A gazdasági társaságok a tagok szándéka szerint, haszon elérése érdekében és a tagok tartós együttműködésének reményében jönnek létre. A társaság működése alatt azonban előfordulhatnak – és gyakran elő is fordulnak - olyan helyzetek, amelyek eredményeként valamely tag úgy dönt, hogy a jövőben nem kíván a gazdasági társaság tagja lenni, és amennyiben erre jogszabályi lehetőség van, úgy kilép a társaságból.
Tekintsük át, hogy mely társasági forma esetén milyen lehetőség van arra, hogy cégtársainktól megváljunk, és ennek milyen feltételei vannak.
Közkereseti társaság
A közkereseti társaság jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany, és elsődlegesen személyegyesülés és csak másodlagosan vagyonegyesülés. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) taxatív felsorolást tartalmaz a közkereseti társasági tagsági jogviszony megszűnésére vonatkozóan.
A tag személyéhez kapcsolódó megszűnési okok a Kkt.-ben
Elsődlegesen ilyen ok, ha a tag a társasági szerződésben meghatározott vagyoni hozzájárulását, felhívás ellenére, nem teljesítette, a felhívásban biztosított 30 napos határidő eredménytelen lejártát követő napon tagsági jogviszonya megszűnik. Ebben az esetben tehát a tagsági jogviszony megszűnése annak a következménye, hogy a tag a társasági szerződésben vállalt kötelezettségének nem tett eleget. * A tag kizárásának kérdése. Ez a döntés a bíróság hatáskörébe tartozik, és a kizárás korlátait jelentik azok a szabályok, hogy nem zárható ki a kéttagú közkereseti társaság tagja és a szavazatok legalább háromnegyedével rendelkező tag, továbbá tag kizárása iránti per előtársasági létszakaszban nem kezdeményezhető. * A tag halálával a tagsági jogviszony megszűnik, a közkereseti társaságban lévő társasági részesedés azonban nem örökölhető, hanem a hagyaték tárgya a halál időpontjára vonatkozóan elkészített elszámolás alapján a volt tagnak járó, főszabályként pénzben kifizetendő összeg. Ettől független az a lehetőség, hogy a tag örököse (vagy jogutódja) a tagokkal megállapodhat, hogy a közkereseti társaságban tagsági jogviszonyt létesít. A tag jogutód nélküli megszűnése a tagsági jogviszonyt megszünteti. Ennek eléréséhez szükséges a társasági szerződés módosítása és minden tag aláírása, mint azt fentebb, az átruházás kapcsán említettük. Fontos kiemelni, hogy nem szükséges a hagyatéki eljárás jogerős befejezése ahhoz, hogy a tag örököse e minőségében tagsági jogviszony létesítésében állapodjon meg a többi taggal, bár kétségtelenül rendezetlen örökösi minőségnél a közkereseti társaság biztonságosabban jár el akkor, ha a hagyatéki eljárás jogerős lezárását megvárja. Kiemelendő azonban, hogy a tag halála esetén figyelemmel kell lenni a közkereseti társaság tagjainak számára is, hiszen amennyiben a társaság tagjainak száma 1 főre csökken, akkor 6 hónapos – jogvesztő – határidőn belül be kell jelenteni a cégbíróságnál az új tagot, ellenkező esetben a társaság megszűnik. * A tagsági jogviszony megszűnik továbbá, ha annak fenntartása jogszabályba ütközik. * Változást jelent továbbá az, hogy jogi személy tag esetében nemcsak a jogutód nélküli, hanem a jogutóddal történő megszűnés (átalakulás) is megszünteti majd a tagsági jogviszonyt abból az elvből kiindulva, hogy a tagsági jogviszony személyhez kötött, abban jogutódlásnak nincs helye.
A tagi jogviszony megszűnésének esetei
A Gt. szerint megszűnési okok lehetnek az alábbiak.
Közös megegyezés
A tagok közös megegyezése, amely a tag és a társaság megegyezését jelenti, amivel lehetőség van az esetleg más okból eredő megszüntetési szándék békés rendezésére is. Ebben az esetben lehetőség van arra, hogy a szerződő felek a tagsági jogviszony megszűnésének időpontját tetszőlegesen határozzák meg, azzal a megszorítással, hogy annak időpontja legkorábban a megegyezés napja lehet.
Tag általi rendes felmondás
A közkereseti társaságot lehet határozott és határozatlan időre alapítani egyaránt, de bármilyen időtartamra is hozták létre a társaságot, annak tagja jogosult tagsági jogviszonyát rendes felmondással megszüntetni. (Megjegyezzük, hogy a régi Gt., az 1997. évi CXLIV. törvény csak a határozatlan időre alapított közkereseti társaság esetében tette lehetővé a rendes felmondást.) A felmondás kizárólag a tag joga, tehát a közkereseti társaság nem élhet a rendes felmondás jogával. A felmondás egyoldalú, de címzett jognyilatkozat, ami csak akkor hatályos, ha azt a közkereseti társaság képviselőjével vagy a tagsággal közölték – ezt mondta ki a Legfelsőbb Bíróság BH 2001. 334 számú ügyben is.
A rendes felmondás gyakorlásának egyetlen megszorító szabálya, hogy a többi tagnak megfelelő időt kell biztosítani a felmondással előálló új helyzet kezelésére, az emiatt szükséges intézkedések megtételére, ezért a három hónapos időtartam meghatározása. E három hónapos határidő a címzett tudomásszerzésével kezdődik. A címzett a közkereseti társaság, amelyet a vezető tisztségviselő képvisel. Ha a felmondás alkalmatlan időre esik, akkor a határidő legfeljebb további három hónappal meghosszabbítható. Nincs szabályozva azonban az a kérdés, hogy a meghosszabbítás csak egy alkalommal lehetséges három hónappal, vagy összesen három hónappal, de többszöri döntésekkel.
A tagi jogviszony azonnali hatályú felmondása
A Gt. lehetőséget biztosít a tagsági jogviszony azonnali hatályú felmondására is, amely jogosultság szintén kizárólag a tagot illeti meg. Erre abban az esetben kerülhet sor, ha a társaság valamely más tagja a társasági szerződést súlyosan megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a vele való további együttműködést, vagy a társaság céljának elérését nagymértékben veszélyezteti. A felmondás okát a tagnak konkrétan meg kell jelölnie úgy, hogy abból megállapítható legyen a felmondás megalapozottsága.
Részesedésátruházás
A 2006. július 1-jén hatályba lépett Gt. a közkereseti társaságban új lehetőségként határozza meg a társasági részesedés átruházásának jogát. A szabályozás hasonló a korlátolt felelősségű társaság üzletrészének átruházásáéhoz, azonban közkereseti társaságnál az átruházás hatályosulásához szükséges a társasági szerződés egyhangú módosítása is, ami ex nunc hatállyal eredményezi a tagsági jogok és kötelezettségek átszállását. Akár visszterhesen, akár ingyenesen, írásbeli szerződéssel átruházható a társasági részesedés. A megszerző lehet a társaság más tagja, de akár kívülálló, harmadik személy is, azonban az átruházás kizárólag a társasági szerződés módosításával válik hatályossá, vagyis ha az átruházással valamennyi többi tag is egyetért. Fontos kiemelni, hogy a kilépő tag felelőssége a hitelezők felé öt évig még továbbra is fennmarad, azaz ugyanúgy felel a társaságnak harmadik személlyel szemben fennálló, a tagsági jogviszonya megszűnése előtt keletkezett tartozásáért, mint ahogy a tagsági jogviszonya fennállta alatt felelt.
Elszámolási kérdések
Hogyan számoljunk el a megváló taggal, és hogyan biztosítsuk a társaság további jogszerű működését?
A közkereseti társaságtól megváló taggal a tagsági viszonya megszűnésének időpontjában fennálló állapot szerint kell elszámolni - kivéve amikor tagi jogviszony társasági részesedés átruházása eredményeként szűnt meg.
A tagot megillető vagyon meghatározása
A társaságtól megváló tag a jegyzett tőkéhez való vagyoni hozzájárulása arányában jogosult a saját tőkéből történő visszatérítésre akkor, ha a társasági szerződés ettől eltérően nem rendelkezik. A tagot megillető vagyonrész kiszámításánál pedig a kilépéskori forgalmi értéket kell irányadónak tekinteni.
A vagyon kiadásának módja
Főszabály szerint a tagot megillető vagyont pénzben kell kiadni, azonban a tag és a társaság ettől eltérően is megállapodhat. A pénzben történő kiadás elsődlegességének előírása mind a társaság, mind a tag érdeke, hiszen a társaság működéséhez szükséges eszköz kiadása – amelyet esetleg pont a megváló tag bocsátott a társaság rendelkezésére – komolyan veszélyeztetheti a társaság további működését. A tagsági jogviszony megszűnésének időpontjától számított három hónapos határidő áll rendelkezésre a volt tag részére történő kifizetésre.
Az üzletrész-átruházás eljárási szabályai
Amennyiben a társasági szerződésben foglalt rendelkezések szerint az üzletrész kívülálló személy részére történő átruházásának nincs akadálya, úgy a tag 15 napon belül nyilatkozhat arról, hogy elővásárlási jogával élni kíván-e, avagy sem. Ez a határidő 30 nap abban az esetben, ha az elővásárlásra jogosult a társaság vagy az általa kijelölt személy. * Fontos szabály, hogy az üzletrész átruházása csak írásban érvényes. A tulajdonosváltozás időpontja pedig az az időpont, amelyet a társasági szerződés feltüntet. Ez rendszerint a szerződés aláírásának a napja. * A tulajdonosváltozást és annak időpontját a tagjegyzékbe kell bejegyezni. Az üzletrész átruházása esetén az átruházónak a tagsági jogviszonyból eredő jogai és kötelezettségei az üzletrész megszerzőjére szállnak át. A bejegyzés érdekében az üzletrész megszerzője 8 napon belül köteles bejelentést tenni a társaságnak. A bejelentést közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban kell megtenni, és nyilatkozni kell benne a megszerzés tényén kívül arról is, hogy az üzletrész megszerzője a társasági szerződés rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el. * A társaság ügyvezetője köteles intézkedni az iránt, hogy a tagjegyzékbe az új tulajdonost és a tulajdonosváltozás időpontját bevezesse a cégbíróság, illetve hogy a cégbíróság részére megtörténjen a bejelentés. Az EBH 2004. 1135. szám alatt közzétett jogesetben foglaltak szerint, ha a kft. ügyvezetője a cégbíróságnak nem jelenti be a tagok személyében az üzletrész átruházása folytán bekövetkezett tagváltozást, nyilatkozatát a bíróság nem pótolhatja; ez esetben az érdekelt törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhet a jogsérelem elhárítása érdekében. * Az ügyvezető abban az esetben is köteles a cégbíróságnak benyújtani a változásbejegyzési kérelmet, ha a megítélése szerint az üzletrész átruházásáról szóló szerződés érvénytelen, hiszen annak mérlegelésére, felülbírálására, hogy a szerződés érvénytelen, nem jogosult (EBH 2004. 1145.). * A tagváltozás a társasággal szemben akkor hatályos, amikor az üzletrész új tulajdonosa a tulajdonszerzést a társaságnak bejelenti. Ettől az időponttól kezdődően az üzletrész új tulajdonosa gyakorolhatja a tagokat megillető jogokat mindaddig, amíg a bíróság a tulajdonszerzés jogellenességét – esetlegesen – meg nem állapítja, és a tagváltozás bejegyzésére irányuló kérelmet érdemi okból el nem utasítja.
Betéti társaság
A betéti társaságra a közkereseti társaság szabályait kell alkalmazni, azonban vannak eltérések, hiszen egy betéti társaságnak vannak bel- és kültagjai egyaránt. A tagsági viszony megszűnésének esetei megegyeznek a közkereseti társaságnál felsoroltakkal, azonban vagyoni betét átruházásával nem kerülhet sor a tagság megszüntetésére. Ez azt is jelenti, hogy a betéti társaságban nincs üzletrész, nincs tehát tagsági jogokat megtestesítő forgalomképes jog.
Eljárás valamennyi tag kiválása esetén
A jogszerű működés helyreállítása, fenntartása a tagok kettőssége miatt speciális szabályokat igényel. Mi történik akkor, ha a betéti társaságból valamennyi beltag vagy valamennyi kültag kiválik? Ebben az esetben az utolsó kültag vagy beltag kiválásától számított hat hónapon (korábban három hónap) belül van lehetőség arra, hogy a társasági szerződés módosításával az új tag a hiányzó beltag vagy kültag helyére lépjen. Ha nem történik új bel- vagy kültag felvétele, a betéti társaság a törvény erejénél fogva szűnik meg.
A kültag képviseleti joga
Az átmeneti időszakban a jogszerű működés biztosításához - amennyiben a társaságnak csak kültagja maradt – a Gt. a kültagot üzletvezetési és képviseleti joggal ruházza fel, a társasági szerződés módosításának megtörténtéig, abban az esetben is, ha eredetileg a társasági szerződés a kültagot erre nem jogosította fel.
Döntés átalakulásról
A társaság megmaradt tagjai továbbá elhatározhatják azt is, hogy új tag felvétele helyett közkereseti társasággá alakulnak át. Erre csak akkor van mód, ha a társaságnak legalább két tagja maradt.
Korlátolt felelősségű társaság
A korlátolt felelősségű társaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, és amely társaságnál a tag kötelezettsége csak törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulás szolgáltatására terjed ki. A társaság kötelezettségeiért a tag nem felel.
A kft. tagjait a társaság közös vagyonából megillető hányadrészt, illetve a tagokat a társasággal szemben megillető jogokat és az őket terhelő kötelezettségeket az üzletrész testesíti meg. Az üzletrész a tagok jogainak és kötelezettségeinek, valamint a társaság feletti tulajdonosi jogosultságaiknak, illetve a társaság vagyonából őket megillető eszmei hányadnak az elnevezése.
Az üzletrész-átruházás szabályai
A kft. esetében a tagsági viszony megszüntetése felmondással vagy egyéb olyan módon, mint a kkt. és a bt. esetén láthattuk, nem lehetséges, a kft. tagja üzletrészének átruházásával válhat meg a társaságtól. Vevő lehet a társaság másik tagja, maga a társaság, vagy kívülálló, harmadik személy. A Gt. az átruházás esetén különbséget tesz attól függően, hogy ki szerepel vevőként az ügyletben.
Átruházás a társaság tagjára
Az üzletrész a társaság tagjaira szabadon átruházható. Az átruházási jogot legfeljebb a társasági szerződésbe foglalt, a tagok részére biztosított elővásárlási jog korlátozhatja.
Amikor a vevő kívülálló, harmadik személy
Amennyiben a tag üzletrészét kívülálló, harmadik személy számára kívánja átruházni, már nem ennyire egyszerű a helyzet. Elsődleges feltétel, hogy a tag a társaság felé fennálló kötelezettségének eleget tegyen, azaz törzsbetétjét maradéktalanul befizesse. Ezt nem érinti az a tény, ha a társaság másik tagja esetlegesen nem tett eleget e kötelezettségének, elég, ha az átruházni kívánó tag teljesítette befizetési kötelezettségét. További korlátot jelent az a Gt.-beli szabály, hogy a tagot, a társaságot vagy a taggyűlés által kijelölt személyt – ebben a sorrendben – elővásárlási jog illeti meg, amely jog gyakorlására természetszerűen csak az adásvételi szerződéssel történő üzletrész-átruházás esetében kerülhet sor.
Az elővásárlási jog megsértésével kötött adásvételi szerződés ugyanakkor nem lesz érvénytelen, hanem a sérelmet szenvedett felekkel (tag, társaság, taggyűlés által kijelölt személy) szemben hatálytalan. A függő jogi helyzet huzamosabb ideig történő fenntartása ellen a Gt. egyéves jogvesztő határidőt állapít meg, amely határidőn belül lehet csak a hatálytalanság megállapítása iránt pert indítani.
Szintén a kívülálló személy részére történő átruházás korlátját jelenti az a szabály, miszerint a tagok a társaság beleegyezéséhez köthetik az átruházást, amelynek feltételeit és szabályait ilyen esetben a társasági szerződésben kell meghatározni. Emellett lehetőség van az adásvételi szerződésen kívüli jogcímen történő átruházás kizárására vagy korlátozására is, amelyet szintén a társasági szerződésben kell rögzíteni.
A korlátok, kizárások szabályozásának indoka az, hogy a társaság üzletrészének kívülálló részére történő átruházása esetlegesen sértheti a társaság érdekeit (konkurens társaság tagja általi felvásárlás stb.).
Tagváltozást eredményező további esetek
A kft. tagjainak változását eredményezhetik továbbá – a fentiekben részletezett üzletrész-átruházáson túlmenően – az alábbiak is:
– a tag halála vagy – szervezet esetén – megszűnése, amely esetben a Ptk. öröklési jogi szabályai szerint örökölhető, illetve az üzletrész átszáll a jogutódra,
– a tagot a bíróság a gazdasági társaság által indított perben a társaságból kizárja. Ez utóbbi esetben felperesi pozícióban tehát a gazdasági társaság áll, alperesi pozícióban pedig az a tag, akinek tagsági jogviszonya megszüntetését kérik. Ennek lehetősége addig áll fenn, amíg a tagsági jogviszony is létezik. Nem lehet kizárás iránti keresetet indítani, ha a társaságnak csak két tagja van. Ennek indoka az, hogy az egymással nézeteltérésbe került kéttagú társaságok egymást kölcsönösen kizáró gyakorlatát a jogalkotó meg kívánta akadályozni. Nem indítható továbbá ilyen irányú kereset olyan tag ellen sem, aki a szavazatoknak a háromnegyedével rendelkezik.
Az egyszemélyes társaság
Amennyiben a társaság tagjainak száma a társaság működése során, a fenti esetek valamelyikének következményeként csökken egy főre, és egy éven belül nem gondoskodnak a tagok pótlásáról, úgy a társasági szerződést kell a létesítő okirat előírásainak megfelelően átalakítani, és az egyszemélyes társaságokra vonatkozó szabályok szerint működik tovább.
Tagváltozás egyesülésnél
Az egyesülés esetén a tagok gazdálkodásuk eredményességének előmozdítására, valamint gazdasági tevékenységük összehangolására, szakmai érdekeik képviseletére hoznak létre jogi személyiséggel rendelkező társaságot. A társaság saját nyereségre nem törekszik; vagyonát meghaladó tartozásaiért a tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. * Az egyesülési tagság megszüntetésére is van lehetőség. A tag egyoldalú jognyilatkozattal, az év végén kiléphet a társaságból, amennyiben három hónappal korábban a taggyűlés felé bejelentette azt. A tagi jogviszony megszűnéséhez még az sem szükséges, hogy a taggyűlés elfogadja az említett nyilatkozatot. A társasági szerződésben azonban – amint azt a Legfelsőbb Bíróság az 1993. 629. számú jogesetben kifejtette – van lehetőség a kilépés jogának korlátozására – amennyiben az egyesülés határozott időre jött létre, és a kilépés veszélyezteti a társaság meghatározott célját. * A tagsági jogviszony a fentieken túl megszűnik akkor is, ha a tag a társasági szerződésben meghatározott vagyoni hozzájárulást felhívás ellenére nem teljesítette, a tag kizárásával, a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével, ha annak fenntartása jogszabályba ütközik, valamint a tagsági jog átruházásával. Ez utóbbi új megszűnési okként szerepel a Gt.-ben, és egyúttal a tagok mozgásterének a jelentős bővülését is jelenti, mivel lehetőséget ad a tagsági jog átruházására ennél a cégformánál is, azzal azonban a harmadik személy részére történő átruházáshoz elengedhetetlen a taggyűlés hozzájárulása.
Részvénytársaság
A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével alakul, és esetében a részvényes kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért – törvényben meghatározott kivétellel – a részvényes nem felel.
A részvényátruházás korlátja
Tekintettel arra, hogy a részvény forgalomképes, ezért lehetőség van az átruházására, ezzel a részvényesi viszony megszüntetésére, azonban a részvénytársaságok alapszabálya előírhatja, hogy a részvénytársaság beleegyezése is szükséges az átruházáshoz. Ezt a tényt a nyomdai úton előállított részvényokiraton fel kell tüntetni, valamint a dematerializált részvénynél letétbe helyezendő okirat tartalmában is meg kell jelennie az említett korlátozásnak.
Eljárásrend
Amennyiben ilyen rendelkezés korlátozza a részvény átruházását, az rt. beleegyezéséig nem jön létre a részvényátruházás. A beleegyezésre 30 napos határideje van a részvénytársaságnak, azzal, hogy amennyiben 30 napon belül nem nyilatkozik, úgy a beleegyezést megadottnak kell tekinteni. E szabályozást az indokolja, hogy a részvénytársaság érdekeit esetlegesen sértő átruházás (például versenytárs részvényszerzése) megakadályozására legyen jogi lehetősége a társaságnak.
Nyilvános részvénytársaság
E korlátozások a nyilvánosan működő részvénytársaságok esetében nem alkalmazhatók, tehát az alapszabályban nincs lehetőség ilyen szabályok rögzítésére.
Fentiek alapján megállapítható tehát, hogy a hatályos magyar jog a gazdasági szereplők szabad mozgásának jegyében lehetővé teszi a társaságokban fennálló tagsági jogviszony megszüntetését, a társaságok további jogszerű működéséhez azonban a jogszabályban előírtakat a megszűnéskor szem előtt kell tartani.