Bírósági kontroll a Gazdasági Versenyhivatal felett

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. szeptember 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 111. számában (2007. szeptember 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) döntései határozat vagy végzés formáját ölthetik. A versenyfelügyeleti eljárást lezáró érdemi határozat bírósági felülvizsgálata minden esetben kérhető, ugyanígy megtámadhatók a bíróságon az eljárásmegszüntető végzések is, azzal a különbséggel, hogy ez esetben a Fővárosi Bíróság közigazgatási nemperes eljárásban bírálja el a jogorvoslati kérelmet.

A gyakorlatban a GVH Versenytanácsa által hozott érdemi határozatok bírósági felülvizsgálata kap nagyobb hangsúlyt, jellemzően éves szinten az ügyek fele jut el a Fővárosi Bíróság mint a versenyügyek elbírálására első fokon illetékes bíróság elé. A GVH fennállása óta összesen 369 határozatot bíráltak el jogerősen a bíróságok (Fővárosi Bíróság, Fővárosi Ítélőtábla, Legfelsőbb Bíróság), amelyből mindösszesen 18 esetben változtatták meg a Versenytanács határozatát, 15 esetben pedig a jogsértés megállapításának helybenhagyása mellett csökkentették a Versenytanács által kiszabott bírságösszeget. A statisztikákból látható, hogy a GVH 92 százalékos arányban megnyeri az ellene indított közigazgatási pereket. Mielőtt rátérnénk annak ismertetésére, pontosan hogyan alakul a GVH döntéseinek a "sorsa" a bíróságon, röviden szót ejtünk arról, hogy mikor milyen tartalmú döntést hozhat a versenyhatóság a hatályos szabályozás alapján.

Marasztalás vagy "menlevél"?

A GVH a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) alapján a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása, a versenykorlátozó megállapodás, a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmának megsértése (az utóbbi két tilalom megsértése esetén, amennyiben fennáll a tagállamok közötti kereskedelem érintettsége, a GVH az EK-Szerződés 81. illetve 82. cikkének megsértését is megállapíthatja), a fúziós engedélykérés határidőben történő elmulasztása miatt marasztalhatja el a gazdasági verseny szereplőit.

Érdemi határozatban foganatosított intézkedések

Amennyiben a versenyfelügyeleti eljárás során a GVH-nak elegendő bizonyíték került a birtokába ahhoz, hogy valamely vállalkozást elmarasztalhatónak találjon, mindig érdemi határozat formájában

- állapítja meg a magatartás törvénybe ütközését;

- állapítja meg azt, hogy a csoportos mentesülés kedvezménye nem vonatkozik a megállapodásra;

- rendeli el a törvénybe ütköző állapot megszüntetését;

- tiltja meg a törvény rendelkezéseibe ütköző magatartás további folytatását;

- kötelezettséget ír elő a törvénybe ütközés megállapítása esetén (ennek keretében például szerződéskötésre kötelezhet);

- rendeli el a megtévesztésre alkalmas tájékoztatással kapcsolatban helyreigazító nyilatkozat közzétételét.

Az együttes alkalmazás kérdésköre

A GVH természetesen nem minden esetben alkalmazza együttesen a törvénysértés megállapítása esetén a felsorolt szankciókat, hiszen amennyiben az eljárás alá vont vállalkozás még az érdemi határozat meghozatala előtt felhagy a jogsértő magatartás folytatásával, értelemszerűen nem szükséges, hogy a GVH Versenytanácsa megtiltsa annak további folytatását, vagy elrendelje a jogsértő állapot megszüntetését. Ezzel ellentétben a versenyhatóság már befejezett jogsértő cselekmények esetében is előírhatja kötelezettségként a jogsértés következtében hátrányba került fogyasztók vagy beszállítók stb. "reparációját", például oly módon, hogy arra kötelezi az eljárás alá vont vállalkozást, hogy kössön szerződést, vagy fizesse vissza a jogtalanul beszedett díjkülönbözetet.

A gyakorlatban arányait tekintve viszonylag ritkán, de előfordul, hogy a versenyfelügyeleti eljárás során beszerzett bizonyítékok azt támasztják alá, hogy az eljárás alá vont vállalkozás egyáltalán nem követett el jogsértést. Ilyenkor a GVH Versenytanácsa érdemi határozatban állapítja meg, hogy nem történt jogsértés, így a vizsgált magatartás vagy gyakorlat tovább folytatható.

A kötelezettségvállalást jóváhagyó végzés

Az ügyzáró végzések speciális válfaja a Tpvt. 75. §-ában új jogintézményként szabályozott kötelezettségvállalás esete, amelynek értelmében az ügyfelek lehetőséget kapnak arra, hogy magatartásukat meghatározott módon összhangba hozzák a Tpvt. vagy az EK-Szerződés 81. és 82. cikkének rendelkezéseivel.

A kötelezettségvállalás elfogadásának feltétele

A Versenytanács csak abban az esetben fogadja el az ügyfelek által felajánlott kötelezettségvállalást, ha a közérdek védelme ily módon is hatékonyan biztosítható. Ilyen esetekben a Versenytanács végzésében előírja a vállalt kötelezettség teljesítését, és egyidejűleg az eljárás megszüntetése iránt intézkedik. A kötelezettségvállalás jogintézményének sajátossága, hogy a Versenytanács nem foglal állást a tekintetben, hogy az eljárás alá vont követett-e el jogsértést, így ez a megoldás a vállalkozások reputációjának megőrzése szempontjából mindenképpen kedvezőbb, ugyanakkor a közérdeket is gyakran az szolgálja jobban, ha valamely versenyprobléma gyorsan rendeződik, és nem kell évekig arra várni, hogy a többfokú bírói út igénybevétele után jogerőssé váljon a GVH döntése.

Jogorvoslat

A kötelezettségvállalást jóváhagyó versenytanácsi végzésekkel szemben is van helye jogorvoslati kérelem előterjesztésének, amelyet a Fővárosi Bíróság bírál el közigazgatási nemperes eljárásban. A jogorvoslati út igénybevételének jogpolitikai oka, hogy az ügyzáró végzés is tartalmazhat olyan megállapításokat, amelyeket az eljárás alá vont vagy más érdekelt sérelmezhet. Ezen utóbbi kör például a kötelezettségvállalás elfogadását is kifogásolhatja, ha álláspontjuk szerint annak tartalma vagy végrehajtásának módja nem megfelelő.

Határozat vagy végzés?

Annak a körülménynek, hogy határozat szülessen arról, hogy nem történt jogsértés, azért van jelentősége, mert a GVH érdemi határozatai eljárásjogi szempontból nagyobb biztosítékot jelentenek a piaci szereplők számára, mint a végzések, amelyek egyáltalán nem foglalnak állást abban a kérdésben, hogy a vizsgált magatartás vagy gyakorlat jogsértő-e vagy sem. * A kérelemre induló eljárásokban, amelyeknek leggyakoribb formája az összefonódások engedélyezése, szintén érdemi határozatban dönt a Versenytanács az engedély megadásáról vagy elutasításáról. Következésképpen a jogsértés vagy az engedély mibenlétéről a GVH Versenytanácsa kizárólag érdemi határozat formájában jogosult állást foglalni, amely ellen a jogorvoslati jogot a Tpvt. 83. §-a biztosítja. * Gyakori, hogy a versenyfelügyeleti eljárás során derül fény arra, hogy a beszerzett bizonyítékok alapján nem állapítható meg a törvénysértés, ugyanakkor az eljárás alá vont piaci versenyben tanúsított feddhetetlenségére sincs elegendő bizonyíték, és az eljárás folytatásától sem várható eredmény. Ilyen esetekben az eljárás vizsgálói szakaszában a vizsgáló, a versenytanácsi szakaszban a Versenytanács dönt az eljárás végzéssel történő megszüntetéséről. A vizsgáló végzése elleni jogorvoslati kérelmet a Versenytanács, a Versenytanács végzése elleni jogorvoslati kérelmet pedig a Fővárosi Bíróság bírálja el. * Az eljárás során nem érdemi kérdésekben a vizsgáló és a Versenytanács egyaránt végzéssel dönt, amely körbe tartozik például az üzleti titokként történő kezelés elutasítása, vagy az eljárási bírság kiszabása, amelyre akkor kerülhet sor, ha az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője olyan magatartást tanúsít, amely akadályozza a tényállás felderítését, vagy indokolatlanul az eljárás elhúzódását eredményezi. Az eljárás során hozott végzésekkel szembeni jogorvoslati jogot a Tpvt. 82. §-a szabályozza.

A peres eljárásra vonatkozó szabályok

A kereset előterjesztésének határideje

Tekintettel arra, hogy az eljárás során hozott végzésekkel szemben előterjesztett jogorvoslati kérelmeket végső soron a Fővárosi Bíróság közigazgatási nemperes eljárásban bírálja el - amelynek szabályai nem különböznek az általános szabályoktól -, nem indokolt külön figyelmet szentelni ennek a kérdéskörnek. Ugyanakkor az érdemi határozatok bírósági felülvizsgálata egy kivételesen érdekes és specifikumokat sem nélkülöző terület.

Bíróságok

A Versenytanács által hozott érdemi határozatok bírósági felülvizsgálata során a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) XX. fejezetének rendelkezései a Tpvt.-ben foglalt eltérésekkel alkalmazandók. A versenyhatóság érdemi határozatainak bírósági felülvizsgálata első fokon a Fővárosi Bíróság, másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla, a Pp. XIV. fejezete szerinti felülvizsgálat pedig a Legfelsőbb Bíróság jogköre.

Irattovábbítás

A keresetindítás szabályai eltérnek a Pp. XX. fejezetében rögzített szabályoktól. A GVH Versenytanácsa által hozott határozatok elleni keresetlevelet a bírósági felülvizsgálat céljából a határozat közlésétől számított 30 napon belül a Versenytanácsnál kell benyújtani. A Versenytanács feladata gondoskodni arról, hogy a keresetlevelet és az ügy iratait, valamint a GVH az ügyre vonatkozó nyilatkozatait a keresetlevél érkezésétől számított 30 napon belül elküldjék a Fővárosi Bíróságnak. Amennyiben a keresetlevél végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet is tartalmaz, a GVH-nak 15 napon belül kell továbbítania azt és az ügy iratait a bíróságra.

A kereset elkésettsége

A bírói gyakorlat szerint a keresetlevél akkor nem minősül "elkésettnek", ha az határidőben megérkezik. Ily módon "elkésettnek" minősül a keresetlevél, ha a határidő utolsó napján adták postára, mivel a Legfelsőbb Bíróság 4/2003. számú polgári jogegységi határozata szerint a keresetlevél bírósághoz történő benyújtása nem perbeli cselekmény, ezért azzal kapcsolatban nem alkalmazhatók a Pp. 105. §-ának (4) bekezdésében foglaltak. (Fővárosi Bíróság 2.Kf.27.242/2004/6. számú ítélete a Vj-81/2003. számú ügyben.)

A gyakorlatban azért indokolt, hogy a versenyhatóság által elmarasztalt vállalkozások jogi képviselői különösen odafigyeljenek a keresetindítás határidejére, hiszen azáltal, hogy a keresetlevél a Gazdasági Versenyhivatalon keresztül jut el a Fővárosi Bíróságra, a versenyhatóság már eleve abban a helyzetben van, hogy a keresetlevél "elkésettsége" esetén erre külön felhívja ellenkérelmében a bíróság figyelmét.

A keresetlevél tartalma

A Pp. közigazgatási pereket szabályozó XX. fejezete előírja, hogy a közigazgatási szerv által hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránti keresetben kötelező feltüntetni a felülvizsgálni kért határozat számát, a határozatról való tudomásszerzés módját és idejét, és arra történő utalást, ha a jogi képviselő a közigazgatási eljárásban olyan meghatalmazást kapott az ügyféltől, amely a bírósági felülvizsgálatra is vonatkozik. A Tpvt. nem tartalmaz egyéb speciális előírást arra vonatkozóan, hogy pontosan mit kell tartalmaznia a keresetlevélnek, azonban bizonyos körülmények kifejezett figyelmet érdemelnek.

Felülvizsgálattal érintett érdemi döntések

E körben említhető, hogy kizárólag az ügy érdemében hozott határozatok bírósági felülvizsgálata kérhető, vagyis az eljárás során hozott, nem az ügy érdemére vonatkozó végzéseket nem bírálhatja el a bíróság a Pp. XX. fejezete szerinti közigazgatási perben.

Mérlegelési jogkörben hozott határozat

A Pp. 339/B. §-a szerint a mérlegelési jogkörben hozott közigazgatási határozat - amilyen a Versenytanács érdemi határozata is - akkor tekinthető jogszerűnek, ha a közigazgatási szerv a tényállást kellő mértékben feltárta, az eljárási szabályokat betartotta, a mérlegelés szempontjai megállapíthatók, és a határozat indokolásából a bizonyítékok mérlegelésének okszerűsége kitűnik.

Tekintettel arra, hogy a bíróság csak abban az esetben jogosult a GVH határozatát megváltoztatni, vagy hatályon kívül helyezni, és a versenyhatóságot új eljárás lefolytatására kötelezni, ha a felperes bizonyította a GVH jogszabálysértését, a keresetlevél megírása során kizárólag e körülmény bizonyítására célszerű fokuszálni. A bírói gyakorlat szerint nincs lehetőség a felülmérlegelésre, ha a versenyhatóság valós tényekre alapulóan okszerűen mérlegelt, hiszen a Pp. XX. fejezete szerinti közigazgatási per során arról kell döntenie a bíróságnak, hogy a keresetben megjelölt jogszabályoknak megfelel-e a felülvizsgálni kért közigazgatási határozat, vagyis a keresetben megjelölt jogszabálysértés a hatóság eljárásával, illetve döntésével szemben megállapítható-e.

A kereshetőségi jog

A Pp. 327. §-a szabályozza, hogy mely személyi kör jogosult a GVH határozatának bírósági felülvizsgálatát kezdeményezni. A Pp. szerint a közigazgatási per indítására az jogosult, aki a felülvizsgálandó közigazgatási határozat alapjául szolgáló ügyben ügyfél volt, vagy akinek jogát vagy jogos érdekét a közigazgatási határozat közvetlenül érinti. Tekintettel arra, hogy a perindítási jogosultság tekinthető a kereshetőségi jog feltételének, a félnek elsősorban azt kell bizonyítania, hogy jogát vagy törvényes érdekét az eljárás alapjául szolgáló ügy érinti. A versenyügyekben általában elfogadásra kerül a bejelentő és a versenytárs kereshetőségi joga, de kizárólag abban az esetben, ha az adott üggyel összefüggésben közvetlen és nyilvánvaló érintettségük és érdekeltségük kétségkívül fennáll. A Legfelsőbb Bíróság 2003. évi 911. számú elvi döntése szerint valakinek jogát vagy jogos érdekét akkor érinti az ügy, ha közvetlen érdekeltsége fűződik ahhoz, hogy az egyébként másra vonatkozó jogot vagy kötelezettséget a hatóság megállapítja-e és milyen tartalommal.

Kérelem végrehajtás felfüggesztése iránt

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 110. §-a szerint a keresetlevél benyújtásának a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya, az ügyfél azonban a keresetlevélben a döntés végrehajtásának felfüggesztését kérheti.

Indokolási, bizonyítási kötelezettség

Fontos, hogy a felperes mindenképpen indokolja meg a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmét, és állításait támassza alá a szükséges bizonyítékokkal is, ugyanis ennek hiányában a bíróság nem tud helyt adni a kérelmében foglaltaknak.

Azért szükséges külön hangsúlyozni a felperes bizonyítási kötelezettségét, mert gyakori, hogy a felperesek jogi képviselői olyan általános, minden konkrétumot nélkülöző állításokat hoznak fel a végrehajtás felfüggesztése érdekében, amelyek nem alkalmasak arra, hogy a bíróság a 2/2006. közigazgatási jogegységi határozatban foglaltaknak megfelelően járjon el. E szerint a bíróság a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet csak akkor tudja érdemben megvizsgálni, ha a fél indokolással együtt terjeszti elő azt, és a kérelemben előadott okokat, tényeket, adatokat igazolja, vagy a kívánt mértékben valószínűsíti. A Pp. 332. §-ának (4) bekezdése értelmében a végrehajtás felfüggesztéséről szóló végzés meghozatala során a bíróságnak figyelemmel kell lennie arra is, hogy a végrehajtást követően helyreállítható-e az eredeti állapot, vagy a végrehajtás elmaradása nem okoz-e súlyosabb károsodást, mint amilyennel a végrehajtás felfüggesztésének elmaradása járna. Végül érdemes arra is felhívni a kérelmezők figyelmét, hogy amennyiben a versenyhatóság nemcsak bizonyos összegű bírság megfizetését, hanem valamely kötelezettség teljesítését (például szerződéskötés) írja elő a számukra, akkor a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmük megfogalmazása során ne csak a bírságszankció, hanem a kötelezettség teljesítése tekintetében is megfelelően tegyenek eleget indokolási kötelezettségüknek.

Megtámadhatatlan végzések

Említést kell tenni arról is, hogy a versenyfelügyeleti eljárás során hozott végzések közül nem mindegyik esetében van lehetőség jogorvoslattal élni, ilyen például maga az eljárásindító végzés vagy az eljárás egyéb résztvevőit (versenytárs, vevő, fogyasztó, beszállító, szakmai-iparági szövetség) adatszolgáltatásra kötelező végzés. A Tpvt. külön nevesíti azokat a végzéseket, amelyek ellen van helye jogorvoslatnak, e körbe döntően az eljárás résztvevőinek anyagi és egyéb méltányolható érdekét érintő kérdések tartoznak. A válaszadási kötelezettség nyilvánvalóan nem ilyen, hiszen az eljárás során a hatóság van olyan helyzetben, hogy megítélhesse, kitől milyen információra van szüksége, a megkérdezettek és az eljárás alá vontak jogait a törvényben rögzített jogállami garanciák védik, amelyek betartása a versenyhatóságnak is kötelessége.

Bizonyítás a közigazgatási perben

A Fővárosi Ítélőtábla már több ítéletében kifejtette, hogy a közigazgatási perben a bíróságnak a keresethez kötötten, annak keretei között kell a határozat jogszerűségéről döntenie, "ezért nem elégséges a keresetben a felperesnek csak vitatnia valamit, azt is bizonyítania kell, hogy az általa előadottak okán jogsértő és miért a felülvizsgálni kért határozat." (Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.074/2005/3. a Vj-93/2003. számú ügyben.)

A Pp. szabályainak alkalmazása

A Pp. 164. §-a a versenyügyek bírósági felülvizsgálata során is irányadó, e szerint a per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valónak fogadja el. A Versenytanács érdemi határozatának bírósági felülvizsgálatára irányuló keresetlevélben anyagi vagy eljárásjogi szabály megsértésére kell hivatkoznia a felperesnek. Az utóbbi esetben a határozat hatályon kívül helyezéséhez azt kell igazolnia, hogy az eljárási jogszabálysértés jelentős volt, és a döntés érdemére is kihatott, amely nem orvosolható a bírósági eljárásban. Ebbe az esetkörbe tartozhat például, ha jelentős mértékben sérült az ügyfél védekezéshez fűződő joga.

A szabad bizonyítás elve

A közigazgatási perben is a szabad bizonyítás elve érvényesül. A Legfelsőbb Bíróság már egy 1998-ban született ítéletében kifejtette, hogy "a bíróság a perben alakszerű bizonyítási eszközök alkalmazásához nincs kötve, és szabadon felhasználhat minden egyéb bizonyítékot, amely a tényállás felderítésére alkalmas. A szabad bizonyítási rendszerből következik, hogy a bíróság a bizonyítási eljárás során felhasználhatja a más felek között folyt per anyagát, így a szakértői véleményt is." (Legfelsőbb Bíróság Kfv.II.28.406/1998/11. számú ítélete a Vj-88/1996. számú ügyben.)

Közlemények, állásfoglalások bizonyító ereje

Többször előfordult már az eddigi gyakorlatban, hogy azon okból kifogásolták a versenyhatóság érdemi határozatát, hogy az nem követte teljes mértékben a GVH elnöke és a Versenytanács elnöke által kiadott 2/2003. számú bírságközleményben foglalt pontozási szempontokat. A bírói gyakorlat egységes a tekintetben, hogy "a Közleményben lévő szempontok jogszabályi előírásként nem értékelhetők. Ebből következően a bíróság csupán azt ítélhette meg, hogy a bírság meghatározásakor figyelembe vett körülmények megfelelnek-e a Tpvt. 78. §-ában foglalt szempontoknak." (Fővárosi Bíróság 2.K.31.586/2004/5. számú ítélete a Vj-121/2003. számú ügyben.)

A GVH döntéseinek végrehajtása

A bírságot a határozat kézhezvételétől számított harminc napon belül kell megfizetni, függetlenül attól, hogy a határozattal szemben keresetet terjesztenek-e elő. A végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem benyújtása esetén, annak elbírálásáig, a GVH nem foganatosítja a döntés végrehajtását. Tekintettel arra, hogy a keresetlevél benyújtásának a döntés végrehajthatóságára nincs halasztó hatálya, amennyiben nem kérik a döntés végrehajtásának - elsősorban a kiszabott bírság megfizetése a releváns - felfüggesztését, a Versenytanács a teljesítési határidő eredménytelen eltelte, vagyis az önkéntes teljesítés hiánya esetén haladéktalanul elrendeli a döntés végrehajtását.

Végrehajtási bírság

A GVH utóvizsgálat keretében ellenőrzi, hogy az eljárás alá vont teljesítette-e a határozatban számára előírt cselekményt vagy magatartást, az önkéntes teljesítés hiányában a Versenytanács elrendeli a határozat végrehajtását, és egyidejűleg végrehajtási bírságot szab ki, amelynek napi összege 50 ezer forintig terjedhet. Kiemelésre érdemes, hogy a végrehajtási bírság nemcsak a vállalkozással, hanem annak vezetőjével szemben is kiszabható.

Pótlékfizetési kötelezettség

A Ket. 138. §-ának (1) bekezdése szerint a pénzfizetési kötelezettségének határidőre eleget nem tevő kötelezett késedelmi pótlékot köteles fizetni, a késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. Ennek ellentételezéseként a Tpvt. 83. §-ának (5) bekezdése úgy rendelkezik, amennyiben az eljáró versenytanács határozata jogszabályt sértett, és ennek következtében az ügyfélnek igénye keletkezik a bírság visszatérítésére, a visszatérítendő összeg után a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeres összegének megfelelő kamatot is meg kell téríteni.

Végrehajtási kifogás

A végrehajtási kifogás előterjesztésére csak azon személyi kör jogosult, amelynek jogát vagy jogos érdekét a végrehajtás elrendelése, illetve a végrehajtási bírság kiszabása sérti. A végrehajtási kifogást a sérelemről történő értesüléstől számított három napon belül kell a Versenytanács elnökénél előterjeszteni.

Fizetési kedvezmények

Fontos hangsúlyozni, hogy a Ket. 74. §-ának (1) bekezdése szerint (a paragrafus többi bekezdésének alkalmazását a Tpvt. 44. §-a kizárja) a Versenytanács nem adhat semmilyen fizetési kedvezményt (például részletfizetést vagy fizetési halasztást) a döntés meghozatalát követően, ezért ilyen irányú kérelmet még a határozat meghozatala előtt kell előterjeszteniük a vállalkozásoknak. A gyakorlatban ritka, hogy ezzel a körülménnyel a vállalkozások eleve számolnának, általában utólag merül fel a részletfizetési kedvezmény kérelmezése, amikor a hatályos szabályozás alapján már nincs lehetőség a kérelemnek helyt adni.

A végrehajtás feltételei

Végrehajtás bírságra

A versenyfelügyeleti eljárást lezáró érdemi határozatban kiszabott bírság végrehajtása abban az esetben foganatosítható, ha

- az eljárás alá vont nem él jogorvoslati jogával;

- az eljárás alá vont kezdeményezi az érdemi határozat bírósági felülvizsgálatát, de nem kéri a végrehajtás felfüggesztését;

- a Fővárosi Bíróság elutasítja a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet, és a felperes nem fellebbez;

- a Fővárosi Ítélőtábla elutasítja a Fővárosi Bíróság végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet elutasító végzésével szemben előterjesztett fellebbezést.

A versenyfelügyeleti eljárás során kiszabott bírság (az eljárási bírság is) - határidőben történő önkéntes teljesítés hiányában - adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, amelyet a Gazdasági Versenyhivatal megkeresésére az illetékes állami adóhatóság szed be. 2008. január 1-jétől a végrehajtó szolgálat veszi át ezt a feladatkört az állami adóhatóságtól.

Eljárás cselekményre, meghatározott magatartás tanúsítására kötelezés esetén

A végrehajtás ugyanakkor nemcsak a bírságösszegre vonatkozhat, hanem meghatározott cselekmény elvégzésére vagy meghatározott magatartás tanúsítására is, ilyen esetekben - határidőben történő önkéntes teljesítés hiányában - a GVH jogosult a végrehajtást foganatosítani. 2008. január 1-jétől a végrehajtó szolgálatok felállításával a meghatározott cselekmények, magatartások végrehajtása is e szervek feladatkörét képezi azzal a kitétellel, hogy a döntés foganatosításában a végrehajtó szolgálat jogosult bevonni a GVH-t.

Amikor kizárt a végrehajtás

Abban az esetben nincs helye versenyügyekben a végrehajtási eljárás lefolytatásának, ha a követelés elévült, vagy az adós ellen a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 38. §-ának (1) bekezdése alapján felszámolási eljárás van folyamatban.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. szeptember 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére