Üzletrészek
#?-:nbsp;
Az üzletrész mint fogalom a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvényben – illetve közhasznú társaságok esetén az 1997. évi CXLIV. törvényben – merül fel. Az említett társasági formáknál – azok bejegyzését követően – a tagok jogait és a társaság vagyonából őket megillető hányadot az üzletrész testesíti meg, amelynek mértéke – a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a tagok törzsbetétjéhez igazodik.
Üzletrészek és tagsági jogok kapcsolata
#?-:nbsp;
Főszabály szerint az azonos mértékű üzletrészhez azonos tagsági jogok fűződnek, azonban lehetőség van arra, hogy a tagok társasági szerződésükben egyes üzletrészeket a többiekétől eltérő tagsági jogokkal ruházhassanak fel.
"Különjogos" üzletrészek
#?-:nbsp;
A Gt.-hez adott kommentár szerint az előzőekben említettek az ún. különjogos üzletrészek, ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy a valamennyi tagot megillető alapvető vagyoni és szervezeti jogon (például jogosultság a nyereségre, részvétel a társaság taggyűlésén stb.) felül többletjogot biztosít valamilyen szempontra való tekintettel a társaság egy megadott tagjának. A többletjogosultság megtestesülhet például a tag törzsbetétjéhez (üzletrészéhez) képest magasabb összegű osztalék kifizetésében, továbbá szólhat úgy is, hogy bizonyos, előre meghatározott kérdésekben csak a többletjogosítvánnyal bíró tag hozzájáruló szavazatával lehet pozitív – az adott határozattervezetet, javaslatot elfogadó – döntést hozni. A kommentár ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy az említett különjogok biztosításánál arra kell tekintettel lenni, hogy a többletjog biztosítása ne ütközzön a törvény rendelkezésébe. Így például a többletjoggal rendelkező üzletrész-tulajdonost sem illetheti meg az a jog, hogy tagsági jogviszonyát felmondással szüntesse meg.
Üzletrészek korlátozása
#?-:nbsp;
A Gt. az üzletrészek esetében korlátozó rendelkezést tartalmaz, amikor kimondja, hogy minden tagnak csak egy üzletrésze lehet, és amennyiben a tag másik önálló üzletrészt szerez meg, úgy eredeti üzletrésze az átvett üzletrésszel megnövekszik.
Közös tulajdon
#?-:nbsp;
Az üzletrészen azonban keletkezhet közös tulajdon is, ilyenkor a tulajdonostársak a társasággal szemben egy tagnak tekintendők. Jogaikat közös képviselő útján gyakorolják, felelősségük pedig egyetemleges.
Bejelentési kötelezettségek
#?-:nbsp;
A közös képviselőnek a résztulajdonosok személyében és tulajdoni hányadában beállt valamennyi változást be kell jelentenie a társaságnak. A képviselő személyének megváltozását az új közös képviselőnek – nyolc napon belül – be kell jelentenie.
Üzletrészek felosztása
#?-:nbsp;
Az üzletrész felosztására a Gt. szerint korlátozott körben van csak lehetőség, az egyik ilyen eset éppen az összeállításunk tárgyát képező üzletrész-átruházás. A felosztáshoz – ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik – a taggyűlés hozzájárulása szükséges. A rendelkezésből látható, hogy a társasági szerződés rendelkezhet úgy is, hogy a felosztáshoz nem kívánja meg a taggyűlési jóváhagyást. E rendelkezés beiktatása célszerű olyan társaságoknál, amelyek nagyszámú tagsággal rendelkeznek, és gyakori az egymás közötti üzletrész-adásvételi szerződések megkötése. Emellett arra is lehetőség van a Gt. szerint, hogy a társasági szerződésben a tagok eleve kizárják az üzletrész felosztását.
A törzsbetét legkisebb mértékére vonatkozó rendelkezések kötelező alkalmazása
#?-:nbsp;
Lényeges szabály, hogy a törzsbetét legkisebb mértékére vonatkozó rendelkezéseket (a tagok törzsbetétei különböző mértékűek lehetnek, az egyes törzsbetétek mértéke azonban nem lehet kevesebb százezer forintnál, valamint a törzsbetétnek forintban kifejezettnek és tízezerrel maradék nélkül oszthatónak kell lennie) az üzletrészek felosztása esetében is alkalmazni kell.
Gyakorlati kérdések
#?-:nbsp;
A bírói gyakorlat szerint nem minősül üzletrészfelosztásnak az, ha nem változik meg az üzletrészek száma. Ilyen eset például, ha az egyik üzletrészből egy részt átvisznek és egyesítenek egy másik üzletrészhez, továbbá, ha az üzletrészek száma csökken, értve ez alatt azt, ha például öt üzletrészből négy üzletrész keletkezik.
Eljárás minősített befolyásszerzés esetén
#?-:nbsp;
Az üzletrész-átruházás eredményeként az üzletrész megszerzője az adott társaságban minősített többséget biztosító befolyást is szerezhet (minősített többséget biztosító befolyásnak számít, ha a minősített befolyásszerző az ellenőrzött társaságban – közvetlenül vagy közvetve – a szavazatok legalább hetvenöt százalékával rendelkezik). Ez esetben a Gt. olyan jellegű többletkötelezettséget ír elő az üzletrész megszerzőjére, amelynek nemteljesítése esetén a cégbíróság – törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva – jelentős, milliós nagyságrendű bírságot is kiszabhat vele szemben, ezért a befolyásszerzés szabályainak ismerete témánk szempontjából nélkülözhetetlen. * Ha a korlátolt felelősségű társaságban vagy a zártkörűen működő részvénytársaságban (ellenőrzött társaság) annak tagja (részvényese) az alapítást követően minősített többséget biztosító befolyást szerez (lásd fenn), a minősített befolyásszerző köteles azt a befolyás létrejöttét követő tizenöt napon belül a cégbíróságnak bejelenteni. A bejelentési kötelezettség késedelmes teljesítése vagy elmulasztása esetén a cégbíróság a minősített befolyásszerzővel vagy annak vezető tisztségviselőjével szemben a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) szerinti törvényességi felügyeleti intézkedéseket alkalmazhatja. * A minősített többségű befolyás közzétételétől számított hatvannapos jogvesztő határidőn belül az ellenőrzött társaság bármely tagja (részvényese) kérheti, hogy a minősített befolyásszerző az üzletrészét (részvényét) vegye meg tőle. A minősített befolyásszerző vételi kötelezettségének az üzletrésznek (részvénynek) a kérelem benyújtásának időpontjában fennálló piaci értékén, de legalább a gazdasági társaság saját tőkéjéből az üzletrészre (részvényre) jutó résznek megfelelő értékén kell hogy eleget tegyen. * Ha a minősített befolyásszerző az ellenőrzött társaság vonatkozásában tartósan hátrányos üzletpolitikát folytat, és ezáltal az ellenőrzött társaság kötelezettségeinek teljesítését jelentősen veszélyezteti, az ellenőrzött társaság bármely hitelezőjének kérelmére a cégbíróság a minősített befolyásszerzőt biztosíték adására kötelezheti, illetve vele szemben a Ctv. szerinti törvényességi felügyeleti intézkedéseket alkalmazhatja. * Ha az ellenőrzött társaságot felszámolják, a minősített befolyásszerző korlátlan felelősséggel tartozik a társaság minden olyan kötelezettségéért, amelynek kielégítését a felszámolási eljárás során az adós ellenőrzött társaság vagyona nem fedezi, ha hitelezőinek a felszámolási eljárás során benyújtott keresete alapján a bíróság – az adós társaság felé érvényesített tartósan hátrányos üzletpolitikájára figyelemmel – megállapítja a minősített befolyásszerző korlátlan és teljes felelősségét.
Üzletrész-átruházás
#?-:nbsp;
Üzletrész-átruházás esetén az átruházónak a tagsági jogviszonyból eredő jogai és kötelezettségei az üzletrész megszerzőjére szállnak át. Kivétel ez alól a szabály alól a mellékszolgáltatások köre, az üzletrész átruházásával ugyanis a tag által vállalt mellékszolgáltatás – mint személyhez kapcsolódó kötelem – főszabály szerint megszűnik, arra azonban lehetőség van, hogy a társaságba belépő új tag az üzletrész átruházására irányuló megállapodásban átvállalja azt. Itt szükséges kitérni továbbá az osztalékhoz való jogosultság kérdésére is, amely jogosultság alapja, hogy az osztalékfizetésről határozó taggyűlés megtartásának időpontjában az osztalékra igényt tartó személy szerepeljen a tagjegyzékben. A társasági szerződésben azonban ettől eltérő időpont is meghatározható, így arra is lehetőség van, hogy az osztalékra való jogosultságot a felek az üzletrész-átruházási szerződésben – a társasági szerződés ilyen tartalmú rendelkezése szerint – az általános szabálytól eltérően határozzák meg.
Az üzletrész átruházásához írásbeli szerződést kell kötni. Bár e rendelkezést a korábbi Gt. (1997. évi CXLIV. törvény) nem tartalmazta, úgy gondoljuk, hogy az új törvény csupán a gyakorlatot követte az előzőek rögzítésével, hiszen igen nehéz elképzelni az átruházás megvalósulását és bizonylatolását írásbeli megállapodás hiányában. Az üzletrész adásvételi és ajándékozási szerződéssel egyaránt átruházható, illetve az átadás apport útján is lehetséges. E két utóbbi mód vonatkozásában azonban felhívjuk a figyelmet arra, hogy az adásvételi szerződésen kívüli jogcímen történő átruházás a társasági szerződésben kizárható vagy korlátozható. E törvény adta lehetőség azért lényeges, mert a gyakorlatban számolni lehet azzal, hogy az üzletrészt esetleg ajándékozás vagy apport útján – amely ügyletre a társaságnak, tagoknak, mint azt a későbbiekben látni fogjuk, nincs ráhatása – a társaság számára nemkívánatos személy (más társaság) részére ruházzák át, és ezt megelőzendő, a társasági szerződésben már eleve kizárható például a konkurens cég számára történő átruházás.
Átruházás társasági tagra
#?-:nbsp;
Az üzletrész a társaság tagjaira – a társaság saját üzletrészét (Gt. 135. §-a) kivéve – szabadon átruházható. (A saját üzletrészre vonatkozó rendelkezéseket a Gt. 135. §-a tartalmazza, amelynek fentiekhez kapcsolódó rendelkezése értelmében a társaság – társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában – saját üzletrészét a vásárlástól számított egy éven belül köteles elidegeníteni, vagy azt a tagoknak – törzsbetéteik arányában – térítés nélkül átadni, illetve a törzstőke-leszállítás szabályainak alkalmazásával bevonni azt.)
Átruházás kívülálló harmadik személyre
#?-:nbsp;
A tagok az üzletrész harmadik személyre történő átruházását korlátozhatják vagy feltételhez köthetik.
Törvényi korlát
#?-:nbsp;
A harmadik személyre történő átruházás tekintetében maga a Gt. is állít korlátot, amikor kimondja, hogy az üzletrészt harmadik személyre csak akkor lehet átruházni, ha a tag a törzsbetétét teljes mértékben befizette. Itt hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a kötelezettség kizárólag az üzletrészét értékesíteni kívánó tag tekintetében áll fenn, tehát nem jelenti egyben azt is, hogy a teljes törzstőkének a társaság rendelkezésére kell állnia.
A társaság beleegyezése mint feltétel
#?-:nbsp;
A tagok az üzletrész kívülálló személyre történő átruházását a társaság beleegyezéséhez köthetik. A beleegyezés megadásának, illetve megtagadásának feltételeit a társasági szerződésben kell szabályozni, ennek megfelelően ott kell felsorolni például azokat az eseteket is, amelyekben a társaság kizárja a kívülálló személyre történő átruházást. A feltételeknek pontosan meghatározhatóaknak kell lenniük, a szabályozásból megállapíthatónak kell lennie annak is, hogy a tagok milyen esetekben korlátozzák az üzletrész átruházását, illetőleg melyek azok a feltételek, amelyek megléte vagy meg nem léte esetében az üzletrész átruházása kívülállók részére nem lehetséges. A beleegyezés megadása egyébként – a Gt. kógens rendelkezése szerint – a taggyűlés hatáskörébe tartozik.
Elővásárlási jog
#?-:nbsp;
A társasági szerződésben a tagok egymásnak elővásárlási jogot biztosíthatnak, egyébként a tagot, a társaságot vagy a taggyűlés által kijelölt személyt – ebben a sorrendben – az adásvételi szerződés útján átruházni kívánt üzletrészre – ha azt a társasági szerződés nem zárja ki vagy nem korlátozza – elővásárlási jog illeti meg. Ha a tag a vele közölt vételi ajánlat bejelentésétől számított tizenöt napon belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy az elővásárlási jogával nem kívánt élni. A társaság vagy az általa kijelölt személy esetén a nyilatkozattételi határidő a bejelentéstől számított harminc nap.
Lemondás az elővásárlási jogról
#?-:nbsp;
A korábbi társasági törvény tartalmazta azt a szabályt, miszerint az elővásárlási jogról érvényesen lemondani nem lehet. Az új Gt. ezzel szemben csak az elővásárlási jog átruházásához fűzi a semmisség jogkövetkezményét – 125. §-nak (1) bekezdésében. Bár a törvény indokolása utal arra is, hogy az elővásárlási jogról való lemondás ugyancsak semmis, ez a törvény szövegéből nem tűnik ki. A társasági szerződés azonban kizárhatja a tag, a társaság vagy a taggyűlés által kijelölt személy elővásárlási jogának gyakorlását. A szerződéses kikötés ilyenkor gyakorlatilag előzetes lemondást jelent, amely azonban a Gt. értelmében lehetséges, és ezt a lehetőséget a Ptk. vonatkozó, 373. §-a sem zárja ki.
Szerződéskötés az elővásárlási jog figyelmen kívül hagyásával
#?-:nbsp;
Előfordulhat azonban, hogy a felek az elővásárlási jog figyelmen kívül hagyásával kötik meg az üzletrész-átruházási megállapodást. Ez esetben a szerződés nem érvénytelen, hanem a sérelmet szenvedett felekkel – azaz az elővásárlásra a Gt. vagy a társasági szerződés rendelkezése alapján jogosultakkal – szemben hatálytalan. A hatálytalanság azonban orvosolható, ugyanis annak megállapítása iránt egyéves jogvesztő határidőn belül lehet pert indítani. A határidőt a szerződés megkötésének időpontjától kell számítani. Abban az esetben, ha a bíróság megállapítja a jogsérelmet, a szerződés az eladó és az elővásárlási jog jogosultja között jön létre. Ha több tag kíván elővásárlási jogával élni, e jogukat üzletrészük arányában gyakorolhatják. Ez utóbbi esetben az üzletrész megszerzését követően vagy közös tulajdonban marad az üzletrész, vagy ha nem kizárt az üzletrész felosztása, akkor a felosztás eredményeképpen megszerzett üzletrészhányadokat a tagok saját üzletrészükhöz is csatolhatják.
Üzletrész-átruházás az szja-törvényben
#?-:nbsp;
A társas vállalkozás (kivéve az MRP szervezetet) vagyonából a magánszemély által tagi (részvényesi, üzletrész-tulajdonosi) jogviszonyának megszűnése – ide nem értve a társas vállalkozás jogutód nélküli megszűnését, az értékpapír átruházását – következtében, arra tekintettel megszerzett bevételből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és a társas vállalkozás kötelezettségeiből a magánszemély által – a jogviszony megszűnésével összefüggő elszámolás keretében – átvállalt kötelezettségek együttes összegét, a magánszemély jövedelmének minősül. A bevételt és a magánszemély által átvállalt kötelezettségek értékét a társas vállalkozásnak a számvitelről szóló törvény előírásai szerint vezetett nyilvántartásainak megfelelően kell megállapítani. Az átvállalt kötelezettségek alapján teljesített kiadást a későbbiekben a jövedelem megállapításánál költségként nem lehet elszámolni. E rendelkezések irányadók különösen a tagságijogviszony-kizárás, rendes felmondás vagy azonnali hatályú felmondás révén történő megszűnésére, valamint a társas vállalkozás átalakulása esetén a jogutódban részt venni nem kívánó tag vonatkozásában. * A fentiekben foglaltak alkalmazásakor az értékpapír megszerzésére fordított értéket az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések szerint kell meghatározni. * Dolgozói üzletrész, dolgozói részvény bevonása, átalakítása, visszavásárlása esetén – akkor is, ha erre átalakulás, jogutód nélküli megszűnés keretében kerül sor – munkaviszonyból származó jövedelemnek (a munkavállaló örökösénél egyéb jövedelemnek) minősül a magánszemély által az említett jogügylet révén megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvény rendelkezései szerint a munkavállaló részére nyújtott kedvezmény révén megszerzett dolgozói üzletrész, dolgozói részvény esetében az említett különbözet a munkavállalónál és – ha az értékpapír a hagyaték tárgyát képezte – örökösénél árfolyamnyereségből származó jövedelemnek minősül. Nem minősül bevételnek azonban az említett különbözet, amennyiben a bevont dolgozói üzletrész, dolgozói részvény helyett a magánszemély a társas vállalkozás átalakulása révén újonnan kibocsátott dolgozói üzletrészt, dolgozói részvényt szerez; ilyenkor az új értékpapír megszerzésére fordított értéket az eredeti értékpapír(ok) megszerzésére fordított érték – és az esetleg teljesített vagyoni hozzájárulás – alapulvételével, annak megfelelően kell meghatározni. * A fenti bekezdés alkalmazásakor az értékpapír megszerzésére fordított értéket és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költséget az árfolyamnyereségből származó jövedelemre irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani azzal az eltéréssel, hogy ha a dolgozói üzletrész, dolgozói részvény hagyaték tárgyát képezte, az eredeti szerző örökösénél a szerzési érték azonos az eredeti szerzőnél alkalmazható szerzési értékkel.
Eljárási szabályok
#?-:nbsp;
Az üzletrész átruházása a társasági szerződés módosítását az új törvény szerint sem igényli, azonban a hatályos rendelkezések alapján a tagváltozást át kell vezetni az egységes szerkezetű társasági szerződésen – amelyet az új szabályozás értelmében már csak a jogi képviselőnek kell aláírnia.
Az üzletrész megszerzőjének bejelentési kötelezettsége
#?-:nbsp;
A tulajdonosváltozást és annak időpontját – amely nem szükség szerint esik egybe az üzletrész-adásvételi szerződés dátumával – a tagjegyzékbe való bejegyzés végett az üzletrész megszerzője – nyolc napon belül – köteles bejelenteni a társaságnak.
A bejelentés tartalma, mellékletei
#?-:nbsp;
A bejelentést közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban kell megtenni, és ahhoz mellékelni kell az üzletrész-adásvételi szerződést. A bejelentésben nyilatkozni kell a megszerzés tényén kívül arról is, hogy az üzletrész megszerzője a társasági szerződés rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el.
A tagváltozás bejelentése a cégbírósághoz
#?-:nbsp;
Az üzletrész-átruházás folytán bekövetkezett tagváltozás – mint az az előzőekben már elmondottakból kitűnik – a társasággal szemben akkor hatályos, amikor az üzletrész új tulajdonosa a tulajdonszerzést a társasági törvényben írt módon a társaságnak bejelenti. Ahhoz azonban, hogy a tagváltozás tényéről a kívülállók is értesüljenek – a közhiteles cégnyilvántartás útján –, az ügyvezető köteles a tagváltozással kapcsolatos változásbejegyzési kérelemnek a cégbírósághoz történő benyújtására. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a hatályos gyakorlat értelmében a kérelem benyújtása akkor is kötelező, ha az ügyvezető esetleg úgy ítéli meg, hogy az üzletrész-átruházási szerződés érvénytelen (EBH 2004. 1145 számú eseti döntés, CompLex DVD jogtár).
A bejelentés határideje
#?-:nbsp;
A kérelmet a változás (üzletrész-átruházás, tagváltozás) időpontjától számított 30 napon belül kell beterjeszteni a cégbírósághoz.
A változásbejegyzési kérelem mellékletei
#?-:nbsp;
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) szerint üzletrész-átruházás esetén – ide nem értve a saját üzletrésznek és annak az üzletrésznek a megszerzését, amellyel a társaság rendelkezik, valamint az árverésen történő szerzést, mivel a jelzett esetek nem tartoznak témánkhoz, viszont a jelzett körben további mellékleteket kell benyújtani – csatolni kell
– az üzletrész átruházására vonatkozó szerződést – a korábbi szabályozás ezt nem írta elő;
– a gyámhivatal jóváhagyó nyilatkozatát a kiskorú tag (részvényes) üzletrészének átruházásához;
– az elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos nyilatkozatokat;
– ha a létesítő okirat az üzletrész átruházásához előírja a társaság beleegyezését, az erre vonatkozó okiratot (taggyűlési jegyzőkönyvet);
– az üzletrész megszerzőjének nyilatkozatát, amellyel a létesítő okirat rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el;
– az üzletrész felosztásával, bevonásával kapcsolatos jognyilatkozatokat tartalmazó okiratokat (jegyzőkönyvet); valamint
– a hátralékos törzsbetéthányadoknak a létesítő okiratban foglaltak szerint történt befizetését tanúsító okiratot az üzletrész kívülálló részére történő átruházását, a tőkeemelést vagy a saját üzletrész megszerzését tartalmazó bejegyzési kérelem esetén.
Eljárás az ügyvezető mulasztása esetén
#?-:nbsp;
Abban az esetben, ha a korlátolt felelősségű társaság ügyvezetője a cégbíróságnak – törvényi kötelezettsége ellenére – nem jelenti be a tagok személyében az üzletrész átruházása folytán bekövetkezett tagváltozást, nyilatkozatát a bíróság nem pótolhatja. A jogsérelem elhárítására az érdekelt (a korábbi tag, az üzletrész megszerzője stb.) az említett esetben törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhet (EBH 2004. 1135 számú eseti döntés, CompLex DVD jogtár).
Költségek
#?-:nbsp;
A változásbejegyzési kérelem illetéke – abban az esetben, ha az csak a tagváltozásra vonatkozik – jelenleg 5000 forint, tekintettel arra, hogy – mint azt az előzőekben már rögzítettük – a tagváltozás nem vonja maga után a társasági szerződés módosításának kötelezettségét, tehát a módosítás csak egy rovatot érint, a közzétételi költségtérítés összege pedig 15 000 forint.