Jogszabályváltozások

Üzemanyagárak

Az APEH a Magyar Közlöny 5-ös számában tette közzé a 2007. február 1-je és február 28-a között alkalmazható üzemanyagárakat. Ha a magánszemély az üzemanyagot a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszerezni.

Ólmozatlan motorbenzinek:

ESZ-95 259 Ft/l

ESZ-98 269 Ft/l

Gázolaj 265 Ft/l

Keverék 279 Ft/l

(Magyar Közlöny, 2007/5. szám)

Költségvetési törvény

A Magyar Közlöny 160. számának 1. kötetében megjelent a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvény.

(Magyar Közlöny, 2006/160. szám)

Elektronikus adózás

Az adókötelezettség elektronikus úton történő teljesítésének feltétele, hogy az adózó, illetőleg az Art. alapján képviseleti joggal rendelkező személy az ügyfélkapu nyitásához szükséges regisztrációs eljárás során képzett egyedi azonosítóval és titkos jelszóval, továbbá - választása szerint – 2007. január 1-jétől a közigazgatási felhasználásra vonatkozó követelményeknek megfelelő elektronikus aláírással is rendelkezzen.

A bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségek elektronikus úton történő teljesítésének szabályait módosító 32/2006. (XII. 25.) PM-MeHVM együttes rendelet arról is rendelkezik, hogy az első írásos bejelentést követően a képviselőnek az azonosítás után az állami adóhatóság portálján közvetlenül elérhető elektronikus űrlapon be kell jelentenie, hogy képviseleti jogosultsága az általa képviselt adózók tekintetében mely adókötelezettségek elektronikus úton történő teljesítésére terjed ki, illetőleg képviseleti jogosultsága mely adóbevallások, adatszolgáltatások, bejelentési kötelezettségek tekintetében változott vagy szűnt meg.

Az adózó, illetve képviselője az adókötelezettség elektronikus úton történő teljesítésére irányuló eljárást a során képzett egyedi azonosítójával és titkos jelszavával, személyének azonosítása után kezdeményezi.

(Magyar Közlöny, 2006/162. szám)

Jövedéki termékek veszteségnormái

A jövedéki termékek új veszteségnormáit január 1-je óta a 34/2006. (XII. 25.) PM rendelet mellékletei tartalmazzák.

(Magyar Közlöny, 2006/162. szám)

A feltételes adómegállapítás iránti kérelem benyújtásának szabályai

Az adózónak a feltételes adómegállapítás iránti kérelmet a 39/2006. (XII. 25.) PM rendelet melléklete szerinti tartalommal rendszeresített nyomtatványon 4 példányban, magyar nyelven kell benyújtania a Pénzügyminisztériumhoz.

A kérelemhez csatolni kell:

– közjegyző által hitelesített aláírási címpéldány másolatát,

– 30 napnál nem régebbi cégkivonatot vagy annak közjegyző által hitelesített másolatát,

– a díj megfizetését igazoló, a hitelintézet által cégszerűen aláírt bizonylatot.

A díjat a minisztérium gazdálkodó szervezete 10032000-01454055 számú számlájára kell befizetni. A díj megfizetésének elmaradása esetén a kérelem nem bírálható el.

A kérelem visszavonása esetén a befizetett díj nem követelhető vissza.

A kérelem elbírálásáról – az adó feltételes megállapításáról vagy elutasításáról – a minisztérium határozattal dönt.

(Magyar Közlöny, 2006/162. szám)

Fejlesztési adókedvezmény igénybevétele

A 315/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítja a fejlesztési adókedvezményről szóló 206/2006. (X. 16.) Korm. rendeletet, valamint az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendeletet.

Fejlesztési adókedvezmény igénybevétele esetén nem elszámolható költség – a rendeletben felsoroltakon túl – a szállítási ágazatban a járművek bekerülési értéke, munkahelyteremtő beruházás esetén a 206/2006. (X. 16.) Korm. rendelet 1. § 2. pont b) alpont alapján meghatározott személyi jellegű ráfordításnak az adózó adóévi számított átlagos állományi létszámának a tényleges adóévi átlagos állományi létszámot meghaladó részére arányosan számított összege, ahol az adóévi számított átlagos állományi létszámot a beruházás megkezdését megelőző adóévi átlagos állományi létszámnak és az újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók átlagos állományi létszámának az összegeként kell meghatározni.

A módosítás szerint, ha a nagyberuházást több adózó valósítja meg, akkor az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózók a Tao-tv.-ben, az e rendeletben és – kérelemre hozott határozat esetén - a határozatban foglalt bármely feltételt külön-külön is teljesítik. Ha az egyik adózó nem teljesíti az említett bármely feltételt, akkor a másik adózó sem jogosult adókedvezményre, és a már igénybe vett adókedvezmény jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül.

(Magyar Közlöny, 2006/161. szám)

Pénzügyi tárgyú törvények módosítása

Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról rendelkezik a 2006. évi CXXXI. törvény. Változott

– a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény,

– az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény.

– az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény,

– az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény,

– a fogyasztóiár-kiegészítésről szóló 2003. évi LXXXVII. törvény,

– a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény,

– a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény,

– a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény,

– az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény,

– az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény,

– a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény,

– a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény,

– az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény,

– a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény,

– az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény,

– a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény,

– a fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény,

– a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény.

Szja

Módosult a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, amely más változások mellett a munkáltatói adómegállapítás meghatározása során úgy rendelkezik, hogy a magánszemély az adózás rendjéről szóló törvény szerinti munkáltatói adómegállapítást akkor kérhet, ha

– az Szja-tv. szerint egyébként adóhatósági adómegállapításra vonatkozó nyilatkozat megtételére jogosult lenne, és

– az adómegállapításhoz szükséges igazolásokat, valamint ha önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozat alapján adójának átutalásáról rendelkezik, e nyilatkozatát az adózás rendjéről szóló törvényben előírt határidőig a munkáltatónak átadja, és

– a munkaviszonyból származó jövedelmét ugyanazon munkaviszonyban vagy kizárólag időrendben egymást követő időszak(ok)ban fennálló munkaviszonyban szerezte.

Ettől eltérően munkáltatói adómegállapítás kérhető akkor is, ha a magánszemély az adóévben az adóhatósági adómegállapítást megalapozó bevételek mellett kizárólag adóköteles társadalombiztosítási, családtámogatási ellátás, önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesítők illetménye, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított ellátás címén szerzett bevételt, feltéve, hogy

– a bevétel folyósítója a munkáltató, vagy

– a magánszemély a bevételről kiállított igazolást az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően átadja a munkáltatónak,

– és egyébként nincs kizárva az adóhatósági adómegállapításból.

Ekho

Az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény módosítása szerint, ha a magánszemély munkaviszonyban folytat ekho választására jogosító tevékenységet, az ellenértéket kifizető munkáltató a tevékenység adott havi ellenértékeként kifizetett összegnek a hónap első napján érvényes havi minimálbért meghaladó részére veszi figyelembe a magánszemély ekho választására vonatkozó nyilatkozatát. Nem kell e rendelkezést alkalmazni, ha

– a magánszemély nyugdíjas,

– a magánszemélynek a munkáltatóval fennálló más jogviszonyában legalább a hónap első napján érvényes havi minimálbér alapulvételével a közteher-viselési kötelezettség teljesítése az általános szabályok szerint megtörténik,

– a magánszemély igazolja, hogy az (1) bekezdés a) pontjában említett címen az adóév elejétől együttesen legalább az adóév első napján érvényes havi minimálbér tizenkétszeresének megfelelő olyan jövedelmet szerzett, amely után a közteher-viselési kötelezettség teljesítése az általános szabályok szerint megtörtént.

(Magyar Közlöny, 2006/160. szám)

Szokásos piaci ár megállapítása - kérelemre

A szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelmet az APEH Központi Hivatalához 3 példányban adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő vagy ügyvéd ellenjegyzésével kell benyújtani. Az állami adóhatóság az ár-megállapítási kérelemre az Art. 132/A-132/B. §-ai, a 38/2006. (XII. 25.) PM rendelet, illetőleg a rendelet melléklete szerinti adattartalommal nyomtatványt rendszeresít, és azt honlapján közzéteszi. Az ármegállapítási kérelemhez csatolni kell:

– közjegyző által hitelesített aláírási címpéldány másolatát,

– 30 napnál nem régebbi cégkivonatot vagy annak közjegyző által hitelesített másolatát,

– a díj megfizetését igazoló, a hitelintézet által cégszerűen aláírt bizonylat másolatát.

A díjat az állami adóhatóság által közzétett és megnyitott, a Magyar Államkincstárnál vezetett számlára kell befizetni.

(Magyar Közlöny, 2006/162. szám)

Számviteli változások

A 357/2006. (XII. 27.) Korm. rendelet több, a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletet módosított, így:

– a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások évesbeszámoló-készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendeletet,

– a befektetési vállalkozások évesbeszámoló-készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 251/2000. (XII. 24.) Korm. rendeletet, a biztosítók évesbeszámoló-készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendeletet,

– a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendeletet,

– a végelszámolás számviteli feladatairól szóló 72/2006. (IV. 3.) Korm. rendeletet,

– a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendeletet.

(Magyar Közlöny, 2006/164. szám)

A regisztrációs adó részleges visszatérítése kérelemre

A vámhatóság kamatokkal együtt visszatéríti a regisztrációs adónak a 2006. évi CXXX. törvényben meghatározott feltételek szerint megállapított részét. Az Országgyűlés – az Európai Közösségek Bírósága több e tárgyban hozott ítélete nyomán – törvényt alkotott a regisztrációs adó részleges visszatérítéséről. A jogosult a kérelmet 2007. augusztus 14-éig az adó megállapítása iránti eljárásban első fokon eljárt vámhatóságnál terjesztheti elő. A határidő elmulasztása miatt igazolási kérelemnek nincs helye.

Kérelem a regisztrációs adó visszatérítésére

A kérelemnek tartalmaznia kell:

– a jogosult és a gépjármű adóigazgatási azonosításához szükséges adatokat,

– a kérelem benyújtásáig megfizetett adót, és annak a végrehajtható okiratnak az adóigazgatási azonosításához szükséges adatokat, amelyen az adó megfizetése alapult,

– az adó-visszatérítési jogosultság jogcímét,

– az adómérséklés tényét, ha az Art. 134. §-a alapján a vámhatóság adómérséklést engedélyezett.

A kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy

– a jogosult az adó összegét a kérelem előterjesztéséig más személyre nem hárította át, illetve – az áthárított összeg megjelölése mellett – csak részlegesen hárította át,

– bírósági vagy más hatósági eljárás alapján a kérelem benyújtásáig adó visszatérítése, vagy az Art. 134. §-a alapján adó elengedése sem a jogosult, sem más személy részére nem történt,

– a kérelem benyújtásakor az előző pontban említett eljárás nincs folyamatban, vagy a jogosult az eljárás megszűnését a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül a vámhatóságnál igazolja.

A visszatérítendő adó mértéke

A visszatérítendő adó a végrehajtható okirat alapján ténylegesen megfizetett adó és az e törvény szerint számított adófizetési kötelezettség különbözete. Ha a különbözet előjelhelyesen negatív összeget eredményez, a vámhatóság a kérelmet határozattal elutasítja.

A visszatérítendő adót a vámhatóság határozattal állapítja meg. A vámhatóság – az adó visszatérítésével egyidejűleg – a visszatérítendő adó után az adó megfizetésének napjától az adó-visszatérítés teljesítéséről szóló határozat jogerőre emelkedésének napjáig kamatot fizet. A kamat mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 365-öd része.

A visszatérített adó elszámolása

A visszatérített adót és kamatot az arról szóló határozat jogerőre emelkedésének napjával a tárgyidőszak bevételeként kell elszámolni. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény hatálya alá tartozó kettős könyvvitelt vezető vállalkozó és egyéb szervezet dönthet úgy, hogy a tárgyidőszakban egyéb bevételként elszámolt visszatérített adó összegét halasztott bevételként (legfeljebb a kapcsolódó eszköz nyilvántartás szerinti értékében) időbelileg elhatárolja. A halasztott bevételt az eszköz bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányos részének költségkénti, illetve ráfordításkénti elszámolásakor kell az egyéb bevételekkel szemben megszüntetni.

(Magyar Közlöny, 2006/160. szám)

Törvénymódosítások a költségvetés megalapozásáért

A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról rendelkező 2006. évi CXXI. törvény egyebek mellett módosította:

– az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényt,

– a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvényt,

– a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényt,

– a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényt,

– a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényt,

– a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényt, valamint

– a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvényt.

(Magyar Közlöny, 2006/157. szám)

Szakképzési, felnőttképzési törvények változása

A 2006. évi CXIV. törvény több szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvényt módosít.

Elsőként a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényt, valamint a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvényt. E módosítás nyomán egyebek mellett a szakmai vizsgát szervező intézménynek a szakmai vizsga jogszabályban meghatározott dokumentumait meg kell küldenie a megyei (fővárosi) önkormányzat főjegyzője, illetve az állami szakképzési és felnőttképzési intézet részére.

Felnőttképzés

A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény módosítása felnőttképzési tevékenységnek tekinti azt az iskolarendszeren kívüli képzést, amely célja szerint meghatározott képzettség megszerzésére, kompetencia elsajátítására irányuló általános, nyelvi vagy szakmai képzés.

Nyilvántartás

A felnőttképzési tevékenységet folytató intézmények jegyzéke nyilvános, azt a miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján havonta közzéteszi. A nyilvántartás adatait és a nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez mellékelt okiratokat a nyilvántartás helyén egyébként bárki megtekintheti, azokról feljegyzést, illetve – igazgatási szolgáltatási díj ellenében – másolatot készíthet.

Az állami foglalkoztatási szerv ellenőrzi, hogy a felnőttképzési tevékenységet folytató intézmény

– nyilvántartásba vételi kötelezettségének eleget tett-e, így különösen: szerepel-e a nyilvántartásban, valóságnak megfelelnek-e a nyilvántartásban szereplő adatok, fennállnak-e továbbra is a nyilvántartásba vétel feltételei, eleget tett-e a külön jogszabályban meghatározott beszámolási kötelezettségének,

– felnőttképzési tevékenysége megfelel-e a jogszabályi feltételeknek, így különösen, hogy rendelkezik-e az e törvénynek megfelelő képzési tervvel, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő képzések esetén a vonatkozó szakmai és vizsgakövetelményeknek megfelelő képzési programmal, és képzéseit ezeknek megfelelően folytatja-e, rendelkezik-e a képzések – képzési programnak megfelelő – lebonyolításához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, megkötötte-e a képzésben részt vevőkkel az e törvénynek megfelelő tartalmú felnőttképzési szerződést, és személyi adataik kezelése megfelel-e a vonatkozó jogszabályban foglaltaknak, vezeti-e megfelelően a képzés megvalósításával összefüggő, a törvényben megjelölt dokumentumokat, biztosítja-e az intézmény felnőttképzési tevékenységére vonatkozó tájékoztatókhoz, egyéb dokumentumokhoz való hozzáférést.

Dokumentálás

Az új szabályok szerint a felnőttképzési intézménynek a képzésben részt vevő felnőttel megkötött felnőttképzési szerződésben vállalt képzés teljesítésével összefüggésben az alábbi dokumentumokat kell vezetnie, nyilvántartania és – az állami foglalkoztatási szerv ellenőrzési jogköre gyakorlásának biztosítása érdekében – öt évig megőriznie:

– az elméleti tanórán, gyakorlati foglalkozáson, illetve konzultáción vezetett, a képzésben részt vevő felnőtt által aláírt jelenléti íveket, valamint a képzésben részt vevővel esetlegesen elektronikus úton folytatott szakmai felkészítést, ellenőrzést igazoló dokumentumot,

– a képzésben részt vevő felnőtt Fktv. 28. §-a alapján kezelt személyi adatait, valamint a képzés megkezdéséhez és folytatásához – a résztvevő oldaláról – szükséges feltételek meglétét igazoló eredeti dokumentumokat vagy azoknak a felnőttképzési intézmény által hitelesített másolatait,

– a képzésnek a képzési program szerinti megvalósítását, valamint a résztvevők hiányzásait dokumentáló haladási naplót,

– a képzésben részt vevő felnőttnek a sikeres vizsga letételét, illetve a képzés elvégzését igazoló bizonyítványának (oklevél, tanúsítvány, igazolás stb.) annak kiállítója által hitelesített másolatát, illetve a bizonyítvány átvételéről szóló elismervény eredeti példányát,

– a képzés megvalósításához szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítását szolgáló (alvállalkozói, megbízási, bérleti stb.) szerződések egy eredeti példányát,

– a statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését igazoló adatlap eredeti példányát.

Akkreditáció

A felnőttképzést folytató intézmények külön jogszabályban meghatározott feltételek alapján kérhetik akkreditálásukat. Az intézményi akkreditáció célja – a képzésben részt vevő felnőttek és egyéb érintettek érdekében – annak biztosítása, hogy az intézmény az általa meghirdetett felnőttképzési tevékenységet az akkreditációra vonatkozó külön jogszabályban meghatározott magasabb minőségi követelményeknek megfelelően végezze.

A FAT ellenőrzi az akkreditált felnőttképzést folytató intézmények felnőttképzési tevékenységét, és az ellenőrzés eredményéhez képest dönt az intézményi, illetve a program akkreditációjának visszavonásáról. Az akkreditáció visszavonása esetén – az erre okot adó körülmény feltárásától számított – egy évig a felnőttképzési intézmény intézményakkreditáció iránti, valamint ugyanazon tartalommal és megnevezéssel programakkreditáció iránti kérelmet nem nyújthat be.

A nyilvántartásban szereplő felnőttképzést folytató intézmények külön jogszabályban meghatározott feltételek alapján kérhetik képzési programjaik akkreditálását. A programakkreditáció célja, hogy – a képzésben részt vevő felnőttek és egyéb érintettek érdekében – a képzési program biztosítsa a megszerezni kívánt kompetenciának az akkreditációra vonatkozó külön jogszabályban meghatározott magasabb minőségi követelmények szerint történő elsajátítását.

Felnőttképzési szerződés

A felnőttképzési szerződésnek tartalmaznia kell:

– a képzés célját, a képzéssel megszerezhető (szak)képesítést, illetőleg az elsajátítható ismereteket, kompetenciákat,

– a részt vevőnek a képzés során nyújtott teljesítménye ellenőrzésének, értékelésének módját, a vizsgára történő bocsátás feltételeit,

– az elméleti tanórákról, a gyakorlati foglalkozásokról, illetve a konzultációkról való megengedett hiányzás mértékét, és ennek túllépése esetén a képzésben részt vevőt érintő következményeket,

– a képzés helyét, időtartamát, ütemezését, figyelembe véve az előzetesen megszerzett tudás beszámítását,

– a vizsga szervezésének módját, formáját; OKJ szerinti, hatósági, illetve nyelvi képzés esetén a javasolt vizsgaszervező intézmény megnevezését,

– a képzési díj – külön kiemelten a vizsgadíj és az esetlegesen szükséges pótvizsga díjának – mértékét és fizetésének módját, figyelembe véve az előzetesen megszerzett tudás beszámítását,

– állami, illetve európai uniós források terhére támogatásban részesülő képzés esetén a támogatás tényét, megnevezését, a támogatás összegét,

– a képzésben részt vevő felnőtt, illetve a felnőttképzést folytató intézmény szerződésszegésének következményeit,

– mindazt, amit más kormányrendelet előír.

Szakképzési hozzájárulás, képzésfejlesztés

Változott a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény is, mely szerint az a hozzájárulásra kötelezett, aki a szakképzési hozzájárulási kötelezettségének részben a 2003. évi LXXXVI. törvény (2) bekezdés alapján tett eleget, a még fennmaradó kötelezettségét a saját munkavállalói számára az Fktv. 20. §-ában meghatározott felnőttképzési szerződés és a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény szerinti tanulmányi szerződés, vagy a tanulmányok folytatására történő munkáltatói kötelezés alapján megszervezett képzés külön jogszabályban meghatározott költségei elszámolásával teljesítheti. Az elszámolt költségek összege nem haladhatja meg a hozzájárulásra kötelezett mikro- és kisvállalkozások esetében a bruttó kötelezettség 60 százalékát, egyéb hozzájárulásra kötelezettek esetében a bruttó kötelezettség 33 százalékát.

A kötelezettség csökkentése

A hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettségét annak legfeljebb 70 százalékos mértékéig az alábbiakkal csökkentheti:

– szakképző iskola és központi képzőhely, valamint felsőoktatási intézmény számára nyújtott fejlesztési támogatás összegével, amely azonban csak a hozzájárulásra kötelezettnél képződött bruttó kötelezettség 70 százalékának megfelelő mértékig vehető figyelembe kötelezettségcsökkentő tételként. A felsőoktatási intézmény számára nyújtott fejlesztési támogatás a bruttó kötelezettség legfeljebb 35 százaléka lehet,

– a hozzájárulásra kötelezett saját munkavállalói számára az Fktv. 20. §-ában meghatározott felnőttképzési szerződés és a Munka Törvénykönyve szerinti tanulmányi szerződés vagy a tanulmányok folytatására történő munkáltatói kötelezés alapján megszervezett képzés külön jogszabályban meghatározott költségeivel, a mikro- és kisvállalkozások esetében a bruttó kötelezettség 60 százaléka, egyéb hozzájárulásra kötelezettek esetében a bruttó kötelezettség 33 százaléka mértékéig.

(Magyar Közlöny, 2006/155. szám)

A szakképzési hozzájárulást csökkentő lehetőségek

A vállalkozások szakképzési hozzájárulást kötelesek fizetni. A hozzájárulást csökkenthetik azok a vállalkozások, amelyek saját munkavállalóik részére szerveznek képzést. Erre az esetre állapít meg költségelszámolási szabályokat a 13/2006. (XII. 27.) SZMM rendelet.

A rendelet fogalommeghatározása

Belső képzés

Az a képzés, amelyet a hozzájárulásra kötelezett saját munkavállalói részére, teljes egészében saját munkaszervezetén belül, nem üzletszerűen szervezve valósít meg.

Külső képzés

Az a képzés, amelyet a hozzájárulásra kötelezett saját munkavállalói részére, teljes egészében saját szervezetétől elkülönült, a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (Fktv.) szerint akkreditált felnőttképzési intézmény közreműködésével valósít meg.

Vegyes képzés

Az a képzés, amelyet a hozzájárulásra kötelezett saját munkavállalói részére részben belső képzésként, részben külső képzésként valósít meg.

Áthúzódó képzés

Az a képzés, amelyet a hozzájárulásra kötelezett több naptári évet érintően valósít meg.

Mikro- és kisvállalkozás

A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. §-ának (2) és (3) bekezdésében meghatározott vállalkozás.

A szakképzési hozzájárulás csökkentésének feltételei

A hozzájárulásra kötelezett az Fktv. 20. §-ában meghatározott felnőttképzési szerződés és a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény szerinti tanulmányi szerződés vagy a tanulmányok folytatására történő munkáltatói kötelezés alapján megszervezett képzés költségeivel akkor csökkentheti – mikro- és kisvállalkozások esetében legfeljebb 60 százaléka, egyéb hozzájárulásra kötelezettek esetében legfeljebb 33 százaléka mértékéig – az Szht. 3. §-ának (3) bekezdésében meghatározott bruttó kötelezettségét, ha a következő feltételeknek együttesen megfelel:

– a képzés az Fktv.-ben, illetve a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet 1-4. §-ában foglaltak szerint történik,

– a képzés az Országos Képzési Jegyzékben (a továbbiakban: OKJ) szereplő szakképesítést ad, vagy megfelel a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szt.) 1. §-a (1) bekezdésének c)-e) és g) pontjai valamelyikében foglaltaknak, vagy nyelvi képzés,

– a képzés minimális időtartama 20 óra,

– a teljes képzési óraszám szakmai képzés, vagy legfeljebb 30 százaléka általános képzés, nyelvi képzés, illetőleg a képzéshez kapcsolódó felnőttképzési szolgáltatás, vagy a munkavállaló munkakörének ellátásához szükséges önálló nyelvi képzés, vagy legfeljebb 30 százaléka általános képzés, illetőleg a képzéshez kapcsolódó felnőttképzési szolgáltatás,

– a képzésre az Európai Unió tagállamainak területén kerül sor,

– a hozzájárulásra kötelezett a jogszabályban meghatározott adatszolgáltatást teljesítette.

A hozzájárulásra kötelezett adatszolgáltatási kötelezettsége

A hozzájárulásra kötelezett az elszámolt képzésre vonatkozóan a képzés megkezdésének tárgyévét követő év február hó 15. napjáig köteles az elszámolásra vonatkozó adatszolgáltatást benyújtani a székhelye szerint illetékes regionális munkaügyi központ részére. Egy bejelentőlaphoz több képzésre vonatkozó adatlap is csatolható.

Az adatszolgáltatás megfelelő teljesítését, valamint a benyújtott dokumentumokban szereplő adatok tartalmát a munkaügyi központ ellenőrzi. A hozzájárulásra kötelezettnek a meghatározott dokumentumokat 5 évig meg kell őriznie.

Elszámolható költségek

Az elszámolható költségek körét a jogszabály 4. számú melléklete tartalmazza. Az elszámolható költségek mértéke képzésben részt vevőnként és képzési óránként nem haladhatja meg a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére – külön jogszabály alapján – megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összegének (minimálbér) 12 százalékát.

(Magyar Közlöny, 2006/164. szám)

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet

Kormány állami szakképzési és felnőttképzési intézetként a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézetet jelöli ki.

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvényben, a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvényben, valamint a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvényben az állami szakképzési és felnőttképzési intézet számára meghatározott feladatokat január 1-je óta a 292/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően az Intézet látja el.

Az Intézet a külön jogszabályban meghatározott feladatain túl:

– ellátja a szakképzési és felnőttképzési tevékenység szakmai és módszertani fejlesztését,

– végzi a szakmastruktúra folyamatos fejlesztését, kidolgozza az Országos Képzési Jegyzék tervezetét, javaslatot tesz módosítására, illetve korszerűsítésére,

– kidolgozza az európai követelményekhez illeszkedő szakképesítések egyenértékűségének feltételrendszerét, valamint a hazai és nemzetközi képesítések összehangolását,

– ellátja a szakképzéssel és felnőttképzéssel kapcsolatos fejlesztési, elemzési és értékelési feladatokat,

– kidolgozza és gondozza a szakmai és vizsgáztatási követelményeket, valamint a szakképesítések és a szakmai tantárgyak központi programjait, tankönyveit és tanulmányi segédleteit,

– kidolgozza a szakképesítésekhez tartozó szakmai vizsgatételeket, vizsgaközpontot működtet.

Január 1-jétől az Intézet a Nemzeti Szakképzési Intézet, a Nemzeti Felnőttképzési Intézet, valamint a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Képzési Központja által ellátott feladatok tekintetében a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet általános jogutódja.

Az Intézet a szakképzési hozzájárulás kezelésével és - bizonyos kivételekkel – a Munkaerő-piaci Alap képzési alaprészéből nyújtott támogatásokkal összefüggő feladatok ellátása tekintetében az Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatóságának jogutódja.

(Magyar Közlöny, 2006/161. szám)

Felnőttképzést folytató intézmények akkreditációja

Változott a felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációjának szabályairól szóló 22/2004. (II. 16.) Korm. rendelet.

A módosításokat tartalmazó 294/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet szerint, amennyiben az akkreditáció érvényességi ideje lejárt, és az intézmény az akkreditáció újbóli megadására irányuló kérelmet terjeszt elő, vizsgálni kell azt is, hogy az intézmény az akkreditáció érvényességi ideje alatt eleget tett-e az akkreditációval összefüggő kötelezettségeinek. A kérelmet legkorábban az akkreditáció érvényességi idejének lejártát megelőző 90 napon belül lehet előterjeszteni.

Egyszerűsített intézményakkreditációs eljárás akkor folytatható le, ha az intézménynek az intézményakkreditációs tanúsítványban szereplő olyan adataiban következett be változás, amely az akkreditáció alapjául szolgáló feltételeket nem érinti.

A közoktatási feladatot ellátó – más jogszabályban meghatározott – szakképző intézmény egyszerűsített eljárás keretében szerezhet intézményakkreditációt. Ebben az eljárásban az intézmény felnőttképzésre vonatkozó dokumentumait helyszíni szemle tartása nélkül vizsgálják. Az eljárás a szakképző intézmény tárgyi feltételeinek vizsgálatára nem terjed ki.

A felnőttképzést folytató intézmény által kidolgozott képzési program az eddigi feltételeken kívül akkor akkreditálható, ha felépítése modul szerkezetű.

(Magyar Közlöny, 2006/161. szám)

Foglalkoztatási törvény

A munkaközvetítés szabályozása

Az állami foglalkoztatási szerven kívül munkaközvetítést (a továbbiakban: magán-munkaközvetítés) belföldi székhellyel, illetőleg fiókteleppel rendelkező jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, valamint egyéni vállalkozó folytathat, feltéve, ha a jogszabályban előírt feltételekkel rendelkezik, és az illetékes állami foglalkoztatási szerv nyilvántartásba vette. A magán-munkaközvetítés új meghatározását a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény módosítása tartalmazza.

Engedély magyarországi munkavégzéshez

A többségében év elejétől hatályos 2006. évi CXIII. törvény szerint ezentúl az EGT vagy az Európai Unió állampolgárának és tartózkodásra jogosult hozzátartozójának magyarországi munkavégzéséhez nincs szükség engedélyre.

Munkaadói oldal az OÉT-ben

Változott az OÉT összetételét szabályozó rendelkezés is: a munkaügyi tanácsnak a munkaadók képviseletét ellátó tagokból álló munkaadói oldalába az OÉT-ben képviselettel rendelkező országos munkaadói szövetségek, a munkavállalók képviseletét ellátó tagokból álló munkavállalói oldalába az OÉT-ben képviselettel rendelkező munkavállalói szövetségek egy-egy tagot jelölnek, illetve vonják vissza a jelölést.

A tagokat – jelölés, illetőleg annak visszavonása alapján - az állami foglalkoztatási szerv vezetője bízza meg a munkaügyi tanács megbízatásának lejártáig terjedő időtartamra, továbbá hívja vissza. A munkaügyi tanács önkormányzati oldalának egy-egy tagját a működési területén működő megyékben és fővárosban lévő többcélú kistérségi társulások elnöksége, valamint megyei jogú város(ok) képviselő-testülete választja, illetőleg hívja vissza. A Regionális Területfejlesztési Tanácsok egy főt delegálnak a munkaügyi tanácsokba. A választás, illetve visszahívás alapján a tagok részére a megbízólevelet az állami foglalkoztatási szerv vezetője adja át, illetve vonja vissza.

Támogatás hátrányos helyzetű foglalkoztatásáért

A munkaadó részére nyújtható támogatás odaítélésének feltétele szintén részben módosult: a munkaadó részére külön jogszabályban meghatározott hátrányos helyzetű személy munkaviszony keretében történő foglalkoztatásához a munkabér és járuléka ötven százalékának, megváltozott munkaképességű személy esetében hatvan százalékának megfelelő összegű támogatás nyújtható egyévi időtartamra, ha a munkaadó

– a foglalkoztatást legalább 12 hónap időtartamban vállalja, és

– a támogatás iránti kérelem benyújtását megelőző hat hónapban azonos vagy hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát a működési körében felmerülő okból rendes felmondással nem szüntette meg, és

– kötelezettséget vállal arra, hogy a munkaviszonyt a támogatás folyósításának időtartama alatt az előző pontban meghatározott okból nem szünteti meg.

Ezen túl a munkaerő-piaci program keretében a munkaadó részére a munkaviszonyban foglalkoztatott személy munkabére és járulékai legfeljebb száz százalékának megfelelő összegű támogatás nyújtható.

Ki minősül álláskeresőnek?

Az Flt.-t módosító törvény az álláskereső fogalmát is újraszabályozza: álláskereső az a személy, aki

– a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és

– oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és

– öregségi nyugdíjra nem jogosult, és

– az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb keresőtevékenységet sem folytat, és

– elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit

– az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart.

(Magyar Közlöny, 2006/155. szám)

Regionális munkaügyi központok illetékessége

Az év elejétől változott a regionális munkaügyi központok illetékessége. Az új illetékességi szabályokat a 14/2006. (XII. 28.) SZMM rendelet fogalmazza meg.

(Magyar Közlöny, 2006/165. szám)

A szabadság kiadásának alkotmányos korlátja

Alkotmányellenesség miatt az Alkotmánybíróság 2007. március 31-ével megsemmisíti a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 134. § (3) bekezdés a) pontját, amely lehetővé teszi, hogy kivételesen fontos gazdasági érdekre hivatkozással a szabadság kiadását a tárgyévet követő év június 30-áig, kollektív szerződés esetén pedig december 31-éig eltolja a munkaadó.

Az Alkotmánybíróság 74/2006. (XII. 15.) AB határozatának indokolásában nem tartja elfogadhatónak a – szerinte pontatlan és megfoghatatlan – kivételesen fontos gazdasági érdek megfogalmazást, amikor a munkavállaló pihenéshez való jogának akár egy évvel történő elodázásáról van szó.

(Magyar Közlöny, 2006/155. szám)

Állami Foglalkoztatási Szolgálat

Január 1-jétől a kormány állami foglalkoztatási szerveiként a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, valamint az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (regionális munkaügyi központok) működnek. Ezek feladatát, hatáskörét, irányítását a 291/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet fogalmazza meg.

(Magyar Közlöny, 2006/161. szám)

Munkavédelem

A munkavédelemről szóló rendelkezések legújabb módosítása - 2006. évi CXXIX. törvény – egyebek mellett a munkaeszköz üzembe helyezésének, illetve az egyéni védőeszköz forgalomba hozatalának, használatának szabályait módosítja.

Munkaeszközt üzembe helyezni, valamint használatba venni csak abban az esetben szabad, ha az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit kielégíti, és rendelkezik az adott munkaeszközre, mint termékre, külön jogszabályban meghatározott gyártói megfelelőségi nyilatkozattal, illetve a megfelelőséget tanúsító egyéb dokumentummal.

Egyéni védőeszközt forgalomba hozni, használatba venni akkor szabad, ha az rendelkezik EK-megfelelőségi nyilatkozattal, illetve EK-típustanúsítvánnyal. Az egyéni védőeszközök megfelelőségének tanúsítását a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletében foglaltak szerint kell elvégezni.

Különböző munkáltatók alkalmazásában álló munkavállalók munkavégzésének összehangolása

Olyan munkahelyen, ahol különböző munkáltatók alkalmazásában álló munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak, a munkavégzést úgy kell összehangolni, hogy az az ott dolgozókra és a munkavégzés hatókörében tartózkodókra veszélyt ne jelentsen. Az összehangolás keretében különösen az egészséget és biztonságot veszélyeztető kockázatokról és a megelőzési intézkedésekről az érintett munkavállalókat és munkavédelmi képviselőiket, illetőleg a munkavégzés hatókörében tartózkodókat tájékoztatni kell. Az összehangolás megvalósításáért a felek által szerződésben megjelölt munkáltató, ilyen kikötés hiányában a fővállalkozó, illetve bármely más olyan személy vagy szervezet, aki, illetve amely a tényleges irányítást gyakorolja, vagy a munkahelyért a fő felelősséget viseli, ha ilyen nincs, akkor az a felelős, akinek a területén a munkavégzés folyik.

A munkavédelem ellenőrzése

A munkavédelemre vonatkozó szabályok megtartásának elősegítését, valamint ellenőrzését a munkavédelmi hatóság látja el.

A munkavédelmi hatóság ellenőrzése kiterjed

– a munkáltatók és munkavállalók egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos feladatainak és kötelezettségeinek teljesítésére,

– a munkahelyek létesítésére, a munkaeszközök üzemeltetésére, az alkalmazott technológiákra és anyagokra, valamint az egyéni védőeszközökre vonatkozó követelmények érvényesítésére,

– a munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek kivizsgálására, bejelentésére, nyilvántartására, valamint megelőzésére tett intézkedésekre.

A munkavédelmi hatóság a munkavédelmi szabályok munkáltatók általi megtartásának más szerv előtti, külön jogszabály szerinti eljárásban (pl. a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának támogatása) történő igazolása céljából hatósági nyilvántartást vezet.

A hatósági nyilvántartás tartalmazza azoknak a munkáltatóknak az adatait, amelyekre vonatkozóan a munkavédelmi ellenőrzés során az eljáró hatóság jogerős és végrehajtható határozata jogsértést állapított meg és munkavédelmi bírságot szabott ki.

A munkavédelmi hatóság felügyelője jogosult

– a munkahelyek tekintetében a munkáltatót határozatban kötelezni, hogy írásban nyújtson tájékoztatást a megjelölt munkavédelmi követelmények teljesítéséről,

– valamennyi munkahelyen – külön engedély nélkül, ellenőrzési jogosultságát az erre jogosító igazolványával (amely a sorszámot, az eljáró felügyelő nevét és a munkavédelmi hatóság megnevezését tartalmazza) igazolva – ellenőrzést tartani.

(Magyar Közlöny, 2006/160. szám)

Pályázat munkavédelmi jellegű bírságok felhasználására

Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség pályázatot hirdet az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés céljainak támogatására, melynek eredményeképpen javulhatnak a munkakörülmények és csökkenthetőek a munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések.

A pályázatot az OMMF-hez (1024 Budapest, Margit krt. 85., 1399 Budapest, Pf. 639) hat példányban (1 pld. eredeti + 5 pld. másolat) kell benyújtani.

A pályázatok benyújtás határideje: 2007. február 28.

Támogatást belföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társaság, egyéni vállalkozó vagy költségvetési szerv kaphat.

Nem támogatható az olyan pályázat, amely olyan alapvető munkavédelmi követelmények megvalósításának támogatását igényli, amelyek teljesítésére a pályázó a munkavédelemre vonatkozó szabályokban meghatározottak alapján egyébként is köteles.

Nem nyújtható támogatás azon pályázó részére, akit a pályázat benyújtása előtti két évben a munkavédelmi jogszabályok (például a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény) megsértése miatt jogerősen legalább 300 000 forint munkavédelmi bírság megfizetésére köteleztek.

A pályázaton felszámolási eljárás vagy végelszámolás alatt álló, illetve köztartozással bíró gazdálkodó szervezet nem vehet részt.

A támogatás olyan pályaműre nyújtható (legyen az technikai vagy módszert kidolgozó), amelynek megvalósítása a benyújtás időpontjában még nem kezdődött meg.

Kiemelten támogatható célok:

– A munkavédelmi szakemberek emelt szintű továbbképzése, különös tekintettel a munkaegészségügy integrációjára és a jelentős mértékben módosult jogi szabályozásra. A feladat ellátásának érdekében oktatási, képzési programok szervezése. A további rendszeres továbbképzéseket megalapozó tematika és továbbképzési rendszer kidolgozása.

– A Munkavédelem Országos Programjához kapcsolódva a bejelentendő foglalkozási betegségekkel kapcsolatos változásokból adódóan a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok, a munkáltatók, munkavállalók részletes tájékoztatása az új feladatokról.

– A nyilvánosság szerepének erősítése a munkavédelem területén. A munkavédelem és a média kapcsolatában rejlő megoldási lehetőségek végrehajtható kidolgozása, ideértve egy akcióprogram megfogalmazását is, amely a munkavédelem országos ismertségét javítaná, megteremtené a közgondolkodásban a munkavédelem arculatát, kiemelné értékeit. A feladat végrehajtásába be kell vonni az érintett hatóságokat és érdekképviseleteket.

– Egészségügyi, szociális létesítményekben – különös tekintettel a mozgáskorlátozottak, fogyatékosok és az időskorúak ellátása és kezelése során – a betegmozgatás kockázati tényezőinek, valamint az ápoló személyzetet érő fertőzésveszély kockázati tényezőinek csökkentése.

– Az Európai Unió 2007. évi munkavédelmi akcióprogramja hazai megvalósításának támogatása, beleértve az "Európai munkavédelmi hetet", a váz- és izomrendszeri megbetegedések középpontba állításával.

– A fokozott kockázati csoportokkal kapcsolatos oktató, képző előadások, tanfolyamok, rendezvények szervezése, ismeretterjesztő filmek készítése, munkavédelmi jellegű kutatások végzése.

– A munkavédelmi képviselők és paritásos testületek részére módszertani anyagok készítése munkájuk segítésére.

– A különös munkabiztonsági és egészségügyi kockázatoknak kitett (pl. építőipari, erdészeti, mezőgazdasági, bányászati) munkavállalók egészségügyi alkalmassági és szakmai felkészültségi követelményeinek kutatás alapján történő meghatározása és a munkabalesetek megelőzését, a kockázatok mérséklését szolgáló javaslat kidolgozása.

– Az Európai Unió új vegyianyag-rendeletének (REACH) végrehajtását segítő tanfolyamok szervezése, tájékoztató.

– A munkáltatók munkavédelmi feladatainak hatékonyságát segítő minőségirányítási rendszer bevezetése.

(Magyar Közlöny, 2006/160. szám)

Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség

Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség neve január 1-je óta Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség lett. A szervezet felügyelőségei útján ellátja az általános munkavédelmi hatósági feladatokat. A változásokat tartalmazó 295/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján a munkavédelmi feladatok ellátása kiterjed a munkabiztonság és a munkaegészségügy hatósági feladataira, ideértve a foglalkozás-egészségügyi szolgálat Mvt.-ben és külön jogszabályban előírt munkavédelmi feladatainak szakmai irányítását is. Az OMMF együttműködik a foglalkozás-egészségügyi szolgálat által nyújtott egészségügyi szolgáltatás tekintetében a szakfelügyeletet külön jogszabály szerint ellátó Országos Tisztifőorvosi Hivatal irányítása alá tartozó Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központtal.

A munkaügyi hatósági feladatokat az OMMF munkaügyi felügyelőségei, illetve munkaügyi felügyelői útján látja el.

Az OMMF elsőfokú hatósági jogkörében a munkaügyi szabályok munkáltatók általi megtartásának, illetőleg a munkáltatók munkaügyi kapcsolatai rendezettségének külön jogszabály szerinti eljárásban történő igazolása céljából a Met. 8/C §-ában meghatározott módon és tartalommal hatósági nyilvántartást vezet.

Munkaügyi bírság kiszabására, illetve a Met. 7. §-ának (2) bekezdése szerinti határozat meghozatalára első fokon annak a munkaügyi felügyelőségnek az igazgatója jogosult, amelynek illetékességi területén az ellenőrzött munkahely található.

A munkaügyi felügyelő a területi munkaügyi felügyelőség illetékességi területén kívül, valamint az OMMF köztisztviselője a Magyar Köztársaság egész területén az OMMF elnöke által kiállított megbízólevél birtokában végezhet ellenőrzést. Az ellenőrzés alapján indult eljárás lefolytatására az a munkaügyi felügyelőség jogosult, amelynek illetékességi területén az ellenőrzés történt, kivéve ha kizárási ok miatt másik munkaügyi felügyelőséget jelöltek ki.

(Magyar Közlöny, 2006/161. szám)

Közbeszerzési törvény

Néhány ponton módosult a közbeszerzési törvény. A változásokat tartalmazó 2006. évi CXXXV. törvény lehetőséget ad a helyi önkormányzatoknak, hogy az általuk irányított szervezetek vonatkozásában a közbeszerzéseket összevontan, helyben központosítva folytassák le.

A közbeszerzés helyben központosításáról az önkormányzat rendeletet alkot, amelyben

– kijelöli a helyben központosított közbeszerzés keretében ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezetet,

– meghatározza a helyben központosított közbeszerzés hatálya alá tartozó költségvetési szervek körét, az eljáráshoz való csatlakozás lehetőségét,

– meghatározza a helyben központosított közbeszerzés hatálya alá tartozó áruk és szolgáltatások körét,

– meghatározza az ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezet és a helyben központosított közbeszerzés hatálya alá tartozó szervezetek együttműködésének szabályait, különösen a felek adatszolgáltatási kötelezettségét, az adatszolgáltatás és az adatkezelés módját,

– meghatározza az ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezet részére fizetendő, kizárólag a helyben központosított közbeszerzéshez kapcsolódó feladatok ellátásával kapcsolatban ténylegesen felmerült költségeket fedező díj számításának és megfizetésének módját, valamint az ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezetnek az önkormányzat felé fennálló tájékoztatási és beszámolási kötelezettségét.

Az eredményhirdetés során az ajánlatkérő köteles írásbeli összegezését az eredményhirdetésen jelen levő ajánlattevőknek átadni, a távol levő ajánlattevőknek pedig az eredményhirdetés napján, az eredményhirdetést követően haladéktalanul telefaxon vagy elektronikus úton megküldeni.

(Magyar Közlöny, 2006/164. szám)

A védett foglalkoztatók részére fenntartott közbeszerzések

A szociális foglalkoztatási engedéllyel rendelkező szervezetek, a védett foglalkoztatók, illetőleg védett szervezeti szerződést kötött szervezetek (védett műhelyek) számára fenntartott közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos sajátos szabályokat fogalmaz meg a 302/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet.

Védett műhelynek minősül az Európai Unió tagállamában vagy a Kbt. 1. §-ának (3) bekezdése alapján nemzeti elbánásban részesülő államban letelepedett szervezet is, amely ötven százalékot meghaladó mértékben megváltozott munkaképességű munkavállalókat alkalmaz.

Védett műhelyek részvétele a közbeszerzési eljárásokban

A rendelet hatálya alá tartozó árubeszerzésekre és szolgáltatásbeszerzésekre irányuló közbeszerzési eljárásokban az ajánlatkérő a részvétel jogát fenntarthatja a védett műhelyek számára. Erre a tényre az eljárást megindító hirdetményben hivatkozni kell. A fenntartott közbeszerzési eljárásban kizárólag a védett műhely lehet ajánlattevő, illetőleg részvételre jelentkező.

A védett műhelyek nyilvántartása

A hivatal a kiemelt tanúsítványban védett foglalkoztatóvá minősített, a védett szervezeti szerződést kötött, továbbá a szociális és gyámhivatal által kiadott szociális foglalkoztatási engedéllyel rendelkező foglalkoztatót kérelmére védett műhelyként nyilvántartásba veszi, feltéve, ha a foglalkoztató által munkaviszony keretében alkalmazott munkavállalók átlagos statisztikai állományi létszámán belül a megváltozott munkaképességű munkavállalók aránya a kérelem benyújtását megelőző hónapban meghaladja az ötven százalékot.

A kérelemben meg kell jelölni a foglalkoztató

– nevét, címét, telefonszámát, faxszámát, elektronikus elérhetőségét,

– által foglalkoztatott munkavállalók, illetőleg megváltozott munkaképességű munkavállalók kérelem benyújtását megelőző havi átlagos statisztikai állományi létszámát,

– tevékenységét, az általa nyújtott szolgáltatások, illetőleg előállított áruk (termékek) listáját, továbbá ezek mennyiségére vonatkozó adatokat.

A kérelemhez csatolni kell a kiemelt, illetőleg feltételes tanúsítvány, vagy a védett szervezeti szerződés, vagy a szociális foglalkoztatási engedély másolatát.

A Hivatal az adatokat nyilvántartásba veszi, és erről a foglalkoztatót igazolás kiadásával értesíti.

A védett műhelyként nyilvántartásba vett foglalkoztató nyolc napon belül köteles bejelenteni a hivatalnak

– a kiemelt tanúsítvány, a védett szervezeti szerződés, illetőleg a szociális foglalkoztatási engedély meghosszabbítását,

– a kiemelt tanúsítvány, szociális foglalkoztatási engedély visszavonását, a védett szervezeti szerződés megszüntetését,

– a munkavállalók létszámarányának változását, ha a foglalkoztató által munkaviszony keretében alkalmazott munkavállalók átlagos statisztikai állományi létszámán belül a megváltozott munkaképességű munkavállalók létszámaránya hat egymást követő hónapban nem haladja meg az ötven százalékot.

Törlés a nyilvántartásból

Törölni kell a nyilvántartásból a védett műhelyt, ha

– kérelmezi,

– a kiemelt tanúsítvány, a védett szervezeti szerződés érvényességi ideje megszűnik,

– a kiemelt tanúsítványt, a szociális foglalkoztatási engedélyt visszavonják, illetőleg a védett szervezeti szerződést megszüntetik,

– a megváltozott munkaképességű munkavállalók létszámaránya hat egymást követő hónapban nem haladja meg az ötven százalékot.

A védett műhelyek ellenőrzése

A védett műhelyként nyilvántartásba vett foglalkoztatókat a hivatal ellenőrzi.

(Magyar Közlöny, 2006/161. szám)

A jelzálog-hitelintézet és a jelzáloglevél

A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló módosított törvény alapján a jelzálog-hitelintézet pénzkölcsönt nyújt Magyarország vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam területén lévő ingatlanon alapított jelzálogjog – ideértve az önálló zálogjogként alapított jelzálogjogot is – fedezete mellett, amelyhez forrásait alapvetően jelzáloglevél kibocsátásával gyűjti.

A január 1-jén hatályba lépett 2006. évi CXII. törvény rendelkezése szerint a jelzálog-hitelintézet a meghatározott pénzügyi, befektetési, illetve kiegészítő befektetési szolgáltatáson kívül üzletszerűen kizárólag ingatlanok forgalmi és hitelbiztosítéki értékének meghatározását végezheti. Az ingatlanok forgalmi és hitelbiztosítéki értékének meghatározását névjegyzékben szereplő, felsőfokú végzettségű és a külön jogszabályban meghatározott feltételeket teljesítő ingatlanértékelők végezhetik.

A jelzálog-hitelintézet EGT-állam területén lévő ingatlanfedezet mellett akkor nyújthat pénzkölcsönt (a továbbiakban: EGT-jelzáloghitel), illetve vásárolhat meg, előlegezhet meg és számítolhat le jelzáloghitelt (a továbbiakban: EGT-jelzáloghitel-vásárlás), ha a fedezetként szolgáló ingatlant a jelzálog-hitelintézet javára alapított olyan jelzálogjog terheli, amely a zálogjogosult részére a magyar jog szerinti jelzálogjoggal azonos biztonságot nyújt. Az EGT-állam területén lévő ingatlanon alapított jelzálogjog különösen akkor nyújt a magyar jog szerinti jelzálogjoggal azonos biztonságot, ha

– a jelzálogjog közhiteles nyilvántartásba bejegyzésre kerül, és

– a jelzálog-hitelintézet a javára bejegyzett jelzálogjog alapján a zálogtárgyból mind a bírósági végrehajtás, mind pedig felszámolási vagy egyéb fizetésképtelenségi eljárás esetén más követeléseket megelőzően kereshet kielégítést.

(Magyar Közlöny, 2006/155. szám)

A melegített víz és gőz hatósági ára

Január 15-étől változott a távhő- és villamosenergia-termelői engedélyekkel rendelkező engedélyes által közvetlenül vagy közvetve lakossági távhő-szolgáltatási célra értékesített melegített víz és gőz hatósági ára.

A gőz ára:
Pannon Hőerőmű Zrt. teljesítménylekötési díj:	7287 E Ft/MW/év
hődíj:	2516 Ft/GJ
csapadékvíz díja:	281 Ft/m2
A melegített víz ára:
Budapesti Erőmű Zrt. Újpesti Erőműve teljesítménylekötési díj:	3522 E Ft/MW/év
Bakonyi Erőmű Zrt. Ajkai Hőerőműve teljesítmény-lekötési díj:	4018 E Ft/MW/év
hődíj:	865 Ft/GJ
pótvíz díja:	259 Ft/m2

(Magyar Közlöny, 2007/2. szám)

Víz- és csatornahasználati díjak

Az állami tulajdonú közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg az állami tulajdonú közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjak új mértékéről a 46/2006. (XII. 25.) KvVM rendelet mellékletei tájékoztatnak.

(Magyar Közlöny, 2006/162. szám)

A személyszállítás díja vasúton

Február 1-jétől változik a belföldi közforgalmi menetrend szerinti vasúti személyszállítás legmagasabb díja.

Így ezentúl például a teljes árú menetrend 2. osztályon:

– 50 km távolságra 560 forint,

– 100 km távolságra 1210 forint,

– 200 km távolságra 2440 forint,

– 300 km távolságra 3520 forint,

– 500 km távolságra 5250 forint.

A munkába járásra szolgáló havibérletek ára bármely vonat 2. kocsiosztályán:

– 50 km távolságra 3140 Ft-ot a dolgozó, 9260 Ft-ot a munkáltató fizet,

– 100 km távolságra 6780 Ft-ot a dolgozó, 41 620 Ft-ot a munkáltató fizet,

– 200 km távolságra 13 700 Ft-ot a dolgozó, 83 900 Ft-ot a munkáltató fizet.

A viteldíjak, bérletek árának részletezését, valamint a diákigazolvánnyal rendelkezők kedvezményes havijegyének árát, az útipoggyász viteldíját, az élő állatok és a kerékpár szállításának díját a 2/2007. (I. 9.) GKM rendelet melléklete tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2007/2. szám)

Távolságiautóbusz-viteldíjak

A belföldi helyközi (távolsági) menetrend szerinti autóbusz-közlekedés, valamint a nevelési-oktatási intézmények által rendelt belföldi autóbusz-különjáratok február 1-jétől érvényes legmagasabb díjait a 3/2007. (I. 9.) GKM rendelet közli.

(Magyar Közlöny, 2007/2. szám)

Postai díjszabás

Január 1-jétől drágulnak a belföldi fenntartott postai szolgáltatások legmagasabb hatósági díjai. A 85/2006. (XII. 15.) GKM rendelet mellékletei az alábbiakban szabják meg a díjakat:

Levélküldemények és címzett reklámküldemények

A szabványlevelet, szabvány címzett reklámküldeményt 62 Ft-ért adhatjuk postára, de ha elsőbbségi küldeményként kívánjuk továbbíttatni, akkor azt 95 Ft-ért tehetjük meg.

Egyéb levél, egyéb címzett reklámküldemény díja 90 Ft, elsőbbségi küldeményként 135 Ft.

A levelezőlap, képes levelezőlap díja megegyezik a szabványlevélével, azaz 62 Ft, illetve 95 Ft.

Hivatalos iratot saját kézhez 300 Ft-ért (alaptarifa), egyéb hivatalos iratot 250 Ft-ért továbbíthatunk.

(Magyar Közlöny, 2006/155. szám)

Illetékváltozás

Február 4-étől változik az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény.

A módosítást tartalmazó 2006. évi CXXII. törvény szerint ettől az időponttól a korábbi 5000 forint helyett az elsőfokú eljárásért a változással érintett ingatlanonként 6000 forint összegű díjat kell fizetni.

A jelzálogjog bejegyzése, valamint a bejegyzés módosítása iránti eljárás díja változással érintett ingatlanonként 12 000 forint.

A vagyoni értékű jog törlése iránti eljárás díja változással érintett ingatlanonként 2000 forint. E törvény alkalmazásában vagyoni értékű jognak kell tekinteni a földhasználati jogot, a haszonélvezeti jogot, a használat jogát, a lakásszövetkezeti tagot megillető állandó használati jogot és a vagyonkezelői jogot.

A társasház-alapítás bejegyzésének díja társasházi tulajdoni különlaponként 6000 forint, de legfeljebb összesen 100 000 forint.

A társasházi alapító okirat módosítása esetén – ha a módosítás a társasház tulajdoni különlapjait érinti – a módosítás ingatlan-nyilvántartási átvezetésének díja társasházi különlaponként 6000 forint, de legfeljebb összesen 100 000 forint. Ezt a rendelkezést a lakásszövetkezet esetén is megfelelően alkalmazni kell.

(Magyar Közlöny, 2006/159. szám)

Az illetékekkel kapcsolatos ügyiratok kezelése, az illetékek kiszabása

Az állami adóhatóságnak az illetékekkel kapcsolatos ügyiratok kezelése, valamint az illetékek kiszabása és könyvelése során alkalmazandó eljárásáról rendelkezik a 40/2006. (XII. 25.) PM rendelet.

Az állami adóhatóságnak az illetékekkel kapcsolatos adatszolgáltatás teljesítése érdekében a nyilvántartást úgy kell kialakítani, hogy abból kitűnjön valamennyi illetékügyben az illeték fajtája és vagyonszerzési ügyekben a megszerzett vagyontárgy(ak) jellege.

Az illeték fajtája: öröklési illeték, ajándékozási illeték, visszterhes vagyonátruházási illeték, államigazgatási eljárási illeték, bírósági eljárási illeték.

A vagyontárgyak jellege: tanya, családi ház, ikerház, láncház, sorház, lakás, garázs, üdülő, étterem, szálloda, iroda, üzlet, raktár, mezőgazdasági épület, telek, termőföld, egyéb nem lakás célú ingatlan, gépjármű, értékpapír, üzletrész, egyéb ingó vagyontárgy.

Az ingatlan forgalmi értékének megállapításához szükséges összehasonlító értékadatok gyűjtésére külön nyilvántartást kell vezetni.

(Magyar Közlöny, 2006/162. szám)

Pénztári szolgáltatások, pénztári kártya

Változott az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak által finanszírozható szolgáltatások, valamint az azokat igénybe vevők köre.

330/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján az önsegélyező pénztárak az Öpt. 50/A. §-ában foglalt kiegészítő önsegélyező pénztári, valamint életmódjavító önsegélyező pénztári szolgáltatásokat a pénztártagok, illetve rendelkezésük alapján a közeli hozzátartozók részére nyújthatják.

A gyermek születéséhez kapcsolódó ellátásokat az önsegélyező pénztár a gyermeket nevelő szülő, örökbe fogadó szülő vagy gyám részére biztosíthatja. A gyermek születéséhez kapcsolódó ellátások a gyermek megszületése, örökbe fogadása, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támogatás folyósítása esetén vehetőek igénybe.

A jogszabály felsorolja azokat a szolgáltatásokat, amelyeket az önsegélyező pénztár kizárólag közösségi szolgáltatásként, illetve azokat, amelyeket egyéni szolgáltatásként nyújthat.

Az egészségpénztárak által nyújtott szolgáltatási kör is megváltozott, és a rendelet szabályozza a jogalap nélkül igénybe vett szolgáltatások "sorsát", valamint a pénztári kártya kibocsátásának és használatának szabályait.

(Magyar Közlöny, 2006/161. szám)

Korkedvezményes nyugdíj

Az év elejétől módosultak a korkedvezményes nyugdíjazás szabályai. A 2006. évi CXIX. törvény előírásai szerint aki a szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egészségre különösen ártalmas munkát végez, korkedvezményben részesül.

Az igénylőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatárhoz képest kétévi korkedvezményben részesül

– az a férfi, aki legalább tíz, és az a nő, aki legalább nyolc éven át korkedvezményre jogosító munkakörben, továbbá

– az, aki legalább hat éven át 100 kPa-nál nagyobb nyomású légtérben

dolgozott.

A korkedvezmény további egy-egy év

– a korkedvezményre jogosító munkakörben végzett minden újabb öt-, nőnél négyévi, illetőleg

– a 100 kPa-nál nagyobb nyomású légtérben végzett minden újabb háromévi

munka után.

A korkedvezményre jogosító különböző munkakörökben (munkahelyeken) eltöltött időket egybe kell számítani.

A korkedvezményre jogosultság szempontjából figyelembe kell venni a fegyveres szerveknél

– hivatásos szolgálatban ténylegesen eltöltött szolgálati időt,

– nem hivatásos szolgálatban vagy más állam hadseregében eltöltött és az előbbi pont szerinti hivatásos szolgálatba beszámított időt.

A korkedvezményre jogosultság szempontjából figyelembe kell venni a fegyveres szerveknél továbbszolgáló állományban 1960. december 17-e után eltöltött időt is.

A korkedvezményre – 2010. december 31-éig – a 2006. december 31-én hatályos rendelkezések szerinti munkakörök (munkahelyek) jogosítanak. 2010. december 31-éig a 2006. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni az egyes munkakörökre (munkahelyekre) vonatkozó különös számítási szabályokra is.

(Magyar Közlöny, 2006/157. szám)

Nyugdíj-, egészség- és önsegélyező pénztárak könyvvezetési kötelezettsége

A magánnyugdíjpénztárak, az önkéntes nyugdíjpénztárak, valamint az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségét módosító 358/2006. (XII. 27.) Korm. rendelet némely szabálya már az év első napjától, a többi rendelkezése 2007. június 1-jétől hatályos.

(Magyar Közlöny, 2006/164. szám)

Nyugdíjszámítás, elektronikus ügyintézés

Ha a 2006. december 31-ét követő és 2008. január 1-jét megelőző időponttól megállapítandó saját jogú nyugellátás alapját képező havi átlagkereset 202 000 forintnál több,

– a 202 001-230 000 forint közötti átlagkereset kilencven százalékát,

– a 230 001-259 000 forint közötti átlagkereset nyolcvan százalékát,

– a 289 001-318 000 forint közötti átlagkereset hatvan százalékát,

– a 318 001-347 000 forint közötti átlagkereset ötven százalékát,

– a 347 000 forint feletti átlagkereset negyven százalékát

veszik figyelembe a saját jogú nyugellátás megállapításánál.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról rendelkező 168/1997. (X. 6.) Korm. rendeletet módosító 327/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a foglalkoztató társadalombiztosítással kapcsolatos nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségéről, ezen túl az elektronikus ügyintézés részleteitől is rendelkezik.

Ezen túl nyilvántartó lapot köteles kiállítani a társas vállalkozás – a biztosítottakon túl – a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóról, valamint a vendéglátóüzlet felszolgálója a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló után – a személyi jövedelemadóról benyújtott bevallásában bevallott – fizetett nyugdíj-biztosítási járulék alapjára és összegére vonatkozó adatokról is.

(Magyar Közlöny, 2006/161. szám)

Nyugellátások emelése a vizitdíj bevezetése miatt

A nyugellátások és a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről a 329/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet szól.

2007. február 15-étől megemelik a 2007. február 15-ét megelőző időponttól megállapított

– saját jogú nyugellátást,

– hozzátartozói nyugellátást,

– rendszeres szociális járadékot,

– átmeneti járadékot,

– rokkantsági járadékot,

– házastársi pótlékot, házastársi pótlékhoz járó kiegészítést,

– házastárs után járó jövedelempótlékot,

– központi szociális segélyt,

ha a jogosult részére folyósított felsorolt ellátások együttes havi összege nem haladja meg az 54 260 forintot.

Az emelés havi összege

– 300 forint, ha a jogosult részére folyósított ellátások együttes havi összege nem haladja meg a 27 130 forintot,

– 200 forint, ha a jogosult részére folyósított ellátások együttes havi összege meghaladja a 27 130 forintot.

Az emelés csak egy ellátás után jár.

2007. február 15-étől 300 forinttal megemelik a vakok személyi járadékát.

A 2007. február 14-ét követő, de 2008. január 1-jét megelőző időponttól megállapításra kerülő öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege havi 27 130 forint.

A 2007. február 14-ét követő, de 2008. január 1-jét megelőző időponttól megállapításra kerülő rokkantsági nyugdíj legkisebb összege a III. rokkantsági csoportban havi 27 130 forint, a II. rokkantsági csoportban havi 28 340 forint, az I. rokkantsági csoportban havi 29 370 forint.

A 2007. február 14-ét követő, de 2008. január 1-jét megelőző időponttól megállapításra kerülő baleseti rokkantsági nyugdíj legkisebb összege a III. rokkantsági csoportban havi 27 200 forint, a II. rokkantsági csoportban havi 28 560 forint, az I. rokkantsági csoportban havi 29 530 forint.

A 2007. február 14-ét követő, de 2008. január 1-jét megelőző időponttól megállapításra kerülő árvaellátás legkisebb összege havi 23 080 forint.

A 2007 februárjára járó ellátást a jogosultak számára már emelt összegben folyósítják.

(Magyar Közlöny, 2006/161. szám)

Társadalombiztosítás, a szolgáltatások fedezete

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló korábbi szabályokat módosítja az év első napján hatályba lépett 328/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet.

(Magyar Közlöny, 2006/161. szám)

Szociális tárgyú törvénymódosítások

Egyes szociális tárgyú törvényeket módosít a 2006. évi CXVII. törvény.

(Magyar Közlöny, 2006/156. szám)

Pénzbeli és természetbeni ellátások igénylése, folyósítása

A pénzbeli és természetbeni ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályait módosító 326/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a vagyoni helyzet vizsgálatát, a kormány szociális hatóságként kijelölt szervezeteit, a rendszeres szociális segély legmagasabb mértékét (53 915 Ft), odaítélésének feltételeit pontosítja.

(Magyar Közlöny, 2006/161. szám)

Védjegybejelentés elektronikus úton

Január 1-je óta lehetőség van arra, hogy védjegybejelentést elektronikusan is lehessen tenni. Az erről rendelkező 306/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet szerint védjegybejelentés elektronikus úton kizárólag a Magyar Szabadalmi Hivatal által e célra rendszeresített elektronikus űrlap használatával nyújtható be. Az elektronikus ügyintézés lehetősége a kormányzati portálon keresztül vagy közvetlenül a Magyar Szabadalmi Hivatal internetes honlapján üzemeltetett elektronikus ügyintézési rendszeren érhető el.

Az elektronikus űrlap díjtalan. Az elektronikus úton benyújtott védjegybejelentésért fizetendő bejelentési díj összegére, valamint a díjfizetés módjára és egyéb feltételeire a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

A védjegybejelentés elektronikus úton való benyújtása elektronikus aláírással

A bejelentő vagy képviselője a védjegybejelentést elektronikus úton elektronikus aláírással a Magyar Szabadalmi Hivatal elektronikus ügyintézési rendszerén keresztül nyújthatja be, feltéve, hogy az elektronikus űrlapot külön jogszabályban meghatározott közigazgatási felhasználásra alkalmas elektronikus aláírással látják el.

A természetes személy bejelentő, illetve képviselője a védjegybejelentést elektronikus úton az ügyfélkapun keresztül történő bejelentkezést követően is benyújthatja a Magyar Szabadalmi Hivatal elektronikus ügyintézési rendszerén keresztül.

Az elektronikus úton benyújtott védjegybejelentésnek tartalmaznia kell a védjegybejelentés részletes alaki szabályairól szóló külön jogszabályban meghatározott kellékeket, és annak ki kell elégítenie a védjegybejelentéssel szemben az alaki rendeletben támasztott általános követelményeket.

(Magyar Közlöny, 2006/161. szám)

Alkotmányellenes ingatlan-nyilvántartási passzus

Az érvénytelen okiraton alapuló ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapján jóhiszemű harmadik személy javára bejegyzett jog, illetőleg feljegyzett tény törlésére biztosított hároméves határidő indokolatlanul rövid - állapította meg az Alkotmánybíróság, ezért a kifogásolt rendelkezést a testület 80/2006. (XII. 20.) AB határozatával 2007. június 30-ai hatállyal megsemmisíti.

Az Alkotmánybíróság indokolása szerint az Inytv. támadott rendelkezése olyan jogvesztő határidőt tartalmaz, amelyen túl nem törölhető az érvénytelen okiraton alapuló bejegyzés alapján a jóhiszemű, visszterhesen szerző harmadik személy javára bejegyzett jog vagy feljegyzett tény. Ezzel védelemben részesül az érvénytelen okirat alapján bejegyzett jóhiszemű harmadik személy jogszerzése.

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a korlátozás mértéke nem áll arányban az elérni kívánt céllal. Ugyanis az érintett ingatlan-nyilvántartási szabály nagy súlyt fektet a bejegyzett jog jogosultja érdekeinek a védelmére, tekintet nélkül az eredeti jogosultra, akinek tulajdonjogát vagy más bejegyzett jogát az érvénytelen okirat alapján törölték. Így a szabályozás a legfőbb bírói fórum szerint az arányosság követelményének nem tesz eleget. Az pedig a tulajdonhoz való jog korlátozásához vezet, ha a bejegyzett teher az időmúlásra tekintettel nem törölhető.

Így a rendelkezés a szükségesnél nagyobb mértékben korlátozza az eredeti jogosultat alkotmányos alapjogának gyakorlásában azáltal, hogy a törlési határidőt jogvesztő és kivételt nem engedő szabályként alkalmazza.

Ezért az AB megsemmisítette az ingatlan-nyilvántartás kifogásolt passzusát.

(Magyar Közlöny, 2006/158. szám)

Ingatlan-nyilvántartási eljárás szabályai

Az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályait, a jogorvoslati rendszert, a termőföld hasznosításával és védelmével kapcsolatos eljárást és a földmérési, térképészeti tevékenységgel kapcsolatos szabályokat fogalmazza meg a január 1-jén hatályba lépett 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet.

(Magyar Közlöny, 2006/161. szám)

Építésügyi bírság, építésüggyel kapcsolatos illetékek

Az építésügyi bírság nem mentesít a büntetőjogi, a szabálysértési, továbbá a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, illetőleg a megfelelő védekezés kialakítására, a természetes vagy korábbi környezet helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól. Egyebek mellett ezt tartalmazza az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása.

Az egyes építésüggyel kapcsolatos törvények módosításáról rendelkező, a 2006. évi CXX. törvény az építésügyi hatóságnál indított eljárás illetékei közül néhány mértékét megváltoztatta, és új illetékeket is megállapít.

Például az építésügyi hatóságnál indított eljárás, ha ez egyéb rendeltetésű épület építésére vonatkozó engedélyre irányul,

– önálló rendeltetési egységenként 250 m2 hasznos alapterületig 20 000 forint (eddig 15 000 forint volt),

– a 250 m2 -nél nagyobb hasznos alapterületű rendeltetési egységenként 100 000 forint (eddig 50 000 forint volt),

– műtárgy építésére irányul, 100 m2-ként 10 000 forint.

Az építésügyi hatóságnál indított eljárás, ha ez

– az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól eltérő műszaki megoldás engedélyére irányul, 20 000 forint,

– egyéb építési tevékenységre vonatkozó engedélyre irányul, 10 000 forint,

– antennák, antennatartó szerkezetek, csatlakozó műtárgyak építésügyi hatósági engedélyezési eljárására irányul, az eljárás tárgyát képező távközlési építmény legnagyobb lineáris méretét figyelembe véve, megkezdett méterenként 50 000 forint,

– egyéb bejelentési eljárásra irányul, 10 000 forint

illeték alá esik.

(Magyar Közlöny, 2006/157. szám)

Építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok működése

Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről a kormány a 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletével gondoskodott.

(Magyar Közlöny, 2006/161. szám)

Építési tárgyú rendeletek módosítása

Január 1-jétől változtak egyes építésügyi tárgyú miniszteri rendeletek. A módosítást a 15/2006. (XII. 28.) ÖTM rendelet tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2006/165. szám)

Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal

A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal a 260/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet alapján január 1-jétől a kormány külkereskedelmi államigazgatási és hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyeleti, kereskedelmi, piacfelügyeleti, közraktározás-felügyeleti, nemesfémvizsgáló és -hitelesítő, mérésügyi, valamint műszaki biztonsági hatóságaként működik.

A 261/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal hatósági jogköreivel összefüggő egyes rendeletek módosításáról rendelkezik.

A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal által kiszabható bírság

A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal – külön jogszabályban meghatározott hatáskörében eljárva – a 262/2006. (XII. 20.) Korm. rendeletben meghatározott bírságot alkalmazhatja.

A bírság mértéke

– nyilvántartás vezetésével, hatósági igazolás és bizonyítvány kiállításával kapcsolatos eljárásban ötezer forinttól ötvenezer forintig,

– utazásszervező és közvetítői tevékenységgel, ingatlanok időben megosztott használati jogával kapcsolatos eljárásban ötvenezer forinttól ötszázezer forintig,

– műszaki-biztonsági eljárásban ötvenezer forinttól ötmillió forintig,

– nemesfém tárgyak és termékek vizsgálatával, hitelesítésével nemesfémtartalmuk tanúsításával és kereskedelmével, továbbá külkereskedelemmel – ide nem értve a haditechnikai külkereskedelemmel - kapcsolatos eljárásban ötvenezer forinttól egymillió forintig,

– hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyeleti, haditechnikai külkereskedelmi, kettős felhasználású termékek és technológiák forgalmazásával, vegyi fegyverekkel, kábítószer-prekurzorokkal kapcsolatos eljárásban ötszázezer forinttól tízmillió forintig

terjedhet.

A hatóság a bírság összegét különös méltánylást érdemlő esetben legfeljebb 50%-kal mérsékelheti, ha annak kiszabása után az ügyfél eleget tesz jogszabályban vagy hatósági döntésben előírt kötelességének.

A jogerősen kiszabott és be nem fizetett bírságot adók módjára kell behajtani.

(Magyar Közlöny, 2006/158. szám)

Találmányok, védjegyek kiállítási kedvezménye

Az 1/2007. (MK 5.) MSZH közleményben felsorolt, 2007-ben megrendezendő kiállításokon a találmányokat, védjegyeket, formatervezési és használati mintákat kiállítási kedvezmény, illetve kiállítási elsőbbség illeti.

(Magyar Közlöny, 2007/5. szám)

Mérésügyi tanúsítók, bélyegzők

A január 1-jétől hatályos 266/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet módosítja a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény végrehajtási rendeletét. Ezek szerint, ha a mérőeszköztípus az engedélyezési okiratban foglaltaktól eltér, vagy a hitelesítés során tömegesen nem teljesíti a mérésügyi követelményeket, akkor a mérésügyi hatóság a hitelesítési engedélyt hatályon kívül helyezheti, vagy a további hitelesítést, illetőleg a mérőeszköz-használatot újabb feltételekhez kötheti.

Mérőeszköz a hitelesítési engedélyének vagy a közösségi típusjóváhagyási engedélyének, illetve EK típusvizsgálati tanúsítványának kiadásától számított 10 éven belül mutatható be első hitelesítésre, kivéve ha azok rövidebb érvényességet adnak meg.

A jogszabály melléklete a mérésügyi hatóság által használt törvényes tanúsító jeleket, hitelesítési bélyegzőket, valamint a hitelesítést helyettesítő minősítők tanúsító jeleinek rajzait és alkalmazásuk módját mutatja be.

(Magyar Közlöny, 2006/158. szám)

Kozmetikai termékek biztonsága, tiltott forgalmazása

Tilos olyan kozmetikai terméket (ideértve a mintapéldányt is) forgalomba hozni, amelynek végső összetételét állatkísérlet felhasználásával igazolták – erről a 48/2006. (XII. 28.) EüM rendelet állapít meg szabályokat.

2009. március 11. napjától tilos olyan kozmetikai terméket (ideértve a mintapéldányt is) forgalomba hozni, amely olyan összetevőt vagy összetevő-kombinációt tartalmaz, amelyet állatkísérlet felhasználásával igazoltak.

2013. március 11. napjától tilos olyan kozmetikai terméket (ideértve a mintapéldányt is) forgalomba hozni, amelynek végső összetételére, illetve egyes összetevőire vagy összetevő-kombinációira vonatkozóan az ismételt dózis toxicitással, a reproduktív toxicitással és a toxikokinetikával kapcsolatos vizsgálatokat az e rendelet követelményeinek való megfelelés érdekében alternatív módszer európai közösségi szintű hivatalos elfogadását követően az alternatív módszertől eltérően állatkísérlet felhasználásával igazolták.

A kozmetikai termék csomagolásán vagy a terméket kísérő dokumentumban, feliraton, címkén, gyűrűn vagy galléron akkor tüntethető fel, hogy a termékkel kapcsolatban állatkísérletek nem folytak, ha a kozmetikai terméket, mintapéldányt, valamint az azok összetevőinek egyikét sem vetették alá állatkísérletnek, illetve nem bíztak meg harmadik személyt az állatkísérlet elvégzésével.

Az állatkísérletek hiányára vonatkozó tájékoztatás tartalmáért a tájékoztatást adó felelősséggel tartozik.

(Magyar Közlöny, 2006/165. szám)

Környezetvédő csomagolás igazolása

A gyártó a környezetvédelmi követelményeknek való megfelelés igazolása céljából összesített gyártói nyilatkozatot köteles kiállítani. A csomagolás környezetvédelmi megfelelőségének igazolása során felmerülő szakmai, eljárási kérdések országosan egységes gyakorlata érdekében a gazdasági és közlekedési miniszter március 31-éig Csomagolási Műszaki Tanácsadó Bizottságot hoz létre.

2009. január 1-jétől már csak kizárólag olyan csomagolás hozható forgalomba, illetve termék olyan csomagolásban helyezhető el, amely tekintetében a gyártó a 91/2006. (XII. 26.) GKM rendeletben foglaltaknak megfelelően igazolja a környezetvédelmi követelményeknek való megfelelést.

(Magyar Közlöny, 2006/163. szám)

Veszélyes anyagok alkalmazása az elektromos berendezésekben

Az Európai Unió Bizottságának határozatai nyomán változtak az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikai berendezésekben való alkalmazásának feltételei. A módosításokat az 1/2007. (I. 18.) KvVM rendelet tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2007/5. szám)

Levegővédelem

A levegő védelmével kapcsolatos szabályokat módosító 349/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet szigorúbb levegővédelmi határértékeket és bírságokat állapít meg.

(Magyar Közlöny, 2006/161. szám)

Légszennyezettségi agglomerációk és zónák

Az európai uniós szabályoknak megfelelően változott a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet. Az új légszennyezettségi mutatókat a 48/2006. (XII. 27.) KvVM rendelet melléklete tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2006/164. szám)

Új légszennyezettségi határértékek

Az új légszennyezettségi határértékeket, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeit január 1-jétől a 49/2006. (XII. 27.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet állapítja meg.

(Magyar Közlöny, 2006/164. szám)

Légszennyezettséget mérő szervezetek akkreditálása

A légszennyezettség és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos, az 50/2006. (XII. 27.) KvVM rendelettel módosított szabályok alapján a légszennyezettség mérését végző szervezetnek 2007. január 1-je után rendelkeznie kell a feladata szerinti akkreditálással, el kell végeztetni az ellenőrző kalibrálást az erre akkreditált szervezettel, és évente legalább egy alkalommal részt kell vennie a kijelölt intézmény által szervezett körmérésen.

(Magyar Közlöny, 2006/164. szám)

Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal

A kormány kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős szerve januári, 277/2006. (XII. 23.) Korm. rendelettel történt létrehozása óta a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal.

A Hivatal feladatkörébe tartozik

– a tudomány-, technológia- és innovációpolitika kidolgozásában és megvalósításában való közreműködés, valamint az érvényesüléséhez szükséges állami intézkedések kezdeményezése, illetve végrehajtása,

– a tudomány-, technológia- és innovációpolitika érvényesülését biztosító jogszabályok koncepciójának előkészítésében való részvétel,

– a tudomány-, technológia- és innovációpolitika érvényesülését elősegítő kormányzati információs tevékenység ellátása,

– a tudomány-, technológia- és innovációpolitika területén folyó nemzetközi, illetve európai integrációs együttműködés szakmai feladatainak ellátása.

A Hivatal felügyeli a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Irodát, valamint a Nemzeti Kutatás-nyilvántartási Rendszert, és ellátja a Nemzeti Kutatás-nyilvántartási Rendszerről szóló jogszabályban meghatározott feladatait.

A Hivatal a feladatkörében

– részt vesz a közép- és hosszú távú nemzetgazdasági koncepciók, stratégiák, ezen belül kiemelten a Nemzeti Fejlesztési Terv kidolgozásában, érvényesítésében,

– részt vesz az országos és regionális fejlesztési programok kidolgozásában, módszertani segítséget nyújt a magyarországi régiók kutatás-fejlesztési és innovációs stratégiájának kialakításához, a nemzetközi, különösen az európai uniós források eléréséhez és innovációs fejlesztési célokra történő felhasználásához,

– segítséget nyújt a kis- és közepes méretű vállalkozások technológiai megújulásához,

– az Alap és a hatáskörébe utalt pénzeszközök felhasználásáról évente beszámol a miniszternek,

– közreműködik a Magyar Köztársaságnak nyújtott külföldi támogatások kutatás-fejlesztési és innovációs célú felhasználásában, illetve e tevékenység koordinálásában,

– figyelemmel kíséri a kutatás-fejlesztési, illetve innovációs célú hazai támogatási programokat és pályázatokat a források összehangolt és koncentrált felhasználása érdekében, valamint szükség esetén az összhang megteremtése céljából javaslatokat dolgoz ki az érintettek számára.

(Magyar Közlöny, 2006/161. szám)

Külföldi gépjármű kötelező felelősségbiztosítása

A külföldi telephelyű gépjármű a Magyar Köztársaság területére harmadik ország, valamint a Rendszámegyezményhez nem csatlakozott tagállam területéről csak akkor léphet be, illetve a Magyar Köztársaság területén akkor vehet részt a forgalomban, ha

– üzembentartója (vezetője) érvényes felelősségbiztosítási fedezetet igazoló nemzetközi bizonylattal rendelkezik, vagy

– a gépjármű olyan ország hatósági jelzéseit és országjelét viseli, amely a Rendszámegyezmény részese, vagy amely ország nemzeti irodájával a Nemzeti Iroda erre vonatkozó megállapodást kötött.

A 316/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet szerint, ha a külföldi telephelyű gépjármű üzembentartója (vezetője) az (1) bekezdésben meghatározott módon az érvényes gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés fennállását nem igazolja, a Magyar Köztársaság területére való belépéskor köteles úgynevezett határbiztosítást kötni, azt a tartózkodás idején folyamatosan fenntartani, s az ezt tanúsító kötvényt magánál tartani. E szerződésre a magyar jogot kell alkalmazni, és fedezetet kell nyújtani az Európai Gazdasági Térség és Svájc területén okozott károkra.

(Magyar Közlöny, 2006/161. szám)

Nemzeti Közlekedési Hatóság

A kormány a 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelettel a Nemzeti Közlekedési Hatóság jogállását, szervezetét, eljárását, feladatait szabályozza.

(Magyar Közlöny, 2006/158. szám)

Közlekedésbiztonsági Szervezet

A 278/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet létrehozza a Közlekedésbiztonsági Szervezetet, amely feladata egyebek mellett a közlekedési balesetek és súlyos repülőesemények szakmai vizsgálata.

(Magyar Közlöny, 2006/161. szám)

Hulladékká vált gépjárművek kezelése

A hulladékká vált gépjárművekkel kapcsolatos gyártói, kereskedői, koordináló szervezetek feladatát és adatszolgáltatási kötelezettségét módosította a 286/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet.

Ezek szerint a gyártó – az érintett gazdasági szereplőkkel együttműködve – köteles a hulladékkal kapcsolatos külön jogszabályban meghatározott nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek mellett a saját maga, illetve az átvevőhálózaton keresztül visszavett és kezelt hulladékokra vonatkozó éves adatokról – a telephelyek adatait összesítve – az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget tájékoztatni.

Az adatszolgáltatást évente, a tárgyévet követő év március 31-éig, első alkalommal 2007. március 31-éig kell teljesíteni.

A hulladékká vált gépjármű bontását és az abból származó bontott alkatrészek és anyagok újrahasználatra, hasznosításra, illetőleg ártalmatlanításra történő továbbadását bontó végezheti.

A bontó köteles minden, a gyártókkal, forgalmazókkal, átvevőkkel, koordináló szervezetekkel kötött szerződése alá tartozó, illetve minden más, a nyilvántartásba vételekor megjelölt típusú hulladékká vált gépjármű tulajdonostól történő átvételére, az átadó számára a bontási átvételi igazolás kiadására, majd a hulladékká vált gépjármű e jogszabály szerinti szétbontására és kezelésére.

A bontó telephelyének és az ott történő tevékenységeknek - a külön jogszabályban meghatározottakon túl – meg kell felelnie a kormányrendelet 4. számú melléklet szerinti környezetvédelmi követelményeknek. Az átvétel helyétől az átvevő telephelyére, valamint az átvevőtől a bontóhoz történő szállítás során a hulladékká vált gépjárművet nem kell veszélyes hulladékként szállítani, valamint a hulladékká vált gépjármű átvevőtől a bontóhoz történő elszállításáig a tárolás nem minősül veszélyes hulladékkal végzett tevékenységnek.

A hulladékká vált gépjármű további kezelését megelőzően a gépjárművet szét kell bontani, amelynek során el kell választani és külön kell gyűjteni a külön megjelölt, vagy más módon azonosíthatóvá tett összetevőket és anyagokat, a folyadékokat és a veszélyes összetevőket.

(Magyar Közlöny, 2006/161. szám)

Közúti járművek műszaki megvizsgálása

A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló korábbi rendeletet módosítja a 89/2006. (XII. 26.) GKM rendelet.

(Magyar Közlöny, 2006/163. szám)

Közúti járművek forgalomba helyezése és forgalomban tartása

A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeit módosító 90/2006. (XII. 26.) GKM rendelet 2006. december 29. óta hatályos.

(Magyar Közlöny, 2006/163. szám)

Kötelező felelősségbiztosítás a légi közlekedésben

A nyilvános repülőtér üzemben tartására, valamint a légiforgalmi irányítói tevékenység ellátására vonatkozó felelősségbiztosítás által az okozott károkra nyújtott fedezet elfogadható legkisebb mértékének alapja a tervezett éves forgalomban részt vevő legnagyobb maximális felszállótömegű légi járműre a harmadik személyeknek okozott károk megtérítésére irányadó összeghatár.

Az okozott károkra nyújtott fedezet elfogadható legkisebb mértékét a 284/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2006/161. szám)

Hajózási képesítések kölcsönös elismerése

A hajózási képesítéseknek az EGT államaiban való elismerésével kapcsolatos szabályokat fogalmaz meg a 93/2006. (XII. 27.) GKM rendelet.

(Magyar Közlöny, 2006/164. szám)

Magyar Vasúti Hivatal

A kormány vasúti igazgatási szerveként január 1-jével létrehozta a Magyar Vasúti Hivatalt, amely országos illetékességgel jár el. A 275/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet szerint az MVH független a vasúti társaságoktól és a Vasúti Pályakapacitás-elosztó Szervezettől.

(Magyar Közlöny, 2006/161. szám)

Bányafelügyeleti hatósági díjszabás

A több mint 20 ingatlantulajdonost és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogszerű használót érintő bányatelek megállapítása és kutatási jog adományozása iránt indított bányafelügyeleti hatósági eljárásban a bányafelügyelet által igénybe vehető hatósági közvetítő munkadíja óránként 5000 Ft, amely az általános forgalmi adót nem tartalmazza - fogalmaz a bányafelügyeleti hatósági eljárásokban a hatósági közvetítő díjazásáról szóló, március 3-án hatályba lépő 4/2007. (I. 16.) GKM rendelet.

(Magyar Közlöny, 2007/4. szám)

Külföldi pénznemek árfolyama

A Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza-árfolyamlapján nem szereplő külföldi pénznemek euróra átszámított árfolyamai közül néhány:

1 euró =
Albánia	lek	123,5300
Argentína	peso	4,0141
Bahama-szigetek	bahamai dollár	1,3156
Barbados	barbadosi dollár	2,6311
Brazília	real	2,8299
Chile	chilei peso	699,0180
Egyiptom	egyiptomi font	7,5135
Észtország	észt korona	15,6465
Fülöp-szigetek	peso	64,8303
Guatemala	quetzal	9,9897
Izrael	shekel	5,5056
Kuba	kubai peso	1,2103
Madagaszkár	ariary	2660,7000
Salamon-szigetek	salamon-szigeteki dollár	9,8226
Szaúd-Arábia	szaúdi rial	4,9337
Thaiföld	baht	47,8203
Uruguay	uruguayi peso	32,1718
Vietnam	dong	21 118,5000
Zöld-foki-szigetek	zöld-foki escudo	110,5100

(Magyar Közlöny, 2007/1. szám)

Az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásának igazolása

Az igazságügyi és rendészeti miniszter irányítása alá tartozó igazságügyi szakértői szakterületeken az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellege igazolásának eljárási rendjét a január 20-a óta hatályos 30/2006. (XII. 21.) IRM rendelet fogalmazza meg.

(Magyar Közlöny, 2006/159. szám)

Igazságügyi szakértői képesítések

A 31/2006. (XII. 21.) IRM rendelet módosítja az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről szóló 9/2006. (II. 27.) IM rendeletet.

(Magyar Közlöny, 2006/159. szám)

A lobbista szakképzés követelményei

A szociális és munkaügyi miniszter megjelentette az érdekérvényesítő (lobbi) szakreferens megnevezésű szakképesítésre vonatkozó szakmai és vizsgakövetelményeket. A 7/2006. (XII. 19.) SZMM rendelet mellékleteiben olvashatók a lobbistaképzés, ezen belül a vizsgáztatás követelményeit.

(Magyar Közlöny, 2006/157. szám)

Bányászati tevékenység szabályozása

A földtani kutatást végző szervezetek és a bányavállalkozók a földtani kutatási tevékenység, valamint az ásványinyersanyag-kutatási tevékenység során nyert földtani adatokat kötelesek a bányafelügyelet részére megküldeni. Egyebek mellett ezzel az előírással egészült ki a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtási rendelete.

A módosító 268/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet megszabja a bányafelügyelet számára szolgáltatandó adatok körét és az adatszolgáltatás teljesítésének határidejét is.

(Magyar Közlöny, 2006/158. szám)

Magyar Bányászati és Földtani Hivatal

A Magyar Bányászati és Földtani Hivatalt jelöli ki 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendeletében a kormány a bányafelügyelet és az állami földtani feladatokat ellátó központi szerveként.

A rendelet rögzíti a Hivatal hatáskörébe tartozó tevékenységeket és egyéb feladatát.

A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal hatósági jogkörével összefüggő egyes rendeletek módosításáról a 2007. január 1-jén hatályba lépett 269/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet szól.

(Magyar Közlöny, 2006/158. szám)

Szociális intézmény, szociális vállalkozás működésének engedélyezése

A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működése engedélyezésének, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezésének, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjának néhány szabályát módosította a január 1-je óta hatályos 325/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet.

(Magyar Közlöny, 2006/161. szám)

Szeszgyártásra alkalmas desztillálóberendezés gyártása

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 8/2004. (III. 10.) PM rendelet 33/2006. (XII. 25.) PM rendelettel történt módosítása egyebek mellett a tevékenységét több adóraktárban folytató adóraktár-engedélyesre és a biodízeladóraktár-engedélyesre vonatkozik. Emellett részletes szabályok vonatkoznak arra, hogy ki állíthat elő szeszgyártásra alkalmas desztillálóberendezést.

(Magyar Közlöny, 2006/162. szám)

Önálló Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal alakult

A kormány növénytermesztési, talajvédelmi, állat-egészségügyi, tenyésztési, erdészeti, vadászati, halászati, takarmányozási, borászati hatósága, növényvédelmi szerve és mezőgazdasági igazgatási szerve 2007. január 1-je óta az e célokra létrehívott Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH).

A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal központi hivatal, melyet a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter irányít. Az MgSzH székhelye Budapest, feladatát központja és a területi szervei útján látja el. Az MgSzH-t létrehozó 274/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet melléklete tartalmazza a hivatal területi szerveinek székhelyét és illetékességi területét.

(Magyar Közlöny, 2006/161. szám)

A növényvédelmi igazgatás szervezete

A növényvédelmi igazgatás szervezetének illetékességét szabályozza a 335/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet.

(Magyar Közlöny, 2006/161. szám)

Termékpálya Bizottság, agrárgazdasági adatbázis

A Termékpálya Bizottságok általános működési rendjének meghatározását, a piaci árinformációs rendszer működtetéséért felelős szerv, valamint az agrárgazdasági adatbázist működtető szerv kijelölését a 339/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet fogalmazza meg.

(Magyar Közlöny, 2006/161. szám)

Magyar Takarmánykódex

A Magyar Takarmánykódex kiadási rendjét a 341/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet fogalmazza meg.

(Magyar Közlöny, 2006/161. szám)

Állatlétszámhoz kötött támogatás

Az állatlétszámhoz kötött támogatási jogosultság országos tartalékát módosító 1/2007. (I. 9.) FVM rendelet 3-ról 1 százalékra csökkentette anyajuhtartás-támogatási jogosultság esetén az országos támogatás felső határát.

(Magyar Közlöny, 2007/2. szám)

Az intervenciós cukorraktár elismerése

Az intervenciós cukorraktár elismerésére vonatkozó kérelmet az intervenciós cukorkészlet felajánlója nyújthatja be az MVH-hoz a www.mvh.gov.hu honlapon meghatározott módon, az ott közzétett formanyomtatványon, amennyiben az Európai Unió Közös Agrárpolitikája magyarországi végrehajtásában, illetve a nemzeti agrártámogatási rendszerben érintett ügyfelekkel összefüggő ügyfélregiszter létrehozásáról és az ezzel kapcsolatos nyilvántartásba vételről szóló 141/2003. (IX. 9.) Korm. rendelet szerinti nyilvántartásba vételi kötelezettségének eleget tett.

(Magyar Közlöny, 2007/4. szám)

Állat-egészségügyi intézkedések a Magyarországra érkező szállítmányoknál

A Magyar Köztársaság államhatárán keresztül harmadik országból származó szállítmány csak a 2/2007. (I. 10.) FVM rendelet és a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló, 2004. április 29-ei 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet által előírt állat-egészségügyi vizsgálatokat követően léphet be az Európai Unió területére.

Ha az ellenőrzésekből arra lehet következtetni, hogy a vonatkozó jogszabályokat súlyosan és ismételten megszegték, a minisztérium az ilyen felhasználásban érintett termékkel vagy annak származási helyével kapcsolatosan

– tájékoztatja az Európai Bizottságot az érintett termék jellegéről és az érintett szállítmányról, melyről az Európai Bizottság haladéktalanul tájékoztatja az összes állat-egészségügyi határállomást,

– szigorított ellenőrzést rendel el az azonos származási helyről érkező valamennyi szállítmány esetében, amelynek keretén belül elrendeli – az eljárás költségeit fedező letétnek a szállítmányért felelős személy általi elhelyezésével egy időben – a következő tíz, azonos származási helyről érkező szállítmány állat-egészségügyi határállomáson történő lefoglalását azzal a céllal, hogy a 3. számú melléklet szerint mintavételezéssel és laboratóriumi vizsgálattal egybekötött fizikális ellenőrzést hajtsanak végre,

– tájékoztatja az Európai Bizottságot a szigorított ellenőrzések eredményéről annak érdekében, hogy az Európai Bizottság ezen adatok alapján lefolytathasson minden szükséges vizsgálatot a jogszabálysértések okának és eredetének kiderítésére.

Amennyiben a termék forgalomba hozatalának helyszínén elvégzett ellenőrzések alapján a hatósági állatorvos úgy ítéli meg, hogy nem tartják be az előírt állat-egészségügyi ellenőrzés rendelkezéseit, haladéktalanul kapcsolatba lép a termék beléptetését végrehajtó tagállam központi illetékes hatóságával.

(Magyar Közlöny, 2007/3. szám)

Védett állatfajok védelme

A védett, fokozottan védett, illetve az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős állatfajok egyedeire, a nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozó kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülő állatfajok egyedeire, az előbb említett állatfajok közti kereszteződésekből létrejött hibridekre a védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet rendelkezik.

A jogszabály egyebek mellett a védelemben részesülő állatfajok tartásával kapcsolatos szabályokat részletezi.

(Magyar Közlöny, 2006/161. szám)

Védett őshonos, és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták

A védett őshonos mezőgazdasági állatfajták, valamint a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták körét a 4/2007. (I. 18.) FVM-KvVM együttes rendelet mellékletei sorolják fel.

Bárki kezdeményezheti a védett őshonos és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták körének módosítását az agrárpolitikáért felelős miniszternél. A kezdeményezésekről a 10 tagú Őshonos Haszonállatok Génerőforrás Bizottság dönt. A védett őshonos és a magas genetikai értéket kép viselő, veszélyeztetett helyzetbe került mezőgazdasági állatfajták megőrzéséhez külön jogszabály szerint az állam támogatást ad.

(Magyar Közlöny, 2007/5. szám)