Banki szolgáltatások

Üzleti vagy magánbankolás?

Gyakori, hogy a számlatulajdonosok pénzügyeik intézése során összekeverik üzleti és magánügyeiket. Vannak, akik a hivatalos megkeresésekre – pl. a fizetésre felszólításra, vagy nemritkán a bíróság előtti, illetve a rendőrségi eljárásban – úgy reagálnak, hogy az üzletben levő pénz is az övék, tehát jogosultak azt sajátjukként használni.

Természetesen nem az okozza a problémát, ha a társaság tulajdonosa(i) tagi hitelt nyújtanak a működés során. Ez sem tekinthető nagyon egészséges gazdasági beavatkozásnak, de a családi vállalkozások körében, esetleg nagy cégek esetében a tulajdonos cégek részéről érthető lehet. 

Sajnos egyáltalán nem elhanyagolható azon vállalkozók száma, akik teljes mértékig figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy a vállalkozás pénzügyei nem azonosak a családjuk pénzügyeivel, az üzleti bankkártya, a Széchenyi Kártya nem a nyaralás céljaira szolgál, a cég által felvett hitelt a cégnek vissza kell fizetnie. Ha pedig a vállalkozás hitelfelvételéhez a biztosítékot a tulajdonos nyújtotta pl. készfizető kezességgel, vagy éppen azzal, hogy hozzájárult zálogjog bejegyzésére olyan ingatlanra, amely a család egy vagy több tagjának tulajdonát képezi, azért helyt kell állnia.

Ezzel pedig az üzleti és a privát bankolás egy nagyon fontos részéhez érkeztünk. Fontos és hasznos ugyanis, ha a cégben tulajdonos azzal is biztosítani igyekszik a vállalkozás hatékony működését, hogy saját vagyonát is kockáztatja. Ilyen kockázat a készfizető kezességvállalás vagy az ingatlanjelzálog biztosítása, de ebbe a körbe tartozik az értékpapír-óvadék vagy a zálogjog ingóságon.

A bankok által ajánlott és az ügyfelek által is kedvelt, hasznos megoldás a kapcsolt banki szolgáltatás. Ennek két oldala különböztethető meg:

– a magánszemély arra tekintettel vehet igénybe bizonyos típusú banki szolgáltatásokat, mert a munkáltatója ehhez valamiféle biztosítékot ad a szolgáltatást nyújtó banknak,

– a vállalkozás bankolását magánszemély, rendszerint a tulajdonos vagy a képviseletre jogosult (pl. ügyvezető a kft. esetében, vagy beltag a betéti társaság esetében) segíti biztosíték adásával.

A banki szolgáltatások feltételeinek rögzítése

Akár üzleti, akár magáncélból veszünk igénybe banki szolgáltatásokat, azok tartalmát és az igénybevételük feltételeit pontosan rögzíteni kell. A rögzítés kötelezően írásbeli, bár sokféle formában és elnevezéssel jelenik meg a gyakorlatban. Az általános érvényű, minden ügyfél, pontosabban ügyfélcsoport számára azonos feltételeket üzletszabályzatok vagy általános szerződési feltételek foglalják össze. Bankonként változó, hogy az üzletszabályzatok mennyire átfogóak, azaz csak egy típusú szolgáltatás - például csak a bankszámlavezetés, vagy csak a betétgyűjtés, vagy csak a hitelezés – szabályait tartalmazzák-e, vagy pedig egymással összekapcsolt banki szolgáltatások – pl. az elektronikus csatornák – szabályait gyűjtik egy üzletszabályba.

Az üzletszabályokon/általános szerződési feltételeken alapulnak a konkrét és viszonylag gyakran változó feltételeket tartalmazó kondíciós listák, hirdetmények stb., amelyekben a szolgáltatások ellenértékét, a fizetendő díjakat, költségeket, kamatmértéket stb. tüntetik fel a bankok.

A harmadik szintet a szerződések képviselik, amelyek terjedelme meglehetősen változó, bár a bankok általában törekednek arra, hogy lehetőség szerint rövid szövegű szerződéseket alkalmazzanak a napi gyakorlatban, az úgynevezett standard banki termékek és szolgáltatások körében.

A bankkal kötött szerződés kötelező tartalma

Mindenképpen tartalmazza a szerződés a felek nevét és azonosító adatait, a banki szolgáltatás megnevezését, annak feltüntetését, honnan ismerhető meg a szolgáltatás, rögzíti az igénybevétel feltételeit, ideértve a szolgáltatás nyújtásának kezdő időpontját és megszüntetésének időpontját és feltételeit is. Rögzítik természetesen a szolgáltatás ellenértékét.

Általában tartalmazzák a szerződések az ügyfelek nyilatkozatát arról, hozzájárulnak-e személyes adataik direktmarketing célú felhasználásához.

Ügyelni kell: az adatokat és a szolgáltatás tartalmát hibátlanul tartalmazza a szerződés, és legyen meg teljesen egyértelműen, ki és mire vállal kötelezettséget, és mekkora időtartamra. Ha a szerződés határozatlan idejű, akkor pontosan megállapíthatónak kell lennie annak, hogyan, milyen feltételekkel szüntethető meg a szerződés.

A szerződéskötés módozatai

A szerződéskötés folyamatát a bankok igyekeznek lehetőség szerint egyszerűsíteni és gyorsítani. A megoldás módjai ehhez sokfélék. Gyakran alkalmazott megoldás, hogy a bank honlapjáról letölthető a szerződés, és aláírva elküldhető a bankba. Az is tipikus, sőt egyre inkább terjedő megoldás, hogy magán a honlapon lehet megfelelő linkek segítségével igényelni szolgáltatásokat. Sokszor a különböző akciók keretében levélben kapja meg a - leendő – ügyfél a szerződéses dokumentumokat.

Mindegyik megoldás jogszerű. Ügyelni kell azonban arra, hogy a szerződés aláírását követően mi történik: azonnal hatályba is lép a szerződés, vagy ahhoz még néhány feltétel teljesítése is szükséges. Ez utóbbi esetben ugyanis a szolgáltatás nyújtásának kötelezettsége csak a feltételek teljesítését követő időponttól terheli a bankot.

Olyan megoldást is alkalmaznak – pl. hitelkártya-szerződések esetében –, hogy bár a szerződés hatályba lép, ám ha a hitelkártyát kibocsátó bank utóbb, mielőtt az ügyfél számára ténylegesen elkészítené a kártyát, a saját ügyfélminősítő rendszeréből kapott információk alapján kapott adatok alapján úgy dönt, hogy mégsem kívánja kibocsátani számára a hitelkártyát, akkor erről értesíti az ügyfelet, és ezzel meg is szünteti a szerződést.

A szerződés megszüntetése

A megszüntetés háromféle módon történhet: a bank és az ügyfél közös megállapodásával, az ügyfél felmondásával vagy a bank felmondásával. A felmondás lehet azonnali hatályú vagy határidőhöz (rendszerint 30 naphoz) kötött. Ami nagyon fontos: ha a felmondás nem azonnali hatályú, akkor a felmondási idő alatt a bank teljesíti a szolgáltatást, és az ellenértékét meg kell fizetnie az ügyfélnek. A gyakorlatban érvényesül az automatikus megszűnés, ha valamely feltétel bekövetkezik, vagy éppen valamely feltétel nem teljesül.

Igénybe vehető banki szolgáltatások

Hagyományos banki szolgáltatások

A hagyományosnak tekinthető banki szolgáltatások a pénzforgalmi és a hitelezési szolgáltatás, valamint a betétgyűjtési szolgáltatás. Ezek mindkét ügyfélcsoport számára rendelkezésre állnak, mint ahogy széfet is bérelhet bármely ügyfél. Amiben eltérés van, az a speciális tartalom és az azzal összhangban kialakított sokféle kombinált szolgáltatás.

Speciális banki szolgáltatások

Szolgáltatáscsomagok – eltérő tartalommal vállalkozások, illetve magánszemélyek számára. A szolgáltatáscsomag mindig tartalmaz bankszámla-vezetési szolgáltatást és általában része a bankkártya-szolgáltatás is.

Vállalkozások számára nyújtott speciális banki szolgáltatások

Okmányos meghitelezés, bankgarancia, akkreditív kibocsátása, szindikált hitelezés, projektfinanszírozás, beruházási hitel, forgóeszközhitel, Széchenyi Kártya-hitel.

Mindkét ügyfélkör által igénybe vehető speciális banki szolgáltatások

– váltóbeszedés,

– faktorálás,

– letét (magánszemélyek ritkán igénylik ezt a szolgáltatást, a vállalkozási szférában a munkaerő-közvetítéssel foglalkozók, az ügyvédek és az utaztatási szolgáltatást nyújtók alkotják az ügyfélkört),

– EU-projektek keretében nyújtott hitelek. A feltételeket nem a bankok határozzák meg, ők a "közvetítők" (Általában vállalkozások vehetik igénybe.),

– lízing,

– bankinformáció kiadása.

Privát ügyfelek számára nyújtott szolgáltatások

– lakáshitel és annak különböző típusai (lakásvásárlási, -felújítási stb. hitelek),

– személyi hitel,

– áruvásárlási hitel,

– lombardhitel.

Általános problémák a bankkapcsolat felvétele és a bankolás során

Azonosítási kényszer

Akár magánszemélyként, akár vállalkozóként kívánjuk elkezdeni a bankolást valamelyik bankban, mindenképpen át kell esni az azonosításon. A procedúra nem banki találmány, hanem a pénzmosás megelőzése érdekében törvényben szabályozott eljárás, amelyet minden bank köteles végrehajtani. Az azonosítás lényege, hogy a banknak meg kell győződnie arról, hogy akivel felveszi a kapcsolatot, az létező személy, illetve rögzítenie kell e személy meghatározott adatait. További követelmény a bankokkal szemben, hogy kérniük kell az úgynevezett tényleges tulajdonosi nyilatkozatot, tehát az eljárónak nyilatkoznia kell arról, hogy a saját nevében jár-e el a banknál, vagy valakinek a megbízásából, illetve vállalkozás esetén ő maga jogosult-e a vállalkozás képviseletében eljárni.

Bankolás telefonon, faxon, interneten

Teljesen természetesen terjed egyre gyorsabban a nem hagyományos csatornák (bankkártya, vezetékes telefon, telefax, mobiltelefon, internet stb.) igénybevételével folytatott bankolás. Előnyei számosak, a veszélyeit pedig sok ügyfél figyelmen kívül hagyja.

Az összefoglalóan elektronikus bankolásnak nevezett szolgáltatás-igénybevétel ugyanúgy személyhez kötött szolgáltatás, mint a papír alapú átutalás vagy betétlekötés, vagy éppen a széfbérlés. A bankok meghatározott, azonosított személy számára bocsátják ki a bankkártyát, állapítják meg a hitelkártya használatához biztosított hitel összegét, adják ki az azonosítót az internetes bankoláshoz stb. Az adott szolgáltatásra vonatkozó szerződést is egy meghatározott ügyféllel – magánszeméllyel vagy vállalkozással - köti a bank, és minden, a szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos felelősség és kockázat is magát az ügyfelet terheli – kivéve természetesen a bankhiba miatti felelősséget, illetve kárviselést.

Gyakorlatban tapasztalják a bankok, hogy az elektronikus bankolás személyhez kötöttségét nagyon könnyen figyelmen kívül hagyják az ügyfelek. Az internetes bankoláshoz szükséges azonosítót, jelszót átadják másnak, a bankkártyát a PIN-kóddal együtt más is használhatja stb. A következmény pedig sokszor az, hogy az a személy, aki eredetileg kapta, nem is tud az eszköz használatáról, így nem is kívánja elismerni a használattal keletkezett tartozást, vagy akár csak egyenlegcsökkenést a bankszámlán.

Figyeljünk kiemelten oda, kinek engedjük meg, hogy az elektronikus azonosítónkat, jelszavunkat stb. használja. Alapszabály, hogy a használat megengedése is tilos, az azonosítók, jelszavak mindig titkosak, azok megismertetése mással mindig az ügyfél kockázata.

Ma már kevésbé bonyolult a jelszóváltás, tehát könnyen tudunk olyan jelszót választani, amelyet minden elektronikus banki csatornához használunk. Előnye, hogy könnyen megjegyezhető, hátránya, hogy növekszik a visszaélés lehetősége.

Az üzleti és magánéleti bankolás szétválasztása

Különösen fontos, hogy az elektronikus bankolás magánéleti és üzleti részét egyértelműen válasszuk el egymástól. Az elválasztásnak nem a jelszó vagy éppen a PIN-kód szintjén kell megvalósulnia, hiszen a könnyítést maguk a bankok segítik azzal, hogy több elektronikus csatorna igénybevételéhez olyan titkos azonosítót (általában számsort) adnak az ügyfélnek, amely mind a magánszámlák, mind pedig az üzleti számlák feletti rendelkezést lehetővé teszi. Ez tehát azt jelenti, hogy a természetes személyt azonosítja a titkos számsor, és ezt követően a jelszó csak az adott csatorna (pl. internetes bankolás esetén meghatározott bankszámla) használatához szükséges.

Mindig gondoljuk meg tehát, hogy az adott tranzakciót magánügyeink vagy a vállalkozás ügyeinek intézése körében akarjuk végrehajtani. A bankok automatizált rendszerei csak és kizárólag azt ellenőrzik, hogy a titkos azonosító megadása, illetve a jelszómegadás hibátlan-e. Egyéb kötelezettség nem is terheli a bankokat, hiszen semmiféle egyéb eszközük nincsen az ellenőrzésre. 

Tipikus problémák a hitelfelvétel körében

Elsősorban a kisebb cégek, családi vállalkozások, egyéni vállalkozók esnek abba a hibába, hogy összekeverik – szándékosan vagy véletlenül – a magánpénzügyeket és a cég/vállalkozás pénzügyeit.

Hitelfelvétel esetén mindez azzal jár, hogy a hitelt nem arra a célra használják fel, amire a hitelszerződésben rögzítettek szerint felvették, pl. nem valósul meg, vagy nem úgy valósul meg a vállalkozás által tervezett beruházás, és ez a banki ellenőrzés során egyértelműen be is bizonyosodik.

A bank ilyenkor sokféle intézkedésre jogosult, amelyek nehéz helyzetbe hozhatják a vállalkozást – kezdve a szigorú banki ellenőrzéssel és befejezve az azonnali hatályú felmondással, amely a tartozást is lejárttá teszi, és azonnali visszafizetési kötelezettséggel jár.

Ugyanez érvényes magánszemélyek hitelfelvételére is, bár ott lényegesen kevesebb lehetőség van a céltól eltérő felhasználásra, ha a hitel nem szabad felhasználású.

A hitelkérelemhez szükséges biztosítékok

Az ügyfelek számára gyakran összemosódik az üzleti és a magán-kötelezettségvállalás. A problémát az okozza, hogy a bankok elfogadnak - sőt egyes szolgáltatások, pl. a Széchenyi Kártya-hitel körében – egyenesen megkövetelnek biztosítékot, amelyet a magánszemély nyújt a cég kötelezettségvállalásához. Tipikusan ilyen a magánszemély (pl. az ügyvezető vagy a beltag, esetleg valamelyik tulajdonos) készfizetőkezesség-vállalása a cég hiteltörlesztésének nemfizetése esetére.

Ebben a körben nagyon fontos, hogy a készfizető kezesség csak szerződésben vállalható, egyoldalú nyilatkozattal nem érvényes. A szerződés gyakran nem ilyen elnevezésű dokumentum, hanem a megállapodást beillesztik a hitelszerződés végére, és mind a kezességet vállaló, mind pedig a bank aláírja.

Gyakori tévedés a magánszemély részéről, hogy ha megszűnik a tulajdonlása a cégben, vagy többé már nem ügyvezető, akkor automatikusan megszűntnek tekinti a készfizetőkezesség-vállalási kötelezettséget is, hiszen érvelése szerint már nincsen köze a céghez. Ez a logika azonban hibás, a kezességvállalás mindaddig megmarad, amíg a készfizető kezességről szóló megállapodásban meghatározott feltételek fennállnak (általában az adós vállalkozás teljes tartozásának megfizetéséig), vagy a bank meg nem állapodik a kezessel a szerződés megszűnéséről.

Biztosítékátvállalás csak banki hozzájárulással

Ha a tulajdonunkban levő céget, üzletrészt eladjuk, ügyeljünk arra, hogy a magánemberként a cég érdekében nyújtott biztosítékokat is szüntessük meg. Ehhez azonban kevés, ha az új vevővel állapodunk meg arról, hogy átvállalja a biztosíték(ok) nyújtását is. Mivel a kezesség szerződésen alapul, az átvállalás kizárólag a másik fél, tehát a bank hozzájárulásával, a vele kötött megállapodásban rögzített feltételekkel lehetséges. Ha pedig a bank nem járul hozzá a kezességi szerződés megszüntetéséhez és új kezességi szerződés megkötéséhez az új tulajdonossal, akkor az eredetileg vállalt feltételekkel helyt kell állni a vállalkozás tartozásainak megfizetéséért akkor is, ha a fizetéskor már nem tulajdonos vagy nem ügyvezető a készfizető kezesség vállalója, és egyáltalán semmiféle befolyása nincsen arra, hogy a vállalkozás teljesítse a fizetési kötelezettségét, pl. a hiteltörlesztést.

A kockázat olyan módon csökkenthető, hogy az üzletrész eladása során, illetve a tisztség megszűnésekor a bankkal megkíséreljük a megállapodást, vagy ha az nem jár eredménnyel, akkor az üzletrész eladásáról szóló megállapodásban megfelelő összeget kötünk ki az esetleges helytállásunk ellenértékeként.

Ha a biztosíték a magánszemély ingatlanfedezete

Hasonló a helyzet abban az esetben is, ha a vállalkozás hitelfelvételéhez nyújtott a magánszemély biztosítékot, mégpedig olyan módon, hogy hozzájárult a saját ingatlanát terhelő jelzálogjog bejegyzéséhez. Ez esetben a probléma pontosan ugyanaz, mint a készfizető kezesség vállalása során, és a megoldás is csak ugyanaz lehet: vagy kérni kell az ingatlan tehermentesítését a banktól, vagy az új tulajdonossal úgy kell megállapodni, hogy az esetleges helytállást kompenzálja.

Ha a magánemberként nyújtott biztosíték óvadék – akár készpénzbetét, akár pedig értékpapírletét formájában –, akkor általában egyszerűbb és probléma mentesebb a helyzet, mivel a biztosíték kiváltása egyszerűbb. Ez akkor igaz, ha az új tulajdonos megfelelő összegű készpénzt tud óvadékul elhelyezni, vagy maga is rendelkezik értékpapírral.

A biztosítékok kiváltása körében azt is érdemes lehet javasolni a banknak, hogy fogadjon el más biztosítékot az új tulajdonostól, tehát készfizető kezesség helyett ingatlan-jelzálogjogot vagy óvadékot.

Egyes hitelkonstrukciók igénybevétele esetén nincsen lehetőség arra, hogy más személy kiváltsa a biztosítékot ugyanolyan biztosítékkal, és az sem járható út, hogy más biztosítékkal helyettesítsék. Az ilyen tartalmú elutasítás gyakran nem a bankok rugalmatlanságának következménye, hanem azzal magyarázható, hogy a biztosítéki rendszerről nem a bank dönt, azt a finanszírozási konstrukcióban részt vevő szervezetek határozzák meg. Ilyen – a biztosítékok szempontjából kötött – konstrukció pl. a Széchenyi Kártya-hitel vagy az állami kamattámogatásos hitel.

Magánszemélyek banki biztosítékának kiváltása

Érdemes megjegyezni, hogy a biztosítékok "kiváltása", illetve cseréje nem csak a vállalkozások hitelei körében merülhet fel igényként. A magánszemélyek banki kapcsolataiban tipikusan az adóstársak, illetve a házastársak által nyújtott biztosítékok jelentenek problémát, ha a házastársi kapcsolat megszűnik vagy megszakad. Ezekben az esetekben is ugyanúgy kell eljárni a banknál, mint a vállalkozások tulajdonosváltása esetén. A megoldás módja és esélye is gyakorlatilag megegyezik az ismertetettekkel.

Biztosítékadás - csak megfontoltan

Mielőtt magánemberként biztosítékot adunk a vállalkozás tartozásának kiegyenlítéséhez, vagy barátnak, ismerősnek, rokonnak, alaposan fontoljuk meg, hogy mi lesz a következménye, milyen terhet jelent számunkra, és lesz-e lehetőségünk megszüntetni a kötelezettségünket, ha megromlik az a kapcsolat, amelyre tekintettel adtuk.

Ugyancsak fontoljuk meg még a biztosíték adására vonatkozó szerződés megkötése előtt, hogy mit teszünk, ha helyt kell állnunk a biztosítékkal. A bankok ugyanis természetesen érvényesítik a jogaikat, tehát eljárnak velünk szemben, ha készfizető kezesek vagyunk, végigviszik a végrehajtást a jelzálogjoggal terhelt ingatlan értékesítése körében, az óvadékként elhelyezett betétet felhasználják a törlesztés fizetéséhez stb.

Kérdés, hogy mekkora esélye van annak, hogy biztosítéknyújtóként helyt kell állnunk, és ha helytálltunk, akkor megtérül-e a pénzünk.

Tartozásátvállalás

Akár magánszemélyként, akár pedig vállalkozás tulajdonosaként vagy vezetőjeként kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy átvállaljuk más személy vagy szervezet tartozásának megfizetését. Ez is egy típusa annak, amikor összekeveredhet a magánbankolás és az üzleti bankolás.

Pontosan ismerjük meg, milyen kötelezettség teljesítését vállaljuk, és milyen feltételekkel kell helytállnunk a bank felé. Ne csak az átvállalt tartozás összegét és a fizetési határidőt nézzük meg, hanem az egyéb feltételeket is, pl. a kamatszámítás módját, a költségtényezőket, a rendelkezésre álló biztosítékokat, a teljesítés elmulasztásának következményeit. Csak ha mindezeket teljeskörűen értékeltük, akkor írjuk alá a tartozás rendezése érdekében a megállapodást.

Pénzforgalmi szolgáltatások

A pénzforgalmi szolgáltatások jelentik azt a tipikus területet, ahol az ügyfelek nagyon hajlamosak a privát és az üzleti bankolás összemosására. Alapját valószínűleg az képezi, hogy nincs érdemi eltérés a magánszemélyek, illetve a vállalkozások számára nyújtott pénzforgalmi szolgáltatások körében, bankszámlavezetést és kapcsolódó szolgáltatásokat: bankkátya-kibocsátást, internetes bankolást, mobiltelefon segítségével végrehajtható bankolást, valamint vezetékes telefonos hálózat igénybevételével bonyolítható bankolást egyaránt biztosítanak mindkét ügyfélkörnek.

A különbség abban van, hogy pontosan mi a pénzforgalmi szolgáltatás tartalma, illetve milyen feltételekkel lehet igénybe venni. A feltételek ismeretében pedig arra is adódik lehetőség, hogy összekapcsolható legyen az üzleti és a magán-pénzforgalmiszolgáltatás igénybevétele az egyes emberek számára.

A bankszámla

A bankszámla a bank által az ügyfelei részére vezetett nyilvántartás, amelynek segítségével a bank kezeli az ügyfél nála elhelyezett pénzét, fogadja és teljesíti az ügyfél fizetési megbízásait, valamint fogadja és jóváírja az ügyfél számára érkezett összegeket, a rendszeresen küldött bankszámlakivonaton pedig a bank "elszámol" az ügyfél felé az általa a bankszámlán lebonyolított pénzügyi műveletekről.

A bankszámla többféle lehet, gyakorlatban az alábbi főbb típusokat különböztetjük meg:

Pénzforgalmi bankszámla

A pénzforgalmi bankszámla: olyan bankszámla, amelyet ezzel a megjelöléssel nyit a bank. Sem a számla számából, sem az elnevezéséből nem állapítható meg tehát, hogy valamely bankszámla pénzforgalmi bankszámlának minősül-e vagy sem. Ez csupán attól függ, hogy a bankkal kötött szerződésben az adott számlát pénzforgalmi számlaként nyitották-e meg, vagyis a számlatulajdonos ügyfél megállapodott-e a bankkal arról, hogy az adott bankszámlát pénzforgalmi bankszámlának tekintik. Ha a bankszámlaszerződésben nincsen kifejezett utalás arra, hogy a bankszámlát pénzforgalmi bankszámlaként nyitották meg, akkor a bankszámlát lakossági bankszámlának kell tekinteni.

A pénzforgalmi bankszámlának minősítés azért lényeges, mert a vállalkozások széles köre számára kötelező pénzforgalmi bankszámla nyitása. Nincsen azonban akadálya annak, hogy pénzforgalmi bankszámla nyitására nem kötelezett vállalkozások, vagy éppen magánszemélyek nyissanak pénzforgalmi bankszámlát.

A megnyitás módja: megállapodás a bankkal pénzforgalmi bankszámla megnyitásáról. Gyakorlatilag a bankszámlaszerződés tartalmazza azt a szöveget, hogy a felek megállapodnak pénzforgalmi bankszámla megnyitásáról, vagy a bank kötelezettséget vállal a számlatulajdonos számára pénzforgalmi bankszámla megnyitására.

Lakossági bankszámla

A lakossági bankszámla olyan bankszámla, amelyet nem pénzforgalmi bankszámlaként nyitott meg a bank, tehát a bankszámlaszerződésben nincsen kifejezett utalás arra, hogy a megnyitott számla pénzforgalmi bankszámla.

Valamely bankszámlának lakossági bankszámlakénti kezelése azért nagyon lényeges, mert a lakossági bankszámla ellen azonnali beszedési megbízást csak két esetben lehet benyújtani: ha a számlatulajdonos ahhoz kifejezetten hozzájárult, vagy az inkasszó a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény alapján, végrehajtási eljárás keretében történik.

Folyószámla

A folyószámla fogalom háromféle számlára vonatkozik:

– olyan betéti számla, amelyről azonnal, látraszólóan lehet rendelkezni, tehát pénzt felvenni vagy átutalásra megbízást adni,

– olyan számla, amely felett készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel (pl. bankkártyával) lehet rendelkezni,

– olyan számla, amelyen mind a betét-, mind pedig a hitelforgalmat könyvelik.

Folyószámla vagy bankszámla?

A vállalkozások gyakran nevezik a banknál nyitott pénzforgalmi számlájukat folyószámlának, különösen azokban az esetekben, ha a számlán a bank által nyújtott folyószámlahitel segítségével bonyolítják a forgalmat. Hasonlóképpen: a magánszemélyek körében is gyakori, hogy a bankszámlájukat folyószámlának hívják. A kétféle számla megkülönböztetése elsősorban elméleti jelentőségű, és azon alapul, hogy a Polgári Törvénykönyv megkülönböztet a bankban vezetett számlák körében kétféle számlaszerződést: bankszámlaszerződést és folyószámla-szerződést. A két szerződéstípus egymáshoz való viszonyáról pedig úgy rendelkezik, hogy a folyószáma-szerződés a számlaszerződés egyik típusa.

A számlaszerződés két típusa abban különbözik egymástól, hogy bankszámlaszerződésnél a bank kerül jogviszonyba a nála pénzt elhelyező ügyfelével, a számlatulajdonossal, míg folyószámla-szerződés esetében a bank ügyfelei kerülnek egymással jogi kapcsolatba.

A legfontosabb különbség a bankszámla és a folyószámla között az, hogy a folyószámlán levő követeléssel nem rendelkezhet a számlatulajdonos, rendelkezési joga csak a folyószámla egyenlegére nézve áll fenn. Ebből következik, hogy a gyakorlatban miért hívják a bankszámlát is folyószámlának: a bankszámlának is a mindenkor aktuális egyenlegét lehet felhasználni, hiszen a különböző banki követeléseket, inkasszót automatikusan levonják a banki számítástechnikai rendszerek a bankszámlán levő egyenlegből, illetve a számlára beérkező összegekből.

A kétféle számla gyakorlati "összemosásától" eltekintve a folyószámla-szerződés megkötésének alapja a felek – tipikusan a bank és a számlatulajdonos – egymással kötött, általában tartós jogviszonyon alapuló megállapodása, amelyben arra vállalnak kötelezettséget, hogy a megjelölt jogviszonyból (tipikusan hitelnyújtásból) származó kölcsönös követeléseiket egységes bankszámlán tartják nyilván. Erre kötik a folyószámla-szerződést.

Alszámla 

Az alszámla valamely bankszámlához nyitható, általában meghatározott céllal, nevezetesen azzal, hogy az alszámlán előre meghatározott gazdasági események pénzügyi vonzatait elkülönítetten kezeljék. Alszámlát nyitnak pl. óvadék elkülönítésére, bankkártyahasználathoz, egy adott céggel folytatott kereskedelem pénzügyi nyomon követésére, ügyvédi letéti számlához kapcsolódva az egyes ügyfelek pénzének kezelésére stb.

Önmagában az alszámla megnyitása még nem jár azzal a következménnyel, hogy az azon elhelyezett pénz kizárólag csak a megjelölt célra használható fel. Lehetséges olyan alszámla megnyitása, amelyen elkülönített pénz valóban csak konkrét célt szolgál, tipikusan ilyen az óvadéki alszámla, amelyet a bank zárol, és az óvadéki szerződésben rögzített feltételekkel lehet igénybe venni, vagy kell visszaadni. Az alszámla megnyitása előnyös lehet a vállalkozás számára, de nagyon fontos pontosan tisztázni, hogyan működik, mire használható, érvényesül-e vele szemben a prompt inkasszó tilalma.

Betétszámla

A betétszámla olyan bankszámla, amelyen betétként elhelyezett, meghatározott időtartamra, meghatározott feltételekkel (kamat, ismétlődő lekötés stb.) pénzösszeget tart nyilván a bank. Az elhelyezés feltételeit a bank és az ügyfél írásban rögzíti. Az írásbeliség nem jelenti minden esetben formális szerződés megkötését, az írásbeliség formáját, és természetesen a konkrét szöveg is bankonként változik.

Escrow-számla 

Az escrow-számla olyan számla, amely pontosan meghatározott feltételekkel esedékes fizetési kötelezettség teljesítéséhez elkülönített pénzeszköz nyilvántartására és teljesítésére szolgál. Általában alszámlaként nyitják meg, és részletesen rögzítik, hogy mikor, milyen dokumentumok benyújtása esetén, mely kedvezményezettnek kell teljesíteni átutalást e számláról. A jelentősége az, hogy az escrow-számla megnyitásáról szóló szerződésben megjelölt kedvezményezett számára nagy biztonságot jelent, hiszen a bank felelőssége az, hogy teljesítse a fizetést a feltételek teljesülése esetén, hasonlóan a bankgaranciához. A kötelezett számára azért előnyös, mert általában olcsóbb, mint a bankgarancia.

Letéti számla

A letéti számla olyan számla, amelyen elhelyezett pénzösszeg elkülönített pénzösszegnek minősül, a szerződésben meghatározott feltételek bekövetkezése esetén és meghatározott módon használható fel. Gyakran kötnek letéti szerződést az ügyvédek, a közjegyzők, a végrehajtók, tehát mindazok, akik több személy vagy vállalkozás pénzével rendelkezhetnek jogszabályban meghatározott módon. A letéti számlákat rendszerint olyan módon nyitják meg a bankok, hogy külön-külön alszámlán tartják nyilván minden egyes személy vagy vállalkozás pénzét, ezzel biztosítva, hogy az ügyvéd, a végrehajtó maga megfelelően el tudjon számolni a saját ügyfelével.

Ugyancsak használják a letéti számlát a magán-munkaerőközvetítéssel foglalkozók, vagyoni biztosíték elhelyezéséhez.

Alkalmazható a letét vagyoni biztosítékként az utazásszervezői tevékenység körében, az utazásszervező és -közvetítő tevékenységről szóló 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet értelmében.

Kártyafedezeti számla

A kártyafedezeti számla: olyan bankszámla, amelyen a bank által kibocsátott bankkártyahasználat fedezetéül szolgáló pénzeszközöket tartja nyilván és kezeli a bank, tehát erről a számláról teljesíti a készpénzfelvéteket és a költéseket is. A bankok maguk döntik el, hogy nyitnak-e önálló kártyafedezeti számlát az ügyfeleik számára, vagy az ügyfél bankszámláján levő összeg lesz a kártyahasználat fedezete.

Gyakran előfordul, hogy a hitelkártya-használathoz önálló számlát nyitnak a bankok, amely kizárólag csak a hitelkártyaköltések fedezetének biztosítását és a hitel elszámolását szolgálja.

Vámszámla

A vámszámla hitelintézetnél nyitott olyan számla, amelyre a vámtartozás, továbbá a vámhatóság hatáskörébe utalt nem közösségi adók és díjak – ha azokat a vámigazgatási eljárás során kell biztosítani, kiszabni és/vagy beszedni – fedezetét fizetik be, és arról kifizetés – az igazoltan téves befizetés visszautalása kivételével – a Vám- és Pénzügyőrség által kezelt államháztartási számla javára történhet. A vámszámlán lévő összegre a Vám- és Pénzügyőrség felhatalmazott szervének lekérdezési és kizárólagos rendelkezési jogot kell biztosítani.

Általános tudnivalók bankszámla nyitásához 

Banki ügyfelekként pontosan ismerjük meg minden szerződésnek a tartalmát, mielőtt megkötnénk. Gondoljuk végig, hogy mire vállalunk kötelezettséget az adott szerződéssel, és mit kapunk cserébe a banktól. Ha már van bankszámlaszerződésünk és így bankszámlánk is a bankban, pontosan tisztázzuk, hogy a következő szerződést miért kell megkötni, az abban leírt fizetést milyen számlára, hogyan kell teljesíteni, és hogyan kapcsolódik hozzá a meglévő egy vagy több bankszámlánkhoz.

Bankszámla és bankszámlaszerződés

A bankszámla egyenlege, a bankszámla és a bankszámlaszerződés egymáshoz kapcsolódik, de a "sorsuk" nem azonos.

Lehet, hogy a bankszámlánk egyenlege nulla vagy éppen negatív – ha tartozásunk áll fenn. Ez általában nem befolyásolja a bankszámlánk létét, automatikusan pedig nem szünteti meg sem a bankszámlánkat, sem pedig a bankszámlaszerződést. Hangsúlyozni kell, hogy automatikus megszűnés nem érvényesül, viszont ma már általános banki gyakorlat, hogy az "alvó" számlákat a bankok bizonyos idő elteltével megszüntetik, erről értesítve a számlatulajdonost. A megszüntetés feltételeit, különösen azt, hogy hány hónap vagy év után kerül rá sor, a bankok üzletszabályzatban, illetve általános szerződési feltételekben szabályozzák.

A bankszámla megszűnése nem jelenti a bankszámlaszerződés megszűnését, azt is ugyanis meg kell szüntetni – kivéve azt a speciális esetet, amikor a bankszámlaszerződést határozott időtartamra (pl. egy évre) kötötték, mert akkor az időtartam elteltével természetesen automatikusan megszűnik a szerződés is. A megszüntetés lehet azonnali hatályú és úgynevezett rendes felmondással történő. Utóbbinak az időtartamát ugyancsak az üzletszabályzat, illetve az általános szerződési feltételek tartalmazzák. Ugyanitt található az azonnali hatályú megszüntetés feltételeinek meghatározása is.

A bankszámlaszerződés automatikus meg nem szűnésének gyakorlati következménye az, hogy a számlavezetési díjat mindaddig felszámolja a bank, amíg a szerződés meg nem szűnik, függetlenül attól, hogy a bankszámla egyenlege tartósan nulla. Ennek oka az, hogy a bank akkor is rendelkezésre tartja a bankszámlát, figyeli az egyenleget, közli a terheléseket és jóváírásokat, illetve azok hiányát, ha a bankszámlát nem használja a tulajdonosa.

A bankszámlák feletti rendelkezés

Az üzleti bankolás és a magánbankolás összekeverésében napi gyakorlat a vállalkozási és a privát bankszámlák használatának el nem különítése. Vonatkozik ez mind a rendelkezési jogosultságok "keverésére", mind pedig a pénzeszközök felhasználására.

Ki jogosult rendelkezni a bankszámla felett?

Látszólag egyszerűen eldönthető, ki jogosult rendelkezni a bankszámla felett: nyilvánvalóan a számlatulajdonos, továbbá mindaz, akinek a rendelkezésre jogosítványt ad maga a számlatulajdonos.

A természetes személy számlatulajdonosok körében általában kevés problémát okoz a számlatulajdonos kilétének megállapítása, hiszen ő az, aki aláírja a bankszámlaszerződést. Nehézség merülhet fel azonban akkor, ha egy számlának több tulajdonosa van, hiszen ebben az esetben azt is meg kell határozniuk, hogy milyen arányban jogosultak rendelkezni. Általános gyakorlat szerint mindegyik jogosult az egész aktuális egyenleg felett rendelkezni, nincsen azonban akadálya annak, hogy úgy rendelkezzenek: csak a mindenkori aktuális egyenleg meghatározott százalékáig jogosultak külön-külön készpénzt felvenni, vagy átutalásra megbízást adni.

A bankok nem kötelesek olyan bankszámlát nyitni és vezetni, amelynek több tulajdonosa lenne. Ha valamelyik bank ezt nem vállalja, akkor csak az a megoldás marad, hogy keresni kell több számlatulajdonost is elfogadó bankot.

Egy számla - több használó

A számla feletti rendelkezés körében lényeges és gyakran ki is használt lehetőség az, hogy a számlatulajdonos egy vagy több meghatalmazottat jelöl ki a számla feletti rendelkezésre. A kijelölés módját a bankok határozzák meg. Általános gyakorlat szerint úgynevezett aláírókartonon lehet rendelkezni a meghatalmazottról, aki maga is köteles aláírni e kartont. Ez a meghatalmazás általában általános jellegű, tehát mindenféle tranzakció végrehajtására feljogosítja a meghatalmazottat, és visszavonásig érvényes. A meghatalmazott rendelkezési jogának korlátozása is lehetséges (pl. csak készpénzt vehet fel, csak meghatározott összeghatárig rendelkezhet stb.) akkor, ha a számlavezető bank a korlátozás kezelését vállalja.

Eseti meghatalmazás a bankszámla feletti rendelkezésre 

A bankszámla feletti rendelkezésre adható eseti meghatalmazás is, amelyet legalább úgynevezett teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, tehát két tanúnak is alá kell írnia. Lehetséges azonban, hogy valamely bank közokiratot igényel a meghatalmazás formájaként.

Ha külföldi a számlatulajdonos

Külföldi számlatulajdonos esetén a közokirat apostille-lal ellátását is gyakran igénylik a bankok.

Vállalkozás számlája feletti rendelkezés

A jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társasági számlatulajdonos bankszámla feletti rendelkezéséhez a nyilvántartásba bejegyzett, illetőleg bejegyzésre bejelentett teljes vagy rövidített név (cégnév) betű szerinti használata, valamint a számlatulajdonos által a bankszámla feletti rendelkezésre bejelentett személy vagy személyek aláírása szükséges.

A vállalkozás számlája felett alapvetően a cég képviseletére jogszabály alapján jogosult vezető jogosult. A rendelkezésre jogosultakat a vezető a hitelintézet által rendszeresített módon, írásban jelentheti be a hitelintézetnek. A számlavezető hitelintézet nem ellenőrzi azt, hogy a számlatulajdonos, illetve a számlatulajdonos szervezet vezetője által a bankszámla feletti rendelkezésre bejelentett személy az egyéb jogszabályokban előírt feltételeknek megfelel-e.

A vezető bejelentési, illetve rendelkezési jogosultságát abban az esetben gyakorolhatja, ha a megválasztását (kinevezését), valamint aláírását hitelt érdemlő módon (pl. aláírási címpéldánnyal) igazolja. Ha a vezető megbízása megszűnik, az általa bejelentett aláírók rendelkezését a hitelintézet mindaddig érvényesnek tekinti, amíg az új vagy más vezető másként nem rendelkezik.

Több cégvezető

Ha a számlatulajdonos szervezet jogi formáját szabályozó jogszabályból az következik, hogy a szervezetnek több vezetője van, a hitelintézet bármelyik vezető bejelentését érvényesnek fogadja el. Ha a számlatulajdonos szervezet alapító okiratában (társasági szerződésében, alapszabályában, a szervezet legfőbb szervének határozatában) a vezetők közül a bejelentésre egy vagy több személyt kizárólagosan jogosítottak fel, a hitelintézet az ekként feljogosított vezető, illetőleg vezetők bejelentését fogadja el érvényesnek. Több egymásnak ellentmondó bejelentés közül a hitelintézet érvényesnek a legutolsó bejelentést fogadja el.

Ha vitatott az, hogy az a személy, aki bejelentést tett vagy kíván tenni, jogosult-e a szervezet képviseletére, a hitelintézet a bejelentés szempontjából a szervezet képviseletére jogosultnak tekinti mindaddig, amíg a cégnyilvántartásra, illetőleg, ha a szervezetet más nyilvántartásba jegyezték be, ez utóbbi nyilvántartásra vonatkozó jogszabályok szerint a szervezet képviseletére jogosult.

Gyakori probléma, hogy a tulajdonos(ok) úgy gondolják, ebbéli minőségükben jogosultak bármikor rendelkezni a cég bankszámlája felett. Ez azonban hibás vélekedés. Csak a képviseletre jogosult, illetve a bejelentett meghatalmazott rendelkezését fogad(hat)ja el a bank. Igaz ez akkor is, ha a korábbi vezetőtől megvonták a bizalmat, és akkor is, ha a képviseletre jogosult meghalt.

Felelősségi szabályok

A bankszámla vezetésének és használatának – különösen pedig a rendelkezési jog gyakorlásának – nagyon lényeges eleme a felelősség. A gyakorlat szempontjából legfontosabb szabályai a következők.

A bank a rendelkezésre jogosult azonosítása során a tőle elvárható gondossággal köteles biztosítani, hogy a rendelkezési jogosultságot csak az arra jogosult gyakorolhassa. Ellenőriznie kell többek között, hogy a megbízáson feltüntetett aláírás megegyezik-e a rendelkezésre jogosult banknál bejelentett aláírásával. Ugyanez vonatkozik az elektronikus csatornák bármelyikén érkező megbízásokra. Ezek körében azonban az ügyfélnek különösen ügyelnie kell arra, hogy a titkos azonosító, illetve jelszó hibátlan megadása esetén a bank teljesíti a megbízást, hiszen nincsen eszköze annak vizsgálatára, hogy ki adta meg azokat.

A bank kötelezettségei a bankszámlákkal kapcsolatban 

Bankszámlaszerződés kötésének kötelezettsége a bankokat nem terheli. Arra azonban természetesen kötelesek, hogy mindazt teljesítsék, amit a megkötött bankszámlaszerződésben vállalnak. E kötelezettség mindenképpen kiterjed a bankszámla megnyitására és vezetésére, továbbá a számlatulajdonos tájékoztatására.

A bankszámla vezetésével kapcsolatos kötelezettségek

A bank legfontosabb kötelezettsége a bankszámlával kapcsolatos rendelkezések teljesítése, valamint a bankszámla javára beérkező összegek jóváírása.

Tájékoztatási kötelezettség

A tájékoztatás minimális tartalmi követelményeit a pénzforgalmi jogszabály tartalmazza, és kiterjed a szolgáltatási feltételek megismertetésének, valamint a számlakivonat küldésének kötelezettségére.

A reklamáció rendezésének kötelezettsége

A bank köteles a bankszámlával kapcsolatos minden ügyfél-reklamáció (panasz) rendezésére. A rendezés módjáról – hol és hogyan lehet bejelenteni, mennyi időn belül válaszol a bank stb. – a banki üzletszabályzatok, illetve általános szerződési feltételek tartalmaznak rendelkezéseket. A válaszadási határidő kötött: ha a panaszt (reklamációt) a bank elutasítja, erről a kézhezvételétől számított 15 napon belül kell értesítenie az ügyfelet. Természetesen nem számít bele ebbe az időtartamba, ha a banki döntéshez kiegészítő adatok, dokumentumok szükségesek, és azt az ügyféltől vagy más szervezettől kell beszerezni.

A bankszámlával kapcsolatos költségek

A bankszámlanyitás és főleg a vezetés nem ingyenes banki szolgáltatás. Költségei általában két részből állnak: fix összegű számlavezetési díjat és forgalmi vagy tranzakciós díjat kell fizetni.

A számlavezetési díj általában nem nagy összeg, és havonta vagy negyedévente kell fizetni, attól függően, hogy a számlát vezető bankkal hogyan állapodik meg a számlatulajdonos. A forgalmi jutalék, tranzakciós díj összege attól függ, hogy a banknak mit kell tennie. A pontos összegeket kondíciós listák vagy a banki hirdetmények tartalmazzák, amelyek ma már az adott bank honlapjáról is megismerhetők.

A számlavezetési szolgáltatás árazása a bank díjpolitikájától függ, tehát lehet, hogy nagyobb összegű számlavezetési díj alacsony tranzakciós díjjal párosul és fordítva. Aki gyakran használja a számláját, annak olyan konstrukciót érdemes választani, ahol a forgalom után kevesebbet kell fizetnie, ha viszont havonta csak néhány tranzakciót hajt végre (pl. csak az adó-, illetve tb-fizetési kötelezettségeket teljesíti), akkor érdemes a nagyobb fix összegű konstrukció elfogadása mellett dönteni.

Általában speciális díjtételek vonatkoznak a bankszámlákkal kapcsolatos elektronikus szolgáltatásokra, de ebben a körben is érvényesül az az elv, hogy egyrészt fix összegű díjazást, másrészt az igénybevétel alapján kiszámított jutalékot vagy díjat kell fizetnie a számlatulajdonosnak. Az elektronikus szolgáltatásokkal kapcsolatban előfordul, hogy külön kell fizetni azért, hogy a használatot lehetővé tevő szoftvert telepítse a bank a számlatulajdonos számítógépére.

Bankválasztás

Akár a hagyományos, papír alapú szolgáltatásokat, akár pedig az elektronikus szolgáltatásokat vesszük igénybe, érdemes összehasonlítani a különböző bankok díjtételeit, illetve megfontolni akciós ajánlataikat.

Ez utóbbi körben gyakori, hogy a bankszámlavezetéssel kapcsolatos szolgáltatásokat "csomagban" kínálják, tehát összekapcsolnak különböző banki szolgáltatásokat (pl. ingyenes bankkártya rendelkezésre bocsátását, havi néhány ingyenes átutalást stb.). Különösen érdemes odafigyelni arra, hogyan változik a csomagok tartalma, hiszen általában nincsen akadálya annak, hogy egyik csomagról a másikra térjen át a számlatulajdonos.