Nemzetközi pénzmozgások

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. szeptember 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 111. számában (2007. szeptember 1.)
Cikkünkben a nemzetközi fizetési rendszer Unión belüli szabályait szedjük sorba a különféle banki műveletektől az egyszerű készpénzes fizetésig.

Vállalkozóként és magánszemélyként is érdemes megfontolni, szükséges és előnyös-e bekapcsolódnunk a nemzetközi pénzmozgásokba. Ha szükséges, akkor azért, ha pusztán csak előnyös, akkor pedig ennek okán kell végiggondolni, mit tegyünk. Ebben az esetben is az első, alapvető feladat a lehetőségek feltérképezése.

Természetesen nem érdemes "úgy általában" informálódni arról, milyen előnyökkel járhat, és milyen kötelezettségeket ró ránk, ha a határon átlépve is bonyolítjuk pénzügyeinket.

Gondoljuk tehát végig, mi az a tevékenység, melyik az a szolgáltatás, amely a külföldi kapcsolatot indokolja a bankolásban, akár a vállalkozói, akár pedig a privát szféránkban.

Sok, pontosabban fogalmazva nagyszámú előnyös lehetőség létezik ma már a nemzetközi pénzmozgásokban, a legegyszerűbb napi rutintól a bonyolult és nagy összegű befektetések menedzseléséig. Sajnos a megismerésük nem egyszerű, hiszen az előnyök nagy része éppen abból adódik, hogy még EU-szinten sem egységes a szabályozás.

Külföldi bank bevonása a vállalkozói tevékenységbe

Vállalkozóként a kereskedelem, ezen belül akár az export, akár az import oka lehet a határon átnyúló pénzmozgásoknak. A tevékenység konkrét tartalma általában nem bír jelentőséggel abból a szempontból, hogy szükséges-e a nemzetközi banki kapcsolat. Ha azonban szükséges, akkor fontos annak egyértelmű és világos rögzítése, hogy pontosan miért is kell a nem magyar bank bevonása.

Átutalás

Alapesetben, leggyakrabban a külföldi partner követelménye lehet, hogy a magyar vállalkozó az áru vagy szolgáltatás vételárát az adott külföldi bankon keresztül bonyolítsa. Fordított esetben pedig az export ellenértékét várjuk bankon keresztül.

Mindez a belföldi üzleti kapcsolatokban is jól ismert és alkalmazott fizetési technikák használatát igényli, tehát átutalási megbízással kell fizetnünk, illetve átutalással teljesített fizetés jóváírására kell várnunk.

Az átutalás határideje külföldre, illetve onnan Magyarországra

Ami a nemzetközi pénzmozgások körében a banki átutalások esetében sajátos, az a költség- és az időtényező. Mindkettőre az a jellemző - legalábbis jelenleg -, hogy lényegesen kedvezőtlenebb, mint a belföldi átutalás, tehát hosszabb ideig tart és többe kerül.

Ha átutalással kell fizetést teljesítenünk, mindig kérdezzük meg számlavezető bankunkat, mennyi időt vesz igénybe, amíg az átutalási megbízás beadásától számítva a kedvezményezett számláján "jóváírásra kerül" a pénzösszeg.

Jelenleg általában 3-4 nap a teljesítési határidő, de több munkaszüneti nap – hétvége vagy ünnepnap – közbejötte esetén ennél hosszabb is lehet a teljesítési határidő. Ez pedig azt jelenti, hogy akár késedelembe is eshetünk.

Abban az esetben pedig, amikor mi várjuk a jóváírást a bankszámlánkon, hasonlóan hosszú idővel kell számolnunk a cash flow-nk körében.

A hosszú teljesítési idő oka az, hogy a nemzetközi pénzmozgások körében nem működik a magyar GIRO-rendszerhez hasonló gyors átutalás, még az EU-tagállamok között sem.

Az utalást meggyorsító swift

Amivel gyorsítható az utalás, az a swift, ami viszont jelentősen drágább.

A SEPA-rendszer

A SEPA – Single Euro Payment Area = Egységes Eurófizetési Övezet – olyan virtuális terület, amelyet csatlakozó bankok – tehát nem tagállamok vagy állami szervezetek – alakítanak ki. Célja: a nemzetközi fizetési műveletek végrehajtásának meggyorsítása és a költségek jelentős csökkentése, mégpedig egységes szabályok szerint. Ez azt jelenti, hogy a csatlakozó bankok mindegyike ugyanannyi idő alatt, ugyanakkora költség felszámításával, ugyanolyan felelősségi szabályokkal köteles teljesíteni az átutalási megbízásokat.

A meghatározásból nyilvánvaló az előnye és a korlátja is. Ez utóbbi elsősorban az, hogy csak az euróban megvalósuló átutalásokra alkalmazzák majd.

A SEPA-t létrehozó bankok

A SEPA létrehozása a European Payment Council nevéhez fűződik, amely testületet az EU 68 bankja és az EKB alapította. Kifejezetten azzal a céllal, hogy elősegítse legalább az EU-n belül a nemzetközi fizetések egységesítését, pontosabban olyan feltételek alkalmazását, hogy a belföldi és a nemzetközi feltételek azonosak legyenek. Ezzel pedig kiküszöböli azt a jelenleg is fennálló helyzetet, hogy a 25 tagállam 25 különböző pénzforgalmi rendszert működtet, 25-féle átutalási feltétellel, és 25-féle egyéb bankolási lehetőséggel.

A SEPA-hoz nem csupán az EU-tagállamok bankjai csatlakozhatnak. Nyitva áll az EFTA, illetve Svájc bankjai számára is, ami azt jelenti, hogy az eurofizetések körében jelentős javulás várható a vállalkozások, de a magánszemélyek számára is, hiszen a rendszer nem tesz különbséget a két ügyfélkör között.

Otthonról, alacsony költséggel bankolhatunk

Érdemes azt megfontolni tehát, hogy 2008. január 1-jétől nyissunk-e bankszámlát olyan bankban, amely csatlakozott a SEPA-hoz. Ennek jogi akadálya nincsen a magyar vállalkozások számára. A technikai megvalósítást pedig nagyban segíti, hogy a legtöbb jelentős nyugat-európai bank internetes bankolást is biztosít, tehát otthonról, kényelmesen és nagyon kis költséggel is bonyolíthatjuk nemzetközi pénzügyeinket.

2008. január 1-jén indul a SEPA

Várhatóan 2008. január 1-jével lehetőség lesz a SEPA keretében átutalások teljesítésére és fogadására, a magyar bankok azonban előreláthatólag nem csatlakoznak ezen időponttól a rendszerhez.

Fizetés euróövezeten kívülre

Ugyancsak az átutalás körében kell megfontolni, ha a fizetést az euróövezeten kívüli országokba, illetve nem EU-tagországokba kell teljesítenünk, vagy éppen onnan várunk utalást. Amit figyelembe kell venni, ugyanaz, mint bármely külföldi pénzmozgás esetén: mennyi időt vesz igénybe és mekkora a költsége. Az import körébe tartozó fizetések esetén a számlavezető bankunk hirdetménye, illetve kondíciós listája tartalmazza az általunk fizetendő díjakat, költségeket, valamint az időigényt is.

Bankszámlák külföldön

Gyakori, vagy nagy összegeket érintő nemzetközi pénzmozgások esetén érdemes bankszámlát nyitni külföldön. Ezzel jelentősen csökkenthető az átutalás időigénye, valamint a költsége is. * Különösen akkor kényelmes a külföldön vezetett bankszámla, ha internetes bankolással lehet rendelkezni felette. Ez pedig ma már szinte valamennyi jelentős banknál biztosított. * A bankszámlanyitás feltételei (minimumösszeg elhelyezése, szükséges dokumentumok stb.) és költségei országonként változnak. Ami biztos: az EU-ban a magyarországihoz hasonló a dokumentációigény, kérdés azonban, hogy cégek esetében pontosan minek a bemutatása szükséges. Ezt minden esetben előre pontosan tisztázni kell, hiszen a magyar cég a magyar bíróság mint cégbíróság által kiállított cégkivonatot, valamint magyar közjegyző által kiállított hiteles cégaláírási nyilatkozatot tud bemutatni, magyar nyelven. Lehetséges, hogy ezek hiteles fordítása, vagy konzul általi hitelesítés szükséges a számlanyitáshoz az adott országban. * A külföldi bankszámla az adózás során * A külföldön nyitott bankszámla adózási szempontból nem hagyható figyelmen kívül sem a számlán bonyolított műveletek, sem a költségek szempontjából.

A költségviselés

Ha bármely nemzetközi relációban szükséges az átutalás, gondosan olvassuk el, hogy milyen típusú költségek és hol merülnek fel. Felszámít ugyanis költséget a számlavezető bankunk, valamint a közvetítő bankok és a fogadó/ kedvezményezett bankja is.

A kérdés egyrészt a költségek összegszerűsége, másrészt az, hogy az adott költségtípust ki viselje. Gyakori hiba, hogy a magyar vállalkozó nem olvassa el figyelmesen az átutalási megbízást, és nem jelöli meg pontosan a költségviselőket a folyamat különböző szakaszaiban. Általános gyakorlat az, hogy mindenki maga viseli a belföldi költségeket, és a kedvezményezettet terheli a közvetítő banki költség.

Természetesen sem jogi, sem gyakorlati akadálya nincsen annak, hogy más költségviselési rendet jelöljön meg az átutalást kérő. A lényeg az, hogy a címzett bankszámláján mekkora összeget írnak jóvá, és az elegendő-e ahhoz, hogy a fizető magyar vállalkozó teljes egészében teljesítse a kötelezettségét.

Ami még nagyon lényeges: a kis összegű átutalások költsége arányosan nagyon magas, rendszerint több ezer forint a minimumösszeg. Ráadásul nemzetközi átutalás esetén nem érvényesül az a kedvezmény, hogy lényegesen olcsóbb az elektronikus csatornán adott megbízás.

Az átutalási megbízás pontos kitöltése

A költségviselésen és az időtényezőn kívül ügyelni kell az átutalási megbízás teljes körű és pontos kitöltésére. Sajnos gyakori hiba, hogy az IBAN-szám nem megfelelő, és akkor létező, de nem az általunk célzott számlatulajdonos számláján írják jóvá az összeget. Az pedig annyit jelent, hogy egyrészt nem teljesítettük a fizetési kötelezettségünket a tényleges kedvezményezettnek, másrészt várhatóan jelentős nehézségek árán tudjuk majd visszaszerezni a kifizetett összeget.

Exportügyletek esetében természetesen ugyanazokat a megfontolásokat kell érvényesítenünk, csak még fokozottabban ügyelve az időtényezőre és a költségmegosztásra, valamint a nagyon pontos adatközlésre a számlánk száma vonatkozásában.

Árfolyamkockázat

Mielőtt megadjuk külföldi partnerünknek a bankszámlánk számát, gondoljuk meg, hogy a forintszámlára vagy pedig devizaszámlára kérjük-e a teljesítést. Forintszámlán a jóváírás akkor lehet előnyös, ha a működésünkhöz magyar forint szükséges, vagy ha a jóváíráskor várhatóan előnyös lesz a forint vételi árfolyama számunkra.

Ha rövid időn belül várható, hogy devizában kell fizetnünk, általában nem célszerű előbb forintra konvertálva jóváíratni, vételi árfolyamon, majd eladási árfolyamon – tehát magasabb összegért – teljesíteni a fizetési kötelezettségünket.

Célszerű inkább több bankszámlát fenntartani, a forintszámla mellett olyan devizákban vezetett számlákat is, amelyekben gyakran, illetve jelentős összegeket kell fizetnünk. Amire ügyeljünk, az a számlavezetési díj, annak az esedékes terheléskor rendelkezésre kell állnia.

Direct debit, beszedés stb.

Az átutaláson kívül a nemzetközi pénzügyek területén is ma már egyre gyakrabban alkalmazott fizetési mód a beszedés, illetve terhelés. Magyar vállalkozók még viszonylag kevésbé ismerik, de érdemes informálódni, ha a partner erre igényt tart, vagy ha lehetőséget biztosít arra, hogy mi magunk éljünk a közvetlen beszedés lehetőségével vele szemben.

Jelenleg még országonként különböző a szabályozás abban a vonatkozásban, hogyan lehet a magyar csoportos beszedési megbízáshoz vagy felhatalmazásos inkasszóhoz hasonló eszközök segítségével könnyen és egyszerűen biztosítani a követelésünk befolyását.

A SEPA ebben a vonatkozásban is segítséget nyújt majd, mivel az átutalás (credit transfer) mellett az úgynevezett direct debit szabályait is kidolgozták, és 2008. január 1-jétől alkalmazzák. Fontos, hogy a direct debit kontsrukciója nem azonos a Magyarországon ismert csoportos beszedési megbízáséval. Ami a lényege: a beszedő, tehát a kedvezményezett bankja indítja a tranzakciót, amely természetesen csak akkor hajtható végre, ha a kötelezett ahhoz előzetesen hozzájárult. A hozzájárulás tartalmazza az összeghatárt, a gyakoriságot, természetesen a beszedésre jogosult nevét és bankszámlaszámát stb.

A nemzetközi pénzforgalomban nincsen azonnali beszedési megbízás, azaz prompt inkasszó, ezt az eszközt kizárólag csak Magyarországon alkalmazzák, magyar jogszabályok teszik lehetővé a belföldi fizetési forgalomban.

Befektetések külföldön

Betételhelyezés * Egyre népszerűbbek a külföldi befektetések. Legegyszerűbb formájuk a betételhelyezés külföldi bankban. Ez is akkor lehet számunkra előnyös, ha valóban megismertük az adott konstrukciót, és összevetve a hazai vagy egyéb banki kínálattal, tényleges előnyöket biztosít (pl. kamatozás, lejárat stb. szempontjából). * Tőkepiaci műveletek * Mind a vállalkozások, mind a magánszemélyek számára szabadok az értékpapír-műveletek – értékpapírok vétele és eladása. A feltételek megismerésében sok – néha túlságosan is sok – szervezet igyekszik segíteni, tanácsot adni. * Tőzsdézni lehet magánszemélyként, de általában jobban megéri megbízható, hozzáértő szervezeten keresztül, megbízást adva tőzsdei ügyletre, akár vételre, akár eladásra. Azt azonban ne mulasszuk el, hogy rendszeresen ellenőrizzük az ügyeink állását, a befektetéseinket, azok megtérülését, fialását stb. Nézzük meg azokat a bankszámlákat, értékpapírszámlákat, amelyeken a pénzünk megtalálható. * Ne adjunk megbízást, meghatalmazást korlátozás nélkül. Mindig egyértelműen rögzítsük a nevünkben történő eljárás feltételeit: ki, hol, milyen ügylet végrehajtása érdekében, milyen határidővel, mekkora összeghatárig, milyen speciális feltételekkel, megkötésekkel járhat el. A meghatalmazásban foglaltak betartását pedig folyamatosan kísérjük figyelemmel. * Ha pedig nyereségünk keletkezett, gondoljuk meg, mire fordítjuk. Természetesen esetleges veszteség esetén is tekintsük át pénzügyeinket. Mindig ellenőrizzük a pénzmozgásokat, kezdetétől a végéig kísérve a folyamatot. Amennyiben pedig problémát látunk, azonnal indítsuk meg a panaszeljárást, nyújtsuk be a reklamációt. * A befektetéssel szerzett jövedelem is adóköteles. A bevallás, az elszámolás, az adóelőleg-fizetés szabályairól az adójogszabályokat előre meg kell ismerni. * Részesedés vállalkozásban * Speciális befektetési formát vagy módot képviselnek a külföldi székhelyű vállalkozások – ideértve az off shore cégekben szerzett részesedést is. Ha nem csupán "szelvényvagdosók" kívánunk lenni, hanem tevőlegesen részt vállalunk a külföldi cég működésében, első feladat a székhelyen hatályos szabályok megismerése, különösen a pénzügyi vonatkozású előírások teljes körű feltárása. * Alapszabály: megbízható vezetője legyen a cégnek, felelős pénzügyi irányítóval, és rendszeresen ellenőrizzük a működést.

Egyéb fizetési műveletek

A fizetési műveletek az átutaláson és a beszedésen/terhelésen kívül számos egyéb eszközzel is végrehajthatók, amelyek a nemzetközi pénzmozgások körében is ismertek, sőt kedveltek.

Bankgarancia

Az egyik legismertebb eszköz a bankgarancia, amely a kedvezményezett számára a legbiztonságosabb eszközök egyike is, ha jó nevű, megbízható bank bocsátja ki.

A bankgarancia nagyon kedvelt, mivel az igénybevétele - lehívása – független attól az ügylettől, amelyhez kapcsolódik. A bankgaranciát kibocsátó bank az alapjául szolgáló ügylettől függetlenül köteles a fizetést teljesíteni, ha a bankgaranciában felsorolt feltételek bekövetkeznek.

A kedvezményezettek akkor jutnak legkönnyebben a pénzükhöz, ha a bankgarancia csak annyit tartalmaz, hogy a kedvezményezett első írásbeli felszólítására a bank fizetést teljesít. Azt általában kikötik a bankgaranciában, hogy a kedvezményezett számlavezető bankján keresztül kell benyújtani, ez a bankgarancia kibocsátására megbízást adó biztonságát szolgálja.

Ha viszont mi kapunk bankgaranciát, akkor is tekintsük szükséges óvatosságnak, hogy a lehívást mi is a számlavezető bankunkon keresztül nyújthatjuk be.

A bankgaranciát kibocsátó bank felel azért, hogy a bankgaranciában megjelölt összeg erejéig a fizetés megtörténjék, függetlenül attól, hogy arra a fedezetet a garancia kibocsátását kérő ügyfél biztosította-e.

A bankgaranciához megkívánt feltételek

A bankgarancia lehívását lehet olyan feltételekhez kötni, hogy bizonyos dokumentumok benyújtása szükséges. Általában azt írják elő, hogy a lehívó nyilatkozzék arról, hogy az eredeti szerződés kötelezettje nem teljesített, vagy nem megfelelően teljesített. Ez a követelmény azt a célt szolgálja, hogy vita esetén a szerződés kötelezettje – tehát nem a bankgaranciát kibocsátó bank -, illetve a bankgarancia kedvezményezettje tudja bizonyítani, hogy mire tekintettel vette igénybe a bankgaranciát, az tehát jogszerű volt-e a jogosult és a kötelezett közötti, a kibocsátó banktól teljesen független szerződés értelmében.

Fontos tudnivalók a bankgaranciával kapcsolatban

Csak megbízható bankban kérjük bankgarancia kibocsátását, és csak megbízható, jó nevű bank által kibocsátott bankgaranciát fogadjunk el.

Az igénybevétel (lehívás) határidejét tartsuk be.

Az összeget úgy határozzuk meg, hogy kellő fedezetet nyújtson a követelésünkre, ha pedig nekünk kell kérnünk a kibocsátását, csak a feltétlenül szükséges összegre kérjük, mivel meglehetősen drága.

Bankolási lehetőség a magánember számára

A vállalkozásokkal kapcsolatban összefoglaltak alkalmazandók a privát bankolás körében is a nemzetközi pénzmozgások, pénzügyi műveletek területén. A különbség csupán annyi, hogy általában nagyobb szerepet kapnak a bankkártyák és ma már a beszedési megbízások. Ez utóbbiak főleg a külföldi ingatlanokkal kapcsolatos költségek megfizetését segítik. * Akár jóváírás, akár pedig terhelés érinti a bankszámlánkat, minden esetben gondosan nézzünk át minden egyes tételt, hasonlítsuk össze az egyéb dokumentumokkal, és bármilyen eltérés esetén haladéktalanul jelezzük a számlavezető banknak. * Célszerű, ha magánemberként is összegyűjtjük a bankszámláinkat érintő dokumentációt (vásárlási bizonylatot, átutalási megbízást, terhelési értesítőt stb.), mert ezek segítségével tudjuk utóbb bizonyítani a terhelési hibákat. Vállalkozóként pedig egyébként is szükséges a bizonylatok megőrzése. * Amit nem szabad: összekeverni a privát és a vállalkozói tevékenység pénzügyi-banki rendjét. Akkor is érvényes ez a szabály, ha az általunk kiválasztott országban egyébként nem tesznek éles különbséget a privát és a vállalkozói bankolás között. * Hitelfelvétel * A nemzetközi pénzmozgások fontos, és manapság a magyar vállalkozók és magánszemélyek számára is mind fontosabbá váló részét alkotják a hitelek. Hitel szabadon felvehető, de nagyon lényeges az óvatosság, a körültekintés, a lehetőségek és kötelezettségek teljes körű megismerése. * Természetesen külföldön is alkalmazzák a csábító ajánlatokat, amelyek elfogadása előtt a legapróbb betűvel írt feltételeket is el kell olvasni, és főleg meg kell érteni. * A bankszámla nyitása, vagy bankkártya igénylése – ha az nem hitelkártya – viszonylag kockázatmentes, a hitelfelvétel és a hitelkártya-használat azonban számtalan komoly buktatót rejt. Pontosan ismerni kell a feltételeket, hitel esetén a folyósítás időpontját, a törlesztési kötelezettség szabályait, az előtörlesztés és a felmondás lehetőségeit, feltételeit. * Önmagában az alacsony kamatszint még nem biztosítja, hogy számunkra akár magánemberként, akár pedig vállalkozóként tényleg jól járunk, hogy valóban előnyös az adott hitelkonstrukció számunkra.

Amit vizsgálni kell: a költségek, a kamatperiódus, a kamat módosításának feltételei, a megszüntetés feltételei. A költségeket teljeskörűen kell megismerni, tehát számba kell venni a járulékos költségeket is. Ilyen pl. a számlanyitás, számlavezetés díja, a biztosíték nyújtásának költségei, az árfolyamkockázat, az esetleges árfolyamveszteség, az ügyintézés időigénye és költségei. Különösen az árfolyam okozhat kellemetlen meglepetéseket, ha nem a hitel devizanemében kívánjuk a felvett összeget felhasználni, illetve ha a törlesztéshez minden esetben konverzió szükséges. * Amire pedig ügyelni kell: a szerződésszerű teljesítés, tehát határidőben, pontos összegben fizetni kell.

Bankkártya

Vállalkozóként is érdemes körülnézni Magyarországon kívüli bankokban annak érdekében, hogy kiválaszthassuk a legkedvezőbb üzleti bankkártyát. Győződjünk meg arról, hogy a kiválasztott bankkártyával hol lehet fizetni, nemzetközileg elfogadott, vagy csak az adott országban használható. Ez utóbbi, úgynevezett nemzeti bankkártya is lehet nagyon előnyös a költségek szempontjából, illetve a készpénzkímélés szempontjából.

Külön számba kell venni a hitelkártya-lehetőségeket, hiszen azok használata a cash flow-t jelentősen javíthatja.

Mind debit, mind pedig hitelkártyát igényelhet magyar vállalkozás külföldi bankban, a nemzetközi pénzmozgások körében előnyösen alkalmazható a kártyával fizetés.

A bankkártya használata során fordítsunk kiemelt figyelmet a terhelések ellenőrzésére. Mivel a bankkártyaköltések elszámolása automatizált folyamat, és a kártyakibocsátó bank a hozzá beérkezett terhelést köteles minden vizsgálat nélkül teljesíteni, kizárólag a kártyabirtokos van abban a helyzetben, hogy a terhelés jogszerűségét kifogásolja. Ezt pedig szigorú és nem túlságosan hosszú határidőn belül meg kell tennie ahhoz, hogy a kártyakibocsátó bank érdemben eljárhasson a kártyabirtokos által megalapozatlannak minősített terheléssel kapcsolatban.

Jogi szabályozás a nemzetközi pénzmozgások körében

A magyar szabályozás viszonylag szűkszavú – ma már és ma még.

A speciális rendelkezéseket azon átutalásokra kell alkalmazni, amelyek államok között realizálódnak, és amelyeket legfeljebb 50 000 euró vagy ennek megfelelő, a részt vevő államok egyéb devizanemében meghatározott összegben teljesítenek.

Nem tartozik ide az az átutalás, amely esetében a megbízó pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás vagy biztosító.

Az átutalási megbízás szabályai

A felek eltérő megállapodása vagy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a részt vevő államok közötti átutalási megbízás esetén a megbízó és a kedvezményezett viseli saját intézményének költségeit. E rendelkezésre tekintettel kell mindig nagyon figyelmesen kitölteni az átutalási megbízás költségek viselésére vonatkozó rendelkezéseit.

Az intézmény (bank) köteles az átutalást a megállapodásban rögzített határidőben és – az átutalás során szükség szerint alkalmazott átváltási árfolyamtól eltekintve – az előzetesen közölt díj és költség fejében teljesíteni.

A megbízó eltérő rendelkezése hiányában az átutalás összegét a jogosult javára teljes összegben, levonás nélkül kell átutalni. A jogosult által igénybe vett intézmény köteles a jogosultat tájékoztatni, ha a megbízó úgy rendelkezik, hogy az átutalás díja és költsége részben vagy egészen a jogosultat terheli.

A megbízó által igénybe vett intézmény (bank) – a megbízó írásbeli kérésére – köteles saját költségére átutalni a jogosult részére a rendelkezés ellenére levont összeget, kivéve ha a megbízó úgy rendelkezik, hogy az összeget neki írja jóvá.

A közvetítő intézmény (bank) a saját költségére köteles a rendelkezés ellenére levont összeget jóváírni a megbízó által igénybe vett intézmény részére, illetve a megbízó által igénybe vett intézmény ez irányú rendelkezése esetén átutalni a jogosult részére.

A jogosult (kedvezményezett, címzett) által igénybe vett intézmény köteles saját költségére a rendelkezés ellenére levont összeget a jogosult részére jóváírni.

Amikor a bank késedelmi kamatot fizet

A megbízó által igénybe vett bank késedelmi kamatot fizet a megbízó részére, ha a megállapodásban rögzített határidőt nem tartották be, vagy határidőre vonatkozó megállapodás hiányában az összeg jóváírása a jogosult által igénybe vett intézmény bankszámláján nem történt meg az átutalási megbízás befogadásának időpontját követő banki munkanaptól számított ötödik banki munkanapon.

A késedelmi kamatot az átutalás összegére vonatkozóan, az irányadó kamatláb alkalmazásával kell kiszámítani a megállapodásban rögzített határidő elteltétől, vagy ennek hiányában a részt vevő államok közötti átutalási megbízás befogadásának időpontját követő banki munkanaptól számított ötödik banki munkanap végétől az összegnek a jogosult által igénybe vett intézmény bankszámláján történő jóváírásáig terjedő időszakra.

Amennyiben az átutalás egy közvetítő intézménynek tulajdoníthatóan nem teljesül a megállapodásban rögzített határidőben, illetve ennek hiányában az átutalási megbízás befogadásának időpontját követő banki munkanaptól számított öt banki munkanapon belül, a közvetítő intézmény köteles a megbízó által igénybe vett intézmény részére késedelmi kamatot fizetni.

A jogosult által igénybe vett bank köteles a jogosult részére késedelmi kamatot fizetni, ha a megállapodásban rögzített határidőt nem tartotta be, vagy a határidőre vonatkozó megállapodás hiányában az átutalás összegét a jogosult által igénybe vett bank a bankszámláján történő jóváírás, illetőleg a bank részére az átutalásról érkezett értesítés közül az utóbbi napot követő banki munkanapon nem írta jóvá a jogosult bankszámláján.

A késedelmi kamat mértéke

A késedelmi kamat az átutalás összegére vonatkozó, az irányadó kamatláb alkalmazásával kiszámított kamat a megállapodásban rögzített határidő elteltétől, vagy ennek hiányában az összegnek a jogosult által igénybe vett bank bankszámláján történt jóváírását követő banki munkanap végétől az összegnek a jogosult bankszámláján történő jóváírása napjáig terjedő időszakra illeti meg a jogosultat.

Nem jár késedelmi kamat, ha a bank kimenti magát

Nem jár késedelmi kamat, ha a megbízó vagy a jogosult által igénybe vett bank bizonyítani tudja, hogy a késedelem a megbízónak vagy a jogosultnak róható fel.

A banki munkanap

A banki munkanapok számítása szempontjából nem minősülnek banki munkanapnak azok a napok, amelyeken a fizetési megbízás teljesítésében közreműködő bármely intézmény üzletvitel céljából nem tart nyitva.

A megbízás teljesítésének határideje

A megbízó által igénybe vett bank a megbízó kérelmének igazolt kézhezvételét követő tizennégy banki munkanapon belül köteles a megbízó javára jóváírni egyrészt legfeljebb 12 500 eurónak megfelelő összeg erejéig az átutalás összegét, másrészt az átutalás összege után a megbízás befogadásának időpontjától a jóváírásáig terjedő időszakra az irányadó kamatláb alkalmazásával kiszámított kamatot és az átutalás megbízót terhelő költségét, ha a részt vevő államok közötti átutalási megbízást a megbízó által igénybe vett intézmény befogadta, de az összeg jóváírása a jogosult által igénybe vett intézmény bankszámláján nem történt meg. E kötelezettség alól a megbízó által igénybe vett intézmény mentesül, ha az átutalás összegét időközben a jogosult által igénybe vett intézmény bankszámláján jóváírják.

A megbízó kérelmét a megállapodásban rögzített határidő leteltét követően vagy határidőre vonatkozó megállapodás hiányában a megbízás befogadásának időpontját követő banki munkanaptól számított hatodik banki munkanaptól kezdve terjesztheti elő.

A közvetítő intézmény kötelezettsége

A közvetítő intézmény köteles legfeljebb 12 500 eurónak megfelelő összeg erejéig az átutalás összegét költségekkel és kamattal növelten visszatéríteni az őt megbízó intézménynek, ha az átutalási megbízást befogadta, de az összeg jóváírása a jogosult által igénybe vett intézmény bankszámláján nem történt meg, kivéve ha az átutalás a megbízó intézmény hibás vagy hiányos megbízása miatt nem teljesült. A közvetítő intézménynek ez utóbbi esetben is haladéktalanul intézkednie kell az átutalás összegének visszatérítésére.

Ha az átutalás a jogosult által igénybe vett bank által választott közvetítő intézmény magatartása vagy mulasztása miatt nem teljesült, a jogosult által igénybe vett bank köteles legfeljebb 12 500 eurónak megfelelő összeg erejéig az átutalás összegét, valamint a kamatot a jogosult javára jóváírni.

Az átutalt, legfeljebb 12 500 eurónak megfelelő összeget és az átutalás költségét a megbízó, illetve a jogosult haladéktalanul, de legfeljebb 2 (kettő) banki munkanapon belül köteles az általa igénybe vett banknak visszafizetni, ha annak átutalását követően az átutalás eredeti összegét jóváírták a jogosult javára.

Eljárás a megbízó hibája esetén

Ha az átutalás a megbízó által adott hibás vagy hiányos megbízás, vagy a megbízó kifejezett rendelkezésére választott közvetítő intézmény magatartása vagy mulasztása miatt nem teljesült, a megbízó által igénybe vett intézménynek, valamint az átutalás teljesítésében részt vevő más intézményeknek ez esetben is haladéktalanul, de legfeljebb 2 (kettő) banki munkanapon belül intézkedni kell az átutalás összegének visszatérítésére. Ha a megbízó által igénybe vett bank bankszámlájára az átutalás összege jóváírásra kerül, köteles azt a megbízó javára haladéktalanul, de legfeljebb 2 (kettő) banki munkanapon belül jóváírni. A visszatérített összeg jóváírásakor ez esetben az intézmények mentesülnek a megbízó felé fennálló kamatfizetési és költség-visszatérítési kötelezettség alól. Az átutalás összegének visszatérítéséből adódó költséget az intézmények a visszatérített összegből levonhatják, amennyiben tételesen felsorolják azokat.

Vis maior

Az átutalási megbízás végrehajtásában részt vevő intézmény mentesül a késedelmes teljesítés jogkövetkezménye alól, ha bizonyítja, hogy a késedelmet tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok (vis maior) idézte elő.

E szabályok EU-konformak, és az EU-tagországok közötti átutalásokra vonatkoznak.

Egyéb nemzetközi pénzmozgások

Az egyéb irányú átutalások, illetve az egyéb nemzetközi pénzmozgások nincsenek egységesen, jogszabályi szinten rendezve.

Ami ezen a téren várható, az a SEPA-szabályok alkalmazása, továbbá az EU pénzforgalmi irányelve. Ez utóbbi részletes és egységes rendelkezéseket ad a pénzforgalom területén, az EU-tagországok vonatkozásában, jelenlegi ismereteink szerint legkésőbb 2009 novemberétől.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. szeptember 1.) vegye figyelembe!