Jogszabályváltozások

Rovatunk a 2007. augusztus 17-éig kihirdetett jogszabályokat dolgozza fel.

Jegybanki alapkamat

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának döntése értelmében a jegybanki alapkamat mértéke 2007. június 26-ától 7,75%. Az alapkamat-változást a 7/2007. (VI. 25.) MNB rendelet tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2007/79. szám)

Elszámolható üzemanyagárak

Az APEH közzétette a 2007. július 1. és július 31. között alkalmazható üzemanyagárakat. Ha a személyijövedelemadó-törvény hatálya alá tartozó magánszemély az üzemanyagköltséget a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszerezni. Az árak a következők:

– ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin 287 Ft/l

– gázolaj 260 Ft/l

– keverék 310 Ft/l

– LPG autógáz 162 Ft/l

2007. július elsejétől a 98-as oktánszámú benzin bizonylat nélkül elszámolható árának közzétételére nem kerül sor, melynek az az oka, hogy a személyijövedelemadó-törvényben megjelölt üzemanyagár megállapítására vonatkozó rendelkezések alkalmazására nincs mód a forgalomból történő folyamatos kivonás miatt.

Ha a magánszemély a 95-ös oktánszámú benzin APEH által közzétett ára helyett magasabb vagy más árat kíván alkalmazni a költségelszámolás során, akkor a költségeit bizonylat alapján számolhatja el azzal, hogy a költségelszámolás módjáról továbbra is negyedévente kell döntenie.

Ha az Szja-tv. az APEH által közzétett árak figyelembevételét írja elő valamely rendelkezés alkalmazásánál, akkor benzinüzemű járművek esetében csak a 95-ös oktánszámú benzinár vehető figyelembe még akkor is, ha a kormányrendelet szerint a magasabb oktánszámú benzint kellene használni a jármű üzemeltetése során.

Az APEH a Magyar Közlöny 96. számában tette közzé a 2007. augusztus 1. és augusztus 31. között alkalmazható üzemanyagárakat a következők szerint:

Ólmozatlan motorbenzin:

– ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin 289 Ft/l

– gázolaj 264 Ft/l

– keverék 312 Ft/l

– LPG autógáz 165 Ft/l

A 2007. szeptember 1. és szeptember 30. között alkalmazható üzemanyagárakat az APEH a Magyar Közlöny 110. számában tett közzé a következők szerint:

– ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin 285 Ft/l

– gázolaj 264 Ft/l

– keverék 307 Ft/l

– LPG autógáz 165 Ft/l

(Magyar Közlöny, 2007/77., 96., 110. szám)

Elektronikus bevallás és adatszolgáltatás

A bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségek elektronikus úton történő teljesítésének szabályait július 1-jével módosította a 15/2007. (VI. 29.) PM-MeHVM együttes rendelet.

Az állami adóhatóság, illetve a vámhatóság az adókötelezettség elektronikus úton történő teljesítésére a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszeren (KR) keresztül hozzáférhető bevallási és adatszolgáltatási rendszert működtet.

A képviselőnek képviseleti jogosultságát az állami adóhatósághoz az adókötelezettség elektronikus úton történő első teljesítésének időpontját megelőzően, a vámhatósághoz a Jöt.-ben, illetve az Etv.-ben meghatározott időpontig, az erre rendszeresített nyomtatványon kell bejelentenie. Az első írásos bejelentést követően a képviselő a KR útján történt azonosítás után az állami adóhatóság portálján közvetlenül elérhető elektronikus űrlapon jelenti be, hogy képviseleti jogosultsága az általa képviselt adózók tekintetében az állami adóhatósághoz teljesítendő mely adókötelezettségek elektronikus úton történő teljesítésére terjed ki, illetőleg képviseleti jogosultsága az állami adóhatósághoz teljesítendő mely adóbevallások, adatszolgáltatások, bejelentési kötelezettségek tekintetében változott vagy szűnt meg. A képviselő ugyanezen az elektronikus űrlapon jelenti be az állami adóhatósághoz az első írásos bejelentéskor közölt, a képviselői jogosultsága terjedelmét nem érintő adatokban bekövetkezett változásokat is.

Az állami adóhatóság, illetve a vámhatóság az adókötelezettség elektronikus úton történő teljesítéséhez, illetőleg a rendelkező nyilatkozathoz olyan informatikai eljárással titkosított elektronikus űrlapot rendszeresít, amely biztosítja, hogy az űrlap tartalmát, annak kitöltését követően – az Art. 12. §-ában meghatározott iratbetekintés esetét kivéve – csak az állami adóhatóság, illetve a vámhatóság ismerhesse meg.

(Magyar Közlöny, 2007/83. szám)

Elektronikusan benyújtott bevallás jövedéki adóról

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 8/2004. (III. 10.) PM rendeletet módosító 13/2007. (VI. 26.) PM rendelet az elektronikusan benyújtandó bevallással kapcsolatban módosít néhány szabályt.

(Magyar Közlöny, 2007/80. szám)

Áfaváltozás termék harmadik országba történő kiléptetése esetén

Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény legutóbbi módosítása szerint a termék harmadik országba történő kiléptetésének igazolását tartalmazó kiviteli okmányt – a jogszabályban meghatározott kivétellel – a kiraktározástól számított 60 napon belül a kiraktározást kérőnek az üzemeltető részére vissza kell küldenie. A vámhatóság általi kiléptetés igazolását tartalmazó kiviteli okmányt az üzemeltetőnek igazolás céljából át kell adnia az áfaraktár felügyeletét ellátó vámhivatal részére. A 2007. évi LXII. törvény július 1-je óta hatályos.

(Magyar Közlöny, 2007/77. szám)

A vállalkozói körbetartozások mérsékléséről szóló törvénymódosítások

Csődeljárás

A csődtörvénynek a 2007. évi LXXVIII. törvénnyel történt módosítása alapján lehetőség nyílik a felszámolási eljárás megindítására, a fizetésképtelenség megállapítására, ha az adós a szerződésen alapuló, nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 15 napon belül sem egyenlítette ki, vagy a tartozás tényét nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesített.

A hitelező ugyanakkor a felszámolási kérelem benyújtása előtt továbbra is köteles az adósát a fizetésre írásban felszólítani. A tartozás fennállását a felszámolás vonatkozásában a hitelezői felszólítás kézhezvételét követően már lehet vitatni. Vagyis ha az adós a számla szerinti összeget, illetve a fizetési kötelezettségét eddig az időpontig írásban nem kifogásolta, akkor már csak a tartozás kiegyenlítésével kerülheti el a felszámolást. A felszólítás alapján történő teljesítés nem jelenti ugyanakkor a számla helyességének az elismerését is. Azt is rögzíti a törvény, hogy a tartozás kiegyenlítése ilyen esetben nem minősül tartozáselismerésnek, a kifizetett összeg polgári peres eljárásban visszakövetelhető.

A csődeljárás iránti kérelemhez az illetékes szervek előzetes egyetértésének megadását bizonyító okiratot, három hónapnál nem régebbi mérleget (egyszerűsített mérleget) és az adós adószámát, valamint a hitelezők névsorát, a hitelek összegét és a lejáratok időpontját, illetve a közzétételi költségtérítés befizetését igazoló okiratot kell mellékelni. Az adósnak nyilatkoznia kell arról is, hogy a kérelem benyújtásáig az esetleges korábbi csődeljárás megindításának időpontjában fennállt, illetve annak során keletkezett hitelezői igényt kielégített.

Az adós köteles az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a bíróságnak nyilatkozni arról, hogy a kérelemben foglaltakat elismeri-e. Ha az adós a kérelemben foglaltakat elismeri, egyidejűleg nyilatkoznia kell arról is, hogy kér-e a tartozás kiegyenlítésére haladékot, illetve be kell jelentenie a számláit vezető valamennyi pénzintézet nevét és az ott vezetett számlák számát, továbbá koncesszió esetén tájékoztatnia kell a koncesszióba adót a felszámolási eljárás megindításáról. Ha az adós a fenti határidőn belül a bíróságnak nem nyilatkozik, a fizetésképtelenség tényét vélelmezni kell.

Közbeszerzési szigorítások

A közbeszerzést érintő egyik fontos változás, hogy az ajánlatkérő a felhívásában ezentúl nemcsak az ellenszolgáltatás teljesítésének a feltételeit köteles megadni, hanem azt is, ha az ellenszolgáltatás halasztott vagy részletekben történő fizetésében kíván megállapodni. Az ajánlattevőnek ugyanakkor az ajánlatához csatolt nyilatkozatban vállalnia kell, hogy nyertessége esetén az alvállalkozói szerződéseiben magára vonatkozó kötelezettségként érvényesíti a közbeszerzési törvény teljesítés elismerésére, az ellenszolgáltatás megfizetésére, továbbá a felelősségkorlátozásra, kamatkikötésre és beszámításra irányadó rendelkezéseit.

Az ajánlattevő az ajánlatában – kifejezetten és elkülönített módon, mellékletben – közölt üzleti titok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés engedményezést kizáró rendelkezése nem minősül üzleti titoknak.

A szerződés nyilvánosnak minősülő részét az ajánlatkérő - amennyiben rendelkezik honlappal – a szerződés megkötését követően haladéktalanul köteles közzétenni honlapján.

A körbetartozás kialakulásának oka lehetett az is, hogy a teljesítésigazolások kiállításának a határidejére nézve nem tartalmazott előírásokat a törvény. A módosítás változtatott ezen a helyzeten is. Az ajánlatkérő a jövőben 15 napon belül köteles lesz a teljesítés elismeréséről, vagy az elismerés megtagadásáról írásban nyilatkozni.

A felszámolást és a közbeszerzést érintő új szabályok július 7-étől hatályosak. A rendelkezéseket a hatálybalépés után benyújtott felszámolási kérelmekre, továbbá megkezdett közbeszerzésekre, közbeszerzések alapján megkötött szerződésekre, tervpályázati eljárásokra, és az azokkal kapcsolatban kérelmezett vagy hivatalból indított jogorvoslati eljárásokra, illetőleg kérelmezett békéltetési eljárásokra kell alkalmazni.

(Magyar Közlöny, 2007/83. szám)

Kormánykoncepció az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvényről

Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény koncepcióját a kormány az 1050/2007. (VII. 3.) Korm. határozatban tette nyilvánossá.

(Magyar Közlöny, 2007/87. szám)

A jogügyletek biztonsága érdekében módosított törvények

A jogügyletek biztonságának erősítése érdekében az Országgyűlés szükséges tartotta több törvény módosítását.

Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény módosítása

Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény módosítása kapcsán a változást tartalmazó 2007. évi LXIV. törvény részletezi az ügyvédi tevékenység végzése során az elektronikus aláírás használatát.

Elektronikus aláírás

Ügyvédi tevékenység végzése során – ha jogszabály az ügyvéd számára elektronikus aláírás használatát írja elő – csak a következő feltételeknek megfelelő minősített elektronikus aláírás használható:

– az elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítványban a hitelesítésszolgáltató feltüntette az aláíró ügyvédi kamarai tagságának fennállását,

– a hitelesítésszolgáltató biztosítja, hogy a tanúsítvánnyal kapcsolatos érvényes visszavonási kérelem alapján a módosított visszavonási állapotot legfeljebb 3 percen belül közzéteszi a nyilvántartásában, és a tanúsítvány ellenőrzését kérő felhasználóknak a tanúsítvány visszavonási állapotáról folyamatos tájékoztatást ad.

A hitelesítésszolgáltató az elektronikus aláírás tanúsítványát csak abban az esetben bocsáthatja ki, ha az aláíró ügyvédi kamarai tagságának fennállását részére a területi ügyvédi kamara igazolta.

Az ügyvéd nem használhatja az elektronikus aláírást, ha

– kamarai tagsága megszűnt,

– ügyvédi tevékenységének gyakorlását felfüggesztették,

– ügyvédi tevékenységét szünetelteti,

– az aláírás-létrehozó adat elvesztéséről vagy arról szerzett tudomást, hogy az aláírás létrehozására illetéktelen személy vált képessé.

A személyazonosság ellenőrzése

Az okirat ellenjegyzése során az ügyvéd a jognyilatkozatot tevő fél és a fél jognyilatkozatot tevő meghatalmazottja személyazonosságának és lakcímének érvényessége megállapítása és igazolása érdekében megkeresheti a személyiadat- és lakcímnyilvántartást, a járművezetőiengedély-nyilvántartást, az útiokmány-nyilvántartást vezető vagy a központi idegenrendészeti nyilvántartás adatait feldolgozó hatóságot.

Az ügyvéd köteles a közreműködést megtagadni, ha

– a fél a személyazonosságának megállapításához nem szolgáltat adatot,

– a fél nem tud bemutatni érvényes igazolványt, vagy

– az ellenőrzés során azt állapítja meg, hogy az igazolvány elvesztését, ellopását vagy megsemmisülését bejelentették, és megtalálásának vagy megkerülésének ténye nincs nyilvántartva. Ez esetben az igazolvány jogosulatlan felhasználásának megakadályozása céljából az ügyvéd köteles az ellenőrzés során észlelt tényeket az okirat felhasználásának helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak haladéktalanul írásban bejelenteni, és e bejelentést ezzel egyidejűleg rövid úton is megtenni.

Cég székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként megjelölt ingatlan adatainak megtekintése

Cég létesítő okiratának és a létesítő okirat módosításának ellenjegyzése során az ügyvéd az ingatlan-nyilvántartási adatok és a tulajdonjogra vonatkozó, használatra feljogosító okiratok megtekintésével győződik meg arról, hogy a jognyilatkozatot tevő fél (meghatalmazottja) által az okiratban a cég székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként megjelölt ingatlan a cég tulajdonát képezi-e, vagy használatára a cég jogosult-e, továbbá meggyőződhet arról is, hogy az más cég székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként be van-e jegyezve a cégjegyzékbe. Ha ennek eredményeként az ügyvéd azt állapítja meg, hogy az ingatlan székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként való megjelölése a jogszabályokkal ellentétes, köteles a közreműködést megtagadni.

A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosítása

A törvény a közjegyzőkkel kapcsolatban is részletezi az elektronikus aláírás használatát, meghatározza, hogy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara nyilvántartása mely adatokat tartalmazza a közjegyzőkről, a közjegyzői okirat ismérveit. Az ügyvédekhez hasonlóan a törvény a közjegyzőknek is biztosítja azt a jogot, hogy az ügyfél személyazonosságát és lakcímét a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban ellenőrizze.

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

A bírósági végrehajtó által foganatosított eljárás során az adós (kötelezett) és az eljárásban részt vevő más személy a végrehajtó felszólítására köteles a személyazonosságát okirattal igazolni. Ha a bemutatott okirat a személyazonosság igazolására nem alkalmas, a végrehajtó felhívja az érintettet megfelelő okirat bemutatására; ha ez az okirat sem megfelelő, vagy annak alapján is kétséges a személyazonosság, illetve a személyazonosság igazolását megtagadják, a végrehajtó intézkedhet a személyazonosságnak a rendőrség közreműködésével történő megállapítása iránt.

A végrehajtó a személyazonosságnak és a lakcímnek a nyilvántartási adatokkal való egyezőségének és érvényességének ellenőrzése céljából megkeresheti a személyiadat- és lakcímnyilvántartást, a járművezetőiengedély-nyilvántartást, az útiokmány-nyilvántartást vezető vagy a központi idegenrendészeti nyilvántartás adatait feldolgozó hatóságot.

Az ellenőrzés a természetes személy adós, kötelezett, valamint a végrehajtási eljárásban részt vevő azon személy adatainak ellenőrzésére terjedhet ki, akinek a személyazonosítását a végrehajtó elvégzi.

Ha az ellenőrzés során a végrehajtó azt állapítja meg, hogy az igazolvány elvesztését, ellopását, megsemmisülését bejelentették, és megtalálásának vagy megkerülésének ténye nincs nyilvántartva, az igazolvány jogosulatlan felhasználásának megakadályozása céljából az igazolvány felhasználásának tényéről haladéktalanul értesíti az intézkedésének helye szerint illetékes rendőrkapitányságot, és az átvett igazolványt részére megküldi vagy átadja.

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása

Ha az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető valamely jog bejegyzéséről, módosításáról vagy törléséről szóló határozattal kapcsolatban a kézbesítési vélelem valamely címzett vonatkozásában a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXLI. törvény 79. §-ának (2) bekezdése alapján beállt, a földhivatal 8 napon belül értesíti a címzettet és a többi felet a kézbesítési vélelem beálltáról. Az az adott ügyben érintett ügyfél, akinek jogi érdeke fűződik a földhivatali határozat kézbesítéséhez, saját költségére kérheti a határozatot tartalmazó irat külön jogszabály szerinti végrehajtói kézbesítését az ingatlan tulajdonosa (érintett tulajdonosa) és annak a részére, akinek bejegyzett joga keletkezett, módosult vagy megszűnt.

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása

A Ctv. módosítása kimondja: cég székhelye, telephelye és fióktelepe olyan ingatlan lehet, amely a cég tulajdonát képezi, vagy amelynek használatára a cég jogosult.

(Magyar Közlöny, 2007/77. szám)

A pénzmosás megelőzése és megakadályozása

A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvényt módosító 2007. évi CIII. törvény számos más módosítás mellett a banktitok feloldásának eseteit bővíti. Például a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha a magyar bűnüldöző szerv, illetőleg az Országos Rendőr-főkapitányság – a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvényben meghatározott feladatkörében eljárva, vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv, illetőleg külföldi Pénzügyi Információs Egység írásbeli megkeresése teljesítése céljából, ha a megkeresés tartalmazza a külföldi adatkérő által aláírt titoktartási záradékot – írásban kér banktitoknak minősülő adatot a pénzügyi intézménytől.

(Magyar Közlöny, 2007/93. szám)

A munka- és pihenőidő szabályainak változása

A Munka Törvénykönyvének legutóbbi módosítása az alábbiak szerint határozza meg a készenléti jellegű munkakör fogalmát: készenléti jellegű munkakör az olyan munkakör, amelyben

– a munkakörbe tartozó feladatok jellegéből adódóan - hosszabb időszak alapulvételével – a rendes munkaidő legalább egyharmadában nincs munkavégzés, és a munkával nem töltött időt a munkavállaló pihenéssel töltheti, vagy

– a munkavégzés – különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel – a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár.

Az egyes foglalkoztatási jogviszonyokat szabályozó törvények munka- és pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló 2007. évi LXXIII. törvény nyomán munkaidőnek kell tekinteni az ügyelet tartamát.

A napi munkaidő tartamának alapulvételével a munkaidő

– legfeljebb háromhavi, illetve legfeljebb tizenkét heti,

– idénymunka esetén legfeljebb négyhavi, illetve legfeljebb tizenhat heti

keretben is meghatározható.

Az előbbiektől eltérően a munkaidő kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb hathavi, illetve legfeljebb huszonhat heti keretben is meghatározható.

A módosítás érinti a munkaidő beosztását, a pihenőidő biztosítását, a munkaidőkeret alkalmazását, valamint a rendkívüli munkavégzés elrendelését is.

A munkáltató és a munkavállaló legfeljebb egyéves határozott időre írásban megállapodhat a munkáltató által meghatározható éves kétszáz órán felül legfeljebb száz, összesen legfeljebb háromszáz óra időtartamú rendkívüli munkavégzés elrendelésének lehetőségéről.

Az egyes foglalkoztatási jogviszonyokat szabályozó törvények munka- és pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló 2007. évi LXXIII. törvény módosította még a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényt, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvényt, valamint az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvényt.

(Magyar Közlöny, 2007/80. szám)

Külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezése

Július 1-jétől változtak a külföldiek magyarországi foglalkoztatása engedélyezésének szabályai. A 25/2007. (VI. 28.) SZMM rendelet bizonyos személyekkel kapcsolatban az általában egy évre adható egyéni engedélyt két évre engedi megadni.

Az engedélyt – a jogosultság feltételeinek igazolása esetén – vizsgálata nélkül kell kiadni a kutatónak olyan magyarországi oktatási tevékenységéhez, amelyet külön jogszabály rendelkezései szerint, akkreditált kutatószervezettel kötött fogadási megállapodásban meghatározott kutatási tevékenysége mellett végez.

Nincs szükség engedélyre a kutató olyan magyarországi kutatási tevékenységéhez, amelyet külön jogszabály rendelkezései szerint, akkreditált kutatószervezettel kötött fogadási megállapodás alapján végez, és a hivatásos sportolónak munkavégzés keretében folytatott sporttevékenységéhez, illetve az edző sporttevékenységre való felkészítő tevékenységéhez.

A foglalkoztató bejelentési kötelezettségei is változtak a jogszabály hatálybalépése óta.

(Magyar Közlöny, 2007/82. szám)

A szak- és felnőttképzés reformja

A szak- és felnőttképzést érintő reformprogram végrehajtásához szükséges törvények módosításáról rendelkezik a 2007. évi CII. törvény.

Szakképzés

Így módosul a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény, amely egyebek mellett kimondja: közoktatási törvényben meghatározott feladatok ellátására a szakképzést folytató intézmény fenntartója, a felsőoktatási intézmény, valamint a gyakorlati képzésben részt vevő gazdálkodó szervezet - kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaságként – szeptember 1-jétől szakképzés-szervezési társaságot hozhat létre.

A törvény előírja, hogy az OKJ-ben meghatározott szakképesítéshez – az ellenőrzési, mérési és értékelési rendszer kialakulását és működését biztosító – szakmai és vizsgakövetelményt kell előírni, és a szakmai és vizsgakövetelmény kötelező tartalmi elemeit részletezi.

A szakmai és vizsgakövetelmény alapján a szakképző iskolában a pedagógiai program részeként – a szakképesítés központi programja (tanterve) előírásai figyelembevételével – szakmai programot, az iskolarendszeren kívüli szakképzést folytató intézményben a felnőttképzési törvény 16. §-ának (2) bekezdése szerinti képzési programot kell kidolgozni.

Felnőttképzés

A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény módosítása szerint ezentúl az állami foglalkoztatási szerv ellenőrzi azt is, hogy a felnőttképzési tevékenységet folytató intézmény felnőttképzési tevékenysége megfelel-e a jogszabályi feltételeknek, így különösen, hogy az általa meghirdetett, szervezett, illetve folytatott képzés szerepel-e a nyilvántartásban, valamint hogy az OKJ-s képzések esetén a gyakorlati foglalkozást a szakmai és vizsgakövetelményekben, valamint a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint folytatja-e.

A felnőttképzést folytató intézmény ellenőrzése, bírságolása

Amennyiben az állami foglalkoztatási szerv az ellenőrzése során azt állapítja meg, hogy a felnőttképzést folytató intézmény az ellenőrzés időpontjában szerepel a nyilvántartásban, de korábban a felnőttképzési tevékenységét nyilvántartásba vétel nélkül folytatta, az intézménnyel szemben a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 316/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. §-ának (1) bekezdésében meghatározott minimálbér nyolcszorosának megfelelő összegű bírságot szab ki. Amennyiben az állami foglalkoztatási szerv az ellenőrzése során azt állapítja meg, hogy a felnőttképzést folytató intézmény az ellenőrzés időpontjában nem szerepel a nyilvántartásban – és így tevékenységét jogellenesen végzi –, az intézményt eltiltja a felnőttképzési tevékenységtől.

Ha a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában szereplő intézmény a tevékenységét nem a jogszabálynak megfelelően látja el, vele szemben az állami foglalkoztatási szerv – a Ket. 58. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott esetben a minisztérium által vezetett országos felnőttképzési szakértői nyilvántartásban szereplő szakértő véleményének a beszerzését követően – a havi minimálbér másfélszeresétől hét és félszereséig terjedő összegű bírságot szabhat ki. Amennyiben a felnőttképzési intézmény a feltárt jogszabálysértést az állami foglalkoztatási szerv határozata alapján nem szünteti meg, illetve ismételten jogszabálysértést követ el, az állami foglalkoztatási szerv egy évre eltiltja a felnőttképzési tevékenységtől, és az erre vonatkozó határozatát közzéteszi.

Az állami foglalkoztatási szerv az ellenőrzési tevékenységét a gyakorlati foglalkozás helye szerint illetékes területi gazdasági kamara bevonásával látja el.

A felnőttképzést folytató intézmények adatszolgáltatása

A felnőttképzést folytató intézmények a törvény mellékletében meghatározott adatokat tartják nyilván, illetve kezelik azokat. Az adatok statisztikai célra, illetve a felnőttképzési intézmény e törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése érdekében felhasználhatók, és személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók.

A felnőttképzési intézmények külön kormányrendeletben meghatározottak szerint jelentést szolgáltatnak a pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szerv részére.

A törvény alapján kezelt adatok:

– a képzésben részt vevő neve, születési helye és ideje, állampolgársága, lakó- és tartózkodási helyének címe és telefonszáma, nem magyar állampolgár esetén a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat, illetőleg okmány, vagy a tartózkodási jogot igazoló okmány megnevezése, száma,

– a képzési jogviszonnyal összefüggő adatok, így különösen a képzésben részt vevő iskolai és szakmai végzettségével, nyelvi ismereteivel, képzésbe történő felvételével, tanulmányainak értékelésével és minősítésével, vizsga letételével (a képzéssel megszerzett szakképesítés vagy egyéb kompetencia megnevezése, a vizsga helye, időpontja, eredménye), fegyelmi és kártérítési ügyeivel kapcsolatos adatok,

– állami és európai uniós források terhére támogatott képzések esetén az előbbieken kívül a képzésben részt vevő Ktv. szerinti tanulói azonosító száma, a támogatások, juttatások külön jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához szükséges, a jövedelmi, szociális helyzetet igazoló, valamint fogyatékosságra vonatkozó adatok.

A többi adat az érintett hozzájárulásával tartható nyilván.

A szakképzési hozzájárulás és a képzés fejlesztésének támogatása

A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény módosítása egyebek mellett az alábbiakat tartalmazza.

A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó hozzájárulásra kötelezett a szakképzési hozzájárulást az üzleti évre, az egyéb hozzájárulásra kötelezett a naptári évre állapítja meg. A naptári évtől eltérő üzleti évet választó hozzájárulásra kötelezett az üzleti év első napján hatályos jogszabályok szerint állapítja meg, vallja be, fizeti meg hozzájárulási kötelezettségét és fizet előleget.

2008. január 1-jétől változik a szakképzési hozzájárulást gyakorlati képzés megszervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezettsége: a szakmai alapképzés céljait is szolgáló tanműhely bérleti, munkavédelmi, tűzbiztonsági és közüzemi szolgáltatásai díjára a tárgyévben – a tanműhely gyakorlati képzéssel hasznosított időtartamára vonatkozóan – fordított ellenőrizhető és a gyakorlati oktatásban, illetve gyakorlati képzésben részt vevő tanulók, illetve hallgatók létszámának a tanműhely adottságaihoz viszonyított arányos költségek összegével csökkentheti.

2008. szeptember 1-jétől módosul a szakképzési hozzájárulási kötelezettség és a hozzájárulási kötelezettségről készített bevallás és elszámolás rendje is.

Szintén 2008. január 1-jei határidővel változik a szakképzési hozzájárulás elszámolásával kapcsolatosan: a mikro- és kisvállalkozások tárgyévi költségei elszámolása esetében a tárgyévet megelőző második év mérlegfőösszegét kell figyelembe venni, foglalkoztatotti létszámának számításakor a 2004. évi XXXIV. törvény szerinti partner- és kapcsolódó vállalkozások munkavállalóinak létszámát figyelmen kívül kell hagyni.

(Magyar Közlöny, 2007/92. szám)

Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer

Az elektronikus ügyintézés elterjesztéséhez, valamint az elektronikus közigazgatási szolgáltatásokhoz szükséges Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer jogszerű és biztonságos működése jogi feltételeinek meghatározására alkotta meg a kormány a július 18-án hatályba lépett 182/2007. (VII. 10.) Korm. rendeletet.

A jogszabály használatában elektronikus szolgáltatás: elektronikus úton igénybe vehető azon ügyintézési, tájékoztatási és kommunikációs szolgáltatások és ehhez kapcsolódó fizetési folyamatok összessége, beleértve a Ket. szerinti hatósági ügyintézést és szolgáltatásokat is, melyek

– a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer elemeként megjelenő szolgáltatásnak, vagy

– azokon keresztül elérhető, a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer által közvetlenül biztosított további szolgáltatásnak, vagy

– a csatlakozott szervezetek által nyújtott közvetített elektronikus szolgáltatásnak, vagy

– az EKG – közvetlenül a szolgáltató szervezet által nyújtott – elektronikus szolgáltatásának

minősülnek.

A szolgáltatás nyújtásának általános szabályai mellett a központi rendszer alapszolgáltatásait rögzítő jogszabály részletezi az Ügyfélkapu működését, annak használatának általános szabályait, kitér az ügyfél-tájékoztatás rendszerére, és rögzíti a Biztonságos Elektronikus Dokumentumtovábbító Szolgáltatás tartalmát is.

(Magyar Közlöny, 2007/92. szám)

A központosított közbeszerzés körébe tartozó termékek

A központosított közbeszerzés keretében megváltozott az országosan kiemelt termékek jegyzéke. Az új jegyzéket a 142/2007. (VI. 20.) Korm. rendelet melléklete tartalmazza a következők szerint:

a) kommunikációs eszközök és szolgáltatások:

– beszédcélú kapcsolók, készülékek és kapcsolódó szolgáltatások,

– aktív és passzív hálózati elemek,

– internetszolgáltatás,

– mobil kommunikációs eszközök és szolgáltatások,

– zártcélú mobil kommunikációs eszközök és szolgáltatások,

– kommunikációs eszközökhöz kapcsolódó szolgáltatások,

b) információtechnológiai rendszerek és szolgáltatások:

– szoftverrendszerek és elemeik,

– hardverrendszerek és elemeik,

– digitális vizuáltechnikai eszközök,

– szoftverekhez kapcsolódó szolgáltatások,

– hardverrendszerekhez, kiegészítőikhez kapcsolódó szolgáltatások,

– digitális vizuáltechnikai eszközökhöz kapcsolódó szolgáltatások,

c) irodatechnikai berendezések és szolgáltatások:

– nyomtatók,

– másolók és sokszorosítók,

– faxok,

– iratmegsemmisítő gépek,

– irodatechnikai termékekhez kapcsolódó szolgáltatások,

d) irodabútorok:

– irodai asztalok,

– irodai szekrények, tárolóbútorok,

– irodai ülőbútorok,

– irodabútorokhoz kapcsolódó szolgáltatások,

e) papíripari termékek és irodaszerek:

– papírok,

– papírtermékek,

– számítógép-kiírópapírok,

– irodaszerek és írószerek,

– papíripari termékekhez kapcsolódó szolgáltatások,

f) gépjárművek:

– személyszállító gépjárművek,

– haszongépjárművek,

– gépjármű-flottaüzemeltetési szolgáltatások,

– gépjárművekhez kapcsolódó szolgáltatások,

g) gépjármű-üzemanyagok,

h) utazásszervezések,

i) egészségügyi termékek,

j) étkezési hozzájárulás juttatását támogató szolgáltatások.

(Magyar Közlöny, 2007/77. szám)

Közbeszerzés az Európai Közösség és Magyarország között

A Magyar Köztársaságnak és az Európai Közösségnek a közbeszerzések terén fennálló nemzetközi kötelezettségeiről tartalmaz szabályokat a 8001/2007. KüM-IRM együttes tájékoztató.

(Magyar Közlöny, 2007/102. szám)

Rehabilitációs járadék 2008-tól

A 2008 januárjában hatályba lépő 2007. évi LXXXIV. törvény célja, hogy esélyt adjon az egészségkárosodást szenvedett személyek elhelyezkedéséhez, a munka világába történő visszatéréshez. A jogszabály a rehabilitáció alatt külön jogszabályban meghatározott orvosi, foglalkoztatási, szociális, képzési és egyéb tevékenységek komplex rendszerét érti, amelynek célja az egészségkárosodást szenvedett személy szakmai munkaképességének biztosítása.

Rehabilitációs járadékra jogosultság

Rehabilitációs járadékra az jogosult, aki 50-79 százalékos egészségkárosodást szenvedett, és ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas. További feltétel, hogy keresőtevékenységet nem folytat, vagy a keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál, továbbá rehabilitálható, és az életkora szerint szükséges szolgálati időt megszerezte.

Rehabilitációs járadékra nem jogosult az, aki

– öregségi nyugdíjban, előrehozott öregségi nyugdíjban, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban, korkedvezményes nyugdíjban, rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, öregségi járadékban, munkaképtelenségi járadékban, özvegyi járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékban, korbetöltés címén járó özvegyi nyugdíjban, rokkantság címén járó özvegyi nyugdíjban,

– bányásznyugdíjban, korengedményes nyugdíjban, egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában, szolgálati nyugdíjban, polgármester öregségi nyugdíjában vagy közszolgálati járadékában,

– terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, táppénzben, baleseti táppénzben,

– az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátásban,

– átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban, bányász dolgozók egészségkárosodási járadékában, rokkantsági járadékban,

– a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásaiban, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékban részesül.

A rehabilitációs járadék összege

A rehabilitációs járadék összege – a magán-nyugdíjpénztári tagságtól függetlenül – megegyezik a rokkantsági nyugdíj (III. rokkantsági csoport) összegének 120 százalékával. A rehabilitációs járadék összegét 50 százalékkal csökkenteni kell, ha keresőtevékenység folytatása esetén a rehabilitációs járadékban részesülő 3 egymást követő hónapra vonatkozó – a személyi jövedelemadóval és a Tny. 13. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti járulékokkal csökkentett – keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének 90 százalékát, illetve annak a megállapítást követően a rendszeres nyugdíjemelés(ek) mértékével növelt összegét, de legalább a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegét.

A rehabilitációs járadék évente emelkedik.

A járadék igénylése

A rehabilitációs járadékot a rehabilitációs járadék, illetve a rokkantsági nyugdíj igénylésére rendszeresített nyomtatványon írásban, valamint elektronikus úton lehet igényelni. A rehabilitációs járadékra való jogosultság elbírálásához az igénylő köteles a keresetéről, jövedelméről nyilatkozni, azt igazolni.

A rehabilitációs járadék iránti igény elbírálásához a rehabilitációs szakértői szerv a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv megkeresésére a megkereséstől számított 60 napon belül a külön jogszabályban meghatározottak szerinti komplex minősítést végez, és szakvéleményt ad az egészségkárosodás mértékéről, a szakmai munkaképességről, a rehabilitálhatóságról, a rehabilitáció lehetséges irányáról, valamint a rehabilitációs szükségletekről, továbbá a rehabilitációhoz szükséges időtartamról.

Együttműködési kötelezettség, a rehabilitációs megállapodás

A rehabilitációs járadékra jogosult a rehabilitáció sikeres megvalósulása érdekében az állami foglalkoztatási szervvel történő együttműködésre köteles. A rehabilitációs megállapodás tartalmazza a rehabilitációs járadékban részesülő nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy vállalja az együttműködési kötelezettség teljesítését, valamint elfogadja a számára felajánlott megfelelő munkahelyet, valamint térítési kötelezettséggel nem járó képzési lehetőséget.

A rehabilitációs járadék megszűnése, megszüntetése

Az ellátás megszűnik, illetve azt meg kell szüntetni, ha

– a rehabilitációs járadékban részesülő meghalt,

– a rehabilitációs járadékban részesülő az ellátás megszüntetését kérte,

– az ellátás időtartama eltelt,

– a rehabilitációs járadékban részesülő három naptári hónapot meghaladóan, egybefüggően külföldön tartózkodik,

– keresőtevékenység folytatása esetén a rehabilitációs járadékban részesülő 6 egymást követő hónapra vonatkozó – a személyi jövedelemadóval és a Tny. 13. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti járulékokkal csökkentett – keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének 90 százalékát, illetve annak a megállapítást követően a rendszeres nyugdíjemelés(ek) mértékével növelt összegét, de legalább a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegét,

– a rehabilitációs járadékban részesülő egészségi állapotában olyan tartós rosszabbodás következett be, amely a rehabilitációt lehetetlenné teszi,

– a rehabilitációs járadékban részesülő az együttműködési kötelezettségét, illetve a rehabilitációs megállapodásban foglalt kötelezettségeit neki felróható okból nem teljesíti, vagy

– a rehabilitációs járadékban részesülő foglalkoztatására ismételten a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor.

Rokkantsági nyugdíjjogosultság

A rehabilitációs járadékot bevezető törvény kapcsán változik a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény.

2007. december 31-ét követő időponttól rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki

– esetében az egészségkárosodás 79 százalékot meghaladó mértékű, vagy 50-79 százalékos mértékű, ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, azonban a rehabilitációs szakértői szerv szakvéleménye alapján rehabilitációja nem javasolt, és

– az életkorára előírt szolgálati idővel rendelkezik, és

– az egészségkárosodás következtében keresőtevékenységet nem folytat, vagy keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál, és

– táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül.

A rokkantsági nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időt, a rokkantsági nyugdíj összegét, mértékét, megszűnését és feléledését a törvény részletezi.

A baleseti rokkantsági nyugdíjjogosultság

Baleseti rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki túlnyomóan üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében rokkant, és az egészségkárosodás következtében keresőtevékenységet nem folytat, vagy keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál, és táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül.

Baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosult az is, akinek az egészségkárosodása szilikózis vagy aszbesztózis miatt következett be, és az egészségkárosodás mértéke eléri a 40 százalékot, továbbá a fent említett egyéb jogosultsági feltételeknek megfelel.

(Magyar Közlöny, 2007/86. szám)

Tb-járulék-fizetés – kezdő egyéni vállalkozók esetén

Az Alkotmánybíróság felhívja az Országgyűlést, hogy 2007. december 31. napjáig alkosson olyan szabályt, amely lehetővé teszi a kezdő egyéni vállalkozók számára, hogy társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettségüknek tényleges bevételük után tehessenek eleget.

Az Alkotmánybíróság hivatalból eljárva, a 42/2007. (VI. 20.) AB határozatában megállapítja: az Országgyűlés az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdését sértő, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet idézett elő azáltal, hogy a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 29. §-ának (7) bekezdésében nem biztosította a kezdő egyéni vállalkozók számára a törvényben meghatározott társadalombiztosításijárulék-fizetési alapok közötti választás lehetőségét.

(Magyar Közlöny, 2007/77. szám)

Statisztikai adatok egyes ellátások megállapításához

A Központi Statisztikai Hivatal közzétett néhány fontosabb, 2006. évre vonatkozó adatot. A különböző ellátások megállapításához fontos adatok közül néhány:

Bruttó átlagkereset: 171 200 Ft/fő/hó

Nettó átlagkereset: 110 900 Ft/fő/hó

Bruttó kereseti index: 108,1%

(2005. év = 100)

Nettó kereseti index: 107,5%

(2005. év = 100)

Fogyasztóiár-index:

2006. december: 106,5%

(2005. december = 100)

2006. év: 103,9% (2005. év = 100)

(Magyar Közlöny, 2007/86. szám)

A Start-kártya felhasználása, a járulékkedvezmény érvényesítése

A Start-kártya felhasználásának, a járulékkedvezmény érvényesítésének, továbbá elszámolásának részletes szabályairól szóló 31/2005. (IX. 29.) PM rendelet több szabálya július 1-jével módosult. A változásokat a 14/2007. (VI. 29.) PM rendelet tartalmazza.

A Start-kártya kiváltására jogosult személy a Start-kártya igénylésekor az állami adóhatóság által e célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével nyilatkozatot tesz a következőkről:

– befejezte, vagy megszakította-e tanulmányait,

– rendelkezik-e felsőfokú végzettséggel,

– tanulói vagy hallgatói jogviszonya megszűnését követően - jogszabályi kivételektől eltekintve – először létesít-e foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt vagy ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt, és e jogviszony létesítését megelőzően megbízási szerződés, vállalkozási szerződés alapján, vagy egyéni vállalkozóként sem végzett munkát,

– a Start-kártya igénylésekor mely munkaadónál áll foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban vagy ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, ilyen jogviszony fennállása esetén a jogviszony kezdetének dátumáról, amennyiben azt 2005. október 1-jét megelőzően pályakezdőként vagy ösztöndíjas foglalkoztatottként létesítette,

– az igénylés okáról, feltüntetve, hogy első vagy ismételt igénylésről van szó; ismételt igénylés esetén fel kell tüntetni, hogy azt a korábbi Start-kártya elveszése indokolja-e.

A módosítás szerint: ha a Pftv. 4/A. §-ának (1) bekezdése b) pontjában meghatározott fizetési kötelezettség – a foglalkoztatás első évének hónapon belüli letelte, illetőleg a foglalkoztatás második évének kezdete miatt – részben 15 és 25 százalékos mértékben is fennáll, a fizetési kötelezettség meghatározásánál felsőfokú végzettséggel nem rendelkező munkavállaló esetén legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér másfélszeresének, felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállaló esetén legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér kétszeresének megfelelő összegű bruttó munkabér alapulvételével

– a hónap első napjától a foglalkoztatás első évének letelte napjáig terjedő időszakra eső bruttó munkabér 15 százalékát,

– a foglalkoztatás második évének első napjától a hónap utolsó napjáig terjedő időszakra jutó bruttó munkabér 25 százalékát,

– ha a foglalkoztatás második évének első napját magában foglaló hónapban a foglalkoztatási jogviszony megszűnik, a bruttó munkabér 25 százalékát a foglalkoztatás második évének első napjától a foglalkoztatási jogviszony megszűnése napjáig terjedő időszakhoz igazodóan

kell számításba venni.

A kötelezettség mértékének hónapon belüli változása esetén legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér másfélszeresének, felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállaló esetén kétszeresének megfelelő összegű bruttó munkabér arányos részének megállapítása az adott hónap naptári napjainak számával való osztással, továbbá az így kapott egy napra jutó bruttó munkabér annyi napra történő figyelembevételével történik, ahány napra a 15 és a 25 százalékos mértékű fizetési kötelezettség külön-külön fennáll.

A jogszabály mellékletei rögzítik a Start-kártya felhasználásának, a járulékkedvezmény érvényesítésének, továbbá elszámolásának részletes szabályait is.

(Magyar Közlöny, 2007/83. szám)

Önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak által nyújtott szolgáltatások

Az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak által finanszírozható szolgáltatásokról szóló 263/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 170/2007. (VI. 29.) Korm. rendelettel történt módosítása szerint a nevelésiév-kezdési, tanévkezdési (beiskolázási) támogatásként a közoktatásról szóló törvényben meghatározott gyermek, tanuló számára, a rá tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult személy által vásárolt tankönyv, taneszköz, ruházat árának megtérítése nyújtható. A beiskolázási támogatás éves összege egy személy részére gyermekenként legfeljebb 20 000 forint lehet.

Az önsegélyező pénztár a nevelésiév-kezdési, tanévkezdési (beiskolázási) támogatásként a beiskolázás igazolt költségeinek támogatását egyéni szolgáltatásként is nyújthatja.

Az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak sporttevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kiadások, így különösen pálya-, uszoda-, terem-, illetve foglalkozáson való részvételre jogosító bérletjegy támogatását nyújthatják.

Nem tekinthető a sporttevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kiadásnak az utazás, a szállás, a sportruházat, a sportlábbeli és az étkezés költsége. Fogyatékkal élő személyek esetén a sporttevékenységhez kapcsolódó kiadásnak minősül a fogyatékkal élő személy sportolásához szükséges sportruházat, sportlábbeli, utazás, szállás költsége, ideértve a fogyatékkal élő személy sportolásához szükséges kísérő(k) utazásának és szállásának költsége.

Az így igénybe vett szolgáltatások pénztártagonként és naptári évenként legfeljebb a tárgyév január 1-jén érvényes minimálbér havi összegének mértékéig vehetők igénybe.

Természetgyógyászati szolgáltatásként a természetgyógyászati tevékenység gyakorlásának egyes kérdéseiről szóló jogszabályban felsorolt, az ott meghatározott feltételeknek megfelelő szolgáltató által nyújtott szolgáltatások biztosíthatók.

Rekreációs üdülés támogatásaként az egészségpénztár a kereskedelmi és a fizető-vendéglátó szálláshelyek osztályba sorolásáról szóló jogszabályban meghatározottak szerinti wellness-hotelben igénybe vett, szállodai szolgáltatással egybekötött egészségügyi szolgáltatást tartalmazó rekreációs üdülés igénybevételét támogathatja.

(Magyar Közlöny, 2007/83. szám)

Törvény a villamos energiáról

Az Országgyűlés a június 25-i ülésnapján fogadta el a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvényt, melyet a törvény bevezető szövege szerint egyebek mellett a hatékonyan működő villamosenergia-versenypiac kialakítása, az energiahatékonyság, a felhasználók biztonságos, zavartalan, megfelelő minőségű és átlátható költségszerkezetű villamosenergia-ellátása édekében alkotott meg.

A törvény alkalmazási köre kiterjed

– a villamos energia termelésére, átvitelére, elosztására, kereskedelmére, fogyasztására, továbbadására,

– a villamosenergia-rendszer irányítására, rendszerszintű szolgáltatásaira,

– a villamosmű, az összekötő és a felhasználói berendezés, valamint a termelői vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték építésére, üzemeltetésére, használatbavételére, fennmaradására és megszüntetésére,

– az engedélyköteles és az engedély nélkül végezhető villamosenergia-ipari tevékenységeket végzőkre, az e törvény szerint engedélyköteles tevékenység egy részét kiszervezés alapján végzőkre, az engedélyhez kötött villamosenergia-ipari tevékenység iránti kérelmet benyújtókra a kérelem elbírálásáig, az integrált villamosenergia-ipari vállalkozásokra, a villamosenergia-felhasználókra, valamint az e törvény hatálya alá eső személyek közötti jogviszonyokra.

(Magyar Közlöny, 2007/86. szám)

Módosult a szövetkezeti törvény

A 2007. évi LXXXI. törvény módosítja a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvényt.

(Magyar Közlöny, 2007/83. szám)

Fogyasztóiár-kiegészítés

A fogyasztóiár-kiegészítésről szóló 2003. évi LXXXVII. törvény 2007. évi LXXVII. törvénnyel történt módosítása július 1-jétől hatályos.

(Magyar Közlöny, 2007/83. szám)

Elektronikus kereskedelem

Az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos egyes törvények módosításáról rendelkező 2007. évi XCIV. törvény elektronikus hirdetésnek tekint bármely információs társadalommal összefüggő szolgáltatás-, illetve beszédcélú telefonhívás kivételével elektronikus hírközlés útján tett közlést, amelynek célja a következők egyike:

– közvetve vagy közvetlenül népszerűsítsen egy vállalkozást, szervezetet vagy személyt, annak áruját, szolgáltatását, tevékenységét,

– társadalmi cél megvalósításához kapcsolódó tájékoztatás. Az augusztus 5-én hatályba lépett törvény szerint elektronikus hirdetésnek minősülnek az olyan közlések is, amelyek célja kizárólag az igénybe vevő egyértelmű, előzetes hozzájárulásának kérése.

Önmagában nem minősül elektronikus hirdetésnek

– vállalkozás, egyéb szervezet vagy személy tevékenységéhez közvetlen hozzáférést lehetővé tevő információ közlése, különösen a domainnév vagy az elektronikus levelezési cím,

– vállalkozás, szervezet vagy személy árujára, szolgáltatására vagy arculatára vonatkozó, a vállalkozástól, szervezettől vagy személytől független közlés, különösen abban az esetben, ha a közlés anyagi ellenszolgáltatás nélkül történik.

Ha az elektronikus hirdető az igénybe vevő kapcsolattartásra szolgáló elektronikus levelezési címéhez egy áru vagy szolgáltatás értékesítése során jogszerűen jut hozzá, ugyanez az elektronikus hirdető felhasználhatja ezeket az adatokat saját hasonló áruinak vagy szolgáltatásainak hirdetésére. Az elektronikus hirdető ez esetben köteles biztosítani, hogy az igénybe vevő az elektronikus hirdetés megküldését ingyenesen, korlátozás és indokolás nélkül megtilthassa. A megtiltás lehetőségére egyértelműen és feltűnő módon fel kell hívni az igénybe vevő figyelmét mind a kapcsolattartói adatok gyűjtésekor, mind a későbbiekben, az egyes elektronikus hirdetések megküldésekor.

Az elektronikus hirdető vagy az elektronikus hirdetés közzétevőjének beazonosítása céljából a közvetítő szolgáltató a Hatóság megkeresésére köteles a Hatóság rendelkezésére bocsátani a következő adatokat, ha azok a közvetítő szolgáltató rendelkezésére állnak:

– a Hatóság által megjelölt elektronikus hirdetés küldőjének vagy közzétevőjének elektronikus hírközlési azonosítóját; és

– a nyilvántartásában az elektronikus hírközlési azonosítóhoz tartozóként meghatározott igénybe vevő nevét és lakcímét.

Az elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárás kérelemre vagy hivatalból indul. Ha az igények önálló érvényesítése a sérelmet szenvedett fogyasztók számára tekintettel nem lenne célravezető, az eljárás megindítására a fogyasztói érdekképviseletet ellátó közigazgatási szervek és társadalmi szervezetek is jogosultak.

Az elektronikus kereskedelmi bírság összegét az eset összes körülményeire – így különösen az igénybe vevők érdekei sérelmének körére, súlyára, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértő magatartás ismételt jellegére – tekintettel határozzák meg. A bírság többszörös jogsértés esetén ismételten is kiszabható.

(Magyar Közlöny, 2007/90. szám)

A nem üzleti célú szabadidős szálláshely-szolgáltatás módosuló szabályai

A nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásról szóló 173/2003. (X. 28.) Korm. rendelet néhány pontját módosította a 218/2007. (VIII. 15.) Korm. rendelet. A változás szerint például a szolgáltató – bizonyos kivétellel – a maradványférőhelyeket a tárgyévi összkapacitás 10 százalékát meg nem haladóan az általa évente előre meghatározott haszonkulccsal növelt áron értékesítheti.

Fejlesztési célú támogatás igénybevétele esetén - amennyiben a támogatási kiírás feltételként írja elő, hogy az üzemeltetési kötelezettség időtartama alatt a szolgáltatónak árbevétel-növekedést kell elérnie – az üzemeltetési kötelezettséggel rendelkező szolgáltató az üzemeltetési kötelezettség időtartamának végéig a maradványférőhelyeket a tárgyévi összkapacitás 20 százalékát meg nem haladóan, az általa évente előre meghatározott haszonkulccsal növelt áron értékesítheti.

Ezekben az esetekben a haszonkulcs mértéke nem haladhatja meg a 30 százalékot.

Aki nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatást jogosulatlanul végez, hatvanezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(Magyar Közlöny, 2007/109. szám)

Az ingatlanértékesítés felelősségbiztosítása

Az ingatlanértékesítést végző természetes személy és szervezet felelősségbiztosítási szerződésének minimális tartalmi követelményeire vonatkozó részletes szabályokat tartalmazza a 197/2007. (VII. 30.) Korm. rendelet.

(Magyar Közlöny, 2007/101. szám)

Iparjogvédelmi beadványok elektronikus úton való benyújtása

A 147/2007. (VI. 26.) Korm. rendelet az egyes iparjogvédelmi beadványok elektronikus úton való benyújtására vonatkozó részletes szabályokat tartalmazza.

Július 1-je óta szabadalmi bejelentés, használati mintaoltalmi bejelentés, formatervezési mintaoltalmi bejelentés, topográfiaoltalmi bejelentés, védjegybejelentés, továbbá védjegy-megújítási kérelem (a továbbiakban együtt: iparjogvédelmi beadvány) elektronikus úton kizárólag a Magyar Szabadalmi Hivatal által e célra rendszeresített elektronikus űrlap használatával nyújtható be.

Az elektronikus ügyintézés lehetősége a kormányzati portálon keresztül, vagy közvetlenül a Magyar Szabadalmi Hivatal internetes honlapján üzemeltetett elektronikus ügyintézési rendszeren érhető el.

Az elektronikus űrlap díjtalanul érhető el. Az elektronikus úton benyújtott iparjogvédelmi beadványért fizetendő díj összegére, valamint a díjfizetés módjára és egyéb feltételeire a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az ügyfél vagy képviselője az iparjogvédelmi beadványt elektronikus úton elektronikus aláírással a Magyar Szabadalmi Hivatal elektronikus ügyintézési rendszerén keresztül nyújthatja be, feltéve hogy az elektronikus űrlapot külön jogszabályban meghatározott közigazgatási felhasználásra alkalmas elektronikus aláírással látja el.

A természetes személy ügyfél, illetve képviselő az iparjogvédelmi beadványt elektronikus úton az ügyfélkapun keresztül történő bejelentkezést követően is benyújthatja a Magyar Szabadalmi Hivatal elektronikus ügyintézési rendszerén keresztül.

(Magyar Közlöny, 2007/80. szám)

Textiltermékek forgalomba hozatalának követelményei

A textiltermékek forgalomba hozatalának egyes követelményeiről szóló 25/2005. (IV. 29.) GKM rendelet 2008. február 2-ától módosul, ám a jogszabály február 3-án hatályát is veszti. Az új szabályokat a 72/2007. (VIII. 9.) GKM rendelet foglalja össze.

(Magyar Közlöny, 2007/106. szám)

A műszaki ellenőri, településtervezési és műszaki szakértői jogosultság szabályai

Július 1-jétől lehetőség van arra, hogy az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási tevékenységet folytató kérelmére – külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj fizetése mellett, a jogszabályban megjelölt adatokról – a területi kamara hatósági bizonyítványt állítson ki.

Az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól szóló 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendeletet és a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól szóló 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendeletet módosító 151/2007. (VI. 26.) Korm. rendelet kimondja: a területi kamara törli a névjegyzékből azt a személyt, akit egy éven belül három alkalommal – a tevékenységre vonatkozó jogszabályok, szakmai szabályok megsértése miatt – figyelmeztetésben részesített.

A területi kamara felfüggeszti annak a személynek a szakmagyakorlási jogosultságát,

– akit egy éven belül két alkalommal figyelmeztetésben részesített, legfeljebb fél év időtartamra,

– akit az építésfelügyeleti hatóság egy éven belül két alkalommal jogerősen építésfelügyeleti bírsággal sújtott, legfeljebb egy év időtartamra.

(Magyar Közlöny, 2007/80. szám)

Építésügyi célelőirányzat

Az építésügyi célelőirányzatról megjelent 18/2007. (VIII. 9.) ÖTM rendelet egyebek mellett az előirányzat felhasználására vonatkozó pályázatokkal kapcsolatos feltételeket tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2007/106. szám)

Gépjárművek kötelező felelősségbiztosításának igazolása

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének tájékoztatója a Magyar Köztársaság területére belépő külföldi telephelyű gépjárművek, valamint a magyar forgalmi rendszámú gépjárművel külföldre utazók érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésének igazolásáról a Magyar Közlöny 102-es számában olvasható.

(Magyar Közlöny, 2007/102. szám)

Közúti járművek forgalomba helyezése és forgalomban tartása

Augusztus 8-ától változott a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló korábbi rendelet. A módosítást a 70/2007. (VIII. 2.) GKM rendelet tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2007/103. szám)

Vízzel, levegővel és hulladékkal kapcsolatos adatszolgáltatás

Változtak az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló 166/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelethez (E-PRTR) kapcsolódó kormányrendeletek.

A módosításokat a 194/2007. (VII. 25.) Korm. rendelet foglalja össze.

(Magyar Közlöny, 2007/98. szám)

A környezetvédelmitermékdíj-mentesség és a termékdíj- visszaigénylés módosult szabályozása

A környezetvédelmitermékdíj-mentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának feltételeiről szóló 53/2003. (IV. 11.) Korm. rendelet augusztus 15-ével módosult. A változások a 206/2007. (VIII. 7.) Korm. rendeletben olvashatók.

(Magyar Közlöny, 2007/105. szám)

Energiafelhasználó termékek ökotervezési kötelezettsége

A kormány az energiafelhasználó termékek ökotervezési kötelezettségének, előírásainak, valamint forgalomba hozatalának és megfelelőségértékelésének feltételeit szabályozza a 217/2007. (VIII. 15.) Korm. rendeletben. Szeptember 14-étől az energiafelhasználó terméket az egyes energiafelhasználó terméktípusokra vonatkozó külön jogszabályokban meghatározott részletes ökotervezési követelményeknek megfelelően kell megtervezni. Az energiafelhasználó terméket forgalomba hozatala, használatbavétele előtt a kormányrendelet szerinti CE megfelelőségi jelöléssel kell ellátni, és megfelelőségi nyilatkozatot kell kiállítani.

(Magyar Közlöny, 2007/109. szám)

Szabályozott könyvvizsgálói tevékenység

A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény meghatározza a – közérdekű tevékenységnek minősülő – jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység során alkalmazandó követelményeket.

A jogszabály meghatározza a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység fogalmát, felsorolja a Magyar könyvvizsgálói kamara jogállását, feladatait, a kamarai hatósági eljárásokat, foglalkozik a kamarai tagság keletkezésével, a tag jogaival, kötelezettségeivel, a tevékenység szünetelésével, megszűnésével.

A törvény részletezi a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésének engedélyezését gazdálkodó szervezeteknek. Ezen belül foglalkozik a könyvvizsgáló cég jogaival, kötelezettségeivel, az engedéllyel, a könyvvizsgáló cég nyilvántartásával, a könyvvizsgáló függetlenségével, titoktartási kötelezettségével, valamint a könyvvizsgálóképzéssel.

(Magyar Közlöny, 2007/80. szám)

A hulladék szállításának szigorítása

Július 12-étől hatályos az országhatárt átlépő hulladékszállításról szóló 180/2007. (VII. 3.) Korm. rendelet, amely a hulladék behozatalára, kivitelére és átszállítására bejelentési kötelezettséget ír elő, melyet az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség felé kell teljesíteni.

A bejelentéshez kötött hulladékszállítások biztosíték nyújtásához kötöttek.

A jogszabály rendelkezik a hulladék behozatalának, kivitelének és átszállításának ellenőrzését végző hatóságokról, azok jogairól, intézkedési lehetőségeiről. A hulladékszállítmány visszatartásával összefüggésben keletkező költségeket a hulladék birtokosának kell viselnie.

(Magyar Közlöny, 2007/87. szám)

Veszélyes áruk nemzetközi fuvarozása vasúton

A veszélyes áruk nemzetközi vasúti fuvarozásáról szóló szabályzat (RID) belföldi alkalmazását szabályozza a 66/2007. (VII. 5.) GKM rendelet. A veszélyes áruk nemzetközi vasúti fuvarozásáról szóló szabályzat előírásait a július 13-án hatályba lépett jogszabály mellékletében foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(Magyar Közlöny, 2007/89. szám)

Díjmentesen használható autópálya-szakasz

Július 21-e óta a D1 kategóriába tartozó járművel utazók számára díjmentesen használható az M8 autópálya 6. sz. főút és 51. sz. főút közötti szakasza. Erről a 68/2007. (VII. 18.) GKM rendelet rendelkezik.

(Magyar Közlöny, 2007/95. szám)

Higiénikus, biztonságos vendéglátás

A vendéglátó gazdálkodó szervezeteknek a közétkeztetésben anyaghányad-nyilvántartást kell vezetniük. Egyebek mellett erről rendelkezik a vendéglátótermékek előállításának feltételeiről szóló 67/2007. (VII. 10.) GKM-EüM-FVM-SZMM együttes rendelet. A július 18-ától hatályos jogszabály szerint vendéglátóterméket kizárólag az anyaghányad-nyilvántartásban foglaltak alapján lehet előállítani.

Az anyaghányad-nyilvántartásnak egyebek mellett tartalmaznia kell a vendéglátó nevét, a vendéglátótermék megnevezését, a kalkuláció készítésének időpontját, az egységnyi termékhez felhasznált élelmiszer-összetevő megnevezését és mennyiségét (az ételek termékösszetételét - a szakmai sajátosságok figyelembevételével – 10 adagra, a közétkeztetésben 100 adagra, illetve cukrászati készítményeknél formára, darabra kell nyilvántartani), a termékhez felhasznált élelmiszer-adalékanyagok megnevezését és mennyiségét.

A szabályok között szerepel, hogy közvetlen hűtésre csak ivóvíz-minőségű vízből előállított jég használható, amit kézzel érinteni nem szabad, és az erre a célra rendszeresített tárolóedényben kell a vendégnek átadni.

A gyorsan romló cukrászati és hidegkonyhai készítmények csak a hűtőlánc megtartásával szállíthatók, ennek hiányában csak az előállítás helyéhez közvetlenül csatlakozó, illetve ugyanazon épületben lévő üzletben, és csak hűtőtérben tárolhatók, továbbá csak onnan hozhatók forgalomba.

A vendéglátó kötelessége a közegészségügyi követelményeknek való megfelelés. Olyan terméket, amelynek a minőségmegőrzési ideje lejárt, élelmiszer-összetevőként felhasználni tilos. Amennyiben a vendéglátó vagy annak felelős alkalmazottja észleli, hogy valamely termék megbetegedést okozott, annak a kiszolgálását azonnal be kell szüntetni. A meglévő készletet meg kell őrizni, valamint értesíteni kell az ÁNTSZ-t.

A rendelet mellékletében több táblázat is szerepel, amelyek tartalmazzák a napi energia- és tápanyagbevitelt korcsoportonként, valamint azt is, hogy ehhez – 10 napra – milyen alapanyagból mennyi szükséges.

(Magyar Közlöny, 2007/92. szám)

Élelmiszer-biztonsággal összefüggő szabályváltozások

Egyebek mellett a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal tevékenysége bővüléséről, a hatósági élelmiszer-ellenőrzés rendjéről, valamint a közegészségügyi hatóság tevékenységének bővítéséről rendelkezik a 138/2007. (VI. 18.) Korm. rendelet. Az egységes élelmiszer-biztonsági szervezetalakítással összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló jogszabály például a közegészségügyi hatósági tevékenység körébe utalja, hogy a vendéglátóhelyen és annak raktárában ellenőrizze és vizsgálja az ételkészítésre, ételtárolásra, ételkezelésre, ételkiszolgálásra, valamint az abban részt vevő személyzetre vonatkozó közegészségügyi előírások betartását, valamint a táplálkozástudományi szempontok érvényre juttatását. A hatóság vizsgálja továbbá az élelmiszer-eredetű megbetegedéseket járványügyi szempontból.

Az élelmiszer-biztonsági szerv – a vámhatósággal együttműködve – összehangolt közös ellenőrzéseket végez élelmiszer-logisztika és nagykereskedelmi raktárakban, üzletláncok elosztó központjaiban, és szükség szerint a közutakon az élelmiszerek dokumentációjának, eredetének, nyomon követhetőségének ellenőrzésére. A vámhatóság a közös ellenőrzések során a feladat- és hatáskörébe tartozó ellenőrzési feladatokat – így különösen az élelmiszer-szállítmányok közúti ellenőrzését – látja el.

(Magyar Közlöny, 2007/76. szám)

Élelmiszer-higiéniai feltételek és azok hatósági ellenőrzése

Az élelmiszer-előállítás és forgalomba hozatal egyes élelmiszer-higiéniai feltételeiről és az élelmiszerek hatósági ellenőrzéséről szóló 68/2007. (VII. 26.) FVM-EüM-SZMM együttes rendelet egyebek mellett az élelmiszer-előállító hely, élelmiszer-kereskedelmi üzlet, illetve tevékenység közegészségügyi, élelmiszer-higiéniai szakhatósági elbírálásához, hatósági engedélyezéséhez szükséges dokumentáció és tervdokumentáció tartalmi követelményeit, ezen belül a mozgóárusítás engedélyezésének feltételeit rögzíti.

(Magyar Közlöny, 2007/99. szám)

Étrend-kiegészítők

Az étrend-kiegészítőkről szóló 37/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet mellékletét bővíti a június 26-a óta hatályos 29/2007. (VI. 18.) EüM rendelet.

(Magyar Közlöny, 2007/76. szám)

Élelmiszerek jelölése

Változott az élelmiszerek jelöléséről szóló 19/2004. (II. 26.) FVM- ESzCsM-GKM együttes rendelet. A módosítást a 86/2007. (VIII. 17.) FVM-EüM-SZMM együttes rendelet tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2007/110. szám)

A Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásai

Módosult a Magyar Élelmiszerkönyv közösségi előírások átvételét megvalósító kötelező előírásairól szóló 56/2004. (IV. 24.) FVM rendelet. A változás az 57/2007. (VII. 6.) FVM rendeletben olvasható.

(Magyar Közlöny, 2007/90. szám)

Növényekben a növényi termékekben és felületükön megengedett növényvédőszer-maradék

Változott a növényekben, a növényi termékekben és a felületükön megengedhető növényvédőszer-maradék mértékéről szóló 5/2002. (II. 22.) EüM-FVM együttes rendelet. A módosítást a 35/2007. (VII. 3.) EüM-FVM együttes rendelet tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2007/87. szám)

Állati eredetű élelmiszerek forgalomba hozatalának és értékesítésének feltételei

Az állati eredetű élelmiszerek forgalomba hozatalának és az értékesítés helyén történő élelmiszer-előállításnak élelmiszer-higiéniai feltételei szigorodtak augusztus 1-jétől. A 64/2007. (VII. 23.) FVM-EüM együttes rendelet szerint kiskereskedelmi létesítmények húskészítmény-darabolást, szeletelést, előre darabolást, előszeletelést, kimérést, kereskedelmi előre csomagolást, a végső fogyasztó kívánságára és jelenlétében húsdarabolást, csontozást és húsdarálást, valamint sajtdarabolást végezhetnek.

Azok a kiskereskedelmi létesítmények, amelyek marginális, helyi és korlátozott tevékenységként a végső fogyasztó számára történő értékesítés céljából az átadás helyén élelmiszer-feldolgozási tevékenységet végeznek, vagy viszonteladókat látnak el állati eredetű élelmiszerrel, vagy mindkét tevékenységet végzik, az előbb felsorolt tevékenységeken túlmenően húst darabolhatnak, csontozhatnak, előre darálhatnak, előkészített húst és húskészítményeket állíthatnak elő, valamint halászati termékeket állíthatnak elő.

A jogszabály az élő halat és halászati terméket forgalmazó kiskereskedelmi létesítmények, a tejet és tejterméket forgalmazók, valamint a tojásterméket forgalmazók számára is állapít meg kötelezettségeket.

(Magyar Közlöny, 2007/97. szám)

A mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni jövedéki adó visszatérítése

A mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni jövedéki adó visszatérítésére jogosult a jövedéki adó visszatérítésére vonatkozó igényéről a Vám- és Pénzügyőrség eljárásra – a székhely, ennek hiányában a telephely, az egyéni vállalkozónak nem minősülő természetes személy esetén a lakóhely szerint - illetékes regionális jövedéki központjához tesz bevallást az erre a célra rendszeresített adóbevallási nyomtatványon.

A 149/2007. (VI. 26.) Korm. rendelet 2007. július 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit első ízben a 2007. június 30-át követően keletkezett adó-visszaigénylési jogosultság bevallására kell alkalmazni.

(Magyar Közlöny, 2007/80. szám)

A bor forgalomba hozatali járulékának megfizetése

A bor forgalomba hozatali járuléka összegét a Bormarketing és minőség-ellenőrzés 10032000-01220191-51300009 számú Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlára kell megfizetni. A járulékfizetésről rendelkező 70/2007. (VII. 27.) FVM rendelet szerint a járulék megfizetése készpénz-átutalási megbízással vagy banki átutalással történhet. A járulékot a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalomba hozásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 83. §-ának (4) bekezdése szerinti tárgyidőszakban közfogyasztásra forgalomba hozott mennyiség alapján, a Btv. 24/A. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével, a Btv. 24/A. § (3) bekezdésében hivatkozott határidőig kell megfizetni.

Az Európai Unió valamely tagállamából, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodás valamely szerződő államából történő behozatal esetén a járulékfizetésre kötelezett a járulékot az adóraktári nyilvántartásba vett bortételek után köteles megfizetni.

A járulékfizetésre kötelezettnek a járulék megfizetéséről bevallási nyilatkozatot kell készítenie.

(Magyar Közlöny, 2007/100. szám)

Külföldi pénznemek euróra átszámított árfolyamai

A Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza-árfolyamlapján nem szereplő külföldi pénznemek euróra átszámított árfolyamairól szóló MNB-közlemény a Magyar Közlöny 87. számában jelent meg.

(Magyar Közlöny, 2007/87. szám)

Mezőgazdasági vállalkozások által igénybe vehető intézményi kezességvállalás

A mezőgazdasági vállalkozások intézményi kezességvállalást vehetnek igénybe pénzügyi intézménnyel megkötött mezőgazdasági célú beruházási hitelekhez, bankgaranciához, faktoringhoz és termelési célú eszközbeszerzéshez kapcsolódó pénzügyilízing-szerződéseikhez, valamint piaci kamatozású forgóeszközhiteleikhez. A kezességvállalás igénybevételének feltételeit az 50/2007. (VI. 27.) FVM rendelet tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2007/81. szám)

Kárenyhítés fagykárokért

Az 51/2007. (VI. 27.) FVM rendelet módosítja a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről szóló 2006. évi LXXXVIII. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 88/2006. (XII. 28.) FVM rendeletet.

Az igényelhető kárenyhítési juttatás összege a hozamérték-csökkenés levonásra kerülő tételekkel csökkentett összegének a 80 százaléka, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások esetében a kedvezőtlen adottságú területek és az azokhoz tartozó települések megállapításáról szóló 24/2007. (IV. 17.) FVM rendelet hatálya alá tartozó termőföldek esetében 90 százaléka.

A június 28-át követően szerződést kötő termelők esetében a 2007. évi fagykárok tekintetében a kárbejelentési kötelezettség megtételének tekintik a szerződéskötést.

A szerződőnek a kárenyhítő juttatás iránti, a szakigazgatási hivatal által záradékolt igényét az MVH-hoz legkésőbb a tárgyév november 10-éig kell benyújtania. Ezen határidő elmulasztása jogvesztő hatályú.

(Magyar Közlöny, 2007/81. szám)

Kedvezményes hitel a fagykárt szenvedett mezőgazdasági termelőknek

A kedvezményes hitelt a mezőgazdasági termelő a termelés anyag- és eszközszükségletének fedezetére és egyéb kötelezettségeinek megfizetésére használhatja. A 66/2007. (VII. 26.) FVM rendelet szerint a kedvezményes hitelprogram keretében felvett hitelekhez kezességvállaló intézmény által nyújtott, külön jogszabályban meghatározott kezességvállalás is kapcsolható.

Nem jogosult támogatás igénybevételére az a mezőgazdasági termelő, aki/amely csőd-, felszámolás, végelszámolás vagy végrehajtási eljárás alatt áll, valamint lejárt köztartozással rendelkezik.

A hitelkérelmek 2007. december 31-éig folyamatosan nyújthatók be a kedvezményes hitelkonstrukcióban részt vevő pénzügyi intézményekhez.

(Magyar Közlöny, 2007/99. szám)

Kereskedelmi vállalkozások támogatása

Azok a kereskedelmi vállalkozások, amelyek a fagykáros termelők részére halasztott fizetésű növényvédő szert, műtrágyát biztosítanak, a beszerzés nettó összegének 8 százalékára támogatást vehetnek igénybe.

A támogatásról szóló 76/2007. (VII. 27.) FVM rendelet alapján a támogatást az a kereskedelmi vállalkozás veheti igénybe, aki/amely külön jogszabály szerinti ügyfél-regisztrációs kötelezettségének eleget tett, nem áll csőd- és felszámolási vagy végelszámolási, magánszemély esetében végrehajtási eljárás alatt, nincs lejárt adó-, vám-, egészség-, nyugdíj-, társadalombiztosításijárulék-tartozása, nincs költségvetési támogatás jogosulatlan igénybevétele miatt jogerős határozattal megállapított köztartozása.

A kereskedelmi vállalkozás a halasztott fizetési konstrukció alkalmazásához kapcsolódó támogatás igényléséhez a támogatási kérelmet, valamint az ehhez szükséges kimutatást 2007. október 31-éig az illetékes területi MgSzH-hoz nyújtja be.

(Magyar Közlöny, 2007/100. szám)

Növényegészségügy

A növény-egészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló 7/2001. (I. 17.) FVM rendeletet augusztus 8-ai hatállyal módosította a 65/2007. (VII. 23.) FVM rendelet.

(Magyar Közlöny, 2007/97. szám)

Fiatal mezőgazdasági termelők anyagi támogatása

A 67/2007. (VII. 26.) FVM rendelet a fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtandó támogatások feltételeit szabályozza.

A fiatal – 18 és 40 év közötti – mezőgazdasági termelő a mezőgazdasági tevékenység megkezdéséhez egy alkalommal 40 000 eurónak megfelelő forint jövedelempótló támogatást vehet igénybe.

A támogatási kérelmet a 2007-ben december 3-a és 2008. február 7-e között, ezt követően minden év április 15-e és május 15-e között lehet benyújtani az MVH által rendszeresített nyomtatványon írott formában, valamint az MVH honlapján keresztül elektronikus formában is.

(Magyar Közlöny, 2007/99. szám)

Megújuló energiaforrások támogatása

A 78/2007. (VII. 30.) FVM rendelet fogalmazza meg az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági energiafelhasználás megújuló energiaforrásokból történő előállításához nyújtandó támogatások részletes feltételeit.

(Magyar Közlöny, 2007/101. szám)

Évelő, lágy szárú energiaültetvények telepítésének támogatása

Energiafű, kínai nád, elefántfű és energianád telepítéséhez vissza nem térítendő támogatást igényelhet a – 71/2007. (VII. 27.) FVM rendeletben meghatározott feltételek megléte esetén – legalább 4 európai mértékegységet meghaladó méretű mezőgazdasági üzemmel rendelkező termelő. A támogatás összege évente és ügyfelenként legfeljebb 200 millió forint lehet.

A támogatás célja a mezőgazdasági területeken lágy szárú, évelő, újravetés, illetve újratelepítés nélkül legalább 5 évig energetikai alapanyag termelésére fenntartható energianövények telepítése.

A támogatási kérelmet évente október 1-jétől november 2-áig a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz lehet benyújtani.

(Magyar Közlöny, 2007/100. szám)

Ültetvénytelepítés, fajtaszerkezet-javítás támogatása

A 75/2007. (VII. 27.) FVM rendelet alapján az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó támogatások célja ültetvények telepítésével, meglévő ültetvények korszerűsítésével, a fajtaszerkezet javításával a piaci igényekhez alkalmazkodni tudó, hatékony és minőségi követelményeknek megfelelő gazdálkodás hátterének megteremtése. A jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő mezőgazdasági termelő támogatása évente legfeljebb 100 millió forint lehet.

A támogatási kérelmet évente október 1-je és 31-e között lehet benyújtani a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz.

(Magyar Közlöny, 2007/100. szám)

Szaktanácsadási szolgáltatások igénybevételéhez nyújtandó támogatások termelőknek

A mezőgazdasági termelő, az erdőgazdálkodó és a kertészeti termelő a területi szaktanácsadási központ (TSzK) által nyújtott szaktanácsadás – a munkahelyi biztonság követelményének betartása, a gazdálkodás összteljesítményének javítása – igénybevételéhez 40 000-350 000 forint mértékű támogatást igényelhet. A támogatás mértéke ügyfelenként nem haladhatja meg a szaktanácsadási szolgáltatásonként elszámolható összes kiadás 80 százalékát.

Az 52/2007. (VI. 28.) FVM rendelet meghatározza, hogy a szaktanácsadási szolgáltatáshoz kapcsolódó támogatást mely további jogosultsági feltételek fennállása esetén lehet igényelni.

A támogatási kérelem a TSzK integrált rendszerén keresztül nyújtható be a 2007. évre szóló szerződésekre szeptember 15-éig, 2008. évre szóló szerződésekre november 1-30-áig, 2008. évtől kezdődően évente a tárgyévi szerződésekre március 1-31-éig, a tárgyévi szerződésekre május 1-31-éig, a következő évi szerződésekre november 1-30-áig.

(Magyar Közlöny, 2007/82. szám)

Kiegészítő nemzeti támogatás

Az 54/2007. (VII. 2.) FVM rendelet tartalmazza az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás (SAPS) 2007. évi igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 28/2007. (IV. 20.) FVM rendelet, illetve az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatásokhoz kapcsolódó 2007. évi kiegészítő nemzeti támogatások (top up) igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 29/2007. (IV. 20.) FVM rendelet egyes jogcímeihez kapcsolódó támogatási összegeket.

(Magyar Közlöny, 2007/86. szám)

Támogatás termelői csoportok létrehozásához és működéséhez

A termelői csoportok tagjai termelésének és teljesítményének a piaci követelményekhez való igazítása, az áruk közös forgalmazása érdekében a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból támogatást nyújt. Az 59/2007. (VII. 10.) FVM rendelet alapján támogatás igénybevételére az ügyfél akkor jogosult, ha elismerési okirattal rendelkezik, és a támogatási időszak alatt elismerési okirata nem kerül visszavonásra.

Nem jogosult támogatásra

– a dohány, illetve a halászati ágazatban elismert termelői csoport, továbbá

– az a termelői csoport, amely a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló, a termelői csoportok létrehozásához és működtetéséhez nyújtott támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 133/2004. (IX. 11.) FVM rendelet alapján támogatásban részesült.

A támogatási kérelmet a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Központjához lehet benyújtani évente szeptember 1. és 30. között.

A támogatási kérelemhez mellékelni kell

– a termelői csoport által kiállított összesítőt, amely alapján a támogatás alapját képező termelési érték meghatározható,

– a számviteli törvény szerinti éves beszámolót.

A támogatási időszak második évétől kezdődően a támogatásra jogosult termelői csoportoknak a támogatási összeg igénylése érdekében évente egy alkalommal kifizetési kérelmet kell benyújtaniuk az MVH-hoz, június 1. és 30. között.

(Magyar Közlöny, 2007/92. szám)

Támogatás anyajuh és anyakecske tartásához

Anyajuh és anyakecske tartásához az 55/2007. (VII. 2.) FVM rendelet, valamint a 56/2007. (VII. 2.) FVM rendelet alapján vissza nem térítendő támogatás igényelhető.

(Magyar Közlöny, 2007/86. szám)

Támogatás állatbetegségek megelőzéséhez

Az állatállományokat veszélyeztető egyes állatbetegségek felszámolása, figyelemmel kísérése, valamint egyes zoonózisok megelőzése érdekében a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter vissza nem térítendő támogatást biztosít az 53/2007. (VII. 2.) FVM rendelet alapján.

Az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások igénylésének és kifizetésének rendjét tartalmazó jogszabály szerint vissza nem térítendő támogatás vehető igénybe az állat-egészségügyi kiadásokról szóló, 1990. június 26-i 90/424/EGK tanácsi határozatban foglaltak szerint, az elfogadott hazai állat-egészségügyi programok alapján kötelezően végrehajtandó, az állat-egészségügyi hatóság által végzett vagy elrendelt intézkedések, monitoringvizsgálatok, tesztek és más szűrési intézkedések, gyógykezelések, immunizálások, illetve az ezen tevékenységek elvégzéséhez szükséges állat-egészségügyi szolgáltatások költségeihez. A támogatható állatfajok, betegségek és szolgáltatások körét a rendelet 1. számú melléklet tartalmazza.

A támogatás összege a szolgáltatásról kiállított számla nettó értékének 100 százalékáig, de legfeljebb az 1. számú melléklet szerinti fajlagos összegig terjedhet.

Támogatott állat-egészségügyi szolgáltatást az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vehet igénybe, aki/amely

– megfelel a Bizottság 70/2001/EK rendeletében, valamint az azt módosító 364/2004/EK rendelet I. mellékletében meghatározott mikro-, kis- és középvállalkozás meghatározásának, továbbá

– rendelkezik a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szerve állat-egészségügyi feladatokat ellátó részlegének (a továbbiakban: MgSzH) e rendelet szerinti támogatott intézkedésekben való részvételhez szükséges jóváhagyásával.

A támogatás igénylésére jogosult az az ügyfél-regisztrációs számmal rendelkező természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki/amely az e rendelet szerinti állat-egészségügyi szolgáltatás végzésére külön jogszabály alapján rendelkezik az illetékes állat-egészségügyi hatóság és/vagy a Magyar Állatorvosi Kamara engedélyével, laboratóriumok esetében akkreditációval, vagy jogszabályi felhatalmazással is.

A szolgáltató az állat-egészségügyi szolgáltatásokról a tárgyhónapban kiállított számlák másolatát a támogatási kérelemhez csatolva, a tárgyhónapot követő hónap tizenötödik napjáig postai úton megküldi a szolgáltató székhelye szerint illetékes MgSzH-hoz. Amennyiben a támogatási kérelemben foglalt állat-egészségügyi szolgáltatások igénybevételére az állattartó jogosult, az MgSzH a szolgáltató támogatási kérelmében foglaltakat igazolja.

(Magyar Közlöny, 2007/86. szám)

Mezőgazdasági területalapú támogatás

Néhány elemében változott az egységes területalapú támogatási rendszer alapján támogatásra jogosult mezőgazdasági termelőknek nyújtott elkülönített cukortámogatásról szóló 48/2006. (VI. 22.) FVM rendelet. A július 16-ától hatályos módosításokat a 60/2007. (VII. 11.) FVM rendelet vezette be.

(Magyar Közlöny, 2007/93. szám)

Vadvédelem, vadgazdálkodás

Július 21-étől hatályos a 61/2007. (VII. 13.) FVM rendelet, amely módosította a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendeletet.

(Magyar Közlöny, 2007/94. szám)

Mezőgazdasági támogatások feltételei

Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályait módosítja a 63/2007. (VII. 13.) FVM rendelet.

Ugyancsak változott a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló, az Európai Unió környezetvédelmi, állatjóléti és -higiéniai előírásainak való megfeleléshez nyújtott támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 139/2004. (IX. 24.) FVM rendelet. Az erről szóló módosítást a 62/2007. (VII. 13.) FVM rendelet fogalmazza meg.

(Magyar Közlöny, 2007/94. szám)

GKM-támogatások

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium egyes támogatási programjai részletes szabályainak augusztus 3-ától hatályos változásait tartalmazza a 71/2007. (VIII. 2.) GKM rendelet. Augusztus 4-étől részben új szabályok vonatkoznak az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételére. A módosításokat a 81/2007. (VIII. 3.) FVM rendelet tartalmazza. Augusztus 6-ától módosultak az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételei. A változások a 82/2007. (VIII. 3.) FVM rendeletben találhatók.

(Magyar Közlöny, 2007/104. szám)

Jövedelempótló támogatás a mezőgazdaságban

A 83/2007. (VIII. 10.) FVM rendeletben meghatározott kör a jogszabályban megjelölt feltételek megléte esetén jövedelempótló típusú támogatást vehet igénybe. Az 55. évét betöltött átadó gazdálkodó számára a támogatás addig folyósítható, amíg a támogatott részére saját jogú nyugdíj megállapítására nem kerül sor, de legfeljebb 7 éven keresztül, illetve az átadó gazdálkodó 70. életévének betöltéséig, munkavállaló esetében a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig.

A támogatási kérelmet első alkalommal 2007. december 3. és 2008. január 15. között, ezt követően minden év szeptember 15. és október 15. között lehet benyújtani.

(Magyar Közlöny, 2007/107. szám)

Támogatás erdősítéshez

A mezőgazdasági művelésre kevésbé alkalmas területek erdőgazdasági művelés alá vonása, a vidéki térségek természeti és táji örökségének fenntartása, a lakosság életkörülményeinek javítása és az erdőterület növelésével a fa mint megújuló, környezetbarát és természetes energiaforrás mennyiségének biztosítása érdekében a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium támogatást nyújt. A 88/2007. (VIII. 17.) FVM rendelet alapján mezőgazdasági terület erdősítéséhez normatív, vissza nem térítendő támogatás vehető igénybe az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból.

A támogatási kérelmet a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) nevében eljáró, a tervezett erdőrészlet elhelyezkedése szerint illetékes MgSzH erdészeti igazgatóságához kell benyújtani. Egy kérelmező egy benyújtási időszakban csak egy kérelmet nyújthat be az illetékes MgSzH erdészeti igazgatóságához.

A támogatási kérelem benyújtására nyitva álló időszak minden év május 1-jétől június 30-ig tart. Ettől eltérően a támogatási kérelem 2007. évben augusztus 15. és október 15. között nyújtható be.

(Magyar Közlöny, 2007/110. szám)

Növényfajták állami elismerése

A növényfajták állami elismeréséről szóló 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelet módosult. Az augusztus 25-étől hatályos változásokat a 87/2007. (VIII. 17.) FVM rendelet tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2007/110. szám)

Tenyészállat és szaporítóanyag behozatala és kivitele

A tenyészállat, illetve szaporítóanyag behozatalának és kivitelének szakmai előírásairól szóló 129/2004. (VIII. 25.) FVM rendelet a 84/2007. (VIII. 10.) FVM rendelettel módosult.

(Magyar Közlöny, 2007/107. szám)

Génmódosított takarmány behozatali szabályai

Az egyes géntechnológiával módosított takarmányok behozataláról és forgalomba hozataláról szóló 31/2006. (IV. 29.) FVM-GKM-PM együttes rendelet szabályai megváltoztak. A módosítást a 85/2007. (VIII. 10.) FVM rendelet tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2007/107. szám)

Növényvédelmi bírság

Szeptember 21-én egy napra módosulnak a növényvédelmi bírság tételes mértékei. Az erről szóló 214/2007. (VIII. 7.) Korm. rendelet ugyanis szeptember 21-étől hatályos, de szeptember 22-én már hatályát is veszti.

(Magyar Közlöny, 2007/105. szám)