A jog abból indul ki, hogy a megszületett gyermek családi jogállását valahogyan rendezni kell, mégpedig lehetőleg úgy, hogy a jog szerinti apa megegyezzen a valódi apával. A családjogi törvény (Csjt.) erre fűzi fel az apaság megállapítására vonatkozó előírásokat.
Az apaság rendező elvei a következők:
– házasság,
– elismerés,
– bírói megállapítás,
– utólagos házasságkötés,
– reprodukciós eljárás,
– képzelt apa megjelölése.
Az apaság vélelme házasság alapján
Az apaság vélelme egyfajta automatizmust épít be az apaság kérdésébe. Ha ugyanis a vélelem feltételei fennállnak, a törvény erejénél fogva "megvan" a jog szerinti apa, még akkor is, ha esetleg ez a személy nem azonos a valódi apával. A Csjt. szerint ugyanis a gyermek apjának azt kell tekinteni, akivel az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak legalább egy része alatt házassági kötelékben állott. A házasság esetleges érvénytelensége az apaság vélelmét nem érinti. A törvény abból indul ki, hogy annak a valószínűsége a legnagyobb, hogy a gyermek az anyával házasságban élő férjtől származik.
Az anya férjének a gyermek fogamzási idejét megelőző időponttal történt holtnak nyilvánítása esetében a gyermeket házasságon kívül születettnek kell tekinteni.
A házasságból származás alapján az apaság vélelme mindaddig fennáll, amíg az arra jogosult keresete folytán bírósági ítélet ezt a vélelmet meg nem döntötte. Csak az ilyen tartalmú ítélet jogerőre emelkedése után állhat elő az a helyzet, hogy más személy apaságának a megállapítása iránt peres eljárás indulhasson.
Vélelmezett fogamzási idő
A vélelmezett fogamzási idő a gyermek születésének napjától visszafelé számított száznyolcvankettedik és háromszázadik nap között eltelt idő, mind a két határnap hozzászámításával. Bizonyítani lehet azonban, hogy a gyermek fogamzása a vélelmezett fogamzási idő előtt vagy után történt.
Újbóli házasság
Ha a nő házasságának megszűnése után újból házasságot kötött, az újabb házasságának fennállása alatt született gyermeke apjának akkor is az újabb férjet kell tekinteni, ha a korábbi házasság megszűnése és a gyermek születése közt háromszáz nap nem telt el. Ha azonban ez a vélelem megdől, a gyermek apjának a korábbi férjet kell tekinteni. Ilyenkor tehát egyfajta rangsor érvényesül a potenciális apák között.
Az apaság vélelme elismerés alapján
Ha az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak egy része alatt nem állott házassági kötelékben, a törvény egyéb fogódzókat alakított ki annak érdekében, hogy a gyermeknek apja legyen. Ilyenkor a gyermek apjának kell tekinteni azt a férfit, aki a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak ismerte el. Ez az úgynevezett teljes hatályú elismerő nyilatkozat, amely az apaságot egymagában megállapítja.
Mikor van helye teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatnak?
Az a férfi, akitől a gyermek származik, a fogamzási idő kezdetétől fogva a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak ismerheti el, ha
– a törvény értelmében nem kell más férfit a gyermek apjának tekinteni, és
– a gyermek legalább tizenhat évvel fiatalabb, mint a nyilatkozó.
Ilyen elismerő nyilatkozatot csak személyesen lehet tenni. A cselekvőképességében korlátozott személy elismerő nyilatkozata csak akkor érvényes, ha ahhoz törvényes képviselője hozzájárult. Ha a törvényes képviselő tartósan gátolva van, vagy a hozzájárulást nem adja meg, azt a gyámhatóság hozzájárulása pótolhatja.
Az elismerést és a hozzájárulást anyakönyvvezetőnél, bíróságnál, gyámhatóságnál, illetőleg magyar külképviseleti hatóságnál jegyzőkönyvbe kell venni vagy közjegyzői okiratba kell foglalni.
Hozzájárulás
A nyilatkozat teljes hatályához szükséges az anyának, a kiskorú gyermek törvényes képviselőjének, és ha a gyermek a tizennegyedik életévét betöltötte, a gyermeknek a hozzájárulása is. Ha az anya, illetőleg a gyermek nem él, vagy nyilatkozatában tartósan gátolva van, a hozzájárulást a gyámhatóság adja meg. Ebből persze az is következik, hogy a gyermek sorsa adott esetben az anyja kezében van, hiszen az anya a hozzájárulás megtagadásával egyszerűen megakadályozhatja, hogy a valódi apa elismerő nyilatkozatot tegyen, s így esetleg olyan helyzet állhat elő, hogy bár a valódi apa elismerné magáénak a gyermeket, annak mégis más apja lesz a jog szerint, "hála" az anyukának.
A cselekvőképességében korlátozott személy csak a törvényes képviselője hozzájárulásával tehet apaságot elismerő nyilatkozatot. Ha az apaságot elismerni kívánó kiskorú gyermek szülői nem élnek együtt, és a gyermek valamelyiküknél van elhelyezve, a felügyeletet ez utóbbi szülő gyakorolja, s mint törvényes képviselő ő jogosult a hozzájáruló nyilatkozat adására.
Az apaság bírósági megállapítása
Ha a gyermek apja sem az anya házassági köteléke vagy utólagos házassága, sem teljes hatályú apai elismerés, sem pedig reprodukciós eljárás alapján nem állapítható meg, az apaságot bírósági úton lehet megállapítani. Ha a származás reprodukciós eljárás következménye, nincs helye az apaság bírósági úton történő megállapításának azzal a férfival szemben, aki az eljárás lefolytatásához ivarsejtet vagy embriót adományozott.
Ha az apai státus betöltött, ugyanazon gyermekre nézve más férfi apaságának megállapítása iránt nem indítható per. Ha a gyermeket az alperesként perbe vont férfin kívül más férfi teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal a magáénak ismeri el, a perbe vont férfival szemben apaság megállapítása iránt indított per okafogyottá válik, és a kereset elutasításának van helye.
Perindításra jogosultak
Az apaság bírósági megállapítását maga az apa, a gyermek, a gyermek halála után leszármazója kérheti.
A döntés alapja
A bíróság a gyermek apjának nyilvánítja azt a férfit, aki az anyával a fogamzási időben nemileg érintkezett, és az összes körülmény gondos mérlegelése alapján alaposan következtethető, hogy a gyermek ebből az érintkezésből származik.
Az apaság megállapítása iránt indult perben a bíróságnak a teljes tényállás felderítésére hivatalból messzemenően törekednie kell. Néhány alkalommal történt nemi érintkezés nem vonható a huzamos nemi viszony fogalma alá.
Eseti nemi érintkezés alapján akkor lehet az apaságot megállapítani, ha az összes körülmények gondos mérlegelése mellett alaposan következtethető, hogy a gyermek ebből az érintkezésből származik. E vonatkozásban a bíróságnak a teljes tényállás felderítésére hivatalból is messzemenően törekednie kell. A perbeli bizonyítékoknak, adatoknak és körülményeknek a maguk összességében való értékelése és mérlegelése útján kell állást foglalni a tekintetben: következtethető-e alaposan, hogy a gyermek a megállapított nemi érintkezésből származik.
Utólagos házasságkötés
Ha az anya a gyermek születése után házasságot köt, férjét a gyermek apjának kell tekinteni, ha
– sem az anya korábbi házassági köteléke, sem teljes hatályú elismerő nyilatkozat vagy jogerős bírósági ítélet alapján nem állapítható meg, hogy ki a gyermek apja, és az apaság megállapítása iránt más férfi ellen per sincs folyamatban, feltéve hogy
– a férj a gyermeknél legalább tizenhat évvel idősebb, és
– a férj a házasságkötést megelőzően az anyakönyvvezető előtt a gyermeket a magáénak ismeri el.
A férj elismerése akkor hatályos, ha ahhoz az anya, a kiskorú törvényes képviselője, továbbá – ha a gyermek a tizennegyedik életévét betöltötte – a gyermek is hozzájárult. Ha a gyermek nem él, vagy a nyilatkozattételben tartósan gátolva van, a hozzájárulást a gyámhatóság adja meg.
Vita esetén annak bírósági megállapítását, hogy az anya utólagos házasságának hatálya a gyermekre kiterjed, a gyermek, a gyermek anyja vagy annak férje kérheti.
Az apaság vélelmének megtámadása
Az apaság vélelmét meg lehet támadni, ha az, akit a vélelem alapján apának kell tekinteni, a gyermek anyjával a fogamzás idejében nemileg nem érintkezett, vagy a körülmények szerint egyébként lehetetlen, hogy a gyermek tőle származik, illetőleg ha a származás reprodukciós eljárás következménye, és az anya férje, illetve élettársa az eljáráshoz nem járult hozzá.
Ha az apaság vélelme teljes hatályú apai elismerésen alapul, a vélelmet azon az alapon is meg lehet támadni, hogy a nyilatkozatnak a törvényes feltételek hiányában nincs teljes hatálya.
Apaság vélelmének megdöntése iránti per a vélelmezett apával szemben indítható. Ha csupán téves anyakönyvi bejegyzés történt, annak kijavítása az anyakönyvvezetőtől kérhető.
Az apai elismerő nyilatkozat akarathiba címén nem támadható meg.
Ki jogosult a megtámadásra?
A megtámadásra jogosult
– a gyermek,
– az, akit a vélelem alapján a gyermek apjának kell tekinteni,
– a gyermek halála után leszármazója, ilyennek hiányában az ügyész.
Az anya volt férje akkor is jogosult a megtámadásra, ha a vélelem az, hogy az anya újabb házasságbeli férje az apa, de ennek a vélelemnek megdőlte esetén a volt férjet kellene apának tekinteni.
Az apaság vélelmét az a vélelmezett apa is megtámadhatja, aki annak tudatában tett apaságot elismerő nyilatkozatot, illetőleg a gyermek anyjával való házasságkötése esetén annak tudatában tett az apaság vélelmének beállását eredményező nyilatkozatot, hogy a gyermek nem tőle származik. Az apaság vélelmét az említett esetekben a vélelem beálltától számított egy év alatt támadhatja meg.
Megtámadási határidő
Az apaság vélelmét a gyermek a nagykorúsága elérése után egy évig, a többi jogosult pedig a gyermek születéséről szerzett értesülése időpontjától számított egy év alatt támadhatja meg. Az a jogosult, aki a megtámadás alapjául szolgáló tényről a reá nézve megállapított határidő kezdete után értesült, az értesüléstől számított egy év alatt támadhatja meg az apaság vélelmét.
Az apaság vélelmét a vélelem beálltától számított egy év alatt támadhatja meg az, aki annak tudatában tett apaságot elismerő nyilatkozatot, illetőleg a gyermek anyjával való házasságkötése esetén annak tudatában tett az apaság vélelmének beállását eredményező nyilatkozatot, hogy a gyermek nem tőle származik.
Ügyészség
Ha az, akit a vélelem alapján a gyermek apjának kell tekinteni, a határidő eltelte folytán megtámadásra már nem jogosult, az apaságot érdekében az ügyész támadhatja meg.
Megtámadásnak azonban csak a vélelmezett apa életében van helye.
Névviselés
Ha a bíróság az apaság vélelmét megtámadó keresetnek helyt ad, indokolt esetben – kérelemre – a gyermeket feljogosíthatja családi nevének további viselésére.
Tartási kötelezettség
A volt férjet apasága vélelmének fennállása folytán törvényes tartási kötelezettség terheli, ezért az apasági vélelem megdöntése iránt indított per ellenére ideiglenes intézkedéssel is kötelezhető gyermektartásdíj fizetésére.
A férj tartási kötelezettsége csak a vélelem megdöntését kimondó ítélet jogerőre emelkedésétől szűnik meg.
A vélelem megdöntése csak bizonyosság alapján
Az apasági vélelem megtámadása iránt indított perben annak bírói megállapítása, hogy a gyermek származása a körülmények szerint a vélelmezett apától lehetetlen, objektív, igaz tényeket, teljes bizonyosságot kíván.
Az apasági perek szabályai
A családi jogállás megállapítása iránt indított perben hozott ítélet mindenkivel szemben hatályos.
Perindítás
Az apaságnak (és az anyaságnak), továbbá az utólagos házasságkötés hatályának bírósági megállapítását keresettel lehet kérni, s keresettel lehet megtámadni az apaság vélelmét is. A pert a jogosultnak személyesen kell megindítania.
A korlátozottan cselekvőképes személy a pert csak törvényes képviselője hozzájárulásával indíthatja meg. Ha a törvényes képviselő a hozzájárulás megadásában tartósan gátolva van, vagy a hozzájárulást nem adja meg, azt a gyámhatóság hozzájárulása pótolja. Cselekvőképtelen jogosult helyett – a gyámhatóság hozzájárulásával – a törvényes képviselő léphet fel.
Az apaság megállapítására irányuló keresetet az apa ellen, az apának pedig a gyermek ellen kell megindítania. Az apaság vélelmének megdöntésére irányuló keresetet a gyermeknek az apa ellen, az apának a gyermek ellen, más jogosultnak pedig a gyermek és az apa ellen kell indítania; a keresetet – a gyermek által indított kereset kivételével – az anya ellen is meg kell indítani, kivéve ha ez halála folytán nem lehetséges. Ha a gyermek az anya újabb házasságának fennállása alatt, de az anya korábbi házasságának megszűnésétől számított 300 napon belül született, a keresetet az anya korábbi férje ellen is meg kell indítani.
A keresetindításnak a gyermek születése előtt is helye van, ítélet azonban csak a gyermek megszületése után hozható.
Ügygondnok
Ha az apa, illetőleg a korábbi férj vagy az a személy, aki ellen a keresetet meg kellene indítani, nem él vagy ismeretlen helyen tartózkodik, a keresetet a bíróság által kirendelt ügygondnok ellen kell indítani. Az egyenes ági rokon ilyen esetben beavatkozóként bármelyik félhez csatlakozhat. Az ügygondnok kirendeléséről a bíróság értesíti a gyámhatóságot, és tájékoztatja a per adatai szerint ismert helyen lakó egyenes ági rokonokat a beavatkozás lehetőségeiről.
Egyéb igények érvényesítése
Az apaság megállapítására irányuló kereset – annak bírósága előtt – összekapcsolható a gyermek tartására irányuló keresettel is, illetőleg az apaság megállapítása iránt az elsőfokú bíróság előtt folyamatban levő perben a gyermek tartására irányuló kereseti kérelem utóbb is előterjeszthető.
Meghallgatás a gyámhatóságon
Az apaság vélelmének megdöntése iránti per megindítása előtt a gyámhatóságnak cselekvőképtelen kiskorú esetében – elháríthatatlan akadályt kivéve – az anyát és a vélelmezett apát meg kell hallgatnia. A gyámhatóság a perindításhoz csak akkor járulhat hozzá, ha a származás kiderítése és a családi jogállás rendezése a kiskorú érdekében áll. Ha az anya és a vélelmezett apa között a gyermek elhelyezése vitás, a gyámhatóság a hozzájárulást csak kivételesen indokolt esetben adhatja meg.
Tárgyalás
A tárgyalás kitűzéséről a keresetlevél egy példányának megküldésével az anyát akkor is értesíteni kell, ha nem peres fél. Az értesítésben az anyát figyelmeztetni kell beavatkozási jogára. Ha a tárgyaláson a kiskorú felperesnek a gyámhatóság által kirendelt eseti gondnoka nem jelenik meg, a per megszüntetésének nincs helye. Ilyen esetben a bíróság felhívja a gyámhatóságot a szükséges intézkedések megtételére, illetőleg új eseti gondnok kirendelésére.
Előzetes bizonyításnak feltétel nélkül helye van
Az anya mint tanú
A gyermek anyját, ha a perben félként vagy beavatkozóként nem vesz részt, tanúként kell kihallgatni. Kihallgatása csak akkor mellőzhető, ha cselekvőképtelen, vagy kihallgatásának más elháríthatatlan akadálya van. Apasági perben az anya vallomásának bizonyító értékét a vallomásában mutatkozó lényegtelen ellentmondások önmagukban még nem rontják le.
Részvétel az orvosi vizsgálaton
Ha a bíróság vértulajdonság-vizsgálatot, vagy a származás megállapításához szükséges más orvos szakértői (élettani) vizsgálatot rendel el, a vizsgálat tűrésére bármelyik érdekeltet kötelezheti. Ha a bíróság a vizsgálatra az anya férjét vagy olyan tanút kötelez, aki a per adatai szerint az anyával a fogamzási időben nemileg érintkezett, ezt a személyt a bíróság végzésének közlésétől kezdődően a fél jogállása illeti meg.
Ha a vértulajdonság-vizsgálat azon személy apaságának megállapítását alapozza meg, akit a fél jogállása illet meg, a felperes e személyt alperesként perbe vonhatja akkor is, ha az új alperessel szemben a bíróságnak nincs illetékessége. A bíróság egyúttal az eredeti alperest a perből elbocsátja, és költségeiben a felperest marasztalja.
Szakvélemények
Az apaság megítélése a legtöbb esetben puszta szakkérdésre redukálódik. A döntés alapját az orvos szakértői vélemények képezik, jóllehet százszázalékos, vagyis a bizonyosságot elérő szakvéleményt hiába várunk. Egyértelműen csak az állapítható meg, hogy a gyermek kitől nem származhat, vagyis hogy kinek az apasága kizárt. Ezt már a vér- és szérumcsoport-vizsgálat alapján el lehet dönteni. A származást kizáró vércsoportvizsgálat eredménye az anya vallomásával szemben is döntő bizonyíték.
Éppen ezért a szakértői bizonyítás ezzel kezdődik. Amennyiben a vérvizsgálat alapján az apaság nem kizárt, úgy sor kerül az úgynevezett HLA-vizsgálatra, illetve ha még ezután is kételyek maradnak, úgy az antropológiai vizsgálatra (ez utóbbi gyakorlatilag annak orvosi megállapítása, hogy a gyermek hasonlít-e az apjaként megjelölt személyre), illetve a DNS-vizsgálatra. (A külföldi és hazai gyakorlati eredmények szerint a HLA-tipizálás a vitás származási ügyekben az egyik leghatékonyabb vizsgálati eljárás.) A származási perekben a vér- és szérumcsoport-vizsgálat származást kizáró eredménye önmagában olyan természettudományos bizonyíték, amely az apaság megállapítására irányuló kereset elutasítását kétséget kizáróan megalapozza. Az antropológiai vizsgálat elvégzésére pedig csak akkor kerülhet sor, ha a vércsoportvizsgálatok a vélelmezett apára vagy a perbe fogott férfiak valamelyikére nézve nem adnak kizáró eredményt.
Minthogy a származási perekben jelentős egyéni és társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy a gyermek a vér szerinti apával kerüljön jogilag is rendezett szülő-gyermeki kapcsolatba, ezért a bírósági gyakorlat szerint a tényállás megnyugtató felderítésére hivatalból is törekedni kell, és az ellenérdekű felek egymással ellentétes vallomásában tapasztalható ellentmondások okából nem lehet eltekinteni a megalapozott döntéshez szükséges élettani vizsgálatoktól.
Ha a házastársak között a gyermek fogamzása idején a nemi kapcsolat fennállott, a férj az apaság vélelmének megdöntését csak akkor kérheti sikerrel, ha bizonyítani tudja, hogy a gyermek tőle való származása lehetetlen. Ilyen esetben a természettudományos értékű bizonyítékot szolgáltató vércsoportvizsgálat általában nem mellőzhető.
A bizonyítékok értékelése, a további bizonyítás mellőzése
Ellentétes szakértői vélemények felülvizsgálata helyett az ellentmondások mérlegeléssel történő feloldása jogszabálysértő. Nem sért jogszabályt ugyanakkor a bíróság, ha a vér-, valamint a HLA-vizsgálat alapján gyakorlatilag bizonyított alperesi apaság esetén az antropológiai vizsgálat lefolytatását mellőzi.
A bíróság a származás megállapítása iránti perben is csak a per eldöntéséhez szükséges tények megállapítása iránt rendel el bizonyítást. A per adataival összhangban álló, megfelelő előírások szerint elvégzett, aggálytalan szakértői vélemény kiegészítésének vagy felülvéleményezésének a mellőzése eljárási szabálysértést nem valósít meg. Az alperes által a fogamzási időben elismert nemi kapcsolat és a kromoszómavizsgálat valószínű eredménye mellett például szükségtelen az apasági perben a DNS-vizsgálat elrendelése. A vércsoport- és a HLA-vizsgálat alapján adott összesített biostatisztikai szakvélemény, az antropológiai szakvélemény, valamint a kromoszómavizsgálat valószínű eredménye esetén az apasági perben orvos szakértői javaslat hiányában a DNS-vizsgálat nem indokolt. Az aggálytalan és a származást gyakorlatilag a bizonyosság fokáig igazoló vértulajdonság-vizsgálatok eredménye a kivételes esetekben igénybe veendő kromoszómavizsgálat elvégzését szükségtelenné teszi.
Perújítás
Az apaság vélelmét megdöntő ítélet ellen – az apaság vélelmét megdöntő részében – perújításnak nincs helye, ha az apaság vélelmének megdöntését követően a gyermeket valamely személy teljes hatályú apai elismeréssel a magáénak ismerte el, vagy az apaságot jogerős bírói ítélet állapította meg, illetőleg a gyermek anyjának utólagos házasságkötése folytán az anya férjét kell a gyermek apjának tekinteni.
Az anyaság megállapítása* Bár a mondás szerint az anya személye – szemben az apáéval – biztos, előfordulhat, hogy nem tudni, ki a gyermek anyja. Ilyen esetben a gyermek kérheti annak bírósági megállapítását, hogy anyja az általa megjelölt személy. Ha a gyermek meghalt, ez a jog leszármazóját illeti meg. * Az anyaság bírósági megállapítását az is kérheti, aki azt állítja, hogy ő a gyermek anyja. * Ha a származás reprodukciós eljárás következménye, nincs helye az anyaság bírósági úton történő megállapításának azzal a nővel szemben, aki az eljárás lefolytatásához ivarsejtet vagy embriót adományozott. |
Képzelt apa* Ha a gyermek mindkét szülője ismeretlen, születése után nyomban, ha pedig apjának kiléte nem állapítható meg, az anya kérelmére bármikor, egyébként pedig a gyermek harmadik életévének betöltése után hivatalból kell intézkedni az iránt, hogy a születési anyakönyvbe a gyermek szülőiként, illetőleg apjaként képzelt személyt jegyezzenek be. Az intézkedésre a gyámhatóság hivatott. * Ilyen esetben az apa családi nevéül, ha az anya ismert, az anya legközelebbi ismert anyai ági férfi felmenőjének családi nevét kell megállapítani. Az anya kérelmére azonban a gyámhatóság az apa családi nevéül megállapíthatja * az anya családi nevét, * az anya által megjelölt más családi nevet, feltéve hogy az más jogos érdekét nem sérti. * Nem állapítható meg olyan családi név, amely a gyermekre sérelmes. A gyámhatóság az egyéb személyi adatokat – mások jogos érdekeinek sérelme nélkül – belátása szerint állapítja meg. * Itt említjük meg, hogy a gyermek – szüleinek megállapodása szerint – apjának vagy anyjának családi nevét viseli. A házasságban élő szülők valamennyi, a házasság fennállása alatt született közös gyermekének csak azonos családi neve lehet. Közös házassági nevet viselő házastársak gyermeke csak a szülők közös házassági nevét viselheti. A saját nevüket viselő szülők megállapodása alapján a gyermek az apa és az anya családi nevét együtt is viselheti. A gyermek családi neve legfeljebb kéttagú lehet. * Ha nincs olyan személy, akit a gyermek apjának kell tekinteni, a gyermek az anyja családi nevét viseli mindaddig, amíg a képzelt apát az anyakönyvbe be nem jegyezték. Az anya a képzelt személy apaként való bejegyzésére irányuló eljárás során bejelentheti, hogy a gyermeke továbbra is az ő családi nevét viseli. A gyermek utónevét a szülők határozzák meg. A házasságon kívül született gyermek nem viselheti anyja elvált férjének nevét, ez a név képzelt személy neveként sem jegyezhető be. |
Apai elismerés perben* Ha helye lehet annak, hogy az alperes a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak ismerje el, az apaság megállapítására irányuló perben őt erre az első tárgyaláson és a bizonyítás lefolytatása után is figyelmeztetni kell. * Ha az apa a gyermeket a magáénak ismeri el, és azok az érdekeltek, akiknek hozzájárulására a nyilatkozat hatályához szükség van, a tárgyaláson jelen vannak, figyelmeztetni kell őket, hogy hozzájárulásukat a tárgyaláson szóval is megadhatják. Az apa elismerő nyilatkozatát az egyéb érdekeltek hozzájárulásával együtt külön jegyzőkönyvbe kell foglalni, s azt velük alá is kell íratni. * A figyelmeztetéssel együtt az apát és a többi érdekelteket is tájékoztatni kell a nyilatkozat, illetőleg a hozzájárulás jelentőségéről és következményeiről. Ennek megtörténtét a jegyzőkönyvben szintén fel kell tüntetni. * A tárgyaláson jelen nem levő érdekelteket megfelelő határidő kitűzésével fel kell hívni, hogy hozzájáruló nyilatkozatukat a megszabott alakban mutassák be, vagy a bíróságnál mondják jegyzőkönyvbe. * Elismerés esetében az apát fel kell hívni a törvényben megkívánt korkülönbség igazolására. A gyámhatóság részéről szükséges hozzájárulás vagy megerősítés iránt a gyámhatóságot hivatalból kell megkeresni. * Az elismerésről felvett jegyzőkönyvet az előbbi rendelkezések szerint megszerzett okiratokkal kiegészítve – a per tárgyalásának egyidejű felfüggesztése mellett – át kell tenni az illetékes anyakönyvvezetőhöz. Ha az apát az anyakönyvbe bejegyezték, a pert meg kell szüntetni. Ha az elismerő nyilatkozat alapján az apát az anyakönyvbe nem jegyzik be, és az ennek okául szolgáló hiány nem pótolható, a bíróság a per felfüggesztését megszünteti és a tárgyalást folytatja. |
Kényszerítő eszközök az apasági perben* Ha a személyes megjelenésre idézett fél a tárgyaláson nem jelenik meg, vagy a bíróság felhívására nem nyilatkozik, vele szemben a következő rendelkezéseket kell alkalmazni. * Az eljáró bíróság az ilyen felet az okozott költségek megtérítésére kötelezi, s egyben pénzbírsággal sújthatja. A bíróság egyúttal elrendelheti a meg nem jelent (eltávozott) fél elővezetését is. * Ha a fél az elmaradását (eltávozását) ezek után alapos okkal kimenti, a vele szemben tett intézkedéseket hatályon kívül kell helyezni. * A bírságoló, illetve a költségek megtérítésére, valamint az elővezetésre vonatkozó, továbbá az olyan határozat ellen, amely az említett kényszerítő határozat hatályon kívül helyezése iránt előterjesztett kérelmet elutasítja, a fél fellebbezéssel élhet. * Ha a fegyveres erők vagy a rendvédelmi szervek tagjával szemben kellene pénzbírságot alkalmazni, vagy ilyen személy elővezetését kellene elrendelni, a fegyelmi eljárás lefolytatása végett a bíróság a tanú, illetőleg a szakértő elöljárójához fordul. * Ugyanezek a szabályok alkalmazhatók akkor is, ha az érdekelt a kijelölt szakértőnél (orvosnál) vizsgálat vagy vérvétel céljából nem jelenik meg, illetőleg a vizsgálatot vagy a vérvételt nem engedi meg. Elővezetésnek helye azonban nincs. Ugyanez a rendelkezés irányadó a kiskorú gyermek törvényes képviselőjével szemben is, ha a gyermeket vizsgálat vagy vérvétel végett nem állítja elő, vagy a vizsgálatot, illetve a vérvételt ő nem engedi meg |