Elektronikus fizetési eszközök

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. szeptember 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 111. számában (2007. szeptember 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A készpénzfizetés egyre inkább a múlté a gazdasági kapcsolatokban, s ez nem utolsósorban az elektronikus fizetési eszközök terjedésének köszönhető. Cikkünkben az ezek használatára vonatkozó, idén márciustól hatályos szabályokat ismertetjük.

Fogalmak

Az elektronikus fizetési eszközökre vonatkozó előírásokat a 227/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet tartalmazza. E rendelet alkalmazásában elektronikus fizetési eszköznek minősül az úgynevezett távolról hozzáférést biztosító fizetési eszköz és az elektronikus pénzeszköz. Ez a definíció csak akkor mond valamit, ha tudjuk, mit jelent e két fogalom.

Távolról hozzáférést biztosító fizetési eszköz

Távolról hozzáférést biztosító fizetési eszköznek nevezzük azt, amellyel az ügyfél - rendszerint személyazonosító kód, illetőleg más azonosító használata révén - rendelkezhet a hitelintézettel szemben fennálló számlaköveteléséről vagy a pénzügyi intézmény által nyújtott hitellehetősége igénybevételéről. Ilyen eszköz különösen a bankkártya, valamint a számlakövetelésről való rendelkezést távközlési eszköz vagy számítógép útján biztosító egyéb eszköz.

Elektronikus pénzeszköz

Elektronikus pénzeszköz olyan készpénz-helyettesítő fizetési eszköz - így különösen értéktároló kártya, számítógép-memória -, amely az elektronikus pénz tárolására szolgál, és amellyel az ügyfél közvetlenül végezhet fizetési műveleteket.

Az elektronikus fizetési eszközök kibocsátása

A bankkártya és az elektronikus pénzeszköz fizetési műveletre azoknál a jogi személyeknél, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságoknál és egyéni vállalkozóknál használható fel, amelyek ezek elfogadására a kibocsátóval vagy más hitelintézettel szerződést kötöttek.

Kibocsátás kérelemre

A kibocsátó csak az ügyfél (birtokos) erre irányuló kifejezett kérelmére bocsáthat rendelkezésre elektronikus fizetési eszközt, kivéve ha az ügyfél már meglévő elektronikus fizetési eszközét cseréli ki.

Távolról hozzáférést biztosító fizetési eszköz szerződésbe vagy jogszabályba ütköző használata esetén a kibocsátónak jogában áll a távolról hozzáférést biztosító fizetési eszközt visszavonni.

Tájékoztatás a szerződési feltételekről

A kibocsátó köteles gondoskodni arról, hogy az ügyfél (birtokos) legkésőbb a szerződés aláírásakor megismerje az elektronikus fizetési eszköz használatának és őrzésének (biztonságban tartásának), valamint az ezekkel kapcsolatos felelősségének szabályaira vonatkozó szerződési feltételeket. A szerződés feltételeit közérthetően, jól áttekinthető formában, írásba kell foglalni.

Az elektronikus fizetési eszköz használata

Adatvédelem

A kibocsátó a kibocsátás során köteles gondoskodni arról, hogy az ügyfélnek (birtokosnak) az elektronikus fizetési eszköz használatához szükséges személyazonosító, illetve egyéb kódját vagy más hasonló azonosító adatát - az ügyfélen (birtokoson) kívül - senki más ne ismerhesse meg.

A megbízás visszavonása

Az ügyfél (birtokos) nem vonhatja vissza az elektronikus fizetési eszköz útján adott fizetési megbízását, illetve a bankkártya igénybevételével történt fizetési műveletét, kivéve ha a megbízással, illetve a fizetési művelettel egyidejűleg az összeg nem került meghatározásra.

Bankkártyás ügyletek

2007 júniusától bankkártyával belföldön lebonyolított fizetési művelet esetén, ha a bizonylaton szereplő összeg devizaneme megegyezik a bankkártyahasználat fedezetét biztosító bankszámla vagy a hitelkártyához kapcsolódó hitelkeret devizanemével, a bankszámlára terhelt vagy a hitelkeret terhére elszámolt összegnek minden esetben meg kell egyeznie a bizonylaton szereplő összeggel.

A szerződés tartalma

Az elektronikus fizetési eszköz kibocsátására kötött szerződésnek tartalmaznia kell:

- az elektronikus fizetési eszköz leírását, használatának módját, beleértve az esetleges összeg-, illetve tranzakciószám-korlátozásokat és azok módosításának módját is,

- ha a birtokosnak az elektronikus fizetési eszköz használatához meghatározott technikai berendezéssel kell rendelkeznie, e berendezés elengedhetetlen műszaki jellemzőinek leírását és használatának módját,

- azt az időtartamot, amelyen belül a bankkártyával történő fizetéseknek, illetve az egyéb elektronikus fizetési eszköz útján adott fizetési megbízásnak a kibocsátó tudomására jutásától számítva az ügyfél számláját megterhelik vagy jóváírják, illetve ha az ügyfél a kibocsátónál számlával nem rendelkezik, a fizetési felszólításra vonatkozó időtartamot,

- az ügyfél (birtokos) bejelentési kötelezettségét, a bejelentés módját és a szükséges adatokat,

- a kibocsátó és az ügyfél (birtokos) kötelezettségeit és felelősségét, ideértve az ügyféltől (birtokostól) az adott helyzetben általában elvárható mindazon magatartási szabályokat, amelyeket az elektronikus fizetési eszköz és a használatához szükséges személyazonosító kód, illetőleg más hasonló azonosító használata és őrzése során be kell tartania,

- az ügyfél (birtokos) egyes műveletekkel kapcsolatos panasza esetén a panasz benyújtásának és elintézésének módját, határidejét, továbbá az ügyfél (birtokos) figyelmének felhívását a jogorvoslati lehetőségekre, azok felsorolásával,

- a külföldön történő használatra alkalmas elektronikus fizetési eszköz esetében a külföldi pénznemnek a bankszámla pénznemére, illetve hitelkártya esetén a hitel devizanemére történő átszámításnál alkalmazandó árfolyam meghatározásának módját,

- a felszámításra kerülő kamatot, jutalékot, díjat és költséget, ideértve az állandó költségeket is,

- a bankkártyahasználat fedezetét biztosító bankszámla, illetve a hitelkártyához kapcsolódó hitelkeretből igénybe vett hitel összegére vonatkozóan a kamatszámítás módját és az értéknapot, amennyiben az eltér a könyvelés napjától,

- a kibocsátó bankszámlakivonat vagy bankszámla hiányában forgalmi kivonat kiállításával - az azokra vonatkozó előírások szerinti tartalommal, módon és gyakorisággal - történő értesítési kötelezettségét az elektronikus fizetési eszközzel végzett műveletekről.

Eltérés a jogszabálytól

A szerződésben a rendeletben foglaltaktól kizárólag az ügyfél javára lehet eltérni.

A szerződés módosítása

Ha a kibocsátó a szerződés egyoldalú módosításának jogát a szerződésben kikötötte, és a módosításra irányuló ajánlatáról az ügyfelet értesítette, a módosítás a szerződésben vagy az ajánlatban meghatározott időtartam elteltével - amely az ügyfél számára kedvezőtlen változás esetén nem lehet rövidebb az ajánlat kézhezvételétől számított 30 napnál - hatályba lép. Kivétel ez alól, ha az ügyfél - az említett felmondási idő alatt - a szerződést felmondja. Az ügyféltől e felmondásra tekintettel kamat, díj, költség vagy kártérítés nem követelhető. A felmondási idő lejártáig a szerződés az eredeti feltételekkel áll fenn.

A fentiek szerinti időtartam nem vonatkozik a bankkártyahasználat fedezetét biztosító bankszámlaösszegre, illetve hitelkártya-használat esetén a hitelkártyához kapcsolódó hitelkeretből igénybe vett hitel összegére felszámított kamatláb változására, amely a változást közzétevő hirdetményben megjelölt napon lép hatályba.

Az évi 0,7 százalékpontos vagy azt meghaladó mértékű kamatláb-módosításról a kibocsátó - az ügyfél felmondási jogának változatlan fenntartása mellett - legkésőbb a legközelebbi számlakivonaton köteles az ügyfelet tájékoztatni.

Az ügyfél kötelezettségei

Az ügyfél (birtokos) az elektronikus fizetési eszközt a fizetési eszköz kibocsátására és használatának feltételeire vonatkozó szerződésben foglalt szabályoknak megfelelően használhatja. Köteles minden, az adott helyzetben általában elvárható intézkedést megtenni annak érdekében, hogy az elektronikus fizetési eszközt és a használatához szükséges egyéb eszközt - így a személyazonosító kódot (PIN kódot) vagy egyéb kódot - biztonságban tartsa.

Az ügyfél (birtokos) a személyazonosító kódját vagy az elektronikus fizetési eszköz használatához szükséges egyéb kódot nem jegyezheti fel, illetve nem rögzítheti az elektronikus fizetési eszközre, vagy bármely más, az elektronikus fizetési eszközzel együtt őrzött más tárgyra.

Bejelentési kötelezettség

Köteles az elektronikus fizetési eszköz használata során az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítani, így különösen köteles a kibocsátónak vagy az általa megbízott, a szerződésben meghatározott intézménynek az ott meghatározott módon haladéktalanul bejelenteni, ha észlelte, hogy

- az elektronikus fizetési eszköz kikerült a birtokából,

- az elektronikus fizetési eszköz használatához szükséges személyazonosító, illetve egyéb kód, vagy más hasonló azonosító adata jogosulatlan harmadik személy tudomására jutott,

- az elektronikus fizetési eszközzel felhatalmazás nélküli fizetési tranzakciót kezdeményeztek.

A kibocsátónak a bejelentéssel kapcsolatos kötelezettségei

A kibocsátó köteles gondoskodni arról, hogy az ügyfél (birtokos) a bejelentését a hét bármely napján, a nap bármely szakában megtehesse.

A bejelentésekről olyan nyilvántartást kell vezetni, amely legalább öt évig megbízhatóan és megváltoztathatatlanul biztosítja a bejelentések időpontjának és tartalmának bizonyítását. A kibocsátó az ügyfél (birtokos) kérelmére köteles - ugyanarra a bejelentésre vonatkozóan egy alkalommal - térítésmentesen igazolást kiadni a bejelentés időpontjáról és tartalmáról. A kibocsátó az egy éven belüli bejelentésre vonatkozóan a bejelentéstől számított 15 munkanapon, az egy évnél régebbi bejelentésre vonatkozóan pedig 30 munkanapon belül adja ki az igazolást.

Az elektronikus pénzeszközre vonatkozó külön rendelkezések

Az elektronikus pénzeszközre kizárólag a következő szabályok alkalmazhatók: * A bankkártya és az elektronikus pénzeszköz fizetési műveletre azoknál a jogi személyeknél, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságoknál és egyéni vállalkozóknál használható fel, amelyek ezek elfogadására a kibocsátóval vagy más hitelintézettel szerződést kötöttek. * Az elektronikus fizetési eszköz kibocsátására kötött szerződésnek tartalmaznia kell: * az elektronikus fizetési eszköz leírását, használatának módját, beleértve az esetleges összeg-, illetve tranzakciószám-korlátozásokat és azok módosításának módját is, * az ügyfél (birtokos) egyes műveletekkel kapcsolatos panasza esetén a panasz benyújtásának és elintézésének módját, határidejét, továbbá az ügyfél (birtokos) figyelmének felhívását a jogorvoslati lehetőségekre, azok felsorolásával, * a külföldön történő használatra alkalmas elektronikus fizetési eszköz esetében a külföldi pénznemnek a bankszámla pénznemére, illetve hitelkártya esetén a hitel devizanemére történő átszámításnál alkalmazandó árfolyam meghatározásának módját. * Az ügyfél (birtokos) az elektronikus fizetési eszközt a fizetési eszköz kibocsátására és használatának feltételeire vonatkozó szerződésben foglalt szabályoknak megfelelően használhatja. Köteles minden, az adott helyzetben általában elvárható intézkedést megtenni annak érdekében, hogy az elektronikus fizetési eszközt és a használatához szükséges egyéb eszközt - így a személyazonosító kódot (PIN kódot) vagy egyéb kódot - biztonságban tartsa. Az ügyfél (birtokos) személyazonosító kódját vagy az elektronikus fizetési eszköz használatához szükséges egyéb kódot nem jegyezheti fel, illetve nem rögzítheti az elektronikus fizetési eszközre, vagy bármely más, az elektronikus fizetési eszközzel együtt őrzött más tárgyra. * A kibocsátó felelős a távolról hozzáférést biztosító fizetési eszközzel kezdeményezett átutalás, a bankkártyával történő készpénzfelvétel és az elektronikus pénzeszköz feltöltése vagy kiürítése végrehajtásának elmulasztásáért, valamint ezek hibás végrehajtásáért akkor is, ha ezeket a műveleteket olyan eszköznél (terminálnál) vagy berendezésnél kezdeményezték, amely nem tartozik közvetlen vagy kizárólagos felügyelete alá, kivéve ha a műveletet a kibocsátó által használatra nem engedélyezett eszköznél (terminálnál) vagy berendezésnél kezdeményezték. * A 227/2006. (XI. 20.) Korm. rendeletnek az elektronikus fizetési eszközökre vonatkozó összes rendelkezését kell alkalmazni, ha távolról hozzáférést biztosító fizetési eszköz segítségével az elektronikus pénzeszközt bankszámláról töltik fel, vagy a visszaváltott pénzérték ellenértékét bankszámlára utalják át. * Újratölthető elektronikus pénzeszköz esetén a kibocsátó köteles biztosítani, hogy az elektronikus pénzeszközön tárolt elektronikus pénz értéke és az utolsó öt művelet tételesen megállapítható legyen. * A kibocsátó felel azért a kárért, amely az elektronikus pénzeszköz, a használatához szükséges berendezés vagy bármely más eszköz hibája miatt következett be, kivéve ha a hibát az ügyfél az elektronikus pénzeszköz, a berendezés vagy más eszköz nem rendeltetésszerű használatával maga okozta.

Felelősség, kárviselés

A fenti bejelentés megtételét megelőzően bekövetkezett, az elektronikus fizetési eszköz elvesztéséből, ellopásából vagy elrablásából eredő kárt az ügyfél (birtokos), a bejelentés megtételét követően bekövetkezett ilyen kárt legfeljebb tizenötmillió forint erejéig a kibocsátó viseli. A kibocsátó mentesül felelőssége alól, ha bizonyítja, hogy a kár az ügyfél (birtokos) szándékos vagy súlyos gondatlansággal okozott szerződésszegése folytán következett be.

Az ügyfél (birtokos) a bejelentés megtételét megelőzően bekövetkezett kárt legfeljebb negyvenötezer forint erejéig viseli, kivéve ha a kár az ügyfél (birtokos) szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása miatt következett be. Az ügyfél (birtokos) az említett összeg erejéig sem tehető felelőssé, ha az elektronikus fizetési eszközt annak fizikai jelenléte vagy elektronikus azonosítása nélkül használták.

Védelmi intézkedések

Bejelentés esetén a kibocsátó köteles az elektronikus fizetési eszköz további használatának megakadályozása érdekében minden, az ilyen tevékenységet folytató szervezettől általában elvárható intézkedést megtenni akkor is, ha az ügyfél az elektronikus fizetési eszköz használata és őrzése során megszegte a szerződés előírásait. A kibocsátó felel az intézkedés elmulasztása miatt bekövetkezett kárért.

A kibocsátó mulasztása

A kibocsátó felel azért a kárért, amely az ügyféltől származó bejelentéssel kapcsolatos kötelezettségének elmulasztásából származik, ideértve azt a kárt is, amely abból származik, ha az ügyfél a kibocsátónak felróható technikai-műszaki ok miatt nem tudott eleget tenni a bejelentési kötelezettségének.

A kibocsátó felelős:

- a távolról hozzáférést biztosító fizetési eszközzel kezdeményezett átutalás, a bankkártyával történő készpénzfelvétel és az elektronikus pénzeszköz feltöltése vagy kiürítése végrehajtásának elmulasztásáért, valamint ezek hibás végrehajtásáért akkor is, ha ezeket a műveleteket olyan eszköznél (terminálnál) vagy berendezésnél kezdeményezték, amely nem tartozik közvetlen vagy kizárólagos felügyelete alá, kivéve ha a műveletet a kibocsátó által használatra nem engedélyezett eszköznél (terminálnál) vagy berendezésnél kezdeményezték,

- azon műveletek végrehajtásáért, amelyek nem az ügyfél megbízásán alapulnak.

A kibocsátó felelős az elektronikus fizetési eszköznek az ügyfél (birtokos) részére történő átadásáért. Az elektronikus fizetési eszköz ügyfélhez (birtokoshoz) történő eljuttatása során keletkezett kárt a kibocsátó nem háríthatja át az ügyfélre.

A kártérítés terjedelme

A fentiekben foglalt felelőssége alapján a kibocsátó köteles az ügyfelet ért kárt megtéríteni, amely magában foglalja:

- a hibásan végrehajtott művelet összegét és az irányadó kamatlábbal meghatározott kamatot, ekkor a kamatszámítás átutalás esetén a megbízás befogadásának időpontjától a jogosult részére történő jóváírásig, az ügyfél megbízása nélküli művelet végrehajtása esetén pedig a művelet végrehajtásának időpontjától kezdődően az ügyfél számlájára történő visszaírásig terjed, vagy

- a végre nem hajtott művelet összegét és a megbízás befogadásának időpontjától a jogosult részére történő jóváírás időpontjáig terjedő időszakra számított, az irányadó kamatlábbal meghatározott kamatot.

Jogosulatlan használat távértékesítés során

A bankkártya jogosulatlan személy általi használatából eredő olyan kifizetést, amely a távollevők között kötött szerződésekről szóló 17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet, illetőleg a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvény hatálya alá tartozó távértékesítési ügyletekkel kapcsolatos, az ügyfél kérésére törölni kell, és az ilyen megbízásból eredően kifizetett összeget a kibocsátó köteles az ügyfél részére jóváírni vagy részére visszafizetni. Az ügyfél a kérelem iránti jogáról nem mondhat le.

A polgári jogi felelősségi szabályok alkalmazása

A bankszámla vezetésével, illetve a forgalmi kivonat kiállításával összefüggésben a kibocsátó és az ügyfél közötti jogviszonyban felmerülő azon felelősségi kérdésekre, amelyek nem az elektronikus fizetési eszköz jogosulatlan használatával kapcsolatosak, a polgári jog általános szabályai az irányadók.

Bizonyítási teher

Mint láttuk, a kibocsátó felelős a távolról hozzáférést biztosító fizetési eszközzel kezdeményezett átutalás, a bankkártyával történő készpénzfelvétel és az elektronikus pénzeszköz feltöltése vagy kiürítése végrehajtásának elmulasztásáért, valamint ezek hibás végrehajtásáért akkor is, ha ezeket a műveleteket olyan eszköznél (terminálnál) vagy berendezésnél kezdeményezték, amely nem tartozik közvetlen vagy kizárólagos felügyelete alá, kivéve ha a műveletet a kibocsátó által használatra nem engedélyezett eszköznél (terminálnál) vagy berendezésnél kezdeményezték. Az ilyen műveletekkel kapcsolatban a kibocsátó és az ügyfél között keletkezett jogvitában a kibocsátót terheli annak bizonyítása, hogy

- a művelet lebonyolítását nem befolyásolta a kibocsátónak felróható technikai-műszaki hiba vagy más ok,

- a műveletet pontosan rögzítették és könyvelték.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. szeptember 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére