Tartási szerződés
Tartási szerződés alapján az egyik fél köteles a másik felet megfelelően eltartani. A szerződés alapján nyújtott tartásnak az eltartott körülményeihez képest kell megfelelőnek lennie.
Tartási szerződést kötelezettként jogi személy is köthet. A tartás kötelezettsége a gondozásra, a gyógyíttatásra, az ápolásra és az eltemettetésre is kiterjed.
Nem ütközik nyilvánvalóan a jó erkölcsbe az a tartási szerződés, amelyet az eltartó az eltartott gyógyíthatatlan betegségének tudatában, de az eltartott kifejezett kívánságára köt meg, és azzal az eltartott gondozásának és ápolásának teljes terhét magára vállalja.
A szerződés alakja
A tartási szerződést írásban kell megkötni. A bírói gyakorlat szerint, ha az írásbeli alakot jogszabály rendeli, és a fél nem tud vagy nem képes írni, közjegyzői hitelesítés nélkül is érvényes az okirat, ha a fél azt kézjegyével ellátta, és a kézjegynek tőle származását két tanú aláírásával igazolja. A kézjegy hiányát azonban nem pótolja az, ha a fél nevét az okiratra – akár az ő kérésére – más személy rávezette. (BH 2000. 299.)
A felek közötti elszámolás azonos módon alakul az írásba foglalás hiánya miatt érvénytelen tartási szerződés, illetve az írásbeli alakhoz nem kötött gondozási szerződés megszűnése esetén. (BH 2001. 429.)
Lehet-e örökölni a tartási jogot?
A szerződés a jogosult haláláig áll fenn; a tartási kötelezettség – az örökhagyó tartozásaiért való felelősség szabályai szerint – annyiban száll át, amennyiben a kötelezett haláláig nyújtott tartás az ellenszolgáltatást nem fedezi. A tartási jellegű szolgáltatásokra való jogosultság olyan vagyoni jog, amely szorosan a jogosult személyéhez tapad és kizárólag általa gyakorolható. Jogutódlásra általában csak abban az esetben van jogi lehetőség, ha a jogosult halála az általa már megindított per folyamán következik be. (BH 1995. 711.)
Értékaránytalanság a szerződésben
A tartási szerződés esetében – a szerződés szerencse jellege folytán – a feltűnő értékaránytalanság nem eredményez érvénytelenséget, így az uzsora megállapítása sem jöhet szóba.
Tartási jog az ingatlanra
Ha a jogosult tartása fejében a tulajdonában levő ingatlant a kötelezettre átruházza, a tartási jogot az ingatlan-nyilvántartásba be lehet jegyezni. Ha a tartási jogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték, a jogosult a tartási kötelezettség elmulasztása esetén az ingatlanból a végrehajtásra vonatkozó szabályok szerint kielégítést kereshet. Amennyiben az ingatlant a tartásra kötelezett elidegeníti, az új tulajdonos köteles a kielégítést tűrni.
Tartási szerződés alapján a szerződéskötésben részt nem vett házastárs csak akkor szerez tulajdonjogot, ha tartási szolgáltatásra az életközösség alatt sor került.
A szerződés módosítása
A bíróság - mindkét fél érdekeinek figyelembevételével – módosíthatja a tartási szerződést. Nem kérheti a szerződés bírósági módosítását eredménynyel az a fél, aki a körülmények megváltozására a szerződéskötéskor számíthatott.
A szerződés átalakítása életjáradéki szerződéssé
Ha valamelyik fél magatartása vagy körülményei folytán a természetben való tartás lehetetlenné vált, bármelyik fél kérheti a bíróságtól a szerződés végleges vagy az említett körülmények megszűntéig tartó átváltoztatását életjáradéki szerződéssé.
Amikor a tartásra jogosult idős kora és hanyatló egészségi állapota miatt gondozásra és ápolásra is szorul, a bíróságnak különös gonddal kell vizsgálnia, hogy életjáradék fizetésével a szerződés betöltheti-e eredeti célját és rendeltetését
A tartási szerződésnek életjáradéki szerződéssé való átalakításánál fő szempont, hogy az életjáradék összege lehetőleg megfeleljen a természetbeni tartás ellenértékének. Az ilyen járadék módosítása iránti perben is ez a mérték az irányadó.
A szerződés megszüntetése
Amennyiben a szerződés célja életjáradéki szerződéssé alakítással sem valósítható meg, bármelyik fél kérheti a szerződés bírósági megszüntetését. Abíróság a szerződést a felek megfelelő kielégítésével szünteti meg. A megfelelő kielégítéshez külön kereseti vagy viszontkeresti kérelem szükségtelen. Az élettársak között létrejött tartási szerződés megszüntetése esetén az eltartó élettárs csak akkor tarthat igényt megfelelő kielégítésre, ha élettársát a különvagyonából tartotta el, és az általa nyújtott szolgáltatások mértéke meghaladta az élettársi viszony tartalmát kitevő, az együttéléssel szükségszerűen együtt járó tevékenység kereteit.
A szerződő felek közötti viszony megromlása, illetve a jogosult részéről a teljesítés visszautasítása önmagában nem szolgálhat a tartással vegyes életjáradéki szerződés megszüntetésének alapjául.
A tartási szerződés megszüntetését általában nem lehet kikényszeríteni oly módon, hogy a jogosult a szerződésszerű szolgáltatások elfogadását egyoldalúan megtagadja. Ilyen esetben, a jogosult magasabb életkorától függetlenül, mód nyílik a tartási szerződések életjáradéki szerződéssé történő átalakítására.
Ingyenes tartási szerződés
Ha a körülményekből más nem következik, a közeli hozzátartozók között létrejött tartási szerződésből folyó kötelezettségek teljesítéséért ellenszolgáltatás nem jár. Az ingyenes tartási szerződés a kötelezett halálával is megszűnik. A kötelezett az ingyenes tartási szerződés megszüntetését követelheti, ha annak teljesítése vagy életjáradéki szerződéssé átalakítása a szerződéskötés után megváltozott vagyoni körülményeinél fogva reá nézve túlságos megterheléssel járna. Az ingyenes tartásra az ajándékozás szabályait is megfelelően alkalmazni kell.
Életjáradéki szerződés
Életjáradéki szerződés alapján az egyik fél meghatározott pénzösszeg vagy terménymennyiség időszakonként visszatérő szolgáltatására köteles. Az életjáradéki szerződésre a tartási szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni.
A bizalmi viszony megromlása önmagában nem veszélyezteti az életjáradéki szerződés céljának és rendeltetésének a betöltését.
Az életjáradéki szerződés a kötelezett halálával megszűnik, ha az addig nyújtott tartás az ellenszolgáltatást fedezi.
Öröklési szerződés
Öröklési szerződéssel az örökhagyó arra kötelezi magát, hogy a vele szerződő felet tartás vagy életjáradék fejében örökösévé teszi. Az örökhagyó az öröklési szerződésben bármilyen végrendeleti rendelkezést tehet. Az örökhagyóval szerződő másik félnek az öröklési szerződésbe foglalt ilyen rendelkezése érvénytelen.
Érvényességi feltételek
Az öröklési szerződés érvényességére az írásbeli végrendeletre vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy korlátozottan cselekvőképes személy öröklési szerződésének érvényességéhez a törvényes képviselő hozzájárulása és a gyámhatóság jóváhagyása is szükséges, továbbá hogy a szerződésre akkor is a más által írt végrendelet alakiságai irányadók, ha az valamelyik fél saját kézírásával készült. Jogszabály az öröklési szerződés érvényességét hatósági jóváhagyáshoz kötheti.
A házastársaknak ugyanabba az okiratba foglalt öröklési szerződése érvényes, ha mint örökhagyók kötnek harmadik személlyel szerződést.
Az említett végrendeleti érvényességre vonatkozó szabályok a következők:
Nyelv, saját írás
Írásbeli magánvégrendeletet csak olyan nyelven lehet érvényesen tenni, amelyet a végrendelkező ért, és amelyen írni, illetőleg olvasni tud. Az írásbeli magánvégrendeletet a végrendelkező akár maga írhatja, akár mással írathatja. Agépírás akkor sem számít saját írásnak, ha magától a végrendelkezőtől származik. Gyorsírással vagy a közönséges írástól eltérő egyéb jel- vagy számjegyírással készült magánvégrendelet érvénytelen.
Keltezés
Az írásbeli magánvégrendelet érvényes, ha annak végrendeleti minősége, keltének helye és ideje magából az okiratból kitűnik, továbbá ha a végrendelkező azt
– két tanú együttes jelenlétében aláírja, vagy ha azt már aláírta, az aláírást két tanú előtt a magáénak ismeri el, és a végrendeletet mindkét esetben a tanúk is – e minőségük feltüntetésével – aláírják; vagy
– aláírja, és akár nyílt, akár zárt iratként a közjegyzőnél – végrendeletként feltüntetve - személyesen letétbe helyezi.
A több különálló lapból álló írásbeli magánvégrendelet csak akkor érvényes, ha minden lapját ellátták folyamatos sorszámozással, továbbá a végrendelkező és – ha a végrendelet érvényességéhez tanúk alkalmazása szükséges – mindkét tanú aláírásával.
Tanúk
Az írásbeli magánvégrendelet érvényességének nem feltétele, hogy a tanú a végrendelet tartalmát ismerje, vagy tudjon arról, hogy végrendelettételnél működött közre.
Az írásbeli magánvégrendelet érvénytelen, ha a tanú
– a végrendelkező személyazonosságának tanúsítására nem képes;
– kiskorú, vagy cselekvőképességet érintő gondnokság alatt áll;
– írástudatlan.
Helyettes örökös
Az örökhagyó olyan végrendeleti intézkedése, amely szerint az örökségben vagy annak egy részében valamely eseménytől vagy időponttól kezdve az eddigi örököst más váltja fel, érvénytelen. (Az elsősorban nevezett örökös halála esetére történt örökösnevezés azonban mint helyettes örökösnevezés megáll, ha annak feltételei megvannak.)
Hagyomány
A fenti rendelkezés nem zárja ki a feltételtől vagy időponttól függő hagyományrendelést. Az, aki a hagyomány tárgyát megszerezte, azzal – a feltétel vagy időpont bekövetkezéséig – sem élők között, sem halál esetére nem rendelkezhet. A hagyomány tárgyául szolgáló ingatlanra az ingatlan-nyilvántartásban elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni. (Ez a szabály harmadik személy jóhiszemű és ellenérték fejében szerzett jogát nem érinti.)
Feltétel
Az érthetetlen, lehetetlen vagy ellentmondó feltétel érvénytelen. A feltétel érvénytelensége azonban a végrendeleti rendelkezés érvényességét nem érinti, kivéve ha megállapítható, hogy az örökhagyó a rendelkezést a feltétel nélkül nem tette volna meg. A jogellenes felfüggesztő feltételhez kötött végrendeleti részesítés érvénytelen, a jogellenes bontófeltételt pedig nem kell figyelembe venni.
Tévedés, fenyegetés
Érvénytelen a végrendeleti rendelkezés, ha
– az örökhagyó tévedett nyilatkozata tartalmában, vagy ilyen tartalmú nyilatkozatot egyáltalán nem akart tenni;
– az örökhagyót annak megtételére valaminek a téves feltevése vagy valamely utóbb meghiúsult várakozás indította;
– az örökhagyót valaki jogellenes fenyegetéssel vagy tisztességtelen befolyással bírta rá az intézkedésre; feltéve mindegyik esetben, hogy az örökhagyó a rendelkezést különben nem tette volna meg.
Az érvénytelen rendelkezés érvényes lesz, ha azt az örökhagyó utóbb a végrendeletre megszabott alakban jóváhagyja.
Elidegenítési és terhelési tilalom
Az örökhagyó arról a vagyonáról, amelyet öröklési szerződéssel lekötött, sem élők között, sem halál esetére nem rendelkezhet. Az öröklési szerződéssel lekötött ingatlanra – az örökhagyóval szerződő fél javára – az ingatlan-nyilvántartásban elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni. Ez a rendelkezés azonban harmadik személy jóhiszemű és ellenérték fejében szerzett jogát nem érinti.
A szerződés megszüntetése, módosítása
Az öröklési szerződés módosítására és megszűnésére azokat a rendelkezéseket kell alkalmazni, amelyek a tartási (életjáradéki) szerződésre vonatkoznak.
A megszűnés, illetőleg a módosítás alakiságaira az öröklési szerződés létrejöttére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ha azonban a szerződés a kötelező alakiságok nélkül szűnt meg, és az ennek megfelelő tényleges állapot a felek egyező akaratából létrejött, a szerződés megszűnése a különben kötelező alakiságok nélkül is érvényes.