Mikor beszélünk uzsorás szerződésről?
Ha a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt kötött ki, a szerződés semmis. A Polgári Törvénykönyv szerint ez az úgynevezett uzsorás szerződés.
A szerződés uzsorás jellegének megállapításához objektív és szubjektív feltételek együttes megléte szükséges, közülük bármelyik hiányzik, a szerződés uzsorás jellegének megállapítására nincs törvényes lehetőség.
Az uzsora megállapításának objektív feltétele, hogy a szerződő fél gazdasági helyzete válságos legyen, a szubjektív feltétele pedig, hogy az ellenérdekű fél ezt célzatosan kihasználva olyan előnyhöz jusson, ami őt egyébként nem illeti meg. A feltételek fennállását az arra jogot alapító félnek kell hitelt érdemlően bizonyítania. Az a tény például, hogy a felek között huzamosabb idő óta fennálló jogviszonyból eredően az adósnak nagy összegű tartozása halmozódott fel a hitelezővel szemben, de ennek ellenére nem kívánja vele a szerződéses kapcsolatot megszakítani, nem tekinthető olyan szorult helyzetnek, amelyből csak a számára kedvezőtlen "követelésbehajtásra" adott megbízás útján tudna szabadulni. Több útja és módja lehet annak, amellyel elérhető, hogy a követelés befolyjon, az adós fizessen. A hitelező legfeljebb a vonatkozásban lehet szorult helyzetben, hogy valamelyik módozatot kénytelen igénybe venni.
Amennyiben az adósnak sikerül is bizonyítania, hogy a kölcsönszerződés megkötésekor a hitelező felperes valóban a szorult helyzetét használta ki, a szerződés uzsorás jellegének megállapításához azt is bizonyítani kell, hogy a hitelező a maga részére aránytalan előnyt kötött ki.
A másik fél helyzetének kihasználása valahol önmagában már jogellenes mozzanat, ami abból is kitűnik, hogy a bírói gyakorlat szerint a jogszabály szerint végrehajtott árverésen tulajdonjogot szerző fél tekintetében a másik fél szorult helyzetének kihasználása nem merülhet fel.
Nehéz gazdasági helyzet
Az adós elnehezült gazdasági helyzete önmagában nem ad alapot a szerződés uzsorás jellegének megállapítására. A másik szerződő fél szorult helyzete bizonyítottsága esetében is csak egyik, de nem egyedi feltétele az uzsora megállapításának, ahhoz a másik szerződő fél részéről ennek a helyzetnek a tudatos kihasználása és aránytalan előny kikötése is szükséges. Közismert tény, hogy a gazdálkodó szervezetek többsége likviditási gondokkal küzd, de ez önmagában az uzsora megállapítását nem alapozza meg. Ehhez olyan körülményt kell bizonyítani, amely arra utal, hogy a hitelező, ezzel a kényszerhelyzettel tudatosan visszaélve, a maga számára aránytalan előnyt kényszerített ki.
Az érvénytelenség jogkövetkezményei
Érvénytelen szerződés esetében a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani. Ha a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet nem lehet visszaállítani, a bíróság a szerződést a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítja. Az érvénytelen szerződést érvényessé lehet nyilvánítani, ha az érvénytelenség oka – különösen uzsorás szerződés, a felek szolgáltatásainak feltűnő aránytalansága esetén az aránytalan előny kiküszöbölésével – megszüntethető. Ezekben az esetekben rendelkezni kell az esetleg ellenszolgáltatás nélkül maradó szolgáltatás visszatérítéséről.
Uzsorás szerződés esetén azonban a bíróság egészben vagy részben elengedheti a visszatérítést, ha az a sérelmet szenvedő felet részletfizetés engedélyezése esetén is súlyos helyzetbe hozná; a sérelmet okozó fél viszont a kapott szolgáltatásból az aránytalan előnynek megfelelő részt a sérelmet szenvedő félnek köteles visszatéríteni.
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a bíróság csak és kizárólag uzsorás szerződés esetén engedheti el egészben vagy részben a szolgáltatás visszatérítését, más ok miatt érvénytelen szerződésnél erre nincs lehetőség.
Az uzsorás szerződésnél is lehetőség van arra, hogy a bíróság az eredeti állapot visszaállítása helyett az érvénytelenségi okot kiküszöbölje. Ennek során azonban, uzsorás szerződés esetében a bíróság nem a szerződő felek szándékait, a szerződéshez fűződő reményeit értékeli, hanem az aránytalan előnyt kell kiiktatnia.
A szolgáltatás megítélése az állam javára
A bíróság az ügyész indítványára az állam javára ítélheti meg azt a szolgáltatást, amely a tiltott, a jó erkölcsbe ütköző szerződést kötő, a megtévesztő vagy jogtalanul fenyegető, továbbá az egyébként csalárd módon eljáró félnek járna vissza. Uzsorás szerződés esetén a sérelmet okozó félnek visszajáró szolgáltatást az állam javára meg kell ítélni. Az államnak járó juttatásokat rendszerint pénzben kell megítélni.
Jogosulatlan pénzügyi tevékenység
Az uzsorás ügyletek gyakran bűncselekményt is megvalósítanak. A jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűncselekményét követi el ugyanis az, aki törvényben előírt engedély nélkül
– pénzügyi szolgáltatási vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási,
– befektetési szolgáltatási vagy kiegészítő befektetési szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási, befektetésialap-kezelési, tőzsdei, elszámolóházi vagy központi értéktári,
– biztosítási,
– önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári vagy magán-nyugdíjpénztári
tevékenységet végez.
A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés lehet.
Közismert, hogy hitelezői tevékenységet rendszeres jövedelemszerzés céljából csak engedéllyel lehet folytatni, és mindenki által ismert az is, hogy az uzsorakamatra történő pénzkölcsönzés a társadalom által erkölcsileg elítélt tevékenység. Az általános felfogás szerint erkölcsileg elítélendő magatartás, ha valaki nehéz anyagi körülmények között, segélyekből élő és segítségért hozzájuk forduló szegény emberek szorult helyzetét kihasználva, a létfenntartásra szolgáló kevés jövedelmük egy részét rendszeresen elveszi. Ilyennek felel meg az a magatartás, amikor valaki olyan kölcsönfeltételeket állapít meg, hogy a kölcsönt felvevők az adósságcsapdából lehetőleg ne kerüljenek ki, így a haszonszerzés folyamatos lehessen, a kölcsönöket és adósságokat nyilvántartja, és az adósságok biztosabb behajtását kifejezetten előre megszervezi.
Mindezek alapján megvalósítják a jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűntettét, akik éveken át kitartó rendszerességgel foglalkoznak a pénzkölcsönzéssel, olyan kamat felszámításával, hogy az egy hónapra adott összeg 50%-os kamatát számítják fel, és a hitel meghosszabbítása esetén a teljes tartozás 50%-os kamatát követelik, a visszafizetés biztosítása érdekében pedig olyan meghatalmazás adására kényszerítik a kiszolgáltatott helyzetben levő adósokat, hogy a nyugdíjat, a szociális segélyt, a családi pótlékot és a gyermekgondozási segélyt is a kölcsönadók vehessék fel.
Egységes a bírói gyakorlat abban is, hogy a jogosulatlan pénzügyi szolgáltatási tevékenység bűntettével kapcsolatban a társadalomra veszélyességben való tévedés megállapítására nincs alap, ha az elkövetők nem ismerik ugyan a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásról szóló törvény (Hpt.) rendelkezéseit, de a kamatos kamat felszámításával kapcsolatban felismerik a magatartás jogellenességét.