BSA a szoftverkalózok ellen
Az illegális terjesztés és felhasználás gazdasági problémáit felismerve, a szoftvergyártók összefogtak. A legnagyobb amerikai szoftverfejlesztők és -terjesztők nemzetközi szervezete a Business Software Alliance (BSA), melynek legfőbb célja a jogtiszta számítógépprogram felhasználásának elősegítése. E célok érdekében küzd a törvénytelen másolatok ellen, elősegítve ezzel a törvényes szoftverkereskedelmet. A szervezet 1989-ben történt megalapítása óta a világ közel 60 országában működik, köztük 1994 eleje óta Magyarországon is.
A BSA Magyarországon
A szoftverpiac tisztasága érdekében tíz éve alapított Business Software Alliance (BSA) eddig több kampánnyal is próbálkozott, melyek keretében több ezer belföldi kis- és középvállalkozás szoftvergazdálkodását vizsgálták meg.
A levélben megkeresett kijelölt vállalatokat felszólították, hogy a BSA ellenőrizhesse programállományaik jogtisztaságát.
Amennyiben ez nem történik meg, akkor a szervezet jogi orvoslatért fordul. A szervezet eddig több ezer büntetőeljárást indított illegális szoftverhasználat miatt.
"Nagyvizit" a cégeknél
A BSA által tavaly ősszel indított program célja, hogy felmérje, milyen okok játszottak közre abban, hogy 2005-ben nőtt az illegális szoftverhasználat. A szervezet képviselői azonban nemcsak pontos képet kívánnak kialakítani a magyarországi szoftverhasználati szokásokról, hanem segítséget is szeretnének nyújtani a cégek informatikusainak a jogtiszta szoftvergazdálkodás kialakításához.
Illegális szoftverhasználat és következménye
A szoftver előnye, a nagyfokú reprodukciós képessége egyben legnagyobb hátránya is. A másolás egyszerű, így az illegális felhasználás, a szerzői jogok sérelme magas szintű. A szoftver illegális lemásolásakor, vagyis lopásakor – az igazi lopással ellentétben – nem keletkezik hiány, az eredeti példány megmarad. A szoftvernek ezt a tulajdonságát kihasználva, a számítástechnika térhódítását követően kialakult egy új, jövedelmező bűnözési forma, a szoftverkalózkodás. Az illegális szoftverhasználat – illegális programok terjesztése és felhasználása - mára világméretű problémává vált.
Szoftverkalózkodás Magyarországon
Egy 1994-es felmérés szerint Magyarországon a használatban lévő szoftverek 85%-a illegális másolat volt. Mára ez az arány 44%-ra csökkent, ám még így is jelentősen meghaladja az európai uniós átlagot, ami a felmérések szerint 36% körül van jelenleg.
A legtöbb engedély nélküli másolat a vállalatok belső sokszorosításakor keletkezik. Gyakori még, hogy a számítógép-forgalmazó cégek illegálisan telepítik az eladni kívánt gépekre a programokat, hogy így serkentsék azok eladását.
Az illegális szoftver veszélye
A jogellenesen másolt programok nem mennek át szigorú minőség-ellenőrzésen, ezért hajlamosak a vírusfertőzésre. Ez nemcsak a számítógépet, de a tárolt adatokat is veszélyezteti.
A nem jogtiszta szoftver nem élvez szerviz- és műszaki támogatást, s felhasználójuknak a szükséges megbízhatóságot sem nyújtják.
Szoftver- és számítógépi program szerzői jogi védelme
Szerzői jogi védelem alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. Ilyen alkotásnak minősül a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (szoftver) akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzített minden fajtája, ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is – fogalmaz a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. tv. (Szjt).
A védelem alatt álló szoftver fogalma
Az Szjt. nem határozza meg a szoftver pontos fogalmát, csupán azt rögzíti, hogy szerzői jogi védelem alatt áll a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció, akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzített minden fajtája, ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is. A szoftverek is akkor minősülnek szerzői műnek, amennyiben eredetiek, tehát alkotójuk saját szellemi alkotásának tekinthetőek.
A Szerzői Jogi Szakértő Testület (SzJSzT) a számítógépes eljárási rendszer körében önálló szellemi alkotásként általában a számítógépi kezelésre alkalmas feladat feltárását, a feladatnak a gép által megkövetelt korrektséggel való megfogalmazását, a matematikai modell elkészítését és végül az algoritmus, azaz a gépi eljárás kidolgozását jelölte meg, míg az egyéb műveleteket, így pl. a gépi számítások elvégzését és azok eredményeinek értékelését és hasznosítását az ún. rutinmunka körébe sorolta.
Az interface szerzői jogi oltalma
Az SzJSzT az interface szerzői jogi oltalmáról oly módon foglalt állást, hogy az a szoftver része, és a magyar és külföldi szerzői jog nemcsak a teljes művet részesíti védelemben, hanem annak részeit, részleteit, a kidolgozás során létrejött lépcsőit is védelmezi, amennyiben azok önálló, eredeti jelleggel rendelkeznek. Az interface alkotói tevékenység eredménye, a szoftver részét képezi, bizonyos esetekben azonban önállóan is felhasználható, tehát az előbbiekben előadottak alapján az eredeti jelleg fennállása esetén szerzői jogi védelem alatt áll.
Szoftverfordítás
A szoftverfordítás, vagyis az eredeti programnyelvnek más programnyelvre történő átírása – amennyiben az egyéni, eredeti jellegű – szerzői műnek minősül. Egyéb esetben nyersfordításról beszélhetünk, amely nem áll szerzői jogi védelem alatt. A gyakorlatban valószínűbb és gyakoribb az ilyen tevékenységek nyersfordításkénti minősítése.
Az átdolgozás védelme
Más szerző művének az átdolgozása akkor részesül szerzői jogi védelemben, ha az átdolgozásnak egyéni, eredeti jellege van, és az átdolgozás nem sértheti az átdolgozott mű szerzőjét megillető védelmet, így a szoftver esetében is ugyanígy alkalmazandó.
Tiltott másolás
Szoftverről és számítástechnikai eszközzel működtetett adatbázisról még magáncélra sem készíthető másolat.
A terjesztés joga
A szerző kizárólagos joga, hogy a művét terjessze és hogy erre másnak engedélyt adjon. Terjesztésnek minősül a mű eredeti példányának vagy többszörözött példányainak a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele forgalomba hozatallal vagy forgalomba hozatalra való felkínálással.
A terjesztés magában foglalja különösen a műpéldány tulajdonjogának átruházását és a műpéldány bérbeadását, valamint a műpéldánynak az országba történő behozatalát azzal a céllal, hogy forgalomba hozzák.
A terjesztés jogának megsértését jelenti a mű jogsértéssel előállott példányának kereskedelmi céllal történő birtoklása is, ha a birtokos tudja, vagy neki az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett tudnia kellene, hogy a példány jogsértéssel állt elő.
Mű haszonkölcsönbe adása
Filmalkotás, hangfelvételben foglalt mű, valamint szoftver esetében a terjesztés joga kiterjed a mű egyes példányainak a nyilvánosság részére történő haszonkölcsönbe adására is.
A nyilvános haszonkölcsönzés engedélyezésének kizárólagos joga azonban nem minden mű szerzőjét illeti meg, csak a filmalkotások, hangfelvételben foglalt művek és a szoftverek szerzőit.
A filmalkotások, hangfelvételben foglalt művek és a szoftverek nyilvános haszonkölcsönbe adásához a szerző engedélye és díjfizetés szükséges.
Szoftverre vonatkozó vagyoni jogok átruházása
A szoftverre vonatkozó vagyoni jogok átruházhatók.
A szerzői vagyoni jogok főszabályként átruházhatatlanok, másként sem szállhatnak át, illetve lemondani sem lehet róluk. Az Szjt. szoftverek tekintetében – megengedi az átruházást, átszállást, melyet követően a jogszerző ellenkező szerződéses kikötés hiányában – a továbbiakban maga rendelkezhet ezen jogokkal.
Szoftvertöbbszörözés, -átdolgozás, -feldolgozás
Eltérő megállapodás hiányában a szerző kizárólagos joga nem terjed ki a többszörözésre, az átdolgozásra, a feldolgozásra, a fordításra, a szoftver bármely más módosítására – ideértve a hiba kijavítását is –, valamint ezek eredményének többszörözésére annyiban, amennyiben e felhasználási cselekményeket a szoftvert jogszerűen megszerző személy a szoftver rendeltetésével összhangban végzi.
A szerző rendelkezési jogának korlátozása a szoftverek esetében
A szoftverek működésének megismeréséhez fűződő jog
Aki a szoftver valamely példányának felhasználására jogosult, a szerző engedélye nélkül is megfigyelheti és tanulmányozhatja a szoftver működését, továbbá kipróbálhatja a szoftvert annak betáplálása, képernyőn való megjelenítése, futtatása, továbbítása vagy tárolása során abból a célból, hogy a szoftver valamely elemének alapjául szolgáló elgondolást vagy elvet megismerje.
A szerző engedélye nélkül is szabad a szoftver működésének megfigyelése, tanulmányozása a felhasználó számára, amit a felhasználási szerződésben sem lehet kizárni. Fontos tudni, hogy csakis jogszerűen (pl. felhasználási szerződéssel) megszerzett szoftver használható fel megfigyelés és tanulmányozás érdekében, az illegális másolat nem.
A szerző engedélye nem szükséges a kód olyan többszörözéséhez vagy fordításához, amely elengedhetetlen az önállóan megalkotott szoftvernek más szoftverekkel való együttes működtetéséhez szükséges információ megszerzése érdekében.
A dekompiláció joga
A visszafejtés, azaz a dekompiláció joga a szerző kizárólagos jogosultságai ellenében is érvényesülő jogokat ad a program mindenkori jogszerű felhasználójának. A dekompiláció joga lehetőséget biztosít az eredeti programinformáció másik programban való, kompatibilitási célú felhasználásához.
A szoftverek szabad felhasználásának korlátai
A szabad felhasználás általános szabályai között felsorolt legalapvetőbb korlátok – azaz a szerző jogos érdekeinek védelme az indokolatlan károsítással szemben, a mű rendes felhasználásának sértetlenül hagyása, illetve a tisztesség követelményeinek és a szabad felhasználás rendeltetésével összeférő célnak megfelelés – a szoftverek esetében is irányadók.
A szabad felhasználás körében a szoftverek esetében az átvétel joga akár iskolai oktatás, akár tudományos ismeretterjesztés céljára nem lehetséges, mivel a programalkotások rendes hasznosítását akadályozná, és ezáltal sérelmes lenne szerzőjük jogaira. Ugyancsak emiatt kivételt képez a nyilvános előadás szabad lehetősége.
A munkaviszonyban alkotott szoftverek sajátos szabályai
A munkaviszonyban vagy más hasonló jellegű (pl. közalkalmazotti, szolgálati) jogviszonyban létrehozott mű átadásával a szerzői vagyoni jogokat – eltérő megállapodás hiányában – a munkáltató szerzi meg. Ez a jogszerzés azonban nem korlátlan, pontosabban fennmarad a szerző díjazás iránti igénye, ha a munkáltató a felhasználásra másnak (harmadik személynek) engedélyt ad, vagy a művel kapcsolatos vagyoni jogokat másra átruházza.
A számítógépi programfejlesztés tetemes költségekkel jár, és általában valamilyen előre megjelölt gazdasági eredmény elérését célozza, így a jogalkotó érthetően korlátozza a szerzők jogait az anyagi befektetéseket eszközlő megrendelő-felhasználóval szemben. Ez azt jelenti, hogy a szoftver átadásával a szerzők rendelkezési joga automatikusan megszűnik, további díjigényei elenyésznek, és csupán a nevük feltüntetésének mellőzését kérhetik. Az Szjt. ugyanakkor nem zárja ki a felek eltérő megállapodását, vagyis többletjogok biztosítását a szerzőknek.
Szoftverkészítés munkaviszonyban
Amennyiben a munkavállaló munkaviszonyából eredő kötelessége teljesítéseként készít szoftvereket és adatbázisokat, ezeket a szerzői díjra számot tartó műveket úgy kell tekinteni, hogy az alkotói díjat a munkabér magában foglalja, így a szerzőnek külön alkotói díjat nem kell fizetni. Míg más mű esetén a szerzőt megfelelő díjazás illeti akkor, ha a munkáltató a felhasználásra más személynek engedélyt ad, vagy másra átruházza a megszerzett jogait, addig ez a jog nem illeti meg a munkaviszonyból eredő kötelesség teljesítéseként elkészített, illetve összeállított szoftverek és adatbázisok alkotóit.