Közigazgatási hatósági ügyintézés elektronikus dokumentumokkal
Az ügyfélközpontú közigazgatás, a szolgáltató állam kialakításának egyik legfontosabb eleme ma az elektronikus ügyintézés és az ezt támogató rendszerek kiépítése. Ma már jószerivel elképzelhetetlen a vállalati működés az elektronikus dokumentumok, eszközök készítése, használata, elfogadása nélkül; ehhez a folyamathoz a közigazgatásnak is lassan fel kell zárkóznia. Mivel azonban a közigazgatás kizárólag a jogi szabályozás követelményei, illetve az ott meghatározott szabályok szerint működhet, így az elektronikus dokumentumok elismerése jelentős jogfejlődést is igényelt.
Az elektronikus hatósági ügyintézés keretei
A Ket.-ként rövidített, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény talán egyik legjelentősebb újításának tekinthetjük, hogy a törvény értelmében főszabályként valamennyi közigazgatási hatóság előtt lehetőség nyílik elektronikus dokumentumok felhasználásával történő ügyintézésre. Ez alól ma már csak törvény, kormányrendelet vagy (az adott önkormányzat illetékességi területére vonatkozóan) önkormányzati rendelet zárhatja ki az alkalmazását az adott eljárásban, vagy egyes adott eljárási cselekményekre vonatkozóan.
A gyakorlatban ugyan igen nagy számban születtek olyan jogszabályok, amelyek az adott eljárásban kizárták vagy legalábbis korlátozták az elektronikus ügyintézés lehetőségét, ezek száma azonban ma már fokozatosan csökken. Nemcsak központi szerveknél, hanem egyre több önkormányzatnál is kiépülnek az informatikai és egyéb (közte jogi) feltételek, amelyek lehetővé teszik az elektronikus ügyintézést.
Mivel ma már a legtöbb hatóság rendelkezik saját honlappal, ezért – mivel ez aránylag alacsony költséggel jár – a legtöbb esetben elsőként az ún. tájékoztató szolgáltatásokat vezették az erre nyitott hatóságoknál. A tájékoztató szolgáltatás tartalma, hogy a hatóság on-line felületén részletes tájékoztatást ad a hivatal nyitva tartásáról, az ügyintézési szabályokról, valamint esetlegesen űrlapokat tesz letölthetővé. Az ügyfél számára természetesen ez is jelentős segítség. Más esetekben a hatóság időpont-foglalási lehetőséget biztosít, vagyis a személyes ügyintézéshez előzetes időpontfoglalást tesz lehetővé. Ennél fejlettebb megoldás, ha az adott eljárásban – a hatóság szempontjából mintegy kísérleti jelleggel – a kérelmek benyújtása megengedett elektronikus úton, ezt követően azonban a további eljárási cselekmények (ideértve a határozat kézbesítését) hagyományos módon, papíralapon történnek.
A kizáró szabályok remélhetőleg fokozatosan megszűnnek majd, és valóban szinte teljeskörűen lehetségessé válik az ügyintézés otthon, a számítógép előtt. Az elektronikusan is elérhető hivatalok és eljárástípusok listája folyamatosan változik; a jogszabályok azonban felállítanak egy olyan általános keretrendszert, amely főszabályként valamennyi ilyen eljárásra irányadó. Az alábbiakban erről adunk áttekintést.
Ügyfélkapu és elektronikus aláírás
Az ügyfél alapvetően kétféle módon intézheti hatósági ügyeit elektronikus úton: elektronikus aláírással, vagy elektronikus aláírás nélkül, az ún. ügyfélkapun keresztül.
A belépés feltétele
A Ket. rendelkezése szerint, ha az ügyfél legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással rendelkezik, akkor a kérelem az ún. központi rendszeren (tulajdonképpen a kormányzati portálon) keresztül, vagy közvetlenül a hatóság által biztosított rendszeren keresztül benyújtható (az elektronikus aláírásra vonatkozó általános szabályozást, az aláírás típusainak rendszerét lentebb bemutatjuk).
Elektronikus aláírás "beszerzése"
Az ügyfél a fentiek szerinti ügyintézéshez ún. "közigazgatási felhasználásra alkalmas elektronikus aláírás"-t szerezhet be, amely megfelel a közigazgatási felhasználás sajátosságainak. Az ügyfél ilyen elektronikus aláírást az ún. hitelesítésszolgáltatóktól (lásd alább) szerezhet be, ugyanúgy, mint bármely elektronikus aláírást. Az igényléshez személyes megjelenéssel történő regisztráció szükséges – a megbízható azonosítás céljaira. Az egyszeri személyes megjelenést követően azonban az ügyfél könnyen, megbízható módon intézheti ügyeit az interneten keresztül. A használat a kezdeti beállítások elvégzését követően igen egyszerű.
Költségek
Figyelembe véve azonban az elektronikus aláírás elterjedtségének hiányát, az elektronikus aláírás használatához kapcsolódó költségeknél a Ket. bizonyos körben lehetőséget teremt elektronikus aláírás nélküli elektronikus ügyintézésre. Ilyen esetben az ügyfél személyazonosságának megállapítására az "ügyfélkapu" intézménye szolgál, amely a kormányzati portálon keresztül érhető el.
A szabályozás így azon felhasználók számára is elérhetővé teszi az elektronikus ügyintézést, akik nem rendelkeznek az elektronikus aláíráshoz szükséges tanúsítvánnyal, és nem is kívánják ebből a célból felvállalni az ehhez tartozó költségeket.
Az egyedi azonosító
Ügyfélkapus ügyintézéshez az ügyfélnek ún. egyedi azonosítót kell igényelnie, ami lényegében egy felhasználói nevet és egy egyszeri jelszót jelent. A regisztráció a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervénél vagy a polgármesteri hivatalokban működő okmányirodán végezhető el.
Adatközlési kötelezettség
Az ügyfélkapu létesítéséhez szükséges ügyfél-azonosításhoz az ügyfélnek személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvánnyal kell személyazonosságát igazolnia, meg kell adnia a természetes személyazonosító adatait, valamint az elektronikus ügyintézéshez használt e-mail címét is.
Mivel az ügyfélkapu használata ma már a gazdálkodó szervezetek számára kötelező, így az ügyfélkapus regisztrációk száma igen magas. A céges ügyek intézésére igényelt egyedi azonosítókat az ügyfél természetesen teljeskörűen használhatja bármely közigazgatási hatósági elektronikus ügyintézés céljaira is.
Főszabályként tehát az ügyfél választhat, hogy mely módon intézi ügyeit elektronikusan. Ez alól csupán néhány kivételt említhetünk: az önkormányzatok például nem kötelesek biztosítani az ügyfélkapun keresztüli ügyintézés lehetőségét, egyes adóeljárásokban ezzel szemben kizárólag az ügyfélkapun keresztüli ügyintézés lehetséges.
Az elektronikus ügyintézés főbb szabályai
A hatóságok által biztosított ügyintézési felületek és lehetőségek – a kormányzat egységesítési törekvései ellenére – ma meglehetősen sokfélék. Habár a jogszabályok részletesen rögzítik az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó követelményeket, ezek azonban inkább funkcionális jellegű követelmények, amelyek számtalan technikai megvalósítást lehetővé tesznek.
Ügyintézés on-line felületen
A hatóság ennek keretében lehetővé teheti on-line felületen az ügyintézést (a jogszabályokban: "párbeszédre épülő" elektronikus ügyintézés), de akár e-mail alapon is ("nem párbeszédre épülő" elektronikus ügyintézés). Számos esetben ugyanakkor a hatóság mind e-mailben, mind az on-line felületen keresztül biztosít ügyintézést – ilyen esetben a választás az ügyfélé.
Hatósági visszaigazolás
Az elektronikus beadvány megérkezését a hatóság visszaigazolja a beküldőnek. Fontos, hogy a beadvány e dokumentum elküldésével minősül benyújtottnak, így az ügyfélnek nagyon fontos ellenőriznie, hogy ez a visszaigazolás rövid időn belül visszaérkezik-e.
Különösen ügyfélkapus ügyintézés esetén fontos lehetőség, hogy az ügyfél kérheti, hogy a hatóság elektronikus aláírással ellátva küldje vissza részére a beérkezett beadványt. Így ellenőrizhető, hogy a benyújtás folyamatában nem sérült-e a beadvány.
Eljárásidíj-fizetés elektronikus formában
Elektronikus ügyintézés esetén lehetőség nyílik az ügyfél számára az illeték vagy igazgatási szolgáltatási díj elektronikus úton történő megfizetésére is. A fizetési mód főszabályként az egyszerű átutalás.
Elektronikus döntések
Amennyiben ilyenre az adott eljárásban lehetőség van, úgy a hatóság elektronikus formában állítja ki a határozatot, valamint egyéb döntéseket és más kézbesítendő dokumentumokat is (az ügyfél ugyanakkor kérheti, hogy a hatóság hagyományos úton kézbesítse a döntéseit).
Kézbesítés
Elektronikus kézbesítés esetén az ügyfél köteles visszaigazolni az ilyen elektronikus értesítés vagy döntés kézhezvételét.
Ahogy fentebb jeleztük, az elektronikus ügyintézés az ügyfél számára főszabályként lehetőség, nem pedig kötelezettség (ez alól jelenleg csak az adóeljárások jelentenek kivételt). Az ügyfél nem kötelezhető arra, hogy eljárási cselekményeit elektronikus úton végezze, valamint az eljárás bármely szakaszában választhatja, hogy áttér az ügyintézés hagyományos formájára. Az elektronikus és hagyományos ügyintézés közötti átjárhatóságot számos szabály biztosítja (például a hiteles másolat készítésének szabályai elektronikus dokumentumról papíralapú dokumentumra és fordítva). Így biztosítható, hogy az eljárás dokumentumai (különösen a határozat) olyan eljárásokban is felhasználható legyen, ahol egyébként nem elfogadottak az elektronikus dokumentumok.
Elektronikus ügyintézés az adóeljárásokban
Fentebb bemutattuk a közigazgatási hatósági ügyintézés legfontosabb általános szabályait. Elmondható, hogy a közigazgatás egészére vonatkozóan ezek a szabályok jelentik az általános szabályozási kereteket, amelyektől csak szűk körben térhetnek el a hatóságok. Az alábbiakban azonban egy olyan területet mutatunk be, amelyekre vonatkozóan speciális szabályok érvényesek, ugyanakkor kiemelkedő jelentőséggel bírnak az állampolgárok számára: ezek az egyes speciális adóeljárások. * Az adóeljárás modernizálása körében az első lépést a jogalkotó 2003-ban tette, amikor szűk körben kötelező jelleggel előírta egyes adójogi kötelezettségek elektronikus úton történő teljesítését. 2005. január 1-jétől azonban már kiterjed a kötelező elektronikus ügyintézés a 10 000 legnagyobb adózóra, illetőleg lehetségessé vált annak választása bármely más adózó számára is. A kötelező elektronikus ügyintézés mára még szélesebb körben érvényesül. * Az adóügyi szabályozás talán legfontosabb sajátossága ugyanis, hogy – míg főszabályként az elektronikus ügyintézés csak lehetőség az ügyfél számára – bizonyos körben kötelező jelleggel írja elő az elektronikus dokumentumok, elektronikus eszközök használatát. A legfontosabb ilyen kötelező esetkörök: a havonként, a tárgyhót követő hó 12-éig előírt bevallás az adó- és/vagy társadalombiztosítási kötelezettséget eredményező, magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő valamennyi adóról és járulékokról, valamint az ezekhez kapcsolódó meghatározott adatokról, illetőleg a munkáltató általi adómegállapítás esetén (az adóévet követő év május 20-áig) a munkáltató az adómegállapítást az adóévet követő év június 10-éig elektronikus úton továbbítja az állami adóhatósághoz. * E kötelezettségek teljesíthetősége végett a fenti első pont szerinti bevallás, illetőleg adatszolgáltatás benyújtására kötelezett adózó az adószám megszerzését követően 8 napon belül köteles az okmányirodánál ügyfélkapus egyedi azonosítót igényelni a központi rendszer használatához, és erről a regisztrációt követő 8 napon belül bejelentést tenni az állami adóhatósághoz. * Ha az adózó állandó meghatalmazással vagy megbízással rendelkező képviselője útján teljesíti elektronikus úton adóbevallási és adatszolgáltatási kötelezettségét, az állandó meghatalmazott vagy megbízott a megbízást követő 8 napon belül köteles az adóhatósághoz bejelenteni a képviselt adózó nevét, elnevezését és adóazonosító számát. * A fenti kötelező esetkörökön túlmenően viszont adóeljárásokban elektronikus ügyintézésre akkor van lehetőség, ha azt jogszabály az ügy típusának megjelölésével megengedi. Példa erre, hogy a munkáltató és a kifizető ma már elektronikus úton is megteheti a bejelentést az általa foglalkoztatott biztosított személyi adatairól, a foglalkoztatás alapvető adatairól, és a társadalombiztosítási jogviszonyra vonatkozó legfontosabb adatokról. * Az adóügyi elektronikus ügyintézés másik fő sajátossága, hogy az állami adóhatóság előtt intézhető ügyek bonyolítására, az adókötelezettség elektronikus úton történő teljesítésére vonatkozó kötelezettségek a központi rendszeren keresztül, ügyfélkapus azonosítással lehetségesek. Habár az adózó az ún. közigazgatási felhasználásra vonatkozó követelményeknek megfelelő elektronikus aláírását (lásd fentebb) 2007. január 1-jétől elhelyezheti a kitöltött űrlapon, azonban a benyújtás ebben az esetben is a központi rendszeren keresztül történik. * A központi rendszeren működtetett adóügyi rendszer az adózó által kitöltött és megküldött elektronikus űrlapot haladéktalanul érkeztető számmal, illetőleg ún. időbélyegzőjével látja el. A rendszer az adózót az elektronikus űrlap beérkezésének időpontjáról, illetőleg érkeztető számáról értesíti. Az adókötelezettség teljesítésének időpontja az időbélyegzőben szereplő időpont. * A fenti (és a jogszabályban leírt egyéb) kivételektől eltekintve viszont az adóügyi e-ügyintézésre is az elektronikus ügyintézés fentebb bemutatott általános szabályait kell alkalmazni.
Elektronikus cégeljárás
Az elektronikus cégeljárás lehetőségének megteremtése nemcsak hazai kezdeményezés, hanem kifejezett európai uniós kötelezettsége is volt hazánknak. Az Európai Bizottság 2001-ben beindította a társasági jogi irányelvek modernizációs célú felülvizsgálatának folyamatát. 2003 júliusában fogadták el azt a módosító irányelvet, amely 2007. január 1-jét követően megkívánja a tagállamoktól az elektronikus ügyintézést. A hazai jogalkotó e téren meglehetősen úttörőnek volt mondható. A kapcsolódó hazai szabályozás előkészítése már 2003-ban – még az irányelv elfogadását megelőzően - megkezdődött, majd 2003 végén el is fogadták a cégeljárási törvényt módosító jogszabályt. Ennek eredményeként fokozatosan bevezették az elektronikus ügyintézés lehetőségét a cégeljárásban is.
A cégeljárás nem a Ket. szerinti hatósági eljárás, hanem bírósági nemperes eljárás, így a cégeljárásra nem vonatkoznak a hatósági elektronikus ügyintézés összeállításunk korábbi részében bemutatott szabályai, az eljárás eltérő szabályok szerint zajlik.
Kérelmek benyújtása elektronikus úton
Az elektronikus cégeljárás központi eleme, hogy elektronikus úton benyújtható a cégek cég- és változásbejegyzési kérelme. Mivel azonban az eljárásban a jogi képviselet kötelező, így az eljárás folyamata közvetlenül csak a jogi képviselő számára releváns. Az eljárás részletes szabályainak bemutatásától így eltekintünk.
A dokumentumok formája, átalakítása
A vállalkozások számára is fontos ugyanakkor tudni azt, hogy az elektronikus cégeljárásnak nem feltétele, hogy az eljáráshoz kapcsolódó mellékletek elektronikus formában álljanak rendelkezésre, például hogy a cég társasági szerződését (létesítő okiratát) elektronikus formában készítsék el. Habár ez ma már lehetséges – elektronikus aláírás használatával -, a szabályozás részletesen foglalkozik a papíron rendelkezésre álló dokumentumok elektronikus formába történő átalakításáról (egyfajta hiteles szkenneléséről) is. Ezt kizárólag a jogi képviselő végezheti, mivel az eljárásban tulajdonképpen a jogi képviselő tanúsítja, hogy az elektronikus változat tartalmilag megegyezik az eredeti papíralapú dokumentuméval.
Beszámoló lehetősége elektronikus úton
A vállalkozások számára közvetlenül is jelentőséggel bíró kérdés viszont, hogy lehetőség nyílik az éves beszámoló elektronikus úton történő letétbe helyezésére is. Az ilyen elektronikus beszámolót legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással kell ellátni. Fontos különbség, hogy elektronikus ügyintézés esetén a megfizetendő díjak alacsonyabbak a papíralapú benyújtáshoz képest, így gazdaságilag is előnyös ennek a típusnak a választása.
Elektronikus céginformáció
A fentieken túl lehetőség a céginformációk elektronikus úton történő elérése is a vállalkozások számára. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium mellett működő Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat (közkeletű nevén a céginformációs szolgálat) olyan on-line elérhető rendszert működtet, amelyben az előfizetéssel rendelkezők megfelelő díj megfizetése ellenében névjegyet, cégkivonatot, cégmásolatot, cégbizonyítványt igényelhetnek a céginformációs szolgálattól, akár hiteles, akár nem hiteles formában.
Írásbeliség és e-mailek
Az elektronikus levélben létrejött megállapodások, leadott megrendelések több szempontból egy szóbeli megrendeléshez hasonlíthatók. Az egyszerű elektronikus leveleket, elektronikus dokumentumokat ugyanis jogunk nem tekinti írásbelinek, csak ha az az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény (Eat.) szerinti legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással van ellátva. * Ha tehát az adott szerződés megkötésére a vonatkozó jogszabály írásbeli alakot ír elő (például ingatlan-adásvételi szerződés esetén), akkor azt csak legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentum formájában köthetik meg, mindkét félnek rendelkeznie kell tehát az ehhez szükséges feltételekkel. Ez ma még a gyakorlatban meglehetősen ritkán valósul meg, így ez a fajta szerződéskötés a szóban is köthető szerződéseknél fordul elő leginkább. Olyanra azonban van példa, hogy a felek egyfajta informális előzetes egyeztetés gyanánt mintegy "előkészítik" a megrendelés feltételeit e-mailes kommunikációjukban, majd az egyeztetések eredményeként kialakult szerződést ténylegesen papíralapon kötik meg.
Az elektronikus kereskedelem szabályozása
Ma már hazánkban is egyre több vállalkozás jelenik meg az interneten valamilyen internetes szolgáltatással vagy kereskedési lehetőséggel. Számtalan ingyenes szolgáltatást említhetünk, de egyre több honlapon keresztül lehet rendelést leadni valamilyen árura vagy szolgáltatásra is. A leggyakoribb folyamat szerint a vevő a kiválasztott áruval a virtuális pénztárhoz "megy", tisztázza a fizetés és az áruátvétel/kiszállítás módját, majd elküldi az így véglegesített megrendelést. Az üzlet a megrendelést e-mailben vagy telefonon visszaigazolja; kiszállítja, vagy az üzletben átadja az árut, és a vevő fizet.
Az ilyen on-line szolgáltatásokkal kapcsolatos speciális előírások abból a megfontolásból fakadnak, hogy az interneten keresztüli árurendelés esetén a vevő nincs abban a helyzetben, hogy az árut megtekinthesse, hogy az eladónak kérdéseket tegyen fel, hogy a terméket közvetlenül összehasonlítsa más hasonló termékekkel, egyszóval: hogy megfontolt, előkészített döntést hozzon. A vásárló számára a jogszabályok által biztosított garanciák tehát elsősorban fogyasztóvédelmi célúak, a vásárló megelégedettségét szolgálják. Fontos ugyanakkor annak felismerése is, hogy az elektronikus kereskedelem csak a vásárló teljes bizalmára építve, annak birtokában lehet működőképes. Ez pedig azt jelenti, hogy ennek az egyszerűbb, de sok szempontból bizonytalanabb vásárlási formának a kockázatait elsősorban a kereskedőnek kell vállalnia. A jogi szabályozás tehát a megrendelő elégedettségét kívánja erősíteni, hiszen a fogyasztó számára elég lehet egy negatív tapasztalat, vagy akár egy harmadik személytől származó negatív élménybeszámoló ahhoz, hogy ne éljen az interneten keresztüli rendelés, szerződéskötés lehetőségével.
Az alábbiakban ezekről a speciális szabályokról adunk áttekintést.
On-line szolgáltatásokhoz, elektronikus kereskedelemhez kapcsolódó tájékoztatási kötelezettségek
A személyes jelenlét hiányában megkötött szerződések kapcsán a jogszabályok – alapvetően a fent ismertetett okokból – számos tájékoztatást, információszolgáltatást írnak elő kötelező jelleggel. Ezeket gyakran eltérő esetkörökben, eltérő rendelési mozzanatokhoz tartozóan határozzák meg, azonban a gyakorlatban sok esetben célszerűbb az információkat egységesen, egy átfogó tájékoztató keretében megadni. Számos tájékoztatás (például a kereskedő adatai) beépíthető a kereskedés üzletszabályzatába, általános szerződési feltételeibe.
A tájékoztatási kötelezettségek egy részét az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (Eker. tv.), másokat a távollevők között kötött szerződésekről szóló 17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet (R.) tartalmazza.
Az elektronikus kereskedelem terjedésének elősegítésére a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium készíttetett egy "önellenőrző listát", amely az e-kereskedelmi szolgáltatásokat tervező vállalkozások számára könnyíti a jogszabályok követését, ideértve a tájékoztatások teljesítését: www.gkm.gov.hu/data/cms1159542/
e_bolt_onellenorzo_lista.pdf.
Szerződéskötés elektronikus úton
Habár az elektronikus úton történő szerződéskötés gyakorlata még meglehetősen kialakulatlannak mondható, ma már lehetőség nyílik szerződéskötésre ilyen formában is.
Szerződéskötés elektronikus levélben
Az internet használatával történő "kereskedésnek" a legegyszerűbb válfaja, amikor a kereskedő a honlapján csupán információkat tesz közzé magáról és az általa forgalmazott termékekről, a megrendelés, a szerződéskötés azonban már nem az internetes felületen keresztül történik, hanem elektronikus levélben (e-mailben).
Az így megkötött szerződések, leadott megrendelések azonban főszabályként nem minősülnek írásbelinek (lásd a keretes összefoglalót), így ez a megoldás jellemzően nem alkalmas olyan szerződések megkötésére, amely bármilyen okból írásbeliséget kíván. Ezt értjük azokra az esetekre is, ahol maga a jogszabály nem írja ugyan elő az írásbeli szerződéskötést, azonban más okból (például az értékesített termék nagy értéke miatt) a gyakorlatban célszerű az írásbeli forma. Az egyszerű e-mail ugyanis önmagában nem bizonyítja, hogy
– a kérdéses üzenet valóban attól a személytől származik, amely név az e-mail fejlécén vagy aláírásában megjelenik, és hogy
– az üzenet az elektronikus elküldés, továbbítás során nem módosult, nem sérült.
E kockázatok kizárására az elektronikus aláírás egyes típusai szolgálnak (lásd alább).
Szerződéskötés internetes felületen keresztül
A bemutatott tájékoztatókon túlmenően a kereskedő a vásárló rendelésének leadását, ajánlatának elküldését megelőzően köteles egyértelmű tájékoztatást adni a (potenciális) vásárló részére a szerződéssel kapcsolatos számos kérdésről: így például a szerződéskötés technikai lépéseiről; arról, hogy a szerződés írásbelinek minősül-e, a kereskedő iktatja-e a szerződést, illetve hogy az iktatott szerződés utóbb hozzáférhető lesz-e; az adatbeviteli hibák kijavításához biztosított eszközökről stb.
A szolgáltató köteles továbbá a megkötendő szerződésre vonatkozó általános szerződési feltételeket oly módon hozzáférhetővé tenni, amely lehetővé teszi az igénybe vevő számára, hogy tárolja és előhívja azokat.
A kereskedő köteles az on-line felületen a megrendelés folyamatát úgy kialakítani, hogy a vásárlónak módja legyen az adatbeviteli hibák azonosítására és kijavítására, még a rendelésének/ajánlatának elektronikus úton való elküldése előtt. Ilyen eszköz hiányában az igénybevevő nyilatkozata nem minősül ajánlatnak, a vásárló utóbb hivatkozhat arra, hogy valójában ő nem is kívánta megrendelni az árut vagy a szolgáltatást.
Fontos szabály, hogy a kereskedő köteles a megrendelő megrendelésének (ajánlatának) megérkezését elektronikus úton haladéktalanul visszaigazolni. Amennyiben e visszaigazolás az ajánlat elküldésétől számított 48 órán belül nem érkezik meg a megrendelőhöz, úgy a megrendelő ajánlati kötöttsége megszűnik. A szerződés tehát kizárólag akkor jön létre, ha
– a megrendelő a szükséges tájékoztatást megkapta, és
– a kereskedő a leadott megrendelést 48 órán belül visszaigazolja.
A visszaigazolás a gyakorlatban a legtöbb esetben automatikusan történik, tehát az elektronikus kereskedést üzemeltető informatikai rendszer automatikusan igazol vissza a megrendelőnek, a megrendelő által megadott elektronikus levélcímre.
A fogyasztó elállási joga
Fontos szabály, hogy a fogyasztó nyolc munkanapon belül indokolás nélkül elállhat az ilyen, ún. "távollévők között kötött szerződés"-től. Az elállás jogát attól a naptól kezdve gyakorolhatja, amikor az árut átvette, szolgáltatás nyújtása esetében pedig, amikor a szerződést megkötötte.
A rendelkezés indoka lényegében az, hogy a fogyasztó ténylegesen nem fér hozzá szerződéskötéskor a kérdéses termékhez, így könnyen előfordulhat, hogy a megrendelt terméket kézhez kapva az nem nyeri meg tetszését. Ezért erre az esetre a magyar jog is tartalmazza (a vonatkozó EU-normával összhangban) a fogyasztó indokolás nélküli elállásának jogát.
Ha a fogyasztó jogosult az elállásra, akkor csupán az áru neki felróható értékcsökkenéséért köteles helytállni, önmagában azonban az eszköz rendes használata során előálló kopásáért, értékcsökkenéséért nem felelős.
Az elállási jog korlátjai
Az elállási jog azonban több szempontból korlátozott, ennek megfelelően
– az elállási jog csak akkor áll fenn, ha az adott szerződésre a rendelet hatálya nem terjed ki, például a mindennapi fogyasztásra szolgáló áruk rendszeres házhoz szállítására vonatkozó szerződésekre;
– az elállási jog csak a fogyasztónak minősülő személyeket illeti meg (itt a fogyasztó meghatározása szűkebb: az a természetes személy, aki gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül eső célból köti a rendelet hatálya alá tartozó szerződést, illetve tesz az eladónak szerződéskötésre ajánlatot);
– egyes esetekben a felek eltérő megállapodása hiányában a fogyasztót nem illeti meg ez az elállási jog – például hang-, illetve képfelvétel, valamint számítógépi szoftver példányára vonatkozó szerződés esetében, ha a csomagolást felbontotta;
– a fogyasztó nem élhet elállási jogával, ha az árut nem tudja teljes egészében visszaszolgáltatni, vagy szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés esetén akkor, ha a szolgáltatást már teljes egészében igénybe vette. Ha azonban részben vissza tudja szolgáltatni azt úgy, hogy a megmaradt rész értéke és használhatósága nem csökkent (vagy részben vette csak igénybe a szolgáltatást), a vételár arányos részét követelheti.
Kéretlen elektronikus levelek (spam)
A spamszabályozás tulajdonképpen kísérlet a helyzet jogi kezelésére; a gyakori jogszabály-változtatások, szigorítások (és ezek alacsony hatékonysága) azonban azt mutatja, hogy jogi eszközökkel nehezen kezelhető problémát jelentenek a kéretlen elektronikus üzenetek, hirdetések.
Elektronikus közbeszerzés
Az EU által előírt kiemelt közszolgáltatások listáján szerepel, hogy az elektronikus közbeszerzés megteremtésének fontos célja az új közösségi követelményeknek való megfelelés mellett a szabályozás rugalmasabbá, a közbeszerzési eljárás gyorsabbá és átláthatóbbá tétele is. * A közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól és az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerről szóló kormányrendelet számos területen biztosít lehetőséget egyes konkrét eljárási cselekmények elektronikus úton történő végzésére. Főszabályként az elektronikus ügyintézés minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumokkal lehetséges. * A rendelet alapvető intézményként rendelkezik az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerről, amelynek rendeltetése az elektronikus közbeszerzések informatikai támogatása. A rendszer jelentőségét növeli, hogy például a központosított közbeszerzés alá tartozó szervezetek kizárólag az EKR igénybevételével teljesíthetik beszerzéseiket. * Hosszas, többéves előkészítés után 2005 őszén fogadták el a közbeszerzésekről szóló törvény módosítását. A megújult szabályozás új jogintézményként szabályozza az ún. dinamikus beszerzési rendszert, mely már teljes egészében elektronikus rendszer. * Szintén alapvető jogintézmény az elektronikus árlejtés, amely olyan ismétlődő folyamat, amelynek során elektronikus úton történik az újabb árajánlatok, illetve egyéb számszerűsíthető ajánlati feltételek megtétele, amelyek automatikus módon kerülnek rangsorolásra.
Az elektronikus aláírás hazai szabályozása, alkalmazási területei
A fenti összefoglaló számos területet mutatott be, ahol a vállalkozásoknak ma már lehetőségük nyílik elektronikus eszközök, dokumentumok alkalmazására. Ezeken kívül említhetjük még az elektronikus számla kibocsátásának lehetőségét, amelyre 2004 óta hazánkban is lehetőség nyílik. Ennek kapcsán számos esetben – kötelező vagy "célszerű" jelleggel – felmerült az elektronikus aláírás használata is. A szabályozás elektronikus számlázáshoz is legalább fokozott biztonságú (azaz fokozott biztonságú vagy minősített) elektronikus aláírás használatát követeli meg. Az elektronikus dokumentumok (okiratok) alapvető jellemzője ugyanis, hogy a küldő és a fogadó személy általában különböző helyen, rendszerint egymástól távol tartózkodik, így nem tudnak meggyőződni egymás személyazonosságáról, valamint nem garantálható az sem, hogy az okirat tartalma a fogadó személyhez érkezést megelőzően vagy azt követően nem változik meg. Tény például, hogy az e-mail feladójának személye különösebb informatikai ismeretek nélkül is könnyen manipulálható.
Az elektronikus aláírás "funkciói"
A hitelesség biztosítására különböző megoldások születtek, technológiai szempontból a ma általánosan elfogadott és általánosan használt megoldás az ún. nyilvános kulcsú (PKI) technológia. A technológia egyik – az elektronikus dokumentumok hitelessége szempontjából legfontosabb - alkalmazása az elektronikus aláírás, amely a PKI-technológiának köszönhetően képes
– valamely konkrét dokumentumot egy konkrét személyhez kapcsolni, valamint
– garantálni, hogy a kérdéses dokumentum aláírása óta nem változott, azaz hogy az aláíró valóban a kérdéses dokumentumot írta alá.
Aláírástípusok
A 2001-ben elfogadott, az elektronikus aláírásról szóló törvény (Eat.) az elektronikus aláírás két fő típusát különbözteti meg, amelyek a fenti követelményeket teljesítik:
– fokozott biztonságú elektronikus aláírás és
– minősített elektronikus aláírás.
Biztonsági kérdések
A törvény számos jogkövetkezményt fűz az elektronikus aláírás előzőekben felsorolt típusaihoz. Ezek a biztonsági előnyök (és a pozitív jogkövetkezmények) így jelentős előrelépést jelentenek az egyszerű e-mailes kommunikációhoz képest, vagy – elektronikus ügyintézés esetén – az ügyfélkapun keresztüli ügyintézéshez képest. A vállalkozások így nagyobb biztonságot érhetnek el elektronikus kommunikációjukban, és ez alapján esetleg olyan területeken választhatják az egyszerűbb, gyorsabb (elektronikus) ügyintézési formákat, ahol egyébként nem lenne bizalmuk erre.
Az elektronikus tanúsítvány beszerzése
Az ilyen elektronikus aláíráshoz szükséges ún. elektronikus aláírási tanúsítvány valamely ún. hitelesítésszolgáltatótól - például microsec.hu, netlock.hu – szerezhető be. A hitelesítésszolgáltató ennek keretében biztosítja a használathoz szükséges speciális eszközöket (aláíráshoz szükséges célszoftver, szükség esetén kártyaolvasó) is. E szolgáltatók egy része biztosít ún. időbélyegzés-szolgáltatást is (amely bizonyítja, hogy az adott dokumentum egy adott időpontban már a megadott formában létezett), valamint elektronikus archiválási szolgáltatást (amely az elektronikus dokumentumok hiteles megőrzésére szolgál).