A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) általános jelleggel az úgynevezett vétkességi kárfelelősséget szabályozza. Ez azt jelenti, hogy fő szabályként aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül azonban a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, vagyis a kár bekövetkeztéért sem szándékosság, sem pedig gondatlanság nem terheli.
Semmis valamely szerződésnek az a kikötése, amely a szándékos vagy súlyos gondatlanságból eredő károkozásért, az életben, a testi épségben, az egészségben okozott károsodásért, továbbá bűncselekmény következményeiért való felelősséget előre korlátozza vagy kizárja.
Nem jár kártérítés, ha a kárt a károsult beleegyezésével okozták, és a károkozás társadalmi érdeket nem sért vagy veszélyeztet. A jogtalan támadás vagy a jogtalan és közvetlen támadásra utaló fenyegetés elhárítása érdekében a támadónak okozott kárt nem kell megtéríteni, ha a védekező az elhárítással a szükséges mértéket nem lépte túl.
Ha a károkozó magatartás előidézésében, a kár bekövetkeztében, a kár súlyosbodásában az elvárható magatartást elmulasztó károsult is közrehatott, magatartásának következményeit a károsult maga viseli. Ebben az esetben kármegosztásnak van helye. Nem terheli kártérítési felelősség a károkozót a kárnak azért a részéért, amely abból származott, hogy a károsult nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
A következőkben azokat az eseteket vesszük sorra, amikor a Ptk. a fenti általános szabálytól eltérően rendezi a kárfelelősséget.
Felelősség a veszélyes üzem működéséből eredő károkért
A Ptk. szerint aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni. Csupán akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik. (Ezeket a szabályokat kell alkalmazni arra is, aki az emberi környezetet veszélyeztető tevékenységével másnak kárt okoz.) Nem kell megtéríteni a kárt annyiban, amennyiben a károsult felróható magatartásából származott.
A fokozott veszéllyel járó tevékenységet végző személy tehát akkor is felel az említett károkért, ha a kár bekövetkeztéért egyébként nem "tehet", vagyis sem szándékosság, sem gondatlanság nem terheli a kár bekövetkezéséért.
A felelősség kizárása vagy korlátozása semmis. (Ez a tilalom a dologban okozott károkra nem vonatkozik.) A kártérítési követelés három év alatt elévül.
Elháríthatatlan külső ok
A veszélyes üzem működéséből eredő kárért való felelősség egyfajta objektív felelősség. A mentesüléshez még az sem elegendő, hogy a kár oka a fokozott veszéllyel járó tevékenységen kívül esik. További feltétel, hogy a kárt kiváltó körülmény a veszélyes üzem működtetője részéről elháríthatatlan legyen.
Ha például olyan személy, akinek belátási képessége hiányzik vagy fogyatékos, a fokozott veszéllyel járó tevékenység folytatása közben keletkezett kárát elháríthatatlan külső okként minősülő magatartásával maga idézte elő, a veszélyes tevékenység folytatója mentesül a kártérítési felelősség alól. Ha azonban elhárítható közrehatás esete áll fenn, akkor a veszélyes tevékenység folytatóját teljes felelősség terheli. A Legfelsőbb Bíróság PK. 39. számú kollégiumi állásfoglalása szerint ilyen esetben kármegosztásnak akkor sincs helye, ha a károsult személy gondozója a felügyelet ellátása érdekében nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
Az általános felelősségi szabályok alkalmazása
A bírói gyakorlat egységes abban, hogy a fokozott veszéllyel járó tevékenység folytatása közben keletkezett károk megtérítése körében a veszélyes üzemért való speciális szabályok együttesen is alkalmazhatók az általános kárfelelősségi szabályokkal. Veszélyes üzem károsodása esetén a veszélyes üzem üzembentartóját kártérítés megállapításánál - a károkozó vagy az üzembentartó netáni felróható közrehatása mellett – az üzem veszélyességét is figyelembe kell venni az üzembentartó terhére, amennyiben ez a veszélyes üzem károsodásában közrehatott. (PK 38. számú állásfoglalás.)
Közös károkozás
Ha a kárt több személy fokozott veszéllyel járó tevékenységgel közösen okozta, egymás közti viszonyukban a felelősség általános szabályait kell alkalmazni. Ha a károkozás egyik félnek sem róható fel, de a kár egyikük fokozott veszéllyel járó tevékenysége körében bekövetkezett rendellenességre vezethető vissza, a kárt ez utóbbi köteles megtéríteni. Ha a kárt mindkét fél fokozott veszéllyel járó tevékenysége körében bekövetkezett rendellenesség okozta, továbbá, ha ilyen rendellenesség egyik félnél sem állapítható meg, kárát – felróhatóság hiányában – mindegyik fél maga viseli.
A közös károkozók a károsulttal szemben akkor is egyetemlegesen felelnek, ha a kárt több személy fokozott veszéllyel járó tevékenységgel közösen okozta. A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának PK. 40. számú állásfoglalása szerint ha a kárt több személy fokozott veszéllyel járó tevékenységgel közösen okozta, a felelősség másként érvényesül a külső és a belső viszonyban. A károsult harmadik személy és a közös károkozók (külső) viszonyában ugyanis az egyetemleges és vétkesség nélküli (tárgyi) felelősség szabálya az irányadó, míg a közös károkozók egymás közti (belső) viszonyában a felelősség általános szabályait kell alkalmazni.
Közúti karambol
Ha tehát a két gépjármű összeütközésénél az utcai járókelő károsodik, kárát a két gépjármű üzembentartója vétkességre tekintet nélkül köteles megtéríteni. Ezenkívül az egyetemleges felelősségre vonatkozó szabály is érvényesül velük szemben, ami azt jelenti, hogy a károsult kárának megtérítését – választása szerint – mindkettőjüktől vagy bármelyiküktől követelheti.
Ha a károsult harmadik személy kárát az egyik gépjármű üzembentartója téríti meg, ennek a károkozásban részt vett másik gépjármű üzembentartójával szemben érvényesíthető megtérítési igényére már nem a vétkesség nélküli, hanem a felelősség általános szabályai az irányadók. Kettőjük egymás közti viszonyában tehát a kár a magatartásuk felróhatósága arányában oszlik meg. Ugyanez az alapja és módja a felelősség viselésének akkor is, ha a gépjárművek összeütközése közben közösen okozott kár nem a kívül álló harmadik személyt, hanem az egyik vagy másik, esetleg mindkét gépjármű üzembentartóját érte.
Ha a károsult személy a felvetett esetben nem utcai járókelő, hanem az egyik gépjármű utasa volt, őt a felelősségi szabályok alkalmazása szempontjából rendszerint kívülálló harmadik személynek kell tekinteni. Kárának megtérítését tehát a gépjármű utasa is mindkét gépjármű üzembentartójától követelheti az egyetemleges tárgyi felelősség alapján.
Üzemi baleset
Felhívjuk a figyelmet, hogy az üzemi balesetért való felelősséget nem a fentiek, hanem a Munka Törvénykönyve, illetve a munkavédelmi törvény alapján kell megítélni.
A gondozó felelőssége
Akinek belátási képessége hiányzik vagy fogyatékos, felelősségre nem vonható. Helyette gondozója felel, kivéve, ha bizonyítja, hogy a felügyelet ellátása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Ha a károkozónak nincs gondozója, vagy a gondozó felelősségét nem lehet megállapítani, kivételesen a károkozót is kötelezni lehet a kár részben vagy egészben való megtérítésére, feltéve, hogy az eset körülményei és a felek anyagi viszonyai ezt nyilvánvalóan indokolttá teszik. A károkozó belátási képességének hiányára vagy fogyatékosságára nem hivatkozhat, ha ezt az állapotát maga idézte elő.
Ha a kárt belátási képességgel rendelkező olyan kiskorú okozta, akinek felügyeletre köteles gondozója is van, és bizonyítják, hogy az kötelességeit felróhatóan megszegte, a gondozó a károkozóval egyetemlegesen felelős.
Felelősség az alkalmazottért
Ha alkalmazott a munkaviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a károsulttal szemben a munkáltató felelős. E szabályt kell alkalmazni akkor is, ha szövetkezet tagja okoz a tagsági viszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt.
Semmis az a megállapodás, amellyel az alkalmazott a munkaviszonyával összefüggésben harmadik személynek okozott kár megtérítését magára vállalta. (PK. 41.)
Hatósági jogkörben okozott kár
Államigazgatási, bírósági és ügyészségi jogkörben okozott kárért a felelősséget csak akkor lehet megállapítani, ha a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható, illetőleg a károsult a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetőségeket igénybe vette.
Államigazgatási jogkörben okozott kárnak csak az államigazgatási jellegű, tehát a közhatalom gyakorlása során kifejtett szervező-intézkedő tevékenységgel, illetőleg ennek elmulasztásával okozott kárt lehet tekinteni. Államigazgatási jogkörben okozottnak kell tekinteni azt a kárt is, amelyet a fegyveres testület őrszolgálatot teljesítő tagja a szolgálati feladatának teljesítése érdekében kifejtett tevékenységgel okoz. Az őrszolgálat ellátása közben, de nem a szolgálati feladatok teljesítése érdekében kifejtett tevékenységgel okozott kárért való felelősség tekintetében az eset körülményeitől, elsősorban a károkozás módjától függ, hogy milyen kárfelelősségi alakzatot kell érvényesíteni. (PK.42.)
Közjegyző
A közjegyző közhatalmi tevékenységet gyakorol akkor, amikor közokiratot készít, így az e tevékenysége során okozott károkért a fenti speciális szabály alapján tartozik felelősséggel.
Jogorvoslat
Nem minősül rendes jogorvoslatnak az államigazgatási határozat ellen indítható bírósági felülvizsgálati per. (PK.43.)
Megtérítési igény
A károkozó alkalmazott természetesen felel azért a kárért, amelyért a munkáltató a károsulttal szemben helytállott. Az alkalmazott és munkáltató közti megtérítési igényekre a Munka Törvénykönyvének szabályai, szövetkezet és tagja közti ilyen igényekre pedig a szövetkezeti törvény rendelkezései az irányadók.
Felelősség a megbízottért
A megbízott által ilyen minőségben okozott kárért a károsult harmadik személlyel szemben a megbízó a megbízottal egyetemlegesen felelős. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy őt a megbízott megválasztásában, utasításokkal ellátásában és felügyeletében mulasztás nem terheli. Ez a szabály a fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytató személyek felelősségére nem vonatkozik.
Állandó megbízás
Állandó jellegű megbízási viszony esetében, továbbá, ha a megbízó és a megbízott egyaránt gazdálkodó szervezet, a bíróság a károsult és a megbízó viszonyában az alkalmazottak károkozásáért való felelősség szabályait is alkalmazhatja.
Törvényes képviselet
A törvényes képviselő károkozásáért a képviselt személy nem felelős.
Megtérítési igény
Az általános szabályok szerint felel az általa okozott kárért a megbízott a megbízóval, a képviselt személlyel munkaviszonyban nem álló képviselő pedig a képviselettel szemben. Természetesen a károkozó megbízott is felel azért a kárért, amelyért a megbízó a károsulttal szemben helytállott. A megbízó vagy a képviselt személy az általa harmadik személynek nyújtott kártérítés fejében ugyancsak az általános polgári jogi törvény szerint követelhet megtérítést a megbízottól, illetőleg a képviselőtől.
Közös károkozás
Ha többen közösen okoznak kárt, felelősségük a károsulttal szemben egyetemleges, egymással szemben pedig magatartásuk felróhatósága arányában oszlik meg. A kár a károkozók között egyenlő arányban oszlik meg, ha magatartásuk felróhatóságának arányát nem lehet megállapítani. * A bíróság mellőzheti az egyetemleges felelősség megállapítását, és a károkozókat közrehatásuk arányában is marasztalhatja, ha * ez a kár megtérítését nem veszélyezteti, és tetemesen nem is késlelteti, vagy * a károsult maga is közrehatott a kár bekövetkeztében, vagy igénye érvényesítésével menthető ok nélkül késlekedett. * Az egyetemleges felelősség megállapításának mellőzése esetében a közrehatás arányának meghatározásánál a magatartás felróhatóságát megfelelően értékelni kell.
Az állattartók felelőssége
Aki állatot tart, az általános szabályok szerint felel azért a kárért, amelyet az állat másnak okoz. Vadállat tartója úgy felel, mint az, aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat.
Felelősség az épületről lehulló tárgy által okozott kárért
A tulajdonos felelőssége
Épület egyes részeinek lehullásából vagy az épület hiányosságaiból másra háramló kárért az épület tulajdonosa felelős, kivéve, ha bizonyítja, hogy az építkezésre és karbantartásra vonatkozó szabályokat nem sértették meg, és az építkezés vagy karbantartás során a károk megelőzése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
Valamely tárgynak az épület közös használatára szolgáló helyiségeiből való kidobásával, kiejtésével vagy kiöntésével okozott kárért a károsulttal szemben az épület tulajdonosa felelős.
Kezesség
Ha a tulajdonos a károkozót megnevezi, kezesként felel.
Táblák, cégérek
Az épületre kifüggesztett tárgyak leesésével okozott kárért a károsulttal szemben az felelős, akinek érdekében a tárgyat kifüggesztették.
Vagylagos igényérvényesítési lehetőség
Ezek a szabályok nem érintik a felelős személynek azt a jogát, hogy a károkozótól követelhesse a kár megtérítését. A károkozó nem mentesül a felelősség alól, a törvény azonban megkönnyíti a károsult dolgát azáltal, hogy nem kell kutatnia a károkozó után.
Bérlők, használók felelőssége
Valamely tárgynak lakásból vagy más helyiségből való kidobásával, kiejtésével vagy kiöntésével okozott kárért a károsulttal szemben a lakás bérlője, illetőleg a helyiség használója felelős.
Kezesség
Ha a bérlő, illetőleg a használó a károkozót megnevezi, kezesként felel. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a károkozó jogosulatlanul tartózkodott a helyiségben.
Megtérítés
Az említett szabályok nem érintik a felelős személynek azt a jogát, hogy a kárért egyébként felelős személytől, vagyis a tényleges károkozótól a kár megtérítését követelhesse. Ha tehát a speciális felelősség alapján valaki helytállott a károsulttal szemben, a kárfelelősség általános szabályai szerint követelheti a megfizetett kárt.