A közjegyzők szerepe a bankolásnál

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. július 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 110. számában (2007. július 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A közjegyzők szinte nélkülözhetetlen alanyai a bankolási folyamatnak. Szerepük egyaránt fontos az ügyfeleknek és a bankoknak, mégpedig ugyanazon okból, a közhitelesség biztosítása érdekében.

A közjegyzők tevékenysége alapvetően három vonatkozásban kapcsolódik a bankoláshoz: közokiratok kiállítása, hagyatéki eljárás, zálogjogi nyilvántartás. Ahhoz, hogy a közjegyzők szerepét megfelelően értékelhessük, célszerű részleteiben is megismerni, mit várhatunk, milyen szolgáltatást kapunk, és mennyit kell fizetnünk mindezért.

Közokiratok kiállítása

A közjegyzők leggyakoribb feladata a bankolási folyamatban a közokiratba foglalás, amelyet mind a kétoldalú jogügyletnek minősülő szerződések, mind pedig az egyoldalú jognyilatkozatok (pl. tartozáselismerés) esetén igényelnek a bankok.

Közokirat kiállítására, közokiratba foglalásra törvényi szabályozás értelmében a bíróság, a közjegyzők, hatóságok, illetve közigazgatási szervek jogosultak.

A közjegyzői okiratok jellemzői

A közjegyző által a törvényben előírt alakszerűségek megtartásával elkészített közjegyzői okirat, valamint ennek hiteles kiadmánya és a közjegyzői tanúsítvány minősül közokiratnak. A közjegyző felel azért, hogy a közjegyzői okirat a valóságnak megfelelően tartalmazza a közjegyző jelenlétében történt tényeket - pl. a nyilatkozattételt, aláírást stb.

A banki gyakorlatban a szerződések közül a hitel- és kölcsönszerződések, továbbá az úgynevezett biztosítéki szerződések érdemelnek kiemelt figyelmet. Utóbbiak körében a készfizető kezességi, a zálog- és az óvadéki szerződések fordulnak elő nagyobb számban.

A közjegyzői okirat eredeti példányát az a közjegyző őrzi, aki készítette. A felek az okirat hiteles kiadmányát kapják meg. Az eredeti közjegyzői okirat csak a bíróságnak és a területi elnökségnek adható ki.

Az elektronikus úton készített közjegyzői okiratot a felek részére elektronikus úton vagy adathordozón, elektronikus okirat formájában, illetve papír alapú hiteles kiadmány, hiteles másolat formájában lehet kiadni. A papír alapú közjegyzői okiratról elektronikus úton vagy adathordozón is lehet hiteles kiadmányt, hiteles másolatot kiadni.

A közjegyzői okirat elkészítése

A közjegyzői okirat elkészítése alkalmával a közjegyző kötelessége, hogy:

- meggyőződjék a fél ügyleti képességéről és jogosultságáról, továbbá valódi szándékáról,

- tájékoztassa a felet a jogügylet lényegéről (tehát pl. a hitel-, illetve kölcsönszerződés lényegéről) és a jogi következményekről (pl. a végrehajtási jogról),

- világosan és egyértelműen írásba foglalja a fél nyilatkozatait,

- felolvassa a közjegyzői okiratot a fél előtt,

- meggyőződjék arról, hogy a közjegyzői okiratban foglaltak megfelelnek a fél akaratának.

A közjegyzői okirat tartalma

A közjegyzői okiratnak tartalmaznia kell:

- az eljárás helyét, évét, hónapját és napját,

- a közjegyző családi és utónevét, továbbá székhelyét,

- a felek, az azonossági és az ügyleti tanúk, a bizalmi személy, valamint a tolmács családi és utónevét,

- a jogügylet tartalmát, utalva az esetleges meghatalmazásra vagy más mellékletre, feltéve hogy ezek a közjegyzői okirathoz nincsenek hozzáfűzve,

- a közjegyzői okirat felolvasásának, illetve az ezt helyettesítő eljárásnak a megtörténtét, vagy a felolvasás mellőzésének tényét és a feleknek ezt indítványozó nyilatkozatát,

- azt, hogy a fél a közjegyzői okiratban foglaltakat az akaratával megegyezőnek találta,

- a felek az azonossági és az ügyleti tanúk, a bizalmi személy, valamint a tolmács aláírását vagy kézjegyét,

- a közjegyző aláírását és bélyegző lenyomatát.

Fel kell tüntetni a felek, az azonossági és az ügyleti tanúk, a bizalmi személy, valamint a tolmács lakóhelyét, szükség esetén a felek egyéb személyi adatait, és azt, hogy ezekről a közjegyző hogyan győződött meg.

Az aprólékos szabályok bármelyikének be nem tartása nagyon súlyos következménnyel jár: nem tekinthető ugyanis közokiratnak az az okirat, amelyet a közjegyző a felsorolt szabályok megsértésével vagy elmulasztásával készített. Kivételt képeznek a feltüntetendő adatok, azok hiánya nem vonja maga után a közjegyzői okirat közokirati jellegének elvesztését.

Képviselet a fél részéről

Ha a felet a közjegyzői okirat elkészítésénél meghatalmazott képviseli, a meghatalmazást közjegyzői okiratba vagy olyan magánokiratba kell foglalni, amelyben a fél aláírását közjegyző vagy magyar külképviseleti szerv hitelesítette. A meghatalmazást eredetiben, hiteles kiadmányban vagy hiteles másolatban a közjegyzői okirathoz kell fűzni.

Egyes közjegyzői okiratok

A közjegyzők sokféle közokiratot készítenek, illetve bocsátanak ki. Közéjük tartozik a végrendelet, a tanúsítvány, a hiteles kiadmány, a másolat, a kivonat és a bizonyítvány. A bankolás során a végrendeleten kívül valamennyi felsorolt közjegyzői okirat jelentős szerepet kaphat.

A tanúsítvány

A közjegyző tanúsítványt állít ki:

- arról, hogy a másolat az előtte felmutatott okirattal megegyező,

- a fordítás helyességéről,

- az aláírás és kézjegy valódiságáról,

- az okirat felmutatásának időpontjáról,

- a nyilatkozat vagy értesítés közléséről,

- a tanácskozásról és határozatról,

- egyéb jogi jelentőségű tényről,

- váltó, csekk, közraktári jegy és más értékpapír óvásáról,

- a közhitelességű nyilvántartás tartalmáról.

A tanúsítvány kiállítása esetén a közjegyző felelőssége a tanúsítvány mint közokirat alakiságának megtartásáért és a tanúsítvány tartalmi valódiságáért is fennáll.

Az okirat másolatát akkor hitelesítheti, ha jól olvasható az az okirat, amelyről a másolat készült. A közjegyző a másolatot összehasonlítja az okirattal, és a másolatnak az okirattal való megegyezését a másolaton hitelesítési záradékkal tanúsítja.

A hitelesítési záradékban fel kell tüntetni, hogy

- a másolat eredeti okiratról vagy annak a kiadmányáról, másolatáról készült,

- a felmutatott okiraton volt-e illetékbélyeg,

- a másolat az eredetinek csak egy része,

- az eredeti okiraton változtatás, sérülés vagy aggályt keltő más körülmény észlelhető.

A másolatok hitelesítésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni az okiratról, illetve az elektronikus úton vezetett adatbázisból a közjegyző felügyelete mellett, elektronikus úton előállított másolat és kivonat hitelesítésére, továbbá az elektronikus okiratról készített papír alapú másolat és kivonat hitelesítésére. A közjegyző az elektronikus úton készített másolatot és kivonatot minősített elektronikus aláírással látja el.

Az a közjegyző, aki idegen nyelven okirat készítésére jogosult, ezen a nyelven a közjegyzői hatáskörbe tartozó ügyekben keletkezett okiratról hiteles fordítást készíthet, vagy a fordítás helyességét tanúsíthatja. A fordítást az eredeti okiratra kell írni, vagy hozzá kell fűzni. A fordításnak az eredetivel való megegyezését a közjegyző a fordítás végén záradékkal tanúsítja.

Hiteles kiadmány, másolat, kivonat és bizonyítvány kiadása

A közjegyző az őrizetében lévő okiratról hiteles kiadmányt, másolatot és bizonyítványt adhat ki, bizonyítványban tanúsíthatja, hogy a közjegyzői okirat az őrizetében van.

Hiteles kiadmány

Közjegyzői okiratról - ha benne másképpen nem rendelkeztek - csak az abban félként szereplő személy vagy meghatalmazottja részére és csak egyszer adható ki hiteles kiadmány.

Hiteles másolat

Hiteles másolat - ha a felek másképpen nem rendelkeztek - a közjegyzői okiratban félként szereplő személy, törvényes képviselője vagy meghatalmazottja részére korlátlan számban adható ki. Ez irányadó az egyszerű másolat kiadására és a betekintés engedélyezésére is.

A fel nem sorolt személy részére másolat kiadása és betekintés engedélyezése az erre jogosult személy hozzájárulásával lehetséges, ennek hiányában pedig akkor, ha a kérelmező a másolat kiadásához fűződő jogi érdekét valószínűsíti, és kérelmének teljesítése aggályra nem ad okot.

Kivonat

Ha a közjegyzői okirat több önálló jogügyletet foglal magában, a közjegyző az egyes jogügyletekről a közjegyzői okiratból kivonatot adhat ki. A kivonatot a közjegyző záradékkal hitelesíti; ez azt tartalmazza, hogy a kivonat az okirat meghatározott része, és a kivonat alapján nincs helye bírósági végrehajtásnak.

A közjegyzői eljárás általános jellemzői

A törvény közhitelességgel ruházza fel a közjegyzőket, hogy a jogviták megelőzése érdekében a feleknek pártatlan jogi szolgáltatást nyújtsanak. A közjegyző a jogszabály által meghatározott hatáskörében az állam igazságszolgáltató tevékenysége részeként jogszolgáltató hatósági tevékenységet végez. Eljárása során csak a törvénynek van alávetve, és nem utasítható. Az ügyekben részrehajlás nélkül, hivatását személyesen gyakorolva köteles eljárni. * Köteles megtagadni a közreműködését, ha az kötelességeivel nem egyeztethető össze, így különösen ha közreműködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul, illetőleg amelynek célja tiltott vagy tisztességtelen. Nem járhat el abban az ügyben, amelyben mint bíró a polgári perrendtartásnak a bíró kizárására vonatkozó szabálya szerint nem járhatna el. * Ha az eljárása során aggályos körülményt észlel, de a közreműködés megtagadására nincs ok, köteles e körülményre a fél figyelmét felhívni, és ezt az iratban feltüntetni. Ha a fél ez ellen tiltakozik, a közjegyző a közreműködését megtagadja. * A felsoroltakon kívül viszont a közreműködését nem tagadhatja meg. * Összeférhetetlenség * Tevékenységével kapcsolatosan lényeges szabály, hogy nem végezhet sem személyes közreműködéssel, sem korlátlan anyagi felelősséggel járó vállalkozási tevékenységet, nem közvetíthet ingatlant vagy kölcsönügyletet, nem vállalhat a közjegyzői tevékenységgel összefüggésben kezességet vagy szerződést biztosító más kötelezettséget. * Titoktartási kötelezettség * A közjegyzőt az eljárása során tudomására jutott adat és tény tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. E kötelezettsége a közjegyzői működésének megszűnése után is fennmarad. * A fél, jogutódja és törvényes képviselőjük a titoktartási kötelezettség alól felmentést adhat. * Nagyon fontos, hogy a közjegyző nem csupán titoktartásra köteles, hanem jogosult is titok, pl. banktitok megszerzésére. A hitelintézeti törvény értelmében a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel szemben. * Felelősség - kártérítési kötelezettség * A közjegyző a közjegyzői működése körében okozott kár megtérítéséért a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint felel. A károk megtérítésének fedezésére köteles legalább hétmillió forint értékű felelősségbiztosítást kötni, és azt közjegyzői működésének tartama alatt fenntartani. * A közjegyző illetékessége * Minden közjegyző az illetékességi területén jogosult eljárni, amely általában annak a helyi bíróságnak az illetékességi területével egyezik meg, amely a közjegyző székhelyén működik. Kivételt képeznek a budapesti közjegyzők, akiknek illetékessége a főváros egész területére kiterjed. A közjegyző a székhelyén levő irodában köteles a tevékenységét végezni. Az irodán kívül akkor járhat el, ha azt az ügy természete vagy sürgőssége indokolja. Helyszíni eljárást azonban csak az illetékességi területén folytathat.

Közjegyzői eljárás a bankok eljárása során

A bankolás során meglehetősen gyakori a közjegyzők igénybevétele. A bankok és ügyfeleik számára fontos a szerződések közjegyzői okiratba foglalása, mert ezzel könnyebbé válik a nem teljesítő ügyfelekkel szemben a végrehajtási eljárás. Ha ugyanis a szerződést közjegyzői okiratba foglalták, akkor a követelés a lejáratkor azonnal végrehajtható, nincsen szükség a hosszadalmas polgári peres eljárás lefolytatására.

E lehetőség azon alapul, hogy a bírósági végrehajtásról szóló törvény értelmében a bíróság végrehajtási záradékkal látja el - és ezzel a végrehajtási eljárásban további cselekmények nélkül alkalmazhatóvá teszi a közjegyzői okiratot, ha az tartalmazza:

- a szolgáltatásra és ellenszolgáltatásra irányuló vagy egyoldalú kötelezettségvállalást,

- a jogosult és a kötelezett nevét,

- a kötelezettség tárgyát, mennyiségét (összegét) és jogcímét,

- a teljesítés módját és határidejét.

Ha a kötelezettség feltételnek vagy időpontnak a bekövetkezésétől függ, a végrehajthatósághoz az is szükséges, hogy a feltétel vagy időpont bekövetkezését közokirat tanúsítsa. Ez azt jelenti, hogy a közjegyzői okiratból ki kell tűnnie annak, hogy az adós számára eltelt a fizetési határidő, más szavakkal a banki követelés teljesítése már korábban esedékes volt.

A végrehajtás körében alapvetően az ügyfelek érdekét szolgálja a bírósági végrehajtással kapcsolatos következő szabály:

A pénzforgalmi úton érvényesíthető pénzkövetelést azonnali beszedési megbízással kell behajtani; bírósági végrehajtásnak akkor van helye, ha az azonnali beszedési megbízás nem vezetett eredményre.

Pénzforgalmi úton lehet behajtani a törvényben említett pénzkövetelést, ha

- a jogosult - a lakás-előtakarékossági számla kivételével - bankszámlával, a kötelezett pedig pénzforgalmi bankszámlával rendelkezik,

- a végrehajtás általános feltételei fennállnak,

- a követelés teljesítését bírósági, közjegyzői határozat írja elő, vagy az megfelelő tartalmú közjegyzői okiratban foglalt kötelezettségvállaláson alapul, és

- a jogosult a behajtást végző pénzügyi intézménynek nyilatkozik arról, hogy nincs folyamatban a követelése behajtására irányuló bírósági végrehajtási eljárás, illetőleg nem terjesztett elő végrehajtás elrendelése iránti kérelmet, vagy ilyen kérelme alapján a követelése nem nyert kielégítést.

Hiteles cégaláírási nyilatkozat, meghatalmazás közokiratba foglalása

A banki ügyfelek számára alapvetően 2 ügylet kapcsán fontos a közjegyzői okirat kiállítása: az egyik a hiteles cégaláírási nyilatkozat, a másik pedig a meghatalmazás.

A hiteles cégaláírási nyilatkozatot minden gazdasági társaság esetében igénylik a bankok, ha szerződést kötnek, ideértve a bankszámla megnyitására és vezetésére vonatkozó szerződést is.

A meghatalmazást közokiratba foglalva általában magánszemélyektől kérik, ha a magánszemély számla feletti rendelkezési jogot kíván adni valakinek, különösen ha nagy összegű pénzt akar a meghatalmazott felvenni vagy átutalni.

Zálogjogi nyilvántartás

Kiemelkedően fontos feladatuk a közjegyzőknek a zálogjogi nyilvántartás vezetése. A zálogjogi nyilvántartás ingatlanokra nem vonatkozik, mivel ingatlant csak jelzálogjog alapítása útján lehet elzálogosítani. Alapításához az erre irányuló szerződésen felül a jelzálogjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges.

Más dolgot terhelő jelzálogjog alapításához - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalása és a jelzálogjognak a Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál külön törvény rendelkezései szerint vezetett nyilvántartásba (zálogjogi nyilvántartás) való bejegyzése szükséges.

A Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál vezetett zálogjogi nyilvántartás közhitelűen tartalmazza a nyilvántartásba bejegyzett ingó dolgot, illetve vagyont terhelő zálogjogot alapító zálogszerződés létrejöttét. E nyilvántartásba bárki betekinthet.

A zálogjog alapításának, változásainak és a zálogjogviszonyhoz kapcsolódó egyéb adatoknak a zálogjogi nyilvántartásba történő bejegyzéséről a közjegyző kérelemre - elektronikus adatátvitel útján - gondoskodik. A bejegyzés megtörténtéről és a bejegyzett adatokról a közjegyző a jelen lévő félnek azonnal, erre vonatkozó külön kérelem nélkül tanúsítványt ad. A nyilvántartásból az adatokat a zálogjog megszűnését követően haladéktalanul törölni kell. A bejegyzésre, illetve a bejegyzett adatok törlésére közjegyzői okirat alapján az okiratszerkesztő közjegyző, egyéb esetben bármely közjegyző illetékes.

Közokirat

Közokirat az olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet a felsorolt szervek/szervezetek ügykörükben eljárva, a megszabott alakban állítanak ki. A közokirat szerepe: bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. Ugyanilyen bizonyító ereje van az olyan okiratnak is, amelyet jogszabály közokiratnak nyilvánít.

A közjegyző díjazása

A közjegyzőt a törvény alapján végzett közjegyzői tevékenységéért munkadíj és költségtérítés illeti meg. Közreműködését az eljárást kezdeményező, hivatalból indult eljárás esetén pedig az abban érdekelt fél köteles megfizetni. A munkadíjat és a költségtérítést az igazságügyi miniszter által kiadott rendeletben foglalt díjszabás alapján kell megállapítani, és a várható összegről a tevékenység megkezdésekor a felet tájékoztatni kell.

A munkadíj és a költségtérítés a közjegyzői tevékenység befejezésekor esedékes.

A díjazás összege függ az ügytől és attól, hol jár el a közjegyző, a saját irodájában vagy (külső) helyszínen. Az ügy alapján a díjazás számítható ügyérték alapján, illetve a tevékenységre fordított idő alapján. Utóbbi számítási módot akkor kell alkalmazni, ha az ügyérték nem állapítható meg.

Munkadíj az ügyérték alapján

Ha a közjegyzői tevékenység tárgyának értéke (az ügyérték) megállapítható, a közjegyző munkadíját ennek alapján kell megállapítani. A bankolás során tipikusan ilyen módon állapítják meg a közjegyzői munkadíjat.

Az ügyértékhez igazodó munkadíj összege:

- 20 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén: 1000 Ft,

- 20 000 Ft feletti, de 50 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 1000 Ft és a 20 000 Ft feletti rész 4%-a,

- 50 000 Ft feletti, de 100 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 2200 Ft és az 50 000 Ft feletti rész 3%-a,

- 100 000 Ft feletti, de 500 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 3700 Ft és a 100 000 Ft feletti rész 2%-a,

- 500 000 Ft feletti, de 5 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 11 700 Ft és az 500 000 Ft feletti rész 1%-a,

- 5 000 000 Ft feletti, de 10 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 56 700 Ft és az 5 000 000 Ft feletti rész 0,5%-a,

- 10 000 000 Ft feletti ügyérték esetén 81 700 Ft és a 10 000 000 Ft feletti rész 0,25%-a,

- de legfeljebb 200 000 000 Ft ügyérték alapján járó munkadíj számítható fel.

A bankolás során gyakori két- vagy többoldalú jogügylet okiratba foglalásáért e munkadíjak teljes összege jár. Egyoldalú jogügylet vagy jognyilatkozat okiratba foglalásáért azonban csak e munkadíjak felét kell megfizetni. Egyoldalú jognyilatkozat a tartozáselismerés.

Speciális munkadíjszámítás

Kivételesen a felsorolás szerinti munkadíjnak legfeljebb a (2x) kétszerese számítható fel, ha a közjegyző

- különösen terjedelmes, bonyolult, nehéz jogi megítélésű ügyet intéz, vagy

- tevékenységét a fél kérelmére vagy már alapos indokból 18 óra és reggel 8 óra között, vagy munkaszüneti napon, illetőleg a hivatali helyiségén kívül végzi el, vagy

- az okiratot, tanúsítványt a fél kérelmére idegen nyelven készíti el.

A felsorolás szerinti munkadíj legfeljebb a feléig leszállítható, ha a közjegyző az okirat vagy tanúsítvány elkészítéséhez a fél által rendelkezésre bocsátott írásbeli tervezetet vagy formanyomtatványt tartalmi változtatás vagy kiegészítés nélkül használja fel, vagy ha a munkadíj leszállítása az ügy összes körülményére tekintettel indokolt. A banki gyakorlat az, hogy a hitelszerződést, zálogszerződést, egyéb okiratot a bank szövegezi, és a közjegyző azokat használja fel.

A jelzáloghitel-intézetek által kötött jelzálog-hitelszerződések - kivéve a jogszabályban tételesen megnevezett alábbi ügyleteket - közokiratba foglalásáért a felsoroltak szerinti munkadíjak negyedrésze jár azzal, hogy a munkadíj megállapítása során a munkadíj leszállítására nem alkalmazható a díjazás összegének felére történő leszállítása.

Speciális díjszámítási szabályok érvényesülnek a lakás célú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerinti kamattámogatással érintett kölcsönszerződés és az azt biztosító jelzálogszerződések (ideértve a megelőlegező kölcsönszerződéseket is) közokiratba foglalása körében. Ezen eljárás során a közjegyzőt összesen a következő összegű díj és költségátalány illeti meg, az eljárás lefolytatásának helye figyelembevételével:

A saját irodájában:

- 3 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 10 000 Ft,

- 3 000 000 Ft feletti, de 5 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 15 000 Ft,

- 5 000 000 Ft feletti, de 10 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 22 000 Ft,

- 10 000 000 Ft feletti, de 15 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 28 000 Ft.

Helyszíni eljárás esetén:

- 3 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 15 000 Ft,

- 3 000 000 Ft feletti, de 5 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 20 000 Ft,

- 5 000 000 Ft feletti, de 10 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 28 000 Ft,

- 10 000 000 Ft feletti, de 15 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 35 000 Ft.

A közjegyző irodájában lefolytatott eljárás esetében a közjegyző ezenfelül összesen 15 000 Ft-ot, helyszíni eljárás esetén pedig 20 000 Ft-ot számít fel az okirat készítésével egyidejűleg az okiratról készített, az ingatlan-nyilvántartási eljáráshoz szükséges 2 (kettő) darab, és felenként további egy darab kiadmány elkészítésének és hitelesítésének díjaként, valamint költségtérítés fejében.

Munkadíj a tevékenységre fordított idő alapján

Ha a közjegyzői tevékenység tárgyának értéke (az ügyérték) nem állapítható meg, akkor a munkadíjat a közjegyzői tevékenységre fordított idő alapulvételével kell megállapítani, amelyhez hozzá kell számítani az előkészítéshez, lebonyolításhoz, valamint az esetleges utazáshoz szükséges időt is.

A tevékenységre fordított időhöz igazodó munkadíj összege: minden megkezdett óráért 1500 Ft, amelynek

- a kétszerese számítható fel, ha a tanúsítvány elkészítésekor, valamint végrendelet és más végintézkedés, illetőleg egyéb okirat megőrzéséről jegyzőkönyv készül,

- a háromszorosa számítható fel testületi ülés és az azon hozott határozat, versenytárgyalás, árverés, sorsolás és egyéb jogi jelentőségű tény tanúsításáért,

- a négyszerese számítható fel jognyilatkozat, végrendelet okiratba foglalásáért,

- az ötszöröse számítható fel két- vagy többoldalú szerződés okiratba foglalásáért.

Munkadíj helyszíni eljárás esetén

Ha a tevékenységet a közjegyző hivatali helyiségén kívül, a fél által kért helyen kell elvégezni, akkor az ügyérték alapján járó munkadíjon felül az utazásra fordított idő alapján felszámítható munkadíj is megilleti a közjegyzőt.

Egyéb munkadíjak

Az okiratról készült másolat, kiadmány és kivonat hitelesítésének díja 300 Ft/oldal. Ha az okirat kizárólag vagy túlnyomórészt számokból áll, vagy idegen nyelven készült, akkor a díj kétszerese jár.

Fordítás készítéséért a tevékenységre fordított időhöz igazodó munkadíj, hitelesítésért pedig oldalanként a 300 Ft/oldal háromszorosa jár.

A bankolás során ma már egyre gyakoribb váltó, csekk és más értékpapír óvásával kapcsolatos eljárásért az ügyérték alapján kiszámított munkadíj negyedrésze, de legalább 2000 Ft számítható fel. Ugyanabban az ügyben a váltó (csekk, más értékpapír) ismételt bemutatásáért vagy lakcím-tudakozódásért a tevékenységre fordított időhöz igazodó munkadíj jár.

Névaláírás és cégjegyzés valódiságának tanúsításáért aláírásonként 1000 Ft munkadíj jár.

Költségtérítés

A munkadíjon felül a közjegyző felszámíthat költségtérítést, mégpedig készkiadásaira is és költségátalányként is. Költségként számíthatja fel azokat a készkiadásait (utazási, szállás-, étkezési, postaköltség, leírási díj stb.), amelyek az adott ügyben a közjegyzői tevékenység ellátásával kapcsolatban merültek fel.

Igényt tarthat továbbá az ügy ellátásával kapcsolatban ténylegesen felmerült és igazolt postai (levél, csomag, telefon, távirat, telex, telefax) díjak és egyéb költségek megtérítésére.

Költségátalány

A felsorolt költségeken felül a munkadíj 40%-a költségátalányként illeti meg.

A bankolás során a közjegyzői eljárás díját általában az ügyfelek fizetik, és arra rendszerint nincsen lehetőség, hogy kérjék a banktól, ne vegyen részt közjegyző az eljárásban. A biztonság, az egyszerű, gyors és olcsó végrehajthatóság és a zálogjogi nyilvántartás együttesen indokolja, miért igénylik a közjegyzők eljárását a bankok.

Hagyatékátadó végzés

A közjegyzői eljárás során keletkező és a bankolás szempontjából (is) fontos okirat a jogerős hagyatékátadó végzés. A benne megnevezett örökös(ök) jogosultak ugyanis felvenni az elhunyt hagyatékát képező bankszámlaegyenleget. A bankszámlát vezető bankok e végzésben foglaltak szerint fizetik ki az örökösöknek az egyenlegből őket megillető részt. * A jogerős hagyatékátadó végzés nem hatálytalanítja az úgynevezett halál esetére szóló rendelkezést. Ezt a számlatulajdonos magánszemély életében, írásbeli nyilatkozattal teheti, megnevezve egy vagy több személyt, aki(k)nek a számára - a számlatulajdonos halála után - az érintett bankszámla aktuális egyenlegét kifizeti a bank. A bank azért felel, hogy a megjelölt kedvezményezettek számára teljesítse a kifizetést, ha igazolják a számlatulajdonos halálának tényét, valamint saját személyazonosságukat. A haláleseti kedvezményezettekről sem az örökösöknek, sem a hagyatéki eljárás keretében a közjegyzőnek nem adhatnak felvilágosítást. Erre csak bírósági eljárás keretében jogosultak és kötelesek. * Póthagyaték-átadó végzés * Nemritkán képezi vita tárgyát a bank és az örökösök között, hogy a bank csak abban az esetben fizeti ki az elhunyt számlájának egyenlegét, ha erre vonatkozóan a jogerős hagyatékátadó végzés egyértelmű rendelkezést tartalmaz. Ha tehát nincsen megnevezve az adott bank, és nem általános örökös az adott személy, a közjegyzőtől kérni kell az úgynevezett póthagyaték-átadó végzés kibocsátását. * Banki kifizetés kiskorú örökösnek * Önmagában a jogerős hagyatékátadó végzés nem elegendő a kiskorú örökös számára a fizetéshez. A bank csak az illetékes gyámhatóság határozata alapján teljesít kifizetést a törvényes képviselőnek is.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. július 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére