Pénztári szféra 2007

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. szeptember 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 111. számában (2007. szeptember 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A pénztárakat érintő cikk aktualitását az eltelt időben bekövetkezett jogszabályváltozásokkal kapcsolatos tudnivalók áttekintése, megismertetése adja. Az írás az egyes pénztártípusokra vonatkozó szabályozás - foglalkoztatókat és pénztártagokat érintő - legfontosabb változásait foglalja össze.

A pénztári rendszert érintő áttekintés során a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj-tv.) és a végrehajtásáról rendelkező 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet (R.), a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (Mpt.) és az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (Öpt.) legfontosabb új rendelkezéseit ismertetjük.

A magánnyugdíjpénztár

A magánnyugdíj a Magyarországon 1998. január 1-jétől bevezetésre került ún. vegyes finanszírozású nyugdíjrendszer egyik alrendszere, más néven pillére. 1998. január 1-jétől kezdődően az állami nyugdíjrendszer két pillére, azaz a felosztó-kirovó finanszírozású, kötelező részvételű társadalombiztosítási nyugdíj és a kötelező részvételű tőkefedezeti finanszírozású magánnyugdíj egymást kiegészítve biztosítja a jövőbeni nyugdíjszolgáltatásokat.

Az új, ún. vegyes finanszírozású nyugdíjrendszerben való részvétel a pályakezdő fiatalok számára kötelező, az aktív életkorban lévők pedig önkéntesen beléphettek, és meghatározott ideig (a bevezetést követően két évig) választhattak a két nyugdíjrendszer között. A szabályozásban időközben bekövetkezett változásokra tekintettel jelenleg is van lehetőség meghatározott feltételek mellett önkéntesen belépni magánnyugdíjpénztárba, és így az új nyugdíjrendszer tagjává válni.

2006. év végén a magán-nyugdíjpénztári ág 2,65 millió tag 1590 milliárd forintnyi nyugdíj-megtakarítását menedzselte. Az év során egy új szereplő kezdte meg tevékenységét, így az év végén már 19 pénztár működött a piacon. A magán-nyugdíjpénztári terület koncentráltsága továbbra is magas, az öt legnagyobb piaci szereplőnél koncentrálódott a teljes tagság 83 százaléka, illetve a pénztári vagyon 80 százaléka. A magán-nyugdíjpénztári portfóliókon belül 2006-ban is az állampapír-befektetések voltak meghatározóak. A magán-nyugdíjpénztári ág átlagos nettó hozama 8,2 százalék volt, amely a legtöbb pénztár esetében pozitív reálhozamot eredményezett.

Bővebb információ és a pénztárakkal kapcsolatos további tájékoztatás (statisztikai adatok, jelentések, összehasonlító táblák) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete internetes honlapján (www.pszaf.hu) található.

Változások a magán-nyugdíjpénztári szabályozásban

A magán-nyugdíjpénztári befektetési tevékenység hatékonyságát javítandó, bevezették a választható portfóliók rendszerét 2007-től kezdődően önkéntes alapon, 2009-től pedig már kötelező jelleggel.

A jogszabályi változtatások másik része a pénztári tevékenységgel kapcsolatos költségek csökkentését célozta meg. A magán-nyugdíjpénztári tagdíjak beszedésének egyszerűsödését és költségeinek csökkenését segíti elő a központosított tagdíjbevallási és -befizetési rendszer bevezetése, amely a tagdíjbefizetések beszedését - amit korábban közvetlenül a pénztárak végeztek - 2007 elejétől az APEH feladatkörei közé delegálta. A változtatás hosszú távon mind a munkáltatók, mind a pénztárak számára előnyösebb feltételeket teremt, a csökkenő költségeknek, az adminisztráció egyszerűsödésének és a tagdíjak javuló behajthatóságának köszönhetően.

Központosított tagdíjbevallási és -befizetési rendszer általános rendelkezései

2007. január 1-jével megvalósult a magán-nyugdíjpénztári tagdíjbevallás és a járulékbevallás integrációja, ezzel hosszú távon a foglalkoztatók és a pénztárak adminisztrációs terhei jelentős mértékben csökkentek.

A magán-nyugdíjpénztári tagdíjbevallás az adó- és járulékbevallás szerves része, a tagdíjat (tagdíj-kiegészítést) azonban továbbra is forintban kell bevallani és befizetni az adóhatósághoz. Az új rendszerű bevallás és befizetés a 2007. januári bevallási időszakra első alkalommal 2007. február 12-én volt esedékes.

A tagdíjat és a tagdíjjal összefüggésben felszámított késedelmi pótlékot, önellenőrzési pótlékot az APEH-nek kell megfizetni, a Magyar Államkincstárnál pénztáranként megnyitott új tagdíjbeszedési, késedelmi pótlék és önellenőrzési pótlék számlákra. Továbbra is a pénztárak feladata marad azonban a bevallási és befizetési adatok egyeztetését követően a befizetett összegek jóváírása a tagok egyéni számláján.

A bevallás az adóhatósághoz kizárólag elektronikus úton nyújtható be.

A foglalkoztató kötelezettségei

Az új rendelkezések szerint a foglalkoztató a biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott, elszámolt), járulékalapot képező jövedelem alapján köteles a társadalombiztosítási járulékot, az egészségbiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot és a tagdíjat (tagdíj-kiegészítést) megállapítani, és a biztosítottat terhelő járulékot és tagdíjat, a pénztártag által vállalt tagdíj-kiegészítést levonni. A megállapított tárgyhavi járulékot és tagdíjat (tagdíj-kiegészítést) az Art. 31. §-ának (2) bekezdésében és 2. számú mellékletében meghatározottak szerint kell a tárgyhónapot követő hónap 12-éig bevallani, illetőleg megfizetni az állami adóhatóságnak [Tbj-tv. 50. § (1) bekezdés].

A 2007. január 1-jétől kezdődő bevallási időszak(ok)ra vonatkozóan a magán-nyugdíjpénztári tagdíj fizetési kötelezettségét, a késedelmi és az önellenőrzési pótlékot az állami adóhatóság nevén, a kincstár által vezetett, magán-nyugdíjpénztáranként megnyitott tagdíjbeszedési, késedelmi és önellenőrzési pótlék számlákra kell teljesíteni. A számlaszámokat az APEH hivatalos lapjában, az Adó és Ellenőrzési Értesítőben tette közzé, továbbá azok megtalálhatók az APEH honlapján is, a www.apeh.hu/szamlaszamok címszó alatt.

A Kincstár és az adóhatóság feladata

A Kincstár a tagdíjat, a késedelmi és az önellenőrzési pótlékot haladéktalanul átutalja a magánnyugdíjpénztárnak, egyidejűleg a befizetés adatairól elektronikus úton adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére. Az állami adóhatóság a befizetés adatait elektronikus úton továbbítja a magánnyugdíjpénztárak részére.

Az adóhatóság a tagdíjat, a foglalkoztató és a tag által fizetett tagdíj-kiegészítést, a tagdíjjal összefüggésben felszámított késedelmi pótlékot és önellenőrzési pótlékot az egyéb adóktól, járulékoktól elkülönítetten tartja nyilván.

A járulék mértéke

A járulék- és tagdíjfizetési kötelezettség megállapítása során továbbra is főszabályként érvényesül a Tbj-tv. 18. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés, mely szerint a járulékokat a járulékalapot képező jövedelem kifizetésekor irányadó járulékmértékek (tagdíjmérték) szerint kell megállapítani.

A visszamenőleges időre (évre, évekre) vonatkozó kifizetések után fennálló kötelezettség megállapítása során, a járulékfizetési felső határ megállapításánál figyelembe kell venni a Tbj-tv. végrehajtásáról rendelkező 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 4/A § (2) bekezdésének előírását is. A járulékfizetési felső határ megállapítása szempontjából, az esedékességet követő időpontban kifizetett járulékalapot képező jövedelmet, a járulékfizetési felső határig arra az évre kell figyelembe venni, amely évre azt kifizették. (E rendelkezésnek abból a szempontból van jelentősége, hogy a járulékfizetési felső határ figyelembevételével van-e tagdíjfizetési kötelezettség az adott juttatás után.)

Az Mpt. 26. §-a szerinti kötelezettségvállalás alapján megállapított tagdíj-kiegészítés bevallására, megfizetésére a tagdíjra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

Speciális szabály - tagdíjtúlfizetés elszámolása

A tagdíjfizetési kötelezettségre alapvetően a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a túlfizetésként jelentkező összeget a magánnyugdíjpénztár a foglalkoztatón keresztül fizeti vissza a tagnak (Tbj-tv. 33. §).

Megjegyezzük, hogy a tagdíjtúlfizetés "fogalma" (és a tagdíjtúlfizetés rendezésére vonatkozó szabályozás) nem azonos azzal az esettel, amikor egy téves befizetés (átutalás) miatt a pénztári tagdíjszámlán túlfizetés jelentkezik. (Egy esetleges téves átutalást minden esetben az adóhatóságtól kell visszaigényelni.)

A tagdíjtúlfizetés jelen esetben egy adott pénztártag vonatkozásában értelmezendő, ezért az a korábbi bevallás önellenőrzésével, és/vagy a tagra vonatkozó helyesbítés benyújtásával rendezhető, a következő szabályok szerint.

A 2007. január 1-jétől hatályos rendelkezések szerint a tagdíjtúlfizetés elszámolása az adóhatósághoz történő önellenőrzés benyújtásával tagonkénti kimutatásban történik. Az állami adóhatóság a foglalkoztató rendelkezése alapján a túlfizetés összegét a következő esedékes fizetési kötelezettségbe beszámítja, vagy az adóhatóság adatszolgáltatása alapján a magánnyugdíjpénztár - az adóhatóságon "keresztül" - visszatéríti. Ez utóbbira akkor kerül sor, ha a foglalkoztatónak a túlfizetés rendezésekor nincs már az adott pénztárhoz tagdíjfizetési kötelezettsége, így a "betudásra" nem is kerülhet sor.

Ha a biztosított pénztártagsági jogviszonya az önellenőrzés, illetőleg a tagdíjtúlfizetés megállapításának időpontjában a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépése miatt már nem áll fenn, és a tag egyéni számlakövetelése már átutalásra került, a tagdíjtúlfizetés önellenőrzéssel megállapított összegét a foglalkoztató a nyugdíjjárulék-kötelezettség önellenőrzése során érvényesíti.

2007. január 1-jétől hatályos rendelkezések szerint ha az egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban álló biztosított a járulékfizetési felső határnál [Tbj-tv. 24. §-a (2), 27. §-a (2), 29. §-a (3) és 31. §-a (1) bekezdése] magasabb összeg után fizetett tagdíjat (tagdíj-kiegészítést), a különbözetet a pénztártag nyilatkozata alapján a járulékfizetési felső határ elérését követően tagdíjbevallást és -befizetést teljesítő foglalkoztató(k)nak kell elszámolnia, és azt a biztosított részére visszafizetni.

A foglalkoztató a jogszabályban előírt igazolás kézhezvételét követő 15 napon belül köteles a tagdíj (tagdíj-kiegészítés) különbözetét a biztosítottnak visszafizetni, és a többletbefizetés (túlfizetés) összegét az Art. szabályai szerinti önellenőrzés és a tagra vonatkozó helyesbítés benyújtása mellett a következő havi tagdíjbefizetésnél elszámolni (a befizetendő tagdíjat a túlfizetés összegével csökkenteni).

Tagdíjfizetési kötelezettség hiányában a túlfizetés összegét a magánnyugdíjpénztár - amennyiben a foglalkoztatónak tagdíjtartozása nincs - az APEH által teljesített adatszolgáltatás alapján a foglalkoztató kérelmére 30 napon belül - az adóhatóságon "keresztül" - visszautalja. Az elszámolásra annál a magánnyugdíjpénztárnál kerül sor, ahol a pénztártag tagsági jogviszonya az önellenőrzés, helyesbítés benyújtásának időpontjában fennáll.

Ha az egyéni vállalkozó egyidejűleg több, egyéb biztosítással járó jogviszonyban is áll, a foglalkoztatóra előírt kötelezettségek azt a foglalkoztatót terhelik, ahol az egyéni vállalkozó foglalkoztatása a heti 36 órát eléri. Ennek hiányában az elszámolás az egyéni vállalkozót terheli.

Az új rendelkezéseket a 2007. január 1-jétől kezdődő bevallási időszakban keletkezett túlfizetés elszámolására kell alkalmazni. (2007. január 1-jét megelőző bevallási időszakban keletkezett túlfizetés rendezésére az önellenőrzést még a magánnyugdíjpénztárhoz kell benyújtani.)

Speciális szabály - a nyugdíjjárulék és a magán-nyugdíjpénztári tagdíj utólagos elszámolása

2007. január 1-jétől a 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 5/B. §-a tartalmazza a nyugdíjjárulék és tagdíj utólagos elszámolására vonatkozó szabályokat.

E rendelkezés szerint, amennyiben a biztosított egyidejűleg magánnyugdíjpénztár tagja is, azonban a tagdíjfizetési kötelezettség kezdetét követően a Tbj-tv. 19. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti teljes mértékű (8,5 százalék) nyugdíjjárulékot fizetett, a nyugdíjjárulék-túlfizetés összegét a foglalkoztató (egyéni vállalkozó) az adóhatósággal az Art. szabályai szerint elszámolja, önellenőrzi, és azt a pénztártagság tényének tudomására jutását (igazolását) követő hónap 12. napjáig tagdíj címén a Tbj-tv. 50. §-ában foglaltak szerint az adóhatósághoz vallja be és fizeti meg.

Fontos tudni, hogy az elszámolás esedékessége ez esetben a pénztártagság tényének a foglalkoztató tudomására jutását (igazolását) követő hónap 12. napja. Ha például a 2005. január 1-jétől fennálló pénztártagság ténye 2007. július hónapban jut a foglalkoztató tudomására, az elszámolás esedékessége 2007. augusztus 12. Az elszámolást, a tagdíjbevallást és -befizetést ilyen esetben az adóhatóság részére kell teljesíteni.

Miután az elszámolás esedékessége a pénztártagság tényének tudomására jutását (igazolását) követő hónap 12. napja, így a bevallásra kötelezett a visszamenőleges időszakra vonatkozó tagdíjat is a tárgyhónapra vonatkozó bevallásában vallja be oly módon, hogy a tárgyhavi tagdíjra és az elszámolás időszakára, azaz a tárgyhónaptól eltérő időszakra vonatkozó tagdíjbevallási adatok megbontásra kerülnek, a jogviszony időtartamának megjelölésével.

Erre a foglalkoztatók 0708-as számú havi bevallásában, a magánszemélyenkénti bevallási lapok, azaz a 0708-08-01-es tárgyhavi járulékok és tagdíj, valamint a 0708-09-01-es tárgyhótól eltérő időszakra vonatkozó tárgyhavi "kifizetések"-re (ez esetben elszámolásra) vonatkozó lapok megfelelő kitöltésével van lehetőség.

Az elszámolásra a foglalkoztató az elévülési időn belül kötelezett, ezért az elszámolás több évet és eltérő tagdíjmértéket is érinthet. Ilyen esetben a bevallásnak a tárgyhónaptól eltérő időszakra vonatkozó bevallási adatokat tartalmazó lapjait (0708-09-01) évenkénti bontásban kell elkészíteni, az adott évben hatályos tagdíjmértéknek megfelelően.

A nyugdíjjárulék-túlfizetés önellenőrzése

A nyugdíjjárulék-túlfizetés önellenőrzését a foglalkoztató egyidejűleg az Art. általános szabályai szerint végzi el. Ha az elszámolás a nyugdíjjárulék tekintetében adóhatósági ellenőrzéssel lezárt időszakot érint, a foglalkoztató a nyugdíjjárulék-túlfizetés rendezése érdekében az ellenőrzéssel lezárt időszak ismételt ellenőrzését kérheti az adóhatóságtól.

Az előzőek szerinti elszámolásra (bevallásra) a foglalkoztató nem kötelezett, ha a biztosított magán-nyugdíjpénztári tagsága a pénztártagság tényének tudomására jutása (igazolása) időpontjában a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépése miatt már nem áll fenn.

Abban az esetben azonban, ha a foglalkoztatónak már korábban tudomása volt arról, hogy a dolgozó magánnyugdíjpénztárba belépett, de a tagdíj bevallását a magánnyugdíjpénztárhoz elmulasztotta beadni, az előzőekben ismertetett eljárás nem alkalmazható. Ebben az esetben a munkáltatónak az érintett magánnyugdíjpénztár részére az eredeti esedékességkor elmulasztott bevallását kell pótolnia (azaz pótbevallást kell benyújtania) a tagdíj vonatkozásában.

Speciális szabály - a nyugdíjjárulék és a tagdíj ún. "arányos elszámolása"

A rendelkezést kizárólag a magánnyugdíjpénztárba önkéntesen belépők esetében lehet (illetőleg kell) alkalmazni. 2007. január 1-jétől a 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 5/B. §-a tartalmazza a nyugdíjjárulék és tagdíj arányos elszámolásának szabályát.

E rendelkezés alapján, ha a magán-nyugdíjpénztári rendszert önkéntesen választó biztosított járulékköteles jövedelméből a foglalkoztató a járulékfizetési felső határnak megfelelő nyugdíjjárulékot részben vagy egészben levonta, és azt a magán-nyugdíjpénztári tagság létesítését megelőzően a Nyugdíj-biztosítási Alap részére megfizette, a Tbj-tv. 19. § (2) bekezdésének a) pontja alapján levont járulékösszeget a Tbj-tv. 19. § (2) bekezdésének b) pontjában, valamint a Tbj-tv. 33. § (1) bekezdésében meghatározott arányban meg kell osztani a biztosítási, illetőleg a tagsági jogviszony időtartamának megfelelően.

Az arányos elszámolás alapja

Az arányos elszámolás elvégzéséhez meg kell állapítani az adott biztosítási jogviszony tárgyévi azon naptári napjainak számát, amely időtartam alatt a biztosított

- kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer hatálya alá tartozott, és nyugdíjjárulék fizetésére, továbbá

- a magán-nyugdíjpénztári tagdíj fizetésének kötelezettsége alá eső időtartam azon naptári napjainak számát, amely alatt a biztosított egyidejűleg nyugdíjjárulék és tagdíj fizetésére

volt kötelezett.

E napoknak és a járulékfizetési felső határ napi összegének a szorzata adja a társadalombiztosítási nyugdíjjárulék, illetőleg a társadalombiztosítási nyugdíjjárulék és a magán-nyugdíjpénztári tagdíj fizetése szempontjából figyelembe vehető felső határt.

Az előzőek szerint megállapított felső határok figyelembevételével kell az arányos elszámolást teljesíteni oly módon, hogy a túlfizetésként jelentkező nyugdíjjárulék összegét az illetékes állami adóhatósággal kell az Art. szabályai szerint elszámolni, önellenőrizni, és azt tagdíj címén a következő tárgyhavi bevallásban a Tbj-tv. 50. §-a szerint az adóhatósághoz bevallani és megfizetni.

Arányos elszámolás pályakezdő esetében

Pályakezdők esetében e szabály nem kerülhet alkalmazásra, hiszen ott a biztosítási jogviszony kezdete, a tagsági jogviszony és a tagdíjfizetés kezdete is törvényszerűen egybeesik. Ugyancsak nem került sor e szabály alkalmazására, amennyiben a biztosított a pénztártagsága létrejöttét követően változtatott munkahelyet, hiszen az új biztosítási jogviszonyban a tagdíjfizetés és a járulékfizetés kezdőnapja azonos, így a tagdíj- és járulékfizetési felső határ is megegyezik.

Átmeneti szabályok

Fontos átmeneti rendelkezés, hogy a 2006. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni az ezen időpontot megelőző bevallási időszakra vonatkozó magán-nyugdíjpénztári tagdíj megfizetésére, a bevallás pótlására, a bevallás önellenőrzéssel történő helyesbítésére, valamint a tagdíjbevallás ellenőrzésére és a tagdíjtartozás végrehajtására irányuló adóhatósági megkeresésekre.

Amennyiben tehát a foglalkoztató a 2006. december 31-e előtti bevallási időszak vonatkozásában kíván önellenőrizni, vagy pótló bevallást beadni, úgy a 2006-ban hatályos szabályokat kell alkalmaznia, azaz a "régi" nyomtatványokon, a "régi" programmal kell a bevallást, önellenőrzést a magánnyugdíjpénztárakhoz benyújtani, illetve a "régi" pénztári számlaszámokra kell a befizetést teljesíteni.

Ha a tagdíjtúlfizetés 2006. december 31. előtti időszakban keletkezett, és a foglalkoztató az önellenőrzését a 2006. december 31-éig terjedő bevallási időszakra vonatkozóan a magánnyugdíjpénztárhoz 2007. évben vagy azt követően nyújtja be, a többletbefizetés összegét az önellenőrzés benyújtásával egyidejűleg a magánnyugdíjpénztártól kell visszaigényelnie. Ez esetben ugyanis már nem lehet szó a túlfizetés "betudásáról", tekintettel arra, hogy a havi tagdíjbevallást és -befizetést 2007. évtől már az adóhatóság részére kell teljesíteni. A foglalkoztató ez esetben is a jogszabályban előírt igazolás kézhezvételét követő 15 napon belül köteles a tagdíjkülönbözetet a biztosítottnak visszafizetni.

Megváltozott pénztári eljárások a központosított tagdíjbevallási és -befizetési rendszerben

A központosított tagdíjbevallási és -befizetési rendszer bevezetésével alapvetően megváltozik a pénztári eljárás. A pénztárak az egyeztetéseket - főszabályként - nem a foglalkoztatóval, hanem az adóhatósággal folytatják le.

A pénztár eljárása

A magánnyugdíjpénztár, az állami adóhatóság által a tagdíjbevallásokról teljesített adatszolgáltatás és a tagdíj (késedelmi pótlék, önellenőrzési pótlék) átutalásának adatait bevallási időszakonként, az adott foglalkoztató és a foglalkoztatóhoz tartozó tagok vonatkozásában az adatszolgáltatás beérkezését követő hónap utolsó napjáig egyezteti.

Ha a magánnyugdíjpénztár a bevallás és a befizetés adatai között eltérést állapít meg, tagdíj bevallására, befizetésére nem került sor, egyeztetést kezdeményez az állami adóhatósággal.

Az adóhatóság megkeresése, értesítése

A magánnyugdíjpénztár az egyeztetés lefolytatása iránti kérelemben az állami adóhatóságot keresi meg, ha a saját nyilvántartása, az adóhatóság adatszolgáltatása és a tagdíjfizetés között eltérést, vagy a bevallási kötelezettség téves, hibás vagy hiányos teljesítését állapítja meg, továbbá ha a nála nyilvántartott pénztártagra a tárgyévre vonatkozóan vagy a tárgyévben adatszolgáltatás, valamint befizetés sem érkezett, és ennek oka a pénztárnál nem ismert.

A vonatkozó jogszabályok a pénztári megkeresés tartalmi elemeit részletesen meghatározzák. A megkeresést a magánnyugdíjpénztár a pénztárnál lefolytatott egyeztetést követően - kivéve ha a pénztártagra vonatkozóan a tárgyévre vagy a tárgyévben sem adatszolgáltatás, sem befizetés nem érkezett - havonta, az adatátadás módjára kötött megállapodásban foglaltaknak megfelelően elektronikus úton küldi meg az adóhatóságnak, az egyeztetett időszakban feltárt hiba, hiányosság esetén az egyeztetést követő hónap utolsó napjáig.

Egyéni számlák vizsgálata évente egyszer

A pénztár évente egy alkalommal az egyéni számlaértesítő kiküldését megelőzően köteles a tagok egyéni számláit felülvizsgálni, és azokat az időszakokat, amelyekre az adóhatóságtól sem adatszolgáltatás, sem befizetés nem érkezett, a biztosítotti nyilvántartás adataival a Pénztárak Központi Nyilvántartása közreműködésével egyeztetni. Az egyeztetés alapján a pénztár az általános rendelkezések szerinti megkeresést a tárgyévet követő év március 31-éig küldi meg az állami adóhatóság részére.

Téves tagdíj visszafizetése a Magyar Államkincstárnak

A pénztár részére - más pénztárnál fennálló tagsági jogviszonyra tekintettel - tévesen bevallott és befizetett tagdíjat, tagdíj-kiegészítést a pénztár, a Pénztárak Központi Nyilvántartásával (a továbbiakban: PKN) történt egyeztetést követően, külön jelöléssel haladéktalanul visszautalja a Magyar Államkincstárnál erre a célra elkülönítetten vezetett tagdíjszámlára, és erről értesíti az adóhatóságot.

A bevallás helyesbítése, befizetés átvezetése

Az értesítés alapján az állami adóhatóság a bevallás helyesbítésére és a befizetés átvezettetésére szólítja fel a foglalkoztatót. Az értesítésben fel kell tüntetni a pénztártag nevét és adóazonosító jelét, a foglalkoztató nevét, adószámát és bankszámlaszámát, és azt a bevallási időszakot, amelyre a téves bevallás vonatkozott, a téves befizetés dátumát, összegét, továbbá meg kell nevezni azt a magánnyugdíjpénztárat, ahol a pénztártagság a PKN adatai alapján fennáll.

Elkülönített tagdíjszámla

Ha a pénztár részére átutalt tagdíj sem a pénztárnál nyilvántartott foglalkoztatóra, sem pénztártagra, sem a PKN adatai alapján más pénztártagra nem azonosítható, a tagdíj összegét a magánnyugdíjpénztár a Magyar Államkincstárnál erre a célra elkülönítetten vezetett tagdíjszámlára külön jelöléssel az átutalást követő 180 napon belül visszautalja, és egyidejűleg a visszautalás tényéről értesíti az adóhatóságot.

Ha az átutalt tagdíj foglalkoztatóra (bevallóra) azonosítható, de ahhoz az APEH-tól a bevallások feldolgozását követően adatszolgáltatás nem érkezett, a pénztár az általános szabályok szerint megkereséssel értesíti az állami adóhatóságot.

A foglalkoztató értesítése

A pénztár legkésőbb a tárgyévet követő év június 30-áig írásban értesítést küld a tagdíjbevallást és -befizetést teljesítő foglalkoztatók, egyéni vállalkozók részére a tagdíjfizetési kötelezettség alapján a pénztárhoz befolyt tagdíj összegéről, a bevallási és befizetési adatok részletezésével. Az értesítésben egy teljes évre (12 hónapra) vonatkozó adatokat kell közölni.

Rendszeres egyeztetés az adóhatósággal

A pénztár évente egy alkalommal a foglalkoztatói és egyéni vállalkozói bevallási és befizetési adatokat havi bontásban, az adatátadás módjára kötött megállapodásban foglaltaknak megfelelően, elektronikus úton egyezteti az állami adóhatósággal.

Az adóhatóság eljárása

Az adóhatóság a pénztári megkeresés alapján lefolytatott egyeztetés eredményéről értesíti a pénztárat. Amennyiben a magánnyugdíjpénztár megkeresése alapján az egyeztetés nem vezet eredményre, az illetékes adóhatóság a foglalkoztató, egyéni vállalkozó tagdíjbevallási és tagdíjfizetési kötelezettsége tekintetében vizsgálatot tart, és lefolytatja az Art. szerinti eljárást, valamint annak eredményéről értesíti a pénztárat. Mulasztás megállapítása esetén határozatában a követelés jogosultjaként az eljárást kezdeményező magánnyugdíjpénztárat jelöli meg. A jogerős határozat - ha határozathozatalra nem kerül sor, a jegyzőkönyv - egy példányát megküldi az eljárást kezdeményező jogosultnak. Az adóhatóság a határozatához mellékeli a megállapítás alapját képező egyénenkénti tagdíj- és késedelmipótlék-kimutatást havi bontásban.

Az állami adóhatóság által lefolytatott eljárás eredményeként megállapított elmaradt járulék, illetőleg magán-nyugdíjpénztári tagdíj követelése kapcsán befolyt összeget a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és az érintett magánnyugdíjpénztárak között a követelés arányában osztja meg.

Az állami adóhatóság a követelés (tartozás) megtérült összegét a megtérüléstől számított 5 munkanapon belül átvezeti az érintett magánnyugdíjpénztár Magyar Államkincstárnál vezetett tagdíjbeszedési számlájára. A Magyar Államkincstár a követelés megtérült összegét haladéktalanul átutalja az érintett magánnyugdíjpénztárnak.

Az állami adóhatóság az általa indított végrehajtási eljárásról és annak eredményéről, a felszámolási eljárás során a pénztár képviseletében benyújtott hitelezői igényről, a behajtott tagdíj, késedelmi pótlék és önellenőrzési pótlék összegéről, továbbá a behajthatatlan tagdíjtartozás tényéről és összegéről havonta elektronikus úton értesíti az érintett magánnyugdíjpénztárat.

Ha az állami adóhatóság megállapítja, hogy a tagdíj és a késedelmi pótlék (önellenőrzési pótlék) számlán tartozás és túlfizetés is mutatkozik, az egyes számlák közötti rendezés, átvezetés érdekében nyilatkozatra szólítja fel a befizetésre kötelezettet. Ha a foglalkoztató a felszólításra az adott határidőn belül nem válaszol, az adóhatóság értesítése alapján a magánnyugdíjpénztár az egyik számlán lévő túlfizetést a másik számlán lévő tartozás rendezésére átvezeti.

Fontos tudni, hogy az adóhatósági eljárásban az adózás rendjéről szóló törvény szerinti fizetési könnyítés és mérséklés (elengedés) nem engedélyezhető a foglalkoztató által levont tagdíjra és az egyéni vállalkozót terhelő tagdíjtartozásra, valamint a tagdíjtartozás után felszámított késedelmi és önellenőrzési pótlékra.

Megállapodás alapján történő tagdíjfizetés

A pénztártagok megállapodása

2007. január 1-jétől ismét pontosításra kerültek a pénztártagok megállapodásának megkötésére vonatkozó szabályok is.

Megállapodást köthet a pénztárral tagdíjfizetésre az a pénztártag, aki

- időlegesen nem rendelkezik a tagdíj alapjául a Tbj-tv.-ben meghatározott járulékalapot képező jövedelemmel, vagy

- aki a Tbj-tv. 34. § (1) és (5) bekezdése szerint megállapodást köthet a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervvel társadalombiztosítási nyugellátásra.

Ez utóbbi esetben a pénztártag a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervvel kötött megállapodást köteles a magánnyugdíjpénztárnak bemutatni, illetőleg annak megszűnéséről a pénztárat haladéktalanul értesíteni.

A társadalombiztosítási nyugellátásra kötött megállapodás megszűnésével a tagdíjfizetésre kötött megállapodás is megszűnik. A társadalombiztosítási nyugellátásra kötött megállapodás megszűnéséről a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv a Felügyeletet a Tbj-tv. 41. § (5) bekezdése alapján értesíti.

A megállapodás kezdete

A tagdíjfizetésre kötött megállapodás a megkötése napján, legkorábban a tárgyhónap első napján jön létre. A tárgyhónap első napját megelőző időre megállapodás nem köthető, kivéve ha a pénztártag a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervvel kötött megállapodását a pénztárnak késedelmesen mutatja be.

Ebben az esetben a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervvel kötött megállapodás napjával lehetőség van tagdíjfizetésre is a megállapodást megkötni.

A megállapodás tartalma

A megállapodásban rendelkezni kell a tagdíj alapjáról és összegéről, és az esetleges tagdíj-kiegészítés vállalásáról is. A megállapodás megkötését követően a tagdíjat a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell az érintett magánnyugdíjpénztárhoz megfizetni. A befizetés elmulasztása - a Tbj-tv. 34. § (4) bekezdésében foglalt szünetelést kivéve - a megállapodás megszűnését vonja maga után.

A tagdíjfizetésre kötött megállapodás megszűnéséről a magánnyugdíjpénztár az illetékes nyugdíj-biztosítási igazgatási szervet értesíti.

A megállapodás szünetelése

A pénztártag a megállapodás szünetelésének kezdetét és megszűnését a magánnyugdíjpénztár részére írásban köteles bejelenteni.

A tagdíjfizetés átvállalása

A tagdíj fizetését - támogatási megállapodás alapján - a tag helyett más is átvállalhatja. A támogatás jogosultja a pénztártag. A támogatás felhasználására a tagdíjra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

A pénztártagok jogai és kötelezettségei

A pénztártag jogai

- A pénztártag, ha törvény másképp nem rendelkezik, csak egyetlen pénztár tagja lehet,

- részt vehet a pénztár szervei megválasztásában,

- megválasztható a pénztár szerveinek tagjává, illetve tisztségviselővé,

- jogosult a pénztár működésére és gazdálkodására, valamint saját követelésének mértékére vonatkozó rendszeres tájékoztatásra,

- az SzMSz szerint jogosult a pénztári nyugdíjszolgáltatások igénybevételére, valamint a pénztár ezzel összefüggő tevékenységének megismerésére.

A pénztártag kötelezettségei

A pénztártag köteles:

- tagsági viszonyát - a Tbj-tv. szerinti biztosítási jogviszonyának fennállása alatt - valamely általa választott pénztárban folyamatosan fenntartani, azaz a biztosítási jogviszonyainak változásakor a pénztártagságának tényét és a pénztár adatait új foglalkoztatójának bejelenteni,

- adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tenni, valamennyi változást, amely a pénztári jogviszonyát érinti, a pénztárnak bejelenteni,

- tagdíjat fizetni (e kötelezettség a Tbj-tv. rendelkezései alapján "közvetve" érvényesül abban az esetben, ha a tagnak foglalkoztatója van),

- foglalkoztatójának a biztosítási jogviszony létrejöttét követő 15. napon belül bejelenteni a pénztártagság tényét, annak a magánnyugdíjpénztárnak a megnevezését, címét és bankszámlájának a számát, ahol a tagsági jogviszonya a bejelentésekor fennáll. A pénztártagság tényét a belépési nyilatkozat vagy tagsági okirat bemutatásával kell igazolni,

- a jogalap nélkül felvett szolgáltatás összegét, ezek kamatait, határidőben, maradéktalanul a pénztárnak visszafizetni,

- betartani az SzMSz előírásait.

Az előzőekben foglaltak alapján, a Tbj-tv. végrehajtási rendelete az egyéni vállalkozó pénztártagok részére - meghatározott esetben - bejelentési kötelezettséget ír elő a magánnyugdíjpénztárhoz.

Az egyéni vállalkozó pénztártag kötelezettsége

Az egyéni vállalkozó pénztártag írásban köteles bejelenteni az érintett magánnyugdíjpénztárnak:

- az Mpt. 26. § (5) bekezdése alapján vállalt tagdíj-kiegészítés összegét (mértékét) és fizetésének kezdő, valamint a tagdíj-kiegészítés vállalása megszűnésének időpontját,

- a Tbj-tv. 31. § (4) bekezdés hatálya alá tartozását, azaz azt a tényt, ha egyidejűleg heti 36 órás munkaviszonyban is áll, illetőleg közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul,

- az egyszerűsített vállalkozói adó (a továbbiakban: eva) szabályai szerint adózó egyéni vállalkozó evaalanyiságának kezdetét és megszűnését,

- evaalanyiság esetén a minimum-járulékalapnál magasabb járulékalap utáni járulékfizetés vállalását. [A rendelkezést a 195/1997. (XI. 5.) Korm. rend. 19. §-a (3) bekezdése tartalmazza.]

A számlatulajdonos pénztártag jogai és kötelezettségei

Az Mpt. rendelkezései szerint azt a pénztártagot, aki a tagdíj alapjául szolgáló járulékköteles jövedelemmel (összeggel) nem rendelkezik, és tagdíj fizetésére megállapodást nem kötött, vagy részére támogatási megállapodást nem kötöttek, "számlatulajdonos" tagnak kell tekinteni. E tagot a pénztártagok jogai illetik meg és kötelezettségei terhelik azzal, hogy a számlatulajdonos nem választhat, és a pénztár szerveibe nem választható.

A számlatulajdonos tehát olyan pénztártag, aki az előzőekben felsorolt okok miatt egy adott időszakban nem fizet tagdíjat. Ilyen időszakok az életpálya alatt előfordul(hat)nak, ez alatt az időszak alatt a pénztártagsági jogviszony természetesen fennáll, az egyéni számlán felhalmozott összeg a hozamokkal növekszik.

A kedvezményezetti jelölés, az egyéni számla "örökölhetősége"

A pénztártag halála esetén az egyéni számla összege a hagyatékának nem része. Az Mpt. rendelkezései szerint a pénztártag a halála esetére természetes személy kedvezményezettet jelölhet a belépési nyilatkozaton, közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban (haláleseti kedvezményezett). A pénztártag az előzőekben meghatározott formában bármikor új kedvezményezettet jelölhet.

A kedvezményezettjelölés hatálya

A kedvezményezettjelölés a pénztár tudomásulvételével a jelölés megtételének időpontjára visszamenőlegesen válik hatályossá. A pénztár a kedvezményezett jelöléséről a tagot a záradékolt belépési nyilatkozat átadásával vagy megküldésével, illetve egyéb esetben a tudomásszerzést követő 15 napon belül a tagsági okirat megküldésével értesíti. A tagsági okiratnak tartalmaznia kell a tag adatain kívül a tag által megjelölt kedvezményezett(ek) nevét, adatait, jogosultsága arányát, a kedvezményezettjelölés időpontját.

Amennyiben a pénztártag egyidejűleg több kedvezményezettet jelöl meg, akkor ellenkező rendelkezése hiányában a megjelölt személyek egyenlő arányban válnak jogosulttá.

A kedvezményezettjelölés hatályát veszti, ha

- a pénztártag a korábbi kedvezményezett jelölését visszavonja, vagy helyette másik kedvezményezettet jelöl,

- a kedvezményezett a tag halála előtt meghal,

- a tag a kedvezményezett - a bíróság jogerős ítélete szerint - szándékos cselekménye következtében hal meg. Ebben az esetben a kedvezményezett az egyéni számlából nem részesülhet.

Több kedvezményezett esetén, ha valamely kedvezményezett meghal, akkor az egyéni számla rá eső részére a pénztártag halála időpontjában még életben lévő kedvezményezettek a részesedésük arányában lesznek jogosultak.

A kedvezményezett és az örökös

Ha a pénztártag kedvezményezettet nem jelölt, vagy a jelölés hatályát vesztette, akkor kedvezményezettnek a tag természetes személy örökösét kell tekinteni, örökrésze arányában. Az örökös jogállása a kedvezményezettével megegyezik. Ha a tagnak természetes személy örököse nincs, akkor az egyéni számlán lévő összeg a pénztárra száll, és a pénztár fedezeti tartalékán a tagok egyéni számlái és a szolgáltatási tartalékok javára a jóváírás időpontjában fennálló egyenlegek figyelembevételével kell elszámolni.

A kedvezményezett jogai

A kedvezményezett(ek) a pénztártag felhalmozási időszakban bekövetkező halálának időpontjában az egyéni számla kizárólagos tulajdonosává válik (válnak).

A kedvezményezett a jogosultságának igazolását követően írásban köteles nyilatkozni a pénztár részére, hogy az egyéni számlán rá eső részt

- egy összegben felveszi,

- a Tny. szerinti hozzátartozói nyugellátás megállapítása esetén átutaltatja a Nyugdíjbiztosítási Alap részére,

- ugyanazon pénztárnál vezetett saját egyéni számlájára átvezetteti,

- más pénztárnál vezetett egyéni számlájára átutaltatja.

A pénztár a kedvezményezett jelöléséről a nála őrzött okirat alapján, a kedvezményezett jogosultságának igazolását követően 3 munkanapon belül megteszi a kedvezményezett választásának teljesítéséhez szükséges intézkedést.

Abban az esetben, ha a kedvezményezett a hozzátartozói társadalombiztosítási nyugellátás megállapítása miatt úgy dönt, hogy az egyéni számla összegének rá eső részét a Nyugdíjbiztosítási Alap részére átutaltatja, a hozzátartozói nyugellátás összegének "teljes összegben" történő megállapításáról a nyugdíj-biztosítási szerv értesíti a magánnyugdíjpénztárat. A pénztár az értesítés kézhezvételétől számított 50 napon belül, illetve amennyiben erre nincs lehetőség, az értesítést követő 15 napon belül köteles átutalni a hozzátartozó, azaz a kedvezményezett jogszerű követelésének megfelelő összeget a Nyugdíjbiztosítási Alapba.

A kedvezményezett hozzátartozói minősége

E rendelkezéssel összefüggésben lényeges tudnivaló, hogy a kedvezményezettnek egyben a társadalombiztosításinyugdíj-törvény szerinti hozzátartozónak kell "minősülnie". A társadalombiztosításinyugdíj-törvény rendelkezései szerint hozzátartozó az elhunyt jogszerző (pénztártag) házastársa, élettársa, szülője, gyermeke. Ha az említett hozzátartozók (vagy a hozzátartozók közül a tb-ellátás szempontjából érintett személy) a pénztártagnak egyben nem kedvezményezettje (pl. a kedvezményezettek között nem szerepel a házastárs), nincs lehetősége a "teljes összegű" özvegyi nyugdíj igénybevételére. Ilyen esetben az elhunyt pénztártag egyéni számlájának nincs a hozzátartozó szempontjából "rá eső része", így nem is rendelkezhet annak átutalásáról.

Öröklési rend a pénztártag halála esetén

Összegezve tehát: a pénztártag egyéniszámla-követelésére - de kizárólag a felhalmozási időszakban bekövetkező halála esetén - az "öröklés" rendje az Mpt. rendelkezései alapján a következő:

- a kedvezményezett(ek) (ez lehet bárki, akár a törvényes örökös is),

- ha a pénztártag kedvezményezettet nem jelöl, vagy a jelölés a törvény alapján hatályát vesztette, a törvényes örökös(ök) lépnek kedvezményezetti státusba, örökrészük arányában.

Öröklés természetes személy örökös hiányában

Ha a tagnak természetes személy örököse nincs, akkor az egyéni számlán lévő összeg a pénztárra száll, és azt gyakorlatilag a pénztártagok közössége örökli.

Öröklés a szolgáltatási időszakban

Más a helyzet, ha a pénztártag halála már az ún. szolgáltatási időszakban következik be, azaz akkor, amikor már pénztári járadékszolgáltatásban részesül. Ebben az esetben ugyanis a kedvezményezett akkor részesül pénztári járadékban (kvázi örökli a járadékot), ha a pénztártag olyan járadéktípust választott, amelyben a törvényben meghatározott módon a kedvezményezett is részesül (pl. elején vagy végén határozott időtartamos életjáradék, kettő vagy több életre szóló életjáradék).

Az életjáradék folyósítása a pénztártag halála napjával megszűnik

Ha a pénztártag az életjáradékot, azaz a saját részére élete végéig folyósított járadéktípust választja, a járadék folyósítása a halála napjával megszűnik (hasonlóképpen, mint a társadalombiztosítási nyugdíj folyósítása).

A pénztártagsági jogviszony létesítése

Kötelező pénztártagság

A pályakezdők számára az ún. vegyes finanszírozású nyugdíjrendszerben való részvétel, azaz a magán-nyugdíjpénztári tagság létesítése kötelező. A biztosítottakon kívül pályakezdőnek minősül az a személy is, aki első alkalommal a Tbj-tv. 34. § (1) bekezdése szerinti megállapodás alapján válik nyugdíjszolgáltatásra jogosulttá. (Ez alól az általános rendelkezés alól csak a 2002. év volt kivétel. 2002-ben a pályakezdő fiatalok önkéntes döntésük alapján válhattak pénztártaggá.)

Tagságra kötelezett pályakezdő

Tagságra kötelezett pályakezdő az a természetes személy (állampolgárságára tekintet nélkül!), aki Magyarországon első alkalommal létesít a Tbj-tv. 5. §-ában meghatározott biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt, illetőleg ennek hiányában nyugellátás megszerzése érdekében első ízben létesít a Tbj-tv. 34. § (1) bekezdése szerinti megállapodást, és ebben az időpontban még nem töltötte be a 35. életévét.

A jelenlegi törvényi szabályozás 2006. január 1-jétől hatályos. E rendelkezés alapján tehát Magyarországon 2006. január 1-jén vagy azt követően első alkalommal létesített biztosítási jogviszonya (megállapodása) alapján pályakezdőnek minősül minden 35 év alatti fiatal, függetlenül attól, hogy ezt megelőzően más államban már esetleg nyugdíj-biztosítási jogviszonyban állt.

A törvény alapján tagságra kötelezett pályakezdő továbbá az a természetes személy is, aki az 1998. július 1-je és 2005. december 31-e között hatályos rendelkezések értelmében tagságra kötelezett pályakezdőnek minősült.

A pályakezdői minőség tényét, azaz a kötelező pénztártagságot minden esetben a biztosítási jogviszony létesítésekor (azaz a mindenkor) hatályos rendelkezések alapján kell elbírálni és megállapítani. A pályakezdő pénztártagsága a törvény erejénél fogva a biztosítási jogviszony kezdetével (visszaható hatállyal) kötelezően létrejön.

A tagságra kötelezett pályakezdő írásban köteles nyilatkozni foglalkoztatójának arról, hogy magyarországi biztosítási jogviszonya alapján pályakezdőnek minősül.

Ha a természetes személy nyugellátás megszerzése érdekében első ízben létesített megállapodása alapján minősül pályakezdőnek, a megállapodás kötésére irányuló szándéka bejelentését az Mpt. szabályai szerint az illetékes nyugdíj-biztosítási igazgatási szervnél teszi meg, és bejelentésében írásban nyilatkozik arról, hogy megállapodása alapján pályakezdőnek minősül. Nyilatkozatát az érintett magánnyugdíjpénztárhoz is be kell nyújtania.

Pénztártagság létesítése önkéntes döntéssel

2006. január 1-jétől jelenleg is hatályos rendelkezések alapján magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozó az a tagságra kötelezett, pályakezdőnek nem minősülő természetes személy, aki

- 1998. január 1-je és 2005. december 31-e között hatályos rendelkezések értelmében önkéntes döntéssel pénztártaggá vált, vagy

- még nem töltötte be a 30. életévét, és a biztosítási kötelezettséggel járó Tbj-tv. 5. § szerinti jogviszonya, illetőleg a Tbj-tv. 34. § (1) bekezdése szerinti érvényes megállapodása fennállásának időtartama alatt pénztári tagságát írásban tett belépési nyilatkozatával kezdeményezi.

Ez esetben tehát akkor is lehetősége van a fiatalnak magánnyugdíjpénztárba belépnie, ha a 2006. évben vagy azt követően létrejött első biztosítási jogviszonyát megelőzően már (akár több alkalommal is) volt biztosított Magyarországon, vagy bármely más országban. Ugyancsak e rendelkezés alapján van lehetősége annak a természetes személynek is magánnyugdíjpénztárba belépnie, aki korábbi pénztártagságát rokkantsági nyugellátásra való jogosultsága miatt az Mpt. 23.§-a (1) bekezdése d) pontja szerint megszüntette, majd állapotváltozására tekintettel a rokkantsági nyugdíjra jogosultsága megszűnt.

A törvényben meghatározott életkori feltételnek a tagsági jogviszony kezdeményezésének időpontjában kell fennállnia. A tagsági jogviszony kezdeményezésének időpontja a teljeskörűen kitöltött belépési nyilatkozat postára adásának, személyes benyújtás esetében pedig pénztári átvételének a napja.

Természetes személy Magyarországon első alkalommal létesített biztosítási kötelezettséggel járó, Tbj-tv. 5. § szerinti jogviszonya, illetőleg a Tbj-tv. 34. § (1) bekezdése szerinti megállapodása fennállásának időtartama alatt pénztári tagságát írásban tett belépési nyilatkozatával kezdeményezi.

E rendelkezés alapján, azok a személyek, akik első ízben létesítenek Magyarországon biztosítási kötelezettséggel járó, Tbj-tv. 5. § szerinti jogviszonyt, illetőleg a Tbj-tv. 34. § (1) bekezdése szerinti megállapodást, és ekkor már a 35. életévüket betöltötték - életkorukra tekintet nélkül -, önkéntes döntésük alapján beléphetnek magánnyugdíjpénztárba. (A 35. életév alatti személyek első magyarországi biztosítási jogviszonyuk alapján pályakezdőnek minősülnek!)

Harmadik állam állampolgára, illetőleg a hontalan személy a Tbj-tv. 5. § szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya, illetőleg a Tbj-tv. 34. § (1) bekezdése szerinti megállapodása fennállásának időtartama alatt pénztári tagságát írásban tett belépési nyilatkozatával kezdeményezi.

Az Mpt.-nek e 2005. július 1-jétől hatályos rendelkezése alapján az Európai Gazdasági Térségen kívüli ún. harmadik országok állampolgárai (nem EGT-tagállamok, illetve Magyarországgal szociális biztonsági egyezménnyel nem rendelkező államok polgárai), valamint a hontalan személyek, amennyiben magyarországi biztosítási kötelezettséggel járó, Tbj-tv. 5. § szerinti jogviszonnyal, illetőleg a Tbj-tv. 34. § (1) bekezdése szerinti megállapodással rendelkeznek, korlátozás nélkül beléphetnek magánnyugdíjpénztárba. Kizárólag e személyi körben arra is lehetőség van, hogy magyarországi biztosítási jogviszonyuk, megállapodásuk megszűnése esetén, pénztártagságukat megszüntetve, döntésük szerint külföldi hosszú távú megtakarítást biztosító pénzügyi intézményhez utaltathassák át magán-nyugdíjpénztári megtakarításukat. Ezen személyek magánnyugdíjpénztárba történő be- és kilépésének gyakoriságára vonatkozóan korlátozó rendelkezés nincs.

A pénztártagság létrejöttével kapcsolatos eljárás

A biztosított írásban tett belépési nyilatkozata

A biztosított által választott pénztárral történő tagsági jogviszony létesítését - az irányított pályakezdő kivételével - a biztosított írásban tett belépési nyilatkozattal kezdeményezi.

A pénztár elfogadó nyilatkozata

A kötelező pénztártagság (pályakezdő esetében) a biztosított által választott pénztárral a belépési nyilatkozat pénztár által történő elfogadásával, a biztosítási jogviszony kezdő időpontjára visszaható hatállyal jön létre.

A pénztár a belépési nyilatkozat elfogadását nem tagadhatja meg, ha a biztosított a törvény, illetve az SzMSz előírásai szerint megfelel a pénztártagságra meghatározott feltételeknek. Ha a belépési nyilatkozat kézhezvételét követő 15 napon belül a pénztár a belépési nyilatkozat elfogadását nem utasítja el, azt elfogadottnak (záradékoltnak) kell tekinteni.

A belépési nyilatkozat elutasítása

Ha a pénztár a belépési nyilatkozat elfogadását elutasította, az elutasító döntéstől számított 3 munkanapon belül az elutasítás tényéről egyidejűleg értesítést küld a munkáltatónak, a biztosítottnak és a pénztárak központi nyilvántartásának. A belépési nyilatkozat elfogadásának elutasítása esetén - amennyiben a pályakezdő biztosított még nem pénztártag - a pályakezdő az első biztosítási jogviszony keletkezési napjától kezdődő hatállyal a lakóhelye szerint illetékes területi pénztár tagjává válik.

A biztosított magánnyugdíjpénztár-választása

A pályakezdőnek a biztosítási jogviszony kezdetétől 15 nap áll rendelkezésére, hogy magánnyugdíjpénztárat válasszon, és azt foglalkoztatójának bejelentse.

Amennyiben a pályakezdő az előírt határidőn belül a pénztárválasztási jogával nem él, vagy a bejelentési kötelezettségét elmulasztja, az első biztosítási jogviszony keletkezése napjától kezdődő hatállyal a lakóhelye szerint illetékes területi pénztár tagjává válik (irányított pályakezdő).

A területi pénztárba irányítás (adatszolgáltatás) mindkét esetben a foglalkoztató kötelezettsége. A foglalkoztató irányított pályakezdőkre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségét a 172/1997. (X. 6.) Korm. rendelet tartalmazza.

A pénztártagsági jogviszonyról szóló értesítés

A területi pénztár a tagsági jogviszony létrejöttéről való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül a tagsági okirat egyidejű megküldésével értesíti a tagot és a munkáltatót a pénztártagság létrejöttéről.

A magánnyugdíjpénztárak a záradékolt belépési nyilatkozatok egyes példányait közvetlenül a tagnak és a foglalkoztatónak kötelesek megküldeni, a záradékolást követő 8 napon belül.

A pénztártagsági jogviszony megszűnése

Az Mpt. szabályai szerint a pénztártag tagsági jogviszonya a következő esetekben szűnik meg:

- más pénztárba való átlépéssel, az átlépés napját megelőző nappal,

- elhalálozással, az elhalálozás napjával,

- zárt pénztárban a tagsági viszony SzMSz szerinti feltételének megszűnésével, vagy

- a Tny. szerint megállapított rokkantsági nyugdíjra jogosulttá válásával, a rokkantsági nyugdíj megállapításának napját megelőző nappal, a tag döntése szerint, illetőleg

- az Mpt. 123. §-ának (2) bekezdése szerinti visszalépéssel (e jogszabályi rendelkezés szerint a visszalépésre 2002. december 31. napjáig, egy alkalommal volt lehetősége a tagnak),

- az Mpt. 123. §-ának (6) bekezdése szerinti visszalépéssel, a nyugellátás megállapításának napját megelőző nappal (e jogszabályi rendelkezés alapján a visszalépésre 2012. december 31. napjáig a nyugdíjba vonulásakor van lehetősége a tagnak),

- az Mpt. 3. §-a alapján magánnyugdíjpénztárba belépett személy - amennyiben a Tbj-tv.-ben foglaltak alapján harmadik állam állampolgárának vagy hontalannak minősül - döntése szerint, a nyugdíj-biztosítási jogviszonya megszűnésének napjával a pénztártagsági jogviszony megszűnik.

A magánnyugdíjpénztár a tagsági jogviszony megszűnéséről és módjáról értesíti a Felügyeletet.

Fontos törvényi rendelkezés, hogy a tagdíjfizetés elmulasztása nem szünteti meg a tagsági viszonyt!

Más pénztárba való átlépés szabályai

2007. január 1-jétől hatályos rendelkezések szerint a pénztártag átlépésére, a tag erre irányuló írásbeli bejelentése alapján, legkésőbb a bejelentés napját magában foglaló negyedévet követő negyedév utolsó napjával kerül sor. A bejelentést az átlépéssel érintett pénztárakhoz kell benyújtani.

Az előzőekben ismertetett szabályokat nem kell alkalmazni, ha az átlépésre a pénztárak egyesülésével, szétválásával vagy a pénztár megszűnésével összefüggésben kerül sor.

A tagsági viszony átlépéssel való megszüntetésére legkorábban a pénztárbeli tagsági viszony kezdő időpontjától számított fél év eltelte után kerülhet sor, kivéve a zárt pénztárban a tagsági viszony SzMSz szerinti feltételének megszűnésével járó esetet.

Az egyéni számlakövetelés átutalása, az átlépés költsége

Az átlépéskor a pénztár a tag követelésének megfelelő összeget a tag által választott pénztárba az új pénztár felszólítása alapján utalja át. A pénztár a tagsági jogviszony megszüntetésével kapcsolatos tényleges költségeket, legfeljebb azonban a tag követelésének egy ezrelékét vonhatja le a tag követeléséből.

Az átlépés bejelentése (átlépési nyilatkozat benyújtása)

Az egyik pénztárból a másikba átlépni kívánó pénztártagnak átlépési nyilatkozatot kell benyújtania az érintett pénztárakhoz (a továbbiakban: átadó, illetve átvevő pénztár). A pénztártag írásbeli felhatalmazása alapján az átlépési nyilatkozatot az átvevő pénztár is benyújthatja az átadó pénztárhoz. Az átlépési nyilatkozat nyomtatványt a tag kérésére a pénztár saját költségére haladéktalanul a tag rendelkezésére bocsátja. Az átlépés a választott pénztár belépési nyilatkozatának kitöltésével is történhet, amennyiben a belépési nyilatkozat az átlépéshez szükséges adatokat és a pénztártag felhatalmazását is tartalmazza. (Valamennyi pénztár kialakított olyan formanyomtatványt, amely a tagok átlépési szándékának bejelentésére szolgál.)

A nyilatkozat alapján a pénztárak megvizsgálják az átlépés feltételeinek meglétét. A vizsgálat eredményéről az érintett pénztárak az átlépési kérelem beérkezését követő hónap 8. napjáig értesítést küldenek egymásnak oly módon, hogy a jogszabályban előírt határidők tarthatók legyenek. Amennyiben az átlépés feltételei nem állnak fenn, erről az átadó pénztár értesíti a pénztártagot.

A tagsági jogviszony megszűnése és kezdete átlépés esetén

Amennyiben az átlépés jogszabályi feltételei fennállnak, a tag tagsági viszonya annak a negyedévnek az utolsó napjával szűnik meg, amelyben a tag, illetve a tag írásbeli felhatalmazása alapján az átvevő pénztár az átlépési nyilatkozatot (vagy az átlépési szándékot és a tag felhatalmazását tartalmazó belépési nyilatkozat másolatát) az átadó pénztárhoz benyújtotta.

Az átlépő tag tagsági viszonya az átvevő pénztárban, az átadó pénztári tagsági jogviszony megszűnését követő napon (a továbbiakban: átlépés napja) kezdődik.

A foglalkoztatók értesítése

Az átvevő pénztár az átlépés feltételeinek meglétéről a tagot, a tagdíjfizetési kötelezettségnek az átlépés napja utáni teljesítéshez szükséges adatokról a tagot és annak valamennyi, az átlépéskor nyilvántartott munkáltatóját, illetve a javára befizetőket legkésőbb az átlépés napját követő 15 napon belül írásban köteles értesíteni.

A tagdíjbevallási és -befizetési kötelezettség teljesítése

Az átlépés napjával kezdődő időszakra vonatkozó tagdíjbevallási és tagdíjfizetési kötelezettséget az átvevő pénztár részére kell teljesíteni. Az átadó pénztár az átlépés napját megelőzően, de legkésőbb az átlépési kérelem beérkezését követő hónap 8. napjáig a tagdíjfizetés folytonossága érdekében az átlépés feltételeinek meglétét és a tag valamennyi, az átlépéskor nyilvántartott munkáltatója nevét és azonosító adatait közli az átvevő pénztárral.

Az átlépett tagra vonatkozóan, az átlépés napját magában foglaló, valamint az azt követő bevallási időszakra vonatkozó bevallásokat, a bevallások helyesbítéseit és a befizetéseket, továbbá az átlépés napjától kezdődően az átlépés napját megelőző időszakra vonatkozó pótbevallásokat már az átvevő pénztár megjelölésével kell a Tbj-tv. 50. §-ában előírtak szerint az adóhatóság részére teljesíteni.

Kivétel e szabály alól, ha az átlépést megelőző bevallási időszakban befizetett és függőszámlán nyilvántartott tagdíj vonatkozásában érkezik be az átlépés napját követően az adóhatóság által teljesített adatszolgáltatás a bevallás pótlására vonatkozóan. Ezt az adatszolgáltatást az átadó pénztár a függőszámla rendezése érdekében feldolgozza. Az átlépett tagra eső függő számlán lévő tagdíj összegét és a függőszámla alapján megállapított hozamot - utólagos adatszolgáltatás mellett - az átvevő pénztár részére át kell utalni.

Az átadó pénztárban a taggal való elszámolást a tagsági viszony megszűnésének napjáig terjedő bevallási időszakra vonatkozó tagdíjbevallások, pótbevallások, önellenőrzések és befizetések figyelembevételével, a tagsági viszony megszűnésének napjára vonatkozóan kell elvégezni. A tag egyéni számláját is ezzel a nappal mint fordulónappal kell lezárni, az azon addig elért hozamok és értékelési különbözetek egyidejű jóváírása mellett.

Visszalépés a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe rokkantságinyugdíj-jogosultság esetén

Ha a magánnyugdíjpénztár tagja rokkantsági nyugellátásra válik jogosulttá, választhat, hogy fenntartja-e tovább a tagsági jogviszonyát, vagy visszalép a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe.

Ha a pénztártag rokkantnyugellátásra jogosulttá válásával önkéntes döntése szerint visszalép a társadalombiztosítási rendszerbe, rokkantsági nyugdíját a társadalombiztosításinyugdíj-törvény (Tny.) szerint teljes összegben (100 százalékos mértékben) állapítják meg, azaz úgy, mintha korábban nem lett volna pénztártag. Ebben az esetben a magánnyugdíjpénztárban felhalmozott tőkéje és annak hozama (az egyéni számlakövetelés összege) átutalásra kerül a Nyugdíj-biztosítási Alapba.

Visszalépési szándékáról a pénztártag, társadalombiztosítási rokkantsági nyugdíjra vonatkozó igénye benyújtásával egyidejűleg, írásban nyilatkozik a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv részére.

A nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv a benyújtást követően írásban értesíti az érintett magánnyugdíjpénztárat a pénztártag visszalépési szándékának bejelentéséről és a nyugdíj megállapításának kezdő időpontjáról, valamint a megállapítást követően a társadalombiztosítási nyugellátás - Tny. 12. § (7) bekezdése szerinti - 75 százalékos összegéről.

A nyugdíj-biztosítási igazgatási szervnek a megrokkant tag nyugellátása összegére vonatkozó értesítését követően a pénztár haladéktalanul (azaz a legrövidebb időn belül), írásban tájékoztatja a tagot az egyéni számlakövetelés alapján számított életjáradék várható összegéről. Amennyiben a pénztártag a visszalépésről dönt, a pénztárhoz köteles benyújtani a visszalépési kérelmét, melyet az haladéktalanul (azaz a legrövidebb időn belül) továbbít a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv részére.

Amennyiben a tag a rokkantságinyugdíj-igényének a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervhez történő benyújtásakor még nem döntött a visszalépés mellett, vagy a visszalépési szándékának bejelentését elmulasztotta a nyugdíjigény benyújtásakor, akkor visszalépését - még legkésőbb - a rokkantságinyugdíj-igény elbírálása tárgyában a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv által hozott elsőfokú határozat kézhezvételét követő legfeljebb 30 napon belül kezdeményezheti vagy a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervnél, vagy pedig a magánnyugdíjpénztárnál.

A döntés ebben az esetben (is) a pénztártag felelőssége, és nyilvánvalóan döntése függ attól is, hogy a rokkantsági nyugellátásra való jogosultság időpontjában már mennyi ideig "gyűjtötte" pénzét a magánnyugdíjpénztárban, azaz mennyi a felhalmozott tőke összege.

Ha a pénztártag marad a magánnyugdíjpénztárban

Amennyiben a rokkantsági nyugellátásra jogosult pénztártag nem lép vissza a társadalombiztosításinyugdíjrendszerbe, a szolgálati időtől, az átlagkeresete összegétől és a rokkantság fokától függően kiszámított társadalombiztosítási nyugellátás összegének 75 százalékát kell részére rokkantsági nyugdíjként megállapítani és folyósítani. Ez esetben a pénztártag választhat, hogy a magán-nyugdíjpénztári szolgáltatást is igénybe veszi, vagy annak későbbi igénybevételéig tagdíjfizetés nélkül számlatulajdonos tag marad. Számlatulajdonos tagként természetesen lehetősége van erre az időtartamra további tagdíjfizetésre is megállapodást kötni, a felhalmozását tovább növelni.

Visszalépés a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe öregségi nyugdíjra jogosultság esetén

Ezen a jogcímen, a jelenleg hatályos rendelkezések szerint, legfeljebb 2012. december 31-éig van lehetőség visszalépni a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe.

A visszalépés jogi feltételei

Azok a saját jogú öregségi nyugellátásra jogosultságot szerző pénztártagok, akik 120 hónapot meg nem haladó, különböző pénztárakban eltöltött és összeszámított pénztártagsági jogviszonnyal rendelkeznek, valamint a magánnyugdíjpénztár tájékoztatása szerint a részükre megállapítható, az Mpt. 27. § (2) bekezdése a) pontjában foglalt járadéktípusnak (életjáradék) megfelelően számított magán-nyugdíjpénztári járadékszolgáltatás várható havi összege nem éri el a pénztártagok társadalombiztosítási (szolgálati) nyugdíj megállapításának szabályai szerinti (azaz 75 százalékos mértékű) nyugellátásuk havi összegének 25 százalékát, kezdeményezhetik a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe való visszalépésüket. E feltételek fennállása esetén a visszalépésre (visszalépés kezdeményezésére) legkésőbb 2012. december 31-éig van lehetőség.

A visszalépésre tehát 10 évet meg nem haladó pénztártagsági jogviszony és a törvényben meghatározott összegű (arányú) várható életjáradék esetén van lehetőség. [A rendelkezést az Mpt. 123. §-a (6) bekezdése tartalmazza.]

Eljárási szabályok a nyugdíjrendszerbe történő visszalépés esetén

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépési szándékáról a pénztártag a társadalombiztosítási öregséginyugdíj-igény benyújtásával egyidejűleg írásban nyilatkozik a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv részére.

A nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv a benyújtást követően írásban értesíti az érintett magánnyugdíjpénztárat a pénztártag visszalépési szándékának bejelentéséről és a nyugdíj megállapításának kezdő időpontjáról, valamint a megállapítást követően a társadalombiztosítási nyugellátás összegének a Tny. 12. § (7) bekezdése alapján számított (azaz a pénztártagot megillető 75 százalékos mérték szerint megállapított) összegéről.

A nyugdíj-biztosítási igazgatási szervnek a társadalombiztosítási nyugellátás összegéről szóló értesítését követően a magánnyugdíjpénztár haladéktalanul, írásban tájékoztatja a pénztártagot az egyéni számlakövetelés alapján számított életjáradék várható összegéről, és megvizsgálja a visszalépés feltételeit, és arról írásban igazolást ad ki a pénztártag részére.

Amennyiben a pénztártag a visszalépésről dönt, a pénztárhoz benyújtja visszalépési kérelmét, melyet az haladéktalanul továbbít a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv részére. A pénztárnak ezzel egyidejűleg a visszalépés feltételeinek meglétéről szóló igazolást is továbbítania kell.

A visszalépési kérelem ez esetben is a nyugdíjigény elbírálása tárgyában hozott elsőfokú határozat kézhezvételét követő legfeljebb 30 napon belül nyújtható be.

A Pénztárak Központi Nyilvántartása (PKN)

A pénztárak, pénztártagok központi nyilvántartását a Felügyelet saját szervezetében végzi. Ha az adatokból megállapítja, hogy valamely pénztárban, annak működési zavarai miatt veszélyeztetett a szolgáltatások biztonsága, vagy a pénztárak teljesítménymérésének adatai feltűnő aránytalanságot mutatnak, illetőleg törvény, vagy jogszabálysértés gyanúja merül fel, a Felügyelet intézkedik.

A Felügyelet adatszolgáltatása

A központi nyilvántartásból a Felügyelet adatokat szolgáltat - törvényben meghatározott feladata teljesítéséhez - a Nyugdíj-biztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíj-biztosítási szervnek és az állami adóhatóságnak. A központi nyilvántartásból a Felügyelet hozzáférést biztosít a magánnyugdíjpénztárak számára a nyilvántartásban tárolt pénztártagok adataihoz, amennyiben az feladataik ellátásához szükséges. A hozzáférés keretében a magánnyugdíjpénztárak lekérdezési jogosultsággal rendelkeznek. A hozzáférés részletes szabályairól külön jogszabály rendelkezik.

A központi nyilvántartásból a Felügyelet a tagdíjbevételek alakulásáról, az államháztartás információs szükségleteihez igazodva, a minisztériumok, a Magyar Nemzeti Bank, a Központi Statisztikai Hivatal, a kincstár, valamint egyéb állami szervek részére, amennyiben az az államháztartás információs rendszerével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott feladataik ellátásához szükséges, egyedi azonosításra alkalmatlan információt szolgáltat.

A központi nyilvántartás adatai statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai célú felhasználásra, személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók.

Egyéb nem szabályozott esetben személyes adatok továbbításának csak akkor lehet helye, ha ahhoz az érintett írásban hozzájárult.

A központi nyilvántartásba betekintők köre

A központi nyilvántartásba saját adatai tekintetében az érintett pénztár, foglalkoztató vagy természetes személy betekinthet, a róla nyilvántartott adatokról felvilágosítást kérhet.

A központi nyilvántartásból a foglalkoztató a vele a Tbj-tv. 5. §-a szerinti biztosítási jogviszonyt létesített pénztártag adatainak szolgáltatását igényelheti, ha arra a pénztártagot terhelő tagdíjbevallási és -befizetési kötelezettség teljesítése érdekében van szükség. Az adatokat - az adatkérés céljának és jogalapjának egyidejű igazolása mellett - írásban kell kérelmezni, a központi nyilvántartásból teljesíthető adatszolgáltatás a pénztártagsági jogviszony fennállására és az érintett pénztár adatainak átadására terjedhet ki.

A Magyar Államkincstár a számfejtési körébe tartozó munkáltatóknál a Tbj-tv. 5. §-a szerinti biztosítási jogviszonyban álló pénztártagok adatainak szolgáltatását igényelheti, ha arra a pénztártagot terhelő tagdíjbevallási és -befizetési kötelezettség teljesítése érdekében van szükség. Az adatkérésben az érintett pénztártag és munkáltató adatai mellett fel kell tüntetni az adatkérést kezdeményező kincstár azonosító és leíró adatait. Az adatszolgáltatás elektronikus úton is igényelhető.

A központi nyilvántartás által nyilvántartott adatok

A központi nyilvántartás a tagok társadalombiztosítási azonosító jelét (a továbbiakban: taj-szám), adóazonosító jelét - azok hiányában útlevélszámát -, a pénztár-azonosítót és a foglalkoztatók (e rendelet alkalmazásában ideértve az egyéni vállalkozót is) adószámát, illetve a foglalkoztatónak minősülő magánszemélyek adóazonosító jelét alkalmazva biztosítja a pénztártagok magánnyugdíjpénztárak szerinti nyilvántartását, továbbá a befizetések nyilvántartását a pénztárak által szolgáltatott adatok alapján.

A központi nyilvántartás tartalmazza a foglalkoztatók és a pénztárak által a Tbj-tv.-ben és az Mpt.-ben előírt kötelezettségeik teljesítésével szolgáltatott azon adatokat, amelyekből megállapítható:

- a tagot (közvetve a foglalkoztatót vagy más személyt/szervezetet) terhelő tagdíjbevallási és -befizetési kötelezettség folyamatos teljesítése,

- a tag egyéni számlájának folyamatos alakulása,

- a tag nyugdíjba vonulásakor a magánnyugdíjrendszerben eltöltött tagsági jogviszonyának időtartama, valamint a választott, az Mpt.-ben meghatározott szolgáltatás típusa.

A központi nyilvántartás a pénztárak rendszeres és eseti adatszolgáltatási kötelezettségére épül. A központi nyilvántartásban tárolt adatok egyeztetése, ellenőrzése és/vagy a hiányzó adatok pótlása érdekében elrendelt eseti adatszolgáltatás tartalmát, formáját és a teljesítés módját a Felügyelet határozza meg és a pénztár(ak) részére írásban megküldi.

A választható portfóliós rendszer bevezetése

Az önkéntes pénztári rendszerhez hasonlóan 2007. évtől a magánnyugdíjpénztárak esetében is bevezetésre kerül a választható portfólió rendszere. Ebben a pénztártagok - meghatározott keretek között - megválaszthatják pénztári megtakarításuk befektetésének kockázatát.

Választható portfóliós rendszer 2009-től

A törvényi rendelkezések szerint a választható portfóliós rendszer alkalmazása 2009. évtől válik kötelezővé a pénztáraknak.

Az, hogy az egyes pénztárak mikor vezetik be a választható portfóliós rendszert, a közgyűlés, azaz a tagok döntésétől függ. A rendszer bevezetéséről természetesen a pénztárak is tájékoztatást fognak nyújtani a tagok részére. A szabályozás alapján - alapesetben - a tagoknak a rendszer bevezetéskor, illetve azt követően semmilyen teendője nincs, a jogszabályi előírás szerinti portfólióba való besorolás, illetve rendszeres átsorolás automatikusan megtörténik. A tagnak csak akkor kell a pénztár felé nyilatkoznia, ha az alapesettől el kíván térni, és egyedileg kívánja meghatározni, hogy az egyéni számláját melyik portfólióba fektessék be.

A jelenlegi szabályozás a felhalmozási időszakban lévő tagok egyéni számláira vonatkoznak, nem irányadók azok számára, akik már esetleg szolgáltatásban részesülnek.

Az új választható portfóliós rendszer jelentősen hozzájárulhat magán-nyugdíjpénztári befektetések hosszú távú hatékonyságának és a majdani járadékszolgáltatás értékének növeléséhez, miközben egyszerre lesz képes általánosságban a pénztártagok érdekeinek megfelelő befektetések kialakítására, és az általánostól eltérő egyéni igények kielégítésére is.

Az új rendelkezések szerint tehát a nyugdíjpénztár választható befektetési portfóliót biztosító rendszert (a továbbiakban: választható portfóliós rendszer) köteles működtetni, melyben a pénztár felhalmozási időszakban lévő tagjainak egyéni nyugdíjszámláján lévő megtakarítása - a nyugdíjkorhatárig hátralévő idő, illetve a tag döntése alapján - a portfóliók valamelyikébe kerül elhelyezésre.

Választási lehetőség a portfóliók között

A választható portfóliós rendszerben három portfóliót lehet és kell létrehozni, amelyek az alábbiak:

- klasszikus,

- kiegyensúlyozott,

- növekedési.

A pénztár az alkalmazott fenti kategóriákat a választható portfólióinak megnevezéseiben is köteles feltüntetni.

Az egyéni számlák portfólióba sorolása

A választható portfóliós rendszer indításakor a pénztár a tagok egyéni számláit a nyugdíjkorhatárukig hátralévő idő alapján:

- amennyiben a hátralévő idő a 15 évet meghaladja, akkor a tag egyéni számláját a növekedési portfólióba,

- amennyiben a hátralévő idő 5-15 év között van, akkor a tag egyéni számláját a kiegyensúlyozott portfólióba,

- amennyiben a hátralévő idő 5 évnél kevesebb, akkor a tag egyéni számláját a klasszikus portfólióba

sorolja be.

A besorolás aktualizálása

A pénztár a tagok besorolását minden év december 31-ével aktualizálja, a szükséges átsorolásokat elvégzi. Amennyiben a pénztártag egyedi portfólióváltási igényéről nyilatkozik a pénztárnak, akkor a pénztárnak a besorolás aktualizálását - az adott tagra nézve - nem kell elvégeznie.

A pénztártag a nyugdíjkorhatárig hátralévő idő alapján meghatározott besorolástól eltérhet (egyedi portfólióváltás), azonban a nyugdíjkorhatárt megelőző 5 évben a növekedési portfóliót nem választhatja.

A tag nyilatkozata a portfólióváltási igényről

A tagnak a június 30-ai és december 31-ei fordulónapot legalább 30 nappal megelőzően a pénztár felé írásban nyilatkoznia kell az egyedi portfólióváltási igényéről. Az egyedi portfólióváltással összefüggő, pénztártagra terhelt költségek nem haladhatják meg az egyéni számlakövetelés egy ezrelékét, és nem lehetnek magasabbak 2000 forintnál.

A befektetési politikát az igazgatótanács módosíthatja

A választható portfóliós rendszer bevezetésére, megszüntetésére vonatkozó döntés, illetve a rendszer szabályait tartalmazó szabályzat induláskori elfogadása a pénztár közgyűlésének kizárólagos hatáskörébe tartozik. A választható portfóliós rendszer megindulása után a szabályzatot, illetve a befektetési politikát az igazgatótanács módosíthatja, azonban erről a következő közgyűlést tájékoztatni kell.

A szabályzatnak tartalmaznia kell:

- a választható portfóliók megnevezését, összetételét, az egyes portfóliókhoz kapcsolódó befektetési politika és a várható kockázatok leírását, a portfóliókra jellemző referenciaindex ismertetését,

- a rendszer működtetési költségeinek részletes leírását,

- a rendszer működtetésének, illetve a portfólióváltásnak a tagokra és a pénztárra vonatkozó részletes eljárási szabályait,

- a tagok tájékoztatásának tartalmát és szabályait,

- a rendszer működtetéséhez kapcsolódó számviteli, nyilvántartási és informatikai háttér leírását.

(Az új szabályozást az Mpt. 68/A.-68/C. §-ai tartalmazzák.)

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. szeptember 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére