Jegybanki alapkamat
A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa 2004. október 18-ai ülésén 2004. október 19-ei hatállyal 11%-ról 50 bázisponttal, 10,50%-ra csökkentette a jegybanki alapkamatot.
(Magyar Közlöny, 2004/149. szám)
Üzemanyagárak
Az erről szóló APEH-közlemény szerint a 2004. október 1. és december 31. között alkalmazható üzemanyagárak a következők:
Ólmozatlan motorbenzinek:
– ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin:
249 Ft/l,
– ESZ-98 ólmozatlan motorbenzin:
259 Ft/l,
– Keverék: 250 Ft/l,
– Gázolaj: 230 Ft/l.
Ha a magánszemély az üzemanyagot a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszerezni.
(Magyar Közlöny, 2004/133. szám)
Elektronikus cégeljárás
2004. október 8-án módosultak, illetve a jövő év elejétől módosulnak egyes, a cégbejegyzési eljárással és a cégnyilvántartással kapcsolatos szabályok. A cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló rendeletet módosító 31/2004. (IX. 24.) IM rendelet szerint ha az európai gazdasági egyesülés, illetve az európai részvénytársaság székhelyáthelyezés következtében kéri a cégbejegyzését, a cégjegyzékben fel kell tüntetni a korábbi székhelyét, a nyilvántartást vezető hatóságot és az európai gazdasági egyesülés, illetve az európai részvénytársaság korábbi nyilvántartási számát.
Ugyancsak október 8. óta lehetőség van arra, hogy – külön szerződés alapján – a Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálat számítógépes hálózatán keresztül, on-line módon is lehessen céginformációt kérni. A cégbíróság 2005. január 1-jét követően lesz köteles a cégiratokat elektronikus okirattá alakítani.
(Magyar Közlöny, 2004/134. szám)
Devizaárfolyam
A Magyar Nemzeti Bank közzétette a Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza-árfolyamlapján nem szereplő külföldi pénznemek euróban megadott árfolyamát. 1 euró például:
– 8,0546 dél-afrikai rand,
– 7,6668 egyiptomi font,
– 43,0378 haiti gourde,
– 5,5334 izraeli shekek,
– 1,2297 kubai peso,
– 41180,0 román lej,
– 126,5310 srí lanka-i rúpia.
(Magyar Közlöny, 2004/140. szám)
Gépjármű-ellenőrzés
Az 54/2004. (IX. 22.) BM rendelet a közúti áru- és személyszállítást végző egyes gépjárművek és személyzetének rendőrhatósági ellenőrzését szabályozza. Az október 7-étől hatályos jogszabály felsorolja az ellenőrizhető járműveket, valamint meghatározza az ellenőrzés irányát is.
A közúti ellenőrzés során a rendőr jogosult a gépjármű vezetőfülkéjébe, utasterébe belépni, ott az ellenőrzés céljának megfelelő vizsgálatot elvégezni. A gépjárművezető az ellenőrzés során köteles a gépjárműbe beépített menetíró készülék és annak rendeltetésszerű használatát szolgáló egyéb eszközök (különösen a vezetékek, zárjelek, biztosítékok, csatlakozók, beépítési és hitelesítési címkék, a készülék rögzítése, átalakítók), továbbá az adatrögzítő lapok és a járművezetői kártya vizsgálatát az ellenőrzést végző rendőr számára lehetővé tenni.
A napi pihenőidő elégtelensége miatt a kényszervárakoztatás mértéke minimum 8 óra, maximum 11 óra lehet. Heti pihenőidő hiánya esetén 24 óra pihenőidő írható elő, illetve kényszeríthető ki. Avárakozás kikényszerítése érdekében a gépjármű és/vagy a rakomány okmányai a várakozás időtartamáig visszatarthatók.
(Magyar Közlöny, 2004/132. szám)
Gázolaj jövedékiadó-mértéke
Az üzemanyagok jövedékiadó-mértékének időszaki csökkentéséről szóló 277/2004. (X. 9.) Korm. rendelet szerint a 2004. év 40. és 41. hetének hétfőjére vonatkozó gázolajátlagárak számtani átlagának literenkénti 235,93 Ft-os nagyságrendje alapján a gázolaj esetében az ott meghatározott jövedékiadó-mérték literenként 3,20 Ft-tal csökken, a gázolaj jövedékiadó-mértéke 81 800 Ft/ezer liter.
(Magyar Közlöny, 2004/144. szám)
Jövedékitörvény-módosítás
A dohánygyártmányok és az alkoholtermékek esetében az adóraktár-engedélyes által nyújtandó szállítási jövedéki biztosíték összege legfeljebb 600 millió Ft. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosítása rendelkezik arról is, hogy ki jogosult a megfizetett adó visszaigénylésére (levonására).
A 2004. évi LXXXIII. törvény szeptember 25. óta hatályos.
(Magyar Közlöny, 2004/132. szám)
Pálinka
Bérfőzés
A 39/2004. (IX. 28.) PM rendelet a jövedéki adónak a bérfőzésre vonatkozó különleges szabályait módosítja. Október 1. óta bérfőzéskor a rendelet mellékletében meghatározott tartalmú bérfőzési lapot is ki kell állítani, amely a vámhatóságtól szerezhető be. A bérfőzető személyesen vagy megbízottja útján adhatja át a gyümölcsöt, gyümölcsből származó alapanyagot (cefre) a szeszfőzde részére. Az átadásakor a bérfőzető a jogszabály 31. számú melléklete szerinti bérfőzési lapon nyilatkozik a gyümölcscefre fajtájáról és mennyiségéről, vagy azokról írásban foglalt nyilatkozatot ad át a megbízottja útján. A bérfőzető a kiadott bérfőzött pálinkát közvetlen fogyasztásra nem értékesítheti, illetve nem ajándékozhatja el, azt kizárólag alkoholtermék-adóraktár részére értékesítheti.
Előállítás
A 148/2004. (X. 1.) FVM-ESzCsM- GKM együttes rendelet a pálinka előállításának szabályairól szól. A jogszabály alapján pálinkának csak azok a szeszes italok nevezhetők, amelyek a vonatkozó EU-szabályozásnak megfelelnek. A rendelet ezenfelül külön meghatározza a kisüsti pálinka, az érlelt pálinka, az ópálinka és a gyümölcságyon érlelt pálinka fogalmát. A pálinka készítéséhez kizárólag Magyarországon termett és termelt nemes és vadgyümölcs, szőlőtörköly és aszúszőlőtörköly használható fel. Pálinkának csak az a törköly- és gyümölcspárlat nevezhető, amelyet Magyarországon cefréztek, pároltak, érleltek és palackoztak. A rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(Magyar Közlöny, 2004/136., 139. szám)
Foglalkozás-egészségügyi alkalmasságról szóló szakvélemény
A foglalkozás-egészségügyi alkalmasságról szóló másodfokú orvosi vélemény nem közigazgatási határozatnak, hanem szakvéleménynek minősül, ezért – közigazgatási határozat hiányában – a foglalkozás-egészségügyi szolgálattal szemben a vélemény felülvizsgálata iránt sem közigazgatási per, sem a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozó eljárás nem indítható – áll a Legfelsőbb Bíróság jogegységi tanácsa jogegységi határozatában.
A foglalkozás-egészségügyi alkalmasságról szóló másodfokú orvosi vélemény szakvéleménnyé minősítéséről és annak joghatásairól szóló 1/2004. közigazgatási és polgári jogegységi határozat szerint: ha a vizsgált személy munkaviszonyban, illetve ezzel egy tekintet alá eső jogviszonyban áll, a munkáltatónak az alkalmasságról szóló vélemény alapján tett intézkedése a Pp. 349. §-ának (1) bekezdése alapján munkaügyi perben vitatható. A munkaszerződés megkötésére irányuló eljárásban keletkezett vélemény a Pp. 349. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján lehet munkaügyi vita tárgya. A foglalkozás-egészségügyi alkalmasságról szóló másodfokú szakvélemény közvetve ezen eljárások keretében tehető vitássá.
A nem munkaviszonyban, illetve ezzel egy tekintet alá eső jogviszonyban szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatott személy, valamint a tanuló és a hallgató az alkalmasságról szóló vélemény alapján meghozott intézkedéssel szemben a jogviszonyára irányadó törvényben meghatározott módon vehet igénybe bírósági jogorvoslatot.
(Magyar Közlöny, 2004/135. szám)
A szakképzés fejlesztése
A szakképzés fejlesztéséről szóló megállapodás október 1. óta csak a szakképző iskola fenntartójának egyetértő nyilatkozatával és a megállapodás ellenjegyzésével válik érvényessé.
A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról szóló 13/2004. (IV. 27.) OM rendeletet módosító 27/2004. (IX. 28.) OM rendelet előírja azt is, hogy a pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó aláírásra jogosult vezetője, szakképző iskola esetében a fenntartó által igazolt – a pályázati kiírásban megjelölt – saját forrás összegét, amely a támogatás elnyerése esetén a támogatott rendelkezésére áll.
(Magyar Közlöny, 2004/136. szám)
Járművek műszaki vizsgálata
A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletet módosító 115/2004. (IX. 24.) GKM rendelet szigorúbb szabályai szerint a jármű egyedi behozatala esetén kérelemre a területi közlekedési felügyelet hat hónapig érvényes egyedi forgalomba helyezési engedélyt ad ki, amelyért díjat kell fizetni. 2005. február 19. után már nemcsak az M1, hanem az N1 kategóriába tartozó gépkocsitípushoz kiadott típusbizonyítványban, illetőleg az új gépkocsi forgalomba helyezési engedélyében is meg kell határozni a CO2-kibocsátás értékét.
(Magyar Közlöny, 2004/134. szám)
Közlekedéssel kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díjak
Október 15-ével változtak egyes közlekedési tárgyú díjak. A 120/2004. (X. 6.) GKM rendelet hatálya a nemzetközi közúti áru- és személyszállítást végző egyéni vállalkozóra, jogi személyre és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra terjed ki, aki, illetőleg amely nemzetközi forgalomban közúti áru-, illetőleg személyszállítási tevékenység végzéséhez magyar hatósági engedéllyel és jelzéssel ellátott tehergépkocsit, nyerges vontatót, pótkocsit, félpótkocsit, járműszerelvényt, autóbuszt tart üzemben. Külföldi állam hatósági engedélyével és jelzésével ellátott ilyen járművet üzemeltető, nemzetközi közúti árufuvarozást, illetve nemzetközi autóbuszos személyszállítást végző vállalkozás a magyar közlekedési hatóság által kiadott engedélyekért szintén az e rendeletben foglalt díjat köteles megfizetni.
A díjat az engedélyt, okmányt kérő a kérelmének beadásával egyidejűleg köteles az illetékes kiadó hatóság előirányzat-felhasználási keretszámlájára befizetni.
Az útügyi hatósági eljárások díjai közül néhány:
1. autópályák és autóutak elvi építésének, illetve építésének engedélyezése:
– alapdíj: 1000 m-ig: 1 984 700 Ft,
– a további megkezdett kilométerenként: 97 100 Ft,
2. kerékpárutak, gyalogutak, járdák építésének engedélyezése:
– alapdíj: 1000 m-ig: 16 400 Ft,
– további megkezdett kilométerenként:
2500 Ft.
(Magyar Közlöny, 2004/141. szám)
Elektromos készülékek kötelező visszavétele, ártalmatlanítása
A gyártó kötelezettségei
A kormány 2005. augusztus 13-ától kötelezi az elektromos és elektronikai berendezések begyűjtésére, hasznosítására, illetve ártalmatlanítására azok gyártóját. A 264/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet szerint a gyártó köteles visszavenni az általa forgalomba hozott elektromos berendezésből, a háztartási berendezésből, valamint az új, azonos vagy azonos funkciójú termékkel helyettesített nem háztartási berendezésből származó történelmi hulladékot. Ilyen hulladéknak minősülnek többek között a háztartási gépek, az információs és távközlési berendezések, a szórakoztatóelektronikai cikkek, az elektromos és elektronikus barkácsgépek, játékok (például villanyvonat).
A gyártó csak abban az esetben tagadhatja meg az elektromos berendezés visszavételét, ha a visszavételi, a begyűjtési és hasznosítási kötelezettség teljesítése az emberi egészségre, illetve a környezetre súlyos veszélyt jelenthet.
A gyártó a visszavételért a kereskedőtől, illetve a fogyasztótól díjat nem követelhet, azonban a visszavétel ösztönzése érdekében díjat fizethet.
A begyűjtött és visszavett hulladék hasznosításáról és újrafeldolgozásáról is a gyártó köteles gondoskodni, mégpedig legalább a rendelet mellékletében meghatározott hasznosítási és újrafeldolgozási aránynak megfelelően. A begyűjtött, de nem hasznosított elektronikai hulladékot ártalmatlanítani kell, ami szintén a gyártó kötelezettsége. Aköltségeket is a gyártó viseli.
A gyártó kötelezettségeinek teljesítését az Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőség ellenőrzi. Amenynyiben a gyártó nem teljesíti kötelezettségeit, a Főfelügyelőség hulladékgazdálkodási bírságot szabhat ki. A gyártó köteles tájékoztatni a kereskedőt, illetve a fogyasztót az elektromos berendezésre vonatkozó visszavételi és begyűjtési kötelezettségéről. A 2005. augusztus 13-ától kezdődően gyártott elektromos berendezésen – amennyiben a terméken nem lehetséges, annak csomagolásán – jól láthatóan, olvashatóan és letörölhetetlenül kell elhelyezni azt az ábrát, ami a szelektív gyűjtési kötelezettséget jelöli, valamint a gyártó azonosításra alkalmas megjelölését.
A fogyasztót magyar nyelven kell tájékoztatni arról, hogy
– az elektromos berendezésből származó hulladékok a környezetre milyen káros hatást gyakorolnak, ha azokat nem a vonatkozó környezetvédelmi előírásoknak megfelelően kezelik,
– az elektromos berendezés tartalmaz-e veszélyes hulladéknak minősülő alkatrészt,
– az elektromos berendezés nem helyezhető el a települési szilárd hulladékokkal együtt, hanem gyűjtése elkülönítve történik,
– visszavételi és begyűjtési rendszer áll a vásárló rendelkezésére.
A kötelezettség átruházása
A visszavételi, begyűjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási kötelezettség átruházható olyan átvevőre, aki rendelkezik az ehhez szükséges hatósági engedélylyel és szakképesítéssel. Az átvevővel kötött megállapodást a Főfelügyelőség hagyja jóvá, és nyilvántartásba veszi a gyártót, valamint az átvevőt is.
A kereskedő kötelezettségei
Új háztartási berendezés értékesítésekor a legalább 35 m2 alapterületű eladótérrel – kizárólag információs (IT) és távközlési berendezések, cikkek forgalmazása esetén legalább 25 m2 alapterületű eladótérrel – rendelkező kereskedő köteles a fogyasztó által felajánlott, az értékesített berendezéssel azonos elsődleges használati célú és mennyiségű használt berendezést átvenni. Kizárólag rádiótelefon értékesítésével foglalkozó kereskedő az eladótér alapterületétől függetlenül köteles az értékesített berendezéssel azonos elsődleges használati célú és mennyiségű használt berendezést átvenni. A kereskedő átvételi kötelezettségének teljesítéséért a fogyasztótól díjat nem követelhet, azonban a fogyasztó ösztönzése érdekében díjat fizethet.
Ártalmatlanítandó berendezések
A kormányrendelet meghatározza azokat az elektromos és elektronikai berendezéskategóriákat, amelyekre a visszavételi, ártalmatlanítási kötelezettség vonatkozik. Ezek:
– háztartási nagygépek,
– háztartási kisgépek,
– információs (IT) és távközlési berendezések,
– szórakoztatóelektronikai cikkek,
– világítótestek, kivéve a normálizzók, halogénizzók és a háztartásban használt lámpatestek,
– elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok, kivéve a helyhez kötött, nagyméretű ipari szerszámok,
– játékok, szabadidős és sportfelszerelések,
– orvosi berendezések, kivéve a beültetett és a fertőzött orvosi berendezések,
– ellenőrző, vezérlő- és megfigyelőeszközök,
– adagolóautomaták.
(Magyar Közlöny, 2004/133. szám)
Elektromos berendezések hulladékának kezelése
Az elektromos és elektronikai berendezések hulladékai kezelésének részletes szabályairól szóló rendeletből megtudhatjuk, hogy ezekből a hulladékokból mely anyagokat kötelező eltávolítani, valamint azt is, hogy az elektromos berendezésből származó hulladékok kezelésére szolgáló helyet miként kell kialakítani. Ez a tevékenység csak a 15/2004. (X. 8.) KvVM rendeletben meghatározott szakképzettséggel folytatható.
A gyártó az Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőség számára adatot köteles szolgáltatni:
– a tárgyév január 31. napjáig az előző évben a Magyar Köztársaságban forgalomba hozott elektromos berendezés mennyiségéről, a tárgyévben várható mennyiségéről (tömeg és darabszám, berendezéskategória),
– legkésőbb a tárgyév január 31. napjáig a tárgyévi visszavételi, begyűjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási kötelezettségei ellátásának módjáról,
– a tárgyév február 20. napjáig az előző évben begyűjtött, visszavett, hasznosított és ártalmatlanított elektromos berendezésből származó hulladék tömegéről elektromosberendezés-kategóriánként, hasznosítónként és ártalmatlanítónként is megbontva, valamint a Magyar Köztársaság területén és azonkívül kezelt (hasznosított és ártalmatlanított) hulladék tömegéről, ezek várható tárgyévi tömegéről, továbbá
– a tárgyév február 20. napjáig a visszavételi, begyűjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási kötelezettségei ellátásának biztosítására képzett tárgyévi biztosíték összegéről és típusáról.
Az átvevő az előbbi adatszolgáltatáson túl a Főfelügyelőség számára adatot szolgáltat:
– a tárgyév január 31-éig az előző évben az általa kötött megállapodások alapján visszavett hulladék tömegéről,
– a tárgyév február 20. napjáig arról, hogy mely gyártókkal, milyen menynyiségre kötött megállapodást visszavételre, hasznosításra, ártalmatlanításra.
(Magyar Közlöny, 2004/143. szám)
Elektromos berendezések veszélyesanyag-tartalmának korlátozása
2006. július 1-jétől nem hozható forgalomba olyan elektromos berendezés, amely – bizonyos kivétellel – ólmot, higanyt, hat vegyértékű krómot, polibrómozott bifenilt (PBB), polibrómozott difenil-étert (PBDE) vagy kadmiumot tartalmaz.
Az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikai berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló 16/2004. (X. 8.) KvVM rendelet hatálya kiterjed a háztartási nagygépek, a háztartási kisgépek, az információs (IT) és távközlési berendezések, a szórakoztatóelektronikai cikkek, a világítótestek, a helyhez kötött, nagyméretű ipari szerszámok kivételével az elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok, a játékok, szabadidős és sportfelszerelések, és az adagolóautomaták kategóriákba tartozó elektromos és elektronikai berendezésekre.
A tilalom nem vonatkozik az olyan elektromos berendezésre, amelyet 2006. július 1-jét megelőzően az Európai Unió valamely tagállamában már forgalomba hoztak. A tilalom megsértése, illetve a rendelet mellékletében meghatározott határértékek túllépése esetén hulladékgazdálkodási bírságot szabnak ki.
(Magyar Közlöny, 2004/143. szám)
Országos Képzési Jegyzék
Változott az Országos Képzési Jegyzék. A 28/2004. (IX. 30.) OM rendelet kiegészíti a szakképesítéseket felsoroló listát. Ezek szerint a családpedagógiai mentor, energiatermelő és -hasznosító technikus (a szakirány megjelölésével), gyógynövény- és fűszernövény-termesztő és -feldolgozó, hobbiállat-tenyésztő és -forgalmazó, közterület-felügyelő, ménesgazda, mezőgazdasági laboratóriumi szakasszisztens, növénytermesztő és növényvédő technológus takarító szakképesítésekkel egészül ki. A változások október 15-én léptek hatályba, de azokat csak a 2005. január 1-jét követően megkezdett szakképzésre kell (felmenő rendszerben) alkalmazni.
(Magyar Közlöny, 2004/138. szám)
Hegesztett szerkezetek gyártóinak alkalmassága
A hegesztett szerkezet szerelésénél, átalakításánál, javításánál az ömlesztőhegesztést és az ezzel összefüggő egyéb tevékenységet csak a Magyar Műszaki Biztonsági Hivatal által kiállított, a hegesztett szerkezetek gyártására való alkalmasságot igazoló hatósági bizonyítvánnyal rendelkező szervezet végezheti. A már hatályban lévő 119/2004. (IX. 30.) GKM rendelet szerint a gyártó – egyéb feltételek megléte mellett – akkor alkalmas a hegesztett szerkezetek gyártására, ha a Magyar Hegesztőminősítő Testülettel egyeztetett többletkövetelményeknek megfelelő minősített hegesztőket, forrasztókat, hegesztőgép-kezelőket foglalkoztat.
(Magyar Közlöny, 2004/138. szám)
Gépjárműből hulladék
2005. január 1-jétől a gépjárműgyártóknak az utolsó tulajdonostól vissza kell venniük a hulladékká vált gépjárművet. E kötelezettség megszegőit a 267/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet hulladékgazdálkodási bírsággal fenyegeti. A gyártóknak 2005. június 30-ig kell igazolniuk, hogy létrehozták a szükséges begyűjtőhálózatot.
A visszavételi kötelezettség a gépjárművekre, valamint azok alkatrészeire és anyagaira egyaránt vonatkozik.
Az átvételért és az átvételt igazoló bontási átvételi igazolásért a tulajdonosnak érték nélküli hulladékká vált gépjármű esetében sem számítható fel díj, kivéve, ha a gépjármű valamely alapvető összetevője [a motor, az alváz, a karoszszéria, a váltómű, valamint a katalizátor (ha az típustartozék)] hiányzik, vagy abban a gépjárműhöz utólag hozzáadott hulladék van. A hulladékká vált gépjárművet az átvevőnek vagy a gyártónak legalább ingyenesen át kell vennie.
A gyártó köteles az általa létrehozott és működtetett, illetve szerződésekkel kialakított visszavételi és kezelési rendszer meglétét és megfelelőségét a Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőségnek bejelenteni és igazolni.
A hulladékká vált gépjármű bontását és az abból származó bontott alkatrészek és anyagok újrahasználatra, hasznosításra, illetőleg ártalmatlanításra történő továbbadását bontó végezheti.
A gépjármű tulajdonosa köteles a forgalomból véglegesen kivonásra szánt, továbbá – amennyiben nem kívánja megjavíttatni – a biztosítók által külön jogszabályban meghatározott módon jelentésre kötelezett hulladékká vált gépjárművet a bontónak, a gyártónak vagy az átvevőnek átadni.
(Magyar Közlöny, 2004/133. szám)
Nemzetközi árufuvarozás
A kormány a Nemzetközi Vasúti Árufuvarozásról szóló Megállapodás 2003. évi módosításait és kiegészítéseit a 265/2004. (IX. 23.) Korm. rendelettel hirdette ki.
(Magyar Közlöny, 2004/133. szám)
Veszélyes anyagok nemzetközi kereskedelme
A kormány a nemzetközi kereskedelemben forgalmazott egyes veszélyes vegyi anyagok és peszticidek előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárásáról szóló, 1999. szeptember 10-én aláírt Rotterdami Egyezményt a 266/2004. (IX. 23.) Korm. rendelettel hirdette ki.
(Magyar Közlöny, 2004/133. szám)
Pénzügyi szervezetek kiegészítő felügyelete
A pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletével kapcsolatosan egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról tartalmaz szabályokat a 2004. évi LXXXIV. törvény. Így részben módosult a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény, a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény és a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény. A módosítások egy része 2004. október 7-étől, más szabályai 2005. január 1-jétől lépnek hatályba.
(Magyar Közlöny, 2004/132. szám)
Ipari minták nemzetközi letétbe helyezése
Az Országgyűlés az ipari minták nemzetközi letétbe helyezéséről szóló 1925. évi Hágai Megállapodás 1999. július 2-án, Genfben felülvizsgált szövegét a 2004. évi XC. törvénnyel hirdette ki.
(Magyar Közlöny, 2004/145. szám)
Felsőfokú tanulmányok egyenértékűsége
A Magyar Köztársaság Kormánya és a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya között a felsőfokú tanulmányok egyenértékűségének elismeréséről szóló, Budapesten, 2001. december 1-jén aláírt egyezményt a kormány a 279/2004. (X. 13.) Korm. rendelettel hirdette ki.
A végzettségi szintet tanúsító oklevelek és az államvizsgát tanúsító bizonyítványok lehetőséget adnak további magasabb szintű tanulmányokra vagy doktori fokozat megszerzésére irányuló tanulmányok folytatására a másik fél államában olyan módon, ahogyan arra az oklevelet vagy bizonyítványt kiállító államban jogosult a hallgató, azonban a fogadó állam felsőoktatási intézményeire irányadó szabályok figyelembe vehetők.
(Magyar Közlöny, 2004/147. szám)
Nyomástartó berendezések műszaki-biztonsági felügyelete
Október 23-án részben megváltozott a nyomástartó és töltőlétesítmények műszaki-biztonsági hatósági felügyeletéről szóló 63/2004. (IV. 27.) GKM rendelet. Például áttelepítés esetén magára a berendezésre vonatkozó részletes műszaki dokumentációt nem kell benyújtani, ha a berendezés érvényes használati vagy használatbavételi engedéllyel rendelkezik – fogalmaz a 121/2004. (X. 15.) GKM rendelet.
(Magyar Közlöny, 2004/148. szám)
Természetvédelmi támogatások, kártalanítás
Természetvédelmi támogatásban részesülhet az a természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki/amely a tevékenységével támogatható védett természeti érték vagy terület védelmét segíti elő. Természetvédelmi támogatás igényelhető:
– a támogatható védett természeti érték vagy terület természetes vagy természetközeli állapota helyreállításához,
– a támogatható védett természeti érték vagy terület védelmét, megőrzését, igénybevételének mérséklését szolgáló fejlesztésekhez.
A vissza nem térítendő természetvédelmi támogatás pályázat útján nyerhető el, a pályázati feltételeket a környezetvédelmi és vízügyi miniszter határozza meg és teszi közzé.
Helyreállítási támogatásban részesülhet,
– akit a tevékenysége befejezésekor hatósági határozat a támogatható védett természeti érték vagy terület természetes vagy természetközeli állapotának helyreállítására kötelez,
– aki önként vállalja a támogatható védett természeti érték, illetőleg terület természetes vagy természetközeli állapotának helyreállítását.
A helyreállítási támogatás a költségek 100%-a, csökkentve az egyéb támogatással.
Fejlesztési támogatásban részesülhet a támogatás jogosultja, aki a támogatható védett természeti érték vagy terület védelmére, megőrzésére, természetkímélő használatára, élőhelyek javítására, felújítására irányuló, közvetlen természetvédelmi eredménnyel járó fejlesztést végez.
Kártalanítás igényelhető
– a védett természeti területeken természetvédelmi érdekből elrendelt gazdálkodási korlátozással, tilalommal vagy jelentős mértékű termelésszerkezet-változtatással,
– az indokolatlan ideiglenes védetté nyilvánítással,
– az indokolt ideiglenes védetté nyilvánítással,
– a védett természeti területeken kívül természetvédelmi érdekből elrendelt korlátozás, tilalom, egyéb hatósági kötelezés miatt bekövetkező jelentős mértékű termelésszerkezet-változtatással okozott tényleges károk megtérítésére.
A kártalanítási igényt a tulajdonos, illetve jogszerű használó – a kár bekövetkezésétől vagy az arról történt tudomásszerzéstől számított 30 napon belül – nyújthatja be.
(Magyar Közlöny, 2004/143. szám)
Étrend-kiegészítők vitamintartalma
Az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatosan tartalmaz kiegészítő szabályokat a 086/2004. (X. 1.) ESzCsM rendelet. A jogszabály megállapítja, hogy az egyes étrend-kiegészítők napi adagjának minimum hány százalékban kell tartalmaznia a megjelölt vitaminokat és ásványi anyagokat. Az étrend-kiegészítők ellenőrzését az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat látja el.
(Magyar Közlöny, 2004/139. szám)
Környezetvédelmi, állatjóléti támogatás
Környezetvédelmi célú, állatjóléti és -higiéniai célú beruházási, valamint állatjóléti és -higiéniai célú jövedelempótló támogatásért kérelmet lehet benyújtani a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz. Támogatás csak a támogatási kérelem benyújtási időpontja után megkezdett beruházáshoz nyújtható. A támogatásra jogosult a beruházást saját felelősségére ettől az időponttól megkezdheti.
A környezetvédelmi célú, valamint az állatjóléti és -higiéniai célú beruházási támogatási kérelmet tartási helyenként külön-külön az MVH által rendszeresített formanyomtatványon, postai úton, az MVH tartási hely szerint területileg illetékes megyei kirendeltségén:
– 2004. november 1. és 2005. április 30. között, valamint
– 2006. január 1. és 2006. április 30. között folyamatosan lehet benyújtani.
Az állatjóléti és -higiéniai célú jövedelempótló támogatási kérelmet
– 2004. november 1. és 2005. április 30. között, valamint
– 2006. január 1. és április 30. között lehet benyújtani.
A 139/2004. (IX. 24.) FVM rendelet tartalmazza a támogatás igénybevételének részletes feltételeit, a támogatás felhasználásának ellenőrzését, valamint a jogtalan igénybevétel következményeit is.
(Magyar Közlöny, 2004/134. szám)
Állatútlevél
Október 1. óta kutyákat, macskákat, görényeket csak érvényes útlevéllel lehet az országból kivinni, illetve Magyarország területére hozni. A 147/2004. (X. 1.) FVM rendelet szóhasználata szerint a kedvtelésből tartott állatot útlevél hiányában csak akkor lehet határokon keresztül szállítani, ha azokat tartósan és egyedileg (tetoválás, mikrochip) megjelölték. Az állat tulajdonosa köteles az állat szállítása előtt az útlevél beszerzéséről és az állat megjelölésen alapuló azonosításáról gondoskodni. Az állat szállításához útlevelet csak megbízott állatorvos állíthat ki.
(Magyar Közlöny, 2004/139. szám)
Gabona- és rizsraktárakkal szembeni követelmények
Az intervenciós gabonaraktárakkal és rizsraktárakkal szembeni követelményeket meghatározó korábbi jogszabályt módosította a 143/2004. (IX. 30.) FVM rendelet. Intervenciós gabonakészlet tárolására például az a raktár választható ki, amelynek tulajdonosa, bérlője vagy üzemeltetője az Európai Unió Közös Agrárpolitikája magyarországi végrehajtásában, illetve a nemzeti agrártámogatási rendszerben érintett ügyfelekkel összefüggő ügyfélregiszter létrehozásáról és az ezzel kapcsolatos nyilvántartásba vételről szóló rendelet szerint regisztráltatta magát.
(Magyar Közlöny, 2004/138. szám)
Mezőgazdasági üzemek támogatása
A félig önellátó mezőgazdasági üzemek szerkezetének átalakításához támogatás igényelhető. A támogatás igénybevételének részletes szabályairól rendelkezik a 145/2004. (IX. 30.) FVM rendelet. A támogatási kérelmet 2004-ben október 11. és november 7. között, 2005-től kezdődően évente április 1. és 30. között lehet benyújtani a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz.
A félig önellátó gazdaságok szerkezetének átalakításához nyújtott támogatás a támogatási időszakban kérelem alapján vehető igénybe. A támogatás mértéke évente ezer euró. A támogatás igénybevételének feltételeit is tartalmazó jogszabály előírja, hogy a támogatási kérelemhez egyebek mellett mellékelni kell öt évre szóló üzleti tervet, az őstermelői igazolvány vagy az egyéni vállalkozói igazolvány vagy a családi gazdálkodói igazolvány másolatát, a szakirányú végzettség igazolására az iskolai bizonyítvány másolatát, a hároméves szakmai gyakorlat igazolására a gazdálkodó nevére kiállított hároméves vagy annál régebbi őstermelői igazolvány vagy egyéni vállalkozói igazolvány másolatát.
(Magyar Közlöny, 2004/138. szám)