A cégnyilvánosságról, a cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) IX. fejezete tartalmazza a vagyonrendezési eljárásra vonatkozó szabályokat.
A Ctv. értelmében vagyonrendezési eljárás lefolytatása kizárólag akkor lehetséges, ha a megszüntetési eljárás lefolytatása után a cég jogutód nélküli törlését követően olyan vagyontárgy kerül elő, amelynek minden kétséget kizáróan a törölt cég volt a tulajdonosa.
A cég jogutód nélküli törlése
Felmerül a kérdés, hogy mit is jelent a gyakorlatban a cég jogutód nélküli törlése. Természetesen a cég cégjegyzékből történő törlésének eseteiről van itt szó, azt azonban érdemes röviden áttekinteni, hogy arra mikor kerülhet sor.
A jogutód nélküli törlés esetei
A jogutód nélküli megszűnés következménye lehet az úgynevezett törvényességi felügyeleti eljárásnak, de ilyen eredményre vezet a felszámolási, az egyszerűsített felszámolási és a végelszámolási eljárás lefolytatása is. Megállapítható, hogy vagyonrendezési eljárás a felsorolt esetek bármelyikében lehetséges.
Speciális szabály végrehajtási eljárásban
Speciális jogszabályi tilalom érvényesül a végrehajtási eljárás tekintetében, a jogalkotó ugyanis ennek kapcsán – a bírósági végrehajtásról szóló törvény vonatkozó paragrafusára utalva – kimondja, hogy a lefoglalt vagyontárgy vonatkozásában vagyonrendezési eljárás a végrehajtási eljárás alatt nem kezdeményezhető. A rendelkezés értelmében, ha a cégbíróság a végrehajtási eljárás folyamatban léte alatt az adós céget hivatalból törölte a cégjegyzékből, és a cégnek van lefoglalható vagyontárgya, akkor a bíróság a végrehajtást kérő kérelmére – feltéve hogy részéről az ügygondnok költségeinek előlegezése is megtörténik – ügygondnokot rendel, és annak részvételével folytatja a végrehajtási eljárást.
Vagyonrendezési eljárás hivatalból
Fentebb már említettük, hogy bizonyos esetekben hivatalból folytatják le a vagyonrendezési eljárást.
Feltételek
Ennek tipikus esete, ha olyan szervezet, amely közhiteles vagy közérdekvédelmi célú nyilvántartást vezet, bejelenti, hogy nyilvántartásában a törölt cég tulajdonosként szerepel. További lényeges feltétel ebben az esetben, hogy a vagyontárgy ténylegesen is fellelhető legyen, ennek hiányában ugyanis vagyonrendezési eljárás lefolytatására nincs mód. Ha a vagyontárgy a szervezet nyilvántartásában szerepel ugyan, de az valójában nem áll rendelkezésre, akkor a bíróság vagyonrendezési eljárás lefolytatása nélkül rendeli el a vagyontárgy törlését a nyilvántartásból. Hangsúlyozandó, hogy amennyiben a vagyonrendezési eljárást közhiteles vagy közérdekvédelmi célú nyilvántartást vezető szervezet kezdeményezi – feltéve hogy a fentebb írt további feltételek is teljesülnek -, akkor a bíróságnak kötelező azt lefolytatnia.
Az eljárás lefolytatásának feltételei
Tulajdonjogi kérdések
Az eljárás lefolytatásának törvényi feltétele, hogy a vagyonnak a törölt cég tulajdonában kell állnia, vagyis nem indítható vagyonrendezési eljárás olyan esetekben, amikor a vagyontárgyra nézve a törölt cégnek más jogcímen áll fenn igénye, még akkor sem, ha a tárgy esetleg jelentős vagyoni értéket képvisel. Immateriális javak tehát vagyonrendezési eljárás alapjául nem szolgálhatnak.
A vagyon mint feltétel
Lényeges szabály továbbá az is, hogy a dolognak szükségszerűen vagyontárgynak kell lennie, vagyis a törölt cég harmadik személyekkel szemben fennálló követelése a vagyonrendezési eljárás szempontjából a vagyontárggyal nem azonos jogi természetű. Az ezzel ellentétes megközelítés ugyanis nem volna összeegyeztethető a vagyonrendezési eljárás alapvető céljával, amely abban áll, hogy a ténylegesen fellelhető és valamely közhiteles nyilvántartásban esetleg félrevezető módon szereplő vagyontárgy tulajdonjogi helyzete végérvényesen rendeződjék.
Eljárás további vagyontárgy előkerülése esetén
Amennyiben valamely vagyontárgy vonatkozásában a vagyonrendezési eljárás már folyamatban van, és ezt követően kerül elő olyan újabb vagyontárgy, amely vagyonrendezési eljárás megindítására ad okot, úgy a bíróság formálisan elrendeli az újabb eljárás lefolytatását, azonban egyesíti a két eljárást. Természetesen ez utóbbi eljárás megindítása a korábbi eljárás vagyonrendezőjének bejelentése alapján is lehetséges. Ez a vagyonrendezési eljárás hivatalból történő lefolytatásának sajátos esete.
Bírósági feladatok a vagyonrendezési eljárással kapcsolatban
A bírósági vizsgálat irányai
A bíróság eljárásának első mozzanata az előterjesztett kérelem alapos megvizsgálása.
Okiratok beszerzése
Ennek során a bíróság szükség szerint további okiratokat szerezhet be, és felhívhatja a kérelmezőt, hogy amennyiben ilyenekkel rendelkezik, úgy azokat csatolja.
Érintettek meghallgatása
A bíróság jogosult a kérelmezőnek, valamint a törölt cég volt tagjainak és korábbi vezető tisztségviselőinek meghallgatására mindazokban a kérdésekben, amelyek elbírálása az eljárás megindításához, a törvényi feltételek fennállásának megállapításához szükségesek.
Költségek megfizetésének vizsgálata
A bíróság megvizsgálja továbbá azt is, hogy a kérelmező lerótta-e az eljárási illetéket, és megfizette-e a közzétételi költségtérítést.
A vagyonrendezési eljárás lefolytatásának elrendelése
Amennyiben az eljárás kérelemre indult – feltéve hogy a megjelölt vagyontárgy megvan, és az sem kétséges, hogy a törölt cég tulajdonában állt -, úgy a bíróság elrendeli a vagyonrendezési eljárás lefolytatását.
A kérelem elutasítása
A fenti szabály alól kivétel az az eset, amikor már előre valószínűsíthető, hogy a vagyontárgy értékesítéséből befolyó összeg olyannyira csekély, hogy még az eljárás lefolytatásával felmerülő költségeket sem fogja fedezni. E szabály alkalmazása során figyelemmel kell lenni a vagyonrendező díjára is, amelyet alább még érintünk. Abban az esetben tehát, amikor az egyéb törvényi feltételek teljesülnek, a vagyontárgy azonban csekély értéket képvisel, a bíróság a vagyonrendezési eljárás lefolytatása iránti kérelmet elutasítja, és a vagyontárgyat a kérelmező tulajdonába adja. Ha a kérelmező - például a csekély értékről tudomást szerezvén, vagy egyéb okból – nem kívánja természetben birtokba venni a tárgyat, a tulajdonjogra nem tart igényt, akkor a dolog a Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint uratlan dolognak minősül, amelyen bárki tulajdonjogot szerezhet. Mindennek abból a szempontból van jelentősége, hogy a bíróságnak előzetesen kell vizsgálatot lefolytatnia a kérelmező által megjelölt vagyontárgy értékére vonatkozóan, és ennek során figyelemmel kell lennie a vagyonrendezőt megillető díjra is. Ehhez kapcsolódóan megjegyzendő, hogy hivatalból indult vagyonrendezés esetén az eljárás nem mellőzhető azon az alapon, hogy a vagyontárgy csekély értéket képvisel.
Az eljárás megszüntetése
A vagyontárgy tényleges fellelhetőségének hiányában akkor sem folytatható le az eljárás, ha azt a közhitelű vagy közérdekvédelmi célú nyilvántartást vezető szervezet kezdeményezte. Ilyen esetben, ahogy fentebb már utaltunk rá, a bíróság a vagyontárgy nyilvántartásból való törlését rendeli el, miközben végzést hoz az eljárás megszüntetéséről. Hasonló eljárási rend alkalmazandó akkor is, ha arra, hogy a vagyontárgy nem lelhető fel, az eljárás során derül fény.
Eljárási szabályok
A vagyonrendezési eljárás – jellegét tekintve – úgynevezett nemperes eljárás, ami azt jelenti, hogy a peres eljárásokra vonatkozó szabályok lényeges eltérésekkel vonatkoznak rá. Ilyen lényeges eltérés, hogy a vagyonrendezési eljárás során nincs helye például szünetelésnek, alapvető hitelezői érdek fűződik ugyanis ahhoz, hogy az eljárás ésszerű időn belül megnyugtatóan véget érjen, pontosabban, hogy az előkerült vagyontárgy jogi sorsa mielőbb tisztázódjék. * Az eljárási szabályok körébe tartozó rendelkezés, hogy a vagyonrendezési eljárás lefolytatására a törölt cég utolsó bejegyzett székhelye szerint illetékes bíróság jogosult, és azt a törölt cég volt hitelezője, volt tagja vagy részvényese, illetőleg az kérheti, akinek az eljárás lefolytatásához jogi érdeke fűződik. A vagyonrendezési eljárást tehát nem a cégbíróság folytatja le. Vagyonrendezési eljárás lefolytatásához fűződő jogi érdeket alapoz meg például az, ha a kérelmezőnek az általa megjelölt vagyontárgyra nézve követelése áll fenn. Ennek tipikus esete, hogy a kérelmezőnek a megszüntetési eljárás során is érvényesíteni kívánt követelése fedezet hiányában kielégítést nem nyerhetett, az utóbb előkerült vagyontárgy azonban erre reményt ad. * A vagyonrendezési eljárás lefolytatása iránti kérelemben a kérelmezőnek meg kell jelölnie a törölt cég és a vagyontárgy azonosításához szükséges adatokat, hiszen ezek hiányában a bíróság nem tudja megindítani az eljárást. A kérelmezőnek okiratcsatolási kötelezettsége is van, feltéve hogy ilyen bizonyítási eszközökkel igazolható a vagyontárgy léte, a tulajdoni helyzet rendezetlensége, avagy így valószínűsíthető a vagyontárgyat érintő kérelmezői követelés fennállása. Ha tehát vagyonrendezési eljárás lefolytatása iránti kérelmet terjesztünk elő, három alapvető tényre vonatkozóan kell bizonyítékot szolgáltatnunk. Az első a vagyontárgy megléte, a második, hogy a vagyontárgy a törölt cég tulajdonában állt, a harmadik pedig az a jogi érdek, amely bennünket az eljárás kezdeményezésére feljogosít. Fontos tudni, hogy a vagyonrendezési eljárás iránti kérelem közzététel-köteles, vagyis a kérelmezőnek a benyújtandó iratanyaghoz csatolnia kell a közzétételi költségtérítés megfizetését igazoló dokumentumot is.
A vagyonrendezési eljárás folyamata
Közzététel
A vagyonrendezési eljárás megindulásának első mozzanataként a bíróság végzést tesz közzé a Cégközlönyben. Ebben a végzésben a bíróság megjelöli az előkerült vagyontárgyat, és vagyonrendezőt jelöl ki a felszámolók névjegyzékében szereplő személyek (jogi személyek) közül.
Felhívás igénybejelentésre
A vagyonrendezési eljárás megindulását elrendelő végzésben felhívás is szerepel a törölt cég volt hitelezői és tagjai számára arra nézve, hogy az eljárás tárgyát képező vagyontárgyra vonatkozó igényeiket a végzés közzétételétől számított harminc napon belül a vagyonrendezőnek jelentsék be, továbbá csatolják azokat az okirataikat, amelyekkel igazolni tudják, hogy követelésük fennáll. Fontos tudni, hogy minden hitelező bejelentheti igényét, akinek követelése nem nyert kielégítést a cég megszüntetésére irányuló eljárásban, a volt tagok jelentkezése pedig akkor lehet indokolt, ha a hitelezők száma nem túlzottan jelentős, vagyis ha várható, hogy a vagyontárgy értékéből a tagoknak is jut.
Külön felhívás elzálogosított vagyontárgy esetében
Előfordulhat, hogy a vagyontárgyon harmadik személynek valamilyen joga áll fenn. Ennek tipikus esete a zálogjog, amelyre tekintettel a bíróságnak külön fel kell hívnia a jogosultat arra, hogy jelentse be hitelezői igényét. Amennyiben a zálogjog jogosultja e felhívásnak nem tesz eleget, a dolgon fennálló zálogjoga megszűnik. A jogszabály nem ad eligazítást arra vonatkozóan, hogy a felhívásnak milyen módon kell történnie, illetőleg hogy mennyi időt kell biztosítani a zálogjogosult számára hitelezői igényének bejelentésére, a gyakorlatban azonban ésszerű időn belül kell az érintettnek nyilatkoznia.
Eljárás az igény el nem fogadása esetén
Ha a vagyonrendező nem fogadja el a bejelentett igényt, a kérelmező nyolc napon belül az eljárást lefolytató bírósághoz fordulhat a vagyontárgyra nézve bejelentett igénye elbírálását kérve. A bíróság e tárgyban hozott határozata ellen fellebbezésnek van helye, vagyis elutasítás esetén a kérelmező számára nyitva áll a jogorvoslat igénybevételének lehetősége.
Vagyonrendezési kifogás
További garanciális szabály, hogy a törvény lehetőséget ad vagyonrendezési kifogás előterjesztésére. Erre az az eljárásban részt vevő személy jogosult, aki a vagyonrendező jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása folytán sérelmet szenvedett. A kifogás előterjesztésének határideje a tudomásszerzéstől számított nyolcadik nap, és a kifogás tárgyában bírósághoz kell fordulni. A bíróság a kifogásról soron kívüli eljárásban határoz, lehetséges jogkövetkezményként pedig a kifogásolt intézkedést megsemmisíti, vagy a kifogást elutasítja. A bíróság kifogással kapcsolatos döntése ellen külön fellebbezésnek van helye.
A vagyonrendező eljárása
A vagyontárgy értékesítése
A vagyonrendező – miután hozzá az igények beérkeztek - meghatározott szabályok szerint értékesíti a vagyontárgyat.
Az értékesítési folyamat szabályozása
Az értékesítés módja a nyilvánosan meghirdetett pályázat vagy árverés, amelyre speciális jogszabályi rendelkezések vonatkoznak. E szerint az értékesítésnek a forgalomban elérhető legmagasabb áron kell történnie, és azt a vagyonrendezési eljárás lefolytatását elrendelő végzés közzétételétől számított százhúsz napon belül kell megkezdeni. A vagyonrendező az értékesítés egyéb módja mellett nem dönthet. Az értékesítésen a vagyonrendező, annak tulajdonosa, vezető tisztségviselője vagy ezek közeli hozzátartozója tulajdonjogot vagy más vagyoni értékű jogot nem szerezhet a vagyonrendezési eljárással érintett vagyontárgy felett. Összességében tehát megállapítható, hogy a vagyonrendezési eljárás során történő értékesítésre azok a szabályok vonatkoznak, amelyek a felszámolási eljárásra nézve is irányadóak.
A vagyonrendező kijelölése, összeférhetetlenség
A vagyonrendező összeférhetetlenségére nézve a felszámolóra és a felszámolóbiztosra vonatkozó szabályok irányadóak, vagyis például nem lehet vagyonrendező a törölt gazdasági társaság volt tulajdonosa vagy hitelezője, volt vezető tisztségviselője vagy annak közeli hozzátartozója. * A vagyonrendező a kijelölést tartalmazó végzés kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles bejelenteni a bíróságnak, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. Amennyiben a kizárási ok később következik be, ez a határidő értelemszerűen a bekövetkezés időpontjától számít. A vagyonrendező a kijelölést csak ebben az esetben, vagyis kizárási ok felmerülése esetén utasíthatja vissza. * Ha a vagyonrendező a kizárási ok bejelentését elmulasztja, a bíróság kezdeményezi a felszámolói névjegyzékből való törlését. * Ha a kijelölést követően a bíróság megállapítja, hogy a vagyonrendezővel szemben kizárási ok áll fenn, vagy a vagyonrendezőnek kijelölt személyt a felszámolói névjegyzékből törölték, illetőleg a szervezet ellen felszámolás vagy végelszámolás indult, a bíróság a vagyonrendezőt e kötelezettsége alól hivatalból felmenti. Így jár el a bíróság akkor is, ha az eljárás adataiból végzésében megállapítja, hogy a felszámoló súlyosan vagy ismétlődően megsérti a jogszabályokat. Ennek megállapítására hivatalból is van lehetőség, tehát nem szükséges erre irányuló kérelem előterjesztése.
A befolyt pénzösszeg kezelése
A vagyonrendező az értékesítésből befolyt pénzösszeget az erre a célra nyitott elkülönített számlán helyezi el.
Kérelem tulajdonjog bejegyzése iránt
Lényeges szabály, hogy ingatlan vagy más olyan vagyontárgy értékesítése esetében, amelyre nézve a jogokat közhitelű vagy közérdekű célokat szolgáló nyilvántartás tartalmazza, az új tulajdonos kérheti, hogy tulajdonjogát jegyezzék be a nyilvántartásba. Ez a jog az új tulajdonost attól függetlenül megilleti, hogy a korábbi tulajdonos, vagyis a törölt cég jogalanyisága megszűnt. A bejegyzés ilyen esetben tehát az új tulajdonos kérelmére a vagyonrendezési eljárás befejezését követően a bíróság határozata alapján, hatósági határozattal történik.
Kielégítési sorrend
A vagyontárgy értékesítéséből befolyt összeg elsődlegesen az eljárás költségeinek fedezetéül szolgál. A fennmaradó részből elégítik ki a hitelezői követeléseket, mégpedig oly módon, hogy amennyiben a rendelkezésre álló összeg valamennyi hitelező követelését nem fedezi, akkor a hitelezők kielégítése követeléseik arányában történik meg (követelésarányos kielégítés). E tekintetben tehát nem a törvény által meghatározott kielégítési sorrend érvényesül, vagyis a jogalkotó ebben a körben nem vette át gépiesen a felszámolási eljárásra vonatkozó szabályokat.
Abban az esetben, ha hitelezői igényt nem jelentettek be, vagy az értékesítésből befolyt összeg a hitelezői követeléseket meghaladja, akkor a megmaradó összeget a vagyonrendezőnek a tagok között kell felosztania, mégpedig olyan arányban, amilyen arányban a tagok a cég törlésekor egymáshoz viszonyítottan társasági részesedéssel rendelkeztek. A vagyonrendezőnek ebből a szempontból irányadónak kell tekintenie a megszűnt cég létesítő okiratát, vagyis amennyiben az a hitelezői követelések kielégítése után fennmaradó vagyon tagok közötti felosztására nézve eltérő szabályokat állapít meg (például likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbség), úgy a vagyonrendezést ennek megfelelően kell lebonyolítania. Alapvető fontosságú szabály, hogy azok a tagok, akik a fentiek szerint igényt nem jelentettek be, a vagyonfelosztás során figyelmen kívül maradnak, vagyis a korábban meglévő tagsági jogok kizárólag határidőben történt igénybejelentés esetén jogosítanak részesedésre a vagyonrendezési eljárás során a hitelezői igények kielégítését követően megmaradt vagyon helyébe lépett összegből.
Ha az eljárásban olyan személy kíván igényt érvényesíteni, aki se nem hitelező, se nem volt tag, akkor a kielégítési sorban elfoglalt helyét annak a személynek a státusa határozza meg, akinek a jogán fellép. Ez a szabály elsősorban a jogutódlások kapcsán bír jelentőséggel, ugyanis például a volt hitelező jogutódja magától értetődő módon előbb kap kielégítést, mint az, aki a volt tag örököseként lép fel.
A kötelezően lefolytatandó eljárásra vonatkozó szabályok
Kötelezően lefolytatandó vagyonrendezési eljárás esetén is az iménti szabályok irányadóak, igénybejelentés hiányában azonban a vagyonrendezőnek a vagyonrendezési eljárás eredményeként befolyt összeget bírói letétbe kell helyeznie, hiszen a jogosult kiléte bizonytalan, de legalábbis ismeretlen.
Eljárás az értékesítés sikertelensége esetén
A jogalkotó ezt követően lényegében megismétli a fentebb már érintett rendelkezéseket. Ezek arra az esetre vonatkoznak, amikor kötelezően lefolytatandó vagyonrendezési eljárás esetén a vagyontárgy értékesítése nem jár sikerrel. Ilyenkor a vagyontárgyat a vagyonrendező a jogosultnak adja át, feltéve hogy az a vagyonrendező díját és az eljárás költségeit állja. Ez tehát a vagyontárgy jogosult általi birtokbavételének alapvető feltétele. Igénybejelentő hiányában, illetőleg amennyiben a kérelmező a vagyontárgyra természetben nem tart igényt, az ingó vagyontárgy a Polgári Törvénykönyv vonatkozó rendelkezése szerinti, bárki által okkupálható uratlan dologgá válik, ingatlan esetében pedig az állam tulajdonjogának bejegyzését rendeli el a bíróság.
Állagmegőrzés
A vagyonrendezési eljárás folyamatban léte alatt a vagyontárgy állagmegőrzéséről a vagyonrendező gondoskodik, mégpedig oly módon, hogy az e célra fordított összegek a vagyonrendezési eljárás költségeinek minősülnek, vagyis a kielégítés szempontjából elsőbbséget élveznek.
Vagyonfelosztási javaslat
A vagyonrendezőnek a vagyontárgy értékesítésének megtörténtétől számított harminc napon belül e tényt be kell jelentenie a bíróságnak, és be kell nyújtania vagyonfelosztási javaslatát. A vagyonfelosztási javaslatban a követelések járulékait nem lehet figyelembe venni, a vagyonrendező azonban érvényesítheti saját munkadíj- és költségigényét. Költségként az eljárás lefolytatásával kapcsolatban közvetlenül felmerült kiadások jöhetnek számításba, munkadíjként százezer forint általános forgalmi adóval növelten. E tételeket végzésében a bíróság állapítja meg, és a vagyonfelosztási javaslat jóváhagyása körében elrendeli levonásukat a vagyontárgy értékesítéséből származó összegből. A bíróság egyébként jogosult arra, hogy indokolt esetben módosítsa a vagyonrendező által felszámított költségek összegét.
Bírósági döntés a vagyonfelosztási javaslatról
A vagyonrendező által benyújtott vagyonfelosztási javaslatot a bíróság megvizsgálja, majd pedig megküldi az érintetteknek, akik arra nyolc napon belül észrevételt tehetnek. A bíróság ezután végzéssel határoz a hitelezők követelésének kielégítéséről, továbbá arról, hogy miként történjen meg a vagyon felosztása a hitelezőnek nem minősülő kérelmezők között, ennek keretében pedig rendelkezik a tulajdonjogok bejegyzéséről, illetőleg a dolog természetbeni kiadásáról a fentebb már ismertetett szabályok szerint. A bíróság ekkor még további intézkedések megtételére is felhívhatja a vagyonrendezőt.
Bíróság általi tulajdonba adás
Amennyiben az eljárás során mellőzik az értékesítést, úgy a bíróság jogosult a vagyontárgyat a jogosult tulajdonába adni. Ha erre több jogosult tart igényt, akkor a dolog közös tulajdonukat fogja képezni a megállapodásuk szerinti arányban. A bíróság mindezt ugyancsak végzéssel állapítja meg, és rendelkeznie kell a vagyonrendező munkadíjáról, valamint emellett a költségek viseléséről is. Mindaddig, amíg az érintettek ezeket a tételeket nem egyenlítik ki, a bíróság nem rendeli el a tulajdonjog nyilvántartásba való bejegyzését és a dolog birtokba adását.
Költségviselés
Hivatalból lefolytatott vagyonrendezési eljárás esetén a vagyonrendező költségeinek és munkadíjának vagyonfelosztási javaslat alapján nem fedezett részét az állam viseli.
Jogorvoslat
A vagyonfelosztás tárgyában meghozott végzés ellen fellebbezésnek van helye, az eljárás jogerős befejezésének tényét pedig a Cégközlönyben teszi közzé a bíróság.
Az értékesítés mellőzhetősége
A jogszabály lehetőséget ad a vagyontárgy értékesítésének mellőzésére abban az esetben, ha azt az eljárásban részt vevők közösen kérik, ehhez azonban az is szükséges, hogy az érintettek megelőlegezzék, illetőleg megfizessék azokat a költségeket – ideértve természetesen a vagyonrendező díját is -, amelyek az eljárás lefolytatásával ettől függetlenül is felmerülnek. * Az értékesítés a fenti szabályok szerint is kizárólag akkor mellőzhető, ha az érintettek erre vonatkozó megállapodásukat még az értékesítés megkezdése előtt bejelentik, illetőleg átadják a vagyonrendezőnek. Ilyen igényt egyébként főszabály szerint az támaszthat, akit más igényjogosult nem előz meg a kielégítésben. Jól szemlélteti ezt a szabályt, hogy például a volt tagok még a költségek előlegezése esetén sem léphetnek fel ilyen igénnyel, ha vannak olyan hitelezők, akiknek a követelését ezt megelőzően kell kielégíteni. A korábban fennálló tagsági jogviszonyon alapuló igényekkel szemben tehát a vagyonrendezési eljárás során is elsőbbséget élveznek a hitelezői követelések, ez azonban magától értetődő, szemléletét tekintve ugyanis a cégjog egésze a hitelezői érdekek elsődlegességének talaján áll.
A vagyonrendezési eljárásra vonatkozó szabályok további alkalmazása
A vagyonrendezési eljárásra vonatkozó szabályok ismertetését a jogalkotó azzal zárja, hogy ugyanezek a rendelkezések alkalmazandók akkor, ha a cég törlésére végelszámolási vagy felszámolási eljárás lefolytatása után került sor, de a cég törlését követően olyan vagyontárgy kerül elő, amelynek a törölt cég volt a tulajdonosa, erről azonban a végelszámolási, illetőleg a felszámolási eljárásban nem rendelkeztek.