Jelenleg körülbelül 400, részben magyar tulajdonú vegyesvállalat működik Szerbiában. A befektetésösztönző jogi környezet, a különféle pénzügyi támogatások, adókedvezmények, s nem utolsósorban Oroszországgal fennálló szabadkereskedelmi megállapodás kedvező vállalkozási klímát ígérnek a magyar vállalkozások számára.
Cégformák Szerbiában
Szerbiában a gazdasági társaságokról szóló (125/2004. számú tv.) törvény a következő társasági formákban szabályozza a cégalapítást:
– korlátolt felelősségű társaság (kft.) (Drustvo sa ogranicenom odgovornoscu, DOO),
– betéti társaság (bt.)(Komanditno drustvo, KD),
– részvénytársaság (rt.) (Akcionarsko drustvo, AD).
Kft.
A leggyakoribban alkalmazott vállalkozási forma a kft.
Alapítója lehet egy vagy több magán, ill. jogi személy, bel- vagy külföldi állampolgár egyaránt. A társasági alaptőke minimum 500 euró, melynek felét (250 EUR) alapításkor kell befizetni, a fennmaradó 250 eurót pedig az elkövetkező két évben, bármikor. Az alaptőkével a tulajdonosok a cég megalapítását követő napon már szabadon rendelkezhetnek.
A kft. alapítóinak elvárt száma nem rögzített, de 50 tagban maximált.
A kft. kötelezettségvállalása esetén a tagok csak az alaptőke mértékéig tartoznak felelősséggel.
Szükséges dokumentumok a kft. regisztrációjához
Kft. esetében a cégregisztrációhoz szükséges dokumentumok az alábbiak külföldi, így magyar alapítók esetén is.
Ha az alapító magánszemély, az útlevél fénymásolata és a pontos lakcím szükséges.
Ha az alapító jogi személy, a hitelesített cégkivonat szükséges.
Ezeken kívül kérik még:
– a jövendőbeli ügyvezető hitelesített aláírását,
– a banki bizonylatot a 250 eurós alapítótőke befizetéséről,
– a társasági szerződést.
Amennyiben az alapítók magánszemélyek, akkor határátlépéskor bizonylatot kell kérniük a jövendőbeli alapítótőke behozataláról.
Cégregisztráció során a cégnek székhelyet is meg kell jelölnie, szükség esetén, ideiglenesen a képviselő ügyvédi iroda címét is fel lehet ajánlani.
A kft. regisztrációjához szükséges idő
A cégregisztrációhoz szükséges idő:
– cégbejegyzési idő: ~ 7 nap,
– adószám-beszerzési idő: + 7 nap.
Bt.
A betéti társaság korlátlan (beltag) és korlátolt (kültag) felelősségű tagokból áll.
A beltagok teljes vagyonukkal, míg a kültagok csak az alaptőke mértékéig felelnek a bt. kötelezettségeiért.
Szükséges dokumentumok a bt. regisztrációjához
– Ha az alapító/k magánszemély/ek, az útlevél fénymásolata szükséges, pontos lakcímmel.
Ha az alapító jogi személy, hitelesített cégkivonat bemutatása szükséges.
Ezenkívül szükséges a jövendőbeli ügyvezető hitelesített aláírása és a társasági szerződés.
Cégregisztráció során a cégnek székhelyet is meg kell jelölnie, szükség esetén ideiglenesen a képviselő ügyvédi iroda címét is fel lehet ajánlani.
Bt. regisztrációjához szükséges idő
A cégregisztrációhoz szükséges idő:
– cégbejegyzési idő: ~ 7 nap,
– adószám-beszerzési idő: + 7 nap.
Részvénytársaság
Lehetőség van zártkörű (zrt.) és nyíltkörű (nyrt.) részvénytársaságot alapítani. A zártkörű részvénytársaságnak maximum 100 alapító tagja lehet. Az alapítók ugyanolyan adminisztratív feltételek mellett alapítanak egy rt.-t, mint egy kft.-t.
Az alaptőke a zártkörű részvénytársaság esetében minimum 10 000 euró, a nyíltkörű részvénytársaság esetében pedig 25 000 euró.
Szükséges dokumentumok az rt. regisztrációjához
Rt. esetében a cégregisztrációhoz szükséges dokumentumok
– Ha az alapító magánszemély, az útlevél fénymásolata szükséges, a pontos lakcímmel.
– Ha az alapító jogi személy, a hitelesített cégkivonat szükséges.
Ezeken felül a jövendőbeli ügyvezető hitelesített aláírása és a társasági szerződés.
Cégregisztráció során a cégnek székhelyet is meg kell jelölnie, szükség esetén, ideiglenesen a képviselő ügyvédi iroda címét is fel lehet ajánlani.
A cég regisztrációjához szükséges idő
A cégregisztrációhoz szükséges idő:
– cégbejegyzési idő: ~ 45 nap,
– adószám-beszerzési idő: + 7 nap.
A cégalapítás költsége
Kft. esetében a költségek:
Cégbejegyzési járulékok (kb. összesen 90 euró) + ügyvédi költség.
Bt. esetében a költségek:
Cégbejegyzési járulékok (kb. 80 euró) + ügyvédi költség.
Rt. esetében a költségek:
Cégbejegyzési járulékok (kb. 160 euró) + ügyvédi költség.
Ezenkívül az adóterhek: az áfa: 18%, a társasági adó: 10%.
A cégregisztrációhoz és a szükséges papírok beszerzéséhez, valamint sürgős esetben a regisztráció gyorsításához elengedhetetlen az ügyvédi (jogi) segítség.
A szerb jogi környezet
Szerbiában 2004 márciusa óta több mint 260 új törvényt hagytak jóvá a beruházási klíma javítása érdekében. Ezeknek köszönhetően a csődeljárás 7 évről 1 évre rövidült, a cégbejelentés 51 nap helyett 5 napot vesz igénybe, új a társasági törvény, az adótörvénycsomag és az áfatörvény.
Szabadkereskedelem Oroszországgal
A 2000 augusztusában Oroszországgal aláírt szabadkereskedelmi egyezménynek több előnye is van. E megállapodás értelmében vámmentes, illetve 0-5% közötti a szerb termékek oroszországi behozatali vámja.
Szerb terméknek minősül:
– amit Szerbiában szerb alapanyagokból gyártottak,
– a Szerbiában feldolgozott, nem csak szerb alapanyagokból készült késztermékek,
– minden, ami szerb eredetű.
Szerb eredetű terméknek az minősül, melynél a felhasznált külföldi vagy ismeretlen eredetű alapanyag értéke nem éri el a hozzáadott érték 50%-át.
Ez utóbbi feltételt szívesen kihasználják a külföldi cégek. Erre példa a szlovén Gorenje, amely a szerbiai Valjevóba helyezte egyik hűtőszekrénygyárát, azzal számolva, hogy szerb eredetű termékként 1% vámmal exportálhatja hűtőgépeit Oroszországba.
Szerbia és Montenegró gazdasága
Szerbia-Montenegró Államközösség a Montenegróban született 2006. május 21-ei függetlenségi referendum sikeres megtartása után két független önálló állammá vált.
Az ipari termelés Szerbia területén 2006 első három hónapjában 5,7%-kal nőtt, a legnagyobb növekedés Közép-Szerbiában volt (8,7%-os növekedés), a legalacsonyabb pedig Vajdaságban (0,1%-os csökkenés).
Szerbiában 2006 első három hónapját összevetve az előző év hasonló időszakával, az egyéni vállalkozók száma 8,5%-kal, a kisvállalkozások száma 5,4%-kal nőtt, azonban az állami szektorban 4,7%-os csökkenés tapasztalható. A munkaerő-piaci tendenciákból kiderül, hogy a munkaerőpiacon folytatódik az intenzív strukturális átalakulás a köz- és társadalmi szektor magánszektorrá alakulásának irányába.
2006 áprilisi adat szerint a hivatalosan nyilvántartott munkanélküliségi arány 27,6%-os volt.
2006 első négy hónapjában az infláció 4,1%-os volt.
Az év első két hónapjában az ipar termelékenysége 14,7%-kal nőtt, de a foglalkoztatottak száma 8,2%-kal volt kevesebb, mint az előző év azonos időszakában.
2006 első negyedévében az energia-előállítás költségei 1,4%-kal emelkedtek.
2006 márciusában a Szerb Köztársaságban az átlag nettó bér 20 094 dinár volt, ez 2,7%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A legmagasabb bérek 2006. februárban Belgrádban (24 684 dinár) és a Dél-Bácska régióban (21 369 dinár) voltak, a legalacsonyabbak a toplicski (12 108 dinár) és jablanicski (11 644 dinár) régióban.
|
Szerbia legfontosabb kereskedelmi partnerei (2006. június) |
||||
|
Ország |
Export (millió USD) |
Import (millió USD) |
Részesedés a teljes exportból (%) |
Részesedés a teljes importból (%) |
|
Olaszország |
423,9 |
492,4 |
16,9 |
8,5 |
|
Bosznia-Hercegovina |
314,3 |
471,7 |
12,5 |
2,4 |
|
Németország |
273,1 |
549,4 |
10,9 |
9,5 |
|
Macedónia |
130,1 |
86,8 |
5,2 |
1,5 |
|
Oroszország |
128,5 |
979,3 |
5,1 |
16,9 |
|
Franciaország |
107,1 |
171,0 |
4,3 |
2,9 |
|
Horvátország |
106,8 |
154,7 |
4,3 |
2,7 |
|
Szlovénia |
102,4 |
138,6 |
4,1 |
2,4 |
|
Görögország |
81,7 |
89,6 |
3,3 |
1,5 |
|
Ausztria |
78,3 |
102,3 |
3,1 |
1,8 |
|
Magyarország |
77,6 |
129,2 |
3,1 |
2,2 |
|
Bulgária |
73,8 |
153,6 |
2,9 |
2,6 |
|
Románia |
58,6 |
203,4 |
2,3 |
3,5 |
|
Forrás: Szerb-Montenegrói Statisztikai Hivatal |
||||
A kétoldalú kapcsolatok alakulása
A Szerb-Montenegrói Statisztikai Hivatal adatai alapján Magyarország Szerbia-Montenegró 10. legnagyobb kereskedelmi partnere. Magyarország kivitele az elmúlt 4 évben majdnem háromszororosára emelkedett.
A magyar külkereskedelmi statisztika adatai alapján 2006. I-IV. hónap között Szerbia-Montenegróba irányuló exportunk 201,0 millió USD volt.
Külgazdasági Iroda Belgrádban
2006. március 1. óta a korábbi kereskedelmi iroda új irodahelyiségben folytatja működését Belgrádban, Külgazdasági Iroda néven.
Az iroda érdeklődés esetén céginformációt ad hasonló profilú vállalatokról, befektetési lehetőségekről, továbbíthatja a cégek bemutatkozó anyagait az érdeklődő stratégiai partnerek számára.
11000 Belgrád, Braniãevska 13/3.
Telefon: +381-11/344 70 46. Telefax: +381-11/344 71 69
E-mail: ecohunoffice@beocity.net
A Magyar-Szerb-Montenegrói Gazdasági Kormányközi Vegyes Bizottság alakuló ülésén gazdasági együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá, amely egyebek mellett a kölcsönös befektetések támogatásáról, az egymás piacaira való bejutás elősegítéséről, az üzleti akadályok elhárításáról, és a harmadik országok piacán való közös fellépésről szól.
A kereskedelemfejlesztés és beruházásösztönzés elősegítése érdekében több – Szerbiában rendezett – vásáron támogatta a magyar kiállítók részvételét az ITD Hungary.
Szerb-Montenegrói-Magyar Üzleti Tanács
2006. május 23-24-én megalakult a két ország olyan jelentős vállalkozásainak vezetésével, melyek kiemelten fontosnak tartják a kölcsönös gazdasági együttműködést és a gazdasági kapcsolatok további fejlesztését a két ország között.
|
Jövedelemadó százaléka néhány országban |
|
|
Ország |
Jövedelemadó |
|
Bulgária |
12%-24% |
|
Horvátország |
15%-45% |
|
Moldávia |
10%-20% |
|
Románia |
16% |
|
Szerbia |
12% |
|
Szlovákia |
19% |
|
Forrás: PricewaterhouseCoopers |
|
Befektetésösztönzés Szerbiában
Előnyös-e, érdemes-e manapság egy magyar cégnek Szerbiába települni, vagy eleve ott alapítani céget?
A cikkben közölt adatokból, információkból az tűnik ki, hogy érdemes, mivel a Szerbiába befektető cégek több különböző befektetésösztönzési lehetőség közül választhatnak.
Pénzügyi támogatások
A szerb kormány egyik, 2006. júniusi rendelete minden zöldmezős beruházásra vonatkozik, kivéve a kereskedelem, turizmus, vendéglátás és mezőgazdaság területét. Előnyt élveznek azok a vállalatok, amelyek gyártási tevékenységet, nemzetközi szinten is jegyzett szolgáltatási tevékenységet vagy kutatás-fejlesztési tevékenységet végeznek.
Befektetések a gyártási folyamatba
Elérhető források: 2000-5000 euró között minden új munkahely esetén.
A minimális befektetési összeg: 1-5 millió euró között, függően a befektetés területén lévő helyhatóságon belüli munkanélküliségi rátától.
Az új munkahelyek minimális száma: 50 fő.
Befektetések a szolgáltatási szektorba
Elérhető források: 2000-10 000 euró között minden új munkahely esetén.
A minimális befektetési összeg: 1 millió euró.
Az új munkahelyek minimális száma: 10 fő.
|
Támogatások A pénzügyi támogatást és az adókedvezményeket nyújtó támogatási formákat az alábbi táblázat foglalja össze: |
|
|
Pénzügyi támogatások |
Gyártás: 2000-5000 euró között új munkahely teremtése esetén |
|
Szolgáltatás: 2000-10 000 euró között új munkahely teremtése esetén |
|
|
K+F: 5000-10 000 euró között új munkahely teremtése esetén |
|
|
Adókedvezmények |
A vállalati nyereségadóra vonatkozó 10 éves adómentesség |
|
Vállalati nyereségadó jóváírása maximum a befektetett tőke 80%-ig |
|
|
Átvihető veszteség maximum 10 éven keresztül |
|
|
Az állóeszközök gyorsított amortizációja |
|
|
5 éves vállalati nyereségadó-kedvezmény koncessziók esetén |
|
|
30 év életkor alatti és 45 év életkor feletti alkalmazottak jövedelemadó-kedvezménye |
|
|
30 év életkor alatti és 45 év életkor feletti alkalmazottak társadalombiztosítási járulékának mentesítése |
|
|
Éves jövedelemadó csökkentése maximum az adóköteles jövedelem 50%-ig |
|
|
Más támogatási formák |
A külföldi beruházáshoz szükséges termelési eszközök vámmentes importja |
Befektetések a K+F szektorba
Elérhető források: 5000-10 000 euró között minden új munkahely esetén.
A minimális befektetési összeg: 1 millió euró.
Az új munkahelyek minimális száma: 10 fő.
Az állami nem vissza térítendő alapokból azok a leendő befektetők részesülnek, amelyek megfelelnek a pontrendszeren alapuló elvárásoknak.
A befektetési projekteket a következő speciális kritériumok alapján pontozzák és értékelik:
– befektető referenciái,
– a hazai beszállítók részvétele a végtermék megvalósításában és a befektetés hatása a helyi vállalatokra,
– a befektetés fenntarthatósága és életképessége,
– a K+F hatása,
– az emberi erőforrásokra gyakorolt hatás,
– környezeti hatás,
– a befektetés hatására a térségben generált nemzetközi kereskedelmi forgalom,
– a helyi közösség fejlődésére gyakorolt hatás és
– az önkormányzat támogatása a helyi bevételeiken keresztül.
Adókedvezmények
Szerbiában a nyereségadó összege 10%. A devizakülföldiek csak a Szerbiában realizált jövedelmük után adóznak.
Átmeneti adókedvezmények
A vállalatokat mentesítik a vállalati nyereségadó alól maximum 10 éves időtartamra, attól az évtől kezdve, amikor az első adóköteles nyereség realizálódik, ha:
– a beruházott tőke összege nagyobb, mint 600 millió dinár (kb. 7 millió euró) és
– a befektetés időtartamán keresztül legkevesebb 100 további alkalmazottat foglalkoztatnak határozatlan idejű szerződéssel.
Adójóváírás
Az adott adózási időszakban befektetett tőke értékének maximum 20%-ával csökkenthető az adókötelezettség összege. Ez a kedvezmény nem lépheti túl a teljes adókötelezettség 50%-át. Ha a cég a tárgyévben nem használja ki a kedvezményt, az adójóváírás átvihető a következő évre, maximum 10 éven keresztül.
Adójóváírásra jogosult ágazatok
Számos szektor (mezőgazdaság, halászat, textilgyártás, ruházat, bőripar, fémipar, gépipar, irodagépek, elektromos gépek, rádió, televízió, híradástechnika, orvosi segédeszközök, gépjármű, hulladékhasznosítás) jogosult az adójóváírásra a befektetett tőke 80%-áig. A felhasználatlan rész továbbvihető maximum 10 éven keresztül.
Adókedvezmény kisvállalatoknak
Kisvállalatoknak is lehetséges az adókedvezmény a tárgyévben befektetésre kerülő tőke maximum 40%-áig. A kedvezmény nem lépheti át a teljes adókötelezettség 70%-át.
Az az adófizető, amely/aki új munkaerőt alkalmaz, jogosult a bruttó fizetések összegének 100%-ára vonatkozó adókedvezményre, megnövelve a munkavállaló által fizetett járulék összegével. Ez az adókedvezmény az új munkaerő munkába állásának napjától számított 2 évig érvényes, feltéve ha a munkaadó nem csökkenti a munkavállalók számát ezen időszak alatt.
Ha az adófizető a befektetésének egy részét fejletlen régióban realizálja, akkor a régióban létrehozott egység által termelt részarányos profittal egyenértékű adókedvezményt vehet igénybe maximum két éven keresztül.
Átvihető veszteségek
Az adóbevallásban jelentkező veszteségek ellentételként átvihetők a következő évben realizálódó profittal szemben maximum 10 éven keresztül.
Gyorsított amortizáció
Az adófizetőnek joga van az állóeszközeinek gyorsított amortizációjához, amely az előírt értékek fölötti további 25%-os értéket jelent. Ez a lehetőség azokra az állóeszközökre vonatkozik, amelyeket ökológiai célokra alkalmaznak, pl. légszennyezés elleni védelemre, talajvíz és termőföld védelmére, zajvédelem, energiatakarékosság, erdővédelem, ipari nyersanyaghulladékok és veszélyes hulladékok összegyűjtésére és hasznosítására. A tudományos kutatás, az oktatás és munkaerőképzés, valamint a számítástechnikai eszközök szintén beletartoznak ebbe a kategóriába.
Amortizációs kulcsok
Az immateriális és a tárgyi eszközök öt csoportba oszthatók, mindegyik csoportra más amortizációs kulcs vonatkozik (I. csoport - 2,5%, II. – 10%, III. – 15%, IV. – 20% és V. – 30%). A lineáris értékcsökkenési leírás az első csoportra érvényes, ebbe tartozik az ingatlan, míg a gyorsított értékcsökkenési leírás a többi csoportra érvényes.
Adómentesség koncesszió esetén
5 éves adókedvezmény vonatkozik a koncessziókhoz kapcsolódó befektetésekre, attól a naptól kezdve, amikor a koncessziós befektetés folyamata befejeződik. Nem kell adót fizetni a koncessziós befektetés befejezése előtti időszakban.
A személyi jövedelemadó mértéke
Az egyének által fizetett személyi jövedelemadó számos különböző forrásból származhat, többek között a mezőgazdasági és erdőgazdasági dolgozóktól, az egyéni vállalkozóktól, jogdíjakból és ipari szabadalmakból, a tőke után az ingatlan után, és egyéb módon. A fizetések után ez az érték 12%, egyéb személyi bevételek után pedig 20%. Devizakülföldiek a Szerbiában keletkezett jövedelmük után adóznak.
A foglalkoztatottaknak nem kell személyi jövedelemadót fizetni az alábbi esetekben:
– a tömegközlekedés (a munkahely és lakhely között), a havibérlet értékéig, vagy ha nincs bérletvásárlási lehetőség, akkor a jegyek alapján, maximum 2000 dinár értékben,
– a belföldi hivatalos utakra fizetett étkezési hozzájárulás esetén, maximum 1200 dinár/nap értékben, a külföldi utakra a vonatkozó előírásoknak megfelelően,
– hivatalos utak szállásköltségének térítése esetén, számla ellenében,
– hivatalos utak alkalmával igénybe vett tömegközlekedési eszközök igénybevételének térítésekor számla ellenében, illetve a kiküldött személygépkocsijára vonatkozó költségtérítéskor a vonatkozó jogszabályok alapján, maximum 3500 dinár értékben havonta,
– szolidaritási segély betegség, gyógykezelés vagy cselekvőképtelenség esetén, az alkalmazott vagy családtagjai részére, maximum 20 000 dinár értékben,
– újévi vagy karácsonyi ajándék az alkalmazottak gyerekei részére, 15 éves korig, maximum 5000 dinár értékben gyermekenként,
– alkalmazottaknak kiosztott jutalom esetén, maximum 10 000 dinár évente.
Munkaadói járulék alóli mentesség
Az a munkaadó, amely új munkaerőt alkalmaz határozatlan időre, mentesül a munkaadói járulék alól a következő időszakokig:
– 3 évig mentesülnek a munkaadói járulék alól azok a munkaadók, akik/amelyek olyan 30 év alatti pályakezdő munkanélkülit alkalmaznak, akik csökkent munkaképességűek, és regisztráltak a Munkaügyi Központban,
– 1 évig mentesülnek a munkaadói járulék megfizetése alól azok a munkaadók, akik/amelyek bármely más személyt alkalmaznak kor vagy más követelmények nélkül,
– 2 évig mentesülnek a munkaadói járulék megfizetése alól azok a munkaadók, akik/amelyek olyan 30 év alatti munkanélkülit alkalmaznak, akik legkevesebb 3 hónapja regisztráltak a Munkaügyi Központban, vagy olyan 45 év feletti munkanélküliek, akik legkevesebb 6 hónapja regisztráltak a Munkaügyi Központban, vagy jövedelemhozzájárulást kapnak,
– 1 évig mentesülnek a munkaadói járulék megfizetése alól azok a munkaadók, akik/amelyek bárki mást alkalmaznak korra vagy más követelményre tekintet nélkül.
Éves jövedelemadó
A nem szerb állampolgároknak éves jövedelme adóköteles, ha az összeg meghaladja az átlagos szerb éves átlagfizetés ötszörösét. Az adó mértéke 10%, ha az összeg nem haladja meg az átlagos éves szerb átlagfizetés nyolcszorosát, és 15%, ha az összeg meghaladja az átlagos éves szerb átlagfizetés nyolcszorosát.
Társadalombiztosítási hozzájárulás
A kötelező társadalombiztosítási járulékok:
– 11% nyugdíj és rokkantsági biztosítás,
– 6,15% egészségbiztosítás, és
– 0,75% munkanélküli-biztosítás.
A teljes hozzájárulás mértéke 17,9%, és érvényes mind a munkaadóra, mind a munkavállalóra.
Mentesülés a társadalombiztosítási hozzájárulás alól
A munkaadó mentesíthető a társadalombiztosítási hozzájárulás fizetése alól az alábbi időszakokra:
3 évig mentesül a munkaadó a társadalombiztosítási hozzájárulás megfizetése alól, ha
– olyan 30 év alatti pályakezdő munkanélkülit foglalkoztat, aki regisztrált a Munkaügyi Központban,
– vagy csökkent munkaképességű személyt alkalmaz.
2 évig mentesül a munkaadó a társadalombiztosítási hozzájárulás megfizetése alól, ha
– olyan 30 év alatti munkanélkülit foglalkoztat, aki legkevesebb 3 hónapja regisztrált a Munkaügyi Központban,
– olyan 50 év feletti munkanélkülit foglalkoztat, aki legkevesebb 6 hónapja regisztrált a Munkaügyi Központban, és munkanélküli-segélyt kap.
A munkaadó a 45-60 év közötti foglalkoztatottak után 80%-os kedvezményt kap.
A kettős adózással kapcsolatos kedvezmények
Ha az adófizető más országbeli üzleti tevékenysége folytán profitot realizál, és ez után a nyereség után adózott, akkor jogosult adókedvezmény igénybevételére a Szerbiában keletkező nyereségadó bevallásakor a már befizetett adó összegéig. Azokat az adófizetőket illetik meg ezek a jogok, amelyek országa és Szerbia között kettős adóztatást kizáró rendelkezés van érvényben.
Vámkedvezmények
Nem kell vámot fizetni az alábbi esetekben:
– a befektetéshez szükséges berendezések, más tárgyi eszközök, építési anyagok importja esetén,
– az alábbi célból importált, és Szerbiában nem gyártott eszközök importja esetén:
a) természeti katasztrófában, tűzben, robbanásban, fegyveres konfliktusban vagy közlekedési balesetben megsemmisült berendezések pótlásakor,
b) tudományos kutatás, oktatás, kulturális tevékenység, egészségvédelem, képzés, csökkent munkaképességűek foglalkoztatásához szükséges javak esetén, ha ezek a javak kifejezetten ezeket a célokat szolgálják,
c) sürgős környezetvédelem esetén.
Külföldi befektetők támogatása
A Szerb Befektetési és Exportösztönzési Ügynökség (SIEPA) kormányzati ügynökségként működik, és célja a külföldi befektetők eredményes támogatása. A szerb kormány által 2001-ben életre hívott szervezet célja a Szerbiában céget alapító, vagy bővítést végrehajtó külföldi vállalatok és a külföldi piaci tevékenységet folytató szerb cégek támogatása.
A potenciális befektetők számára az alábbi ingyenes szolgáltatásokat biztosítja a SIEPA:
– statisztikai és gazdasági adatok, valamint a befektetéshez kapcsolódó jogi információk,
– a beruházáshoz szükséges ipari területek (zöldmezős vagy más meglévő lehetőségek) keresése, látogatás megszervezése,
– segítségnyújtás regisztrációk, engedélyek és egyéb dokumentumok beszerzésében,
– helyi partnerek és beszállítók biztosítása,
– tájékoztatás azonnali befektetésre alkalmas projektekről.
Több nagy szerbiai beruházás a SIEPA segítségével valósult meg. A potenciális befektetők támogatása érdekében a SIEPA kapcsolatban áll az állami és magánszektorban működő szervezetekkel, így a minisztériumokkal és más kormányzati szervekkel, önkormányzatokkal, adó- és vámhatóságokkal, statisztikai hivatalokkal, kereskedelmi kamarákkal és a Szerb Nemzeti Bankkal.
A SIEPA publikációi és anyagai a szerb gazdaságról, valamint a részletes szektoranalízisek és tanulmányok elérhetők nyomtatott formában, illetve letölthetők a www.siepa.sr.gov.yu honlapról.