Jogszabályváltozások

Jegybanki alapkamat

Szeptember 26-ától a jegybanki alapkamat mértéke 7,75%.

Az alábbiakban 1991-től áttekintjük a jegybanki alapkamat változásait.

Kamatváltozás időpontja	Alapkamat mértéke
2006. IX. 26-tól	7,75%
2006. VIII. 29-től	7,25%
2006. VII. 25-től	6,75%
2006. VI. 20-tól	6,25%
2005. IX. 20-tól	6,00%
2005. VIII. 23-tól	6,25%
2005. VII. 19-től	6,75%
2005. VI. 21-től	7,00%
2005. V. 24-től	7,25%
2005. IV. 26-tól	7,50%
2005. III. 30-tól	7,75%
2005. II. 22-től	8,25%
2005. I. 25-től	9,00%
2004. XII. 21-től	9,50%
2004. XI. 23-tól	10,00%
2004. X. 19-től	10,50%
2004. VIII. 17-től	11,00%
2004. V. 4-től	11,50%
2004. IV. 6-tól	12,00%
2004. III. 23-tól	12,25%
2003. XI. 28-tól	12,50%
2003. VI. 19-től	9,50%
2003. VI. 11-től	7,50%
2003. I. 17-től	6,50%
2003. I. 16-tól	7,50%
2002. XII. 17-től	8,50%
2002. XI. 19-től	9,00%
2002. VII. 9-től	9,50%
2002. V. 22-től	9,00%
2002. II. 19-től	8,50%
2002. I. 22-től	9,00%
2002. I. 8-tól	9,50%
2001. XII. 11-től	9,75%
2001. XI. 13-tól	10,25%
2001. X. 25-től	10,75%
2001. IX. 10-től	11,00%
2001. VII. 13-tól	11,25%
2000. IV. 3-tól	11,00%
2000. III. 1-jétől	12,00%
2000. I. 20-tól	13,00%
1999. XII. 22-től	14,5%
1999. XI. 15-től	15,00%
1999. VI. 1-jétől	15,5%
1999. II. 1-jétől	16,00%
1998. XII. 15-től	17,00%
1998. VIII. 1-jétől	18,00%
1998. VI. 1-jétől	19,00%
1998. IV. 8-tól	19,50%
1998. II. 1-jétől	20,00%
1997. IX. 15-től	20,50%
1997. VII. 1-jétől	21,00%
1997. III. 1-től	21,50%
1997. I. 16-tól	22,50%
1996. X. 1-jétől	23,00%
1996. IX. 1-jétől	24,5%
1996. VII. 16-tól	25,5%
1996. V. 1-jétől	26,00%
1996. II. 1-jétől	27,00%
1995. II. 1-jétől	28,00%
1994. VI. 15-től	25,00%
1993. IX. 27-től	22,00%
1993. V. 3-tól	19,00%
1993. I. 1-jétől	20,00%
1992. X. 15-től	21,00%
1991. I. 1-jétől	22,00%

(Magyar Közlöny, 2006/116. szám)

Elszámolható üzemanyagárak

Az APEH a 115-ös Magyar Közlönyben tette közzé a 2006. október 1-je és október 31-e között alkalmazható üzemanyagárakat.

Ólmozatlan motorbenzinek:

ESZ-95 295 Ft/l

ESZ-98 306 Ft/l

Gázolaj 290 Ft/l

Keverék 313 Ft/l

Az APEH által közzétett, 2006. november 1-je és november 30-a között alkalmazható üzemanyagárak a következők:

Ólmozatlan motorbenzinek:

ESZ-95 270 Ft/l

ESZ-98 279 Ft/l

Gázolaj 275 Ft/l

Keverék 288 Ft/l

Ha a magánszemély az üzemanyagot a közleményekben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszereznie.

(Magyar Közlöny, 2006/115., 126. szám)

Munkaszüneti napok és munkarend 2007-ben

A 4/2006. (IX. 28.) SZMM rendelet a 2007-es munkaszüneti napokat és az azok körüli munkarendet szabályozza. E rendelet hatálya minden munkáltatóra és munkavállalókra kiterjed, viszont nem érinti a megszakítás nélkül üzemelő és a rendeltetése folytán a munkaszüneti napokon is működő munkáltatónál, illetve az ilyen jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalók munkarendjét.

A 2007. évi munkaszüneti napok körüli – a naptár szerinti munkarendtől való eltéréssel járó – munkarend a következő:

március 10., szombat	munkanap,
március 16., péntek	pihenőnap,
április 21., szombat	munkanap,
április 30., hétfő	pihenőnap,
október 20., szombat	munkanap,
október 22., hétfő	pihenőnap,
október 27., szombat	munkanap,
november 2., péntek	pihenőnap,
december 22., szombat	munkanap,
december 24., hétfő	pihenőnap,
december 29., szombat	munkanap,
december 31., hétfő	pihenőnap.

A lakossági ellátást és szolgáltatást végző, valamint az általánostól eltérő munkaidő-beosztásban foglalkoztatott munkavállalók munkarendje ettől eltérően is meghatározható.

(Magyar Közlöny, 2006/118. szám)

Fejlesztési adókedvezmény – kérelemre

A kérelemre igényelhető fejlesztési adókedvezmény engedélyezési eljárásáról és a kedvezményt kapó adózó adatszolgáltatási kötelezettségéről tartalmaz szabályokat a 206/2006. (X. 16.) Korm. rendelet.

Az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha a beruházás megfelel a Tao-törvényben és a kormányrendeletben meghatározott valamennyi feltételnek.

Az adókedvezmény a Tao-tv. 22/B. § (1) bekezdés a)-g) pontja szerinti beruházás esetén akkor vehető igénybe, ha az adózó a beruházás részét képező valamennyi tárgyi eszközt üzembe helyezi, a támogatható immateriális javakat használatba veszi, és ezeket nagyvállalkozás az üzembe helyezést követő öt évig, kis- és középvállalkozás három évig az érintett régióban az érvényes jogerős engedélyben foglaltak szerint üzemelteti, illetve használja.

Az adókedvezmény igénybevételének a Tao-tv. 22/B. § (1) bekezdés h) pontja szerinti munkahelyteremtést szolgáló beruházás esetén feltétele, hogy az adózó azokat az új munkahelyeket, amelyekhez kapcsolódóan az elszámolható költséget a támogatási intenzitás számítása során figyelembe vette, az első alkalommal történő betöltésük időpontját követően nagyvállalkozás öt, kis- és középvállalkozás három éven keresztül az érintett régióban fenntartja.

Az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha a kérelem, illetve a bejelentés benyújtásának napjától a kötelező üzemeltetési időszakban vagy – ha az későbbi időpont – az adókedvezmény igénybevételének utolsó adóévéig

– az adózónál az állami, önkormányzati adóhatóság, valamint a vámhatóság adótartozás miatt – ide nem értve a késedelmi pótlék miatt fennálló tartozást – végrehajtási eljárást nem indított, vagy indított ugyan, de annak keretében fizetési könnyítést engedélyezett, amelynek feltételeit az adózó betartotta,

– az adózót közigazgatási hatóság határozatban, illetve annak bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság jogerősen nem kötelezte bírság megfizetésére munkavállaló bejelentés vagy munkavállalási engedély nélküli foglalkoztatása miatt.

Az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha

– a Tao-tv. 22/B. § (1) bekezdés a)-g) pontja szerinti beruházás forrásának legalább 25 százaléka saját forrás,

– a beruházás megkezdésének a napját megelőzi a kérelem, illetve a bejelentés benyújtásának a napja,

– közvetlen támogatás igénylése esetén az eljáró hatóság a közvetlen támogatásra való elvi jogosultságról szóló írásbeli visszaigazolása kézhezvételének napját követi a beruházás megkezdésének napja.

Ha az adózó nehéz helyzetben lévő társaság, vagy bíróság által jogerősen elrendelt felszámolás alatt áll, vagy végelszámolását bejelentette a bírósághoz, nem jogosult adókedvezményre. Ha az adózó a kötelező üzemeltetési időszak alatt bíróság által jogerősen elrendelt felszámolás alá kerül, vagy végelszámolását bejelenti a bírósághoz, a már igénybe vett adókedvezmény jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül.

Nem vehető igénybe adókedvezmény

– nagy- és kiskereskedelmi célt szolgáló beruházáshoz, ha a létesítmény szintterülete az 1000 négyzetmétert meghaladja,

– e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott acélipari tevékenységhez, kivéve, ha az adózó kis- és középvállalkozás, és az EK Szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló, 2001. január 12-ei 70/2001/EK bizottsági rendeletben foglaltak szerint részesül állami támogatásban,

– a hajóépítő iparnak nyújtott támogatások új szabályairól szóló, 1998. június 29-ei 1540/98/EK tanácsi rendelet 1. cikkében meghatározott tevékenységhez,

– feketeszén-bányászat fejlesztéséhez,

– e rendelet 2. számú mellékletében meghatározott szintetikusszál-ipari tevékenységhez,

– a halászati tevékenységet, továbbá halászati termékek feldolgozását és forgalmazását szolgáló beruházáshoz;

– bizonyos esetekben szélessávú internetszolgáltatást szolgáló beruházáshoz,

– az EK Szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek előállításához,

– azon beruházáshoz, amelynek üzembe helyezése érdekében az adózó e rendelet kihirdetését megelőzően költséget, ráfordítást számolt el.

Az adókedvezmény igénylése

Az adózó az adókedvezmény iránti kérelmet a beruházás megkezdése előtt, az e rendelet 3. számú mellékletében előírt tartalommal és formában, magyar nyelven, két példányban, papír alapon nyújthatja be a Pénzügyminisztériumhoz, és egyidejűleg más állami támogatási igény esetén az eljáró hatósághoz. Az egyidejű benyújtás elmulasztása esetén a legkésőbbi időpontot kell az adókedvezmény iránti kérelem benyújtásának tekinteni.

A kérelmet az ügyben eljáró képviselő aláírásával, ha az nem azonos az adózó képviseletére (cégjegyzésre) jogosult személlyel, a képviseletre vonatkozó meghatalmazás csatolásával lehet benyújtani. Az adókedvezmény iránti kérelem díjköteles, a díj mértékét pénzügyminiszteri rendelet tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2006/126. szám)

Nyugellátások és a baleseti járadék 2006. évi kiegészítő emelése

2006. november 1-jétől – 2006. január 1-jei visszamenőleges hatállyal – 1,2 százalékkal emelkedik a 2006. január 1-jét megelőző időponttól megállapított öregségi nyugdíj (ideértve a bányásznyugdíjat, a korengedményes nyugdíjat, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíját és a szolgálati nyugdíjat), a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, az özvegyi és a szülői nyugdíj, az árvaellátás, valamint a baleseti hozzátartozói nyugellátás.

A 198/2006. (X. 2.) Korm. rendelet alapján, ha egy személy részére több nyugellátást folyósítanak, akkor a nyugellátásokat külön-külön kell emelni.

A fentiek szerint emelkedik a mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, valamint a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadéka is.

Az emelést a 2006. november havi ellátásnak

– a nem társadalombiztosítási ellátás,

– az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel, valamint a semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó emelés, továbbá a nemzeti helytállásért járó pótlék,

– az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetőleg egyes nyugdíj-kiegészítések megszüntetéséről szóló 1991. évi XII. törvény alapján megszüntetett nyugdíj-kiegészítés helyébe lépő pótlék

nélküli összegére kell végrehajtani.

A nyugdíjemelés végrehajtása során egyszerre kell kifizetni

– a 2006. január-október hónapokra járó nyugdíjemelés tízhavi összegét, illetve, ha az érintett több nyugellátásban, illetőleg a nyugellátás mellett november hónapban emelésre kerülő egyéb ellátásban is részesül, ezen ellátások emelésének 2006. január-október hónapokra járó, tízhavi együttes összegét, de legalább 2500 forintot,

– a tizenharmadik havi nyugdíjnak – a Tny. 6/A. § (4) bekezdése alapján – 2006. novemberben folyósításra kerülő összegét.

(Magyar Közlöny, 2006/121. szám)

Nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emelése

A nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások havi összege 2006. november 1-jétől – 2006. január 1-jei visszamenőleges hatállyal - 1,2 százalékkal emelkedik. A változásokról a 199/2006. (X. 2.) Korm. rendeletben lehet bővebben tájékozódni.

Emelkedik

– az átmeneti járadék összege,

– a havi 77 400 forintot el nem érő egészségkárosodási járadék összege azzal, hogy az egészségkárosodási járadék havi összege az emeléssel együttesen sem haladhatja meg a havi 77 400 forintot,

– az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel, valamint a semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó összeg, továbbá az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetőleg egyes nyugdíj-kiegészítések megszüntetéséről szóló 1991. évi XII. törvény alapján megszüntetett nyugdíj-kiegészítés helyébe lépett pótlék összege.

A vakok személyi járadéka havi 13 130 forintra emelkedik.

A nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások közül

– a rokkantsági járadék összege havi 340 forinttal,

– a rendszeres szociális járadék összege a 2006. december 31-éig a 62. életévüket betöltő személyek esetében havi 320 forinttal, egyéb esetekben havi 280 forinttal,

– a központi szociális segély összege havi 320 forinttal,

– a házastársi pótlék, illetve a házastársi pótlékhoz járó kiegészítés havi együttes összege 210 forinttal,

– a házastárs után járó jövedelempótlék összege havi 140 forinttal emelkedik.

Azt, aki több nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban részesül, az e rendeletben meghatározott emelések ellátásonként külön-külön is megilletik.

(Magyar Közlöny, 2006/121. szám)

Központosított közbeszerzési rendszer

A központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendeletet módosító 196/2006. (IX. 27.) Korm. rendelet meghatározza a központosított közbeszerzési portál és adatbázis fogalmát. Ezek szerint központosított közbeszerzési portál és adatbázis: a központosított közbeszerzési rendszer részét képező, a központi beszerző szervezet által a központi beszerzési rendszer működtetése érdekében kezelt adatokat tartalmazó adatbázis és az azt megjelenítő webes alkalmazások, amelyek elérési útvonala és címe: http://www.magyarorszag.hu; http://www.kozbeszerzes.gov.hu.

Az elektronikus központosított közbeszerzési szolgáltatás: a központi elektronikus szolgáltató rendszer része, amely az elektronikus közbeszerzéseket lebonyolító, elsődlegesen a központosított közbeszerzési eljárásokban az elektronikus úton megvalósítható eljárási cselekményeket támogató, a közbeszerzési eljárásokban részt vevő szervezetek és személyek elektronikus úton történő kapcsolattartását biztosító informatikai szolgáltatás.

Az október 5-én hatályba lépett jogszabály egyebek mellett rendelkezik a központi beszerző szervezet által kezelt központosított közbeszerzési rendszerbe történő bejelentkezésről, amelybe bármely, a Kbt. hatálya alá tartozó szervezet bejelentkezhet. A jelentkezés visszaigazolását követően az önként csatlakozott szervezet – a központi beszerző szervezet által jóváhagyott – igénybejelentése alapján jogosult a központi beszerző szervezet által kötött keretszerződések terhére történő megrendelésre, valamint a központi beszerző szervezet által megkötött keretmegállapodások alapján eljárások lefolytatására.

Az ajánlattevők és a szállítók bejelentkezése a központosított közbeszerzési rendszerbe

Az ajánlattevők, illetőleg a szállítók a központosított közbeszerzési portálon elektronikusan kötelesek a központosított közbeszerzési rendszerbe bejelentkezni. A központi beszerző szervezet a bejelentkezést elektronikusan visszaigazolja. Az ajánlattevők, illetőleg a szállítók a központosított közbeszerzési portálon nyilvántartott adataikban bekövetkezett változásokat öt munkanapon belül kötelesek a központi beszerző szervezet részére bejelenteni.

Keretmegállapodás, keretszerződés, egyedi szerződés

A központosított közbeszerzési eljárás eredményeképpen keretszerződés vagy keretmegállapodás és a keretszerződés vagy keretmegállapodás alapján egyedi szerződés jön létre.

A keretszerződést a központi beszerző szervezet köti az összesített intézményi igények alapján lebonyolított nyílt, meghívásos, amennyiben a tárgyalásos eljárás alkalmazásának a Kbt. 124. §-a, illetve 125. §-a szerinti feltételei fennállnak, tárgyalásos, valamint a keretmegállapodásos eljárás második részében lebonyolított közbeszerzési eljárás eredményeképpen, továbbá a Kbt. 123/A. §-ának (1) és (2) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén versenypárbeszéd eredményeként.

A központosított közbeszerzési eljárás eredményeképpen keretszerződés legfeljebb 4 évre köthető.

A központi beszerző szervezet által a központosított közbeszerzési rendszer keretén belül lefolytatott közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, tárgyalásos, keretmegállapodásos eljárás vagy versenypárbeszéd lehet. Tárgyalásos eljárás és versenypárbeszéd a Kbt.-ben meghatározott feltételek fennállása esetén alkalmazható.

(Magyar Közlöny, 2006/117. szám)

Autópályadíj

Október 1-jétől ismét 1170 forintba kerül a személygépkocsik részére a 4 napos autópálya-matrica. A 70/2006. (IX. 27.) GKM rendelet a többi kategóriában az autópálya használati díját nem változtatta meg.

(Magyar Közlöny, 2006/117. szám)

Pályázat szakképesítések vizsgaszervezési jogának elnyerésére

Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő, az alábbi szakképesítések vizsgaszervezési jogának az elnyerésére pályázatot hirdet a Központi Statisztikai Hivatal:

– statisztikai és gazdasági ügyintéző, OKJ azonosító szám: 52 462 01 0000 00 00,

– statisztikai szervező, elemző, OKJ azonosító szám: 52 462 01 0001 54 01.

Pályázatot nyújthat be az a szakképzést folytató intézmény, amely

– jogi személyiséggel rendelkezik vagy egyéni vállalkozó,

– szerepel a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 8. §-ában meghatározott felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában, és nyilvántartásba vétele óta legalább 2 év eltelt,

– eleget tett az Fktv. 9. § (5) bekezdése szerinti – a tevékenységről szóló kétéves – beszámolókészítési kötelezettségének,

– nincs az illetékes adó- és vámhatóság által nyilvántartott, lejárt köztartozása,

– nem áll csőd-, végelszámolási, illetve felszámolási eljárás alatt,

– az Fktv. szerint akkreditált.

A pályázat benyújtásának határideje 2006. december 15. A pályázatokat 5 példányban – amelyből legalább egy példányon eredeti cégszerű aláírás szerepel, és minden oldal szignálva van – kell benyújtani a Központi Statisztikai Hivatal Oktatási osztály címére (1024 Budapest, Keleti Károly u. 5-7.). A borítékon fel kell tüntetni a benyújtó nevét, címét és a "VIZSGASZERVEZÉS 2006. Pályázat" megnevezést.

A pályázattal elnyerhető vizsgaszervezési jog lejáratának időpontja: 2010. december 31.

A pályázathoz kapcsolódó egyéb feltételeket a Magyar Közlöny 119. számában megjelent KSH-felhívás tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2006/119. szám)

Szociális foglalkoztatás támogatása

A szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a szociális foglalkoztatási támogatásról szóló 112/2006. (V. 12.) Korm. rendeletet módosító, az október 20-án hatályba lépett 210/2006. (X. 17.) Korm. rendelet szerint a nem állami, egyházi fenntartó a támogatást a jogszabályban foglaltak szerint igényelheti azzal, hogy az éves összesített igénybejelentést az intézmény székhelye, telephelye szerint illetékes igazgatósághoz kell benyújtani.

A szociális intézményben ellátott személyt foglalkoztató személy, szervezet az ellátott munkaviszonyának rendes felmondása esetén az ellátott részére kifizetett végkielégítés, a felmondási időből a munkavégzés alóli felmentés idejére kifizetett bér, valamint az ehhez kapcsolódó társadalombiztosítási járulék és tételes egészségügyi hozzájárulás összegére jogosult, ha

– a szociális intézményben ellátott személyt a 2006. évben munkaviszony keretében foglalkoztatta, és

– a munkaviszonyt 2006. január 1-jét megelőzően létesítették, valamint

– a szociális intézményben ellátott személy az intézmény vezetőjének, illetve a fenntartónak az Szt. 99/B. §-ának (4) bekezdése szerinti döntése alapján fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás keretében nem foglalkoztatható.

A munkáltató az ellátott határozott idejű munkaviszonyának a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 88. §-ának (2) bekezdése szerinti megszüntetése esetén az ellátott részére kifizetett, a határozott időből még hátralévő időre jutó, de legfeljebb 2006. december 31-éig számított átlagkereset, valamint az ehhez kapcsolódó társadalombiztosítási járulék és tételes egészségügyi hozzájárulás összegére jogosult.

A munkáltató a költségkompenzációt a munkaviszony megszüntetését követően, de legkésőbb 2006. december 31-éig kérheti a szociális intézmény székhelye szerinti megyei szociális és gyámhivatalnál.

(Magyar Közlöny, 2006/127. szám)

Szakmai vizsga szervezésére jogosult intézmények

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézmények listáját a 71/2006. (IX. 28.) FVM rendelet sorolja fel.

(Magyar Közlöny, 2006/118. szám)

Vasúti hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díja

A 72/2006. (IX. 29.) GKM rendeletben megjelölt közlekedési hatóságok által végzett, kérelemre indult vasúti hatósági eljárásokért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Ha a közlekedési hatóság a hatósági eljárás során több építmény, berendezés vagy jármű engedélyezése tárgyában dönt, a díjakat építményenként, berendezésenként, illetve járművenként kell megállapítani. A díjat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell az eljáró közlekedési hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett számlára befizetni.

Elektronikus ügyintézés esetében, az ügyfél kérelmére indult eljárásban a közlekedési hatóság a kérelem megérkezésétől számított három napon belül felhívja az ügyfelet, hogy nyolc napon belül fizesse meg az eljárásért fizetendő díjat.

(Magyar Közlöny, 2006/119. szám)

A Magyar Vasúti Hivatal igazgatási szolgáltatási díjai

A Magyar Vasúti Hivatal vasúti közlekedési tevékenységgel kapcsolatos kérelemre indult eljárásáért a kérelmezőnek a 73/2006. (IX. 29.) GKM rendeletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie. Ha a kérelem a jogszabály mellékletében megjelölt eljárások közül többet is érint, valamennyi díjtételt meg kell fizetni.

A díjat a kérelem benyújtásával egyidejűleg a Hivatalnak a Magyar Államkincstár által vezetett 10032000-00289256-00000000 számú előirányzat-felhasználási keretszámlájára történő átutalással "igazgatási-szolgáltatási díj" jogcímmegjelöléssel kell megfizetni. A kérelemhez csatolni kell a banki átutalás tényét igazoló, a bank által kiadott igazolás eredeti példányát.

(Magyar Közlöny, 2006/119. szám)

Közúti járművek forgalomba helyezése, forgalomban tartása

A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeit módosítja a 71/2006. (IX. 28.) GKM rendelet. A jogszabály egyes pontjai már hatályba léptek, más rendelkezései csak 2007. március 11-étől lesznek hatályosak.

(Magyar Közlöny, 2006/118. szám)

A Vámtarifa Magyarázat változása

Az október 7-én hatályba lépett 23/2006. (IX. 27.) PM rendelet a Vámtarifa Magyarázatról szóló 23/1990. (XII. 3.) PM rendeletet módosította.

(Magyar Közlöny, 2006/117. szám)

Számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer igénybevétele

A számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásait igénybe vevő felhasználók és a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer üzemeltetője által kötött szolgáltatási szerződésekre vonatkozó tudnivalókat a 207/2006. (X. 16.) Korm. rendelet tartalmazza. A szolgáltatási szerződést írásban kell megkötni.

(Magyar Közlöny, 2006/126. szám)

A hivatalos devizaárfolyam- lapon nem szereplő külföldi pénznemek

A Magyar Nemzeti Bank a Magyar Közlöny 119. számában tette közzé az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján nem szereplő külföldi pénznemek euróra átszámított árfolyamait. Ezek közül néhány:

Amerikai Virgin-szigetek	USA-dollár	1,2651
Andorra	euró	1,0000
Argentína	peso	3,9170
Bahama-szigetek	bahamai dollár	1,2651
Barbados	barbadosi dollár	2,5301
Bolívia	boliviano	10,1141
Chile	chilei peso	679,7750
Dél-afrikai Köztársaság	rand	9,3456
Dominikai Köztársaság	dominikai peso	41,6518
Egyiptom	egyiptomi font	7,2620
Észak-Korea	észak-koreai won	170,6000
India	indiai rúpia	58,3346
Indonézia	rúpia	11537,3000
Malajzia	ringgit	4,6440
Marokkó	dirham	11,0443
Mauritánia	ouguiya	343,2090
Szingapúr	szingapúri dollár	2,0032
Vietnam	dong	20285,1000
Zöld-foki- szigetek	zöld-foki escudo	110,3080

(Magyar Közlöny, 2006/119. szám)

Jogegységi határozat közhasznú szervezetekről

A közhasznú szervezetet létesítő okiratnak tartalmaznia kell a szervezet tényleges tevékenységét, egyúttal az okiratnak biztosítania kell a szolgáltatásokhoz való szabad hozzáférést – fogalmaz egyebek mellett a Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozata.

(Magyar Közlöny, 2006/126. szám)

Tüzelő- és fűtőanyagok kéntartalma

Október 5-étől a korábbinál szigorúbb szabályok vonatkoznak az egyes folyékony tüzelő- és fűtőanyagok kéntartalmára. Az új rendelkezést a 68/2006. (IX. 27.) GKM-KvVM-PM együttes rendelet tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2006/117. szám)

Oktatás és vizsga igazságügyi szakértőknek

Alapismereti oktatáson kell részt vennie, és vizsgát is kell tennie azoknak a szakértőknek, akik igazságügyi szakértőként kívánnak tevékenykedni.

Az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakértői alapismeretek oktatásáról a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (a továbbiakban: Kamara) gondoskodik. A Kamara az alapismereti oktatást negyedévente – kivéve ha arra nincs jelentkező – tartja meg. Az alapismereti oktatás tananyagát a 27/2006. (X. 5.) IRM rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

Alapismereti oktatásra és az azt követő vizsgára kötelező a területi kamaránál jelentkeznie annak, akit az igazságügyi és rendészeti miniszter 2006. január 1-jét követően az igazságügyi szakértői névjegyzékbe bejegyzett. A szakértőnek a vizsgát a névjegyzékbe vételtől számított két éven belül kell letennie.

Az alapismereti oktatásra és az azt követő vizsgára nem kell jelentkeznie annak a szakértőnek, aki

– olyan felsőfokú végzettséggel rendelkezik, amelynek megszerzése során az alapképzés keretében vagy az ahhoz kapcsolódó szakirányú továbbképzés keretében e rendelet szerinti ismereteket megszerezte,

– a szakképzettségének megfelelő tudományterületen szerzett tudományos fokozattal rendelkezik.

Az alapismereti oktatás befejezését követően a vizsgát a Kamara mellett működő, az Igazságügyi Szakértői Oktatási Bizottság tagjaiból a Kamara által esetenként kijelölt vizsgabizottság előtt kell letenni.

Az alapismereti oktatáson való részvételért és az azt lezáró első vizsga letételéért, továbbá a megismételt vizsgáért díjat kell fizetni. Az oktatás díja 11 500 Ft, a vizsga díja 14 000 Ft.

(Magyar Közlöny, 2006/122. szám)

Vendéglátóüzletek kategóriába sorolása

A vendéglátóüzletek kategóriába sorolását, valamint ártájékoztatását tartalmazó korábbi jogszabályt módosította a szeptember 23-a óta hatályos 66/2006. (IX. 20.) GKM rendelet.

(Magyar Közlöny, 2006/115. szám)

Vízminőség-védelem, veszélyes anyagok határértéke

A felszíni vizeket szennyező egyes veszélyes anyagokra vonatkozó környezetminőségi határértékeket a 40/2006. (X. 6.) KvVM rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. A környezetminőségi határértékekre vonatkozó mérési referencia-módszereket a rendelet 2. melléklete foglalja össze.

Az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség a kijelölt hatásterületeken, a felszíni vizek megóvása, a vízi életközössége életfeltételeinek biztosítása érdekében a meglévő létesítmények kibocsátásaira vonatkozó vízjogi és egységes környezethasználati engedélyek megújítása, valamint új létesítmények esetén a kibocsátási engedélyek kiadása során a kibocsátási határértékeket úgy állapítja meg, hogy teljesüljenek a szennyezéscsökkentési intézkedési tervben foglaltak.

Ahol a felügyelőség megállapítja a felszíni vizeket szennyező veszélyes anyagok környezetminőségi határértékeinek való megfelelést és az annak folyamatos megtartására való képességet, ott egyszerűsített, a csökkentett mérési gyakoriságon alapuló megfigyelési eljárást alkalmazhat.

(Magyar Közlöny, 2006/123. szám)

Szerves vegyületek kibocsátásának korlátozása

Az olyan anyagokat vagy készítményeket, amelyek rákkeltőnek, mutagénnek vagy toxikusnak minősülnek, kevésbé veszélyes anyagokkal vagy készítményekkel ki kell váltani. Ezen anyagok kiváltására a felhasználókat intézkedési terv készítésére és végrehajtására kötelezi a környezetvédelmi hatóság. Az intézkedés terv végrehajtásának határideje a 42/2006. (X. 6.) KvVM rendelet szerint legkésőbb 2007. április 30. (Korábban a jogszabály 2007. október 31-éig adott határidőt.)

(Magyar Közlöny, 2006/123. szám)

Növényfajták állami elismerése

A növényfajták állami elismeréséről és a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló egyes miniszteri rendeleteket jogharmonizációs céllal módosította a 70/2006. (IX. 27.) FVM rendelet. A jogszabály október 12-étől hatályos.

(Magyar Közlöny, 2006/117. szám)

Szárított takarmány támogatása

A 68/2006. (IX. 25.) FVM rendelet megváltoztatta a szárított takarmány kvótával szabályozott támogatását. A raktárkészlet alapján igénybe vehető támogatás igényléséhez a gazdasági év végén, adott naptári év március 31-én meglévő raktárkészletről április 1-jén – amennyiben ez a nap munkaszüneti vagy pihenőnapra esik, úgy az ezt követő munkanapon – jelentést kell küldeni az MVH-nak a www.mvh.gov.hu honlapon meghatározott formában.

A lejelentett raktárkészlet azon mennyiségéről, melyre vonatkozóan a feldolgozó nyilatkozata alapján támogatást kíván kérni, az MVH hatósági bizonyítványt állít ki. Az előállítást követő gazdasági évben a feldolgozó legfeljebb a hatósági bizonyítványban megállapított mennyiségre igényelhet támogatást, amennyiben a támogatási feltételeknek megfelel.

(Magyar Közlöny, 2006/116. szám)

Szőlőfeldolgozás melléktermékének ellenőrzés melletti kivonása

Aki a 2006/2007. borpiaci évben személyesen és saját birtokán 500 hektoliter alatti mennyiségben állít elő bort, vagy 500 hektoliter alatti bornak megfelelő mennyiségben dolgoz fel szőlőt, a melléktermékek kötelező lepárlása helyett alkalmazhatja a melléktermékek ellenőrzés melletti kivonását.

A szőlőfeldolgozás és a borkészítés során keletkező melléktermékek lepárlásáról és kivonásáról szóló korábbi jogszabályt a 69/2006. (IX. 25.) FVM rendelet módosította.

(Magyar Közlöny, 2006/116. szám)