alkalmas, a helyrajzi számok és a területszámítás szempontjából a földhivatal által záradékolt változási vázrajzot legalább 5 példányban,
– telekcsoport újraosztása esetén, vagy ha a telekalakítás során legalább 8 új építési telek keletkezik, a változási vázrajzot a jogerős és érvényes elvi engedéllyel engedélyezett telekalakítási terv alapján kell elkészíteni,
– az illetékbélyeget vagy a befizetésről szóló igazolást.
Változási vázrajz
A változási vázrajzot a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvényben előírt jogosultsággal rendelkező személy készítheti (ingatlanrendező földmérői minősítéssel rendelkező földmérő). Rajta kívül a vázrajzot a kérelmezőnek is alá kell írnia.
Szakhatóságok bevonása
A telekalakítási engedélyezési eljárásba az ügy tárgya szerint érintett szakhatóságokat csak akkor kell bevonni, ha korábban nem folytatták le az elvi engedélyezési eljárást, és nincs érvényes elvi telekalakítási engedély, amelyhez kapcsolódóan a szakhatósági állásfoglalások már rendelkezésre állnak.
A hatósági vizsgálat irányai
A kérelem elbírálása során az építésügyi hatóság egyrészt meggyőződik arról, hogy a kérelmet megfelelő módon terjesztették-e elő, másrészt megvizsgálja, hogy a tervezett telekalakítás megfelel-e az elvi telekalakítási engedélyben meghatározottaknak. Ennek hiányában a szempontok: az Étv. előírásai, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet (OTÉK) vonatkozó előírásai, a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv, az egyes területek védettségét elrendelő, vagy azokra különleges feltételeket megállapító előírások, és a szakhatóságok állásfoglalásai.
Az engedély megtagadása
Az építésügyi hatóság az engedély megadását megtagadja: ha a tervezett telekalakítás nem felel meg ezeknek a követelményeknek, ha a telket változtatási, telekalakítási tilalom terheli, vagy ha a szakhatóság ahhoz nem járult hozzá.
Kézbesítési szabályok
A telekalakítási engedély megadásáról, illetőleg megtagadásáról szóló határozatot kézbesítés útján közölni kell: a kérelmezővel, a tervezővel (változási vázrajz készítőjével), a telekalakítással érintett valamennyi telek tulajdonosával, haszonélvezőjével, kezelőjével, az esetleges jelzálog kedvezményezettjével, a közvetlenül szomszédos, a határozattal érintett ingatlannal közös határvonalú (telekhatárú) telkekkel rendelkezni jogosultakkal (állami tulajdonban álló ingatlan esetében a vagyonkezelőkkel), az eljárásban közreműködött szakhatóságokkal, a telekalakítással érintett telek helye szerinti települési önkormányzattal.
Jogorvoslat
Az önkormányzatnak a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül joga van a határozattal szemben felügyeleti intézkedést kezdeményezni az építésügyi hatóság felettes szervénél. "Véleményeltérésének" jogszabályon kell alapulnia.
Engedélyezési záradék
A kedvező tartalmú határozat jogerőre emelkedése és végrehajthatósága esetén következő lépésként az építésügyi hatóság az engedélyezésre benyújtott telekalakítási terv, illetve változási vázrajz példányait engedélyezési záradékkal látja el. Az irattár, a műszaki nyilvántartás és a telekalakítás helye szerinti települési önkormányzat kap a kérelmezőn kívül ezek példányaiból.
Amennyiben szükséges, kérhetjük, hogy több példányt is lássanak el ilyen záradékkal.
Az építésügyi hatóság az engedély megadását megtagadó határozata vagy felülvizsgálata iránt indított kereset jogerős bírói ítélettel történő elutasítása esetén a telekalakítási terv vagy változási vázrajz két példányát visszatartja, további példányait a kérelmezőnek kiadja.
Engedély érvényessége, meghosszabbítása, jogutódlás
Főszabályként a telekalakítási engedély a jogerőssé és végrehajthatóvá válásának napjától számított 1 év elteltével érvényét veszti, ha a tulajdonosok ez alatt az idő alatt nem kérték a telekalakítás ingatlan-nyilvántartási bejegyzését az illetékes földhivatalnál. * Az építésügyi hatóság a telekalakítást engedélyező határozat érvényét érvényességi idején belül, kérelemre, esetenként 1 évvel mindaddig meghosszabbíthatja, amíg azt lehetővé teszik az engedélyező határozat rendelkezéseit érintő általános érvényű és helyi szabályok, valamint a hatósági előírások, ideértve az ingatlan-nyilvántartási állapotot is. Az engedély érvényének meghosszabbításáról értesülnek mindazon személyek és szervek, akik a határozatot korábban is megkapták. * Az érvényességi idején belül a telekalakítási engedélyt felhasználhatja az engedélyes jogutódja is. A jogutódlást megfelelő okiratban igazolni kell, és az elsőfokú építésügyi hatóságnak írásban be kell jelenteni. A rendelet szerint ennek alapján a jogutódlás engedélyezéséről az építésügyi hatóság határozatban rendelkezik. Ez azonban igazából csak magának a telekalakítási engedély felhasználásának vonatkozásában nyerhet értelmet.
Ingatlan-nyilvántartási kérelem
Bár a földhivatali gyakorlat bizonyos esetekben kiszámíthatatlan, és a biztonság kedvéért telefonon érdeklődni sosem árt, annyi biztosan elmondható, hogy a telekalakítás átvezetése iránti kérelemhez a jogerős építésügyi hatósági engedély, az ingatlan-nyilvántartási térkép tartalmát érintő változás átvezetéséhez pedig az ingatlanügyi hatóság által érvényes záradékkal ellátott változási vázrajz is szükséges. A vázrajzot mindazoknak alá kell írniuk, akik a változás alapjául szolgáló okiratot aláírják.
Legyünk figyelemmel az érintett ingatlanok számára is (például telekmegosztásnál hány külön ingatlan keletkezik), mert ehhez igazodik a fizetendő díj mértéke: 6000 Ft/ingatlan. Amennyiben pedig a telekalakítás tulajdonosváltozással is jár, ezt is megfelelően igazolni kell, amúgy utaljunk ennek hiányára a kérelemben.
Az elvi telekalakításiengedély-kérelem alapján hozott határozat tartalma, kézbesítése
Az elvi telekalakítási engedély megadásáról vagy megtagadásáról szóló határozatnak tartalmaznia kell többek között, hogy mely telkeket érint (cím, helyrajzi szám), a telekalakítás rövid leírását, a (végleges) telekalakítási engedély megadásának feltételeit, az egyedi hatósági előírást, amelyet az elvi engedéllyel kapcsolatban az általános érvényű hatósági előírásokon és határozatokon túlmenően alkalmazni kell, az elvi telekalakítási engedély érvényességének időtartamát. A rendelet értelmében az építésügyi előírásokat, az engedély megadásának feltételeit oly módon kell megfogalmazni, hogy annak alapján az ingatlan-nyilvántartási átvezetésre alkalmas változási vázrajz elkészíthető legyen. * A határozatot jelentősége miatt kiterjedt körnek kell kézbesíteni. A kérelmezőn kívül az alábbi személyek, szervek értesülnek hivatalból a határozat tartalmáról: a tervező, az érintett telkek tulajdonosai, haszonélvezői, kezelői, az esetleges jelzálog kedvezményezettje, a közvetlenül szomszédos, a határozattal érintett ingatlannal közös határvonalú (telekhatárú) telekkel rendelkezni jogosultak (állami tulajdonban álló ingatlan esetén a vagyonkezelők), az eljárásban közreműködött szakhatóságok, az elvi telekalakítással érintett telek helye szerinti települési önkormányzat, amely személyek, szervezetek esetleges kifogásaikat a határozatban megjelölt módon és határidőben tehetik meg.
Telekalakítási tilalmak
A telekalakítási tilalom meghatározott célból és a helyi építési szabályzatban (szabályozási tervben) meghatározott területen, illetve a külön jogszabály alapján arra jogosult kérelme esetén rendelhető el. Ilyen cél a településrendezési feladatok megvalósítása, a természeti, környezeti veszélyeztetettség megelőzése.
A tilalom mértéke, időtartama
A tilalmat a feltétlenül szükséges mértékre és időtartamra kell korlátozni, s azt haladéktalanul meg kell szüntetni, ha az elrendelésének alapjául szolgáló okok már nem állnak fenn. A felülvizsgálatot a helyi építési szabályzat és a hozzá tartozó szabályozási tervek felülvizsgálatával együtt el kell végezni.
Tilalomfajták
A tilalom lehet határozott idejű, határozatlan idejű, illetve bizonyos feltétel bekövetkeztéig tartó.
A telekalakítási tilalom elrendelésének esetei
A tilalom elrendelhető, ha:
– a terület rendeltetésszerű felhasználását, az élet- és vagyonvédelmet veszélyeztető változás következhet be, vagy ennek veszélye áll fenn (pl. talajmozgás, feltöltés, ülepedés, vízszintemelkedés, káros sugárzás vagy vegyi, biológiai hatás, levegő-, zaj- vagy talajállapot-romlás),
– a régészet, a műemlék- vagy környezet- és természetvédelem érdeke azt megköveteli,
– a terület bányatelek határain belül fekszik, és a tilalom elrendelését a bányatelek jogosultja kéri, vagy ha a felszín alatt bányatelekkel még nem fedett ásványi nyersanyag települt, és a tilalom elrendelését a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal javasolja, illetve
– külön jogszabály azt előírja.
A témakör kapcsán utalunk arra, hogy a telekalakítási tilalomhoz kapcsolódó eljárás szabályait, a kérelem kellékeit, megszüntetésének módját a 3/1998. (II. 11.) KTM rendelet tartalmazza. Adott esetben korlátozási kártalanítás kérhető, melynek lehetőségeiről a tilalmat elrendelő határozat adhat tájékoztatást.
Fogalomtár
Telek * Egy helyrajzi számon nyilvántartásba vett földterület. * Telek homlokvonala * A teleknek a közúttal vagy magánúttal közös határvonala. * Építési telek * Beépítésre szánt területen fekvő, az építési szabályoknak megfelelően kialakított, és közútról vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánútról gépjárművel közvetlenül megközelíthető telek. * Telektömb * A telkek olyan csoportja, amelyet minden oldalról közterület vagy részben más beépítésre nem szánt terület határol. * Szabályozási terv * Az a településrendezési terv, amely a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket megállapító építési előírásokat térképen, rajz formájában ábrázolja. * Helyi építési szabályzat * Az építés rendjét a helyi sajátosságoknak megfelelően megállapító és biztosító települési önkormányzati rendelet. * Településszerkezeti terv * Az a településrendezési terv, amely meghatározza a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelően az egyes területrészek felhasználási módját, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését