A szülők jogai és kötelességei az iskolában

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. november 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 79. számában (2004. november 1.)
Sokan letudják az iskolával szembeni kötelezettségeiket azzal, hogy gyermeküket beíratják valamelyik oktatási intézménybe. Csakhogy az iskolai oktatás, nevelés számít a szülők aktív részvételére. Cikkünkben áttekintjük, hogy mit várhat el egymástól a szülő és az iskola, milyen intézményi keretek között tudnak az apukák és anyukák bekapcsolódni az iskola munkájába.

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény szabályozza a szülők jogait és kötelezettségeit az iskolával szemben, s meghatározza a sérelmes intézkedésekkel szembeni jogorvoslat rendjét is.

Jogosultságok

Iskolaválasztás

Alapvető jogosultság a szabad iskolaválasztás. Ennek értelmében a szülő a gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének, saját vallási, illetve világnézeti meggyőződésének, nemzeti vagy etnikai hovatartozásának megfelelően választhat óvodát, iskolát, illetve kollégiumot. A szülőnek jogában áll az is, hogy gyermeke számára nem állami, illetve nem önkormányzati nevelési-oktatási intézményt válasszon.

Attól az évtől kezdve, amelyben a gyermek tizennegyedik életévét eléri és nem cselekvőképtelen, a szülő az iskolaválasztás jogát a gyermekével közösen gyakorolhatja.

Iskolaalapítás

A szabad iskolaválasztáshoz kapcsolódik az a jogosítvány, amely szerint a szülő a közoktatási törvényben foglaltak szerint nem állami, illetve nem helyi önkormányzati óvodát, iskolát alapíthat, vagy részt vehet ilyen intézmény alapításában.

Megfelelő oktatás

A szülőnek joga van ahhoz, hogy a gyermeke megfelelő színvonalú nevelésben, képzésben részesüljön. Ennek megfelelően joga igényelni, hogy az óvoda a nevelési programjában és tevékenységében, az iskola és kollégium pedagógiai programjában és tevékenységében tárgyilagosan és többoldalú módon közvetítse a tájékoztatást és az ismereteket.

Hit- és vallásoktatás

Idetartozik, hogy a szülőnek joga van ahhoz is, hogy az állami, illetve önkormányzati nevelési-oktatási intézményben lehetővé tegyék a hit- és vallásoktatást.

A gyermek irányítása

A fentiekben részletezett alapvető szülői jogosultságok természetesen nem korlátozhatják a gyermek gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadsághoz való jogát, ám e jog gyakorlását – a gyermek érettségének megfelelően – a szülő irányíthatja.

Jog a tájékoztatáshoz

A szülőnek jogában áll, hogy megismerje a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programját, házirendjét. A szülőnek megfelelő tájékoztatást kell kapnia mind a nevelési, pedagógiai programról, mind pedig a házirendről.

Az iskolának rendszeres és érdemi tájékoztatást kell adnia a szülőnek a gyermek fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről.

Nevelési tanácsok

A szülő tanácsokat kérhet az iskolától a gyermek neveléséhez, de egyéb konkrét segítséget is igényelhet. Ehhez természetesen megfelelően együtt kell működnie az iskolával, fel kell tárnia a gyermekkel kapcsolatos problémákat.

Javaslattétel

A szülő írásbeli javaslatot tehet az iskolával kapcsolatos ügyekben. A javaslatot a nevelési-oktatási intézmény vezetője, a nevelőtestület, az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, a pedagógus köteles megvizsgálni. A javaslatra a megkereséstől számított tizenöt napon belül (az óvodaszéktől, iskolaszéktől, kollégiumi széktől legkésőbb a tizenötödik napot követő első ülésen) érdemi választ kell adni a szülő részére.

Szakkörök, foglalkozások

A szülő a nevelési-oktatási intézmény által meghatározott feltételek mellett kérheti, hogy gyermeke igénybe vehesse a nem kötelező foglalkozásokat. A szülő maga is kezdeményezheti ilyen foglalkozás megszervezését.

A szülő a nevelési-oktatási intézmény vezetője vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vehet az iskolai foglalkozásokon. Erre szolgálnak az iskolai nyílt napok.

Kötelezettségek

A szülő kötelessége különösen, hogy

– gondoskodjon gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről,

– biztosítsa gyermeke óvodai nevelésben való részvételét, továbbá tankötelezettségének vagy képzési kötelezettségének teljesítését,

– figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét, gondoskodjék arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, és megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget,

– rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal, és részükre a szükséges tájékoztatást megadja,

– elősegítse gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, az óvoda, az iskola, a kollégium rendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását,

– megtegye a szükséges intézkedéseket gyermeke jogainak érvényesítése érdekében,

– tiszteletben tartsa az óvoda, az iskola, kollégium vezetői, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait.

Szülői szervezet

Az óvodában, az iskolában és a kollégiumban a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezetet (közösséget, közkeletű szóval: munkaközösséget) hozhatnak létre. Ha több szülői szervezet (közösség) működik, az a szülői szervezet járhat el valamennyi szülő képviseletében, amelyiket a felvett tanulók szüleinek több mint ötven százaléka választott meg. Ilyen szülői szervezet hiányában a szülői szervezetek a nevelési-oktatási intézmény egészét érintő ügyek intézésére közös szervezetet hozhatnak létre, vagy megbízhatják valamelyik szülői szervezetet a képviselet ellátására.

A szülői szervezet dönt a saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, valamint tisztségviselőinek megválasztásáról.

A munkaközösség kezdeményezheti az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék létrehozását, továbbá dönt arról, hogy ki lássa el a szülők képviseletét az említett grémiumban.

Figyelemmel kíséri, hogyan érvényesülnek az intézményben a gyermeki, tanulói jogok, mennyire eredményes a pedagógiai munka. Megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet és az intézmény fenntartóját.

A gyermekek, tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. (A nevelési-oktatási intézmény házirendjében kell meghatározni, mit kell érteni a gyermekek, tanulók nagyobb csoportja alatt.)

A fenntartó a közoktatási intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával összefüggő döntése előtt beszerzi az iskolai szülői szervezet véleményét.

Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont engedélyezheti a közoktatási törvény 3. számú mellékletének I. részében meghatározott maximális létszám húsz százalékkal, illetve a II. rész 7-8. pontjában meghatározottak szerint számított maximális létszám tíz százalékkal történő túllépését, ha az oktatásszervezési okok miatt indokolt. Az engedélyt a fenntartó kérelmére lehet megadni. Az engedélyhez csatolni kell az iskolai szülői szervezet (közösség), illetve az iskolaszék egyetértését.

A nevelési-oktatási intézmény vezetőjének feladatkörébe tartozik, hogy együttműködjön a szülői szervezetekkel (közösségekkel).

A fenntartó – a nevelési-oktatási intézmény költségvetésében – gondoskodik a szülői szervezet működési feltételeiről.

Iskolaszék

Az iskolában a nevelő- és oktatómunka segítése, a nevelőtestület, a szülők és a tanulók, az intézményfenntartók, továbbá az intézmény működésében érdekelt más szervezetek együttműködésének előmozdítására iskolaszék alakulhat.

Az iskolaszék létrehozása

Az iskolaszék létrehozását kezdeményezheti

– a nevelőtestület tagjainak legalább húsz százaléka,

– az iskolai szülői szervezet (közösség) képviselője, ennek hiányában az intézménybe járó tanulók szüleinek legalább húsz százaléka,

– az iskolai diákönkormányzat képviselője, iskolai diákönkormányzat hiányában az iskolába járó tanulók legalább húsz százaléka.

Az iskolaszéket létre kell hozni, ha a fenti érdekeltek közül legalább kettőnek a képviselői kezdeményezik a megalakítását, és részt vesznek munkájában.

Ha az iskolaszék létrehozását az iskolai szülői szervezet (közösség) képviselője, ennek hiányában a szülők legalább húsz százaléka, illetve az iskolai diákönkormányzat képviselője, iskolai diákönkormányzat hiányában az iskolába járó tanulók legalább húsz százaléka kezdeményezi, a nevelőtestület képviselőinek közre kell működniük az iskolaszék megalakításában és munkájában.

Az iskola igazgatója, ha bármelyik érdekelt kezdeményezi az iskolaszék létrehozását, a kezdeményezéstől számított harminc napon belül az iskolaszék munkájában részt vevő érdekeltek által delegált, azonos számú képviselőből álló bizottságot hoz létre az iskolaszék megalakításának előkészítéséhez.

Választás, delegálás

Az iskolaszékbe a szülők, a nevelőtestület, az iskolai diákönkormányzat azonos számú képviselőt küldhetnek. Egy-egy képviselőt delegálhat az iskolaszékbe az érdekelt

– fenntartó,

– nevelőotthon, gyermek- és ifjúságvédő intézet,

– helyi kisebbségi önkormányzat, térségi vagy országos feladatot ellátó iskola esetén az országos kisebbségi önkormányzat, ha nem az iskola fenntartója,

– szakiskolában és szakközépiskolában a területi gazdasági kamara.

Az iskolaszékbe

– a szülők képviselőit az iskolai szülői szervezet, ennek hiányában az iskolában tanuló gyermekek szülei (Az iskolaszékben a szülők képviseletében eljárhat az is, akinek gyermeke nem tanul az iskolában.),

– a nevelőtestület képviselőit a nevelőtestület tagjai,

– az iskolai diákönkormányzat képviselőit az iskolai diákönkormányzat tagjai, iskolai diákönkormányzat hiányában az iskolába járó tanulók

választják. (Az iskolaszékben a diákönkormányzat képviseletében eljárhat az a nagykorú személy is, aki az iskolának nem tanulója, nem alkalmazottja, illetőleg akinek gyermeke nem tanul az iskolában.)

Miről dönt az iskolaszék?

Az iskolaszék döntési jogkörébe tartozik működési rendjének és munkaprogramjának elfogadása, tisztségviselőinek megválasztása, továbbá azok az ügyek, amelyekben a nevelőtestület vagy a nem önkormányzati fenntartó döntési jogát az iskolaszékre átruházza.

Az iskolaszék részt vesz a tanulók jogainak érvényesítésével, kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézmény által hozott döntések, intézkedések ellen benyújtott kérelmek elbírálásában.

Egyetértési jog

Az iskolaszék egyetértési jogot gyakorol

– a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor;

– a házirend elfogadásakor;

– a vállalkozás alapján folyó oktatás és az azzal összefüggő szolgáltatás igénybevétele feltételeinek meghatározásakor.

Az intézményi házirendet az óvoda, az iskola, a kollégium vezetője készíti el, és a nevelőtestület fogadja el. A házirend elfogadásakor, illetve módosításakor az iskolaszék egyetértési jogot gyakorol. (A házirend a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.)

A közoktatással kapcsolatos döntés meghozatalakor az iskolaszék az egyetértési joggal kapcsolatos nyilatkozatát harminc napon belül teheti meg. Ez a határidő – a határidő lejárta előtt, a másik félhez intézett nyilatkozattal, legfeljebb egy alkalommal – harminc nappal meghosszabbítható. A határidő elmulasztása jogvesztő, igazolásnak nincs helye. (A határidő számítására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.)

Ha az egyetértési jog gyakorlása során az érdekeltek közötti vitás kérdés egymás közötti egyeztetéssel nem oldható meg, a nevelési-oktatási intézményben kilenc tagból álló bizottságot kell létrehozni. A bizottságba három-három tagot delegál a nevelőtestület és az egyetértési jog gyakorlója. Három tagot pedig a nevelési-oktatási intézmény fenntartója kér fel – a nevelési-oktatási intézmény költségvetése terhére – az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértők közül. A bizottság maga határozza meg működésének rendjét azzal a megkötéssel, hogy döntését egyszerű szótöbbséggel hozza. A döntés az egyetértést pótolja. Az egyetértési jog gyakorlásának szabályai megfelelően vonatkoznak a szülői szervezetre is.

Véleményezés

Az iskolaszék véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az iskolaszék véleményét a pedagógiai program elfogadása, továbbá az úgynevezett közoktatási megállapodás megkötése előtt.

A fenntartó a közoktatási intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával összefüggő döntése előtt beszerzi az iskolaszék véleményét is.

A fenntartó a nevelési, illetve pedagógiai program végrehajtását, a közoktatási intézményben folyó szakmai munka eredményességét az iskolaszék véleményezése alapján értékelheti.

Az intézményi minőségirányítási programot az intézmény vezetője készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. Elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék véleményét. (Az intézményi minőségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.)

Javaslattétel

Az iskolaszék javaslattevő jogkörrel rendelkezik a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, különös tekintettel a nevelési-oktatási intézmény irányítását, a vezető személyét, az intézmény egészét vagy a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésekben.

Az iskolaszék kezdeményezésére, a fenntartó egyetértésével a tanítási hetek – a szombat igénybevételével – hat tanítási nappal is megszervezhetők abban az esetben, ha a tanulók részére legalább negyvenkettő óra megszakítás nélküli heti pihenőidő és az elmaradt heti pihenőnapok igénybevétele – egy vagy több összefüggő tanítási szünetként – a tanítási félév során biztosítható. (A fenntartó egyetértésével az iskola igazgatója – az elmaradt heti pihenőnapok igénybevételének biztosítása nélkül is – elrendelheti a hat tanítási napból álló tanítási hét megszervezését, illetve a meghatározott időkeretet meghaladó tanítás megszervezését, ha a rendkívüli tanítási szünet miatt az előírt követelmények átadását, elsajátítását nem lehet megoldani. A tanulónak – a tanév rendjében meghatározottak szerint – a tanítási évben legalább három alkalommal, két esetben legkevesebb hat, egy esetben legkevesebb négy összefüggő napból álló tanítási szünetet kell biztosítani.)

Hatáskör átruházása

A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja az iskolaszékre. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles – a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon – azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. (E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a foglalkozási, illetve a pedagógiai program, továbbá a szervezeti és működési szabályzat elfogadásánál.)

Helyiséghasználat, működési feltételek

Az iskolaszék feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését.

A fenntartó – a nevelési-oktatási intézmény költségvetésében – gondoskodik az iskolaszék működési feltételeiről.

Együttműködés

A nevelési-oktatási intézmény vezetőjének feladatkörébe tartozik, hogy együttműködjön az iskolaszékkel.

Jogorvoslat az iskola döntéseivel szemben

A nevelési-oktatási intézmény a gyermekkel, a tanulóval kapcsolatos döntéseit írásban közli a tanulóval, illetve a szülővel. A nevelési-oktatási intézmény döntése jogerős, ha az erre megadott határidőn belül nem nyújtottak be eljárást megindító kérelmet, vagy az eljárást megindító kérelem benyújtásáról lemondtak.

A tanuló, a szülő a döntés vagy intézkedése ellen, illetve a szükséges intézkedésének elmulasztása miatt a közléstől, illetve a mulasztás tudomására jutásától számított tizenöt napon belül eljárást indíthat a gyermek, tanuló érdekében. Kivétel ez alól a magatartás, a szorgalom, valamint a tanulmányok értékelése és minősítése. Ha azonban a minősítés nem az iskola által alkalmazott helyi tantervben meghatározottak alapján történt, illetve a minősítéssel összefüggő eljárás jogszabályba vagy a tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközik, úgy eljárás indítható a magatartás, a szorgalom és a tanulmányok minősítése ellen is.

Felülbírálati, törvényességi kérelem

Az eljárást megindító kérelem, ha

– egyéni érdeksérelemre hivatkozással nyújtják be, felülbírálati kérelem;

-jogszabálysértésre hivatkozással nyújtják be, törvényességi kérelem.

Másodfokú döntés

A fenntartó képviselője jár el, és hoz másodfokú döntést

– a törvényességi kérelem; továbbá

– az óvodai felvételekkel és az óvodából való kizárással, a tanulói jogviszony, valamint a kollégiumi tagsági viszony létesítésével, megszüntetésével, a tanulói fegyelmi ügyekkel kapcsolatban benyújtott felülbírálati kérelem tekintetében.

A fenntartó képviselője a jogorvoslati eljárásban a kérelmet elutasíthatja, illetve a döntést jogszabálysértés vagy egyéni érdeksérelem esetén megváltoztathatja, vagy megsemmisítheti, és a nevelési-oktatási intézményt új döntés meghozatalára utasíthatja.

A felülbírálati kérelmet – a fentiekben felsorolt felülbírálati kérelmek kivételével – az iskolaszék, illetve, ha ilyen nem működik, a nevelőtestület tagjaiból álló, legalább háromtagú bizottság vizsgálja meg. A vizsgálat eredményeképpen az iskolaszék, illetve a bizottság

– a felülbírálati kérelmet elutasítja;

– a döntés elmulasztóját döntéshozatalra utasítja;

– a hozott döntést megsemmisíti, és a döntéshozót új döntés meghozatalára utasítja.

Az államigazgatási eljárás szabályainak alkalmazása

A felülbírálati és a törvényességi kérelem benyújtásával kapcsolatos határidő számítására, a mulasztásra, a kérelem elbírálásával kapcsolatos eljárásra az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a rendelkezéseit kell alkalmazni.

A másodfokú döntés a közléssel válik jogerőssé. A közlésre szintén az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A jogerős döntés végrehajtható, kivéve ha bírósági felülvizsgálatát kérték. A másodfokú döntés azonnali végrehajtását rendelheti el a döntéshozó, ha azt a nevelési-oktatási intézménybe járó többi tanuló nyomós érdeke indokolja.

Bírósági felülvizsgálat

A tanuló, illetve a szülő a fenntartónak a törvényességi kérelem, továbbá – a megrovással, illetve a szigorú megrovással végződő fegyelmi ügyek kivételével – a felülbírálati kérelem tárgyában hozott döntésének bírósági felülvizsgálatát kérheti. A keresetet a határozat közlésétől számított harminc napon belül, jogszabálysértésre és tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközésre hivatkozással kell benyújtani a bírósághoz. A bíróság az ügyet soron kívül bírálja el, s megváltoztathatja a jogsértő döntést

Jogorvoslat a vizsgabizottság döntése ellen

A független vizsgabizottság, az alapműveltségi vizsga, az érettségi vizsga és a szakmai vizsga vizsgabizottságának döntése, intézkedése ellen vagy intézkedésének elmulasztása miatt a szülő a döntést követő három munkanapon belül – jogszabálysértésre hivatkozással – törvényességi kérelmet nyújthat be a Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközponthoz. A határidő elmulasztása jogvesztő, igazolásnak helye nincs.

A kérelmet három munkanapon belül bírálják el.

Az iskolaszék és a szülői szervezet jogorvoslati lehetőségei

Az iskolaszék és a diákönkormányzat, szülői szervezet (közösség) jogainak megsértése esetén tizenöt napon belül törvényességi kérelmet nyújthat be a fenntartóhoz. A fenntartó döntése ellen 30 napon belül bírósághoz lehet fordulni, kérve a döntés felülvizsgálatát.

Törvényességi ellenőrzés

Amennyiben a sérelmes döntést a fenntartó önkormányzat képviselő-testülete hozta, a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatalnál törvényességi ellenőrzést lehet kezdeményezni.

Semmisség, érvénytelenség

Semmisségi eljárás

A fenntartói irányítás, illetőleg az intézményi hatáskörben hozott, az egyenlő bánásmód követelményét sértő, illetve a gyermek mindenekfelett álló érdekével ellentétes döntés semmis. A semmis döntés érvénytelenségére bárki határidő nélkül hivatkozhat.

A semmisség megállapítását a törvényességi kérelem, valamint bírósági felülvizsgálati kérelem folytán indult eljárás keretében, illetve ha a döntés megtámadására nincs lehetőség, a bíróságtól lehet kérni. A bírósági eljárás megindítása előtt az eljárás megindítására jogosultnak a döntéshozónál előzetes egyeztető eljárást kell kezdeményeznie.

A semmisség megállapítását az kérheti, akit a döntés érint, ha pedig ez nem állapítható meg, úgy bárki. A semmisség megállapítása határidő nélkül kezdeményezhető, feltéve hogy a döntéshozóval folytatott előzetes egyeztető eljárás nem vezetett eredményre.

Nem lehet alkalmazni a semmisség bírói megállapítására vonatkozó fenti szabályokat, ha a döntést helyi önkormányzat, illetve szervei hozták, amennyiben az ügyben a közigazgatási hivatal vezetője gyakorolja a törvényességi ellenőrzés jogkörét. Ebben az esetben a döntés megtámadására a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (A közigazgatási hivatal vezetője a törvényességi ellenőrzés körében – határidő kitűzésével – felhívja az érintettet a törvénysértés megszüntetésére. Az érintett a felhívásban foglaltakat köteles megvizsgálni, és a megadott határidőn belül az annak alapján tett intézkedésről vagy egyet nem értéséről a közigazgatási hivatal vezetőjét tájékoztatni. Ha a megadott határidőn belül intézkedés nem történt, a közigazgatási hivatal vezetője kezdeményezheti: az Alkotmánybíróságnál a törvénysértő önkormányzati rendelet felülvizsgálatát és megsemmisítését; a törvénysértő határozat bírósági felülvizsgálatát; a képviselő-testület összehívását a törvénysértés megszüntetésére, a képviselő-testület tisztségviselője felelősségének megállapítását.)

A semmisség megállapítására indított eljárásban a döntéshozónak kell bizonyítania, hogy nem áll fenn a semmisségi ok.

A döntés megtámadása

Ha jogszabály a fenntartói irányítás körébe tartozó valamely döntés meghozatalát előzetes vélemény, egyetértés, szakvélemény beszerzéséhez köti, az ennek elmulasztásával hozott döntés megtámadható. A sikeresen megtámadott döntés a meghozatalának időpontjától kezdődő hatállyal érvénytelenné válik.

Megtámadásra a sérelmet szenvedett fél és az jogosult, akinek a megtámadáshoz törvényes érdeke fűződik.

A megtámadást három hónapon belül írásban kell közölni, majd a közlés eredménytelensége esetében tizenöt napon belül érvényesíteni a bíróság előtt.

A három hónapos határidő a döntésnek az érdekelt részére történő közlésének napján kezdődik. Ha ez a nap nem állapítható meg, a közlés napja a döntés meghozatalát követő tizenötödik munkanap. A megtámadáshoz biztosított határidő jogvesztő, igazolásnak helye nincs.

A jogsértés megállapítása

A semmisség vagy az érvénytelenség (a továbbiakban: jogsértés) megállapítása a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat nem érinti.

Semmisség vagy érvénytelenség megállapítása esetén a bíróság elrendelheti

– a jogsértés abbahagyását, és eltilthatja a jogsértőt a további jogsértéstől;

– azt, hogy a jogsértő nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és ennek a saját költségén megfelelő nyilvánosságot biztosítson;

– a jogsértés előtti állapot helyreállítását a jogsértő részéről vagy költségén, továbbá a jogsértéssel előállott dolog megsemmisítését, illetőleg jogsértő mivoltától megfosztását;

– a jogsértés alapján keletkező, egy költségvetési évre számított megtakarításnak a Közoktatási Fejlesztési Célelőirányzatba történő befizetését.

A jogsértő döntés érvényessé nyilvánítható, ha a semmisség, illetve az érvénytelenség oka megszüntethető.

Segítség a tankötelezettség teljesítéséhez

* A szülő joga, hogy gyermeke lakóhelyén, ennek hiányában tartózkodási helyén a polgármester segítségét kérje ahhoz, hogy gyermeke különbözeti vizsga vagy évfolyamismétlés nélkül folytathassa tanulmányait, ha a településen nem működik olyan iskola, amelyik a tankötelezettség végéig biztosítja az iskolai nevelést és oktatást. A sajátos nevelési igényű gyermek szülője lakóhelyén, ennek hiányában tartózkodási helyén a polgármester segítségét kérheti ahhoz, hogy gyermeke óvodai neveléséhez, iskolai neveléséhez-oktatásához szükséges feltételeket a településen megteremtsék.

Iskolai felszerelés

* A pedagógus nem választhat olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak. A pedagógus – a minőség, típus és ár megjelölése nélkül – olyan ruházati vagy más felszerelés beszerzését kérheti a tanulótól, amely nélkülözhetetlen az általa tartott tanórai foglalkozáson való részvételhez, illetve a tanított tananyag elsajátításához, és amelyet a tanórai foglalkozáson egyidejűleg minden tanulónak rendszeresen alkalmaznia kell. Az e körbe nem tartozó felszerelések biztosítása az iskola feladata. Tanítási év közben a meglévő tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök, ruházati és más felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha abból a szülőre fizetési kötelezettség hárul. * Az iskolaszék – annak hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat – ruházati és más felszerelések megvételével kapcsolatosan a szülőkre háruló kiadások tekintetében korlátozásokat állapíthat meg. A korlátozás nem járhat azzal a következménnyel, hogy kizárja a fent említett ruházati és más felszerelések megvételét.

Tankötelezettség

* Magyarországon minden gyermek tanköteles. A gyermek, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, legkorábban abban a naptári évben, amelyben a hatodik, legkésőbb amelyben a nyolcadik életévét betölti, tankötelessé válik. A gyermek, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget elérte, abban a naptári évben, amelyben a hatodik életévét május 31. napjáig betölti, megkezdi a tankötelezettség teljesítését. A szülő kérelmére a gyermek megkezdheti a tankötelezettség teljesítését akkor is, ha a hatodik életévét december 31. napjáig tölti be. A tankötelezettség kezdete annál a gyermeknél eshet a nyolcadik életévre, aki augusztus 31. utáni időpontban született. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. * A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló tizennyolcadik életévét betölti. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a huszadik életévét betölti. * A tankötelezettség kezdetéről – az óvoda véleménye, illetőleg a nevelési tanácsadó véleménye alapján – az iskola igazgatója dönt. A sajátos nevelési igényű gyermek esetén az igazgató a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság vagy az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján hozza meg a döntését. * Ugyancsak az igazgató dönt a tankötelezettség meghosszabbításáról, mégpedig a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság vagy az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján. * Tizenhatodik életévének betöltése után kérelmére megszűnik annak a tankötelezettsége, aki érettségi vizsgát tett, vagy államilag elismert szakképesítést szerzett, illetve házasságkötés révén nagykorúvá vált, vagy gyermekének eltartásáról gondoskodik. A kérelmet a tanuló és – a nagykorúvá vált tanuló kivételével – a szülő közösen nyújthatja be. A kérelmet az iskola igazgatója írásban tudomásul veszi. * A tankötelezettség – a szülő választása alapján – iskolába járással vagy magántanulóként teljesíthető. Ha az iskola igazgatója vagy a gyámhatóság, illetve a gyermekjóléti szolgálat megítélése szerint a tanulónak hátrányos, hogy tankötelezettségének magántanulóként tegyen eleget, vagy az így elkezdett tanulmányok befejezésére nem lehet számítani, köteles erről értesíteni a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes önkormányzat jegyzőjét. A jegyző dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezettségét. Hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola igazgatójának a döntéséhez be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét. * A tankötelezettség az általános iskolában és az ötödik évfolyamtól kezdődően a gimnáziumban teljesíthető. A tankötelezettség a kilencedik évfolyamtól kezdődően a szakközépiskolában és szakiskolában is teljesíthető.

ÁMK

* A közös igazgatású közoktatási intézményben és az általános művelődési központban – az érdekeltek egyhangú döntése alapján – egységes, minden intézményegységre kiterjedő jogkörrel működő intézményi szülői szervezet (közösség), az általános művelődési központban ÁMK szülői szervezet (közösség); intézményi diákönkormányzat, az általános művelődési központban ÁMK diákönkormányzat; intézményi szék, az általános művelődési központban ÁMK szék, vagy intézményegységenként működő szülők óvodai, iskolai, kollégiumi szervezete (közössége); iskolai, kollégiumi diákönkormányzat; óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék hozható létre. * A közoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatát a közoktatási intézmény vezetője készíti el, és nevelési-oktatási intézményben a nevelőtestület, más közoktatási intézményben a szakalkalmazotti értekezlet fogadja el. Elfogadásakor és módosításakor nevelési-oktatási intézményben az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, továbbá az iskolai vagy a kollégiumi diákönkormányzat – jogszabályban meghatározottak szerint – egyetértési jogot gyakorol. A közös igazgatású közoktatási intézmény és általános művelődési központ szervezeti és működési szabályzata tartalmazza a működés közös szabályait és – intézményegységenként külön-külön – az egyes intézményegységek működését meghatározó előírásokat. * A szervezeti és működési szabályzat az intézmény fenntartójának jóváhagyásával válik érvényessé.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. november 1.) vegye figyelembe!