Lízingfajták
A lízing magán viseli a részletre vétel, a hitel és a bérlet – mint finanszírozási fajták - jegyeit, de a lízingügyleteket is többféleképpen csoportosíthatjuk. A hazai gyakorlatban legjellemzőbb a pénzügyi lízing, illetve az operatív lízing. Ezenkívül lehetséges ügylet a visszlízing, szervizlízing, privatizációs lízing stb.
Pénzügyi lízing
Pénzügyi lízing a hitelintézeti törvény alapján
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény szerint pénzügyi lízing az a tevékenység, amelynek során a lízingbeadó ingatlan vagy ingó dolog tulajdonjogát, illetve vagyoni értékű jogot a lízingbevevő megbízása szerint abból a célból szerzi meg, hogy azt a lízingbevevő határozott idejű használatába adja oly módon, hogy azt a lízingbevevő könyveiben mutatják ki.
A felek a szerződésben kötik ki a lízingdíj tőkerészét, amely a lízingelt eszköz árával azonos, valamint a kamatrészét és a törlesztés ütemezését is.
A használatba adással a lízingbevevő
– viseli a kárveszély átszállásából származó kockázatot,
– jogosulttá válik a hasznok szedésére,
–viseli a fenntartási és amortizációs költségeket és egyéb közvetlen terheket,
– jogosultságot szerez arra, hogy a szerződésben kikötött időtartam lejártával a lízingdíj teljes tőketörlesztő és kamattörlesztő részének, valamint a szerződésben kikötött maradványérték megfizetésével a dolgon ő vagy az általa megjelölt személy tulajdonjogot szerezzen. (Ha a lízingbevevő nem él e jogával, a lízing tárgyát visszavezetik a lízingbeadó birtokába és könyveibe.)
Pénzügyi lízing a számviteli törvény alapján
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. §-ának (1) bekezdése szerint a pénzügyi lízing olyan szerződés alapján valósul meg, amelyben a lízingbeadó a lízingbevevő igényei szerint beszerzett eszközt rögzített időtartamra a lízingbevevő használatába, birtokába adja. A lízingelt eszköz a lízingbeadó tulajdonában marad. A lízingbevevőt terheli a használatból következően minden költség és kockázat. A lízingbevevő jogosult a hasznok szedésére, a szerződés időtartamának végén a lízingelt eszköz tulajdonjogát a lízingbevevő vagy az általa megjelölt megszerzi vagy megszerezheti a maradványérték megfizetésével vagy a nélkül. A lízingbevevőt elővételi jog illeti meg, a lízingbevevő azonban e jogairól a szerződés megszűnése előtt le is mondhat.
A számviteli törvény a mérlegtételek tartalmának részletezésénél előírja, hogy az eszközt a lízingbeadó könyveiben kell kimutatni. További rendelkezése, hogy a pénzügyi lízing keretében átadott és a szerződés szerinti feltételek teljesülésének meghiúsulása miatt később visszavett eszköz piaci értékét a lízingbeadó által kiállított számlában kell figyelembe venni. Amennyiben a tulajdonjog nem száll át a lízingbevevőre, azt a lízingbeadó könyveiben kell a továbbiakban kimutatni.
Operatív lízing
Az operatív lízingszerződés célja, hogy a lízingelt eszköz – a határozott idejű futamidőt követően – visszajusson a lízingbeadó birtokába.
Átminősítési kötelezettség
A bérleti idő végén a bérbevevő megszerezheti a korábban használt eszköz tulajdonjogát. Ez azonban egy önálló ügylet, adásvétel tárgya lehet. Amennyiben a szerződésekből kiderül az, hogy a felek szándéka már az ügylet elején adásvétel volt, az ügyletet pénzügyi lízinggé kell átminősíteni. Erre utaló elem lehet az, hogy a bérleti díjak a szokásostól magasabbak. Ezen túl, ha a felek a bérleti időt követően adásvételben állapodnak meg, amelyben a lízingelt tárgy értékét a piaci ártól jelentősen eltérítik, akkor a két ügyletet együtt kell vizsgálni, és pénzügyi lízinggé kell átminősíteni.
Elszámolási szabályok
A lízingbevevő a megfizetett lízingdíjakat költségként számolja el. Amennyiben az így megszerzett eszköz használatbavételéhez szállítási, alapozási stb. költségek merülnek fel, úgy azt a lízingbevevő beruházásként számolja el, az üzembe helyezést követően pedig értékcsökkenést kell elszámolnia addig, míg az eszköz használatában van.
A lízing szabályai az Áfa-tv.-ben
Az előzőekben a lízingtípusok ismertetésénél érintettük, hogy az Áfa-tv. szempontjai szerint mely esetben minősíthetjük termékértékesítésnek és mely esetben szolgáltatásnyújtásnak a lízingügyletet. A lízingügyletek Áfa-tv. szerinti besorolását a termékértékesítés, illetve szolgáltatásnyújtás minősítése szerint kell elvégeznünk. Ezt követően határozhatjuk meg a teljesítés időpontját, a számlázás módját, az adólevonás és -visszaigénylés lehetőségeit.
Termékértékesítés
Az Áfa-tv. fogalomhasználatában termékértékesítés a birtokba vehető dolog átadása olyan okirat alapján, amely a termék határozott időre szóló bérletéről vagy részletvételéről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a bérlő vagy a vevő a tulajdonjogot legkésőbb az utoljára esedékes részlet kiegyenlítésével, illetve a szerződés lejártával megszerzi.
A korábban ismertetett esetek közül a részletre vétel, illetve a zárt végű pénzügyi lízing felel meg a termékértékesítés fogalmának. A zárt végű pénzügyi lízingszerződés alapján minden további feltétel nélkül a lízingbevevő tulajdonába jut a lízing tárgya.
Teljesítés
A lízingtárgy tulajdonszerzése biztos a futamidő végén, ezért a birtokbavétel időpontjában a termékértékesítés teljesítettnek minősül az Áfa-tv. szabályai szerint. A teljesítésre tekintettel a lízingtárgy ellenértéke áfaalapot képez. Zárt végű lízing esetén az ellenértékről a számlát a teljesítés, a birtokba adás időpontjában kell kibocsátani.
A fizetendő adó meghatározása deviza alapú szerződésnél
Amennyiben a lízingszerződés deviza alapú, úgy a birtokba adás vagy a tulajdonba adás (amennyiben ez az előbbi) napján érvényes MNB-árfolyamot kell alkalmazni a fizetendő adó meghatározásánál.
Szolgáltatásnyújtás
Az Áfa-tv. szabályai szerint minden termékértékesítésnek nem minősülő, ellenérték fejében megvalósuló ügylet szolgáltatásnyújtás. Szolgáltatásnyújtás tehát minden olyan szerződés alapján történő eszközátvétel, amely szerződésben nem szerepel átruházására vonatkozó előzetes döntés.
A szerződés szolgáltatásnyújtásra vonatkozik, ennek alapján a lízingbevevő nem lesz tulajdonos. Ennek megfelelően kell eljárni a vételi jogot biztosító, nyílt végű pénzügyi lízingeknél, valamint az operatív lízingek esetében. Nem valósul meg a termékértékesítés a zárt végű pénzügyi lízingszerződéssel megszerzett jogok vagy más immateriális jogok értékesítésénél sem. A vagyoni jogok nem termékek, ezért azok átadásakor csak szolgáltatásnyújtás történhet.
Teljesítés
Szolgáltatásnyújtás esetén a felek döntésétől függ az Áfa-tv. szerinti teljesítési időpont. A teljesítés időpontja a lízingrészlet elszámolásához, fizetési időpontjához kötődik. Jellemzően a felek egyes időszakokra előre meghatározzák a fizetési, így a teljesítési időpontot azzal, hogy legkésőbb a teljesítésre kötelezett adóalany adómegállapítási időszakának utolsó napja a fizetési kötelezettség időpontja. A számlában az esedékesség időpontja lesz a teljesítés időpontja. A számlát meg kell bontani az adóköteles és adómentes részre.
Adóalap-meghatározás vételi jogot biztosító lízingügyleteknél
A nyílt végű pénzügyi lízing a szerződéskötéskor még nem irányul tulajdon-átruházásra. A vételi jogot biztosító lízingügyleteknél a részletkifizetés esedékességének napján érvényes MNB-árfolyamot kell alapul venni az adó alapjának meghatározásakor. Amenynyiben a számlában kamatot számolnak fel, az csak pénzügyi lízing lehet.
Adómértékek, díjak
Az adó- és járulékszabályok egyszerűsítéséről szóló 2005. évi XXVI. törvény 4. számú melléklete intézkedik a pénzügyi lízing egyes szabályairól. A törvény módosította a tárgyi adómentesség alá tartozó pénzügyi szolgáltatások körét. A 2005. október 1-jétől érvényes szabályozás szerint 25 százalékos adó terheli a pénzügyi lízinget a lízingdíj teljes tőketörlesztő részének erejéig, de legalább a lízingbe adott termék adó nélkül számított beszerzési árának, előállítási költségének erejéig. A pénzügyi lízinget a lízingdíj teljes tőketörlesztő részének erejéig a lízing tárgyának besorolásától független, a törvény 28. §-ának (1) bekezdésében foglalt, a fentiekben megjelölt, általános szabályok szerinti adó terheli. A lakóingatlan nem első értékesítésének minősülő esetben is a lakóingatlan pénzügyi lízing keretében történő hasznosítása áfakötelessé vált.
Hitelminősítési díj áfája
A hitelminősítési díj nem tartozik a pénzügyi lízing járulékos költségei közé. A hitelminősítési díjat a szerződés létrejöttétől függetlenül meg kell fizetni, ezért az önálló szolgáltatásnak minősül, önállóan kell besorolni e szolgáltatást, és az áfáját 25 százalékban kell meghatározni.
Szerződéskötéshez kapcsolódó díjak
A szerződéskötéskor felszámított díjak és kezelési költségek a pénzügyi lízinghez mint szolgáltatáshoz járulékosan kapcsolódó szolgáltatások. A fent ismertetett törvénymódosítás hatálybalépésétől kezdve (2005. október 1.) e szolgáltatások is az általános szabályok szerint, azaz 25 százalékos mértékkel adóznak.
Áfalevonás és -visszaigénylés
Az adólevonási joggal rendelkező adóalany a számlán szereplő teljesítés időpontjának adóelszámolási időszakáról készített adóbevallásában vonhatja le az általános forgalmi adót.
Az adólevonási jog megnyílta
A lízingbevevőnél – zárt végű pénzügyi lízing esetén – a termékértékesítésnek minősülő, birtokba vehető dologról kiadott számla szerinti teljesítés időpontjában lehet levonni az adót. A személygépkocsilízing esetén nincs lehetőség a levonásra. Zárt végű lízing esetén a birtokba adás napján keletkezik az áfalevonási jog.
Zárt végű, vagyoni értékű jog szolgáltatására vonatkozóan kötött szerződés alapján kiállított számla esetén, valamint a nyílt végű pénzügyi lízingnél ugyancsak az általános szabályok szerint jogosult a lízingbevevő levonni az adót. Ezekben az esetekben a részfizetések alapján felszámított áfa vonható le.
Operatív lízing esetén is az általános szabályok szerint vonható le az adó. Aszemélygépkocsi nyílt végű lízingje esetén az esedékes lízingdíjak áfája levonható, ugyanis a személygépkocsi-beszerzés még nem valósult meg. Amennyiben a lízingbevevő él az opciós jogával, és a futamidő végén megvásárolja a személygépkocsit, ebben az esetben – nem továbbértékesítési cél esetén – már nem élhet az áfalevonás jogával.
Adó-visszatérítés
Az áfa-visszaigénylés az adóelszámolási időszak összes fizetendő adója és összes levonható adója különbözeteként akkor merül fel, ha az összes elszámolandó adó negatív előjelű. Az adóalany akkor kérheti az adó visszatérítését, ha az év elejétől számított összes adólap eléri vagy meghaladja a 4 millió forintot. Tárgyieszköz-beszerzés során akkor nyílik meg a visszaigénylési jog, ha a beszerzett tárgyi eszközre jutó levonható, korábban vissza nem igényelt adó göngyölített összege legalább 200 ezer forinttal meghaladja az ugyanezen időszakban keletkezett fizetendő adó göngyölített összegét. A 200 ezer forintos különbözet számításánál kizárólag csak azoknak az eszközöknek az előzetesen felszámított adója számítható be, amelyek áfával növelt ellenértékét az adózó a bevallás benyújtásáig megfizette.
Birtokba vehető dolog zárt végű pénzügyi lízingje esetén visszaigénylésre akkor van lehetőség, ha a futamidő végén kifizetik a számlázott összeget, és a fizetendő adó nagyobb mint 200 ezer forint. Természetesen ha megnyílik a visszaigénylési jog a 4 milliós bevételi határ elérésével vagy más tárgyi eszköz beszerzése alapján, akkor is lehetőség van az áfa visszaigénylésére.
Vagyonértékű jog zár végű lízingje, a nyílt végű (opciós) pénzügyi lízing, illetve az operatív lízing (bérlet) esetén az általános szabályok szerint a 4 milliós bevételi határ elérése alapján megnyílik a visszaigénylés lehetősége akkor, ha a számla ellenértékét megfizették.
Lízing a társasági adóban
Amennyiben a lízingbe vevő adózó az adóév utolsó napján a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény alapján kis- és középvállalkozásnak minősül, úgy az adóévben megvalósított, meghatározott célt szolgáló beruházásai alapján adóalap-kedvezményt vehet igénybe. (A mikrovállalkozás is kisvállalkozásnak minősül.)
Adóalap-kedvezmény
Az adózás előtti eredményt csökkenti az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózónál a korábban még használatba nem vett ingatlan, valamint a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értéke, továbbá az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetésváltoztatás, átalakítás értéke.
Pénzügyi lízing elszámolása
A pénzügyi lízing keretében megvalósított beruházás figyelembe vehető az adóalap csökkentésénél, mivel a lízingbevevőnek beruházásként kell állományba venni az így megszerzett eszközt. A kisvállalkozói kedvezmény összegének megállapításánál a teljes számla szerinti beszerzési ár figyelembe vehető. A kedvezmény igénybevételének nem feltétele a számla teljes kiegyenlítése, az későbbi időpontban is történhet.
A kedvezmény összege
A kisvállalkozói adóalap-kedvezmény összege nem haladhatja meg az adózás előtti eredményt, és nem lehet több 30 millió forintnál. Ennek az összegnek a Tao-tv. 19. §-ának (1) bekezdése szerinti adókulccsal számított értéke az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.
Kedvezmény hitelkamat után
Adókedvezmény is igénybe vehető a 2003. december 31-ét követően megkötött hitelszerződés (ideértve a pénzügyi lízingszerződést is) alapján a tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől igénybe vett hitel kamata után. (Bizonyos feltételekkel a 2003. december 31. előtt kötött hitelszerződésekre is alkalmazható az adókedvezmény.)
A kedvezmény összege
Az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak (a mikrovállalkozás is kisvállalkozás) minősülő adózó a hitelszerződés (pénzügyi lízingszerződés) alapján adóévben fizetett kamat 40 százalékát, de adóévenként legfeljebb 6 millió forintot adókedvezményként érvényesíthet.
Bizonyos feltételekkel a 2003. december 31. előtt kötött hitelszerződésekre is alkalmazható az adókedvezmény.
Részletre vétel, hitel és bérlet mint rokonügylet
* A lízing nemcsak a bérlethez áll közel, finanszírozási célját tekintve közel áll a részletre vételhez, valamint a hitelhez egyaránt. * A részletre vétel adás-vétel, fizetési kedvezménnyel, ahol az ügylet során a vevő a vételárat a megállapodás során kikötött időpontokban, több részletben fizeti meg. Az eszköz tulajdonjogát általában az ügylet elején megszerzi a vevő. Ki lehet kötni azt, hogy a vevő a tulajdonjogot csak az utolsó vételárrészlet megfizetésével szerzi meg. A teljesítés időpontja az a nap, amikor a vevő a dolgot birtokba veszi. A kibocsátott számlán a dolog teljes vételára szerepel. A vételárrészletek fizetése alatt a vevő amortizációt számol el az eszközre. A részletfizetések és a kamat elszámolása az esedékes díjak pénzügyi teljesítésekor történik. Ekkor már az eladó nem állít ki számlát, a kamat fizetése elszámolás alapján történik. A részletre vételt finanszírozó számára az eszköz nem jelent automatikus fedezetet a fizetések elmaradása esetén, ezért a finanszírozás drágább, mint lízing esetén. * A hitelezés során a finanszírozó ugyancsak nem rendelkezik a finanszírozott eszköz felett, ezért az ügylethez biztosítékokat köt ki, a magasabb kockázat miatt pedig a kamatok magasabbak, mint lízing esetén. * Bérlet esetén a bérbeadó használatba adja, a bérbevevő használatba veszi a dolgot. Ebben a konstrukcióban az eszköz használati jogát kapja a bérlő. A bérlet ideje alatt az eszközhöz fűződő jogok és kötelezettségek a bérbe adó tulajdonosnál maradnak. A bérlő a bérleti idő végén nem jut tulajdonhoz. Bérleti díjat számol el költségként, a bérbeadó pedig az eszköz amortizációját számolja el. Amennyiben a bérleti díjat a futamidő alatt nem időarányosan kell fizetni, azt időarányosan kell határolni. Ez az elszámolás hasonló az operatív lízinggel. Az operatív lízing során tartós bérleti jogviszony keletkezik a felek között.
Zárt és nyílt végű pénzügyi lízing
* A pénzügyi lízing során a lízingbevevő szándéka arra irányul, hogy a futamidő végén ő vagy az általa megjelölt tulajdonhoz jusson. A pénzügyilízingszerződésben a felek kiköthetik a lízingbevevő tulajdonhoz jutását, ekkor zárt végű lízingről beszélünk. Amennyiben csak lehetőséget biztosítanak a lízingbevevő tulajdonszerzésére, ekkor nyílt végű, opciós pénzügyi lízingszerződést kötnek. * Zárt végű pénzügyi lízing esetén a lízingelt eszköz a futamidő végén a lízingbevevő tulajdonába kerül. Az ügylet tartalma szerint termékértékesítés történik. A felek által aláírt okirat alapján a dolog átadása úgy történik meg, hogy a felek határozott időre szóló bérletről vagy részletre vételről azzal a kikötéssel rendelkeznek, hogy a bérlő vagy a vevő a tulajdonjogot legkésőbb az utoljára esedékes bérleti díj vagy részlet kiegyenlítésével, illetve a szerződés lejártával megszerzi. A birtokba vehető dologra kötött zárt végű pénzügyi lízingről kiállított számlát termékértékesítésről kell kiállítani. Nem termékértékesítés az a zárt végű pénzügyi lízing, ha a szerződés tárgya vagyoni értékű jog. Ebben az esetben szolgáltatásnyújtás történik, függetlenül attól, hogy a futamidő végén a lízingbevevő tulajdonossá válik a vagyoni értékű jog felett. * Nyílt végű vagy opciós pénzügyi lízing során a lízingbevevő megvásárolhatja a lízingtárgyat, vagy nem vásárol. A nyílt végű lízing esetén a lízingbevevő élhet a vételi jogával, de kijelölhet más vevőt is. Ebben az esetben az áfát nem a szerződéskötéskor fizetik meg. Ez utóbbi lényeges szempont abban az esetben, ha a lízingbevevő az áfát nem vonhatja le vagy nem igényelheti vissza, vagy ha a lízingbevevő likviditását kedvezőtlenül befolyásolná, ha a visszaigénylés elhúzódna. A lízingelt eszközt ilyenkor is a lízingbevevő mutatja ki a könyveiben. A futamidő elején kiállított áfa nélküli számla arra szolgál, hogy a lízingbevevő ez alapján vegye könyveibe az eszközt, továbbá ennek alapján kell a pénzügyi lízing kötelezettségének tőkerészét előírni a kötelezettségek között. Az Áfa-tv. szerint ilyenkor szolgáltatásnyújtás történik, amelynek számlázása a törlesztő részletekhez kapcsolódik. * Mindkét pénzügyi lízingfajta esetén a tulajdonos a lízingbeadó marad. A lízing ideje alatt a lízingbevevő mutatja ki a könyveiben és amortizálja az eszközt, ez az ún. gazdasági tulajdonlás. Mindkét esetben a termék áráról a futamidő elején kell a számlát kiállítani. A lízingdíj tőketartozását a kötelezettségek között kell kimutatni. A fizetési időszak alatt a számlázott összeget a tőke- és kamattörlesztésről állítják ki. A tőkerészt a kötelezettségek csökkentéseként, a kamatot ráfordításként kell elszámolni. A pénzügyi lízing időtartamára fizetendő kamatot a szerződés megkötésekor nem kell könyvelni, nem lehet a futamidő egészére időarányosan elszámolni (ezt az eljárást az operatív lízing – általában – jelentős első részletének időarányos elszámolásánál alkalmazzuk). A kamatot a lízingdíj (tőke+kamat) megfizetésekor kell kamatráfordításként elszámolni. Ebben az esetben akkor kell elhatárolást könyvelni, ha a pénzügyi rendezés és a lízingdíj elszámolási időszaka nem esik egybe. * Különbség a két ügylet között, hogy a futamidő kezdetén a tőkerész áfával növelt zárt végű lízingnél, áfa nélküli nyílt végű lízingnél. Zárt végű lízing esetén a futamidő alatt a tőketörlesztő részletekről a számlát áfa nélkül állítják ki. Nyílt végű lízing esetén a tőketörlesztésről a számlát áfával növelten kell kiállítani. A lízingbevevő nyílt végű lízing esetén a futamidő végén élhet vételi jogával, és a szerződés szerinti maradványértéken megszerezheti az eszköz tulajdonjogát. A nyílt végű pénzügyi lízing az Áfa-tv. besorolása szerint szolgáltatásnyújtásnak minősül, a zárt végű pedig termékértékesítésnek (kivéve a vagyoni értékű jog zárt végű lízingjét). Amennyiben a lízingelt eszköz tulajdonjogát nem szerzi meg a lízingbevevő, akkor a lízingbeadónak helyesbítő számlát kell kiállítani a visszavétel időpontjával. A helyesbítő számlában szerepelnie kell a visszatérített értéknek. Ez az eredeti számlázott érték és az elhasználódásnak megfelelő érték különbözeteként határozható meg. Zárt végű pénzügyi lízingnél a bérbevevő felmondásával állhat elő az, hogy a futamidő végén nem szerez tulajdont, nyílt végű lízing esetében pedig ha nem él az opciós vásárlási jogával.
Vállalkozásfajták
* Középvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, ahol a foglalkoztatottak száma legfeljebb 250 fő, az éves nettó árbevétel legfeljebb 50 millió euró, a mérleg főösszege legfeljebb 43 millió euró. * Kisvállalkozásnak tekintendő az az adózó, ahol a foglalkoztatottak száma legfeljebb 50 fő, az éves nettó árbevétel legfeljebb 10 millió euró, a mérlegfőösszeg legfeljebb 10 millió euró. * Mikrovállalkozás az a vállalkozás, ahol a foglalkoztatottak száma legfeljebb 10 fő, az éves nettó árbevétel legfeljebb 2 millió euró, a mérleg főösszege legfeljebb 2 millió euró. * A fenti feltételeknek megfelel az a vállalkozás, ahol a minősítő adatok közül a létszámot nem lépi túl, illetve az árbevételnagyság és a mérlegfőösszeg-nagyság közül az egyik határértéket nem lépi túl. Amennyiben a foglalkoztatottak létszáma túllépi a megadott határértéket, függetlenül attól, hogy a mérlegfőösszeg és az árbevétel a határ alatt marad, a vállalkozás nem sorolható be a kedvezményezett kategóriába. * Az euróban megadott összeget az üzleti év lezárásakor érvényes, az MNB által megállapított árfolyam alapján kell átszámítani forintra. Nem minősül középvállalkozásnak az a vállalkozás, amelyben az állami, önkormányzati tulajdon közvetve vagy közvetlenül meghaladja a 25 százalékot