Pereljünk-e külföldön?

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. szeptember 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 111. számában (2007. szeptember 1.)
Egyre többször találkozunk olyan ügyekkel, amelyekben a magyar vállalkozásnak külföldi adóssal szemben kell jogos vagy annak vélt követelését érvényesítenie. Mi a teendő, ha a követelést nem lehet Magyarországon, magyar bíróság előtt érvényesíteni? Kihez fordulhatnak a magyar cégek, hogy kintlevőségeiket beszedjék? Hogyan zajlik külföldön egy polgári vagy gazdasági per? Ezekre a kérdésekre keressük a választ annak előrebocsátásával, hogy a téma szerteágazó jellege miatt a teljesség igénye nélkül csupán bepillantást engedhetünk bizonyos államok gyakorlatába.

A konkrét ügyekben mindig célszerű ügyvédet megbízni a képviselettel, mégpedig abban az államban tevékenykedő ügyvédet, amelyikben pereskedni akarunk. Az ügyvédválasztásnál segítségünkre lehet hazai jogi képviselőnk vagy a magyar követség is.

Ha a jogvitának vannak határon átnyúló elemei, akkor először a joghatóság kérdését kell megvizsgálni. Azt, hogy a külföldi állam bíróságai jogosultak-e eljárni egy jogvitában az Európai Unió területén polgári és kereskedelmi ügyekben, a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 44/2001/EK rendelet szabályai alapján lehet eldönteni.

Ha a joghatóság kérdése eldőlt, akkor a következő kérdés, hogy a bíróság a jogvitát melyik állam anyagi joga alapján fogja eldönteni. Ezt a kérdéskört a kollíziós normák, Magyarországon a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet szabályozza.

A bíróság eljárására mindig az adott állam eljárásjogának szabályai irányadók, tehát abban az esetben is, ha a vitát egyébként külföldi anyagi jog alapján kell eldönteni.

Külföldön akkor érdemes pereskedni, ha a külföldi jog az irányadó, vagy a követelés végrehajtására itt van nagyobb esély.

E rövid bevezetőt követően tekintsük át néhány európai állam perrendjét a polgári és kereskedelmi jogvitákban.

Pereskedés Németországban

Németországban a polgári per a polgári perrendtartásban (ZPO) szabályozott bírósági eljárás. A bírósági rendszer négyszintű (Amtsgericht, Landgericht, Oberlandesgericht, Bundesgerichtshof).

A polgári per két fő részre osztható: az ítélkezési eljárásra (Erkenntnisverfahren), amelyben a jogvitát elbírálják, és a végrehajtási eljárásra (Vollstreckungsverfahren), amelynek célja a döntés állami kényszer segítségével történő kikényszerítése. Ez utóbbit Magyarországon nem tekintik a per részének, azt külön jogszabály szabályozza.

Az ítélkezési eljárás

Az ítélkezési eljárásnak többféle formája van. A leggyakoribb a keresettel induló eljárás (Klageverfahren), amelyben a felperes valaminek a teljesítésére kéri kötelezni az alperest, vagy valamilyen jogviszony fennállásának vagy fenn nem állásának megállapítását kéri.

Zárolás, ideiglenes intézkedés

A követelés biztosítása érdekében zárolásra vagy ideiglenes intézkedésre is lehetőség van, ha feltételezhető, hogy a követelés későbbi kielégítése veszélybe kerül.

Előzetes bizonyítás

Előzetes bizonyításra is módot ad a német jog (akár a per megindítása előtt is), ha a bizonyítékok megsemmisülésétől kell tartani.

Költségmentességet igénylése

Költségmentességet is igényelhetnek a magyar állampolgárok, illetve cégek, feltéve hogy a jogvita nem tűnik már előre teljesen eredménytelennek, és a pert indító vagyoni helyzete folytán nem tudja fedezni a perrel felmerülő költségeket.

Az ún. költségmegállapító eljárásban (Kostenfestzetungsverfahren), amely a per része, a bíróság a felek költségeinek (elsősorban a bírósági és ügyvédi költségek) összegét állapítja meg. A költségek viseléséről az eljárást befejező határozatban dönt a bíróság, kivéve ha a felek e döntés mellőzését kérik, vagy megállapodnak a költségekről.

A per (Klageverfahren)

A bíróság hatáskörét alapvetően az ügyérték határozza meg. A helyi bíróság (Amtsgericht) jár el az 5000 euró alatti perértékű ügyekben. E fölött a tartományi bíróság (Landgericht) jár el első fokon.

Az illetékességet az alperes lakóhelye, illetve székhelye határozza meg. A tartományi és a szövetségi bíróság előtt kötelező a jogi képviselet, tehát mindenképpen meg kell bízni ügyvédet.

Keresetlevél benyújtása

A per a keresetlevél benyújtásával indul. A bíróság a keresetlevelet kézbesíti az alperesnek, és határidőt szab a védekezés előterjesztésére. Ha az ügyvédi képviselet nem kötelező, a felperes a keresetet maga is megírhatja, vagy bírósági jegyzőkönyvbe mondhatja.

A keresetlevélben a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet kell előterjeszteni, és annak meg kell felelnie bizonyos formai követelményeknek. A bíróság hatáskörét és illetékességét pontosan meg kell határozni. A hatáskör többnyire a pertárgy értékétől, míg az illetékesség az alperes lakóhelyétől (székhelyétől) függ. A bíróság írásbeli előkészítést is elrendelhet, ha ezt indokoltnak tartja.

Szóbeli tárgyalás – csak a költségek és az illeték megfizetése után

A szóbeli tárgyalás időpontját a bíróság csak akkor tűzheti ki, ha a felperes a bírósági költségeket és illetéket megfizette. Ha valamelyik fél nem jelenik meg a tárgyaláson, a bíróság a másik fél indítványára a rendelkezésre álló iratok alapján dönt, ha megalapozott döntést tud hozni. A bíróságnak az eljárás minden szakaszában törekednie kell arra, hogy a felek egyezséggel rendezzék jogvitájukat.

A szóbeli tárgyalás kontradiktórius, az eljárás menetét alapvetően a felek határozzák meg, a hivatalbóli eljárás rendkívül szűk körű. A bíróság döntése a felek előadásán alapul. Ha valamely tény vitatott, akkor a bíróság bizonyítási eljárást folytat le. A bizonyítékok előterjesztése a felek kötelezettsége, a bíróság hivatalból nem törekszik a bizonyítékok beszerzésére.

Ítélet vagy végzés

A per a bíróság határozatával, ítélettel vagy végzéssel zárul. Az ítéletet szóban kihirdetik, majd írásba foglalják, és kézbesítik.

Ezzel fejeződik be az elsőfokú eljárás, és nyílik meg a jogorvoslat lehetősége. Ha a döntés ellen valamelyik fél jogorvoslattal él, akkor az megakadályozza a határozat jogerőre emelkedését és végrehajthatóságát.

Fellebbezés, felülvizsgálat

Az elsőfokú ítélet ellen fellebbezésnek, míg a másodfokú döntés ellen felülvizsgálatnak van helye. Ha az elsőfokú ítéletet a helyi bíróság (Amtsgericht) egyes bírája hozta, fellebbezni a tartományi bírósághoz (Landgericht) lehet. Ha a tartományi bíróság (Landgericht) járt el első fokon, akkor a tartományi legfelsőbb bírósághoz (Oberlandesgericht) kell fellebbezni. Kis perértékű ügyekben (ha a vitatott követelés összege nem haladja meg a 600 eurót) csak akkor van helye fellebbezésnek, ha az elsőfokú bíróság az ítéletben ezt lehetővé tette.

A felülvizsgálati eljárás lefolytatására a szövetségi bíróság (Bundesgerichtshof) jogosult. Itt már csak azt vizsgálják, hogy az ítélet sért e jogszabályt.

Perköltség

A perköltséget a pervesztes fél viseli. Részleges pernyertesség esetén a költségviselés a pernyertesség-pervesztesség arányához igazodik.

Fizetési meghagyásos eljárás (Mahnverfahren)

A pernél egyszerűbb és többnyire olcsóbb, illetve gyorsabb eljárás a fizetési meghagyásos eljárás, amely azonban csak lejárt (már esedékessé vált) pénzkövetelés esetén megengedett. (Ez utóbbi Magyarországon az ún. nemperes eljárás.)

A kérelmet a helyi bíróságnál (Amtsgericht) kell előterjeszteni, amely fizetési meghagyást bocsát ki, és kézbesíti azt az adósnak. Az adós két héten belül ellentmondással élhet. Ebben az esetben az eljárás perré alakul. Ha nincs ellentmondás, akkor a kérelmező kérheti a fizetési meghagyás végrehajthatóvá nyilvánítását. Ha ez megtörténik, akkor következhet a végrehajtás.

Pereskedés Ausztriában

Peres eljárás

Hatáskör

A hatáskört itt is az ügyérték határozza meg. 10 000 euró alatt a helyi bíróság (Bezirksgericht), e fölött a tartományi bíróság (Landesgericht) jár el első fokon. Az ügyértéket a főkövetelés alapján (tehát a járulékos költségek és kamatok nélkül) kell számítani. Ha a per tárgya nem pénzkövetelés, akkor a felperesnek kell azt a keresetlevélben meghatározni. Ha a felperes nem adja meg az ügyértéket, akkor az 4000 euró lesz.

Illetékesség

Az illetékesség az alperes lakóhelyéhez igazodik. Az ausztriai lakóhellyel rendelkező személyek címéről a központi nyilvántartásból kérhető felvilágosítás díj ellenében (http://zmr.bmi.gv.at/pages/home.htm.).

Bizonyos esetekben a felperes az egyébként illetékes bíróság helyett másik bíróság előtt is indíthat pert. Például a szerződés teljesítésének helye vagy a károkozás helye is megalapozhatja az illetékességet. Mindezek mellett ismeri az osztrák jog a kizárólagos illetékességet is (pl. házassági perekben stb.).

Kötelező jogi képviselet 4000 euró fölött

A jogi képviselet helyi bíróság előtt csak 4000 eurós ügyérték fölött kötelező. Más bíróságok előtt és jogorvoslati eljárásban mindig kötelező ügyvéd közreműködése.

Az eljárást megindító keresetlevél

Az eljárás megindításához Ausztriában is írásba foglalt keresetlevelet kell benyújtani a bírósághoz.

A keresetlevélnek tartalmaznia kell:

– a bíróság és a felek pontos megjelölését,

– az ügy tárgyát,

– a kereseti kérelmet és tényállást, valamint

– azokat az adatokat, amelyekből a bíróság hatásköre és illetékessége megállapítható.

Ezenkívül célszerű természetesen a keresetet megindokolni, és a bizonyítási indítványokat is előterjeszteni, de erre az eljárás során is van lehetőség.

Ha a kereset megérkezik a bíróságra, először azt vizsgálják, hogy a per lefolytatásának fennállnak-e a feltételei. Megvizsgálják, hogy van-e joghatósága a bíróságnak, a felek perbeli jog- és cselekvőképességét, és hogy a jogvita polgári bíróság előtt dönthető-e el. Ha mindezek fennállnak, akkor kézbesítik a keresetlevelet az alperesnek, és kitűzik a tárgyalás időpontját.

Írásbeli védekezés, majd tárgyalás

Ha első fokon a tartományi bíróság jár el, akkor a szóbeli tárgyalást megelőzően az alperesnek írásbeli védekezést kell előterjesztenie a bíróság által megszabott határidőn belül. A szóbeli tárgyalásra csak ezt követően kerülhet sor.

Az első tárgyaláson a felek és a bíró jogi szempontból megvitatják az ügyet, és megkísérelnek egyezséget kötni. Ha ez nem sikerül, akkor a felek egyetértése esetén a bíróság bizonyítási eljárást rendel el. A bizonyítékokat a feleknek kell beszerezni, és a bíróság elé tárni. Bizonyítási eszközök lehetnek okiratok, tanúk, szakértői vélemények, szemle stb. Ha a bíróság megítélése szerint az ügy megérett a határozathozatalra, akkor végzéssel berekesztik a tárgyalást. Az ítéletet szóban hirdetik ki, vagy későbbi időpontban írásba foglalva adják át.

Fellebbezés

Fellebbezni természetesen itt is lehet, mégpedig a helyi bíróság előtt indult ügyben a tartományi bírósághoz, a tartományi bíróság előtt indult ügyben pedig a tartományi felsőbb bírósághoz. Jogkérdésben a jogerős ítélet is megtámadható a szövetségi legfelsőbb bíróság előtt.

Perköltségek

A költségeket a pervesztes fél viseli. A költségek részét képezik az eljárás során felmerült költségek (pl. illetékek, a tanúmeghallgatás költségei stb.) és a jogi képviselet költségei (ügyvédi munkadíj). A perköltség részét képezik az eljárás megindítása előtt a perrel kapcsolatosan felmerült költségek is (pl. előzetes egyeztetések költségei, előzetes bizonyítás költségei stb.). Részleges pernyertesség esetén a költségviselés a pernyertesség-pervesztesség arányához igazodik.

Fizetési meghagyásos eljárás

Ausztriában kötelező fizetési meghagyásos eljárást lefolytatni a perindítás előtt, ha az alperes lakóhelye Ausztriában van, és a követelt összeg nem haladja meg a 30 000 eurót. A fizetési meghagyásos eljárás elektronikus formában folyik. A bíróság a kötelezett előzetes meghallgatása nélkül kibocsát egy fizetési felhívást, hogy a kötelezett 14 napon belül fizesse meg a követelt összeget és az eljárás költségeit. A meghagyást ellátják azzal a figyelmeztetéssel, hogy a kézbesítéstől számított 4 héten belül ellentmondásnak van helye. Az ellentmondást nem kell megindokolni, és a helyi bíróság előtti eljárásban a jogi képviselet sem kötelező.

Franciaország

Peres eljárás

Franciaországban polgári ügyekben első fokon a Tribunal d'Instance (helyi bíróság) vagy a Tribunal de Grand Instance (megyei bíróság) jár el.

Kötelező jogi képviselet

A megyei bíróság előtt kötelező a jogi képviselet.

Ügyértéktől függő hatáskör

A hatáskör az ügyértéktől függ. 7600 euró fölött a "Tribunal de Grande Instance" rendelkezik hatáskörrel. Abban az esetben is ez a bíróság jár el, ha a felperes nem határozza meg az ügyértéket. Ingatlanok zálogbavételével kapcsolatos ügyben a Tribunal de Grande Instance kizárólagos hatáskörrel rendelkezik. Egyéb ügyekben a Tribunal d'Instance jár el.

Illetékesség

Az illetékességet alapvetően az alperes lakó-, illetve székhelye határozza meg. Kisegítő szabályokat persze a francia perrend is ismer: pl. ingatlannal kapcsolatos perekben az ingatlan fekvése szerinti bíróság is eljárhat.

A keresetlevél benyújtása

A per itt is keresetlevél benyújtásával indul, de a keresetlevelet a felperesnek nem a bíróságon kell benyújtani, hanem meg kell küldeni az alperesnek (assignation ou requête conjointe), egy másolatot pedig a bíróságnak.

A keresetlevél tartalmaz egy felszólítást, hogy az alperes 14 napon belül bízzon meg egy ügyvédet, aki ezt követően átveszi a peres iratokat.

A keresetlevélben meg kell jelölni:

– az illetékes bíróságot,

– a kereset tárgyát (l'objet de la demande),

– utalást arra, hogy adott esetben az alperes távollétében is kérik a határozathozatalt,

– az ingatlan adatait, ha az a per tárgya, valamint

– a kereset indokait.

Eljárás a Tribunal de Grande Instance előtt

Itt minden esetben írásbeli előkészítéssel indul az ügy. Az ezt követő eljárásnak három formája van:

Az eljáró tanács elnöke dönthet úgy, hogy az írásbeli anyag alapján az ügy megérett a határozathozatalra. Ebben az esetben a határozat kihirdetésére tűz ki időpontot. Ítéletre csak akkor kerül sor, ha az alperes jelen van a tárgyaláson, de erről a bíróság gondoskodik.

A bíróság dönthet úgy is, hogy az ügy még nem teljesen alkalmas határozathozatalra, mert bizonyos tényállási elemeket tisztázni kell. Ebben az esetben határidőt szab az ügyvédek számára, hogy ezt további írásbeli előkészítés útján megtegyék.

Végül úgy is dönthet az eljáró bíróság, hogy az ügyet átadja előkészítésre egy másik bírónak. A megbízott bíró feladata a peranyag átvizsgálása, rendezése, a szóbeli tárgyalás előkészítése. Erre többnyire bonyolult és komplex ügyekben kerülhet sor.

A döntés mindig szóbeli tárgyaláson születik.

Eljárás a Tribunal d'Instance előtt

A Tribunal d'Instance előtti eljárás egyszerűbb és olcsóbb. Akit bepereltek, először egy felszólítást, "mise en demeure"-t kap ajánlott, tértivevényes levélben. A jogi képviselet sem kötelező. Az eljárás kizárólag szóbeli. A bíró feladata, hogy egyezséget hozzon létre a felek közt. Persze ha ez nem sikerül, akkor ítéletet hoznak.

Perköltségek

Az eljárás költségeit a pervesztes viseli. Ez alól azonban az ügyvédi költségek kivételt képeznek, mert a jogi képviselet költségeit alapvetően minden fél maga viseli.

Fizetési meghagyásos eljárás (procédures d'injonction de payer)

Fizetési meghagyás kibocsátását kizárólag nem vitatott követelés esetén lehet kérni. Előfeltétel, hogy a követelés

– szerződéses kötelezettségből eredjen, és egyértelműen meghatározható legyen, vagy

– a fizetési kötelezettség számlából, váltóból, csekkből vagy elismert követelésből eredjen.

A kérelmet a bizonyítékokkal együtt a Tribunal d'Instance vagy a Tribunal de Commerce előtt kell előterjeszteni, utóbbinál azonban csak akkor, ha gazdasági ügyről van szó. Az illetékességet az adós lakóhelye (székhelye) határozza meg.

Ha a bíróság megalapozottnak találja a kérelmet, kiadja a fizetési meghagyást (ordonnance portant injonction de payer), amelyet a végrehajtó kézbesít az adósnak, aki egy hónapon belül ellentmondással (opposition) élhet. Ebben az esetben egy egyezségi tárgyalásra kerül sor, amelynek eredménytelensége esetén a bíróság dönt. Ha az adós nem él ellentmondással, a kérelmezőnek egy hónapon belül kérni kell a fizetési meghagyás végrehajthatóvá nyilvánítását, és ezt követően kerülhet sor a végrehajtásra.

Olaszország

Polgári ügyekben első fokon a helyi bíróság (giudice di pace) vagy a tartományi bíróság (Tribunale) jár el. A helyi bíróság hatáskörébe a 2582 euró alatti, illetve közlekedési balesetből eredő kártérítési követelés esetén 15 493 euró alatti ügyek tartoznak.

A helyi bíróság ítélete ellen fellebbezni a tartományi bírósághoz, míg a tartományi bíróság ítélete ellen a tartományi felsőbb bírósághoz (Corte d'appello) lehet. A tartományi felsőbb bíróság hatáskörébe tartozik a külföldi határozatok végrehajtás céljából történő elismerése és záradékolása is.

A legfelsőbb bírói fórum a Semmítőszék (Corte suprema di cassazione), amely felülvizsgálati ügyekben jár el.

Ügyvédkényszer

Az olasz bíróságok előtt ügyvédkényszer van, kivéve azon munkaügyi vitákat, melyek értéke 129 euró alatt marad, valamint a helyi bíróság előtt indult 516 euró alatti ügyeket.

Jogi képviseletre Olaszországban alapvetően ügyvédek jogosultak, de adóügyekben pénzügyi és adótanácsadók (Ragionieri és Dottori Commercialisti) is.

Az ügyvédi munkadíjakat törvény szabályozza. Sikerdíj kikötésére nincs lehetőség. Az ügyvédi munkadíj összege az ügyértékhez igazodik, az óradíj nem jellemző.

A perköltséget a pervesztes fél viseli, de ettől a bíróság eltérhet, ha azt az ügy körülményei indokolják és ez méltányos.

Egyesült Királyság

Nagy-Britanniában alapvető problémát jelent a perindítás előtt az ügyvédválasztás.

Kétféle ügyvédtípus közt kell különbséget tenni: a solicitor és a barrister között.

A solicitor olyan ügyvéd, aki munkaviszonyban vagy partnerként dolgozik egy jogi cégnél (law firm), és feladata a kapcsolattartás az ügyféllel, illetve a per előkészítése.

A barrister egy ügyvédi közösség (chambers) tagjaként, de önállóan (self employed) tevékenykedik. A barrister képviseli az ügyfelet a bíróság előtt, de az ügyféllel közvetlenül nem tart kapcsolatot, azt megteszi helyette a solicitor. A barrister még a munkadíjáról sem tárgyal az ügyféllel, ez a clerk (a barrister irodai alkalmazottja) feladata.

2004 júliusa óta fennáll az az idő- és költségkímélő lehetőség, hogy a megbízók közvetlenül egy barristerrel vegyék fel a kapcsolatot, anélkül hogy ezt megelőzően egy solicitor bekapcsolódna az ügybe. A barrister ebben az esetben sem látja el a solicitor munkáját, hanem csak saját tevékenységét folytatja, ami a tárgyaláson történő képviseletre korlátozódik. A közvetlen kapcsolatfelvétel lehetősége tehát csak azon ügyfelek számára adott, akik saját ügyüket önállóan és megfelelő módon előkészítették a tárgyalásra. Akinek azonban tanácsadásra is szüksége van, először továbbra is solicitorhoz kell fordulnia.

Háromszintű bírósági rendszer

A bírósági rendszer Angliában háromszintű. Kisebb jelentőségű ügyekben első fokon a County Courts jár el, ahol nem hivatásos bírák, hanem kiválasztott ügyvédek (Recorder) ítélkeznek. Egyéb ügyekben az elsőfokú bíróság a High Court, amelytől a Londoni Court of Appealhez lehet fellebbezni. A legfelsőbb bíróság feladatait a House of Lords látja el, amely az egyetlen az Egyesült Királyság területén, amely skót és angol ügyeket egyaránt elbírálhat.

Az angol jogrendszerben a fellebbezési jog azonban nem automatikus. Amennyiben valamelyik fél az elsőfokú ítélet ellen fellebbezni szeretne, akkor ehhez az elsőfokú bírótól kell engedélyt kérnie, illetve a Court of Appealhez (Fellebbviteli Bíróság) fordulhat, de egyáltalán nem biztos, hogy engedélyezik a másodfokú eljárást.

A per menete

Angliában a pert megelőzően az eljárási bíró (aki nem feltétlenül ugyanaz, mint aki később ítélkezik) ún. case management conference-re (ügykezelési megbeszélésre) hívja össze az ügyvédeket, hogy megbeszéljék, kitől mit vár még a bíróság az ügyben, illetve egyeztessék azt is, körülbelül mennyi ideig tart majd az eljárás, és mikor veszi kezdetét. Ezt követően kerül sor a tárgyalás kitűzésére. Az ügyet a bíró annak terjedelméhez igazodva tűzi ki, az ügyvédekkel történt egyeztetést követően. Ha az ügy egyszerű, akkor fél napra, ha bonyolultabb, akkor akár több hétre. Ez alatt az idő alatt a bíró csak azzal az egy perrel foglalkozik, egészen az elsőfokú eljárás ítélettel történő befejezéséig.

Előzetes egyeztetés

A magyar gyakorlathoz képest teljesen szokatlan, hogy a feleknek valamennyi bizonyítékot már az első tárgyalást megelőzően fel kell tárni egymás és a bíróság előtt is. Ráadásul ez a szabály nemcsak az elmélet szintjén érvényesül, hanem a gyakorlatban is maradéktalanul alkalmazzák. Az első érdemi tárgyalást megelőzi egy olyan egyeztetési folyamat, amelynek keretében mindkét fél az ügyre vonatkozó összes információit, bizonyítékait közli a másik féllel és a bírósággal. Az előzetes egyeztetés során be nem mutatott bizonyítékot később már nem lehet felhasználni, vagy csak igen magas összegű bírság megfizetésével.

Az előzetes egyeztetést a feleket képviselő solicitorok végzik. Az ügyek jelentős hányada az előzetes egyeztetés fázisában véget is ér. Az egyezségkötések nagy számának oka egyébként a perköltségek rendkívül magas összege.

Az Egyesült Királyságban nincs hivatalos ügyvédi díjszabás. A díjak az ügy időigényességétől függnek. Egy jobb ügyvédi irodában az óradíjak a 300 fontot is elérhetik. Sőt London bizonyos részeiben még ennél is magasabbak. A sikerdíjas megállapodások (conditional fee agreement) száma folyamatosan növekszik.

A perindítás előtt figyelembe kell venni, hogy a pervesztes fél sem kötelezhető az eljárási költségek több mint kétharmadának megfizetésére. Ezért célszerű a várható költségek mértékét előre tisztázni.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. szeptember 1.) vegye figyelembe!