Gyámság

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. szeptember 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 111. számában (2007. szeptember 1.)
Vannak olyan esetek, amikor a gyermek nem számíthat a szülői gondoskodásra, különösen akkor, ha nem áll szülői felügyelet alatt. Ilyen esetekben a gyámhatóság által kirendelt gyám igyekszik pótolni a szülőt, meglehetősen szigorú hatósági kontroll mellett.

A gyámrendelés feltételei

Az 1952. évi IV. törvény (Csjt.) szerint az a kiskorú, aki nem áll szülői felügyelet alatt, gyámság alá tartozik. A gyámság alá tartozó kiskorú részére a gyámhivatal gyámot rendel. A gyámhatóság a gyámrendelés iránt hivatalból intézkedik. Ha a bíróság a gyermeket nem a szülőnél helyezi el, a jogerős ítélet egy kiadmányát a gyám kirendelése céljából soron kívül megküldi e személy lakóhelye szerint illetékes gyámhatóságnak.

Bejelentés

A kiskorú legközelebbi rokonai kötelesek a gyámhatóságnak haladéktalanul bejelenteni, ha a kiskorú részére bármely okból gyám rendelése szükséges. A bíróság, az anyakönyvvezető, a hagyatéki leltározást végző és az egyéb államigazgatási feladatot ellátó szervek kötelesek a gyámhatósággal közölni a hivatalos eljárásuk során tudomásukra jutott minden olyan esetet, amelyben valamely kiskorú részére gyámot kell rendelni.

A gyám kirendelése

Nevezett gyám

A gyámság viselése elsősorban azt illeti, akit a szülői felügyeletet gyakorló szülő közokiratban vagy végrendeletben gyámul megnevezett. Ha a szülői felügyeletre egyaránt jogosult szülők más-más gyámot neveztek meg, a körülmények figyelembevételével a gyámhatóság határoz a felől, hogy a gyámságot melyik viselje. A nevezett gyámot csak akkor szabad mellőzni, ha a törvény értelmében gyámságot nem viselhet, vagy a gyámság átvételében gátolva van, végül ha kirendelése a kiskorú érdekét veszélyeztetné.

Nevezett gyám hiánya

Nevezett gyám nemlétében a gyámhatóság elsősorban a gyámság ellátására alkalmas rokont, illetőleg a kiskorúval más családi kapcsolatban álló személyt rendel ki gyámul. Ha ilyen hozzátartozó nincs, a gyámhatóság más alkalmas személyt rendel ki.

A gyermek gyámjául kell rendelni azt a személyt,

– akinél a gyámhivatal a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezte,

– akinél a bíróság a gyermeket elhelyezte,

– aki a gyermeket a gyámhatóság hozzájárulásával családba fogadta.

Közös gyám

A gyámhatóság rendszerint minden kiskorú részére külön gyámot rendel. Testvérek részére közös gyámot kell rendelni, ettől a szabálytól azonban bármelyik kiskorú érdekében el lehet térni.

Hivatásos gyám

Ha törvény másként nem rendelkezik, a gyámhivatal egy vagy több gyermek gyámjává a közigazgatási szerv részéről erre kijelölt személyt (hivatásos gyámot) is kirendelheti.

Gyámság alá tartozik az a gyermek, akit átmeneti vagy tartós nevelésbe vettek, továbbá akit ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban, illetve más bentlakásos intézményben helyeztek el, és szülője ellen a szülői felügyelet megszüntetése iránt per van folyamatban.

A fenti esetben a gyámhivatal a gyermek részére gyámot rendel. Gyámul rendelhető a gyámi feladatok ellátására alkalmas

– nevelőszülő,

– gyermekotthon vezetője,

ahol a gyámhivatal a gyermeket elhelyezte.

A gyámhivatalnak a gyermek számára hivatásos gyámot kell kirendelnie, ha

– a gyámhivatal az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthonában helyezte el,

– nem rendelhető gyámul a nevelőszülő, avagy a gyermekotthon vezetője,

– a szülő hozzájárult gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához, és a gyámhivatal a gyermeket ideiglenesen a leendő örökbe fogadó szülőnél helyezte el.

Kizáró okok a gyámság alól

Gyám lehet minden nagykorú személy, akivel szemben e törvényben meghatározott kizáró körülmény nem áll fenn.

Nem viselhet gyámságot az,

– aki gondnokság alatt áll,

– aki a szülői felügyeletet megszüntető vagy a közügyektől eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt áll,

– akit a szülői felügyelet gyakorlására jogosult szülő a gyámságból közokiratban vagy végrendeletben kizárt,

– akinek szülői felügyeleti joga azért szünetel, mert gyermekét a gyámhivatal átmeneti vagy tartós nevelésbe vette,

– akinek a gyermekét örökbe fogadhatónak nyilvánították.

Ha a szülői felügyeletet gyakorló egyik szülő azt a személyt zárja ki a gyámságból, akit a másik szülő gyámul nevezett meg, a kiskorú gyermek érdekeinek figyelembevételével a gyámhatóság dönti el, hogy melyik rendelkezés érvényesüljön.

Érvénytelen annak gyámul kirendelése, aki az előző rendelkezések értelmében gyámságot nem viselhet, illetőleg gyámul nem lett volna kirendelhető.

A gyám jogai és kötelességei

Törvény eltérő rendelkezése hiányában a gyám a gyámsága alatt állónak gondozója, vagyonának kezelője és törvényes képviselője. A gyámot a gyámsággal járó jogok és kötelességek, ha a gyámhatóság másként nem rendelkezik, a kirendelő határozat kézbesítését követő naptól kezdve illetik meg, illetőleg terhelik.

Szülői felügyeleti jogok

Ha a törvény mást nem rendel, a szülői felügyeletet gyakorló szülő jogaira és kötelességeire vonatkozó rendelkezések megfelelően irányadók a gyám jogaira és kötelességeire is.

Gyámhatósági kontroll

A gyám működésében a gyámhatóság rendszeres felügyelete és irányítása alatt áll. Működéséről, különösen a gyámsága alatt álló kiskorú ügyeiről bármikor köteles felvilágosítást adni a gyámhatóságnak.

A gyámhatóság a gyám jogkörét korlátozhatja, intézkedéseit – az elhelyezés tárgyában tett intézkedés kivételével - hivatalból vagy a gyámság alatt álló, illetőleg rokonai kérelmére meg is változtathatja. A kiskorú részére választott életpálya helyett csak annak beleegyezésével jelölhet ki más életpályát.

Per a gyám intézkedése ellen

A gyám intézkedésével szemben a szülő és nagyszülő, ha pedig ezek nem élnek, a nagykorú testvér, illetőleg a szülő testvére indíthat pert a kiskorú megfelelőbb elhelyezése iránt.

Számadás évenként

A gyám a vagyonkezelésről – a gyámhatóság eltérő rendelkezése hiányában – legalább évenként köteles a gyámhatóságnak számot adni.

Nincs díjazás

A gyám működéséért díjazást nem követelhet, a gyermek megélhetését szolgáló juttatásokat (tartásdíj, gondozási díj, árvaellátás stb.) azonban az ő kezéhez kell folyósítani.

Kárfelelősség

A gyám a kárt, amelyet kötelessége megszegésével a gyámsága alatt állónak vétkesen okoz, köteles megtéríteni.

Meghallgatás a gyámhatóság előtt

A gyámhatóság a gyámság alatt álló kiskorú fontosabb ügyeiben határozathozatal előtt köteles a gyámot, a tizenkettedik életévét betöltött kiskorú gyermeket és kérelemre, de szükség esetén hivatalból is, a kiskorú közeli hozzátartozóit meghallgatni.

A szülői felügyelet szünetelése

Szünetel a szülői felügyelet, * ha a szülő cselekvőképtelen, vagy cselekvőképességében korlátozva van, * ha a szülő ismeretlen helyen távol van, vagy ténylegesen akadályozva van, * ha a bíróság a gyermeket harmadik személynél helyezte el, * ha a szülő hathetes életkoránál fiatalabb gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához járult hozzá, * ha a gyermeket a gyámhivatal átmeneti nevelésbe vette, * ha a gyámhivatal a gyermek családba fogadásához hozzájárult, * ha a szülővel szemben a bíróság a gyermek sérelmére elkövetett cselekmény miatt büntetőeljárási kényszerintézkedésként távoltartást rendelt el, a kényszerintézkedés időtartamáig. * A szülői felügyelet megszüntetése, illetőleg a gyermek elhelyezése iránti per jogerős befejezéséig szünetel a szülői felügyelete annak, akinek a gyermekét a gyámhivatal ideiglenes hatállyal a különélő másik szülőnél, más hozzátartozónál vagy más személynél, illetőleg nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben helyezte el. * A gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben való döntés kivételével szünetel a szülői felügyelete annak a szülőnek, akinek gyermeke a különélő másik szülőnél van elhelyezve, de szülői felügyeleti jogát a bíróság nem szüntette meg. Nem szünetel a szülői felügyelet, ha a szülők vagy a bíróság a közös szülői felügyeletről döntöttek.

A gyámság megszűnése

A gyámság megszűnik, ha a gyámság alatt álló meghal, szülői felügyelet alá kerül, vagy nagykorúságát eléri.

A gyám tisztsége megszűnik:

– a gyámság megszűnésével,

– a gyám gyámhivatal általi felmentésével vagy elmozdításával.

A gyám felmentése

A gyámhatóság a gyámot tisztségéből felmenti, ha a gyám alkalmatlan, a gyám fontos okból felmentését kéri, vagy utólag keletkezik olyan akadály, amely miatt gyámságot nem viselhet.

A nevelőszülőt, illetve a gyermekotthon vezetőjét mint kirendelt gyámot a gyámhivatal a tisztségéből akkor is felmenti, ha

– a gyermeket máshol helyezi el,

– a gyermekotthon vezetőjének vezetői beosztása megszűnt.

Ha a gyám jogaival visszaél, kötelességét elhanyagolja, vagy olyan cselekményt követ el, amely miatt a feladat ellátására méltatlanná válik, a gyámhivatal a gyámot tisztségéből elmozdítja. Ha alaposan feltételezhető, hogy a gyámot tisztségéből el kell mozdítani, és a késedelem veszéllyel jár, a gyámhivatal a gyámot e tisztségéből azonnali hatállyal felfüggeszti.

Számadás

A gyám tisztségének megszűnése után köteles a gyámhatóságnak működéséről jelentést, a kezelése alatt volt vagyonról pedig végszámadást előterjeszteni. A gyám és a gyámsága alatt álló között keletkezett vitás követeléseket időszakos vagy végszámadásának elfogadása után is lehet bírósági úton érvényesíteni.

Elévülés

A gyám ellen számadási felelőssége alapján támasztható követelések egy év alatt évülnek el. Az egyévi határidőt a gyám felmentését kimondó vagy az érdekeltet bírósági útra utasító határozat közlésétől, illetőleg a követelés alapjául szolgáló ok felfedezésétől kell számítani, feltéve hogy a követelés a rendes elévülés szabályai szerint az így számított határidő eltelte előtt el nem évült.

A gyám tiltott cselekményéből származó kártérítési követelések a rendes elévülési idő alatt évülnek el.

A gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek gyámsága

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerint a gyámhivatal a gyermek részére gyámot rendel, ha

– ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben helyezte el a gyermeket, és pert indított a szülői felügyelet megszüntetése iránt,

– átmeneti vagy tartós nevelésbe vette a gyermeket.

A gyermek elhelyezése harmadik személynél

A gyermek elhelyezéséről a szülők döntenek. A szülők megegyezésének hiányában a bíróság a gyermeket annál a szülőnél helyezi el, akinél a kedvezőbb testi, értelmi és erkölcsi fejlődése biztosított. Ha a szülőnél történő elhelyezés a gyermek érdekét veszélyezteti, a bíróság a gyermeket másnál is elhelyezheti, feltéve hogy ez a személy a nála történő elhelyezést maga is kéri. * A gyermek elhelyezésének megváltoztatását abban az esetben lehet kérni, ha azok a körülmények, amelyekre a bíróság a döntését alapította, utóbb lényegesen megváltoztak, és ennek következtében az elhelyezés megváltoztatása a gyermek érdekében áll. * A gyermek elhelyezése, valamint az elhelyezés megváltoztatása iránt a szülő, a gyámhatóság és az ügyész indíthat pert. * Ha a gyermek elhelyezése érdekében azonnali intézkedésre van szükség, a bíróság soron kívül, ideiglenes intézkedéssel határoz.

A gyám kirendelése

Gyámi feladatokat lát el a nevelőszülő – feltéve ha a gyámságot vállalja –, továbbá a gyermekotthon vezetője. A miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) speciális gyermekotthonának vezetője az otthonban elhelyezett gyermekek gyámjául nem rendelhető.

A gyámhivatal a gyermek számára a területi gyermekvédelmi szakszolgálat részéről erre kijelölt hivatásos gyámot rendeli ki, ha

– az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket az Szt. hatálya alá tartozó fogyatékosok és pszichiátriai betegek otthonában helyezte el,

– a nevelőszülő a gyámságot nem vállalta,

– a szülő hozzájárult gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához, és a gyermeket a gyámhivatal ideiglenesen a leendő örökbe fogadó szülőnél helyezte el.

Ha a nevelőszülői hálózatot nem állami szerv működteti, a gyámhivatal a gyermek számára elsősorban a működtető által kijelölt hivatásos gyámot rendeli ki. A hivatásos gyám egyidejűleg legfeljebb negyvennyolc gyermek gyámságát láthatja el.

A gyám jogállása

Ha a gyámságot a fentiek szerinti gyám látja el, a gyámra - az alábbiak szerinti kivételekkel – a Csjt. gyámságra vonatkozó rendelkezései az irányadóak.

Ha a gyámi feladatokat a gyámhivatal által kirendelt nevelőszülő vagy a gyermekotthon vezetője látja el, a gyám a gyermek gondozója, nevelője, törvényes képviselője és – ha a gyámhivatal a nevelőszülőt erre felhatalmazta – vagyonának a kezelője.

A gyámsággal járó jogok és kötelességek – ha a gondozás-nevelés megkezdését a gyermek tartózkodási helye nem akadályozza – a gyámot a kirendelő határozat kézbesítését követő naptól kezdve illetik meg, illetve terhelik.

A gyám tevékenységét a gyámhivatal irányítja és felügyeli, feladatainak ellátásához a területi gyermekvédelmi szakszolgálat segítséget nyújt.

A gyám működéséről, a gyámsága alatt álló gyermek ügyeiről félévente írásban köteles tájékoztatást adni a gyámhivatalnak. E tájékoztatási kötelezettség nem érinti a törvény szerinti számadási kötelezettséget.

Ha a gyámhivatal a gyámot tisztségéből elmozdítja, vagy azonnali hatállyal felfüggeszti, intézkedésével egyidejűleg új gyámot rendel, és – szükség esetén – meghatározza a gyermek új gondozási helyét.

A gyermek gondozása és nevelése

A gyám elősegíti a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, nevelését, és gondoskodik a gyermek teljes körű ellátásáról. Ha a gyám jogkörét nevelőszülő látja el, a nevelőszülő a gyermeket a saját háztartásában gondozza és neveli.

A gyámot a gyermek elhelyezésének joga nem illeti meg, és a gyermek tartózkodási helyét csak a gyámhivatal engedélyével változtathatja meg.

A gyám a gyermekkel közösen választja meg a gyermek életpályáját, figyelembe véve az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülőjének véleményét, a gyermek képességeit, egyéb körülményeit. Az életpálya kijelölésével kapcsolatos vitában a gyámhivatal dönt.

A gyermek képviselete

A gyám joga és kötelessége, hogy a gyermeket személyi és - ha erre a nevelőszülőt a gyámhivatal felhatalmazta – vagyoni ügyeiben képviselje. A gyám nem adhat hozzájáruló nyilatkozatot a gyermek örökbefogadásához. A gyám jognyilatkozatainak érvényességéhez szükséges a gyámhivatal jóváhagyása, ha a jognyilatkozat a gyermek családi jogállására és az ezzel kapcsolatos perindításra vonatkozik.

A gyám kötelessége az otthonteremtési támogatás, valamint az utógondozói ellátás iránti igény benyújtásának figyelemmel kísérése és segítése.

Eseti gondok

A gyámhivatal a gyermek vagy a gyám kérésére, továbbá hivatalból eseti gondnokot rendel ki a gyermek képviseletének ellátására, ha a gyám, mint törvényes képviselő, a gyermeket a Csjt. szerint nem képviselheti, vagy ha a különleges szakértelmet igénylő ügyekben a gyám nem vállalkozik a gyermek képviseletének ellátására. Nem minősül különleges szakértelmet igénylő ügynek a gyermeket megillető családi pótlék, iskoláztatási támogatás, illetve árvaellátás igénylése, valamint annak gyámhatósági betétben való elhelyezése és kezelése.

A gyámhivatal az eseti gondnokot elsősorban a területi gyermekvédelmi szakszolgálatnak, illetve – ha a gyermekotthont vagy nevelőszülői hálózatot nem állami szerv tartja fenn, illetve működteti – a működtetőnek ezzel a munkakörrel megbízott munkatársai közül jelöli ki.

Gyermekjogi képviselő

A gyám nem képviselheti a gyermeket a nevelési felügyelettel kapcsolatos eljárásban. A gyermek képviselőjeként a gyámhivatal a gyermekjogi képviselőt rendeli ki.

A gyermek vagyonának kezelése

Ha a gyámságot nevelőszülő látja el, a gyámhivatal a gyámot kérésére felhatalmazhatja a gyermek vagyonának kezelésével járó feladatok ellátására is. Nem szükséges a gyámhivatal felhatalmazása az olyan jognyilatkozat érvényességéhez, amely a mindennapi élet szokásos szükségleteit biztosító kisebb jelentőségű szerződések megkötésére irányul.

A gyámhivatal vagyonkezelésre vonatkozó felhatalmazása a vagyon egészére vagy az ügyeknek meghatározott csoportjára vonatkozhat.

A gyermek vagyonának kezelésére felhatalmazott gyám joga és kötelessége, hogy feladatkörében védje a gyermek érdekeit, gondoskodjon a vagyon megfelelő hasznosításáról, és a rendes vagyonkezelés szabályai szerint intézze ügyeit. A gyám a gyermek vagyonát leltár alapján veszi át.

A gyermek saját keresményéből a nevelőszülői háztartás költségeihez nem köteles hozzájárulni, a gyám a működése során felmerült kiadásainak megtérítését a gyermektől nem igényelheti.

Vagyonkezelő eseti gondnok

Ha a gyámhivatal a gyámot nem hatalmazta fel a gyermek vagyonának kezelésével járó feladatok ellátására, a gyermek részére vagyonkezelő eseti gondnokot rendel elsősorban a területi gyermekvédelmi szakszolgálatnak, illetve – ha a gyermekotthont vagy a nevelőszülői hálózatot nem állami szerv tartja fenn, illetve működteti – a működtetőnek ezzel a munkakörrel megbízott dolgozói közül.

Végszámadás

A gyámhivatal elbírálja a gyám, illetve a vagyonkezelő eseti gondnok eseti, rendes, valamint végszámadását.

A hivatásos gyám jogállása

Ha a gyám jogkörét a hivatásos gyám látja el, a gyermek gondozásával és nevelésével kapcsolatos feladatokat a nevelőszülő, gyermekotthon, fogyatékosok és pszichiátriai betegek otthona biztosítja. A hivatásos gyámot a gyermek elhelyezésének joga nem illeti meg, és a gyermek tartózkodási helyét csak a gyámhivatal engedélyével változtathatja meg.

A gyámhivatal hivatalból, továbbá a hivatásos gyám kérésére eseti gondnokot rendel ki a gyermek képviseletének ellátására, ha a hivatásos gyám, mint törvényes képviselő, a gyermeket a Csjt. szerint nem képviselheti.

A hivatásos gyám kötelessége az otthonteremtési támogatás, valamint az utógondozói ellátás iránti igény benyújtásának segítése és figyelemmel kísérése.

A hivatásos gyám a működése során felmerült kiadásainak megtérítését a gyermektől nem igényelheti.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. szeptember 1.) vegye figyelembe!