Határidők júliusban

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. július 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 110. számában (2007. július 1.)
Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a közigazgatási szervnél a munka szünetel, a határidő a legközelebbi munkanapon jár le.

Július 5.

Adójeggyel kapcsolatos elszámolás

Érintettek: adóraktáriadójegy-felhasználók

Az adóraktáriadójegy-felhasználó a fizetési kötelezettségének a 14/1998. (IV. 30.) PM rendelet 11. §-ának (1) bekezdésével összefüggő, a tárgyhónapban bekövetkezett csökkentését vagy visszatérítését a tárgyhót követő 5-éig a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal jóváhagyásával kérheti a Pesti Jövedéki, Adójegy és Zárjegy Hivataltól.

14/1998. (IV. 30.) PM rendelet 11. § (2) bek., (5) bek.

Július 10.

Egészségügyi adatszolgáltatás

Érintettek: az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott egészségügyi szolgáltatók

A jelentések megküldésének határideje a tárgyhónapot követő hónap 10. napja. A szolgáltató a teljesítmények elszámolásához a rendelet mellékleteiben előírt adatokat közli.

43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet 4. § (2) bek., 5. § (1) bek.

Július 10.

Reprográfiai tájékoztatási kötelezettség

Érintettek: az üres kép- és hanghordozó gyártója, külföldi gyártás esetén a jogszabály szerint vám fizetésére kötelezett személy, vagy – vámfizetési kötelezettség hiányában – egyetemlegesen a hordozót az országba behozó személy és az azt belföldön először forgalomba hozó személy, belföldi forgalmazók

Aki üzletszerűen gyárt üres kép- vagy hanghordozót, vagy ilyet vámfizetési kötelezettség nélkül az országba behoz, vagy az így behozott hordozót először belföldi forgalomba hozza, illetve aki ilyen kép- vagy hanghordozó vagy készülék behozatala miatt jogszabály szerint vám fizetésére kötelezett, minden naptári hónap tizedik napjáig, de legkésőbb az 1999. évi LXXVI. tv. 20. § (2) bekezdésében meghatározott fizetési határidőn belül köteles tájékoztatni a közös jogkezelő szervezetet a forgalomba hozott vagy behozott mennyiségről, továbbá a hordozó vagy a készülék fajtájáról. A közös jogkezelő szervezet további felvilágosítást kérhet a forgalomba hozatali adatokról és a beszerzési forrásokról; a reprográfiára szolgáló készüléket ellenérték fejében üzemeltetőtől pedig a megfelelő díj megállapításához szükséges adatok szolgáltatását kérheti.

1999. évi LXXVI. tv. 20. § (2) bek., 21. §, 22. § (1) bek.

Július 10.

Kockázatitőke-társaságok és kockázatitőkealap-kezelők negyedéves jelentése

Érintettek: kockázatitőke-társaságok és kockázatitőkealap-kezelők

Az érintettek az általuk kezelt tőkealapról a befektetési, kölcsönnyújtási, összeférhetetlenségi szabályok betartásának ellenőrzéséhez negyedéves jelentést készítenek, amelyet a rendelet mellékletében meghatározott tartalommal a tárgynegyedévet követő hónap 10-éig kötelesek megküldeni a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének.

29/1998. (X. 21.) PM rendelet 1. §, melléklet

Július 11.

Adatszolgáltatás veszélyes hulladékokról

Érintettek: a hulladék kezelője, az a hulladéktermelő gazdálkodó szervezet, amelynél a foglalkoztatottak száma eléri a 10 főt, vagy a tárgyévben a telephelyen keletkezett hulladékok összes mennyisége meghaladja a

– veszélyes hulladék esetében a 200 kg-ot, vagy

– nem veszélyes hulladék esetében a 2000 kg-ot, vagy

– nem veszélyes építési és bontási hulladékok esetében az 5000 kg-ot.

A rendszeres adatszolgáltatásra kötelezetteknek a veszélyes hulladék kezeléséről negyedévente, a tárgynegyedévet követő 8. munkanapig adatot kell szolgáltatniuk a telephely szerinti környezetvédelmi felügyelőséghez.

164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet

Július 12.

Egyszerűsített vállalkozói adó előlegének megfizetése

Érintettek: az egyszerűsített vállalkozói adó fizetésére kötelezett vállalkozások

Az adóalany az adóév első három negyedévére, a negyedévet követő hónap 12. napjáig adóelőleget fizet. Az adóelőleg összege az adóelőleg alapja után az adó mértéke szerint meghatározott eva.

A számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adóalany esetében az adóelőleg alapja a negyedévben elszámolt összes bevétel, értelemszerűen módosítva a 2002. évi XLIII. törvény 5. §-ának (2) és (5) bekezdése, 8. §-ának (1)-(3) és (6) bekezdése alapján.

A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében az adóelőleg alapja a negyedévben elszámolt árbevétel, bevétel, növelve a negyedévben megszerzett kapott előleg összegével, csökkentve a korábban az adóelőleg alapját növelő tételként figyelembe vett kapott előlegből a negyedévben a teljesítésre tekintettel elszámolt vagy a negyedévben visszafizetett összeggel, értelemszerűen módosítva a 2002. évi XLIII. törvény 5. §-ának (2) és (5) bekezdése, 8. §-ának (5)-(6) bekezdése alapján.

Az adóalanynak az adóelőleget december 20. napjáig az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészítenie.

Az adóalany az adóévre megállapított evát – az adóévben már megfizetett adóelőlegek beszámításával – a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizeti. Ha az adóévben már megfizetett adóelőlegek összege meghaladja az adóévre megállapított evát, a különbözetet az adóalany bevallásában, az igény (bevallás) beérkezésének napjától, de legkorábban a bevallás benyújtására előírt határidő napjától (esedékességtől) jogosult visszaigényelni.

Az eva, az adóelőleg megfizetésének időpontja az a nap, amelyen az adózó belföldi pénzforgalmi bankszámláját az azt vezető hitelintézet megterhelte. A visszaigényelt különbözetet az adóhatóság az adóalany belföldi pénzforgalmi bankszámlájára utalja vissza.

2002. évi XLIII. tv. 12. §

Július 12.

Osztalék utáni adót kiváltó adó befizetése

Érintettek: az egyszerűsített vállalkozói adót fizető, a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó közkereseti és betéti társaságok

1. A közkereseti társaság, a betéti társaság az üzleti évre vonatkozó beszámoló alapján, a beszámoló letétbe helyezésére előírt határidőig megállapítja a 2. pont szerinti összeget, ha az üzleti évben először tesz e törvény szerinti bejelentést, és ezzel egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy az üzleti évet követő adóévben az evával összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit nem a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint teljesíti.

2. Az 1. pont szerinti összeg a beszámoló

a) mérlegében kimutatott eredménytartalék, saját elhatározásból lekötött tartalék, mérleg szerinti eredmény és – a jóváhagyott osztalék, részesedés alapján a taggal szemben fennálló – kötelezettség együttes összegéből az a rész, amely meghaladja a mérlegben kimutatott, nem vagyoni betétként megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök (ide nem értve az immateriális javak és a tárgyi eszközök értékhelyesbítését) együttes könyv szerinti értékét;

b) egyszerűsített mérlegében kimutatott eredménytartalék, saját elhatározásból lekötött tartalék, mérleg szerinti eredmény, tartalék és - a jóváhagyott osztalék, részesedés alapján tagjával szemben fennálló - kötelezettség együttes összegéből az a rész, amely meghaladja az egyszerűsített mérlegben kimutatott, nem vagyoni betétként megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök együttes könyv szerinti értékét.

3. A 2. pont szerinti összeg után a közkereseti társaság, a betéti társaság adót (az osztalék utáni adót kiváltó adó) fizet. Az osztalék utáni adót kiváltó adó a 2. pont szerinti összeg 25 százaléka, amelyet az adózó az üzleti évre vonatkozó társaságiadó-bevallásában elkülönítetten bevall, és három egyenlő részletben, az üzleti évre és az üzleti évet követő két adóévre - de legkésőbb az e törvény szerinti adóalanyiságának utolsó adóévére – vonatkozó társaságiadó-bevallás, illetve evabevallás benyújtásával egyidejűleg megfizet.

4. A jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság adóalanyt, továbbá magánszemély tagját, volt tagját (örökösét) az adóévben nem terheli a cégautóadóval, valamint – a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság adóalany által juttatott bevétel alapján - az osztalék utáni személyi jövedelemadóval és a vállalkozásból kivont jövedelem utáni személyi jövedelemadóval összefüggésben adókötelezettség.

5. A jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság adóalany által a tagja, volt tagja (örököse) részére tagi jogviszonyára tekintettel juttatott bevételt a tag, a volt tag (örököse) jövedelmének meghatározásakor nem kell figyelembe venni. E rendelkezés nem vonatkozik a tag személyes közreműködésének és a tag által teljesített mellékszolgáltatásnak a díjára, amelyet a személyi jövedelemadóról szóló törvény alkalmazásában nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek kell tekinteni.

6. A jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, ha olyan immateriális jószágot vagy tárgyi eszközt ad ingyenesen vagy kedvezményesen magánszemély részére, amely eszköz könyv szerinti értéke alapján az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját csökkentette, akkor az ezen juttatás könyv szerinti értékének megfelelő jövedelemre – a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek és az adózás rendjéről szóló törvénynek a természetbeni juttatásokra vonatkozó rendelkezései szerint – a személyi jövedelemadót 44 százalékos mértékkel megállapítja, megfizeti és bevallja.

7. A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság adóalany – a 4-6. pontokban foglaltaktól eltérően, a juttatás jogcímének megfelelően – a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek és az adózás rendjéről szóló törvénynek az osztalékból (osztalékelőlegből) származó jövedelemre vagy a vállalkozásból kivont jövedelemre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza, ha adóalanyisága időszaka alatt az adóalanyisága első üzleti évének nyitó adatai között kimutatott saját tőke terhére juttat bevételt tagja, volt tagja (örököse) részére. E rendelkezés alkalmazásában a saját tőke terhére juttatott bevétellel esik egy tekintet alá az adóalany által a jóváhagyott osztalék, részesedés, a jegyzett tőke leszállítása vagy a tagi jogviszony megszűnésére tekintettel tagjával, volt tagjával (örökösével) szemben az adóalanyisága első üzleti évének nyitó adatai között kimutatott kötelezettség is.

8. A 7. pontban említett forrásokat és a források változását az adózó elkülönítetten tartja nyilván. E nyilvántartásban az adóalany az adóalanyiság időszaka alatt keletkezett mérleg szerinti veszteséget az adóalanyiság időszaka alatt keletkezett eredménytartalék terhére, ha az erre már nem nyújt fedezetet, akkor a korábban keletkezett eredménytartalék terhére számolja el. Ha az adóalany tagja, volt tagja (örököse) részére tagi jogviszonyára tekintettel juttat bevételt (ide nem értve a tag személyes közreműködésének és a tag által teljesített mellékszolgáltatásnak a díját), a külön nyilvántartott források megszűnéséig azt kell feltételezni, hogy az adóalany azt e források terhére juttatta. Az adóalanyiság időszaka előtt keletkezett eredménytartalékot csak akkor kell figyelembe venni, ha annak a tárgyévi adózott eredmény kiegészítéseként osztalékra, részesedésre történő igénybevételéről az adóalany döntött.

9. A számvitelről szóló törvény hatálya alól kikerülő jogi személyiség nélküli gazdasági társaság adóalany utolsó üzleti éve beszámolójának mérlegében kimutatott, tagi jogviszony megszűnésére tekintettel fennálló kötelezettség alapján a volt tagnak (örökösének) juttatott bevételre - az 5. pontban foglaltaktól eltérően – a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek és az adózás rendjéről szóló törvénynek a vállalkozásból kivont jövedelemre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

10. Ha a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság adóalanyisága az adóévet követő üzleti évtől nem áll fenn, az adóév utolsó napján vele tagi jogviszonyban álló magánszemélynél az osztalékból származó jövedelem, a vállalkozásból kivont jövedelem, valamint az árfolyamnyereségből származó jövedelem meghatározásakor a 11. pont szerint meghatározott összegből a magánszemélyre részesedése alapján arányosan jutó részt a magánszemély adózott vagyonából a vállalkozásba befektetett összegnek kell tekinteni.

11. A 10. pont alkalmazásakor a magánszemély adózott vagyonából a vállalkozásba befektetett összegnek kell tekinteni:

a) az adóalanyiság időszaka alatt keletkezett eredménytartalékot és mérleg szerinti eredményt, ha az adóalanyiság időszaka alatt az evával összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit a számvitelről szóló törvény előírásai szerint teljesítette;

b) az adóalanyiság utolsó adóévét követő üzleti év nyitó mérlegében kimutatott saját tőkét – levonva belőle a nyitó mérlegben kimutatott értékelési tartalékot és a 2. pont szerint az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját csökkentő tételként elszámolt értékének a természetbeni juttatásként ingyenesen vagy kedvezményesen magánszemély részére átadott immateriális jószág és tárgyi eszköznek a 6. pont szerinti adóalapot képező könyv szerinti értékét meghaladó részét -, ha az adóalanyiság időszaka alatt az evával összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit nem a számvitelről szóló törvény előírásai szerint teljesítette.

2002. évi XLIII. tv. 18. §

Július 12.

Evázó vállalkozások szakképzési hozzájárulásának bevallása, megfizetése

Érintettek: az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adózók

Az adóalany az általa munkaviszony keretében foglalkoztatott minden magánszemély (ide nem értve különösen a tevékenységében személyesen közreműködő tagját) után, a foglalkoztatás időszakának minden megkezdett hónapjára szakképzési hozzájárulás fizetésére köteles.

A szakképzési hozzájárulás mértéke magánszemélyenként havonta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér kétszeresének 1,5 százaléka.

Ha az adóalany szakképző iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján, vagy a tanulóval kötött tanulószerződés alapján közreműködik szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzésében, akkor szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettségének összegét csökkentheti tanulónként havonta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér kétszeresének 1,5 százalékával, összesen legfeljebb az előző bekezdés szerint meghatározott összeggel.

Az adóalany a szakképzési hozzájárulást – a fentiekben foglaltak figyelembevételével – negyedévenként (ideértve a negyedév első napjától az adóalanyiság megszűnésének napjáig terjedő időszakot is) megállapítja, valamint az egyes negyedévekre megállapított adóelőleget az adóévre vonatkozó evabevallásában bevallja.

Az adóalany a szakképzési hozzájárulást (kivéve az adóév utolsó negyedévére megállapított szakképzési hozzájárulást) a negyedévet követő hónap 12. napjáig, az adóév utolsó negyedévére megállapított szakképzési hozzájárulást az eva megfizetésére előírt határidőig megfizeti.

2002. évi XLIII. tv. 16/A §

Július 12.

Vállalkozóijárulék-fizetési kötelezettség teljesítése

Érintettek: egyéni vállalkozó, társas vállalkozó

A vállalkozói járulék fizetésére kötelezett a vállalkozói járulékot havonta, a tárgyhónapot követő hó 12-éig köteles megállapítani, levonni és megfizetni.

1991. évi IV. tv. 46/B §;

2003. évi XCII. tv. 178. § 15. pont, 2. sz. melléklet I/Határidők 5/A/c pont

Július 12.

Személyijövedelemadó-előleg megfizetése

Érintettek: munkáltatók, kifizetők, magánszemély, egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelők

A munkáltató az általa levont jövedelemadó-előleget az elszámolt hónapot követő hó 12-éig, a kifizető az általa levont jövedelemadó-előleget a kifizetés hónapját követő hó 12-éig köteles megfizetni.

A magánszemély, ha nem kifizetőtől származó jövedelmet szerzett, vagy a kifizető bármely ok miatt nem vonta le az adóelőlegét, az egyéni vállalkozó, valamint a mezőgazdasági őstermelő az adóelőleget negyedévenként, a negyedévet követő hó 12-éig fizeti meg.

2003. évi XCII. tv. 2. számú melléklet I/Határidők/1. A) pont;

1995. évi CXVII. tv. 2. §

Július 12.

Személyi jövedelemadó megfizetése

Érintettek: munkáltatók, kifizetők

A munkáltató az év végi elszámoláskor általa megállapított személyi jövedelemadó és a már levont, megfizetett adóelőleg különbözetét a levonást követő hó 12. napjáig fizeti meg. Ha az elszámolásból adódóan az adó-visszatérítési kötelezettség az adott hónapban több, mint az adott hónapban levont személyi jövedelemadó és adóelőleg együttes összege, a különbözetet a munkáltató a fenti időponttól visszaigényelheti. A kifizető az általa levont személyi jövedelemadót a levonást követő hó 12. napjáig fizeti meg.

2003. évi XCII. tv. 2. számú melléklet I/Határidők/1. B/a)-b) pont;

1995. évi CXVII. tv. 2. §

Július 12.

Egészségügyi hozzájárulás megfizetése

Érintettek: munkáltatók, kifizetők, egyéni vállalkozók

A tételes egészségügyi hozzájárulást a fizetésére kötelezett – ideértve az egyéni vállalkozót is – havonta állapítja meg, és a tárgyhót követő hónap 12. napjáig fizeti meg.

A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a kifizető havonta állapítja meg, és a jövedelem juttatását követő hónap 12. napjáig fizeti meg.

1998. évi LXVI. tv. 2. §, 9. § (1) bek., 11. §

Július 12.

Egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék megfizetése

Érintettek: munkáltatók, kifizetők, egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult belföldi magánszemélyek

A munkáltató az általa levont járulékot (tagdíjat, tagdíj-kiegészítést) az elszámolt hónapot követő hó 12. napjáig, a kifizető az általa levont járulékot (tagdíjat, tagdíj-kiegészítést) a kifizetés hónapját követő hó 12. napjáig fizeti meg. A Tbj-tv. 4. § b) pontja szerinti egyéni vállalkozó a járulékot havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig fizeti meg.

Az a belföldi személy, aki biztosítottnak vagy biztosított eltartott hozzátartozójának nem minősül, és egészségügyi szolgáltatásra a Tbj-tv. 6. § a)-p) és s) pontja, illetőleg 13. § a) pontja szerint sem jogosult, köteles a minimálbér alapulvételével havonta a Tbj-tv. 19. § (4) bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni. Ha a járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn a naptári hónap teljes tartama alatt, egy naptári napra a minimálbér harmincadrészét kell figyelembe venni.

A magánszemély e járulékfizetési kötelezettségét első ízben a bejelentést követő hónap 12. napjáig, ezt követően havonta, a tárgyhót követő hónap 12. napjáig teljesíti.

1997. évi LXXX. tv. 39. § (2) bek., 50. §;

2003. évi XCII. tv. 2. számú melléklet I/Határidők/5. A) pont, D) pont

Július 12.

Társadalombiztosítási járulék megfizetése

Érintettek: munkáltatók, kifizetők

A foglalkoztató a biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott, elszámolt), járulékalapot képező jövedelem alapján köteles a társadalombiztosítási járulékot, az egészségbiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) megállapítani, és a biztosítottat terhelő járulékot levonni. A megállapított tárgyhavi járulékot (tagdíjat) az Art. 31. §-ának (2) bekezdésében és 2. számú mellékletében meghatározottak szerint kell a tárgyhónapot követő hónap 12-éig bevallani, illetőleg megfizetni az állami adóhatóságnak.

1997. évi LXXX. tv. 50. §;

2003. évi XCII. tv. 2. számú melléklet I/Határidők/5. B) pont

Július 12.

Egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése

Érintettek: társas vállalkozások

A társadalombiztosítási ellátások fedezetére a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint a Tbj-tv. 39. §-ának (2) bekezdésében említett személy egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet.

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó és a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke 10 százalék, 2007. január 1-jétől 16 százalék. A Tbj-tv. 39. §-ának (2) bekezdésében említett személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke 15 százalék, 2007. január 1-jétől 16 százalék.

A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás a Tbj-tv. 19. §-ának (4) bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet. A járulék alapja a társas vállalkozónak a személyes közreműködése alapján kifizetett (elszámolt), járulékalapot képező jövedelem.

A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó tevékenységének megszűnése után kifizetett, a személyes közreműködése alapján járó, járulékalapot képező jövedelem után a társas vállalkozás egészségügyi szolgáltatási járulékot köteles fizetni.

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a Tbj-tv. 19. §-ának (4) bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet. A járulék alapja az e tevékenységből származó vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányadó alapját képező jövedelem. Az egyszerűsített vállalkozói adózást választó, kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó az egészségügyi szolgáltatási járulékot az Eva-tv.-ben meghatározott adóalap 10 százaléka után fizeti meg.

A foglalkoztató a biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott, elszámolt), járulékalapot képező jövedelme alapján köteles a járulékok összegét megállapítani, a biztosítottat terhelő járulékot levonni. A megállapított tárgyhavi járulékot kell az Art. 31. §-ának (2) bekezdésében és 2. számú mellékletében meghatározottak szerint az állami adóhatóságnak bevallani és megfizetni. A foglalkoztató – a tárgyhavi jövedelem kifizetésével egyidejűleg – a biztosítottat írásban tájékoztatja az általa fizetett társadalombiztosítási járulékról – társas vállalkozás az egészségügyi szolgáltatási járulékról -, a biztosított jövedelméből levont egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékról, illetőleg túlvonás miatt a részére visszafizetett (átutalt) járulékokról, valamint a tagdíj összegéről.

A foglalkoztató a megállapított és a biztosítottat terhelő járulékot akkor is köteles megfizetni, ha a járulékkötelezettség a nem pénzbeli jövedelmet terheli, illetőleg ha arra a tárgyhónapban juttatott pénzbeli kifizetés nem nyújt fedezetet.

1997. évi LXXX. tv. 4. §, 18. § (1) bek. c) pont, 19. § (4) bek., 36-37. §, 39. § (2) bek., 50. § (1) bek.;

2003. évi XCII. tv. 2. számú melléklet I/Határidők/5. C) pont

Július 12.

Munkaadói járulék megfizetése

Érintettek: a munkaadók

A munkaadó a munkavállaló részére munkaviszonya alapján kifizetett és elszámolt bruttó munkabér, illetmény (kereset), valamint végkielégítés, jubileumi jutalom, a betegszabadság idejére adott díjazás, továbbá a személyijövedelemadó-köteles természetbeni juttatás – kivéve a reprezentáció, üzleti ajándék címén nyújtott természetbeni juttatást -, étkezési hozzájárulás, üdülési hozzájárulás és a munkaviszony keretében biztosított cégautó adójának 25 százaléka után 3 százalék munkaadói járulékot köteles fizetni, az elszámolt hónapot követő hónap 12-éig.

A munkaadói járulékot a munkaadó állapítja meg, és közvetlenül fizeti be az állami adóhatóságnál kezelt számlára az elszámolt hónapot követő hó 12-éig.

1991. évi IV. tv. 40. § (1), 42. § (2), (4) bek.

Július 12.

Munkavállalói járulék megfizetése

Érintettek: a munkaadók

A munkavállaló járulékként a munkaviszonya(i) alapján a munkaadótól kapott bruttó munkabér, illetmény (kereset) 1,5 százalékát köteles fizetni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra, aki öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, illetve arra jogosulttá vált.

A munkavállalói járulékot a munkaadó állapítja meg, vonja le és fizeti meg, az elszámolt hónapot követő hó 12-éig.

1991. évi IV. tv. 41. §, 42. § (3)-(4) bek.

Július 12.

Egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás befizetése

Érintettek: kifizetők

Az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulást választó magánszemély kifizetőjének havonta, a tárgyhót követő hó 12-éig kell megállapítania és megfizetnie a magánszemélyt és a kifizetőt terhelő egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulást.

2005. évi CXX. tv. 10. §, 13. §

Július 12.

Egyéni vállalkozók egészségbiztosítási, baleseti, társadalombiztosítási és nyugdíjjárulékának megfizetése

Érintettek: egyéni vállalkozók

A biztosított egyéni vállalkozó a vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányadó alapját képező jövedelem, de havi átlagban legalább 131 000 forint összegű minimum-járulékalap után fizeti meg. Ha a vállalkozói kivét, az átalányadó alapját képező jövedelem nem éri el a minimum-járulékalapot, az egyéni vállalkozó az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban – a tényleges járulékalapot képező jövedelem, átalányadózás esetén az átalányadó alapját képező jövedelem feltüntetésével - bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a tényleges járulékalapot képező jövedelem, illetőleg az átalányadó alapját képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg.

A tételes átalányadózó esetében a társadalombiztosítási járulék alapja a minimálbér.

Az egyéni vállalkozó – ideértve a tételes átalányadózót is – a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és egészségbiztosítási járulékot az előbbiekben meghatározott társadalombiztosításijárulék-alap figyelembevételével fizeti meg, a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) azonban legfeljebb a járulékfizetési felső határig.

2003. évi XCII. tv. 2. számú melléklet I/Határidők/5. A/c) pont, B/b) pont;

1997. évi LXXX. tv. 29. §

Július 12.

Átalányadó-előleg megfizetése

Érintettek: az átalányadózást választó egyéni vállalkozók, mezőgazdasági kistermelők

Az érintetteknek a negyedévet követő hó 12-éig kell befizetniük az átalányadó-előleget.

Az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozónak és mezőgazdasági kistermelőnek a befizetendő adóelőleg összege az év elejétől számított jövedelem utáni átalányadó és az év során korábban már befizetett átalányadó-előleg különbözetével egyezik meg. Az adóelőlegnél alkalmazott adómérték az év során addig elért jövedelem összegéhez és a végzett tevékenységhez igazodik, és annak teljes összegére vonatkozik.

2003. évi XCII. tv. 5. számú melléklet 9. pont;

1995. évi CXVII. tv. 49/A § (1) bek., 50-57. §

Július 12.

Cégautó adójának befizetése

Érintettek: cégautót üzemeltető kifizetők

A cégautóadót a kifizető havonta megállapítja, valamint az adózás rendjéről szóló törvénynek a kifizető által levont jövedelemadó megfizetésére és bevallására irányadó rendelkezései szerint megfizeti, illetve bevallja. Az adókötelezettség tekintetében minden olyan hónap, amelyben a kifizető – bármely rövid időtartamra – magáncélú használatot biztosított (tett lehetővé), egész hónapnak számít. A cégautóadó fizetésére kötelezett kifizető személyében bekövetkezett változás esetén az új kifizetőt a változás hónapját követő hónaptól terheli a cégautóadóval összefüggő minden adókötelezettség.

1995. évi CXVII. tv. 70. §;

2003. évi XCII. tv. 2. számú melléklet I/Határidők/1. B/b) pont

Július 12.

Osztalékadó megfizetése

Érintettek: kifizetők

A kifizető az osztalékadót a levonást, juttatást követő hó 12-éig köteles megfizetni.

2003. évi XCII. tv. 2. számú melléklet I/Határidők/3. C/a) pont;

1996. évi LXXXI. tv. 2. §

Július 12.

Külföldi személytől levont adó megfizetése

Érintettek: azok a kifizetők, akik külföldi illetőségű magánszemélynek, külföldi szervezetnek és külföldi illetőségű osztalékban részesülőnek adóköteles bevételt fizettek ki

Az érintettek a külföldi személynek kifizetett adóköteles bevétel összegéből az adót kötelesek megállapítani, levonni, és azt a kifizetést követő hó 12-éig megfizetni.

2003. évi XCII. tv. 4. számú melléklet 1-2. pont

Július 12.

Termőföld bérbeadásából származó jövedelemből levont adó befizetése

Érintettek: kifizetők

A kifizető a termőföld bérbeadásából származó jövedelemből levont adót a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatósághoz utalja át a kifizetést követő hó 12. napjáig. Ha a magánszemélynek termőföld bérbeadásából olyan bevétele, jövedelme keletkezik, amely nem kifizetőtől származik, vagy a kifizető a jövedelem juttatásakor az adót levonni elmulasztotta, vagy a kifizető a bérleti díjat természetben fizette meg, a vagyoni érték után az adót a magánszemély a jövedelem megszerzésének negyedévét követő hó 12-éig fizeti meg.

2003. évi XCII. tv. 176. § (9) bek.

Július 12.

Elektronikus adó- és járulékbevallás, adatszolgáltatás

Érintettek: elektronikus bevallásra kötelezettek

A munkáltató, a kifizető (ideértve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély munkáltatót is), illetőleg az 52. § (4) bekezdésének l), p), r), s) és t) pontjaiban meghatározottak a rájuk vonatkozó bevallási gyakoriságtól függetlenül, havonként, a tárgyhót követő hó 12-éig elektronikus úton bevallást tesznek az adó- és/vagy társadalombiztosítási kötelezettséget eredményező, magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő valamennyi adóról – kivéve a kamatjövedelem-adóról, járulékról és az alábbi adatokról:

1. a Tbj-tv. 44. §-ának (1) bekezdése szerinti nyilvántartásra kötelezett adatairól (neve, székhelye, adóazonosító száma),

2. a munkáltató, kifizető jogelődjének adóazonosító számáról,

3. a magánszemély személyi adatairól (neve, születési neve, anyja születési neve, születési helye és ideje), neméről, állampolgárságáról,

4. a magánszemély adóazonosító jeléről,

5. a biztosításban töltött idő tartamáról, az alkalmazás minőségének, jogcímének kódjáról, valamint a magánszemély nyugdíjas státusáról,

6. a társadalombiztosítási (nyugdíj-biztosítási, természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási) járulék alapjáról, összegéről,

7. a nyugdíjjárulék (magán-nyugdíjpénztári tagdíj) alapját képező jövedelemről, a nyugdíjjárulék-köteles jutalom összegéről, illetőleg a levont (befizetett) nyugdíjjárulék (magán-nyugdíjpénztári tagdíj és a pénztártag, illetőleg a foglalkoztató által vállalt tagdíj-kiegészítés) összegéről,

8. a magánszemély által fizetendő természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapjáról, a levont (befizetett) természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék összegéről,

9. a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási és/vagy nyugdíjjárulék-levonás (magán-nyugdíjpénztári tagdíj levonása) elmaradásának okáról,

10. a tárgyhónaptól eltérő biztosítási jogviszony időtartamáról, amelyre tekintettel a tárgyhónapban járulékalapot képező jövedelem kifizetésére került sor, illetőleg az ezen időtartamra vonatkozó társadalombiztosítási (nyugdíj-biztosítási, természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási) járulék, a levont (megfizetett) természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék (magán-nyugdíjpénztári tagdíj, a pénztártag, illetőleg a foglalkoztató által vállalt tagdíj-kiegészítés) alapjáról és összegéről,

11. a gyermekgondozási díj (gyed), gyermekgondozási segély (gyes), gyermeknevelési támogatás (gyet), ápolási díj, munkanélküli-ellátás folyósításának időtartamáról, az ellátás összegéről, és az abból levont (megfizetett) nyugdíjjárulék (magán-nyugdíjpénztári tagdíj, a pénztártag által vállalt tagdíj-kiegészítés) összegéről, illetőleg a levonás elmaradásának okáról,

12. a biztosítás szüneteléséről, vagy munkabérrel ellátatlanság idejéről, ennek jogcímkódjáról,

13. a foglalkozás FEOR-számáról, a heti munkaidő tartamáról, a korkedvezményre jogosító munkakör tartamáról,

14. az egészségügyi dolgozók heti 48 órát meghaladó önként vállalt többletmunkavégzésének idejéről (munkaórában),

15. a hónap utolsó napján fennálló magán-nyugdíjpénztári tagság tényéről, a magánnyugdíjpénztár kódjáról, a magán-nyugdíjpénztári tag társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépéséről,

16. a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapjáról és összegéről, a megfizetett tételes egészségügyi hozzájárulás összegéről,

17. az általa kifizetett (juttatott), az összevont adóalapba tartozó bevételről és az adóelőleg alapjáról (külön a bérről a jogosultsági hónapok feltüntetésével),

18. a költségelszámolási módról és az adóelőleg megállapítása során figyelembe vett bevételt csökkentő tételekről,

19. a megállapított adóelőlegről,

20. a ténylegesen levont adóelőlegről, az adóelőleg-levonás elmaradásának okáról,

21. az egyes külön adózó jövedelmek címén a magánszemélynek kifizetett (juttatott) bevételről, az adó alapjáról, a megállapított és levont, illetőleg le nem vont adóról, kivéve azt a kifizetést (juttatást),

a) amelyet a jövedelem megállapításánál nem kell figyelembe venni,

b) amelynek adója nulla százalék,

c) amely után az egyéni vállalkozó e minőségében adóköteles,

d) amelyet az ingó vagyontárgy, ingatlan, vagyoni értékű jog átruházása ellenében nem árverés és nem aukció során kap a magánszemély,

e) amely után az adó megfizetése a kifizetőt terheli,

22. a magánszeméllyel elszámolandó adókülönbözetről,

23. a külön jogszabály szerint Start-kártyával rendelkező pályakezdő fiatal után a kedvezmény figyelembevétele nélkül számított munkaadói járulék, társadalombiztosítási (nyugdíj-biztosítási, természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási) járulék alapjáról és összegéről, a tételes egészségügyi hozzájárulás kedvezmény nélkül számított összegéről, továbbá a bruttó munkabér alapján számított 15 vagy 25%-os mértékű kötelezettség alapjáról és összegéről,

24. a felszolgálási díj után fizetett, nyugdíjjárulékot is magában foglaló nyugdíj-biztosítási járulék alapjáról és összegéről,

25. a munkaadói, a munkavállalói, a vállalkozói járulék alapjáról és összegéről,

26. a tárgyhónaptól eltérő időtartamról, amelyre tekintettel a tárgyhónapban munkaadói-, munkavállalói-, vállalkozóijárulék-alapot képező jövedelem kifizetésére került sor, illetőleg az ezen időtartamra vonatkozó munkaadói, munkavállalói, vállalkozói járulék alapjáról és összegéről,

27. az e bekezdés szerint havi adó- és járulékbevallás benyújtására kötelezett munkáltató, ha a tárgyhóban alkalmi munkavállalói könyvvel (AM könyv) rendelkező személyt foglalkoztat, e foglalkoztatási jogviszonnyal összefüggésben feltünteti az alkalmi munkavállaló AM könyvébe az adott hónapban történt alkalmi foglalkoztatás napjára (napjaira) beragasztott közteherjegy – hónapon belüli többnapi foglalkoztatás esetén a közteherjegyek együttes – összegét és a foglalkoztatás napját (napjait).

2003. évi XCII. tv. 31. § (2) bek.;

2005. évi CLXIII. tv.

Július 12.

Termékmérleg- nyilvántartás bemutatása

Érintettek: adóraktár-engedélyesek

Az adóraktár engedélyesének adóraktáranként és összesítve a regionális jövedéki központ által elfogadott és a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal által hitelesített, a 28. számú melléklet szerinti adattartalmú termékmérleg-nyilvántartásokat kell folyamatosan vezetnie.

Az adóraktár termékmérleg-nyilvántartásait naptári hónaponként le kell zárni. A termékmérleg havi zárását adóraktáranként a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalnak a tárgyhót követő hónap 12. napjáig kell bemutatni.

8/2004. (III. 10.) PM rendelet 71. § (1)-(2)-(3) bek., 28. számú melléklet

Július 12.

Jövedéki termék adómentes felhasználásának elszámolása

Érintettek: a jövedéki termék adómentes felhasználói

Az adómentes felhasználó negyedévenként, a tárgynegyedév utolsó napjával készletfelvétellel telephelyenként megállapítja a tényleges készletet, és a tárgynegyedévet követő hó 12. napjáig, illetve a jogosultság megszűnésének napját követő 12. napig elszámolást nyújt be a vámhatósághoz az adómentesen beszerzett jövedéki termék felhasználásáról (készletcsökkenéséről).

2003. évi CXXVII. tv. 13. § (3), (4) bek., 46. § (1) bek.

Július 15.

Adóbeszedéssel megfizetett idegenforgalmi adó befizetése

Érintettek: az adó beszedésére kötelezettek: a kereskedelmi szálláshelyeken, csónakházakban, üdülőtelepeken az üzemeltetők, az üdülőt fenntartó szervek, a fizető-vendéglátó szálláshelyeken a szállásadók vagy a közvetítésre jogosult szervek, bérlet, ingyenes használat esetén a helyiség tulajdonosai vagy az azzal rendelkezni jogosultak

Az adóbeszedéssel megfizetett idegenforgalmi adót az adózónak a beszedést követő hó 15. napjáig kell az adóhatósághoz befizetnie.

2003. évi XCII. tv. 19. § (4) bek., 2. számú melléklet II/A 3/b) pont;

1990. évi C. tv. 30. § (1) bek., 34. §

Július 15.

Adóbeszedéssel beszedett helyi adó bevallása

Érintettek: adóbeszedésre kötelezettek

Az adóbeszedésre kötelezettnek az általa beszedett helyi adóról a tárgyhónapot követő hó 15-éig kell bevallást tennie.

2003. évi XCII. tv. 32. § (4) bek.

Július 15.

Könyvelési kötelezettség teljesítése

Érintettek: az éves beszámoló, illetve az egyszerűsített éves beszámoló, valamint az egyszerűsített mérleg készítésére kötelezett vállalkozók

A pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, illetve bankszámlaforgalomnál a hitelintézeti értesítés megérkezésekor, az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket legkésőbb a tárgyhót követő hó 15-éig a könyvekben rögzíteni kell.

2000. évi C. tv. 165. § (3) bek. a) pont

Július 15.

Köteles példány megküldése

Érintettek: a nyomdák, filmgyártók, első forgalmazók

Az érintetteknek a sajtótermékből hat köteles példányt kell ingyenesen szolgáltatniuk az Országos Széchényi Könyvtár számára, a helyi vonatkozású sajtótermékből egy példányt kötelesek szolgáltatni a székhelyük szerint illetékes megyei könyvtárnak, illetve a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárnak, legkésőbb az előállítás hónapját követő 15-éig.

60/1998. (III. 27.) Korm. rendelet 5. §, 8. § (1) bek.

Július 20.

Áfa bevallása, megfizetése, visszaigénylése

Érintettek: a havi és a negyedéves adómegállapításra kötelezett adózók

Az adóalanynak az adóbevallást az adómegállapítási időszakot követő hó 20-áig kell benyújtania, és ezzel egyidejűleg köteles az áfa nettó, elszámolandó összegét megfizetni, illetőleg ettől az időponttól igényelheti azt vissza.

Az általános forgalmi adóról az adófizetésre kötelezett adózónak negyedévenként kell adóbevallást benyújtania.

Havonként kell adóbevallást benyújtania, ha a tárgyévet megelőző évben az elszámolandó adójának éves szinten összesített – vagy annak időarányosan éves szintre átszámított – összege pozitív előjelű, és az 1 millió forintot elérte.

Évente kell adóbevallást benyújtania, ha a tárgyévet megelőző évben az elszámolandó adójának éves szinten összesített – vagy annak időarányosan éves szintre átszámított – összege előjelétől függetlenül nem érte el a 250 ezer forintot, feltéve hogy nem rendelkezik közösségi adószámmal.

Az éves bevallásról negyedéves bevallásra kell áttérnie, ha a tárgyévben az év elejétől – előjelhelyesen – összesített fizetendő és levonható előzetesen felszámított adó különbözete a meghatározott értékhatárt elérte, vagy az adóév közben az adóhatóság számára közösségi adószámot állapított meg. A tárgyévi első bevallását a tárgyév első napjától azon negyedév utolsó napjáig terjedő időszakról kell – a negyedéves bevallás benyújtására előírt időpontig – benyújtania, amelyben az értékhatárt elérte, illetve amelyben az adóhatóság közösségi adószámot állapított meg.

A negyedéves bevallásról havi bevallásra kell áttérnie, ha az év elejétől összesített elszámolandó adója pozitív előjelű, és az 1 millió forintot elérte. Az első havi bevallást arról a hónapról kell benyújtani, amelyet megelőző bevallással lezárt negyedévben az adózó az értékhatárt elérte.

Az éves bevallásról havi bevallásra kell áttérnie, ha a tárgyévben az év elejétől – előjelhelyesen – összesített fizetendő és levonható előzetesen felszámított adó különbözete pozitív előjelű, és az 1 millió forintot elérte. A tárgyévi első bevallást a tárgyév első napjától azon negyedév utolsó napjáig tartó időszakról kell benyújtani, amelyben az előzőekben meghatározott különbözet a törvény szerinti összeget elérte, majd ezt a negyedévet követő hónaptól az adózó havi bevallásra köteles áttérni.

Az adót, ha

– havi adóbevallásra kötelezett, a tárgyhónap első napjától a tárgyhónap utolsó napjáig,

– negyedéves adóbevallásra kötelezett, a tárgynegyedév első napjától a tárgynegyedév utolsó napjáig,

– éves adóbevallásra kötelezett, a tárgyév első napjától a tárgyév utolsó napjáig

terjedő időszakra kell megállapítani (adómegállapítási időszak).

Havonként kell adóbevallást benyújtania annak az adózónak, aki (amely) az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti adómentes termékimportot megalapozó közösségi termékértékesítésen kívül adóalanyiságot keletkeztető termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást belföldön nem végez, azzal, hogy nem kell adóbevallást benyújtani arról a hónapról, melyben az adózó az e pontban meghatározott termékértékesítést sem végzett.

A tárgyév valamely adóbevallására vonatkozó önellenőrzés, illetőleg az utólagos adómegállapítás nem érinti a tárgyévi adóbevallás gyakoriságát.

Az átalakulással, illetve szétválással létrejövő adózó általánosforgalmiadó-bevallási kötelezettségének ugyanolyan gyakorisággal tesz eleget, mint az a szervezet, amelyből átalakult vagy szétválás útján létrejött. Az összeolvadással létrejövő adózó a gyakoribb bevallásra kötelezett jogelőd bevallási gyakoriságának megfelelően tesz eleget általánosforgalmiadó-bevallási kötelezettségének.

Az új közlekedési eszköznek – a személygépkocsi, illetőleg a regisztrációsadó-köteles motorkerékpár kivételével – az Európai Közösség más tagállamából történő beszerzése esetén fizetendő általános forgalmi adót az általánosforgalmiadó-alanynak nem minősülő magánszemély, illetve egyéb szervezet, az általánosforgalmiadó-alanynak nem minősülő adófizetésre kötelezett jogi személy, a kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalany, az alanyi adómentességet választó adóalany, a mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállást választó adóalany, illetve az egyszerűsített vállalkozói adóalany vevő az adófizetési kötelezettség keletkezését követő hó 20. napjáig vallja be és fizeti meg az állami adóhatósághoz.

A közösségi adószámmal rendelkező általánosforgalmiadó-alanynak nem minősülő adófizetésre kötelezett jogi személy, a kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalany, az alanyi adómentességet választó adóalany, a mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállást választó adóalany, valamint az egyszerűsített vállalkozói adó alanya az Európai Unió más tagállamában illetőséggel bíró adóalanytól megvalósított termékbeszerzése utáni általános forgalmi adót az adófizetési kötelezettség keletkezését követő hó 20. napjáig vallja be és fizeti meg. Az adózó negyedévenként, a negyedévet követő hó 20. napjáig az állami adóhatóság által erre a célra rendszeresített nyomtatványon összesítő nyilatkozatot tesz az eladó közösségi adószámáról és a termékbeszerzés általános forgalmi adó nélkül számított ellenértékéről. Az egyszerűsített vállalkozói adó alanya, ha az Európai Unió más tagállamában illetőséggel bíró adóalanynak terméket értékesít, negyedévenként, a negyedévet követő hó 20. napjáig az állami adóhatóság által erre a célra rendszeresített nyomtatványon összesítő nyilatkozatot tesz a vevő közösségi adószámáról, valamint a termékértékesítés általános forgalmi adó nélkül számított ellenértékéről. Nem kell bevallást, illetve nyilatkozatot tenni arról a hónapról, illetőleg negyedévről, amelyben az adózó az Európai Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalanytól nem szerzett be terméket, illetőleg az Európai Unió más tagállamában illetőséggel bíró adóalanynak terméket nem értékesített.

2003. évi XCII. tv. 1. számú melléklet I/A/3 pont, I/B 1/a) pont, 3. pont, 2. számú melléklet I/Határidők/2/a) pont

Július 20.

Gyakorított áfa bevallása, megfizetése, visszaigénylése

Érintettek: az áfa gyakorított elszámolásának engedélyezését kérő adóalanyok

Az éves bevallásra kötelezett adózó év közben negyedévenkénti, a negyedévenként bevallásra kötelezett adózó a havonkénti elszámolás és bevallás engedélyezését kérheti. Az adóhatóság a gyakoribb elszámolást – az adóév végéig – különösen abban az esetben engedélyezheti, ha az adózó beszerzéseit terhelő levonható előzetesen felszámított forgalmiadó-kulcs magasabb az áthárított forgalmiadó-kulcsnál, illetőleg az adózó beruházást valósít meg. A gyakorított elszámolás évközi engedélyezése esetén az engedély szerinti bevallási kötelezettségre áttérést megelőző, bevallással le nem zárt időszakra vonatkozó adókötelezettséget meg kell állapítani, be kell vallani, meg kell fizetni.

2003. évi XCII. tv. 2. számú melléklet I/Határidők/2. b) pont;

1992. évi LXXIV. tv.;

7005/2004. (AEÉ 3.) APEH-irányelv

Július 20.

Társaságiadó-előleg megfizetése

Érintettek: gazdasági társaság (ideértve a nonprofit gazdasági társaságot is), egyesülés, európai részvénytársaság (ideértve az európai holding részvénytársaságot is), európai szövetkezet, szövetkezet, állami vállalat, tröszt, egyéb állami gazdálkodó szerv, egyes jogi személyek vállalata, leányvállalat, ügyvédi iroda, végrehajtói iroda, szabadalmi ügyvivői iroda, közjegyzői iroda, erdőbirtokossági társulat, a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezete, közhasznú társaság, vízitársulat, alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet, köztestület, egyház, lakásszövetkezet, önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, felsőoktatási intézmény, diákotthon

Az adózó, ha a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint havonta fizet adóelőleget, akkor minden hónap 20-áig köteles az adóelőleget megfizetni.

Amennyiben a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint negyedévenként fizet adóelőleget, akkor az adóelőleget a negyedévet követő hó 20. napjáig kell megfizetni.

2003. évi XCII. tv. 2. számú melléklet I/Határidők/3. A/a) pont;

1996. évi LXXXI. tv. 2. §

Július 20.

Szakképzési hozzájárulás előlegének megfizetése

Érintettek: a tárgyévben gyakorlati képzést nem szervező hozzájárulásra kötelezettek

A tárgyévben gyakorlati képzést nem szervező hozzájárulásra kötelezettnek az első félévre szakképzési hozzájárulási előleget kell fizetnie. Az előleg mértéke a tárgyfélévi bruttó kötelezettség azzal, hogy a 2003. évi LXXXVI. tv. 6. § (2) bekezdése szerinti kötelezettségcsökkentő tételek időarányosan az előleg befizetésénél figyelembe vehetők.

Az előleg összegét a hozzájárulásra kötelezett maga állapítja meg, a tárgyév hetedik hónapjának 20. napjáig bevallja, és az állami adóhatóság által vezetett számlára ezzel egyidejűleg megfizeti.

2003. évi LXXXVI. tv. 6. § (2)-(3)-(4)

Július 20.

Kulturális járulék bevallása, megfizetése

Érintettek: meghatározott termékek és szolgáltatások értékesítői, forgalmazói, építmény építtetője, beruházója, kivitelezője, önkéntesen: jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, természetes személyek

A kulturális járulékot a járulék fizetésére kötelezett maga állapítja meg, vallja be és fizeti meg az általános forgalmi adót nem tartalmazó árbevétel után az állami adóhatóság nevén a kincstár által vezetett Nemzeti kulturális járulék bevételi számla javára. A kulturális járulékot az adózás rendjéről szóló törvény havi és évközi bevallás határidejére vonatkozó rendelkezései alapján a tárgyhónapot, illetve a tárgynegyedévet követő hó 20. napjáig köteles bevallani, és a bevallással egyidejűleg megfizetni. Ha az építési szerződésben a megvalósítás és az elszámolás (számlázás) időben elválik egymástól, a kivitelező a számla kibocsátását követő hó 20. napjáig köteles a kulturális járulékot bevallani és megfizetni. Az építtető az őt terhelő kulturális járulékot utólag, az építmény üzembe helyezésekor, illetve rendeltetésszerű használatbavételekor (aktiválásakor) egy összegben vallja be és fizeti meg.

A kivitelezőt terhelő kulturális járulék összegét a kivitelező állapítja meg, vallja be és fizeti meg. A járulékfizetési kötelezettséget negyedévenként, a negyedévet követő hó 20-áig kell teljesíteni az APEH-SZTADI által vezetett kulturálisjárulék-beszedési számla javára.

1993. évi XXIII. tv. 5. § (1) bek., 6. § (1) bek., Melléklet;

10/2001. (IV. 24.) NKÖM-PM együttes rendelet 5. §

Július 20.

Rehabilitációs foglalkoztatási hozzájárulás II. negyedévi előlegének befizetése

Érintettek: a munkaadók

A munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 20 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát (kötelező foglalkoztatási szint).

(A munkaadónak a fenti létszám megállapítása során a közhasznú munkavégzés, valamint közmunka keretében foglalkoztatott munkavállalókat, továbbá a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény hatálya alá tartozó munkavállalókat figyelmen kívül kell hagynia.)

A tárgyévi rehabilitációs hozzájárulásnak a törvény szerint meghatározott mértékét a foglalkoztatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium 100 forintra kerekítve, a tárgyévet megelőző augusztus 31-éig a Magyar Közlöny mellékletét képező Hivatalos Értesítőben teszi közzé.

A rehabilitációs hozzájárulást a fizetésére kötelezett munkaadó maga vallja be, állapítja meg, és közvetlenül fizeti be az állami adóhatóságnál vezetett számla javára. A rehabilitációs hozzájárulásra év közben negyedévenként előleget kell fizetni. Az előleg mértéke a mindenkori tárgynegyedévre vonatkozó tényadatok alapján kiszámított éves rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettség 25 százaléka. Az előleg összegét a munkaadó maga állapítja meg, vallja be és fizeti be a negyedévet követő hó 20-áig. A tevékenységét megkezdő kötelezett az első teljes negyedév után köteles először előlegfizetést teljesíteni.

2003. évi XCII. tv. 2. számú melléklet I/Határidők/7. pont;

1991. évi IV. tv. 41/A §, 42/A § (1)-(2) bek.

Július 20.

Környezetvédelmitermékdíj-fizetési kötelezettségről szóló beszámoló elküldése

Érintettek: belföldi előállítású termékek első belföldi forgalomba hozója vagy saját célú felhasználója, az 1995. évi LVI. tv. 2. § (3) bekezdés a) és f) pontjában meghatározott termék esetében az első belföldi forgalomba hozó első vevője vagy saját célú felhasználója, a termékdíj-fizetési kötelezettség átvállalása esetén a másodlagos kötelezett, hasznosító koordináló szervezet, az Európai Közösségen belüli behozatal esetén a termékdíjköteles termék első belföldi forgalomba hozója vagy saját célú felhasználója, valamint a nem közösségi termékdíjköteles termék importja esetén a vámjogszabályok szerinti vámadós, illetve a vámszabad terület üzemeltetője, a kereskedelmi csomagolás esetében – az említetteken túl – az első belföldi forgalomba hozó első továbbforgalmazó vevője

A kötelezettnek és a Kt. 4/A § értelmében fizetésre kötelezettnek a negyedévet követő hó 20. napjáig, a hasznosítást koordináló szervezet a negyedévet követő hó 30. napjáig a tárgynegyedévi fizetési kötelezettségéről havi bontásban, a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet 6. §-a (3) bekezdésének hatálya alá tartozó kötelezettek, valamint az adózás rendjéről szóló törvény szerinti évenkénti bevallónak – hasznosítást koordináló szervezet kivételével – a tárgyévi fizetési kötelezettségéről a tárgyévet követő év február 15-éig beszámolót kell benyújtania a minisztériumhoz. A termékdíjfizetést átvállalónak az átvállalási szerződés hatálya alatt a beszámolót akkor is be kell nyújtania, ha tárgynegyedévre vonatkozóan fizetési kötelezettsége nem keletkezett. A beszámoló benyújtásáról a minisztérium a kötelezett részére kérelemre 8 napon belül igazolást ad ki.

10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet 1. §, 4. §, 2., 3., 4. számú melléklet;

1995. évi LVI. tv. 2. §, 3. §, 4/A §

Július 20.

Környezetvédelmi termékdíj visszaigénylése

Érintettek: belföldi előállítású termékek első belföldi forgalomba hozója vagy saját célú felhasználója, a termékdíj-fizetési kötelezettség átvállalása esetén a másodlagos kötelezett, az olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, amely a hulladékká vált termékdíjköteles termék visszagyűjtését és hasznosítását végzi vagy végezteti, és amely a termékdíjköteles termék gyártóinak, forgalmazóinak részvételével jött létre

Mentesség szerezhető a termékdíj alól, ha külön jogszabályban meghatározott feltételekkel, az ott megadott kötelező hasznosítási aránynak megfelelő vagy nagyobb mennyiségű hulladékká vált termékdíjköteles terméket hasznosított a kötelezett. Nem keletkezik termékdíj-fizetési kötelezettség a termék exportja, valamint a Közösségen belüli értékesítése esetén.

A visszaigénylési kérelmet az adóhatóság által meghatározott nyomtatványon lehet benyújtani. A termékdíjköteles termék gyártásához közvetlen anyagként felhasznált termékdíjköteles termék esetében a kötelezett a közvetlen anyagként felhasznált termékdíjköteles termék után befizetett termékdíjat a 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet 5. számú melléklet 1. számú táblázata szerinti nyomtatványon igényelheti vissza a Kövice kezelését végző szervtől.

A termékdíjköteles termék forgalmazója a termékdíjköteles termék származását, illetve a termékdíj megfizetését számlával igazolhatja.

Visszaigényelheti a terméket terhelő termékdíjat az a kötelezett vagy az a másodlagos kötelezett, aki a termékdíjköteles termék gyártásához közvetlen anyagként termékdíjköteles terméket (alapanyagot) használt fel.

Az az első belföldi vevő, aki a kötelezettől vásárolt termékdíjköteles terméket változatlan formában, változatlan formában és állapotban más termékbe beépítve exportálta, vagy a Közösségen belül értékesítette, a megfizetett termékdíjat külön jogszabályban meghatározottak szerint visszaigényelheti az adóhatóságtól.

Visszaigényelhető a termékdíj azon termékdíjköteles termék után, amellyel kapcsolatos tevékenységre vonatkozóan a Magyar Köztársaság által kötött hatályos nemzetközi szerződés közterhektől mentes beszerzést ír elő. A visszaigényléshez külön jogszabályban meghatározott igazolások benyújtása szükséges.

10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet 8. §, 5. számú melléklet;

1995. évi LVI. tv. 5/A-C §

Július 20.

Nyomtatványforgalmazó adatszolgáltatása

Érintettek: nyomtatványforgalmazók

A nyomtatványforgalmazó (alforgalmazó) az általa értékesített, adóigazgatási azonosításra alkalmas számla- és nyugtatömbökről - jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – vevőnkénti részletezésben negyedévenként, a negyedévet követő hónap 20-áig adatot köteles szolgáltatni az állami adóhatósághoz.

2003. évi XCII. tv. 3. számú melléklet K) pont

Július 20.

Adómentes felhasználó jövedékiadó-bevallása, -megfizetése

Érintettek: adómentes felhasználók: a jövedéki termék adómentes beszerzésére engedéllyel rendelkező, a jövedéki terméket adómentes célra felhasználók

Az adómentes felhasználó az adóbevallási kötelezettségének azon tárgynegyedévet követő hó 20-áig köteles eleget tenni és az adót megfizetni, amelyben a 2003. évi CXXVII. tv. 14. §-ának (4) bekezdése szerint beállt az adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége. (Önadózás esetén az adó alapját és az adót naptári hónaponként kell megállapítani, kivéve ha jogszabály másként rendelkezik.)

2003. évi CXXVII. tv. 7. § 18. pont, 14. § (4) bek., 48. § (9) bek.

Július 20.

Energiaadó bevallása, megfizetése, visszaigénylése

Érintettek: az energiaadó alanyai (közüzemi szolgáltató, energiakereskedő, feljogosított fogyasztó, előállító, hálózati engedélyes)

Az adóalany az adófizetési kötelezettsége és az adó-visszaigénylési jogosultsága különbözeteként megállapított nettó adót havonta, a tárgyhó első napjától a tárgyhó utolsó napjáig terjedő adómegállapítási időszakra, a tárgyhót követő hó 20. napjáig köteles bevallani és megfizetni, illetve jogosult visszaigényelni.

2003. évi LXXXVIII. tv.

Július 20.

Költségvetési támogatás igénylése

Érintettek: a költségvetési támogatás igénybevételére jogosult adóalanyok

Ha a támogatást megállapító jogszabály eltérően nem rendelkezik, a havonta megállapított költségvetési támogatást az adózó havonta, a tárgyhót követő 20-ától igényelheti. (A feltétel bekövetkeztéhez kötött költségvetési támogatás az előírt mellékletekkel ellátott bevallás benyújtása időpontjától igényelhető.)

2003. évi XCII. tv. 2. számú melléklet III./4. a)-b) pont

Július 20.

Költségvetési támogatás gyakorított igénybevétele, bevallása

Érintettek: a költségvetési támogatás gyakorított igénybevételének engedélyezését kérő adóalanyok

Az adózó kérelmére az adóhatóság a költségvetési támogatás gyakoribb (öt-tíz-tizenöt naponkénti) igénybevételét is engedélyezheti. A költségvetési támogatás gyakoribb igénybevételére jogosult adózó a költségvetési támogatást havonta állapítja meg, és arról a tárgyhót követő 20-áig tesz bevallást. A hó közben igénybe vett előleg és a tárgyhónapra igényelhető tényleges támogatás különbözetét a tárgyhót követő 20-ától lehet igényelni, vagy eddig kell megfizetni.

2003. évi XCII. tv. 2. számú melléklet III./4. b) pont

Július 20.

Bányajáradék bevallása, befizetése

Érintettek: a bányavállalkozók, továbbá az 1993. évi XLVIII. törvény 1. §-ának (2) és (7) bekezdése szerinti tevékenységet végző, a geotermikus energiát energetikai hasznosítás céljából kitermelő természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező társaság

A bányajáradékot önbevallás alapján kell kiszámítani. Az önbevallást a befizetéssel egyidejűleg kell megküldeni a Magyar Bányászati Hivatalnak, kőolajnál és földgáznál havonta, a tárgyhót követő hónap 20-áig. (Egyéb ásványi nyersanyagok és kinyert geotermikus energia után negyedévenként, a negyedévet követő hó 20-áig kell befizetni a bányajáradékot.)

1993. évi XLVIII. tv. 20. § (2) bek.;

203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 4. § (4)-(5) bek.

Július 20.

Összesített termékmérleg benyújtása

Érintettek: a jövedékitermék-előállítást végző adóraktár-engedélyesek

A termékmérlegek adóraktárankénti havi zárása alapján az adóraktár engedélyesének összesített zárást kell jövedéki termékenként készíteni, melyeket a tárgyhót követő hónap 20. napjáig a regionális jövedéki központhoz az adóbevallással egyidejűleg kell benyújtani.

8/2004. (III. 10.) PM rendelet 71. § (4) bek.

Július 20.

Adóraktári adójegy elszámolása

Érintettek: adóraktáriadójegy-felhasználók

Az adójegyekről az adóraktáriadójegy-felhasználónak a rendelet 4. számú, a bejegyzett kereskedőnek az 5. számú melléklet szerinti nyilvántartást kell vezetnie adójegyfajták, ezen belül kiskereskedelmi eladási árak szerinti bontásban, és az adójegy-nyilvántartás adatai alapján a havonkénti elszámolást a tárgyhót követő hó 20-áig kell elkészítenie.

14/1998. (IV. 30.) PM rendelet 8. § (1) bek.

Július 20.

Jövedéki adó előlegének és a megállapított jövedéki adó különbözetének megfizetése, visszaigénylése

Érintettek: a jövedéki terméket és az annak előállítására alkalmas terméket előállító, raktározó, tároló, szállító, forgalmazó, külföldről beszerző (beszállító), külföldre értékesítő, illetve egyéb módon birtokoló jogi személy, jogi személyiség nélküli egyéb szervezet és természetes személy

Az adózó a jövedéki adó előlegének és a megállapított nettó jövedéki adónak a különbözetét havonta, a tárgyhót követő hónap 20-áig köteles megfizetni, illetve ettől az időponttól igényelheti azt vissza. E rendelkezések a dohánygyártmányok esetében csak arra az adóra vonatkoznak, amelyet nem adójeggyel fizetnek meg.

2003. évi XCII. tv. 2. számú melléklet IV/B) pont;

2003. évi CXXVII. tv. 4. §

Július 20.

Közösségi adószámmal rendelkező általánosforgalmiadó-alany nyilatkozata

Érintettek: közösségi adószámmal rendelkező általánosforgalmiadó-alany

A közösségi adószámmal rendelkező általánosforgalmiadó-alany az adóhatóság által erre a célra rendszeresített nyomtatványon a negyedévet követő hó 20. napjáig nyilatkozik az Európai Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalany részére az adott negyedévben teljesített termékértékesítésről, az Európai Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalanytól megvalósított termékbeszerzésről, a vevő, illetve az eladó közösségi adószámáról, valamint az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott európai közösségi területen belül teljesített termékértékesítés és termékbeszerzés általános forgalmi adó nélkül számított ellenértékéről (összesítő nyilatkozat). Az összesítő nyilatkozat a jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minősül. Nem kell nyilatkozatot tenni arról a negyedévről, amelyben az általánosforgalmiadó-alany közösségi kereskedelmet nem folytatott.

2003. évi XCII. tv. 1. számú melléklet I/B/3/d) pont

Július 25.

Jövedékiadó-előleg befizetése

Érintettek: a jövedéki terméket és az annak előállítására alkalmas terméket előállító, raktározó, tároló, szállító, forgalmazó, külföldről beszerző (beszállító), külföldre értékesítő, illetve egyéb módon birtokoló jogi személy, jogi személyiség nélküli egyéb szervezet és természetes személy

Az adózónak a jövedéki adó előlegét havonta, a tárgyhó 25-éig kell megfizetnie.

2003. évi XCII. tv. 2. számú melléklet IV. A) pont

Július 25.

Halasztott adófizetés dohánygyártmányoknál

Érintettek: dohánygyártmány adóraktár-engedélyese és importálója

A halasztott fizetési kötelezettséget a tárgyhóban átvett adójegyekre a tárgyhónapot követő második hónap 25. napjáig kell teljesíteni.

2003. évi CXXVII. tv. 98. § (7) bek.

Július 31.

Negyedéves könyvelési kötelezettség teljesítése

Érintettek: az éves beszámoló, illetve az egyszerűsített éves beszámoló, valamint az egyszerűsített mérleg készítésére kötelezett vállalkozók

Az egyéb gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait a gazdasági műveletek, események megtörténte után, legalább negyedévenként, a számviteli politikában meghatározott időpontig (kivéve ha más jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz), legkésőbb a tárgynegyedévet követő hó végéig kell a könyvekben rögzíteni.

2000. évi C. tv. 165. § (3) bek. b) pont

Július 31.

Általános forgalmi adó visszatérítése kérelemre

Érintettek: a külföldön nyilvántartásba vett adóalany

Amennyiben a külföldön nyilvántartásba vett adóalany adó-visszatérítési igénye kérelmenként eléri vagy meghaladja az 51 000 Ft-ot, igényét negyedévente, a negyedévet követő hónap utolsó napjáig az adóhatósághoz beérkezett kérelemmel terjesztheti elő.

2/1993. (I. 13.) Korm. rend. 4. § (3) bek

2006-ra vonatkozó statisztikai adatszolgáltatás

Éves statisztikaadási határidő

Július 10.

Beruházások várható alakulása 1237/04

Érintettek: a mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, a halászat gazdasági ágba, az élelmiszer, ital, dohány gyártása ágazatba sorolt, 19 főnél többet foglalkoztató vállalkozások és a fafeldolgozás-ágazatba sorolt vállalkozások

Az érintetteknek július 10-éig jelentést kell küldeniük a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumba.

Július 15.

A légiközlekedés repülőeseményeinek adatai 1368/03

Érintettek: a polgári repülőtevékenységet hatósági engedéllyel folytató vállalkozások

Az érintetteknek a tárgyidőszakot követő 15-éig adatot kell szolgáltatni a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumba.

Július 31.

Hitelintézetnek nem minősülő szervezetek által kibocsátott, kizárólag a kibocsátó saját hálózatában használható kártyák forgalma 1697/01

Érintettek: a kereskedők, szolgáltatók

Az érintetteknek a tárgyidőszakot követő hó utolsó munkanapjáig jelentést kell küldeniük a Magyar Nemzeti Bankba.

2007-re vonatkozó statisztikai adatszolgáltatás

Negyedéves statisztikaadási határidők

Július 10.

Jelentés a kábítószerek és a P1, P2 jegyzéken feltüntetett pszichotróp anyagok és készítmények exportjáról és importjáról 1912/06

Érintettek: valamennyi kábítószerekre és/vagy pszichotróp anyagokra vonatkozóan export-, importjoggal rendelkező gazdálkodó szervezet

Az érintetteknek a tárgynegyedévet követő hó 10-éig jelentést kell küldeniük az Egészségügyi Minisztérium számára.

Július 11.

Egészségbiztosítási statisztikai jelentés negyedévenként (II. lap, III. lap) 1514/07

Érintettek: társadalombiztosítási kifizetőhelyek

Az érintetteknek a tárgyidőszakot követő hó 11-éig jelentést kell küldeniük az Egészségügyi Minisztériumba.

Július 11.

Jelentés a gyermekgondozási díjat igénybe vevőkről 1914/07

Érintettek: társadalombiztosítási kifizetőhelyek

Az érintetteknek a tárgynegyedévet követő hó 11-éig jelentést kell küldeniük az Egészségügyi Minisztériumba.

Július 12.

Jelentés az üres álláshelyek számáról 2009/06

Érintettek: a megfigyelésbe bevont vállalkozások, költségvetési és társadalombiztosítási szervezetek (KIR-be tartozók MÁK-on keresztül), nonprofit szervezetek

Az érintetteknek a tárgynegyedévet követő hó 12-éig jelentést kell küldeniük a Központi Statisztikai Hivatalba.

Július 15.

Tájékoztató a támogatás mellett igényelhető éven belüli, éven túli lejáratú agrárgazdasági hitelekről 1703/05

Érintettek: kereskedelmi bankok, takarékszövetkezetek és egyéb hitelintézetek

Az érintetteknek a negyedévet követő hó 15-éig tájékoztatót kell küldeniük a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium számára.

Július 15.

Jelentés az időszaki sajtókiadásról 1652/00

Érintettek: időszaki sajtót kiadó gazdasági szervezetek

Az érintetteknek a tárgynegyedévet követő hó 15-éig kell jelentésüket elküldeniük a Központi Statisztikai Hivatalba.

Július 15.

Rezidensek külföldi közvetlen tőkebefektetéseit érintő tranzakciók 1809/00

Érintettek: külföldön tőkét befektető vállalkozások

Az érintetteknek a tárgynegyedévet követő hó 15-éig adatot kell szolgáltatniuk a Magyar Nemzeti Bank számára.

Július 15.

Külföldiek közvetlen tőkebefektetéseit érintő tranzakciók 1807/00

Érintettek: külföldi tőkével működő vállalkozások

Az érintetteknek a tárgynegyedévet követő hó 15-éig tranzakcióikról jelentést kell készíteniük a Magyar Nemzeti Bank számára.

Július 15.

Önálló bírósági végrehajtó tevékenysége 1730/04

Érintettek: önálló bírósági végrehajtók

Az érintetteknek havi bontásban negyedévenként, a tárgyidőszakot követő hó 15-éig tevékenységükről adatot kell szolgáltatniuk az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium számára.

Július 18.

Árumérleg 1240/03

Érintettek: az élelmiszer, ital, dohány gyártása ágazatba sorolt, 9 főnél többet foglalkoztató vállalkozások

Az érintetteknek a negyedévet követő hó 18-áig kell jelentést küldeniük a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumba.

Július 20.

Vasúti szállítás negyedéves adatai 2006 2131/07

Érintettek: vasúti pályahasználati engedéllyel rendelkező gazdasági szervezetek

Az érintetteknek a negyedévet követő hó 20-áig adatot kell szolgáltatniuk a Központi Statisztikai Hivatal számára.

Július 20.

Energiahordozók értékesítési mérlege 1323/00

Érintettek: mindazok a vállalkozások, amelyek energiahordozók (ásványi energiahordozók, brikett, szén és fafeldolgozási vegyi termékek, tűzifa, kőolaj- és gázfeldolgozási vegyi termékek, megújuló energiaforrások, valamint villamos energia) előállításával, illetve forgalmazásával (belföldi értékesítés, behozatal, kivitel) foglalkoznak

Az érintetteknek a tárgynegyedévet követő hó 20-áig kell értékesítési mérlegüket a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumba megküldeni.

Július 22.

A mezőgazdasági gépek forgalma 1270/04

Érintettek: mezőgazdasági termelőeszköz-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozások

Az érintetteknek a tárgynegyedévet követő hó 22-éig kell jelentést küldeniük a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumba.

Július 22.

Műtrágyaforgalom 1282/03

Érintettek: műtrágyát gyártó és elsődleges forgalmazást végző vállalkozások

Az érintetteknek a tárgynegyedévet követő hó 22-éig kell jelentést küldeniük a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumba.

Július 30.

Az internetszolgáltatások forgalmi adatai 1760/07

Érintettek: az internetszolgáltatást végző gazdasági szervezetek

Az érintetteknek a tárgynegyedévet követő hó 30-áig kell forgalmi adataikat elküldeniük a Központi Statisztikai Hivatalba.

Havi statisztikaadási határidők

Július 6.

Jelentés a kereskedelmi szálláshelyekről 1036/06

Érintettek: a kereskedelmi szálláshellyel (szálloda, panzió, turistaszálló, ifjúsági szálló, üdülőház, kemping) rendelkező, továbbá munkásszállást, oktatási vagy egyéb létesítményt kereskedelmi szálláshelyként üzemeltető gazdasági szervezet

Az érintetteknek a tárgyhót követő hó 6-áig jelentést kell küldeniük a kereskedelmi szálláshelyekről a Központi Statisztikai Hivatalhoz.

Július 6.

Befektetési alapok statisztikai mérlege 1745/05

Érintettek: a befektetésialap-kezelők

Az érintetteknek a tárgyhót követő 5. munkanapig jelentést kell küldeniük a Magyar Nemzeti Bankba.

Július 10.

A vágóhidak élőállat-vágása 1280/06

Érintettek: valamennyi engedélyezett vágóhíd

Az érintetteknek a tárgyidőszakot követő hó 10-éig jelentést kell küldeniük a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumba.

Július 10.

Jelentés a forgalmazott filmek havi eredményeiről 1456/06

Érintettek: filmforgalmazó gazdasági szervezetek

Az érintetteknek a tárgyidőszakot követő 10. napig jelentést kell küldeniük az Oktatási és Kulturális Minisztériumba.

Július 10.

Havi termékstatisztikai jelentés 1751/06

Érintettek: a megfigyelésbe bevont gazdasági szervezetek

Az érintetteknek a tárgyhót követő hó 10-éig jelentést kell küldeniük a Központi Statisztikai Hivatalhoz.

Július 10.

Havi jelentés a gyógyszer-nagykereskedők gyógyszerbeszerzéseiről és -eladásairól, valamint a gyógyszergyártók saját előállítású termékeinek fekvőbeteg-gyógyintézetek számára történő eladásairól 1913/05

Érintettek: valamennyi gyógyszergyártó és gyógyszer-nagykereskedő

Az érintetteknek a tárgyhót követő 10. napig jelentést kell küldeniük az Egészségügyi Minisztériumba.

Július 10.

Kikötői áru- és hajóforgalom 1857/07

Érintettek: magyarországi kikötők és rakodási engedéllyel rendelkező vállalkozások

Az érintetteknek a tárgyhót követő 10-éig adatot kell szolgáltatniuk a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium számára.

Július 11.

Egészségbiztosítási statisztikai jelentés 1514/07

Érintettek: társadalombiztosítási kifizetőhelyek

Az érintetteknek a tárgyhót követő hó 11-éig jelentést kell küldeniük az Egészségügyi Minisztériumba.

Július 11.

Külföldön számlát tartók, illetve külföldi követelést tartozással összevezetők fizetésimérlegadat-szolgáltatása 1644/05

Érintettek: a külföldön számlát tartók és összevezetést végző rezidens gazdasági szervezetek

Az érintetteknek a tárgyidőszakot követő hó 8. munkanapjáig jelentést kell küldeniük a Magyar Nemzeti Bankba.

Július 12.

Baromfikeltetés 1791/02

Érintettek: baromfikeltető állomások

Az érintetteknek a tárgyhót követő hó 12-éig jelentést kell küldeniük a Központi Statisztikai Hivatalba.

Július 12.

Jelentés a felvásárlásról 1097/07

Érintettek: a termelőktől feldolgozási vagy továbbértékesítési célra mezőgazdasági terméket vásárló vállalkozások közül az élelmiszer, ital gyártása ágazatba és a mezőgazdasági termék nagykereskedelme alágazatba soroltak, továbbá a megfigyelésbe bevont egyéb besorolásúak

Az érintetteknek a tárgyhót követő hó 12-éig jelentést kell küldeniük a Központi Statisztikai Hivatalba.

Július 13.

Kimutatás a pénzfeldolgozási tevékenységről 1766/06

Érintettek: a pénzfeldolgozási engedéllyel rendelkező szervezetek

Az érintetteknek a tárgyhót követő 10. munkanapig jelentést kell küldeniük a Magyar Nemzeti Bankba.

Július 15.

Családtámogatási statisztikai jelentés 1915/04

Érintettek: családtámogatási kifizetőhellyel rendelkező munkáltatók, illetve a Magyar Államkincstár területi igazgatóságai, családtámogatási irodái

Az érintetteknek a tárgyhót követő hó 15-éig jelentést kell küldeniük a Pénzügyminisztériumba.

Július 15.

Tej- és tejtermékek termelése és felhasználása 1869/06

Érintettek: tejfeldolgozással foglalkozó valamennyi gazdasági szervezet

Az érintetteknek a tárgyhót követő hó 15-éig jelentést kell küldeniük a Központi Statisztikai Hivatalhoz.

Július 22.

A termelőeszközök áruforgalmi jelentése 1269/03

Érintettek: mezőgazdasági termelőeszköz-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozások

Az érintetteknek a tárgyhót követő hó 22-éig jelentést kell küldeniük a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumba.

Július 25.

Jelentés a repülőterek forgalmáról 1966/03

Érintettek: repülőteret üzemeltető gazdasági szervezet

Az érintetteknek a tárgyhót követő hó 25-éig jelentést kell küldeniük a Központi Statisztikai Hivatalhoz.

Július 28.

Jelentés a közforgalmú gyógyszertárak elszámolásáról (támogatott és nem támogatott körre egyaránt) 1503/05

Érintettek: önkormányzatok, magánszemélyek, betéti társaságok által működtetett közforgalmú gyógyszertárak, valamint kórházi zárt forgalmú gyógyszertárak

Az érintetteknek a tárgyhót követő hó 28-áig jelentést kell küldeniük az Egészségügyi Minisztériumba.

Eseményhez kötődő adatszolgáltatások

Alapinformációk az alakuló gazdasági szervezetekről 1032/07

Érintettek: az alakuló jogi személyiségű gazdasági társaságok, szövetkezetek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és közhasznú társaságok

Az érintetteknek az alakulást követő 15 napon belül az alakuló gazdasági szervezetről jelenteniük kell az alapinformációkat a Központi Statisztikai Hivatal számára.

Sztrájkstatisztikai jelentés 1119/00

Érintettek: az eseményben érintett gazdasági szervezetek

Az érintetteknek az eseményt követő 3 héten belül jelentést kell küldeniük a Központi Statisztikai Hivatalhoz.

Bejelentési és módosító lap a gazdasági szervezetek névjegyzékének összeállításához 1710/00

Érintettek: cégbejegyzésre nem kötelezett jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb társaságok és szervezetek, valamint az egyéni vállalkozói igazolványhoz nem kötött tevékenységet végzők

Az érintetteknek a névjegyzékről az eseményt követő 15 napon belül jelentést kell küldeniük a Központi Statisztikai Hivatalnak.

Adatlap a felnőttképzésről 1665/07

Érintettek: felnőttképzést folytató intézmények

Az érintetteknek a vizsgát (képzés befejezését) követő 10 napon belül adatlapot kell kiállítaniuk és elküldeniük a Szociális és Munkaügyi Minisztériumba.

Jelentés a 100 ezer forint értékhatár feletti tárgyi eszköznek minősülő egészségügyi gépek és műszerek állományának változásáról 1498/00

Érintettek: önkormányzati, valamint az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó egészségügyi intézmények, az orvos-, illetve egészségtudományi karral rendelkező egyetemek, a MÁV, BM, HM, IM egészségügyi intézményei, továbbá az egyházi, alapítványi és magán-egészségszolgáltatók

Az érintetteknek a gépek és műszerek állományának változásáról a változást követő hó 15-éig jelentést kell küldeniük az Egészségügyi Minisztériumba.

Jelentés az egészségügyi szakképzés keretében végzettekről 1510/07

Érintettek: egészségügyi szakmai vizsgát szervező intézmények a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 13. §-a (1) bekezdése, valamint a 13/2005. (IV. 21.) EüM rendelet alapján szakmai vizsgát szervező intézmények

Az érintetteknek a szakmai vizsga befejezését követő 10. napig jelentést kell küldeniük az Egészségügyi Minisztériumba.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. július 1.) vegye figyelembe!