A bíróság hivatalból ügyel arra, hogy a törvény szerint az ügy elintézéséből kizárt bíró vagy bíróság az eljárásban ne vegyen részt. Kizárási ok esetén a kizárást a bíróság vezetője hivatalból kezdeményezi. Már az ügyek kiosztásánál ügyelnek arra, hogy ne olyan bíró kapja az ügyet, aki a törvény szerint valamelyik kizárási ok alá esik. Persze előfordul, hogy csak a per folyamán derül ki, hogy "baj van" a bíróval. Felhívjuk a figyelmet, hogy a kizárásra vonatkozó szabályok nemcsak a hivatásos bírákkal, hanem a népi ülnökökkel szemben is érvényesülnek.
Kizárási okok
A Polgári perrendtartás (Pp.) szerint az ügy elintézéséből ki van zárva, és abban mint bíró nem vehet részt:
– a fél, a féllel együtt jogosított vagy kötelezett személy, továbbá az, aki a per tárgyát egészen vagy részben a maga részére követeli, vagy akinek jogaira vagy kötelezettségeire a per eredménye kihatással lehet;
– a fent említett személy képviselője vagy olyan volt képviselője, aki az ügyben eljárt;
– az első két bekezdésben írt személy hozzátartozója vagy volt házastársa;
– az, akit a perben tanúként vagy szakértőként kihallgattak, vagy akinek tanúként vagy szakértőként való kihallgatását a bíróság elrendelte;
– az, akitől az ügynek tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható.
Az utóbbi eset az úgynevezettel elfogultság
A per másodfokú elintézéséből ki van zárva az a bíró is, aki a per elsőfokú elintézésében részt vett. Az elsőfokú elintézésben történt részvételnek minősül az olyan perbeli cselekmények végzése, amelyek az érdemi döntés előkészítését célozták, vagy arra kihatással lehettek. A per másodfokú elbírálásából nemcsak az a bíró van kizárva, aki az elsőfokú eljárásban érdemi határozatot hozott, hanem aki bármely eljárási cselekményt végzett, amely az érdemi döntés alapjául szolgálhat vagy arra kihatással lehet.
A bírák kizárására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazása szerint az elsőfokú eljárásban részt vett bíró csak ugyanazon ügy másodfokú eljárásában nem vehet részt kizártság címén. Az adott felek között folyamatban volt más per elsőfokú elintézésében való részvétel e másik perben nem idéz elő kizárást.
A törvény előírja, hogy a másodfokú bíróság által elrendelt bizonyítást lehetőleg olyan bíró folytassa le, aki az elsőfokú ítélet meghozatalában nem vett részt.
A felülvizsgálati kérelem elbírálása során nem járhat el az a bíró, aki a felülvizsgálati kérelemmel érintett határozatok bármelyikének meghozatalában részt vett.
A perújítás során nem járhat el az a bíró, aki a perújítással megtámadott ítélet meghozatalában részt vett. Az igazolási kérelem tárgyában hozott határozat nem minősül a követelés érdemi részét elbíráló határozatnak, ezért a perújítási kérelem elbírálásából nem lehet kizárni azt a bírót, aki az igazolási kérelem elbírálásában részt vett.
Ellentmondás hiányában jogerőre emelkedett fizetési meghagyás ellen beadott perújítás elintézéséből nem lehet kizártnak tekinteni azt a bírót, aki a fizetési meghagyást kibocsátotta.
A végrehajtási lapot kiállító bíró nem kizárt a végrehajtási lap visszavonására irányuló kérelem elintézéséből.
A perben az a helyi bíróság, megyei bíróság, illetőleg ítélőtábla sem járhat el, amelynek vezetője
– a fél, a féllel együtt jogosított vagy kötelezett személy, továbbá az, aki a per tárgyát egészen vagy részben a maga részére követeli, vagy akinek jogaira vagy kötelezettségeire a per eredménye kihatással lehet;
– a fent említett személy képviselője vagy olyan volt képviselője, aki az ügyben eljárt;
– az első két bekezdésben írt személy hozzátartozója vagy volt házastársa.
Valamely bíróság mint egész a perben csak az esetben nem járhat el, ha a vezetője van kizárva. A bíróság vezetőjének minősül a bíróság elnökhelyettese is.
A helyi bíróság, illetve a munkaügyi bíróság nincs kizárva a polgári ügy intézéséből, ha a fent említett kizárási ok annak a megyei bíróságnak az elnökével vagy elnökhelyettesével szemben áll fenn, amelynek a területén a helyi bíróság, illetve a munkaügyi bíróság működik.
A kizárási okok szempontjából hozzátartozó az egyeneságbeli rokon és annak házastársa, az örökbe fogadó és a nevelőszülő, az örökbe fogadott és a nevelt gyermek, a testvér, a házastárs, a jegyes és az élettárs, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.
A bírák kizárására vonatkozó szabályokat a jegyzőkönyvvezető kizárására is megfelelően alkalmazni kell.
Elfogultság
Az elfogultságon kívül minden egyéb kizárási ok a bíró kizárását eredményezi, mérlegelésnek helye nincs. Vita legfeljebb azon lehet, hogy valóban fennáll-e a kizárási ok. Más a helyzet akkor, ha a kizárás azon alapszik, hogy a bíró elfogult. Itt nemcsak a tényeket kell vizsgálni, hanem azt is, hogy a tényekből okszerűen következik-e, hogy nem várható a bírótól az ügy tárgyilagos megítélése. Itt tehát mérlegeléssel döntik el, hogy valóban megállapítható-e az elfogultság, vagy sem. Az eljáró bírák elfogultságát mindig személyükben kell vizsgálni.
Azt, hogy mely körülmények miatt elfogult egy bíró, mindig csak az adott ügy összes adata alapján lehet megítélni. Természetesen a bírói gyakorlat pro és kontra kimunkált néhány kapaszkodót.
Nem alapozza meg az elfogultság megállapítását például, ha a tanács elnöke korlátozza a jogi képviselőt az ügy szóbeli ismertetésében. Az ügyben eljárt bíró és a fél között fennálló munkaviszony – akkor is, ha az másodállásra vagy mellékfoglalkozásra irányul – ezzel szemben olyan függőségi viszonyt keletkeztet, amely elfogultsági kifogás alapjául szolgálhat.
Az a körülmény, hogy a felperes lakásfenntartó szövetkezet képviselője a megye területére kijelölt eseti földmérési szakértő, önmagában még nem ad alapot arra a következtetésre, hogy a megyében működő bíróságoktól az ügy tárgyilagos megítélése nem várható. Ugyancsak nem zárható ki elfogultság címén a per elbírálásából az a másodfokú tanács, amely az ügy elrendelt újratárgyalásának szempontjaira nézve utasítást ad az elsőfokú bíróságnak. A per elintézéséből önmagában azon az alapon sem zárható ki a másodfokú tanács, hogy előtte folyó más eljárásban az elfogultsági kifogással élő fél már több esetben pervesztes lett.
A félnek az egész bíróság kizárása iránti, arra alapított kérelme, hogy korábban ugyanannál a bíróságnál sikertelenül perlekedett, egyéb, az egész bíróság elfogultságát megalapozó tény nélkül kizárási okként nem fogadható el.
A kizárási ok bejelentése
A bíró a bíróság vezetőjének köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok forog fenn. A bejelentés elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik.
A kizárási okot a fél is bejelentheti. E bejelentésnek az eljárás bármely szakában helye van, az elfogultságra utaló kifogását azonban a fél a tárgyalás megkezdése után csupán akkor érvényesítheti, ha nyomban valószínűsíti, hogy a bejelentés alapjául szolgáló tényről csak a tárgyalás megkezdése után szerzett tudomást, és a tudomásszerzés után az okot nyomban bejelenti.
Mint láttuk, az elfogultságra alapított kizárási bejelentés esetén mérlegelés tárgya, hogy a bírót valóban elfogultnak kell-e tekinteni, ezért a kizárás kérdésében csak megindokolt kizárási bejelentés esetén lehet határozni.
Az a bíró, aki a személyére vonatkozó kizárási okot maga jelentette be, bejelentésének elintézéséig a perben nem járhat el. Minden más esetben az érintett bíró továbbra is eljárhat ugyan, de – az elfogultságot kivéve – a bejelentés elintézéséig az érdemi határozat hozatalában nem vehet részt. Ha ugyanaz a fél ugyanabban a perben a kizárás megtagadása után tesz újabb bejelentést a bíró ellen, ez a korlátozás sem érvényesül.
A bejelentés elintézése
Ha a bíró a reá vonatkozó kizárási okot maga jelentette be, vagy saját mellőzéséhez maga is hozzájárult, a bíróság vezetője is intézkedhet más tanács, illetőleg bíró kijelölése iránt. Ilyen esetben a kizárás tárgyában külön határozatot nem kell hozni. A bírák bejelentése folytán az elfogultságra alapított kizárási ok csak kellően megindokolt esetben állapítható meg.
Ha a kizárás kérdését igazgatási ügykörben nem intézik el, a bíró kizárása felől ugyanannak a bíróságnak ugyanazon a fokon eljáró másik tanácsa tárgyaláson kívül is határozhat.
Ha ugyanannak a bíróságnak nincs olyan tanácsa, amelyre a kizárási ok nem vonatkozik, vagy ha a kizárási ok az egész bíróságra kiterjed, a kizárás kérdésében a másodfokú bíróság, a megyei bíróságot mint másodfokú bíróságot és a munkaügyi bíróságot érintő ok esetében az ítélőtábla határoz.
Ha a bejelentést nem maga a bíró tette, nyilatkozatát döntés előtt be kell szerezni.
A kizárást kimondó határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, a kizárás megtagadása miatt pedig csak abban a fellebbezésben lehet panaszt tenni, amely az ügy érdemében hozott határozat ellen irányul.
Ha a fél nyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló bejelentést, vagy ugyanabban a perben ugyanazon bíró ellen ismételten alaptalan bejelentést tesz, őt a kizárást megtagadó határozatban pénzbírsággal lehet sújtani.