Jegybanki alapkamat
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának döntése értelmében a jegybanki alapkamat mértéke 2005. március 30-ától 7,75%. A változást a 3/2005. (III. 29.) MNB rendelet tartalmazza.
(Magyar Közlöny, 2005/39. szám)
Elszámolható üzemanyagárak
A 2005. április 1. és június 30. között alkalmazható üzemanyagárak a következők:
– ESZ-95 ólmozatlan
motorbenzin247 Ft/l,
– ESZ-98 ólmozatlan
motorbenzin256 Ft/l,
– Keverék247 Ft/l,
– Gázolaj242 Ft/l.
Ha a magánszemély az üzemanyagot a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszerezni.
(Magyar Közlöny, 2005/34. szám)
Vissza nem térítendő támogatás új munkahelyek teremtéséhez
Március 23-ától vissza nem térítendő támogatás nyújtható új munkahelyek teremtéséhez, meglévő munkahelyek bővítéséhez, új technológia bevezetéséhez szükséges tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzéséhez, vagy a munkahelyteremtéssel összefüggő személyi jellegű ráfordításokhoz, ha a munkahelyteremtéssel a munkavállalók létszámának növelése útján tartós foglalkoztatás valósul meg. A foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerő-piaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet módosításáról az 5/2005. (III. 18.) FMM rendelet szól, amely a támogatás elnyeréséhez szükséges pályázat néhány részletét is kiegészíti.
(Magyar Közlöny, 2005/33. szám)
Koncepció az új társasági és cégtörvényhez
A kormány határozatban vázolta fel az új társasági törvény és cégtörvény koncepcióját. Az 1030/2005. (IV. 4.) Korm. határozat 2005. szeptember 15-éig ad haladékot az igazságügy-miniszternek, hogy a koncepciót a kormány elé terjessze.
(Magyar Közlöny, 2005/43. szám)
Jogszabálysértő módon felhasznált uniós támogatások visszafizetése
A kormány rendeletben szabályozta a jogszabálysértő, nem rendeltetésszerű vagy szerződésellenes módon felhasznált európai uniós forrásokból származó és a kapcsolódó állami támogatások behajtásának eljárási rendjét.
A március 29. óta hatályos 55/2005. (III. 26.) Korm. rendelet szerint az arra jogosult szerv a szerződéstől akkor is elállhat, ha a támogatásban részesítendő ellen a Cégközlönyben közzétett módon csőd-, felszámolási, végelszámolási, hivatalból törlési, vagyonrendezési eljárás indult, vagy végrehajtási, adósságrendezési eljárás van folyamatban.
Amennyiben a kedvezményezett visszafizetési kötelezettségének a támogatási szerződésben megadott határidőben nem, vagy csak részben tesz eleget, és a benyújtott azonnali beszedési megbízás eredménytelen, érvényesíteni kell a szerződésben meghatározott alkalmazható biztosítékokat. A támogatási szerződésben meghatározott biztosítékok közül elsődlegesen azt kell érvényesíteni, amellyel a visszakövetelt összeg leggyorsabban beszedhető. A követelés egyéb biztosítékok érvényesítésével történő beszedését csak ezen eljárás eredménytelensége esetén lehet megkísérelni.
Amennyiben a biztosítékokból a követelés kielégítése nem eredményes, az illetékes adóhatóságot a visszakövetelt összeg adók módjára történő behajtásának megindítása érdekében a követelés érvényesítésére jogosult szerv keresi meg. Amennyiben az adók módjára történő behajtás eredménytelen, erről az adóhatóság értesíti a követelés érvényesítésére jogosult szervet. Amennyiben a fennmaradó biztosítékok érvényesítése sem vezet eredményre, a kedvezményezettel szemben felszámolási eljárást, illetve adósságrendezési eljárást kell kezdeményezni.
A rendelet előírásait megfelelően alkalmazni kell a rendelet hatálybalépése előtt kötött támogatási szerződések, beleértve az előcsatlakozási eszközök támogatásával kötött szerződések kapcsán felmerülő visszafizetési kötelezettségek adók módjára történő behajtásánál is, amennyiben a szerződés megkötésére 2003. január 1-jét követően került sor.
(Magyar Közlöny, 2005/38. szám)
Adóbevallás elektronikus úton
Az állami adóhatóság az adókötelezettség elektronikus úton történő teljesítésére a kormányzati portálon keresztül hozzáférhető bevallási és adatszolgáltatási rendszert működtet. Az elektronikus úton történő adókötelezettség szabályait meghatározó 13/2005. (III. 30.) PM-IHM-MeHVM együttes rendelet előírása szerint a bevallásnak ezt a formáját választó adózó, illetőleg a képviseleti joggal rendelkező személy az ügyfélkapu nyitásához szükséges regisztrációs eljárás során képzett egyedi azonosító és titkos jelszó alkalmazásával jár el.
Az APEH az adókötelezettség elektronikus úton történő teljesítéséhez, illetőleg a rendelkező nyilatkozathoz elektronikus űrlapot rendszeresít.
A jogszabály az eljárás részletezése mellett foglalkozik az adatbiztonság kérdésével is. Például azzal is, hogy az APEH a bevallási és adatszolgáltatási rendszerrel kapcsolatos eseményeket, valamint az esemény bekövetkezésének időpontját elektronikus napló formájában rögzíti, és azt az adó megállapításához való jog elévüléséig megőrzi. Az elektronikus napló tartalmazza az események sorrendjének megállapításához, illetőleg az eseménnyel összefüggésben eljáró személy beazonosításához szükséges adatokat. Az elektronikus napló kezelése és az egyéb adatok védelme érdekében az állami adóhatóság olyan informatikai rendszert alkalmaz, amely kizárja az elektronikus napló megsemmisítését, bejegyzéseinek törlését, a bejegyzések bármilyen módon történő megváltoztatását, jogosulatlan személynek az adatokhoz való hozzáférését, követelményeket, valamint tájékoztatásokat – az informatikai és hírközlési miniszter, illetőleg a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter által jóváhagyott tartalommal – hivatalos lapjában, honlapján, illetőleg a kormányzati portálon közzéteszi.
A rendelet 2005. április 1-jén lépett hatályba.
(Magyar Közlöny, 2005/40. szám)
Elektronikus aláírás szabályozása
Megjelent az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásokra és ezek szolgáltatóira vonatkozó részletes követelményeket tartalmazó 3/2005. (III. 18.) IHM rendelet. Az április 1-jétől hatályos jogszabály hatálya kiterjed a belföldi lakóhelyű vagy belföldön tartózkodási hellyel rendelkező természetes személyekre, illetve belföldi székhelyű (telephelyű) jogi személyekre vagy jogi személyiség nélküli szervezetekre, amelyek az elektronikus aláírásról szóló törvény 6. §-ának (1) bekezdése szerinti elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatást nyújtanak, vagy a Nemzeti Hírközlési Hatósághoz ilyen szolgáltatás nyújtására irányuló bejelentést tesznek.
A szolgáltatónak tevékenységének bejelentése előtt szolgáltatási szabályzatot kell készítenie, amelyet a szolgáltatási tevékenység megkezdésével egyidejűleg nyilvánosságra kell hoznia, és azt az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben, valamint interneten elérhetővé kell tennie.
A rendelet szerint a szolgáltatónak a megbízhatóság biztosítása érdekében felelősségbiztosítással kell rendelkeznie, amelynek ki kell terjednie egyebek mellett az alábbi, a szolgáltató által a szolgáltatások nyújtásával összefüggésben okozott károkra:
– az elektronikus aláírással vagy időbélyegzővel, illetve az ezzel ellátott elektronikus dokumentummal, illetőleg az archiválási szolgáltató által őrzött érvényességi lánc vagy az elektronikus dokumentumok sérülésével vagy megsemmisülésével szerződésen kívül okozott károkra,
– az elektronikus aláírással vagy időbélyegzővel, illetve az ezzel ellátott elektronikus dokumentummal, illetőleg az archiválási szolgáltató által őrzött érvényességi lánc vagy az elektronikus dokumentumok sérülésével vagy megsemmisülésével szerződésszegéssel okozott károkra.
A jogszabály részletesen szabályozza a tevékenységgel kapcsolatos biztonsági előírásokat.
(Magyar Közlöny, 2005/33. szám)
Iparjogvédelmi eljárások
igazgatási szolgáltatási díja
Az iparjogvédelmi eljárásokért – a Magyar Szabadalmi Hivatal hatáskörébe tartozó szabadalmi, növényfajta-oltalmi, használatiminta-oltalmi, topográfiaoltalmi, formatervezésiminta-oltalmi, védjegy- és földrajziárujelző-oltalmi eljárások, valamint a kiegészítő oltalmi tanúsítványokkal kapcsolatos eljárások – a 19/2005. (IV. 12.) GKM rendelet szerinti igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
Szabadalmi díjak
A szabadalmi bejelentési és kutatási díj 34000 forint, amely a tizenegyediktől a huszadik igénypontig igénypontonként 1700, a huszonegyediktől a harmincadik igénypontig igénypontonként 3400, a harmincegyedik igényponttól pedig igénypontonként 5100 forinttal emelkedik.
Az írásos véleménnyel kiegészített kutatási jelentés iránti kérelem díja 28 000 forint, amelyet a szabadalmi bejelentési és kutatási díjon, illetve a megosztásra irányuló kérelem díján felül kell megfizetni.
A szabadalom megadására irányuló eljárásban a vizsgálati díj 58 000 forint.
A szabadalom megadására irányuló eljárásban a vizsgálati díj 40 000 forint, ha írásos vélemény készült.
A szabadalom megadására irányuló eljárásban a megadási és kinyomtatási díj 32 000 forint, amely a leírás és a rajz hatodik oldalától oldalanként 3200 forinttal emelkedik.
Fenntartási díj
A szabadalmi fenntartási díj összege:
– az első évre 48 000 forint,
– a második évre 53 500 forint,
– a harmadiktól a negyedik évig évente 80 000 forint,
– az ötödiktől a hatodik évig évente 101 500 forint,
– a hetediktől a nyolcadik évig évente 112 000 forint,
– a kilencediktől a tizedik évig évente 123 000 forint.
Kiegészítő oltalmi tanúsítvány
A kiegészítő oltalmi tanúsítvány megadására irányuló bejelentés díja 214 000 forint, a tanúsítvány fenntartási díjának összege:
– az első évre 267 000 forint,
– a második évre 320 000 forint,
– a harmadik évre 374 000 forint,
– a negyedik évre 427 000 forint,
– az ötödik évre 480 000 forint.
Használatiminta-oltalmi díjak
A használatiminta-oltalmi bejelentés díja 17 000 forint, amely a tizenegyedik és további igénypontok után igénypontonként 1100 forinttal emelkedik.
Formatervezésiminta-oltalmi díjak
A formatervezésiminta-oltalmi bejelentés díja 32 000 forint, amely – egynél több mintára is oltalmat igénylő bejelentés esetén – a további mintánként 6400 forinttal emelkedik.
Védjegydíjak
A védjegybejelentés díja és a védjegyoltalom megújítására irányuló kérelem díja egyaránt 74 800 forint, amely egynél több osztályba tartozó árujegyzék esetén a második és minden további osztály után 32 000 forinttal emelkedik osztályonként.
Földrajziárujelző-oltalmi díjak
A földrajzi árujelző lajstromozására irányuló bejelentés díja 107 000 forint. Az eredetmegjelölés nemzetközi bejelentése továbbításának díja 10 700 forint.
Kedvezmények
Ha a megfizetés időpontjában az oltalmi igény, illetve az oltalom jogosultja kizárólag maga a feltaláló, a nemesítő, illetve a szerző, a szabadalmi bejelentési és kutatási, vizsgálati, valamint megadási és kinyomtatási díjaknak, továbbá a használatiminta-oltalmi bejelentés, a növényfajta-oltalmi bejelentés, a formatervezésiminta-oltalmi bejelentés, illetőleg a topográfia oltalmára irányuló bejelentés díjának az egynegyedét köteles megfizetni.
Ha a megfizetés időpontjában a szabadalmi, a használatiminta-oltalmi, illetve a növényfajta-oltalmi jogosult kizárólag maga a feltaláló, illetve a nemesítő, a szabadalmi, a használatiminta-oltalmi, illetve a növényfajta-oltalmi fenntartási díjnak a felét köteles megfizetni.
Ha a megfizetés időpontjában a formatervezésiminta-oltalom jogosultja kizárólag maga a szerző, a mintaoltalom megújítására irányuló kérelem díjának a felét köteles megfizetni.
A kedvezmények akkor illetik meg a feltalálót, a nemesítőt, illetve a szerzőt, ha a bejelentéssel kapcsolatban nem igényelték valamely külföldi bejelentés elsőbbségét, vagy ha az oltalom olyan bejelentésen alapul, amellyel kapcsolatban nem igényelték valamely külföldi bejelentés elsőbbségét.
A Magyar Szabadalmi Hivatal kérelemre a szabadalmi bejelentési és kutatási, vizsgálati, valamint megadási és kinyomtatási díjak, továbbá a növényfajta-oltalmi, a használatiminta-oltalmi, a formatervezésiminta-oltalmi és a topográfia oltalmára irányuló bejelentés díja alól mentességet adhat, továbbá az elsőtől az ötödik évekre szóló szabadalmi, növényfajta-oltalmi és használatiminta-oltalmi fenntartási díjak megfizetésére halasztást engedélyezhet, ha a természetes személy jogosult – kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán – azokat fedezni nem tudja; a halasztás alá eső fenntartási díjakat a hatodik évi fenntartási díjjal együtt kell megfizetni.
(Magyar Közlöny, 2005/47. szám)
A technikai kamatlábak legnagyobb mértéke
A 14/2005. (III. 30.) PM rendelet meghatározza az élet- és betegségbiztosítási (egészségbiztosítási) termék díjkalkulációjánál és díjtartalék számításánál, továbbá a baleset-biztosítási járadéktartalék számításánál alkalmazható technikai kamatlábak legnagyobb mértékét.
A forintban, illetve euróban fennálló kötelezettségek esetében 2006. március 31-éig évi 4%, 2006. április 1-jétől évi 2,9%.
Az egyéb pénznemben fennálló kötelezettség esetén az adott pénznemet kibocsátó állam által a leghosszabb futamidőre kibocsátott kötvény hozamának legfeljebb 60%-a és az előbbiekben meghatározott mérték közül a kisebbik.
A felelősségbiztosításijáradék-tartalék számításánál alkalmazható technikai kamatláb legnagyobb mértéke forintban, illetve egyéb pénznemben fennálló kötelezettségek esetében 2006. április 1-jétől évi 0%.
(Magyar Közlöny, 2005/40. szám)
Közúti járművezetőkre és vizsgáztatókra vonatkozó szabályok
Szigorodtak azok a szabályok, amelyek a közúti járművezetők tanfolyami képzésében részt vevő személyekre vonatkoznak. Ezek szerint az iskolavezető és a szakoktató, valamint a vizsgabiztos a tanfolyami képzést követő vizsgáztatásban abban az esetben vehet részt, ha erre vonatkozó képesítéssel rendelkezik, és a közlekedési hatóság erre vonatkozó nyilvános névjegyzékbe felvette – áll a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításáról rendelkező 2005. évi XI. törvényben. A március 23-a óta hatályos jogszabály megállapítja, hogy a névjegyzékből mely esetekben törlik az iskolavezetőt, a szakoktatót és a vizsgabiztost. Akkor, ha:
– kötelező továbbképzésen nem vett részt,
– nem rendelkezik érvényes vezetői engedéllyel,
– a névjegyzékbe történő felvételre, külön jogszabályban meghatározott feltételeknek már nem felel meg,
– a névjegyzékbe felvett személy ezt kérelmezi,
– a névjegyzékbe felvett személy elhalálozott.
A közúti személyszállításban részt vevő munkavállalókkal kapcsolatosan számos munkajogi szabályt is érint a törvény. Így például a munkaidő maximumát, a beosztás rendjét, a munkaközi szünetet, vagy például az ügyelet esetén adandó munkabért.
(Magyar Közlöny, 2005/35. szám)
A járművek eredetiségvizsgálatát végzőkkel szemben támasztott követelmények
A közúti járművek előzetes eredetiségvizsgálatában közreműködők képzésének, továbbképzésének és a vizsgálóállomások működési feltételeinek részletes szabályairól, valamint az alkalmazható vizsgálati módszerekről tartalmaz szabályokat a 20/2005. (IV. 12.) BM rendelet. Az április 15-e óta hatályos jogszabály részletesen felsorolja az eredetiségvizsgálói tanfolyamra, valamint az ezzel összefüggő adminisztrátori tanfolyamra jelentkezés feltételeit.
A vizsgálók és adminisztrátorok képzése és az alaptanfolyamot követő vizsga térítésmentes. Az alaptanfolyamon elsajátított ismeretekről bizottság előtt vizsgát kell tenni. A vizsgálói és az adminisztrátori vizsgával rendelkezők ötévenként legalább egy alkalommal kötelesek továbbképző tanfolyamon részt venni.
A rendelet meghatározza a közreműködő tevékenységének és a vizsgálóállomások működésének részletes szabályait is. Az előzetes eredetiségvizsgálatra irányuló hatósági eljárásban vizsgálóként, illetve adminisztrátorként tevékenységet csak az végezhet, akit arra a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatala feljogosít.
A jogszabály szigorú feltételeket támaszt az eredetiség megállapításával foglalkozó vizsgálóállomással szemben.
(Magyar Közlöny, 2005/47. szám)
Építészi és mérnöki vizsgakövetelmények
A Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara kidolgozta az építészeti-műszaki tervezői és műszaki szakértői jogosultsági vizsga követelményrendszerét. A vizsgakövetelményeket a 8001/2005. GKM-KvVM-IHM-TNM együttes tájékoztató melléklete tartalmazza.
(Magyar Közlöny, 2005/44. szám)
Változott az Országos Képzési Jegyzék
Az oktatási miniszter módosította a szakmai követelmények kiadásáról szóló 16/1994. (VII. 8.) MKM rendeletet. Az április 16-a óta hatályos 10/2005. (IV. 8.) OM rendeletben olvashatók az egyes szakképesítések új adatai.
(Magyar Közlöny, 2005/46. szám)
Módosult az Állami Foglalkoztatási Szolgálat néhány kirendeltségének illetékességi területe
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálatról szóló 4/2002. (X. 17.) FMM rendelet mellékletének a Fejér Megyei Munkaügyi Központ Bicskei Kirendeltségének, valamint Gárdonyi Kirendeltségének illetékességi területét meghatározó része, a Hajdú-Bihar Megyei Munkaügyi Központ, a Berettyóújfalui és Komádi Kirendeltségének illetékességi területét meghatározó része, a Pest Megyei Munkaügyi Központ illetékességét meghatározó része, a Somogy Megyei Munkaügyi Központ Siófoki Kirendeltségének illetékességi területét meghatározó része és a Fővárosi Munkaügyi Központ kirendeltségeinek illetékességi területeit meghatározó része a 6/2005. (IV. 6.) FMM rendelet melléklete szerint módosult.
(Magyar Közlöny, 2005/45. szám)
Pályázati felhívás szakmai vizsga szervezésére
A nemzeti kulturális örökség minisztere pályázatot hirdet a nemzeti kulturális örökség miniszterének illetékességi körébe tartozó, államilag elismert szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére való jogosultság elnyerésére. Pályázatot adhat be az a szakképzést folytató intézmény, amely
– jogi személyiséggel rendelkezik vagy egyéni vállalkozó,
– szerepel a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában, és nyilvántartásba vétele óta legalább 2 év eltelt,
– eleget tett a tevékenységéről szóló 2 éves beszámolókészítési kötelezettségének,
– nincs az illetékes adó- és vámhatóság által nyilvántartott, lejárt köztartozása, nem áll csőd-, végelszámolási, illetve felszámolási eljárás alatt.
A pályázatok postára adási határideje május 25., a pályázatokat a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Humán-közszolgálati Főosztály címére (1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22.) kell benyújtani.
(Magyar Közlöny, 2005/38. szám)
A villamos energia átállási költségének mértéke
A közüzemi nagykereskedőnek megtéríthető villamosenergia-átállási költség mértékét állapítja meg a 21/2005. (IV. 12.) GKM rendelet. A közüzemi nagykereskedő részére kifizetendő átállási költségkülönbözet 2 336 938 ezer Ft.
(Magyar Közlöny, 2005/47. szám)
Magyar Formatervezési Díj alapítása
A gazdasági és közlekedési miniszter a 17/2005. (III. 26.) GKM rendelettel a kiemelkedő színvonalú formatervezői teljesítmény elismeréseként Magyar Formatervezési Díjat alapított. A termék-, vizuáliskommunikáció-, terv- és diákkategóriában adható díj nyilvános pályázat útján nyerhető el. A termékkategóriában öt, a vizuáliskommunikáció-, a terv- és a diákkategóriában három-három díj adható.
(Magyar Közlöny, 2005/38. szám)
Egyes termékek, berendezések megfelelőségtanúsítása
A CE megfelelőségi jelölést a gyártónak a villamossági terméken vagy annak objektív akadálya esetén a csomagoláson, illetve a használati-kezelési útmutatóban, vagy a jótállási nyilatkozatban jól látható, jól olvasható és letörölhetetlen módon fel kell tüntetnie.
A 20/2005. (IV. 12.) GKM rendelet értelmében a gáznemű vagy folyékony tüzelőanyaggal üzemelő melegvíz-kazánok hatásfok-követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 20/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet, valamint a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet is részben módosul.
(Magyar Közlöny, 2005/47. szám)
Devizaárfolyam
A Magyar Nemzeti Banknak a 44. számú Magyar Közlönyben megjelent közleménye tartalmazza az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján nem szereplő külföldi pénznemek euróra átszámított árfolyamait. Ezek közül néhány:
– Afganisztán: 1 euró = 57,8780 afghani,
– Argentína: 1 euró = 3,9303 peso,
– Bermuda: 1 euró = 1,3460 bermudai dollár,
– Dél-afrikai Köztársaság: 1 euró = 7,8223 rand,
– Dominikai Köztársaság: 1 euró = 36,8804 dominikai peso,
– Fidzsi-szigetek: 1 euró = 2,1951 fidzsi dollár,
– Haiti: 1 euró = 48,7926 gourde,
– India: 1 euró = 58,5308 indiai rúpia,
– Liechtenstein: 1 euró = 1,5492 svájci frank,
– Malajzia: 1 euró = 5,1148 ringgit,
– Szlovénia: 1 euró = 239,6890 tolar,
– Zöld-foki-szigetek: 1 euró = 112,5260 zöld-foki escudo.
(Magyar Közlöny, 2005/44. szám)
Filmek terjesztése után fizetendő jogdíj
A FilmJus Filmszerzők és Előállítók Szerzői Jogvédő Egyesülete megállapította a filmalkotások terjesztése után fizetendő jogdíjakat.
A rendezőkre, forgatókönyvírókra (eredeti mű írója), operatőrökre és a FilmJus Felosztási Szabályzatában megjelölt, ezen kategóriákba sorolt egyéb alkotókra vonatkozó jogdíjközleménye szerint a jogdíjak a magyarországi gyártású (azaz magyarországi székhellyel rendelkező filmelőállító által előállított) filmalkotások analóg vagy digitális hordozón (video-CD, CD-R, CDi, DVD) történő többszörözése, illetve példányonkénti terjesztése után fizetendők.
A jogdíj fizetésére elsősorban a filmalkotás előállítója köteles, kivéve ha az előállító és a felhasználó együttes nyilatkozatával bizonyítja, hogy az előállító a felhasználóval kötött szerződésében a szerzői jogdíj fizetésének kötelezettségét kifejezetten és egyértelműen áthárította a felhasználóra, ez esetben a jogdíjat a felhasználó köteles megfizetni.
A jogdíj mértéke függ egyrészt a többszörözött mű árától, másrészt a többszörözés példányszámától, harmadrészt a felhasznált szerzői jogi védelem alatt álló filmalkotásnak (filmalkotásoknak) az adott hordozón lefoglalt hosszától. A megállapított jogdíj nem tartalmazza az általános forgalmi adót, melyet a jogdíjfizetésre kötelezettnek a megállapított jogdíjon felül, a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelően kell megfizetnie. A jogdíjakkal való elszámolás a többszörözés megkezdése előtt esedékes.
A FilmJus megállapította a filmalkotások sugárzással vagy egyéb módon történő nyilvánossághoz közvetítésének, valamint egyes nyilvános előadással történő felhasználásának díját és a felhasználás egyéb feltételeit is.
(Magyar Közlöny, 2005/46. szám)
Gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök közbeszerzése
A gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök közbeszerzésének szabályait módosította a kormány. Az április 18-a óta hatályos 67/2005. (IV. 13.) Korm. rendelet megfogalmazása szerint gyógyszernek minősülnek az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek törzskönyvezéséről és a forgalomba hozataluk engedélyezéséről szóló 12/2001. (IV. 12.)EüM rendeletben meghatározott készítmények, valamint az EurópaiGyógyszerértékelő Ügynökség által törzskönyvezett gyógyszerkészítmények.
Az új szabályok szerint a közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzések esetében a Kbt.-ben meghatározottakon túl kivételesen akkor is alkalmazható hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás, ha a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz jellege vagy az azokhoz kapcsolódó kockázatok nem teszik lehetővé az ár előzetes átfogó, mindenre kiterjedő meghatározását.
(Magyar Közlöny, 2005/48. szám)
Tankönyv közbeszerzése
A közbeszerzési törvényt módosító 2005. évi IX. törvény a tankönyv beszerzésével kapcsolatosan is eltérő szabályokat állapít meg, amennyiben arra a tankönyvpiac rendjéről szóló törvényben meghatározottak szerint, az iskolai tankönyvellátás keretében kerül sor, és a tankönyv szerepel a tankönyvjegyzéken.
(Magyar Közlöny, 2005/34. szám)
A tanév rendje 2005/2006-ban
A 2005/2006. tanév 2005. szeptember 1-jétől 2006. június 15-éig tart. Az 11/2005. (IV. 8.) OM rendelet felsorolja azokat az iskolatípusokat, ahol a tanév rendje eltér az általános szabályban meghatározottól.
Az őszi szünet időpontja 2005. október 31-étől november 5-éig, a téli szünet 2005. december 22-étől 2006. január 2-áig, a tavaszi szünet 2006. április 13-ától április 18-áig tart majd.
(Magyar Közlöny, 2005/46. szám)
Mezőgazdasági támogatásokkal összefüggő törvénymódosítás
A 2005. évi X. törvény módosította a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. törvényt.
(Magyar Közlöny, 2005/34. szám)
Egységes terület alapú támogatás a mezőgazdaságban
Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlegéből finanszírozott egységes terület alapú támogatás alapjául szolgáló terület hasznosítása után a mezőgazdasági termelő – figyelemmel az 1782/2003/EK rendelet 143b cikkének (7) bekezdésére – az 1782/2003/EK rendelet 143b cikkének (2) bekezdése szerint számított 86,21 EUR/ha mértékű támogatás igénybevételére jogosult.
A 18/2005. (III. 18.) FVM rendeletben foglaltaknak megfelelően a támogatási kérelmet 2005. május 11-éig kell benyújtani a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak, kizárólag az általa rendszeresített 2005. évi formanyomtatványon és az ahhoz mellékelt, a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerről szóló 115/2003. (XI. 13.) FVM rendelet szerinti egyedi blokktérképen. A támogatási kérelem 2005. június 5-éig módosítható az MVH által rendszeresített formanyomtatványon.
Támogatásra jogosultság
Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlegéből finanszírozott egységes terület alapú támogatás elnyeréséhez támogatási kérelmet az a mezőgazdasági termelő nyújthat be, aki (amely) a hasznosított területek vonatkozásában a hasznosítással összefüggésben felmerülő költségeket, illetve kockázatot viseli. Csak abban az esetben igényelhető támogatás, ha a támogatható terület eléri vagy meghaladja az 1 hektárt. Amenynyiben a támogatható terület több mezőgazdasági parcellából áll, az egyes mezőgazdasági parcelláknak el kell érniük vagy meghaladniuk a 0,3 hektárt. Támogatás legalább 0,3 hektár egybefüggő szőlőültetvény vagy gyümölcsös ültetvény területe után önállóan is igényelhető.
Ha a mezőgazdasági termelő támogatható területe nem éri el együttesen az 1 hektárt, de rendelkezik legalább 0,3 hektár szerinti összefüggő területtel és legalább 0,3 hektár szőlőültetvény vagy gyümölcsös ültetvény összefüggő területtel, e területek után együttesen igényelhet támogatást.
Egy mezőgazdasági parcellára e rendelet alapján csak egy támogatási kérelem nyújtható be.
(Magyar Közlöny, 2005/34. szám)
Terület alapú mezőgazdasági támogatáshoz kapcsolódó nemzeti támogatás igénylése
Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlegéből finanszírozott egységes terület alapú támogatásokhoz kapcsolódó idei kiegészítő nemzeti támogatás igénybevételével kapcsolatosan tartalmaz szempontokat és szabályokat az április 4-e óta hatályos 28/2005. (IV. 1.) FVM rendelet.
(Magyar Közlöny, 2005/42. szám)
Agrár- és vidékfejlesztési támogatások igénybevételének feltétele
A 2004. évi nemzeti hatáskörben nyújtott agrár- és vidékfejlesztési támogatások igénybevételének feltételeiről szóló 25/2004. (III. 3.) FVM rendelet módosítása egyebek mellett tartalmazza a különféle pályázatok benyújtási időpontját, valamint a jóváhagyott támogatás részletekben történő kifizetésének határidejét is.
(Magyar Közlöny, 2005/42. szám)
A tehéntejkvóta-rendszer szabályai
A tehéntej-termékpálya szabályozásában alkalmazott kvótarendszerről szóló 30/2005. (IV. 1.) FVM rendelet hatálya kiterjed valamennyi tejtermeléssel, illetve -felvásárlással foglalkozó természetes és jogi személyre, valamint egyéb gazdálkodó szervezetre, akik/amelyek ügyfél-regisztrációs rendszerben kötelesek magukat regisztráltatni. Az április 1-jén hatályba lépett, a tejtermelő és a felvásárló kötelezettségeit tartalmazó jogszabály egyebek mellett kimondja, hogy a kvóta hetven százalék alatti teljesítése esetén az e mérték alatti, nem teljesített kvótát a tejtermelőtől a kvótaévet követő naptári év április 1-jével megvonják. A teljes kvótát megvonják attól a termelőtől, aki az adott kvótaévben egyáltalán nem termelt tejet. A megvont kvóta a megvonást követő kvótaév április 1-jétől az országos kvótatartalék részét képezi.
(Magyar Közlöny, 2005/42. szám)
Méhészeti támogatások
A méhészeti tevékenység hatékonyságának növelése érdekében az alábbi jogcímekre támogatást lehet igénybe venni:
– méhegészségügyi ismeretek gyűjtéséhez és terjesztéséhez,
– elméleti ismeretterjesztéshez,
– gyakorlati ismeretterjesztéshez,
– külföldi kaptártípusok összehasonlító vizsgálatának teszttelepei kialakításához,
– bemutató méhészetek látogatásához,
– varroaatka elleni alternatív védekezéshez és a kapcsolódó ellenőrző rendszer működtetéséhez,
– kaptárak, méhészeti felszerelések azonosítási rendszerének kialakításához,
– vándoroltatáshoz szükséges új eszközök beszerzéséhez,
– a méz fizikai-kémiai tulajdonságainak elemzéséhez,
– méhcsaládok számának szinten tartásához.
A támogatási kérelmet legkésőbb 2005. szeptember 15-éig kell benyújtani.
A támogatás részletes feltételeit a 32/2005. (IV. 8.) FVM rendelet tartalmazza.
(Magyar Közlöny, 2005/46. szám)
Mezőgazdasági importhoz kapcsolódó biztosítékok
A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékekhez kapcsolódó, az importengedélyekhez, valamint az engedély alapú kedvezményes import vámkontingensekhez kötődő biztosítékként kizárólag készpénzletét, bankgarancia, pénzügyi intézmény, biztosító által vállalt készfizető kezesség fogadható el – tartalmazza a 57/2005. (III. 30.) Korm. rendelet
(Magyar Közlöny, 2005/40. szám)
Az intervenciós cukorraktárakkal szembeni követelmények
Az intervencióra felajánlott, intervencióba vonható cukrot intervenciós raktárakban kell tárolni. Az intervenciós raktárnak az a siló vagy raktár minősül, melyet a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elismert – áll a 33/2005. (IV. 12.) FVM rendeletben. Az elismert intervenciós raktárban történő tárolásra az MVH az intervenciós cukorkészlet felajánlójával köt raktározási szerződést. Intervenciós cukorkészlet tárolására az a raktár ismerhető el, amely megfelel az e rendelet mellékletében meghatározott, a cukor optimális tárolásához szükséges követelményeknek, és amelyben biztosítható a tárolt intervenciós áru minőségének és mennyiségének megőrzése.
A raktár elismerésére vonatkozó kérelmet annak üzemeltetője, illetve az intervenciós cukorkészlet felajánlója nyújthatja be az MVH-hoz a www.mvh.gov.hu honlapon meghatározott módon, az ott közzétett formanyomtatványon.
(Magyar Közlöny, 2005/47. szám)