Cégalapítás Szlovákiában

Magyarország és a Szlovák Köztársaság a 631 km-es közös határszakaszával, hét vasúti és tizennyolc közúti határátmenetével természetes gazdasági partnerei egymásnak, amit erősítenek a hasonló szokások, azonos szállítási és minőségi standardok, minimális szállítási költségek, operatív kapcsolattartási és szállítási lehetőségek.

Az önálló Szlovák Köztársaság megalakulását követően a két ország illetékes szervei fokozatosan megkötötték azokat az alapvető kétoldalú megállapodásokat – kereskedelmi és fizetési egyezmény, kettős adózás elkerülését biztosító megállapodás, beruházásvédelmi megállapodás –, amelyek biztosították a gazdasági együttműködés folytatásához szükséges szerződéses kereteket. 1995. január 1-jétől Szlovákia WTO-tag, 2000. szeptember 28-án aláírták a megállapodást Szlovákia OECD-tagságáról. 2004. május 1-jétől Magyarországgal együtt tagja az EU-nak.

Szaporodó magyar cégek Szlovákiában

A magyar érdekeltségű cégekről Szlovákiában központi nyilvántartás nincs, az ilyen jellegű adatok nagy része becslésen alapul. A Magyar Köztársaság Külgazdasági Irodája Pozsonyban, 2000-ben kezdte meg a magyar érdekeltségű vállalatok feltérképezését. Az iroda felmérése alapján jelenleg kb. 7000 magyar cégnek van valamilyen érdekeltsége Szlovákiában, mintegy 1,9 Mrd Sk értékben, aminek meghatározó részét a nagyvállalatok (MOL, Trigránit, OTP, Danubius) adják, de folyamatos és egyre jelentősebb az érdeklődés a sikeres, hazai piacon már megerősödött mikro-, kis- és középvállalatok részéről.

A Külgazdasági Irodához érkező, cégalapítással kapcsolatos megkeresések száma folyamatosan emelkedik, míg 2000-ben 3-4 volt havonta, manapság ez a szám 20-25. Ez az érdeklődők számát mutatja, s nem az újonnan alapított vállalatok számát.

A kis- és középvállalati tőkekihelyezésnél a szolgáltatási és kereskedelmi szféra mellett egyre jobban előtérbe kerül a feldolgozóipar, szolgáltatáskereskedelem, építőipar és a turisztika, s új területként jelentkezik az IT, a környezetvédelem és gazdálkodás, biztonságtechnika, valamint a beszállítói projektek. Az utóbbi időben nagymértékben felerősödött a saját szállításokhoz kapcsolódó értékesítési bázis, hálózat, logisztikai központ kialakítása iránti igény, aminek szerepe az árucserében eddig viszonylag alacsony részarányt képviselő szolgáltatáskereskedelem esetében különösen fontos. Ez a folyamat az EU-csatlakozással és adóreformmal érezhetően felgyorsult.

A tőkekapcsolatoknak további komoly impulzust adhat a határmenti területeken a regionális együttműködésre épülő közös projektek kialakítása, aminek csírái a hulladékkezelés és -hasznosítás, energetika, turizmus, infrastruktúrák kiépítése és a szolgáltatás-kereskedelem területén már jelentkeznek.

Az elkövetkezendő időszakban a kis- és középvállalati tőkekihelyezés meghatározó eleme lehet a mindkét országban szétforgácsolt és alultőkésített mikro-, kis- és középvállalkozók erőegyesítésének, felzárkóztatásának.

A cégalapítási folyamat legfontosabb elemei

A szlovák jogrendszer teljes körű garanciát nyújt a szlovák Kereskedelmi Bíróságon bejegyzett természetes személy vagy külföldi tőkerésszel létrejött gazdasági társaság létrehozására és törvényes működésére.

A vállalkozási engedély megkérése

Az alapítás folyamán a társasági szerződés aláírása, az alaptőke átutalása után az önkormányzat iparűzési-vállalkozási főosztályánál (Odbor zýivnostenského Podnikania) erkölcsi bizonyítványt mellékelve kell kérvényezni a vállalkozási engedélyt (Zý ivnostensk List), amelynek megadási határideje 15 nap.

A társasági szerződés hitelesítése

A társasági szerződés csak közjegyző által hitelesített aláírással érvényes. Külföldi tulajdonos, ill. cégvezető esetén mindkét országból érvényes erkölcsi bizonyítvány szükséges. Ha az alapító OECD-tag, akkor nem kötelező helyi ügyvezető.

Cégbírósági bejegyzés

Cégbíróságon (Obchodnyę Register) be kell jegyeztetni a céget. Optimális esetben a cégbírósági bejegyzés időtartama 5-15 nap, amihez egy rendkívül bonyolult formanyomtatványt kell kitölteni, amit a legkisebb formai hiba esetén néha többször is visszaadnak, s ilyenkor újból indul az eljárás. Nem egyszerű a szakmai képzettség meglétének bizonyítása, illetve annak elfogadtatása.

A cégbírósági bejegyzéshez szükséges igazolások

A cég székhelyét bérleti szerződéssel vagy tulajdont igazoló földhivatali bejegyzéssel kell igazolni a cég bejegyzésekor. A székhely megváltoztatását kötelező bejelenteni és átvezettetni az illetékes hivataloknál.

Fiókvállalathoz eredeti cégbírósági kivonat szükséges hiteles fordítással, 3 eredeti példányban, amit közjegyzői jegyzőkönyvvel hitelesítenek.

Fiókvállalathoz az anyacég fiókvállalat alapításra vonatkozó határozatára, az anyacég alapító okiratára és annak hiteles fordítására van szükség, mivel a fiókvállalat tevékenysége nem terjedhet ki olyan tevékenységre, amely nem szerepel az anyacég tevékenységi körében (ez utóbbi okmányt közjegyzői jegyzőkönyvvel hitelesítik). A felelős személyeknél okmányokkal kell igazolni a vállalkozói törvény szerinti iskolai végzettségüket.

A cég az alapítás után bizonyos szerződéseket (bérleti) köthet, csak a bejegyzésben szereplő, illetve ehhez kapcsolódó tevékenységet nem végezhet a bejegyzésig.

Kötelező bélyegzőhasználat

A cég megalapítása után bélyegző használata szükséges a banki kapcsolathoz, illetve az adóhivatallal folyó céges ügyintézéshez, levelezéshez A bélyegzőn szerepelni kell a cég megnevezésének, a székhely pontos címének és a cégbejegyzést nyilvántartó cégbíróság nevének és helyének.

Bankszámlanyitás

Bankszámlanyitás a társasági szerződés, illetve alapító levél, vállalkozóiengedély-kérelem birtokában már lehetséges, de célszerűbb csak a cégbejegyzés megtörténte után számlát nyitni. Az alapító tőkét nem kötelező bankszámlán elhelyezni. A számlanyitásra a cégvezető jogosult, személyazonosságát legalább 2 igazolvánnyal (pl. útlevél, személyigazolvány vagy gépjármű-vezetői engedély) kell igazolni.

Adóhivatali bejelentkezés

A bejegyzett cégnek az Adóhivatalnál (Danýovyę Úrad) kell adószám (DIC), illetve EU-áfaszám és regisztráció miatt bejelentkezni.

Önkéntes kamarai tagság

Kamarai tagság önkéntes, nem kötelező.

A cégalapítás költségei

Új vállalkozás beindítása mindig pluszköltségekkel jár, s a vállalatnak komplex módon kell a feltételeket és a lehetőségeket megvizsgálni. Fontos kérdés, hogy a Szlovákiában vállalkozó jogi és természetes személyek az ide vonatkozó szlovák jogszabályokon kívül részletesen ismerjék a két ország közötti kettős adózást kizáró egyezményt (1996. évi C. törvény).

Cégbejegyzéssel kapcsolatos illetékek
Első bejegyzés és törlés	Költsége (Sk)
Vállalkozói engedély kiadása	1 000
Részvénytársaság	20 000
Korlátolt felelősségű társaság	10 000
Fiókvállalat – jogi személy	10 000
Fiókvállalat – magánvállalkozás	1 000
A jogi személy egyes szerveiért	10 000
Változások bejegyzését illetően	2 000
Közgyűlés összehívásáért az egyik részvényes megbízásából	3 000
Cégalapítási, ügyvédi költségek	Sk/h	EUR/h
Cégbejegyzést előkészítő megbeszélés	1 200-1 500	31-38,50
Alapító levél, társasági szerződés	25 000-40 000	640-1 026
Cégbírósági bejegyzés, illeték, kivonat	10 200	261
Vállalkozói engedély illetéke	1 000	25,50
Koncessziós működési engedély illetéke	2 000	51
Aláírás közjegyzői hitelesítése	2 000	51
Az ügyvédi szolgáltatásokhoz 19% áfát is számláznak.
Könyvelő-adótanácsadó irodák költségei	Sk/év	EUR/év
Kis cég (1-2 személyes iroda)	50 000	1 282
Közepes cég (20 személyig )	100 000-200 000	2 565
Alkalmazottra személyenként	1x1000+12x600	210
	Sk/h	EUR/h
Könyvelés	950	25
Tanácsadás	3 000	77
Nemzetközi tanácsadás	6 000	154

Gazdasági (kereskedelmi) társaságok a Szlovák Köztársaságban

A Szlovák Köztársaságban a kereskedelmi társaságok alapítását, szervezetét és szerveik működését, a társaságok tagjainak jogait, kötelezettségeit és felelősségét, valamint e társaságok megszűnését az 513/1991. évi Kereskedelmi Törvénykönyv szabályozza.

A kereskedelmi társaságok a társas gazdasági vállalkozások formái, és mint ilyenek, – kis eltérésekkel – megfelelnek a magyar jogban ismert gazdasági társaságoknak.

Amennyiben jogi személy formájában szeretnék a képviseletet létrehozni, úgy azt kereskedelmi törvény szabályozza. Ennek értelmében gazdasági társaságok a vállalkozás céljából létesített jogi személyek. Korlátolt felelősségű társaságot és részvénytársaságot más célra is lehet alapítani.

A kereskedelmi társaságokról általában

A gazdasági társaságok vállalkozás céljából létesített jogi személyek. A kereskedelmi társaságok önálló jogi személyek. Ez azt jelenti, hogy kifelé nem mint a tagok összessége (közössége) lépnek fel, hanem a saját nevükben szereznek jogokat és vállalnak kötelezettségeket.

A kereskedelmi társaság a cégjegyzékbe történt bejegyzéssel jön létre. 2004 januárjától törvény szabja meg, hogy a cégregisztráció határideje nem lehet több 5 napnál.

Kereskedelmi társaságok alapítói

Kereskedelmi társaságot természetes és jogi személyek egyaránt alapíthatnak. Ez alól csak egyetlen kivétel van: részvénytársaságot egyszemélyes társaság formájában csak jogi személy alapíthat.

Kereskedelmi társaság tagjai

Kereskedelmi társaság tagjai lehetnek külföldi (jogi és természetes) személyek. A külföldi vagyoni részesedésének mértéke nincs korlátozva. A Kereskedelmi Törvénykönyv szerint külföldiek azok a személyek, akiknek a lakóhelye, illetve székhelye külföldön van.

Természetes vagy jogi személy egyidejűleg csak egy társaságnak lehet korlátlanul felelős tagja. Ez azt jelenti, hogy egy személy csak egy nyilvános kereskedelmi társaságnak lehet a tagja, vagy csak egy betéti társaságban lehet beltag, egyébként a társasági jogviszonyok száma nincs korlátozva.

A kereskedelmi társaság tevékenysége

A kereskedelmi társaságok minden olyan tevékenységet folytathatnak, amelyek nincsenek fenntartva meghatározott jogi személyeknek (pl. vasutak, posta).

Ha a kereskedelmi társaság olyan tevékenységet kíván folytatni, amelyet a jogszabályok szerint csak természetes személy gyakorolhat (pl. ügyvéd, kereskedelmi jogtanácsos, szabadalmi ügyvivő), akkor azt csak az arra jogosult természetes személy közreműködésével teheti.

Társaság alapításához szükséges okmányok, adatok

Valamennyi társasági forma alapításához szükséges adatok, illetve okmányok:

– a gazdasági társaság neve és székhelye,

– a cég tagjainak neve, a jogi személyek székhelye, valamint a magánszemélyek lakhelye,

– magánszemélynek csatolni kell három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt, jogi személynek pedig a cégalapító okirat hiteles másolatát, mindkét esetben hiteles fordítás szükséges,

– tevékenységi kör megnevezése.

A külföldi személy vállalkozáshoz való joga a Kereskedelmi Törvénykönyv 2005. évi módosítása értelmében megszűnik, ha a cégét vagy annak egyes szervét törlik a cégjegyzékből. (Ez nem vonatkozik azokra a személyekre, amelyeknek lakhelye az Európai Unió egyes tagállamaiban van). A törlést a vállalkozó indítványozza, és köteles csatolni a vagyonkezelő beleegyezését. Ez alól kivétel az az eset, ha a vállalkozás felszámolás nélkül szűnik meg.

Szlovákia pozitívumai és negatívumai – vállalkozói szemmel
A Világbank Doing Business in 2006 publikációja alapján Szlovákia legfontosabb pozitívumai és negatívumai:
Pozitívumok	Negatívumok
Adóreform	Viszonylag magas a vállalkozásokhoz szükséges minimális tőke
Cégbírósági bejegyzés könnyítése	Magas járulékok
Rugalmas munkajog	Komplikált és gyorsan változó jogalkotás
Magas szintű befektetésvédelem	Hiányzik a szabályzórendszer és a bíróságok működőképtelenségének a vállalkozói környezetre gyakorolt hatásának vizsgálata
Hitelek hozzáférhetősége	Alacsony szintű jogérvényesítés
Vállalkozások adminisztratív akadályainak	Széles körű korrupció és bürokrácia
leépítése	Esetenkénti központi beavatkozások
(Forrás: ITD Hungary) 2005-ben Szlovákiában 38 ezer új cég alakult (2004-ben 37,4 ezer) s 2,6 ezer szűnt meg (2004-ben 1,8 ezer), amiből 12 ezer jogi és 26 ezer pedig természetes személy.

A kereskedelmi társaságok fajtái

A Kereskedelmi Törvénykönyv a következő kereskedelmi társaságokat ismeri:

– nyilvános kereskedelmi társaság,

– betéti társaság,

– korlátolt felelősségű társaság,

– részvénytársaság.

Adórendszer
	2003	2004	2005
Társasági adó	25%	19%	19%
Személyi jövedelemadó	10-38%	19%	19%
Áfa	15-21%	14-20%	19%
Osztalékadó	15%	–	–
Árfolyamnyereség-adó	25%1	19%1	19%1
Kamatadó	25%1	19%1	19%1
Helyi adó(k)	12 fajta2	12 fajta2	9 fajta+1 illeték3
Ingatlanadó	3 fajta4	3 fajta4	–
Munkáltatói járulék (%)	38,2	35,2%	35,2%
Munkavállalói járulék (%)	12,8	13,4%	13,4%
Egyéni vállalkozói járulék	49,8%	49,65%	49,65%
Megjegyzés: 1. Társasági adó részeként 2. Lakás más célú felhasználása, közterület-használat, szállás, üdülőhelyi, eb, belépőjegyi, alkohol és dohány utáni, behajtás történelmi városrészbe, reklám, árukiadó automata, játékautomata, atomenergia 3. Meghatározásuk önkormányzati hatáskör. Fajtái: önkormányzati adók: Ingatlan (föld, épület (0,2-6,5 EUR/m2), lakás (0,1-0,31 EUR/m2, eb, közterület-használat, szállás, árukiadó automata, játékautomata, behajtás történelmi városrészbe, atomenergia; regionális önkormányzati: gépjárműadó (szgk. 41,5-155,4 EUR/év, haszonjármű 46,6-1860 EUR/év); illeték: hulladékszállítás. 4. Föld, épület, lakás (Forrás: ITD Hungary)

Nyilvános kereskedelmi társaság

Ez a társasági forma hasonlít a közkereseti társaságra. Az alapvető eltérés a kettő között az, hogy a nyilvános kereskedelmi társaság jogi személy.

A nyilvános kereskedelmi társaság olyan kereskedelmi társaság, amelynek keretében legalább két személy közös cégnév alatt vállalkozói tevékenységet folytat, és a társaság tartozásaiért az egész vagyonukkal egyetemlegesen felelnek.

Az egyetemleges felelősség azt jelenti, hogy a társaság hitelezője, ha a társaság a kötelezettségét nem teljesíti, a saját választása szerint bármelyik tagtól igényelheti akár a teljes tartozás megfizetését.

A társaság cégnevének, legalább rövidítés formájában, utalni kell arra, hogy nyilvános kereskedelmi társaságról van szó.

A nyilvános kereskedelmi társaságot társasági szerződéssel alapítják. Elsősorban ez a szerződés határozza meg a tagok egymás közti jogait és kötelezettségeit.

Ez a társaság nem köteles alaptőkét kialakítani, és a szervezeti felépítése is a tagok megegyezésére van bízva.

A nyilvános kereskedelmi társaság tipikus kisvállalkozási forma. A tagok kötelesek személyesen részt venni a társaság tevékenységében. Ez a kötelezettségük a társasági szerződésből ered, és ebből az okból nem létesíthetnek munkaviszonyt a társasággal.

A nyilvános kereskedelmi társaság előnyei

Nyilvános kereskedelmi társaságot akkor érdemes alapítani, ha a tagok a társaság működésénél személyes munkavégzéssel akarnak közreműködni, és nem áll rendelkezésükre korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság alapításához elegendő alaptőke.

Előnye, hogy nem kötelező az alaptőke. A társaság akkortól létezik, miután az alapítók aláírták a társasági szerződést, és ezt közjegyzőnél vagy a községi hivatalban hitelesítik.

Betéti társaság

A betéti társaság közös cégnév alatt vállalkozói tevékenység folytatására alakult olyan jogi személy, amelyben egy vagy több tag (kültag) a társaság kötelezettségeiért azzal az összeggel felel, amelyet a cégjegyzék adatai szerint az oda bejegyzett betétjéből nem fizetett meg, egy vagy több tag (beltag) pedig a teljes vagyonával felel.

Ilyen társaságot mind természetes, mind pedig jogi személyek alapíthatnak, melyben minimum egy beltagnak és egy kültagnak lennie kell. Itt is társasági szerződés megírásával és hitelesítésével történik az alapítás, viszont meg kell határozni a kültag betétjének értékét, amely minimálisan tízezer szlovák korona. Ezt a cégbíróságon is be kell jegyeztetni. A betéti társaság azon a napon jön létre, amikor bejegyezték a cégbíróságon.

A betéti társaság előnyei

A betéti társaság vegyes társasági forma, a nyilvános kereskedelmi társaság és a korlátolt felelősségű társaság keveréke. Akkor célszerű alapítani, ha a beltagok nem rendelkeznek megfelelő tőkével, de személyesen akarnak munkát végezni; a kültagok pedig nem akarnak személyesen munkát végezni, de van elegendő tőkéjük.

Járulékok
	Munkaadó (%)		Munkavállaló (%)		Egyéni vállalk. (%)
	2003-ig	2004-től	2003-ig	2004-től	2003-ig	2004-től
Nyugdíjbiztosítás	21,6	21,75	6,4	7,0	28,0	26,0
Betegbiztosítás	3,4	1,4	1,4	1,4	4,8	4,4
Munkanélküli (Foglalkoztatási) Alap	2,75	1,0	1,0	1,0	3,0	2-2,5 önkéntes
Egészségbiztosítás	10,0	10,0	4,0	4,0	14,0	14
Garanciaalap (garanciabizt.)	0,25	0,25	–	–	–	–
Tartalékalap	–	–	–	–	–	2,75
Baleset-biztosítás	0,5	0,8
Összesen	38,5	35,2	12,8	13,4	49,8	49,15-49,65
(Forrás: ITD Hungary) A szabadfoglalkozású személyek számára 2004-től lehetővé teszik, hogy a vállalkozókhoz és iparosokhoz hasonlóan általányadót fizessenek.

Korlátolt felelősségű társaság

A magyar-szlovák üzleti kapcsolatokban leggyakoribb társasági forma a kft. és az rt. A gazdasági-kereskedelmi társaságok létrehozásáról is rendelkező 513/1991. T.t. sz. Kereskedelmi Törvénykönyv és módosításai értelmében kft. 200 ezer Sk (4800 euró), rt. 1 millió Sk (24 000 euró) minimális alaptőkével alapítható.

Korlátolt felelősségű társaságot és részvénytársaságot egy vagy több személy alapíthat. A többi társaság alapításához legalább két személyre van szükség. Egy alapító esetén az alapítás alapító okirattal, több alapító esetén társasági szerződéssel történik. Alapító okiratot csak közjegyző készíthet, társasági szerződést bárki (csupán a rajta lévő alapításokat kell hitelesíttetni).

A korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság megalapításához alaptőkére van szükség, egyéb társaságoknál ez nem kötelező.

Az alaptőke a tagok betéteiből tevődik össze. A betétek lehetnek pénzbeli és nem pénzbeli betétek. A nem pénzbeli betétek tárgya lehet minden, pénzben felbecsülhető érték (pl. ingók és ingatlanok, vállalat, bérleti jog, követelés, kereskedelmi név, szerzői jog tárgya).

A korlátolt felelősségű társaság olyan kereskedelmi társaság, amelynek alaptőkéje a tagok betéteinek összességéből áll. A korlátolt felelősségű társaság a legelterjedtebb társasági forma.

Ha egy személy alapítja a kft.-t, akkor alapító okiratra van szükség, amennyiben több, akkor pedig társasági szerződést kell készíttetni. Kft. alapításakor kérvényt kell benyújtani a cégbírósághoz, és egyúttal be kell fizetni a bírósági illetéket. A korlátolt felelősségű társaság azzal a nappal jön létre, amikor bejegyezték.

A korlátolt felelősségű társaságnak legfeljebb ötven tagja lehet. Amennyiben a társaság tagjainak száma ezt a mértéket meghaladja, át kell alakulnia más kereskedelmi társasággá vagy szövetkezetté.

A társaság a saját kötelezettségei teljesítéséért a teljes vagyonával felel.

A korlátolt felelősségű társaság alaptőkéje, a tagok betétje

Az alaptőke legkisebb összege 200 000 szlovák korona, egy tag betétjének legkisebb összege 30 000 szlovák korona.

Minden tagnak csak egy betétje lehet. A betétek nagysága eltérhet egymástól, de az egyes betétek értékének ezerrel oszthatónak kell lennie.

A nem pénzbeli betétek értékét a tagok a társasági szerződésben határozzák meg, nincs szükség külön szakértői értékelésre.

A cégbejegyzés előtt minden pénzbeli betét legalább 30%-át be kell fizetni, és a teljesített pénzbeli betétek és az átadott nem pénzbeli betétek együttes értéke nem lehet kevesebb 100 000 szlovák koronánál. A betétek fennmaradó részét a társasági szerződésben meghatározott határidőben, de legkésőbb a cégbejegyzéstől számított öt éven belül át kell adni a társaságnak.

Egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság alapítása esetén még a cégbejegyzést megelőzően a teljes alaptőkét a társaság rendelkezésére kell bocsátani.

A társaság tagjai csak akkor kötelesek személyes munkavégzésre a társaság érdekében, ha arra kötelezettséget vállaltak.

A korlátolt felelősségű társaság köteles tartalékalapot képezni. A tartalékalap képezhető rögtön a keletkezéskor a törzsbetéteket meghaladó befizetésekkel. A tartalékalapot legkésőbb az első nyereségből ki kell alakítani, melynek legkisebb összege a tiszta nyereség 5%-ával egyenlő, de nem lehet több, mint az alaptőke 10%-a.

A társaság szervei

A társaság szervei: a taggyűlés, az ügyvezető(k) és a felügyelőbizottság. Ez utóbbi megalakítása nem kötelező.

A tulajdonosok jogai

A tulajdonosok a társaság irányításával és ellenőrzésével kapcsolatos jogaikat az alapszabályban rögzítettek szerint a közgyűlésen érvényesíthetik, joguk van a társaság ügyeivel kapcsolatosan tájékoztatást kérni az ügyvezetőtől és betekinteni a társaság dokumentumaiba.

A társaság irányítását az ügyvezetők végzik, akiket a közgyűlés nevez ki a társaság tulajdonosai vagy egyéb magánszemélyek közül.

A szlovák autópálya-hálózat
	Jelenlegi állapot	2005. évben átadott	2006. évben tervezett átadás
Autópálya (km)	294,1	12	17
Gyorsforgalmi út (km)	66,2	9,2	27
Összesen (km)	360,3	21,2	47
2006-ban 23 Mrd Sk-t (610 M EUR) fordítanak (a költségvetésből 5,9 Mrd Sk) 44 km autópálya és gyorsforgalmi út megépítésére.

A korlátolt felelősségű társaság előnyei

Ez a társasági forma a kis- és középvállalkozásoknál előnyös, a rugalmas jogi szabályozás egyaránt alkalmassá teszi néhány fős családi vállalkozás számára, ugyanakkor a sok tagból álló, kiterjedt és tőkeerős vállalkozások számára is megfelelő működési kereteket biztosít.

A korlátolt felelősségű társaság lehetővé teszi a vállalkozók tőkéjének egyesítését, és ugyanakkor megosztja a vállalkozói kockázatot. A társaságba betét formájában befektetett tőke elkülönül a tag egyéb vagyonától, és a tag csak azzal az összeggel felel a társaság tartozásaiért, amelyet a vállalt betétjéből a cégjegyzék adatai szerint nem fizetett be, illetve amit a társaság megszüntetése után a társaság maradék vagyonából kapott.

Áruforgalom
(%)	2003.	2004.	2005.	2005/2004
Magyar export Szlovákiába (M EUR)	744	860	1389	161
Magyar import Szlovákiából (M EUR )	822	967	1215	126
Forgalom (M EUR)	1586	1827	2604	143
Szaldó (M EUR)	–78	–107	174

Részvénytársaság

A részvénytársaság olyan jogi személy, amelynek az alaptőkéje előre meghatározott névértékű és meghatározott számú részvényekre van felosztva.

A részvénytársaság a teljes vagyonával felel a tartozásaiért. A társaság tagjai, a részvényesek a társaság fennállása alatt egyáltalán nem felelnek a társaság tartozásaiért. A társaság megszűnése esetén a részvényesek csak a maradék vagyonból kapott összeggel felelnek a társaság kötelezettségeiért.

A részvények

A részvénytársaság alaptőkéje részvényekre oszlik, ezek testesítik meg a részvényesek jogait (jogosultságot az osztalékra és a társaság igazgatásában való részvételre).

A részvények bemutatóra vagy névre szólhatnak. A bemutatóra szóló részvény megszerzése vagy elidegenítése annak puszta átadásával történhet, a tranzakció érvényességéhez nincs szükség semmilyen más típusú tevékenységre (pl. írásbeli szerződés, engedély, hozzájárulás). A névre szóló részvények átruházását (az új tulajdonost) fel kell tüntetni a részvényen, és be kell jegyezni a részvényesek nyilvántartásába.

A részvénytársaság különböző névértékű részvényeket is kibocsáthat, ezzel lehetővé válik, hogy eltérő nagyságrendű tőkével rendelkező befektetők is részvényessé válhassanak. A befektetés legkisebb értéke nincs törvény által szabályozva, de a pénzösszeget az alapítástól számított 1 éven belül kell befizetni.

A részvénytársaság kibocsáthat olyan részvényeket is, amelyek egymástól eltérő jogokkal rendelkeznek a nyereségből való részesedésnél vagy a döntésekben való közreműködésnél.

A részvénytársaság szervezete

A részvénytársaság alapvetően sok részvényest, nagy összegű tőkét összefogó szervezet. Ennek megfelelően a szervezeti felépítése is bonyolultabb, mint a többi kereskedelmi társaságé.

A részvénytársaság szervei a következők

– a közgyűlés,

– az elnökség,

– felügyelőbizottság.

A közgyűlés a részvényesek tulajdonosi jogait gyakorolja, az elnökség az operatív irányító szerv, a felügyelőbizottság ellenőrzési funkciókat lát el.

A részvénytársaság alaptőkéje

A részvénytársaság alaptőkéjének legkisebb összege 1 000 000 szlovák korona.

A részvénytársaság, a korlátolt felelősségű társasághoz hasonló módon, köteles tartalékalapot képezni. Ennek legkisebb értéke az alaptőke 10%-a. Ezt minden évben legalább a tiszta nyereség 10%-ával kell kiegészíteni. A cég alapszabályzatában meghatározott tartalékalap célösszege nem lehet kevesebb, mint az alaptőke 20%-a.

A részvénytársaság és a részvényesek úgy fizetnek jövedelemadót, mint a korlátolt felelősségű társaság és annak tagjai.

Csendestársaság és egyesülés

A teljesség kedvéért meg kell említeni, hogy a szlovák jogszabályok ismernek olyan társas gazdasági vállalkozási formákat is, amelyek nem jogi személyek. Ezek: a csendestársaság és az egyesülés.

Csendestárs

Csendestársról beszélünk akkor, ha valaki vagyoni betét szolgáltatásával vesz részt más személy vállalkozói tevékenységében.

Csendestárs bármilyen személy lehet, de a másik személynek a Kereskedelmi Törvénykönyv szerinti vállalkozónak kell lennie.

A csendestársaság megalapításáról szóló szerződést írásban kell megkötni.

A csendestárs betéte lehet meghatározott pénzösszeg vagy dolog, illetve jog vagy a vállalkozásnál felhasználható más vagyoni érték.

A csendestársaság nem jogi személy, és a vállalkozó csak a saját nevében szerez jogokat és kötelezettségeket. A csendestárs csak akkor felel a vállalkozó kötelezettségeiért, ha

– a neve fel van tüntetve a vállalkozó cégnevében, vagy

– kijelenti a vállalkozóval szerződés megkötéséről tárgyaló személynek, hogy a vállalkozóval közösen folytat vállalkozói tevékenységet.

A csendestárs a felek megállapodása szerint részesedik a vállalkozó nyereségéből, illetve veszteségéből. A csendestárs a vállalkozó sikertelensége esetén legrosszabb esetben csak a betétét veszítheti el.

A csendestárs nem szólhat bele a vállalkozó vállalkozásának irányításába, de joga van az üzleti könyveinek megtekintésére, és követelheti az éves zárómérleg másolatának átadását.

Egyesülés

Az egyesülés szintén jogi személyiséggel nem rendelkező, kötelmi jogviszonyon alapuló társas vállalkozási forma. Az egyesülést mindig valamilyen meghatározott cél (vagy célok) elérése érdekében hozzák létre. A közös célnak nem kell feltétlen gazdaságinak lennie.

Az egyesülés megalapításáról szóló szerződés határozza meg a résztvevők jogait és kötelezettségeit.

A személyes közreműködés mellett a résztvevők egyesíthetnek a közös cél elérésére pénzt vagy egyéb dolgokat is.

Az egyesülés tevékenysége során keletkezett dolgok a résztvevők közös tulajdonában vannak, a tulajdoni hányadok – eltérő megállapodás hiányában – egyenlőek. Ezt a vagyont az egyesülés megszűnésénél, ha az alapító szerződésben nem történt más megállapodás, egyenlő részekben kell felosztani a résztvevők között.

A résztvevők az egyesülés ügyeiben egyhangúlag döntenek, hacsak nem állapodtak meg másként.

Az egyesülés résztvevői harmadik személyeknek egyetemlegesen felelnek, és velük szemben egyetemlegesen jogosultak.

Fiókvállalat

A fiókvállalat létrehozása és megszüntetése is egyszerűbb adminisztrációs eljárást igényel, mint a fenti társasági formák, ezek feltételeit a kereskedelmi törvény 7., 21., 28. §-a és a vállalkozói törvény 46., 47. és 48. § szabályozza.

A fiókvállalat létrehozásának feltételei

Az alapítást tervező cég írásbeli határozata szükséges a fiókvállalat létrehozásáról (fiókvezető magyar állampolgár is lehet, nem szükséges hozzá szlovákiai állandó lakhellyel rendelkeznie).

Be kell szerezni a területileg illetékes vállalkozói hivataltól a vállalkozói engedélyt.

A vállalkozói engedély birtokában be kell jegyeztetni a fiókvállalatot a cégbíróságon. A fiókvállalat bejegyzése esetén a hivatalos alapító cég neve mellett fel kell tüntetni, hogy fiókvállalatról van szó.

A fiókvállalathoz hasonló elbírálás illeti más, kihelyezett kirendeltség vagy leányvállalat besorolását, amennyiben a törvény meghatározása szerint a cégbíróságon bejegyzik.

Kereskedelmi képviselet

A szlovákiai jogszabályok nem ismerik a képviseleti formát. Amennyiben az anyacég Szlovákiában képviseletet szeretne létrehozni, akkor az alábbi lehetőségek közül választhat:

– az anyacég szlovákiai képviseletére szerződést köt magánszeméllyel, egyéni vállalkozóval vagy egy már Szlovákiában bejegyzett céggel,

– önálló gazdasági társaságot alapít (a legelterjedtebb forma a kft.), ami nem végez jövedelemszerző tevékenységet, vagy

– fiókvállalatot hoz létre, mely nem minősül gazdasági társaságnak.

Vállalkozói környezet Szlovákiában

Magyarország pozsonyi Kereskedelmi Irodájának adatai szerint a szlovák vállalkozói környezet összesített indexe folyamatosan javul, de a jelentősebb előrelépést éppen egyes, hosszú idő óta romló tendenciát mutató tételek akadályozzák: úgymint a jogérvényesítés nehézkessége, a bürokrácia és a korrupció.

Beruházásösztönzési rendszer

A beruházásösztönzés területén tapasztalható problémák felszámolására a szlovák kormány még 2005-ben új támogatási szabályokat fogadott el, ami szerint az országot a munkanélküliség aránya alapján három részre osztják.

A legnagyobb támogatásban a 15% feletti munkanélküliségű járásokban letelepedők részesülnek. Minél fejletlenebb a régió, annál nagyobb az állami támogatás mértéke, amely nullától 50%-ig terjedhet.

A 10% alatti munkanélküliségű régiókban az állam nem támogatja a feldolgozóipari létesítmények és a logisztikai központok építését.

A legalacsonyabb munkanélküliségű piros zónában csak a magas hozzáadott értéket képviselő high-tech technológia, műszaki kiszolgáló és call centrumok kaphatnak támogatást.

Abban az esetben, ha a beruházó legalább 10 milliárd koronát (256 M EUR) akar befektetni egy magas munkanélküliséggel sújtott régióban, ahol minimum 1000 új munkahelyet teremt, a szabályozástól függetlenül egyedi elbírálás alá esik. A minimális befektetési érték a támogatások elnyeréséhez 30-200 M Sk (0,8-5 M EUR) között mozog.

Az állami támogatás formái

– társaságiadó-kedvezmény,

– állami vagy önkormányzati vagyon átadása a piaci ár alatt,

– pénzügyi támogatás a C típusú projektek befektetési költségeinek fedezésére,

– új munkahely-teremtési támogatás (2560-5130 EUR),

– átképzési támogatás (770-2570 EUR).

Bérek alakulása

Szlovákiában az utolsó négy évben 40%-kal emelkedett az átlagbér. Az elkövetkezendő három évben a bruttó bérek minimum 20%-os, míg a nettó bérek minimum 12%-os emelkedésével lehet számolni.

Viszonylag gyors bérnövekedés várható, főleg az iparban és a szolgáltatások területén, valamint az állami befektetési projektek miatt az építőiparban.

A Szlovák Köztársaságban a minimálbérről a 90/1996. évi törvény rendelkezik, amelynek értelmében a minden év október 1-jétől érvényes minimálbért kormányrendeletben határozzák meg.

Infrastruktúra

Szlovákia legnagyobb problémája az autópályák hiánya, különösen a kelet-nyugati kapcsolat biztosításában, ahol jelentős lemaradás tapasztalható a környező országokhoz viszonyítva.

Áruforgalom Magyarország és Szlovákia között

A két ország természetes partnerségéből adódóan az üzleti kapcsolatok is rendkívül széles skálán mozognak; áru- és szolgáltatás-kereskedelem, kétoldalú tőkekapcsolatok, regionális együttműködés. A Magyarországról ide irányuló működőtőke-kihelyezés értéke évek óta a legnagyobb.

2005-ben a korábbi évekhez hasonlóan a kétoldalú áruforgalom és a magyar export növekedési üteme messze meghaladta az átlagot.

Az exportot tekintve Szlovákia a 10. legnagyobb partnere Magyarországnak, megelőzve Oroszországot, Spanyolországot és a skandináv országokat.

Tőkekapcsolatok

A magyar tőkekihelyezés növekedése mellett az átlagot messze meghaladó mértékben növekszik a magyar export.

A magyar, elsősorban a hazai piacon megerősödött kkv-k számára éppen a természetes partnerség, a befektetési lehetőségek volumene és kockázata szempontjából Szlovákia 2001 óta az elsődleges befektetési célpontot jelenti, amit tovább erősítenek az utóbbi időben végrehajtott, elsősorban adóreformok és az EU-csatlakozás által biztosított lehetőségek.

2004-ben a legtöbb működőtőke Magyarországról, míg 2005-ben Koreából (202 M USD), Németországból (195 M USD) és Csehországból (51 M USD) érkezett Szlovákiába, elsősorban az ipari termelés és a kereskedelem területére a pozsonyi és a zsolnai régióba.