Költségmentesség a közigazgatási eljárásokban

A módosítás nemcsak részletesebb kidolgozást jelent, hanem tartalmi jellegű változásokat is hoz, amellett, hogy a kormányrendelet a bírósági eljárásokban érvényesülő költségmentességi szabályokhoz hasonlóan rendelkezik arról, hogy a költségmentesség megállapítása milyen körülményekre alapozható, illetve az hogyan igazolható. A korábbi szabályok alapján a hatóság lényegében csak az ügyfél kérelmében előadottakra, valamint esetlegesen a hivatalbóli tájékozódására alapozhatott.

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) hatálybalépését követően indult ügyekben és a megismételt eljárásokban azonban már az alábbi szabályok alkalmazandóak.

Személyes költségmentesség a közigazgatási hatósági eljárásban

Ki részesíthető költségmentességben?

A hatóság költségmentességet elsősorban természetes személy számára engedélyezhet, feltéve, hogy a kormányrendelet követelményeinek megfelelően igazolja, hogy kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyai miatt nem képes viselni az eljárási költséget vagy annak egy részét. A személyes költségmentesség elvi indoka, hogy az ügyfél jogainak érvényesítését ily módon megkönnyítsék, és ne érje hátrány amiatt, hogy az előírt költségeket nem tudja megfizetni.

Ez gazdálkodó szervezetek, jogi személy vagy nem jogi személy szervezetek esetében nehezebben elképzelhető, nem tipikus, ám törvény – tehát nem a hatóság – ezen szervezetek részére is megállapíthat mentességet.

A mentesség kizártsága

Ha azonban az ügyfél nem részesült költségmentességben, és a fizetési kötelezettsége egyetemleges, az eljárási illeték és a szolgáltatási díj tekintetében nem részesíthető költségmentességben a Ket. szerint.

Ha kérelmének benyújtása előtt 30 napon belül az ügyfél már bármely magyar hatóság előtt igazolta, hogy itteni megélhetése biztosított, részére költségmentesség – értelemszerűen - nem engedélyezhető. Hogy erről a hatóság hogyan szerez tudomást, már kérdéses.

A költségmentesség mértéke

A mentesség terjedelme

A költségmentesség lehet teljes vagy részleges, attól függően, hogy az ügyfél viszonyai mit indokolnak. A mentesség kiterjedhet:

– az eljárási illetékekre (ezekkel az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 28-33. §-ai foglalkoznak),

– az igazgatási szolgáltatási díjra, valamint

– egyéb eljárási költségekre [Ket. 153.§ (2) bekezdésének 3-15. pontja].

A mentességgel érintett eljárások

A teljes költségmentesség valamennyi költségre kiterjed, ami – a kérelem előterjesztésétől kezdve

– az első- és másodfokú hatósági eljárásban,

– a felügyeleti eljárásban, illetve

– a végrehajtási eljárásban

merül fel.

Részleges mentesség

A részleges mentesség ezzel szemben jelentheti azt, hogy valamely költségfajta alól mentesíti a hatóság az ügyfelet, de jelentheti azt is, hogy a költségek bizonyos százalékát nem kell az ügyfélnek megfizetnie. A két opció közül a hatóság választhat a Ket. szerint.

Amire a mentesség nem terjed ki

A kormányrendelet értelmében azonban a mentesség nem foglalja magában azon költségeket, amelyeket az ellenérdekű ügyfél javára ítélnek meg. Úgyszintén azokat sem, amelyek azért merültek fel, mert az ügyfél jogellenes magatartása miatt vált szükségessé egy eljárási cselekmény.

A költségmentesség iránti kérelem

A hatóság tehát nem hivatalból határoz a mentesség tárgyában, ehhez szükség van az ügyfél kérelmére is. A kérelem előterjeszthető mind az első- mind a másodfokú eljárásban, de a végrehajtási eljárás során is bármikor. Viszont – ahogy írtuk -, az előterjesztés időpontja befolyásolja, hogy mikortól mentesülhet az ügyfél, visszaható hatálya úgymond nincsen a kérelemnek. A körülményekben viszont bármikor bekövetkezhet olyan változás, amely megalapozhatja az ügyfél igényét.

Hiánypótlás

Hiánypótlásra lehetőség van, ha a kérelem hiányosan érkezett be. A felhívást a hatóság 8 napon belül adhatja ki, ebben megfelelő határidőt tűz, amelynek eredménytelen letelte esetén a kérelmet elutasítja. Erre azonban figyelmeztetnie kell az ügyfelet.

A kérelem költsége

Az Itv. a tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások között sorolja fel a költségmentesség iránti eljárásokat és a költségmentesség feltételei fennállásának igazolásához kiállított iratokat, tehát – függetlenül attól, hogy az ügyfél kérelme végül is meghallgatásra talál-e – ezekért illetéket nem tartozik fizetni.

A költségmentesség iránti kérelem mellékletei

A kérelemhez csatolandó:

– 30 napnál nem régebbi munkáltatói jövedelemigazolás nemcsak az ügyfélre, de a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozójára vonatkozóan is;

– nyugdíjas esetében a fentiek helyett vagy mellett az utolsó havi nyugdíjszelvény vagy utolsó havi bankszámlakivonat csatolása szükséges;

– egyéb jövedelem (például ösztöndíj, vállalkozói kivét, árfolyamnyereség, munkanélküli ellátás stb.) esetén szintén az igazolásra alkalmas dokumentumok (így postai szelvények, bankszámlakivonatok, kiadási pénztárbizonylatok stb.),

- nyilatkozat ingatlantulajdonról. (Az ügyfél vagy közeli hozzátartozója munkáltató hiányában, nyugdíjas nem lévén és egyéb jövedelemmel sem rendelkezvén, az ügyfélnek e tényről kell nyilatkoznia.)

Költségmentesség különös méltánylást érdemlő indok alapján

A rendelet nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy az ügyfél egyéb körülmények feltárásával is megalapozhatja költségmentességre vonatkozó igényét, amelyek különös méltánylást érdemelnek – ilyennek minősíti a rendelet példálózó felsorolásában a katasztrófahelyzeteket, betegséget, illetve általában a vis maior eseteket. Ha ezek miatt a hatóság megállapítja, hogy az ügyfél és az általa eltartottak létfenntartása veszélybe került, kivételes esetben engedélyezhet költségmentességet, akkor is, ha a megkívánt feltételek nem, vagy csak részben állnak fenn.

A költségmentesség engedélyezésének esetei

A költségmentesség engedélyezését megalapozó körülmények a következők:

– az ügyfél és a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók egy főre jutó havi nettó jövedelme (nyugdíja) nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, és az ügyfél ingatlannal nem rendelkezik, vagy csakis olyannal, amely a lakhelyéül szolgál. (Ilyenkor nem kell figyelmbe venni – de csak egy ingatlan tekintetében -, ha a tulajdoni hányad nem éri el az 50 százalékot, vagy a 2 millió forint becsült forgalmi értéket nem haladja meg.);

– jövedelmi és vagyoni helyzetének vizsgálata nélkül mentesülhet az is, aki a kérelem benyújtásakor: rendszeres szociális segélyben, időskorúak járadékában, ápolási díjban, vakok személyi járadékában, fogyatékossági támogatásban részesül; pénzellátásban részesülő hadigondozott és nemzeti gondozott; hajléktalan személy, továbbá menekült, menedékes, illetve menekültkénti vagy menedékeskénti elismerését kérő személy számára biztosított ellátásra és támogatásra jogosult,

– különösen indokolt esetben engedélyezhető csak a mentesség, ha a havi nettó jövedelem a nyugdíj legkisebb összegét meghaladja, de kevesebb, mint annak 150 százaléka; az ingatlannal kapcsolatos feltételnek ilyenkor is fenn kell állnia. (Eltérően azonban az első bekezdésben írtaktól, itt csak a legfeljebb 3 millió forintos részesedés számít, és az is csak akkor, ha részleges költségmentességet engedélyezne a hatóság. Teljes költségmentesség tehát nem engedélyezhető, ha ilyen ingatlannal rendelkezik az ügyfél és az nem kizárólagos lakóhelyéül szolgál.)

– kivételes esetben a létfenntartás veszélyeztetettsége (lásd korábban).

Változások az ügyfél helyzetében

A költségmentesség elvi indokaiból adódóan, ha annak megadását követően az ügyfél helyzetében változás áll be, és így többé már nem indokolt a mentesítés, vagy eltérő mértékben indokolt, módosításra vagy a mentesség visszavonására is lehetőség van.

Bejelentési, megtérítési kötelezettség

Az ügyfél számára előírt kötelezettség ezzel kapcsolatban a feltételekben bekövetkező (minden) változás bejelentése, méghozzá rövid, 5 napos határidőn belül. Amennyiben ezt a kötelezettségét nem teljesíti, és a változás ténylegesen olyan, amelynek alapján a hatóságnak a korábban hozott végzés módosításáról vagy visszavonásáról kell döntenie, a felmerült és a hatóság részére fizetendő eljárási költséget mindenképpen meg kell térítenie az ügyfélnek.

Költségek megelőlegezése

Ha az ügyfél eleget tesz e kötelezettségének, a módosítás vagy visszavonás mellett – a hatóság döntésétől függően – a felmerült költségek megfizetésére, valamint a várható költségek megelőlegezésére kötelezhető.

Megtévesztés, valótlan adatszolgáltatás

A rendelet azt is „szankcionálja”, ha az ügyfél valótlan adatot szolgáltat vagy egyéb módon megtéveszti a hatóságot annak érdekében, hogy a mentességet megkapja (feltéve természetesen, hogy ez a hatóság tudomására jut). Amenynyiben az ügyfél ilyen magatartása számára kedvező irányba befolyásolta a döntést, a hatóság szintén dönthet arról, hogy a felmerült költségek megfizetésére, illetve a várható költségek előlegezésére kötelezi.

Jogorvoslat

A Ket. szerint fellebbezni lehet a hatóság végzése ellen, amellyel a költségmentesség iránti kérelmet elutasította, vagy az azt megadó végzését módosította, esetleg visszavonta. (A mentességet engedélyező ellen ezek szerint kizárt a fellebbezés.)

Államigazgatási eljárási illetékek

Általános tételű illetékek

Általános tételű illetékek (ezen szabályok érvényesülnek, ha az illetéktörvény (Itv.) mellékletében nem szereplő eljárásról van szó):

– elsőfokú eljárás esetén: 2200 Ft,

– fellebbezés elsőfokú határozat ellen: a fellebbezéssel érintett vagy vitatott öszszeg minden megkezdett 10 000 forintja után 400 Ft, de legalább 5000 Ft, és legfeljebb 500 000 Ft, valamint 5000 Ft, ha az eljárás értéke pénzben nem meghatározható,

– felügyeleti intézkedés kérése az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) szerint: 15 000 Ft.

Tételes illetékek

Az Itv. melléklete szerinti fontosabb eljárások illetékei:

Szabálysértési eljárás

A szabálysértési eljárások illetékmentesek, kivéve:

-a becsületsértés, magánlaksértés miatt indultak: 3000 Ft,

– kifogás az ilyen eljárásban hozott büntetést vagy intézkedést alkalmazó határozat ellen, illetve panasz az eljárást megszüntető határozat ellen: 3500 Ft,

- részletfizetési kedvezmény, halasztás iránti eljárás: általános szabályok szerint.

Másolatok, kivonatok illetéke

Másolatok és kivonatok (általános szabály; ha az eljárás nem illetékmentes):

– magyar nyelvű: 100 Ft/oldal,

– idegen nyelvű: 300 Ft/oldal,

– nem hitelesített: 100 Ft/oldal,

– hitelesítettre vezetett záradék: 1000 Ft.

Fordítás

Fordítás: 1000 Ft/oldal (akkor, ha nem illetékmentes eljáráshoz kapcsolódik).

Hitelesítés

Hitelesítés:

– másolat, kivonat, fordítás után: 100 Ft/oldal, illetve

– 500 Ft/aláírás,

- külföldi használatra szánt iraton lévő aláírás vezető általi hitelesítése: 1000 Ft/aláírás, illetve miniszter által 2000 Ft,

– Országos Fordító- és Fordításhitelesítő által: 300 Ft/oldal.

Építéshatósági eljárások illetéke

Építéshatósági eljárásokban az illeték a következők szerint alakul:

– (elvi) telekalakítási engedély: 5000 Ft telkenként,

– egyéb elvi építésügyi hatósági engedély: 15 000 Ft,

– új lakóépület és a rendeltetésszerű használatával összefüggő rendeltetésű új építmény építésére, ill. meglévő ilyen építmény bővítésére vonatkozó engedély, valamint a fennmaradási engedély: 10 000 Ft önálló rendeltetési egységenként,

– egyéb rendeltetésű építmény építése (fennmaradási engedély): önálló egységenként 250 m2 hasznos alapterületig 15000 Ft, e felett 50 000 Ft,

– műtárggyal kapcsolatban: 10 000 Ft,

– átalakítás, helyreállítás, felújítás, korszerűsítés, lebontás, elmozdítás, egyéb bővítés: 10 000 Ft,

– felvonó, mozgólépcső, mozgójárda építése (és fennmaradási engedély): 10000 Ft,

– módosított engedély vagy az országostól előírástól eltérő műszaki megoldás engedélye: 10 000 Ft,

- használatbavételi engedély: önálló rendeltetési egységenként 10 000 Ft,

- használatbavétel bejelentése (ha nem engedélyköteles): 2000 Ft,

– rendeltetés megváltoztatására vonatkozó engedély (ha nem jár együtt építési engedély köteles munkával): 10 000 Ft egységenként,

– egyéb elsőfokú eljárás: 10 000 Ft,

- építésrendészeti hatósági intézkedés kérése: 10 000,

– fellebbezés: 20 000 Ft.

Vállalkozással kapcsolatos illetékek

Vállalkozói igazolvány, működési engedély:

– vállalkozói igazolvány kiadása: 10 000 Ft,

– igazolványban szereplő adatok módosítása: 3000 Ft,

– másodlat megrongálódott, megsemmisült, elveszett igazolványról: 5000 Ft

– üzlet működési engedélyének kiadása: 10 000 Ft,

– adatok módosítása: 3000 Ft,

– (eredetivel pontosan egyenlő és egyenlő értékű) engedély másodlat: 3000 Ft.

Adó- és értékbizonyítvány

Adó- és értékbizonyítvány kiállítása: 4000 Ft ingatlanonként.

Ingatlan-nyilvántartás

Ingatlan nyilvántartási eljárások:

– tulajdonjog vagy vagyoni értékű jog bejegyzése: 3000 Ft,

– jelzálogjog bejegyzése és módosítása: biztosított követelés értékének (vagy az egyes átszálló részjelzálogjogok) 5 százaléka, maximum 10 000 Ft,

– jelzálogjog törlése: 2000 Ft,

– vagyoni értékű jog törlése: 2000 Ft,

– egyéb jog vagy tény bejegyzése, törlése, ingatlan adataiban változás átvezetése: 2000 Ft,

– fellebbezés bejegyzésről szóló határozat ellen: 6000 Ft

– egyéb fellebbezés: általános szabályok szerint.

Illetékmentes:

– magánszemély által épített lakástulajdon nyilvántartásba vétele,

– gazdálkodók által épített, építtetett és közvetlenül a lakosság részére értékesített új lakások tulajdonjogának bejegyzése,

– kiskorú tartásdíjának biztosítására való jelzálogjog bejegyzése,

– jogosult nevének, lakcímének, székhelyének, üzemi központjának bejelentése,

– lakáscélú kölcsönt, visszatérítendő támogatást biztosító jelzálogjog és összefüggő elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzése, törlése,

– jog vagy tény törlése, melynek megszűnése a nyilvántartásból kétségtelenül megállapítható,

– lakástörvény alapján vételi, elővásárlási joggal rendelkező személy részére elidegenített önkormányzati vagy állami tulajdonban álló lakás tulajdonjogának, haszonélvezeti jogának, összefüggő elidegenítési és terhelési tilalomnak, jelzálogjognak bejegyzése, törlése,

– birtok-összevonási célú, önkéntes földcsere keretében létrejött megállapodáson alapuló tulajdonosváltozás bejegyzése.

(Ha egy földhivatalnál ugyanazon jogosult részére több jog vagy tény keletkezését, módosulását vagy megszűnését jegyzik be, illetve törlik egy eljárásban: az illeték alapja az az érték, amely után a legmagasabb illeték jár.)

Külföldiek ingatlanszerzése

Külföldiek ingatlanszerzéséhez szükséges engedély:

- ingatlanonként 50 000 Ft, illetve

– állandó letelepedési engedéllyel rendelkező és az állampolgárság megszerzését kezdeményező természetes személy esetén: 10 000 Ft.

Hatósági bizonyítvány

Hatósági bizonyítvány kiállítása (ügyfelenként, ha többen vesznek részt egy eljárásban):

– első példány: 2000 Ft

– egy beadványban további, azonos tartalmú bizonyítványok: 600 Ft/db,

Külkereskedelem

Külkereskedelemmel kapcsolatos eljárások:

– felügyeleti okmány: illetékmentes,

– behozatali engedélyezés kezdeményezése: 15 000 Ft,

– engedély módosítása: 10 000 Ft,

– engedélyező hatóság előtti további eljárások: 7000 Ft,

– fellebbezés: első fokú eljárás illetékének kétszerese,

– a teljes személyes illetékmentességben részesülő szerv megbízása alapján indított eljárás illetékmentes

Az illetékmentes eljárások köre ezzel még korántsem teljes. Az Itv. – jelenleg – 31 pontban sorolja fel azokat az eljárásokat, amelyek tárgyuknál fogva mentesek az illetékfizetés alól (például külkereskedelmi áruforgalomban áru kivitelének vagy átvitelének engedélyezésére irányuló eljárást is), de ilyen kedvezményt külön jogszabály is megállapíthat. Mindezt az alkotmányos jogok érvényesítése, kötelezettségek teljesítése, illetve a társadalmi igazságosság érdekében.