Adósságrendezés a cégeknél

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. szeptember 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 111. számában (2007. szeptember 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Bármelyik magánszeméllyel, valamint céggel előfordulhat, hogy váratlan kiadások, kedvezőtlen gazdasági, üzleti körülmények, rosszul alakuló befektetések miatt átmenetileg nehéz pénzügyi helyzetbe kerül. A gondok szőnyeg alá söprése itt sem segít, eredmény a hatékony válságstratégia kidolgozásától, valamint annak végigvitelétől várható.

Az adósságrendezés legyen mindig tervszerű, folyamatos feladat, amelyet hatékonyan és megfontoltan hajtunk végre. Mérjük fel az összes lehetőséget, ismerjük meg a rendelkezésünkre álló valamennyi eszközt, és alkalmazzuk azokat.

Legyünk hatékonyak, amelyet elsősorban azzal biztosíthatunk, ha naprakészen és teljes körűen foglalkozunk az adósságrendezéssel, és nem végzünk tűzoltást. A kapkodás ebben az esetben is könnyen megbosszulja magát. Járjunk el körültekintően akár nekünk kell fizetnünk, akár hitelezőként várjuk a teljesítést saját cégünk számára. Ne bízzunk a véletlen szerencsében, inkább mi magunk rendezzük az adósságokat.

A cégek számára sokféle adósság érdemel figyelmet: az esedékes köztartozások, a más cégek/szállítók esedékes követelései, az alkalmazottak esedékes bére, a hiteltörlesztési kötelezettségek, a működés dologi költségei, s mindenekelőtt a rezsiköltségek.

Az esedékes tartozásokon kívül számításba kell venni a közeli és távolabbi jövőben rendezendő adósságokat is. Mindezek együttese alapján lehet a cash flow-t kialakítani és rendezni.

Az adósságrendezés banki eszközei

Az adósság rendezésének legfontosabb eszköze természetesen a fizetés. Abban az esetben is érdemes, sőt szükséges alkalmazni, ha a fizetés nem fedezi az adósság teljes összegét. Egyidejűleg meg kell állapodni a még fennálló tartozás kiegyenlítésének mikéntjéről, határidejéről, az esetleges részteljesítésekről.

Sok esetben alkalmazható az előzetes, tehát még az esedékesség előtti megállapodás a fizetési határidő módosításáról. Különösen igaz ez a banki adósságok esetében, mivel a hitelek/kölcsönök és törlesztésük, vagy éppen megszüntetésük fontos lehet a további működésünkhöz, mind a cég, mind pedig a privát szférában.

Ha bekövetkezett a fizetési határidő, vagy már késedelembe estünk, a lehető leggyorsabban kezdjük el a rendezést, legalább a tárgyalások szintjén.

Az adósságrendezés tipikus banki eszközei a következők:

- a teljesítési határidő meghosszabbítása,

- a hitelkiváltás,

- a bankgarancia,

- engedményezés,

- tartozásátvállalás,

- biztosíték adása,

- faktorálás.

Bármely banki eszközt vesszük igénybe, a feltételeket mindig írásba kell foglalni. Gyakori a komplex megoldás, az adósságrendezési megállapodás megkötése.

Érdemes megjegyezni, hogy a tipikus banki eszközökként felsorolt eszközök nem csupán a bankokhoz kapcsolódó adósságrendezés körében alkalmazhatók.

A teljesítési határidő meghosszabbítása

A legegyszerűbb eszköz az adósságrendezés körében a teljesítési határidő meghosszabbítása. Általában akkor alkalmazzák, ha viszonylag rövid időn belül várható a teljesítés az ügyfél részéről. Megvalósítása: rövid, kétoldalú megállapodás, amelyben a bank és az ügyfél rögzíti, hogy az általuk kötött valamely szerződésben meghatározott határidő helyett új határidőt állapítanak meg a teljesítésre.

A határidőn kívül rendelkezni kell az egyéb feltételekről is. Ha azok nem változnak - pl. marad a kamat mértéke, a teljesítés módja -, akkor csak ezt kell a szerződésben deklarálni. Egyébként minden változást pontosan meg kell fogalmazni a módosító vagy kiegészítő szerződésben. Az esetleges félreértések elkerülése céljából azt is mindig rögzíteni kell, hogy a szerződésmódosítással vagy -kiegészítéssel nem érintett rendelkezéseiben a szerződés változatlanul hatályos.

Ügyeljünk arra, hogy a teljesítési határidő meghosszabbítása során egyértelműen és kétséget kizáró módon rögzítsük: nem kerül sor kötbér érvényesítésére vagy késedelmi kamat felszámítására arra tekintettel, hogy az eredeti határidőben nem teljesítettük a fizetést.

Tartsuk szem előtt, hogy a szerződésmódosítás, a szerződés kiegészítése úgynevezett kétoldalú jogügylet. Ha csak kérjük és megírjuk a feltételeket, jogi szempontból nincs érvényes módosítás. Azt ugyanis a banknak, vagy bármely más, az adósságrendezéssel érintett szerződéses partnerünknek is írásban el kell fogadnia.

Ahol a határidő-módosítás nem lehetséges

A bankoktól igénybe vett szolgáltatások - különösen hiteltermékek - körében nem ritka, hogy nincsen lehetőség a teljesítési határidő meghosszabbítására, mert a szerződésben rögzített konstrukció azt nem teszi lehetővé. Ilyen banki konstrukció pl. a Széchenyi Kártya-hitel, amelynek sem a negyedéves törlesztési kötelezettsége, sem pedig az egyéves hatálya nem módosítható, ezekről a bankok nem is tárgyalhatnak.

Hasonló szigorúság érvényesül más olyan konstrukciók esetében is, amelyben az állam valamilyen módon - pl. kamattámogatással - részt vesz.

Kellő időben kérdezzük meg tehát, milyen lehetőségeink vannak az adósság rendezésére, mert az ilyen speciális konstrukcióban vállalt fizetési kötelezettség nemteljesítése nagyon rövid idő alatt nagyon kellemetlen következményekkel járhat (pl. a negyedéves törlesztési kötelezettség elmulasztása esetén felfüggeszti a bank a Széchenyi Kártya használatát, és ha a késedelem a 16 napot meghaladja, felmondhatja a szerződést).

A szerződés felmondása, BAR-listára kerülés

Általában is igaz, hogy a fizetési kötelezettség nemteljesítése súlyos szerződésszegésnek minősül, amely megalapozza a szerződés azonnali hatályú felmondását. Ennek pedig az a következménye, hogy a tartozásunk egy összegben azonnal esedékessé válik. Ha pedig nem fizetünk, a késedelmi kamatot is elkezdik felszámítani. További kellemetlen következmény lehet: a Központi Hitelinformációs Rendszer (BAR) listájára kerülés.

A határidő módosítása a bankon kívül

Ugyanezen feltételek természetesen nemcsak a bankkal kötött szerződések esetében érvényesek, hanem bármely más szerződéses kapcsolatban is hasonló módon kell eljárni adósságrendezés esetén.

Hitelkiváltás

A teljesítési határidő meghosszabbítása helyett manapság mind gyakrabban alkalmazzák a hitelkiváltást.

A hitelkiváltás kétféle formája:

- ugyanazon bankkal kötött hitel-/kölcsönszerződéssel, ahol az adósság fennáll,

- más bankkal kötött hitel-/kölcsönszerződés.

Az ugyanazon bankkal kötött hitel-/ kölcsönszerződés célja tükrözheti, hogy meglévő hitel teljesítésére (is) szolgál. Olyan konstrukció is alkalmazható azonban, hogy az újabb hitelszerződésből nem állapítható meg, hogy annak már meglévő tartozás rendezése a célja.

Bármelyik konstrukciót választjuk vagy fogadjuk el, mindenképpen el kell végezni a papírmunkát mind a már lejárt tartozásunk/adósságunk vonatkozásában, mind pedig az új hitel-/kölcsönszerződésre. A papírmunka legalább a következőket foglalja magában: a korábbi hitel-/kölcsönszerződés megszüntetését, írásban rögzítve a megszüntetés tényét, a megszűnés dátumát, a megszűnéssel érintett összeget és azt a rendelkezést, hogy a feleknek (azaz az ügyfélnek és a banknak) van-e egymással szemben követelése a megszűnő szerződéssel kapcsolatban. Ha nincsen követelése, azt kell rögzíteni, ha pedig van, akkor arról kell - lehetőség szerint részletesen - rendelkezni, hogy mekkora a követelés összege és hogyan rendezik azt.

Példa: A banki követelés/ügyféltartozás teljes összege ....Ft, amely magában foglalja a ......Ft összegű tőketartozást, a késedelmi kamatot a jelen szerződés hatálybalépésének napjáig (vagy meghatározott időpontig) számítva, és az ügyfél által fizetendő valamennyi költséget is. A tartozás teljes összegét az ügyfél a jelen szerződés hatálybalépésével egyidejűleg megfizeti.

A tartozás megfizetése másik hitelből

Az is alkalmazható, és a cég számára megfelelő megoldás lehet, ha az adóssággal érintett hitelszerződés alapján még nem állt be a késedelem, de az ügyfél megállapodik a bankkal annak megszüntetéséről és a teljes tartozás megfizetéséről. Ha a tartozás megfizetését egy másik hitellel (pl. folyószámlahitellel, Széchenyi Kártya-hitellel stb.) rendezi, akkor először a fedezetet biztosító szerződést kell megkötni, és úgy rögzíteni az igénybevétel/folyósítás időpontját, hogy a korábbi hitel határidőben törleszthető legyen.

Ugyanezen elveket, megoldásokat lehet alkalmazni abban az esetben is, ha más banknál veszünk igénybe hitelt, és azzal törlesztjük adósságunkat.

Az új hitel/kölcsön összege

Adósságrendezés esetén érdemes elgondolkozni azon, hogy célszerű, illetve lehetséges-e módosítani a korábbi hitel összegét. A módosítás iránya lehet pozitív vagy negatív, tehát a korábbi, kiváltani, rendezni szándékozott összegnél nagyobb vagy kisebb. Lehetséges, hogy a költségkalkuláció eredményeként előnyös lenne számunkra a hitelösszeg megváltoztatása. Mindenesetre előre készüljünk fel, számítsuk ki, mekkora összegű hitel lenne az optimális számunkra. Arra is ügyelni kell, hogy az optimális mellett a minimális összeget is határozzuk meg, és az adósságrendezést mindkét összeg figyelembevételével vizsgáljuk meg.

A hitelkiváltás költségei

Fontos szem előtt tartani, hogy az adósságrendezés mindig költséggel jár. A kérdés csak az, mekkora összegű, kinek és mikor kell megfizetni a költségeket.

A banki rendezés költségei sokfélék lehetnek: szerződésmódosítási díj, szerződéskötési díj, közokiratba foglalás díja, biztosíték nyújtásának díja stb. Általános szabály, hogy a költségeket annak kell viselnie, akinek az érdekében felmerültek. Hitelkiváltás/adósságrendezés esetén ez a személy az ügyfél.

Ami fontos: a költségek fedezhetők az új hitelből, sőt általában automatikusan le is vonja a bank a költségeket. Ebből következően úgy kell kiszámítani a hitel/kölcsön összegét, hogy mindezekre is fedezetet nyújtson.

Bankgarancia

Az adósságrendezés hatékony, de meglehetősen költséges módja a bankgarancia nyújtása. A bankgaranciát - nevéből is következően - mindig bank nyújtja, természetesen díjazás ellenében.

A jogosult számára azért nagyon előnyös, mert a bank arra vállal kötelezettséget, hogy nemteljesítés vagy nem megfelelő teljesítés esetén a kötelezett helyett teljesít, méghozzá anélkül, hogy bármiféle kifogást érvényesítene a jogosulttal szemben. A bankgarancia tehát független attól az ügylettől, amelynek egyfajta biztosítékaként szolgál.

Bankgarancia kibocsátása elvileg bármikor kérhető banktól, tehát akkor is, ha már nagyon közeli a teljesítési határidő, és számunkra várhatóan nincsen már lehetőség az adósságunk megfizetésére.

Engedményezés

Az adósságrendezés során használható sokféle eszköz egyike lehet az engedményezés, amelyet akár a banki tartozások, akár pedig más hitelezőkkel szembeni tartozások rendezésére felhasználhatunk. Az engedményezés akkor alkalmazható, ha van olyan követelésünk, amelynek befolyása reményteljes. Bizonytalan, kétes követelés engedményezése jogi szempontból nem tilos, de általában nem szívesen szerződnek ilyen feltételekkel.

Az engedményezés mindig szerződésben meghatározott feltételekkel történik. Az engedményezésről a kötelezettet értesíteni kell. Az értesítést akár az engedményező, akár pedig az engedményes megteheti.

Az engedményezéssel az engedményes (új jogosult) lép az engedményező (régi jogosult) helyébe, és ami fontos: átszállnak rá a követelést biztosító zálogjogból és kezességből eredő jogok is.

Engedményezési szerződést akár engedményezőként, akár pedig engedményesként köthetünk. Utóbbi akkor lehet előnyös a saját adósságrendezésünk szempontjából, ha a kötelezett biztosan fizetni fog, vagy ha az engedményezéssel jól érvényesíthető zálogjoghoz jutunk. Ugyancsak előnyös lehet számunkra új jogosultként az engedményezés abban az esetben is, ha a készfizető kezestől könnyen hozzájuthatunk a követelésünkhöz.

Az engedményezéssel kapcsolatos lényeges törvényi rendelkezés, hogy az engedményező az engedményessel szemben kezesként felel a kötelezett szolgáltatásáért, de csak az engedményezés fejében kapott ellenérték erejéig.

Nem felel a kötelezett teljesítéséért az engedményező, ha:

- a követelését kifejezetten bizonytalan követelésként ruházta át az új jogosultra, vagy

- a felelősségét egyébként kizárta.

Ha mi vagyunk az új jogosult pozíciójában, általában nem célszerű bizonytalan követelésre engedményezési szerződést kötni.

Mi az adósságrendezés?

Ez az a fogalom, amelyet a továbbiakban a lehető leghétköznapibb értelemben és ugyanakkor a lehető legtágabban értelmezve használunk. * Jogszabályi megfogalmazása csak speciális esetekben, a csődeljárásban és a felszámolási eljárásban van, azok azonban a bankkapcsolatokhoz csak részben kötődnek olyan mértékben, amilyenben a csődeljárással, illetve felszámolással érintett vállalkozás bankkapcsolatokkal rendelkezik. A vonatkozó speciális szabályok ismertetése azonban nem tartozik jelen cikk tárgykörébe. * Ugyancsak speciális szabályok vonatkoznak a banki adósságrendezésre - bár ezeket a jogszabályok nem tartalmazzák. A gyakorlatban pedig a céges adósságrendezés egyik fontos eszköze.

Tartozásátvállalás

Adósságrendezési eszközként alkalmazható a tartozásátvállalás is. Lényege, hogy ez is szerződés, azaz megállapodás az érintettek között. Tartalma: a kötelezett megállapodik az átvállalóval abban, hogy helyette teljesít. Ehhez minden esetben kell a jogosult hozzájárulása, hiszen nem mindegy, milyen tőkeerejű, megbízhatóságú szervezet vagy személy fog a korábbi kötelezett helyett teljesíteni. Különösen ügyelni kell erre, azaz körültekintően vizsgálnunk kell az új kötelezettet, tehát a tartozásátvállalót, ha mi leszünk a jogosultak. Az adósságrendezés szempontjából lényeges, hogy megbízható új kötelezettől követelhessünk.

Fontos, hogy a tartozásátvállalással megszűnik a követelést biztosító kezesség és zálogjog, kivéve ha a kezes, illetve a zálogkötelezett hozzájárul a tartozásátvállaláshoz. Nyilvánvalóan nem mindegy, hogy van-e többletbiztosíték a tartozásátvállaláshoz, pl. kezesség, illetve zálogjog.

Biztosíték adása

Az adósságrendezés körében fontos eszköz a biztosítékadás. Segítségével többféle esetben is lehetővé válhat a kilábalás a nehéz pénzügyi helyzetből. Akár bank felé, akár más cég felé áll fenn a tartozásunk, érdemes egy vagy több biztosíték felajánlásával megkísérelni a rendezést.

Ugyanez az elv alkalmazható abban az esetben is, ha a mi követelésünket akarja az adósunk biztosíték adásával megerősíteni, vagy akár rendezni. Felajánlható biztosíték bankkal szemben fennálló tartozás rendezése során is.

A biztosítékok közül a készfizető kezesség, az óvadék, az ingatlant terhelő jelzálogjog és a zálogjog érdemel kiemelt figyelmet.

Készfizető kezesség

A készfizető kezesség akkor tekinthető "erős" biztosítéknak, ha a kezes megfelelő vagyonnal és fizetési készséggel rendelkezik. Az egyszerű (sortartó) kezesség önmagában nem rossz, de annyival kockázatosabb, hogy először csak a közvetlen adóssal szemben lehet megkísérelni az igényünk érvényesítését.

A bankok általában nem fogadnak el biztosítékként sortartó kezességet.

A kezességet szerződésben és csak írásban lehet érvényesen vállalni. A kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett (adós) nem teljesít, akkor helyette maga teljesít a jogosultnak.

A kezes a jogosulttal szemben ugyanazokat a kifogásokat érvényesítheti, amiket a kötelezett.

Óvadék

Az óvadék olyan speciális biztosíték, amelyről nem kötelező írásban rendelkezni, de csak olyan biztosíték tekinthető óvadéknak, amelyet kifejezetten - és bizonyíthatóan - óvadék céljából adtak.

A bankok írásban rögzítve fogadnak el óvadékot, pénzösszeget vagy értékpapírt. E kettő jelenti egyébként a bankon kívüli adósságrendezés során is a legmegfelelőbb biztosítékot. Rajtuk kívül óvadékként takarékbetétkönyv is szolgálhat. Ha az óvadék tárgya más dolog, akkor arra a zálogjog szabályait kell alkalmazni.

Az óvadék csak a követelés kielégítése céljából és céljára használható fel. Az ezzel ellentétes megállapodás semmis. Az óvadék visszajár, ha az alapjául szolgáló szerződés megszűnik.

Ingatlant terhelő jelzálogjog

Csak az ingatlan-nyilvántartásban önálló egységként nyilvántartott egész ingatlanra, illetve az egész tulajdoni illetőségre létesíthető.

Alapításához zálogszerződés és annak írásba foglalása szükséges, és be kell jegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba is.

Zálogjog alapítható dologra, követelésre vagy jogra is.

Ha a zálogjog jogosultját nem illeti meg a zálogtárgy birtoklásának joga, úgynevezett jelzálogjog jön létre, ha pedig birtokolhatja, akkor kézizálogjog.

A zálogjoggal kapcsolatosan fontos biztosíték, hogy jegyezzék be a közjegyzői kamara által vezetett országos nyilvántartásba.

Az adósságrendezéssel kapcsolatos követelmények

Minden adósságrendezéssel kapcsolatos alapvető követelmény a folyamatosság, a naprakészség és a teljes körű informáltság az adósságokról. Lényeges a tervszerűség, azaz az adósságrendezésre vonatkozóan kialakított, határidőket és összegeket tartalmazó pontos elképzelés. * Ugyancsak fontos az adósságrendezés fedezettségének feltárása, és természetesen a fedezet biztosítása. Ha pedig nincs meg a fedezet, kellő időben meg kell kezdeni a rendezés lehetőségének megteremtését. * Jó tanács: időben kezdjük el az adósságrendezést. Ha biztosan tudjuk, hogy esedékességkor nem tudunk fizetni, előre állapodjunk meg a fizetési határidő módosításáról.

Faktorálás

Az adósságrendezés manapság gyakran alkalmazott eszköze a faktorálás. Faktorálási szerződéssel a jogosult eladja a követelését, amelyet bank, faktorcég vagy más szervezet vásárolhat meg. A feltételeket részletesen célszerű meghatározni a szerződésben, ideértve a követelés pontos meghatározását, az ellenértéket, a fizetés módját és határidejét, valamint a felelősségi szabályokat.

Az adósságrendezés egyéb lehetőségei

Az előbbiekben bemutatott eszközök, megoldások mindegyikét az jellemzi, hogy alapvetően a jelentősebb összegű adósságok rendezését segítik. Az adósságrendezést azonban célszerű olyan tevékenységként értelmezni, amelyet a cég működése során folyamatosan végezni kell. Az adósságot, kötelezettség értelemben tekintve, meg kell előzni, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ne váljék lejárt tartozássá, amelyet határidőben nem tudunk kiegyenlíteni, és ezért szankciókra, tehát negatív következményekre számíthatunk.

Kérdés azonban mindig az, mit tekintünk negatív következménynek. Lehetséges, hogy a kötbérfizetés vagy a késedelmi kamat fizetésének vállalása adott esetben, adott gazdasági helyzetben elfogadható a cégünk számára, mert a kisebb összegű szankció vállalásával nagyobb pénzügyi problémáktól mentesítjük a céget. Pl. a hiteltörlesztés késedelme kisebb hátránnyal jár, mint a köztartozás megfizetésének elmulasztása, vagy valamely áru/szolgáltatás ellenértékének megfizetése fontosabb, mint a banki költségek fedezetének biztosítása.

Esetenként kell tehát döntenünk arról, hogy az adósságrendezést - a legtágabb értelemben vett adósságrendezést - mikor és milyen eszközökkel hajtjuk végre.

Sok esetben érdemes bizonyos kockázatot vállalni, pl. hitelkártyát igényelni és használni, folyószámlahitelt, áthidaló hitelt felvenni, esetleg tagi hitelt igénybe venni.

Hasonlóképpen előnyös lehet lízingkonstrukció alkalmazása eszközök beszerzésénél, mert a pillanatnyi pénzzavart, fizetési nehézséget idő nyerésével áthidalhatjuk, és kisebb kárunk származik abból, ha kamatokat kell fizetni, mintha a késedelmes fizetés miatt a cégünk pl. felszámolás alá kerül.

Azt is érdemes mérlegelni, hogyan tudjuk a legelőnyösebben rendezni tartozásunkat. Tartsuk szem előtt, hogy a legelőnyösebb megoldás mindig helyhez, időhöz, adóshoz és jogosulthoz (hitelezőhöz) kötötten határozható meg. A legegyszerűbb példával élve: lehet, hogy a nagy értékű irodaház jelzálogjoggal terhelése számunkra nem jelentene problémát, a hitelezőnk számára viszont nem fogadható el, mivel pénzre van szüksége.

Megállapodás a szállítóval, beszámítás

A banki megoldásokon kívül természetesen egyéb lehetőségeket is igénybe vehetünk. Ilyen lehetőség a megállapodás a szállítóval a fizetési határidő módosításáról. Ami lényeges: mindig írásban, vagy legalábbis jól és kétséget kizáróan bizonyítható módon rögzítsük a megállapodás tényét, valamint a megállapodás pontos tartalmát.

A megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy mire vonatkozik, pontosan mit kell teljesítenünk, milyen határidővel, milyen módon (pl. áru szállításával, bankátutalással, váltó kibocsátásával stb.), és a teljesítés hogyan érinti az adósságunkat, illetve annak rendezését. Célszerűen azt kell rögzíteni, hogy további követelése a szállítónak nincsen.

Érdemes azt is végiggondolni, hogy nincs-e lehetőség beszámítás érvényesítésére - pl. a szállítóval szemben fennálló követelésünk alapján.

Hasznos lehet a többoldalú megállapodás, akár más szállítók, akár pedig bank bevonásával. A cél a tartozás/adósság megszüntetése, amely a bilaterális mód helyett egymásnak kölcsönösen tartozó gazdasági szereplők kölcsönös szolgáltatásaival rendeződik. Természetesen nem az a cél, hogy az általános egyenértékes pénz használata helyett a természetbeni teljesítést erőltessük, de bizonyos tevékenységi körök esetében kölcsönösen előnyösen nyújthatók szolgáltatások egymásnak.

Mindig arra kell ügyelni, hogy a megállapodás egyértelműen, kétséget kizáró módon és bizonyíthatóan tartalmazza az adósságrendezés feltételeit.

Költségcsökkentés, költségoptimalizálás

Általában igaz, hogy az adósságrendezésnek magában kell foglalnia a költségcsökkentést is. A cégek gazdálkodásában általában találhatók olyan költségtartalékok, amelyek segítségével a fizetési, és általában a pénzügyi helyzet kisebb-nagyobb mértékben, hosszabb-rövidebb távon javítható.

Határozzuk meg, hogy mire van feltétlenül szükségünk és mit lehet kiküszöbölni azzal, hogy elhagyjuk azt a szolgáltatást, elhalasztjuk azt a beszerzést, amelyhez az adott költség tartozik.

Érdemes ebben a körben mind a nagy, mind pedig a kis összegű költségeket számba venni. Látszólag kis költség a bankköltség, a számlavezetési díj, az elektronikus banki szolgáltatások díja, de vizsgáljuk meg, hogyan lehet azokat csökkenteni.

A legkézenfekvőbb megoldások a költségcsökkentésre

- bankváltás, vagy csak számla nyitása olyan bankban, ahol a számlavezetési díj, a tranzakciós költség alacsonyabb,

- papíralapú bankolásról áttérés az elektronikus bankolásra,

- készpénzkímélő fizetési eszközök (pl. internetes bankolás, bankkártya, home és office banking) használata,

- nem használt számlák és bankkapcsolatok megszüntetése,

- szolgáltatáscsomag igénybevétele,

- szolgáltatáscsomag-váltás,

- lekötések/betételhelyezés/megtakarítások átstrukturálása.

Követelésbehajtás

Ne csak a saját adósságainkkal, tartozásaink rendezésével foglalkozzunk. Naprakészen ismerjük a követeléseinket is és folyamatosan foglalkozzunk érvényesítésükkel. Ebben a körben alkalmazzunk sokféle eszközt: kérjünk bankgaranciát, vonjunk be kezest, kössünk zálogszerződést stb.

Ha adósunk nem teljesít, haladéktalanul szólítsuk fel, és szükség szerint használjuk ki a rendelkezésünkre álló eszközöket: szólítsuk fel a teljesítésre, kérjük fizetési meghagyás kibocsátását a bíróságtól, szükség esetén indítsuk meg a peres eljárást. Fontos, hogy az adósunk úgy érezze: "rajta tartjuk a szemünket".

Ha peres eljárásban ítéltek meg követelést számunkra, haladéktalanul kíséreljük meg érvényesíteni.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. szeptember 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére