Pesten, a dinamikusan növekvő fővárosban például már 1850-ben megalakult a Pesti Kereskedelmi Kamara, amely önszerveződő volt, és Európa-szerte elismerten képviselte a fővárosi bankárok, kereskedők és iparosok érdekeit. A kiegyezés után, 1868-ban önálló törvény született a magyar kamarák működéséről. Ekkor a kamara feladatkörébe tartozott az érdekképviselet mellett a vásárok megszervezése, a mesterek szakmai képzése, oktatása és vizsgáztatása is, sőt a budapesti kamara bábáskodott például a Pesti Áru és Értéktőzsde születésénél, és jelentős szerepet vállalt az első magyar iparfejlesztési és támogatási törvény megalkotásában. A második világháborút követően a baloldali centralizáció majdnem fél évszázadra megszüntette a gazdasági kamarákat, ám az 1989-es rendszerváltás a kamarák újjászületését (is) hozta.
A második kamarai törvény, amely 1994-ben lépett érvénybe, már köztestületként határozta meg a kamarákat, amelyek demokratikus működésükben közel állnak a polgári egyesületekhez és az érdek-képviseleti szervezetekhez. Ajogalkotók úgy gondolták, hogy a kötelező kamarai tagság lehet az átalakuló gazdaság, a piaci viszonyok és a nemzetközi kapcsolatok fejlődésének a letéteményese. A törvény célja az állam gazdasági befolyásának csökkentése volt azáltal, hogy a gazdasággal kapcsolatos egyes közfeladatok ellátására a gazdálkodó szervezetek önszerveződésének eredményeként létrejövő speciális intézmény legyen hivatott.
A nyugat-európai országokban működő kamarákhoz hasonlóan a magyar kamarák a gazdaságszervezés fontos területein válhattak meghatározó szereplőkké tagságuk érdekében. A kamarák a fejlesztési célok megvalósítását egy nagyon mély és átfogó gazdasági válság közepette kezdték meg. Ebben az időben a műszaki korszerűsítésre, az információáramlás biztosítására és a piaci tisztesség kialakítására kellett törekedniük. Közjogi funkciójuk ellátása kapcsán elsődleges feladatuk a politikamentes általános gazdasági képviselet, amely magában foglalja az adott ágazat minden szereplőjének összefogását, az üzleti és vállalkozási biztonság megteremtését és az egyes térségek gazdaságfejlesztésének elősegítését.
Napjaink kamarai szabályozása
Négy év után azonban le kellett vonni a következtetéseket az addigi tapasztalatok alapján. Megállapították, hogy a kényszertagság miatt nem érvényesülhetett kellően a demokratikus önigazgatási elv, a vártnál lassabban fejlődött a kamarák érdemi tevékenysége, és csak kissé bővültek a kamarai szolgáltatások. Vitatható volt továbbá az a szemlélet is, amely a gazdasági kamarák három típusát különböztette meg. Rendelkezni kellett a kereskedelmi és iparkamarák, valamint a kézműveskamarák összevonásáról. Igény merült fel a kamara pénzfelhasználásának és ellenőrizhetőségének javítására. Elő kellett segíteni a kamarák azon tevékenységeinek fejlődését, amelyek hagyományosan az ő feladatkörükbe tartoztak, úgymint a gazdaságfejlesztés, a vállalkozások általános érdekeinek megfogalmazása és képviselete, valamint a kormány gazdaságfejlesztési programjának végrehajtásában is igény mutatkozott jelentős szerepvállalásuk iránt. További feladat volt, hogy a kis- és középvállalkozások fejlesztésében is meg kellett határozni a kamarák tevékenységi körét és eszközrendszerüket.
E következtetések összegzésével született meg az 1999. évi CXXI. törvény a gazdasági kamarákról, amely máig hatályos.
Köztestületi jelleg
E törvény értelmében tehát a gazdasági kamarák köztestületek, amelyeket választással a gazdálkodó szervezetek hoznak létre. A kamarák jogosultak kérni a kiemelten közhasznú szervezetként történő nyilvántartásba vételüket.
Általános feladatok
A gazdasági kamarák feladata, hogy működésükkel elősegítsék a gazdaság fejlődését és szerveződését, előmozdítsák a gazdálkodó szervezetek tisztességes piaci magatartását, és érvényesítsék a gazdasági tevékenységet folytatók általános, együttes érdekeit.
A gazdasági kamarák típusai
A törvény a gazdasági kamarák két fajtáját különbözteti meg: a kereskedelmi és iparkamarákat (idesorolandók a kereskedelmi, ipari és kézműves foglalkozást végző szervezetek), valamint az agrárkamarákat (e körbe tartoznak a mezőgazdasággal és erdőgazdasággal foglalkozó szervezetek). Másfajta gazdasági kamara nem hozható létre.
Területi kamara
A területi kamarák a fővárosban, a megyeszékhelyeken, illetve a megyeszékhelyen kívüli megyei jogú városokban működhetnek. Országos szintű érdek-képviseleti szervként a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát, valamint a Magyar Agrárkamarát kellett kötelezően megalakítani. Nyilvántartásba a székhely szerinti megyei (fővárosi) bíróság veszi, amely eljárásra nézve a társadalmi szervezetek nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályok az irányadók.
Tagság
A területi gazdasági kamara tagja lehet az a gazdálkodó szervezet, amelyet kérelmére nyilvántartásba vettek, tagként felvettek, és a tagsággal járó jogokat és kötelezettségeket önkéntesen vállalja. Tehát a törvény értelmében a tagság önkéntes, jogokat és kötelezettségeket keletkeztet; a tag küldöttnek, testületi szerv tagjának választható, ezzel egyidejűleg pedig tagdíjat kell fizetnie.
A területi kamara megszűnése
A területi gazdasági kamara megszűnik, ha más gazdasági kamarával egyesül, ha több gazdasági kamarára válik szét, továbbá amennyiben a törvényes működés másként nem biztosítható, és ezért a bíróság feloszlatja, illetőleg abban az esetben, ha tagjainak száma az alapszabályban meghatározott legkisebb létszám alá csökken.
A kamarai alapszabály tartalma
A kamarák feladatainak megismerése után nézzük meg, melyek azok a tartalmi elemek, amelyeket rögzíteni kell a gazdasági kamarák alapszabályában. E dokumentumnak először is tartalmaznia kell a kamara nevét, székhelyét, a szervezetére, szerveire, tisztségviselőire vonatkozó szabályokat, a tagozatok, osztályok feladatkörét, működési rendjét, az országos gazdasági érdekképviseletekkel való együttműködés módját, a kamara működéséhez szükséges legkisebb taglétszámot, a tagok jogait és kötelezettségeit, a tagfelvétel szabályait, a kamarai tagdíj összegét, a küldöttválasztás részletes szabályait. Meg kell határozni továbbá a küldöttség, az elnökség, az ellenőrző és az etikai bizottság tagjainak számát, a küldöttválasztás és az országos küldöttgyűlésbe történő delegálás szabályait, a kamarai tisztségviselők megválasztásának és visszahívásának módját, a küldöttgyűlés és az elnökség összehívásának rendjét, gyakoriságát. Deklarálni kell a kétharmados, vagy az ennél nagyobb arányú többséget igénylő ügyeket, és azokat is, amelyek kizárólag a küldöttgyűlés hatáskörébe tartoznak. Rögzíteni kell a kamara éves beszámolója és költségvetése elfogadásának rendjét, és rendelkezni kell a különböző tisztségek összeférhetetlenségének eseteiről is.
Küldöttgyűlés
Az alapszabály tartalmi elemeinek ismertetése után a gazdasági kamara legfőbb szervét, a küldöttgyűlést vizsgáljuk meg.
Területi küldöttgyűlés
A küldöttgyűlés összehívása
Külön kell választani a területi és az országos küldöttgyűlést. Az előbbit a választási jegyzékbe felvett tagokból választják a gazdálkodó szervezetek. Aterületi küldöttgyűlést a kamara elnöke hívja össze az alapszabályban rögzített rendszerességgel, de legalább évente egyszer. A küldöttgyűlést abban az esetben is össze kell hívni, ha ezt a küldöttek egyötöde kéri, a kérés okának és céljának megjelölésével (kisebbségi jogok).
Határozatképesség
A testület akkor határozatképes, ha a küldöttek több mint fele jelen van. Ahatározatlanképtelenség után az ugyanazokkal a napirendi pontokkal összehívott küldöttgyűlés határozatképes lesz a megjelent küldöttek számától függetlenül is.
Határozathozatal
A testület határozatait egyszerű többséggel hozza, ez alól négy kivétel van, amelyekhez kétharmados többség szükséges.
Országos küldöttgyűlés
Az országos küldöttgyűlést – amely az országos kamara legfőbb szerve – a területi kamarák küldöttei közül delegált tagok alkotják.
Hatáskör
Kizárólagos hatáskörébe tartozik az országos gazdasági kamara alapszabályának és önkormányzati szabályzatának elfogadása, módosítása, a tagdíjra vonatkozó szabályok meghatározása és a kamarák pénzügyi forrásaiból az országos gazdasági kamarának járó rész megállapítása, valamint az országos gazdasági kamara tisztségviselőinek megválasztása és visszahívása. Az országos küldöttgyűlés statisztikai adatgyűjtést kezdeményezhet az illetékes szervnél, megválasztja és visszahívja az Állandó Választottbíróság tagjait, továbbá ellátja mindazokat a feladatokat, melyeket a területi kamarák az országos gazdasági kamara hatáskörébe utaltak.
Kamarai tisztségviselők, szervezet
A kamarák tisztségviselői: az elnök és az alelnökök, az ellenőrző bizottság elnöke, az etikai bizottság elnöke, a főtitkár és a titkár.
Elnök és elnökség
A gazdasági kamara élén az elnök áll, aki a kamarát önállóan képviseli. Jogkörét az alapszabályban meghatározott módon írásban ruházhatja át az alelnökre, főtitkárra, illetőleg a titkárra. Az alelnökök számáról szintén az alapszabály rendelkezik, amely egyúttal felhatalmazhatja őket a kamara általános vagy meghatározott ügyekben történő képviseletére.
A gazdasági kamara működésének irányítását a küldöttgyűlések közötti időszakban az elnökség látja el. Az elnökség testületi szerv, amely a küldöttgyűlés határozatai alapján jár el.
Ellenőrző bizottság
A küldöttgyűlés legalább háromtagú ellenőrző bizottságot választ, amelynek elnökét a bizottság tagjai közül a bizottsági tagok választják.
Feladatok, jogosítványok, kötelezettségek
Az ellenőrző bizottság vizsgálja a gazdálkodás célszerűségét, és azt, hogy a kamara gazdálkodása, illetve tevékenysége megfelel-e a törvényeknek, az alapszabálynak és az önkormányzati szabályzatnak. Ezzel kapcsolatban a szükséges intézkedések megtételére hívhatja fel az elnökséget. Joga van tájékoztatást kérni a tisztségviselőktől és az ügyintéző szervezetektől, megtekintheti az iratokat, amelyek feladatai ellátásához szükségesek. Köteles legalább évenként a kamara gazdálkodását független könyvvizsgálóval megvizsgáltatni. Az ellenőrző bizottság véleményt alkot a kamara éves beszámolójáról és költségvetéséről, beszámol a küldöttgyűlésnek, amely alapján az meghozhatja döntését. Az ellenőrző bizottság elnöke hívja össze a küldöttgyűlést abban az esetben, ha az elnök nem tesz eleget ezen kötelezettségének. Az ellenőrző bizottság tagjának választható az a személy is, aki nem tagja a kamarának, de megfelelő szakértelemmel rendelkezik. Nem választható az ellenőrző bizottság tagjává, aki tagja az elnökségnek, a kamara titkára, aki a kamara ügyintézői szervezetében dolgozik és munkaviszonyban áll a kamarával, illetőleg e személyek hozzátartozója sem.
Etikai bizottság
A gazdasági kamarának az etikai szabályzat betartatásában való hatékony közreműködésre hivatott szerve az etikai bizottság.
Feladat- és hatáskör
A bizottságnak nem tartozik a feladatkörébe az etikai szabályzat megalkotása, viszont feladata a tisztességes piaci magatartásra vonatkozó etikai szabályok és a kamarai etikai szabályzat betartásának figyelemmel kísérése, az iparjogvédelmi és szerzőijog-védelmi szabályok betartatása. Határozatban figyelmeztet, és súlyosabb esetekben kezdeményezheti a tevékenység időszakos felfüggesztésére irányuló intézkedések meghozatalát azon gazdálkodó szervezetek ellen, amelyek a fogyasztók érdekeivel ellentétes gazdálkodást folytatnak, és ezzel a gazdálkodó szervezetek széles körének jó hírnevét veszélyeztetik, illetve sértik. A bizottság munkájában a kamarai tisztségviselők szükség esetén közreműködhetnek.
Tagozatok és osztályok
A törvény rendelkezése szerint a területi kereskedelmi és iparkamarán belül kereskedelmi, ipari és kézműves tagozatot, az agrárkamarán belül ágazati és szakmai szempontok alapján osztályokat kell létrehozni. A kamara feladatainak ellátása érdekében további szervezeteket hozhat létre.
Törvényességi felügyelet a kamarák felett
A gazdasági kamarák felett a törvényességi felügyeletet az ügyészség látja el. A felügyelet nem terjed ki a választottbíróságra és azokra az ügyekre, amelyek esetében államigazgatási eljárásnak van helye.
A törvényességi felügyelet terjedelme
Az ügyészség a törvényességi felügyelet keretében vizsgálja, hogy a kamara alapszabálya, önkormányzati szabályzata, annak módosítása, illetőleg a kamara működése megfelel-e a jogszabályoknak.
Bíróság előtti igényérvényesítés
Az ügyészség törvényességi kifogását kereset útján bíróság előtt is érvényesítheti. A bíróság megsemmisítheti a törvénysértő határozatot, összehívhatja a küldöttgyűlést, és súlyosabb esetekben a kamara mellé felügyelőbiztost rendelhet ki, sőt az országos gazdasági kamarán kívül akár fel is oszlathatja, illetőleg meg is szüntetheti a kamarát.
Választási szabályok
A törvény a kötelező tagság megszüntetése és ezzel egyidejűleg az önkéntes tagságra való áttérés figyelembevételével merőben új rendelkezéseket tartalmaz a választási szabályokra nézve.
Alapelv, hogy minden gazdálkodó szervezet jogosult választásra, de küldöttnek, testületi szerv tagjának és tisztségviselőnek kizárólag kamarai tagok választhatók. Minden gazdálkodó szervezetnek egy szavazata van, és ezt a jogot az a személy gyakorolhatja, aki a választási névjegyzékben szavazásra jogosultként fel van tüntetve.
Amennyiben egy gazdálkodó szervezet kéri felvételét a választási névjegyzékbe, azt a kamara nem tagadhatja meg.
A törvény tételesen rendelkezik továbbá a választási névjegyzékkel és a tagjegyzékkel kapcsolatos kérdésekről is. A választási alapelv az, hogy a választásra jogosultak osztályokban és tagozatokban választanak, amelyeket a tagsági jogviszonnyal rendelkező gazdálkodó szervezetek gazdasági súlyát alapul véve kell kialakítani.
A kamarai küldöttek, a tisztségviselők, illetőleg a testületi szervek tagjai négy évre választandók, és egy ízben lehet őket újraválasztani.
A gazdasági kamara pénzügyi forrásai
A gazdasági kamarák működésük finanszírozására több módon juthatnak bevételhez. A legjelentősebb bevételi forrásuk a tagdíjak, illetőleg a kamarai szolgáltatásokért befizetett összegek. Emellett közfeladataik ellátásához költségvetési támogatásban részesülnek. Ezenfelül pénzügyi forráshoz juthatnak az általuk alapított társaságok bevételeiből és különféle önkéntes felajánlásokból.
Kamarák által alapított társaságok
Itt kell szót ejtenünk a kamarák által alapított társaságokról.
A részvétel, alapítás korlátjai
Mivel a kamara nonprofit szervezet, ezért kizárólag olyan gazdasági társaságnak lehet tagja, illetve alapítója, amelynek főtevékenysége a kamara által kötelezően ellátandó közfeladatok megvalósítására irányul. Ennek a rendelkezésnek a hátterében az áll, hogy a kamara ne legyen versenytársa saját tagjainak. Részt vehet például tájékoztató kiadványok terjesztésében, tulajdonjoga lehet továbbá a kereskedelem infrastrukturális létesítményeiben, úgymint városrendező társaságok, repülőterek, kikötők stb.
Bevételek felhasználása
Mivel a kamara feladata nem elsősorban üzletszerű tevékenység folytatása, ezért a bevételeket kizárólag közfeladatok ellátására fordíthatja. A törvény megtiltja a kamaráknak mindazokat a pénzügyi tranzakciókat, amelyek veszélyeztethetik közfeladataik ellátását, így nem bocsáthatnak ki váltót és más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt, az államháztartástól kapott támogatást hitel törlesztésére nem használhatják fel, továbbá ideiglenesen felszabaduló pénzeszközeiket csakis állami garanciával kibocsátott értékpapírba fektethetik.
Gazdasági-pénzügyi ellenőrzés
A gazdasági kamarák gazdasági-pénzügyi ellenőrzését – tekintettel arra, hogy évente több milliárd forintos bevételeikről hozzák meg döntéseiket – az Állami Számvevőszék látja el. Megállapítható tehát, hogy a gazdasági kamarákat érintő változások eredményeként jelentősen bővült az ÁSZ jogköre is.
Kamarai szolgáltatások
A kamara szolgáltatásai között számos olyan szerepel, amelyeket a kamara tagjai ingyenesen vehetnek igénybe, a nem kamarai tagok számára pedig piaci áron érhetőek el. Olyan szolgáltatások is megtalálhatók a területi kamara kínálatában, amelyekért ugyan a kamarai tagoknak is fizetniük kell, de ezek az árak a piaci árakhoz képest mérsékeltebbek. A kamarai szolgáltatások kamaránként változnak, ezért itt csak a teljesség igénye nélkül ismertetünk néhányat.
Tagsági jogon alapuló szolgáltatások
Tagsági jogon járó szolgáltatás például a tagjegyzékkel, a kamarai nyilvántartással kapcsolatos felvilágosítás, a Széchenyi kártyára és a vállalkozói igazolvány kiváltására vonatkozó alapinformációk kiadása, tájékoztatás a szakképzéssel és a mestervizsgával kapcsolatban, a kamara rendezvényeiről és a szolgáltatásokról információk rendelkezésre bocsátása, hitel és pályázati lehetőségekről eligazítás nyújtása, kamarai lobbi önkormányzatoknál, a kamara által szervezett szakmai előadásokon, tanácskozásokon való részvételi lehetőség biztosítása. A kamarák tagjaik számára adózási, jogi, könyvvezetési tanácsokkal is szolgálhatnak. A kamarai tagok ingyenesen kapják meg a kamara által kibocsátott kamarai lapot is.
Szolgáltatások tagoknak és nem tagoknak
A szolgáltatások másik csoportja a kamarai tagoknak és nem tagoknak egyaránt elérhető szolgáltatások. Ezek egy része a kamara tagjainak díjtalan, ilyen például a Széchenyi hitelkártyával kapcsolatos teljes körű ügyintézés, adózási és jogi tanácsadás, közigazgatási és vállalkozási tanácsadás, közbeszerzési eljárással kapcsolatos információk adása, tagregisztrációval kapcsolatos igazolások kiadása, fuvarozással és szállítmányozással kapcsolatos tanácsadás.
Szolgáltatás díjazás ellenében, kedvezménnyel
A kamarai szolgáltatások harmadik csoportját a tagok is díjfizetés ellenében vehetik igénybe, de a kamara kedvezményeket biztosít számukra. Ezek például a kamara által szervezett tanfolyamok, vizsgák, különböző vásárokon a területi kamara standján való megjelenés, címlista készítése, termékzsűriztetés, címjegyzék az országos adatbázisból, kockázatkezelési szakértők igénybevétele. Végül meg kell említenünk azokat a szolgáltatásokat, amelyeket azonos áron vehetnek igénybe tagok és nem tagok egyaránt. Ilyen például a nemzetközi üzleti és üzletember-találkozók szervezése, valamint az egységáras űrlapokhoz (származási bizonyítvány, vámszámla) való hozzájutás lehetővé tétele.
Látható, hogy a kamara kötelékében való működés számos kedvezménnyel jár, és a kötelező kamarai tagság eltörlése új lendületet adott a kamarák által kínált lehetőségek gyarapodásának, amit az igénybe vehető szolgáltatások növekvő száma is mutat. A kamarák igyekeznek felmérni a gazdálkodó szervezetek körében mutatkozó keresletet kínálatuk bővítése érdekében, mert céljuk az, hogy a gazdasági társaságok minél szélesebb körét tudják érdekeltté tenni a belépésben. A cégvezetőknek azt kell megfontolniuk, hogy vajon tud-e a kamara olyan színvonalú szolgáltatást nyújtani, és jár-e a kamarai tagság olyan többlethozadékkal, amely egyértelműen a tagsági jogviszony létesítését teszi vonzóvá számukra.
A területi gazdasági kamarák feladatai
* A területi gazdasági kamarák feladatai: előmozdítják a gazdasági tevékenység infrastrukturális fejlődését, részt vesznek a gazdaságfejlesztés stratégiai döntéseinek előkészítésében az állami és a helyi önkormányzati szervekkel együttműködve, tájékoztatást adnak a gazdasággal összefüggő magyar és külföldi jogszabályokról, segítik a gazdasági együttműködés fejlődését, jelentős szerepet vállalnak a területfejlesztési programok kidolgozásában és végrehajtásában, az érdekképviseletekkel együttműködve szakképzési feladatokat, mesterképzést és vizsgáztatási feladatokat látnak el. Felléphetnek továbbá a tisztességtelen piaci magatartás ellen, és fogyasztóvédelmi közreműködői feladatokat is elláthatnak. * Gyűjthetnek ezenfelül hazai és nemzetközi műszaki, jogi, környezetvédelmi információkat a gazdálkodó szervezetek döntéseinek megalapozásához, módszertani segítséget és támogatást nyújthatnak szabványosítással, minőségüggyel, iparjogvédelemmel kapcsolatos tevékenységekhez. * Hagyományos kamarai feladatnak számít az üzleti forgalom biztonságának és a fogyasztóvédelemnek az erősítése. Jelentős társadalmi igény, hogy a kamarák olyan etikai szabályzatot dolgozzanak ki, amelyek valamennyi gazdálkodó szervezetre érvényesek. Az etikai szabályzat megszegéséért a szabályzatban meghatározott jogkövetkezmények nem érvényesíthetők azokkal a gazdálkodó szervezetekkel szemben, amelyek nem tagjai a gazdasági kamarának. Ilyen társaságok etikai vétsége esetén a kamarát megilleti a jelzés vagy figyelemfelhívás joga, egyéb szankcionálásra azonban nem kerülhet sor. Az etikai szabályzatot megsértő tagokkal szemben a kamarának joga van például eljárást kezdeményezni a jegyzőnél a vállalkozói igazolvány visszavonása érdekében, vagy fordulhat a versenyfelügyeletet ellátó hatósághoz, vagyis a tag e jogviszonyának létesítésekor önkéntesen aláveti magát az etikai szabályzatnak. Ez kikényszeríthető magatartási norma jellegét egyébként éppen ebből a körülményből meríti. A jogalkotó ugyanakkor a tisztességes piaci viszonyok megteremtése jegyében törekszik arra, hogy ezek az etikai szabályok minden egyes gazdálkodó szervezetre – azok kamarai tagságától függetlenül - érvényesek legyenek. Az eljárást a jegyző, illetőleg általánosságban a kamara által megkeresett szerv köteles a taggal szemben lefolytatni, és az eredményéről tájékoztatást adni a kezdeményező kamarának. * A területi kamarák a gazdaság általános érdekeinek érvényesítése céljából az alábbi feladatokat látják el: javaslatokkal, véleményekkel, tájékoztatással segítik a kormányzati és a helyi önkormányzati programok kidolgozását, adatokat gyűjtenek, és elemzéseket készítenek a gazdasági folyamatokról – ezeket publikálják is -, kezdeményezik a gazdasági verseny szabadságának érvényesülését korlátozó jogszabályok módosítását. A közfeladatok ellátása és a névjegyzék vezetése érdekében elektronikus úton való hozzáférésük biztosított többek között a Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálat nyilvános adataihoz.
Kétharmados határozatok
* Kétharmados többséggel meghozható határozat az alapszabály és más önkormányzati szabályzat elfogadása, módosítása, ilyenek a kamara szétválásáról és egyesüléséről hozott határozatok, valamint a tagozat függetlenségét érintő döntések, végül pedig az alapszabályban rögzített kétharmados többséget igénylő határozatok * A kétharmados többséget igénylő határozatok - kiegészítve a tisztségviselők megválasztásával, viszszahívásával és díjazásával kapcsolatos döntésekkel – kizárólag a küldöttgyűlés hatáskörébe tartoznak.
Az országos kamarák feladatai
* A gazdaság fejlesztésével összefüggő feladatok: a gazdasággal kapcsolatos előterjesztések és a jogszabályok tervezeteinek véleményezése, a gazdasági tevékenység infrastruktúrájának fejlesztése, a külgazdaság feltételrendszerének javítása, vásárok és kiállítások szervezése, a gazdálkodó szervezetek tájékoztatása és egyéb szolgáltatások nyújtása. * Az üzleti forgalom biztonságával és a tisztességes piaci magatartás feletti őrködéssel kapcsolatos feladatok: származási igazolások, bizonyítványok és a kereskedelemben használatos okmányok kiállítása és hitelesítése, az etikai szabályzat kidolgozása és érvényesítése. * A hatékonyan működő gazdaság, a gazdasági szereplők együttes és általános érdekeinek érvényesítéséhez kötődő feladatok: kezdeményezik azon jogszabályok és intézkedések módosítását, illetőleg hatályon kívül helyezését, amelyek korlátozzák, vagy akadályozzák a vállalkozás jogának érvényesülését, a gazdasági verseny szabadságát és a piacgazdaság működését. * Az országos kamarák kidolgozzák a kamarai önkormányzati szabályzatot, amely az egyes területi kamarák számára átadott közfeladatok egységes eljárás alapján történő ellátásához szükséges. A törvény meghatározza azokat a kötelező közfeladatokat, amelyeket az országos gazdasági kamaráknak kell ellátniuk, és rendelkezik azokról, amelyeket a területi kamarák az országos gazdasági kamarára bízhatnak. * Megteremtik a működési feltételeit a Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróságnak, a bírókat megválasztják és visszahívják. * A jogalkotó egy új rendelkezéssel lehetőséget biztosít az országos gazdasági érdekképviseletek számára, hogy néhány kötelező közfeladat ellátásában együttműködjenek az országos gazdasági kamarákkal. A törvény egyik fontos passzusa, amely kötelezővé teszi a gazdasági kamarák számára a törvényben előírt közfeladatok ellátását minden gazdálkodó szervezetre vonatkozóan, ugyanakkor megtiltja számukra azokat, amelyek ágazati, szakmai, munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletekkel kapcsolatosak.
Küldöttek, tisztségviselők megválasztásának feltételei
* A küldöttekkel és a tisztségviselőkkel szemben támasztott követelmény a nagykorúság, a magyar állampolgárság, vagy külföldi állampolgár esetében a magyarországi munkavállalási engedély, továbbá tisztségviselői, illetve alkalmazotti jogviszony, illetőleg olyan gazdálkodó szervezetben tagság, amely a gazdasági kamara kötelékébe tartozik, feltéve hogy a tagsági jogviszonyból eredő kötelezettségeit teljesíti. * A törvény tételesen felsorolja azokat a kizáró okokat, amely esetekben az adott személy nem választható küldöttnek és testületi szerv tagjának. Ilyen eset a teljesség igénye nélkül például, ha az adott személy gondnokság alatt áll, őt a közügyek gyakorlásától jogerősen eltiltották, vagy ha szabadságvesztés-büntetését tölti