Külföldiek gazdasági célú letelepedése Magyarországon

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. március 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 95. számában (2006. március 1.)
Már az Európai Unió elődjét, az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó Római Szerződés olyan belső piac kialakítását irányozta elő, ahol érvényesül a négy alapszabadság: az áruk, a szolgáltatások, a személyek és a tőke mozgásának szabadsága. E négy alapelv a Közösség megalakítása óta változatlan fontosságú és irányadó.

Letelepedés az Európai Unióban

A személyek szabad mozgása további két normacsoportot: a munkavállalás és a letelepedés (vállalkozás) szabadságát jelenti.

A letelepedési szabadság alapján az Európai Unió bármely tagállamának állampolgára jogosult egy másik tagállamban önálló vállalkozóként letelepedni, ott gazdasági tevékenységet folytatni, vállalkozást vagy társaságot alapítani és azt irányítani.

A letelepedés joga

A letelepedés joga megilleti mindazon természetes személyeket, akik valamely tagállam állampolgárai, függetlenül attól, hogy lakóhelyük a Közösség területén van-e. Természetesen megilleti a letelepedés joga azt a tagállami állampolgárt is, aki munkavállalóként tartózkodik egy másik tagállam területén, de a munkaviszonya megszűnése után nem tér haza, hanem a másik államban kíván vállalkozni. Kiterjed e jog a letelepedő hozzátartozóira és az egyik tagállam jogszabályai alapján létrehozott és székhellyel rendelkező társaságok másik tagállamban történő letelepedésére is. Ez utóbbi azonban nem jelenti azt, hogy az egyik tagállam joga szerint létrejött társaság egyszerűen áttelepülhet másik államba. A székhely egyik tagállamból egy másik tagállamba történő áthelyezésére nincs lehetőség. Egy gazdasági társaság teljes tevékenységét csak akkor helyezheti át másik államba, ha e tagállam joga szerint újra létrehozzák, a korábbi székhelye szerinti államban pedig megszüntetik.

Elsődleges célú letelepedés

A letelepedés tényleges gazdasági tevékenység tartós kifejtését jelenti a másik tagállam területén. A letelepedés lehet elsődleges célú, mikor a másik tagországbeli szabadfoglalkozású a tevékenységét más országban kezdi művelni, vagy az adott tevékenység kifejtése érdekében társaságot alapít.

Másodlagos célú letelepedés

A másodlagos letelepedés azt jelenti, hogy egy már létező vállalkozás alapít másik tagállamban leányvállalatot, fióktelepet, irodát, képviseletet stb. A letelepedésnek jövedelemszerzési céllal kell történnie, nonprofit szervezetekre e szabadság nem terjed ki.

Szabadfoglalkozásúak letelepedése

A letelepedés szabadsága azoknak a szabadfoglalkozásúaknak a számára kiemelkedő, akik tevékenységüket természetes személyként kívánják másik tagországban folytatni (pl.: ügyvédek, orvosok, építészek, mérnökök, kézművesek stb.).

A nemzeti elbánás elve

A letelepedés és a gazdasági tevékenység kifejtése annak a tagállamnak a joga által előírt feltételek szerint történik, amelyben a letelepedésre sor kerül. A külföldire nem vonatkozhatnak más, szigorúbb vagy eltérő szabályok, mint a belföldiekre. Ez a nemzeti elbánás elve.

A letelepedés szabadsága közvetlenül alkalmazandó szabály, ami azt jelenti, hogy ha valamely tagállami rendelkezés ellentétes az alapelvvel, akkor az adott rendelkezés helyett a közösségi jogot kell alkalmazni.

A közhatalom gyakorlásához kapcsolódó tevékenységekre (pl. bíró, ügyész, köztisztviselő stb.) a letelepedés szabadsága nem vonatkozik.

Értelemszerűen magában foglalja a letelepedés szabadsága azt a jogot, hogy a letelepedni szándékozók a másik tagállam területére beutazzanak, ott tartózkodjanak, sőt a vállalkozás befejezését követően ott maradjanak. E jogosultságok a családtagokat is megilletik. A letelepedési szabadság szükségszerű kiegészítője a másik tagállam területén történő szociális ellátáshoz való jog, valamint a diplomák és szakképesítések elismerése és koordinálása.

Letelepedés Magyarországon

A letelepedés jogának e rövid, vázlatszerű áttekintését követően lássuk, milyen szabályok vonatkoznak a külföldiek gazdasági célú letelepedésére Magyarországon.

Külföldi alatt a következőkben kizárólag olyan külföldi természetes személyt vagy szervezetet értünk, aki/amely az Európai Unió valamely tagállamának állampolgára, illetve valamely tagállamban létrehozott és székhellyel rendelkező jogképes szervezet.

Külföldiek gazdasági célú letelepedése

Alapelv, hogy a külföldiek magyarországi befektetései és gazdasági célú letelepedései teljes védelmet és biztonságot élveznek.

Külföldiek gazdasági célú letelepedésén olyan gazdasági társaság, egyesülés, közhasznú társaság vagy szövetkezet alapítását értjük, amelyben a külföldi részesedéssel rendelkezik, és amelynek célja Magyarországon jövedelem- és haszonszerzésre irányuló vagy azt eredményező gazdasági tevékenység. Gazdasági célú letelepedésnek minősül továbbá, ha a külföldi székhelyű vállalkozás Magyarországon fióktelepet vagy kereskedelmi képviseletet létesít vagy önálló vállalkozást hoz létre.

Vállalkozás létrehozása

A legáltalánosabbnak a gazdasági társaság (közkereseti és a betéti társaság, közös vállalat, korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság) alapítása, illetve már létező ilyen társaságban részesedés szerzése tekinthető. Ehhez semmiféle engedélyre, illetve bejelentésre nincs szüksége a külföldinek. Az egyetlen eltérés a magyar állampolgárokhoz képest, hogy a cégeljárásban a külföldi jogi személynek és a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező természetes személynek kézbesítési megbízottat kell megjelölni. A kézbesítési megbízott magyarországi székhellyel, illetve állandó lakóhellyel rendelkező – a cég cégjegyzékében nem szereplő – szervezet vagy természetes személy lehet. A kézbesítési megbízott feladata, hogy a bíróságnak, illetve más hatóságnak a cég működésével összefüggésben keletkezett, a külföldi személy részére kézbesítendő iratokat átvegye és azokat a megbízó részére továbbítsa.

Ingatlanszerzés, adózás

E társaságok minden tekintetben a belföldi társaságokkal esnek egy tekintet alá, szabadon szerezhetnek ingatlant. A társaságból kivett jövedelmek adózására, illetve a társasági részesedés elidegenítése esetén keletkező jövedelem adózására a kettős adóztatás elkerüléséről kötött nemzetközi szerződések szabályai az irányadók.

Gazdasági tevékenység nélküli cégek

Nagyon sok céget alapítottak az utóbbi másfél évtizedben külföldiek, melyek tényleges gazdasági tevékenységet nem végeznek ugyan, de az adóoptimalizálás érdekében a külföldi vállalkozásnak a magyar leányvállalatán kellett keresztülfuttatni a bevételeit, vagy éppen külföldi támogatások igénybevétele érdekében hozták létre e cégeket. Szintén sok bt., illetve kft. kizárólag azért jött létre, hogy tulajdonosaik az ingatlanszerzés szabályainak megkerülésével, a közigazgatási hivatal engedélye nélkül vásárolhassanak magyarországi ingatlant. E vállalkozások megszüntetése és azzal párhuzamosan az ingatlanok értékesítése épp napjainkban vette kezdetét.

Gazdasági tevékenység cégalapítás nélkül

Meghatározott gazdasági tevékenységek gazdálkodó szervezet, fióktelep vagy önálló vállalkozás alapítása nélkül is végezhetők. E tevékenységek az alábbiak:

– nevelési-oktatási intézménynél, felsőoktatási intézménynél oktatási tevékenység,

– előadó-művészi tevékenység,

– szakértői tevékenység (kivéve a könyvvizsgálói, a könyvelői és a számviteli tevékenységet, valamint a jogi szolgáltatást),

– hivatásos sportolói tevékenység,

– külkereskedelmi szerződés teljesítése érdekében végzett építési, szerelési, vevőszolgálati tevékenység,

– olyan tevékenység, amely a külföldi által megszerzett, belföldön lévő termék értékesítésére, illetve szolgáltatás nyújtására korlátozódik, ha ez személyes jelenlét nélkül és az általa külföldön kibocsátott kereskedelmi kártya felhasználásával történik,

– ingatlan és természeti erőforrás térítés ellenében történő hasznosítása, ingatlanhoz és természeti erőforráshoz kapcsolódó vagyoni értékű jog térítés ellenében történő átadása, értékesítése, apportálása,

– vagy egyéb, olyan üzletszerű gazdasági tevékenység, melynek gazdasági célú letelepedés nélküli végzését törvény vagy kormányrendelet lehetővé teszi.

Tevékenység gazdasági célú letelepedés nélkül

Gazdasági célú letelepedés nélkül a külföldi szakértői tevékenységet naptári évenként legfeljebb 60 napot meg nem haladó időtartamban folytathat Magyarországon. A fenti tevékenységek végzéséhez a külföldi alkalmazottat nem foglalkoztathat, és a külföldön foglalkoztatott alkalmazottat vagy megbízottat sem rendelheti ki Magyarországra, és munkaerő kölcsönzésének sincs helye e célból.

Határon átnyúló szolgáltatások

Külföldiek gazdasági célú letelepedés nélkül is nyújthatnak határon átnyúló szolgáltatásokat. A szolgáltatások nyújtásának feltételeit és részletes szabályait az adott tevékenységre vonatkozó jogszabályok határozzák meg, de ezek nem lehetnek tartós jellegűek, mert ebben az esetben már a letelepedésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

A külföldi mint önálló vállalkozó

Kevésbé elterjedt, hogy a külföldiek önálló vállalkozóként telepedjenek le hazánkban, pedig erre 1999. február 1-jétől van lehetőség. A külföldi természetes személy önálló vállalkozóként a magyar állampolgárokra vonatkozó feltételekkel jogosult gazdasági tevékenységet végezni, illetőleg folytatni vagy önfoglalkoztatóként dolgozni. Önfoglalkoztatásnak minősül minden olyan önállóan végezhető és az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálya alá nem tartozó gazdasági tevékenység, amelynek gyakorlója az egészségbiztosítási, illetőleg a nyugdíj-biztosítási szolgáltatások fedezetéről szóló jogszabályok rendelkezései szerint maga köteles gondoskodni (pl. ügyvéd, orvos, építész stb.). A gazdasági tevékenység végzéséhez szükséges szakmai vagy egyéb követelményeket a külföldi állampolgárnak természetesen teljesítenie kell.

Külföldi önálló vállalkozó ingatlanszerzése

Az ingatlanszerzésre vonatkozó jogszabályok alkalmazása szempontjából a külföldi önálló vállalkozó külföldinek minősül, így a tulajdonszerzése engedélyköteles. Az ingatlanszerzést azonban engedélyezni kell, ha az önálló vállalkozóként Magyarországon letelepedő külföldi magyarországi gazdasági tevékenységének folytatásához közvetlenül szükséges ingatlant szerez. Nem minősül ilyennek az ingatlanközvetítés (adásvétel, csere, bérbeadás) céljából megszerezni kívánt ingatlan. Az önálló vállalkozóként letelepedett külföldi a vállalkozói igazolványa, vállalkozói engedélye visszaadását, bevonását – egyéni cég esetén a cégjegyzékből történő törlését –, továbbá a szakmai kamarai tagság megszűnését követő 1 éven belül köteles az ingatlant elidegeníteni vagy tulajdonjogának fenntartását a hivatal vezetőjénél kérelmezni.

Egyéni vállalkozás, egyéni cég

Önálló vállalkozóként gazdasági tevékenységet az egyéni vállalkozás vagy egyéni cég végezhet. Gazdasági tevékenységnek az üzletszerűen, ellenérték fejében, nyereség- és vagyonszerzés céljából, rendszeresen folytatott termelő vagy szolgáltató tevékenység minősül.

Egyéni vállalkozás alapítása

Egyéni vállalkozás alapítására az a cselekvőképes, tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi jogosult, aki nincs kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlásából. Egyéni vállalkozás vállalkozói igazolvány birtokában gyakorolható, kivéve a mezőgazdasági termelőtevékenységet és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokat.

A vállalkozói igazolványt kérelemre a vállalkozó székhelye szerint illetékes önkormányzat jegyzője adja ki.

Akiknek vállalkozói igazolvány nem adható

Nem kaphat vállalkozói igazolványt:

– akit gazdasági, vagyon elleni vagy a közélet tisztaságát sértő bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre vagy egyéb, szándékos bűncselekmény elkövetése miatt egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül,

– akit valamely foglalkozástól eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységre,

– aki a tevékenységre előírt foglalkoztatási tilalom alá esik,

– aki gazdasági társaságnak korlátlanul felelős tagja (közkereseti társaság tagja vagy betéti társaság beltagja),

– akinek a korábban kiadott vállalkozói igazolványát azért vonták vissza, mert az adó-, vám-, illetve járulékfizetési kötelezettségének felhívás ellenére sem tett eleget,

– akinek adó-, vám- vagy társadalombiztosítási tartozása van.

Egyéni cég

Az egyéni vállalkozó – kérelmére – a cégjegyzékbe egyéni cégként is bejegyezhető. Az egyéni cég nem jogi személy, de cégneve alatt jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat. Az egyéni cég tartozásaiért az egyéni vállalkozó korlátlanul és teljes vagyonával felel, ez azt is jelenti, hogy a perben nem az egyéni cég, hanem az egyéni vállalkozó vesz részt, mert az egyéni cég nem rendelkezik perbeli jogképességgel. Az egyéni cég egyszemélyes korlátolt felelősségű társasággá vagy egyszemélyes részvénytársasággá átalakulhat.

Fióktelep, kereskedelmi képviselet

Az utóbbi években egyre növekszik a külföldi vállalkozások fióktelepeinek, illetve kereskedelmi képviseleteinek száma, ezeknek a gazdasági életben betöltött szerepe.

Fióktelep

A külföldi vállalkozás Magyarországon nyilvántartásba vett fióktelepe útján is jogosult vállalkozási tevékenységet végezni. A fióktelep a külföldi vállalkozás jogi személyiséggel nem rendelkező, gazdálkodási önállósággal felruházott szervezeti egysége. A fióktelep a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre. A fióktelep tevékenységével összefüggésben eljár a külföldi vállalkozásnak a hatóságokkal és harmadik személyekkel szemben fennálló jogviszonyaiban, valamint a külföldi vállalkozás más fióktelepeivel fennálló kapcsolataiban. A fióktelep azonban nem folytathat a külföldi vállalkozás nevében képviseleti tevékenységet. A fióktelep működéséhez, a tartozások kiegyenlítéséhez szükséges vagyont a külföldi vállalkozás köteles biztosítani. A fióktelep tartozásaiért a külföldi székhelyű vállalkozás egyetemlegesen és korlátlanul felel. E korlátlan felelősség miatt elsősorban azok a külföldi vállalkozások alapítanak fióktelepet, amelyek a külföldi jog szerint korlátozottan felelnek a tartozásaikért.

A fióktelep vállalkozási tevékenységére, belföldi piaci magatartására a belföldi székhelyű vállalkozásokra vonatkozó szabályok irányadók. A fióktelepnél foglalkoztatottak a külföldi vállalkozással állnak jogviszonyban, a munkáltatói jogokat a külföldi vállalkozás a fióktelepén keresztül gyakorolja. Mind a magyar, mind a külföldi állampolgárral létesített munkaviszonyra a Munka Törvénykönyvében foglaltakat kell alkalmazni.

Kereskedelmi képviselet

Külföldi vállalkozás állandó jellegű, közvetlen kereskedelmi képviseletet is alapíthat. A kereskedelmi képviselet a külföldi vállalkozás jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egysége, amely szintén a cégbírósági bejegyzéssel jön létre. A kereskedelmi képviselet vállalkozási tevékenységet nem folytat, hanem a külföldi vállalkozás nevében és javára szerződések közvetítésével, előkészítésével, megkötésével, az üzletfelek tájékoztatásával és az ügyfelekkel történő kapcsolattartással összefüggő feladatokat lát el. A képviselet tevékenységéből adódóan az általa kötött szerződések jogosultja és kötelezettje nem a képviselet, hanem a külföldi vállalkozás. Tartozásai a képviseletnek nem, csak a külföldi vállalkozásnak lehetnek.

Fióktelep, kereskedelmi képviselet ingatlanszerzése

Az Európai Gazdasági Térség államaiban bejegyzett külföldi vállalkozás a magyarországi fióktelepe, illetve kereskedelmi képviselete által folytatott vállalkozási tevékenységhez szükséges, termőföldnek nem minősülő ingatlanra a közigazgatási hivatal engedélyével szerezhet tulajdonjogot. Az Európai Gazdasági Térségen kívül bejegyzett külföldi vállalkozás fióktelepe vagy kereskedelmi képviselete ugyanezen célból szintén engedéllyel szerezhet termőföldnek vagy védett természeti területnek nem minősülő ingatlant. Nem minősül vállalkozási tevékenységhez szükséges ingatlannak az ingatlanforgalmazás céljából megszerezni kívánt ingatlan. A tulajdonszerzéshez nemzetközi szerződésben meghatározott esetekben vagy viszonosság esetén engedély sem szükséges.

A fióktelep megszüntetése esetén az ingatlant a külföldi vállalkozásnak egy éven belül el kell idegenítenie, kivéve, ha az ingatlanszerzéshez nem kellene engedélyt kérnie, vagy ha az elidegenítési kötelezettség alól a közigazgatási hivatal vezetője felmentést adott. A hivatal vezetője a felmentést a fentiek szerint lefolytatott eljárás alapján adja meg, de a felmentés nem tagadható meg akkor sem, ha az ingatlan a külföldi vállalkozás által vagy részesedésével alapított belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet, illetve másik fióktelep, továbbá kereskedelmi képviselet tevékenységéhez szükséges.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. március 1.) vegye figyelembe!