Pénzügyi injekcióra szükség lehet, ha a cég bajban van, vagy ha a cég gyorsabban akar növekedni, mint az a normál működésfelhalmozásból megoldható lenne. Lehetőségként adódnak a különféle hitelkonstrukciók, a tőkéstársak bevonása, a kockázatitőke-befektetés, annak speciális formája, a tőkejuttatás, valamint egyéb pénzügyi megoldások, mint például a tartós bérlet, lízing stb. Amennyiben fejlesztési elképzelései vannak egy cég vezetésének, akkor, mint további finanszírozási lehetőség, a pályázati támogatás – akár belföldi, akár hazai - is rendelkezésére áll.
Tőkebevonás a vállalkozásba
A vállalkozások növekedéséhez tőkére van szükség, éspedig abban a nagyságrendben, amekkora növekedést el akarnak elérni. Tudni kell persze, hogy a tőke honnan jöjjön, mekkora összegű és milyen összetételű legyen, és legfőképpen, hogy mennyibe kerül majd.
Pénzügyi források
A források sokfélék, sokféle célt szolgálnak, és lényeges különbségek lehetnek a külső források költségeiben is.
Vissza nem térítendő támogatás
A legolcsóbb az ingyenes állami támogatás vagy tőkejuttatás. Néhány évvel korábban erre lehetőség volt, és a Széchenyi Terv keretében működött is, melynek egy mutációja a Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Terv volt. Ez a fajta támogatás azonban Magyarország Európai Unióba való belépésével megszűnt, mivel ellenkezik a verseny szabadságával, hiszen piacon kívüli előnyhöz juttatna vállalkozásokat.
Ám az EU-ban is léteznek bizonyos kivételek, amelyeket az EU-irányelvek és szabályok rögzítenek, és normatív módon kezelnek. Ezek egyik legfontosabbika a kisvállalkozások korlátozott támogatása az EU-ban. Minden egyes ország nemzeti fejlesztési tervében szerepel – bizonyos prioritások mentén – az EU által jóváhagyott célok támogatása.
Versenyképesség fejlesztését célzó támogatások
Alapszabályként elfogadható, hogy a versenyszféra, azon belül is a versenyképesség fejlesztését célzó erőfeszítések maximum 50%-os támogatást élveznek. Ezek az ingatlan-korszerűsítési, eszközbeszerzési és informatikai fejlesztések. Ez alól lehetnek kivételek felfelé, ha a fejlesztési célok az ún. kis értékű támogatás keretében valósulnak meg. Ez az ún. de minimis támogatás, amelynek sajátossága, hogy max. 100 000 eurót érhet el hároméves perióduson belül. Ilyen lehet pl. a kisebb innovációs pályázati támogatás.
Előfordul azonban az is, amikor a támogatás nagyságrendje kevesebb mint 50%. Ez abban az esetben jellemző, ha egy támogatási cél nagyon népszerű, és a szétosztható forrás az igényekhez képest kevés.
Humánpolitikai célok
Más a helyzet a versenyszféra azon támogatási forrásaival, amelyek nem közvetlenül a versenyképesség javítását szolgálják, mint pl. a humánpolitikai célok. Ez esetben a támogatás akár a 90%-os támogatottságot is elérheti halmozott formában. (Ehhez szükség lehet arra, hogy a vállalkozás kkv-kategóriájú legyen, általános oktatási képzési célokat valósítson meg, fejletlen térségben legyen, és hátrányos helyzetűeket foglalkoztasson.)
Környezetvédelmi és regionális fejlesztési támogatás
Egyéb, Európai Unió által támogatott projektek léteznek még a környezetvédelem, az energiahasznosítás, a regionális fejlesztés, az élelmiszeripar terén is. Ezek szabályozása sajátos, eltérő elemeket tartalmaz. (Külön létezik még a mezőgazdasági tevékenységek támogatása, de azok jelentősen eltérnek az egyéb normatív szabályozásoktól, miután az EU-ban a mezőgazdaság hitezése központosított elvek és gyakorlat alapján történik.)
Támogatás kamatkedvezménnyel
További kedvezményes lehetőségek léteznek az EU keretein belül, amelyek fő jellemzője, hogy a támogatás a kamatkedvezményekben nyilvánul meg. Ezek rendkívül széles skálán mozognak, érintik a mikro-, a kis- és középvállalkozásokat, de lehetőség van a nagyobb cégek támogatására is ily módon. A kisebb vállalkozások fejlesztési kamattámogatását elsősorban a vállalkozásfejlesztési központok által kezelt termékek valósítják meg, ilyen a mikrohitel (5 millió Ft-ig), a mikrohitel+ (10 millió Ft-ig) vagy egyéb, regionálisan változó hitelkonstrukciók, amelyek a pénzpiacinál kedvezőbb kamatozású és egyéb kondíciójú hiteleket nyújtanak. De itt kell beszélnünk a Széchenyi-kártyáról, amely sikerét annak köszönheti, hogy az állami támogatás mellett rugalmasabb, és egyszerűbb a felvétele, valamint a teljes összeg forgóeszköz-finanszírozásra használható fel. (A Széchenyi-kártyával történő igénylés jelenleg akár 10 millió Ft-ot is elérheti, de előkészületben van a 25 millió Ft-os beruházási hitelkonstrukció is.)
A "Sikeres Magyarországért" program
A kamattámogatási konstrukciók másik nagy csoportja elsősorban a kis- és középvállalkozókat, valamint a nagyvállalkozásokat érinti. A fejlesztési elképzelések támogatására, szigorú hitelbírálatot követően kedvezményes kamatú hitel biztosítására van lehetőség. A magyar állam bizonyos körben és mértékig engedélyt kapott arra, hogy megfelelő fejlesztési célkitűzések esetén az állam bankja (Magyar Fejlesztési Bank) segítségével európiacon vehessen fel hitelt, és azt a kereskedelmi bankokon keresztül, vagy részben közvetlen formában a vállalkozásokhoz továbbítsa.
Az engedély vonatkozik arra is, hogy e finanszírozási források után a magyar állam vállalja az árfolyamkockázatot, amely két dolgot jelent. Egyrészt a vállalkozó forintban jut hitelhez, másrészt nem fenyegeti az árfolyamveszteségből adódó esetleges drágulás, ebből következően a hitel és annak kondíciói jóval kedvezőbbek a pénzpiaci hiteleknél.
A program célja
A hitelprogram célja infrastruktúra- és technológiafejlesztést, modernizációt előidéző beruházások elősegítése, a magántőke közszolgáltatások végzésébe való bevonásának, valamint a vállalatok nemzetköziesedésének ösztönzése. A hitelprogram kiemelten támogatja a kkv-k foglalkoztatásban betöltött szerepének, innovációs és beszállítói tevékenységének erősítését, környezetvédelmi és egészségügyi célú beruházásaihoz állami támogatásnak minősülő kedvezményes kamatozású kölcsönt nyújt, továbbá fejlesztési és beruházási tárgyú pályázatokhoz, különösen a Nemzeti Fejlesztési Terv pályázataihoz kapcsolódóan kiegészítő finanszírozási forrást biztosít.
Állami tőkejuttatás
A tőkejuttatás a vállalkozások fejlesztésitőke-igénylésének ma még Magyarországon szokatlan módja, és ezért ismeretlen is. Ebben a konstrukcióban az állam szintén szerephez jut, ami a vállalkozás számára a piacinál kedvezőbb lehetőségeket jelent. A konstrukció keretében a vállalkozás időlegesen kisebbségi tulajdonosként (49%) az állam képviselőjeként megjelenő bankot vagy egyéb pénzintézetet befogad a vállalkozásba, amelynek fejében fejlesztési forráshoz jut. A finanszírozó pénzintézet és a vállalkozás között egyedi szerződés köttetik, meghatározott időre és feltételekkel, akár 3-10 évre. Az eredeti tulajdonosnak opciós joga van az állami tulajdonos kivásárlására a periódus lejárta után. A tőketámogatás ára kedvezményesebb, mint a pénzpiaci kamatoké, és egyéb kondíciói, mint pl. moratórium, törlesztések is más nagyságrendet képviselnek, mint egy egyszerű hitelügyletnél. Ez a termék hasonló a kockázatitőke-befektetésekhez, azzal a különbséggel, hogy az piaci alapon működik, míg ez az állami beavatkozás miatt attól eltérő, kedvezményesebb.
Tanácsadó cégek a pénzpiacon
Ma a pénzpiacon sok olyan pénzügyi termék található, amely kellő ismerettel és odafigyeléssel vonzó eszköz a vállalkozások számára pénzügyi, finanszírozási forrásaik kezelésére. Miután azonban a lehetőségek tárháza bővül, a bankok és egyéb pénzintézetek pedig (érthetően) csak a saját termékeiket ajánlják, érdemes szakemberhez, tanácsadó céghez fordulni.
A jobb tanácsadó cégek ma már megfelelő múlttal, referenciával rendelkeznek. Szerencsés olyan szakértői listákat keresni, amelyek autentikusnak mondhatók, mint pl. pályázati tanácsadás esetén a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szakértői névsora, vagy valamely jó nevű tanácsadókat tömörítő szervezet tagsága, vagy a vállalkozásfejlesztési alapítványok szakértőinek névsora.
A közvetlen hasznot nem hozó (pl. vállalkozói stratégia felépítése) munkák díjazása fix díjon történik tanácsadói munkaórák alapján, míg a közvetlen hasznot hajtó tevékenység (pályázat, hitel stb.) sikerdíj és/vagy fix díj alapon működik, attól függően, hogy a tanácsadó cég munkájának mennyire van ráhatása a tényleges sikerre, azaz a pénz, tőke, hitel, támogatás elnyerésére.
Mikor ajánlott tanácsadóhoz fordulni?
Akkor, amikor a vállalkozó úgy ítéli meg, hogy a felmerült gazdasági gondok vagy kívülről jövő fejlesztési kényszer, netán belső igény miatt elkerülhetetlen a cég pénzügyi injekciója, a források feltérképezése és azok megpályázása azonban meghaladja felkészültségét, tájékozottságát.
Mérlegelni kell azonban azt, hogy megéri-e tanácsadóhoz fordulni. Kis nagyságrendek esetén csak részlegesen, mert ilyen pályázatok összerakása nem is olyan komplikált, bár vannak szakmai fortélyai. Ez esetben célszerűbb tanácsadást igényelni pár óra erejéig.
A nagyobb összegű finanszírozási konstrukciók sokkal bonyolultabbak. Ilyen esetben mindenképpen célszerű a tanácsadó foglalkoztatása, mert komoly terveket, elemzéseket kell készíteni a munka folyamán.
Ingyenes tanácsadás kis- és középvállalkozásoknak
Mielőtt tanácsadóhoz fordul egy cég vezetője, tudnia kell, mit is akar, mi a problémája. A szakember dolga, hogy a problémára megtalálja a legmegfelelőbb megoldást. Ebben segíthet egy újfajta államilag támogatott kezdeményezés, az ingyenes tanácsadás. Ennek célja, hogy a vállalkozások egy csoportja (kkv) kis óraterjedelemben megfelelő szakemberektől útbaigazító tanácsadáson beszélje meg a teendőket. Az országosan kiépült vállalkozásfejlesztési alapítványok szakértői listáján lévő cégek végzik e tevékenységet, a vállalkozó számára ingyenesen, jó színvonalon. A tanácsadáshoz a támogatást az Európai Unió pályázati rendszerén belül az egyik kiemelt program biztosítja.
Pályázatíró cégek kiválasztása
A tanácsadói piac egy szolgáltatás. Ezen a területen is vannak jó minőséget nyújtó, lelkiismeretes cégek, és vannak rosszabbak. A kiválasztódás és a rosszak kiesése azonban nem olyan egyszerű, mint a termelő vagy a mérhető tevékenységek esetében, hiszen itt gyakran szubjektív a megítélésük. Tanácsadó cégek kiválasztásánál a vállalkozó arról győződjön meg, hogy az adott cég vagy személy rendelkezik-e kellő tapasztalattal, referenciákkal. Ennél a munkánál nem elég a tanult tudás. Párosulnia kell nagyfokú piaci ismerettel és rutinnal, amely csak a korábban elvégzett esetek kapcsán alakul ki.