A tulajdonos
A természetes személy számlatulajdonosok körében általában kevés problémát okoz a számlatulajdonos kilétének megállapítása, hiszen ő az, aki aláírja a bankszámlaszerződést. Nehézség merülhet fel azonban akkor, ha egy számlának több tulajdonosa van, hiszen ebben az esetben azt is meg kell határozniuk, hogy milyen arányban jogosultak rendelkezni a számlával. Általános gyakorlat szerint mindegyik jogosult az egész aktuális egyenleg felett rendelkezni, nincsen azonban akadálya annak, hogy úgy rendezzék a dolgot: csak a mindenkori aktuális egyenleg meghatározott százalékáig jogosultak külön-külön készpénzt felvenni, vagy átutalásra megbízást adni.
Érdemes ügyelni arra, hogy a bankok nem kötelesek olyan bankszámlát nyitni és vezetni, amelynek több tulajdonosa lenne. Ha valamelyik bank ezt nem vállalja, akkor csak az a megoldás marad, hogy keresni kell több számlatulajdonost is elfogadó bankot.
A meghatalmazott
A számla feletti rendelkezés körében lényeges és gyakran ki is használt lehetőség, hogy a számlatulajdonos egy vagy több meghatalmazottat jelöl ki a számla feletti rendelkezésre. A kijelölés módját a bankok határozzák meg, de mindig írásban kérik. Általános gyakorlat szerint úgynevezett aláíró kartonon lehet rendelkezni a meghatalmazottról, aki maga is köteles aláírni e kartont. Ez a meghatalmazás általában általános jellegű, tehát mindenféle tranzakció végrehajtására feljogosítja a meghatalmazottat, és visszavonásig érvényes. A meghatalmazott rendelkezési joga korlátozható (pl. csak készpénzt vehet fel, csak meghatározott összeghatárig rendelkezhet stb.), ha a számlavezető bank a korlátozás kezelését vállalja.
Eseti meghatalmazás
A bankszámla feletti rendelkezésre adható eseti meghatalmazás is, amelyet legalább úgynevezett teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, tehát két tanúnak is alá kell írnia. Lehetséges azonban, hogy valamely bank közokiratot igényel a meghatalmazás formájaként.
Külföldi számlatulajdonos
Külföldi számlatulajdonos esetén a közokirat apostille-lal ellátását is gyakran igénylik a bankok.
Vállalkozások mint számlatulajdonosok
A vállalkozások, vagyis a nem természetes személy számlatulajdonosok esetében a számla feletti rendelkezés szabályai valamivel bonyolultabbak. A jogszabály értelmében jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társasági számlatulajdonos bankszámla feletti rendelkezéséhez a nyilvántartásba bejegyzett, illetőleg bejegyzésre bejelentett teljes vagy rövidített név (cégnév) betű szerinti használata, valamint a számlatulajdonos által a bankszámla feletti rendelkezésre bejelentett személy vagy személyek aláírása szükséges.
A számlatulajdonos, illetve a számlatulajdonos szervezetnek a szervezet jogi formáját szabályozó jogszabályban a szervezet képviseletére jogszabály erejénél fogva jogosultként meghatározott személy (a vezető) jogosult a bankszámla felett rendelkezni.
A rendelkezésre jogosultakat a vezető a hitelintézet által rendszeresített módon – írásban – jelenti be a hitelintézetnek. A számlavezető hitelintézet nem ellenőrzi, hogy a számlatulajdonos, illetve a számlatulajdonos szervezet vezetője által a bankszámla feletti rendelkezésre bejelentett személy az egyéb jogszabályokban előírt feltételeknek megfelel-e.
A vezető bejelentési, illetve rendelkezési jogosultságát abban az esetben gyakorolhatja, ha a megválasztását (kinevezését), valamint aláírását hitelt érdemlő módon (pl. aláírási címpéldánnyal) igazolja. Ha a vezető megbízása megszűnik, az általa bejelentett aláírók rendelkezését a hitelintézet mindaddig érvényesnek tekinti, amíg az új vagy más vezető másként nem rendelkezik.
Több vezető
Ha a számlatulajdonos szervezet jogi formáját szabályozó jogszabályból az következik, hogy a szervezetnek több vezetője van, a hitelintézet bármelyik vezető bejelentését érvényesnek fogadja el. Ha a számlatulajdonos szervezet alapító okiratában (társasági szerződésében, alapszabályában, a szervezet legfőbb szervének határozatában) a vezetők közül a bejelentésre egy vagy több személyt kizárólagosan jogosítottak fel, a hitelintézet az ekként feljogosított vezető, illetőleg vezetők bejelentését fogadja el érvényesnek. Több egymásnak ellentmondó bejelentés közül a hitelintézet a legutolsó bejelentést fogadja el érvényesnek.
Ha vitatott, hogy az a személy, aki bejelentést tett vagy kíván tenni, jogosult-e a szervezet képviseletére, a hitelintézet a bejelentés szempontjából a szervezet képviseletére jogosultnak tekinti a személyt mindaddig, amíg a cégnyilvántartásra, illetőleg ha a szervezetet más nyilvántartásba jegyezték be, ez utóbbi nyilvántartásra vonatkozó jogszabályok szerint a szervezet képviseletére jogosult.
A rendelkezési jog tartalma
A rendelkezési jog a számlatulajdonos vonatkozásában teljes körű, a meghatalmazott esetében azonban a számlatulajdonos rendelkezésétől függ, hiszen kötheti értékhatárhoz, tranzakciótípushoz stb. Semmiképpen nem terjed ki a meghatalmazott rendelkezési joga a bankszámla megszüntetésére, azaz a bankszámlaszerződés felmondására.
A bankszámla feletti rendelkezés módjai
A bankszámlát a bankszámla feletti rendelkezéssel használhatja a számlatulajdonos. A rendelkezés sokféle lehet, amelyeknek a szabályait jogszabály tartalmazza.
Készpénzfelvétel
Készpénzfelvétel bankfiókban vagy bankkártyával a készpénzkiadó automatákból (ATM) történhet. Bankonként eltérő, mekkora összeg vehető fel előzetes bejelentés nélkül a bankfiókban, illetve melyek a bankkártya készpénzfelvételi limitjei felvételenként, naponta, hetente.
Átutalás
Átutalás: a bank által a számlatulajdonos rendelkezésére bocsátott nyomtatvány segítségével, vagy elektronikus úton (internet, PC-bankár, mobiltelefon, telefax stb.) a bank által meghatározott adatok közlésével és megfelelő aláírással. A nyomtatványt pontosan kell kitölteni, az aláírásnak pedig meg kell egyeznie a banknál bejelentettel.
Minden átutalás esetében ügyelni kell arra, hogy a bank milyen határidővel vállalja a teljesítést, ez ugyanis részben az átutalási rendelkezés megadásának módjától (elektronikus csatornán érkezik, VIBER-rendszerben kell-e teljesíteni), részben az átutalási megbízásnak a bankhoz érkezése időpontjától, részben pedig attól függ, hogy milyen devizanemben kell teljesíteni. Minderről a bankok kötelesek részletes tájékoztatást adni.
Bankkártyahasználat
A számlavezető bank által kibocsátott bankkártyával készpénz vehető fel vagy szolgáltatás ellenértéke fizethető, a bankkártyaszerződés feltételei szerint.
Lekötés
Meghatározott pénzösszeg elkülönítése meghatározott időtartamra, meghatározott feltételekkel.
Felhatalmazás
A felhatalmazással a bank vagy más szervezet, illetve magánszemély számára biztosítja a számlatulajdonos, hogy a számlájáról pénzösszeget felvegyen. Általában felhatalmazó nyilatkozatot kér a hitelnyújtó bank az adós más banknál vezetett bankszámlái terhére.
Távolról hozzáférés, elektronikus csatornákon keresztül
Valójában nem önálló rendelkezési forma, hanem speciális rendelkezési mód, abban az értelemben, hogy nem papíralapú, illetve nem bankkártya, hanem más elektronikus eszköz segítségével történik.
A számla feletti rendelkezést korlátozó intézkedések
Inkasszó
A bankszámla feletti rendelkezés sajátos módja a beszedési megbízás, amely lehetővé teszi, hogy e megbízás benyújtója más számlatulajdonos számláján levő pénzösszeghez hozzájusson. A gyakorlatban az azonnali beszedési megbízás (prompt inkasszó) használata a tipikus, illetve egyre többször küldenek a bíróságok átutalási végzést a bankok címére.
Az inkasszó joga a bankszámla feletti rendelkezés korlátozását jelenti a számlatulajdonos szempontjából. E korlátozásra a következő szabályokat kell alkalmazni.
A számlatulajdonos rendelkezése nélkül vagy rendelkezése ellenére a hitelintézet csak pénzfizetésre szóló végrehajtható bírósági, illetve közigazgatási határozatok, továbbá a lejáratkor az egyenes váltóadós által megjelölt hitelintézetnél fizetés végett bemutatott váltó alapján, valamint jogszabályban meghatározott más esetekben terheli meg a bankszámlát.
A hitelintézet a teljesítéshez szükséges fedezet biztosításáig – legfeljebb azonban 15 napig – a jogosult ellenkező rendelkezése hiányában függőben tartja a pénzügyi fedezet hiánya miatt nem teljesíthető rendelkezéseket (megbízásokat) az alábbi sorrendben:
– a számlavezető hitelintézet téves bejegyzésének a bankszámlán történő helyesbítése;
– a bírósági végrehajtó vagy az adóhatóság által a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 82/A §-a alapján benyújtott azonnali beszedési megbízás és a bíróság által hozott átutalási végzés (Vht. 80. §);
– a jogosult által a Vht. 6. §-ának (2) bekezdése alapján a végrehajtható bírósági határozaton vagy a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (Kötv.) 112. §-a szerinti közjegyzői okiraton, illetve a közjegyző által hozott végrehajtható határozaton, valamint az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (Áe.) 80. §-ának (2) bekezdése alapján a végrehajtható közigazgatási határozaton alapuló pénzkövetelés behajtására benyújtott azonnali beszedési megbízás; továbbá a közigazgatási szerv által az Áe. 80. §-ának (1) bekezdése, az adóhatóság által az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) 88. §-ának (1) bekezdése, illetve a vámhatóság által a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény 148. §-ának (2) bekezdése alapján a végrehajtható közigazgatási határozaton vagy egyéb végrehajtható okiraton alapuló pénzkövetelés érvényesítésére benyújtott azonnali beszedési megbízás;
– a Magyar Államkincstár által benyújtott – a helyi önkormányzatok nettó finanszírozása során megelőlegezett – követelések.
A felsorolás teljesítési sorrendet is jelöl.
Beszámítási jog
Ugyancsak a rendelkezési jogot korlátozza a bankok beszámítási joga. A hitelintézet a számlatulajdonos rendelkezése nélkül is megterhelheti az adós nála vezetett számláját a pénzügyi szolgáltatási tevékenysége körében keletkezett esedékes követelésével. A hitelintézet e jogát befektetési szolgáltatási tevékenysége körében az ügyfelével kötött megállapodás alapján gyakorolhatja. A hitelintézet beszámítási jogát a számlatulajdonos elleni csőd bejelentéséről, illetve a felszámolási eljárás elrendeléséről történő tudomásszerzésig gyakorolhatja.
A bankszámla feletti rendelkezés a csőd-, felszámolási és adósságrendezési eljárásban
A hitelintézet a fizetési haladékról szóló végzés közzététele után a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Csődtv.) 9. §-a (5) bekezdésének megfelelően meghatározott értékhatárt meghaladó rendelkezéseket a vagyonfelügyelő jóváhagyásával együtt fogadhatja el.
Az Európai Unión belül átutalások szabályai
Az alábbi szabályok az Európai Unión belüli, határon átnyúló, legfeljebb 50000 euró összegű átutalásra alkalmazandóak, ide nem értve azt az átutalást, amelynél mind a megbízó, mind a jogosult pénzügyi intézmény, illetőleg befektetési vállalkozás vagy biztosítóintézet (a továbbiakban: tagállamok közötti átutalás).
A hitelintézet köteles az átutalást a szerződésben meghatározott határidőben és – az átutalás során szükség szerint alkalmazott átváltási árfolyamtól eltekintve – az előzetesen közölt díj és költség fejében teljesíteni.
A megbízó eltérő rendelkezése hiányában az átutalás összegét a jogosult javára teljes összegben, levonás nélkül kell jóváírni. Ha a megbízó úgy rendelkezik, hogy az átutalás díja és költsége részben vagy egészben a jogosultat terheli, a hitelintézet a levonással egyidejűleg köteles erről a kedvezményezettet tájékoztatni.
Teljesítési határidő
Eltérő megállapodás hiányában a hitelintézet köteles a tagállamok közötti átutalást oly módon továbbítani, hogy az a jogosult hitelintézetéhez legkésőbb a megbízás napját követő ötödik munkanapon megérkezzék. A jogosult bankszámláját vezető hitelintézet az átutalás összegét legkésőbb az érkezés napját követő munkanapon köteles a jogosult javára jóváírni.
Visszatérítés
Ha a tagállamok közötti átutalás a szerződés szerinti, vagy ennek hiányában az e rendeletben meghatározott határidőn belül nem teljesül, a hitelintézet a megbízó kérésére tizennégy munkanapon belül köteles legfeljebb 12 500 eurónak megfelelő értékben visszatéríteni az átutalás összegét, valamint jóváírni az átutalás összege után a megbízás időpontjától a visszatérítés jóváírásáig járó kamatot és az átutalás megbízót terhelő költségét, kivéve ha az átutalás összegét időközben a jogosult javára jóváírták.
Ha a tagállamok közötti átutalás a jogosult hitelintézete által választott közreműködő magatartása vagy mulasztása miatt nem teljesült, a jogosult hitelintézete köteles legfeljebb 12 500 euró erejéig az átutalás összegét a jogosult rendelkezésére bocsátani.
Ha a tagállamok közötti átutalás a megbízó által a hitelintézetnek adott megbízás hibás vagy hiányos volta, vagy a megbízó kifejezett rendelkezésére választott közreműködő magatartása vagy mulasztása miatt nem teljesült, a megbízó hitelintézetének, valamint a műveletben részt vevő más intézményeknek törekedniük kell az átutalás összegének mielőbbi visszatérítésére. Ha a megbízó hitelintézete számlájára az átutalás összegét jóváírták, a hitelintézet köteles azt a megbízó javára haladéktalanul jóváírni. A visszatérítés jóváírásakor a megbízó hitelintézete nem köteles a megbízó javára kamatot fizetni és az átutalás költségét visszatéríteni. Az átutalás visszatérítéséből adódó költséget a megbízó hitelintézete csak a szerződés kifejezett erre irányuló rendelkezése esetén vonhatja le a visszatérítés összegéből.
Felelősség
A bankszámla vezetésének és használatának – különösen pedig a rendelkezési jog gyakorlásának – nagyon lényeges eleme a felelősség. A gyakorlat szempontjából ennek legfontosabb szabályai a következők.
A hitelintézet felelőssége
A hitelintézet a rendelkezésre jogosult azonosítása során a tőle elvárható gondossággal köteles biztosítani, hogy a rendelkezési jogosultságot csak az arra jogosult gyakorolhassa.
Ha a rendelkezési jog gyakorlása írásban történik, a hitelintézet a tőle elvárható gondossággal köteles ellenőrizni, hogy a megbízáson feltüntetett aláírás megegyezik-e a rendelkezésre jogosult hitelintézetnél bejelentett aláírásával. A hitelintézet a tőle elvárható gondossággal köteles eljárni az elektronikus aláírás ellenőrzése során is. A hitelintézet az aláírások bejelentésének, nyilvántartásának és vizsgálatának belső eljárási rendjéről köteles szabályzatot kidolgozni, és azt a Magyar Nemzeti Banknak és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének bemutatni.
Ha a rendelkezési jog gyakorlása távközlési eszközön keresztül szóban vagy elektronikusan, illetve számítógép útján elektronikusan történik, a hitelintézet a rendelkezési jog illetéktelen gyakorlásáért csak akkor tehető felelőssé, ha azt a tőle elvárható gondosság mellett fel kellett volna ismernie, illetőleg arról a számlatulajdonos bejelentése alapján tudnia kellett.
A számlatulajdonos felelőssége
A számlatulajdonos, illetve a bank felelősségével kapcsolatos részletes szabályokat a bankkal kötött szerződés tartalmazza.
A bank kötelezettségei
Bankszámlaszerződés-kötési kötelezettség a bankokat nem terheli. Arra azonban természetesen kötelesek, hogy mindazt teljesítsék, amit a megkötött bankszámlaszerződésben vállalnak. E kötelezettség mindenképpen kiterjed a bankszámla megnyitására és vezetésére, továbbá a számlatulajdonos tájékoztatására.
A bankszámla vezetésével kapcsolatos kötelezettségek
A bank legfontosabb kötelezettsége a bankszámlával kapcsolatos rendelkezések teljesítése, valamint a bankszámla javára beérkező összegek jóváírása. (A részletes szabályok ismertetése messzemenően meghaladja a cikk terjedelmi korlátait.)
Tájékoztatási kötelezettség
A tájékoztatás minimális tartalmi követelményeit a pénzforgalmi jogszabály tartalmazza. A hitelintézet a bankszámla megnyitásakor és azt követően folyamatosan a Hpt. 203. §-ában és 206. §-ában foglaltaknak megfelelően tájékoztatja a számlatulajdonost a számlavezetés feltételeiről és azok változásairól.
A tájékoztatás kifüggesztése
A pénzügyi intézmény egyértelműen és közérthetően köteles ügyfeleit, illetve jövőbeni ügyfeleit a pénzügyi intézmény által nyújtott szolgáltatások igénybevételének feltételeiről, valamint e feltételek módosulásáról tájékoztatni. A tájékoztatást a pénzügyi intézmény köteles az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben könnyen hozzáférhető helyen kifüggeszteni, valamint az ügyfél kívánságára azt ingyenesen az ügyfél rendelkezésére bocsátani, továbbá elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén az ügyfelek számára folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikus úton is elérhetővé tenni.
Hirdetmény
A pénzügyi intézmény köteles az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben hirdetményben közzétenni, valamint elektronikus kereskedelmi szolgáltatások nyújtása esetén folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikus úton is elérhetővé tenni:
– általános szerződési feltételeit is tartalmazó üzletszabályzatait,
– az ügyfelek számára ajánlott pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokkal (ügyletekkel) kapcsolatos szerződési feltételeket,
– a kamatokat, szolgáltatási díjakat, az ügyfelet terhelő egyéb költségeket, a késedelmi kamatokat, valamint a kamatszámítás módszerét.
A pénzügyi intézmény köteles az ügyfél kívánságára ingyenesen rendelkezésre bocsátani
– üzletszabályzatait, továbbá
– a jogszabály által nyilvánosságra hozni rendelt adatokat.
A pénzügyi intézmény a szerződés megkötése előtt köteles az ügyfelet arról tájékoztatni, ha a szerződéssel kapcsolatos jogvita esetén nem a magyar jog alkalmazását, illetve nem a magyar bíróság kizárólagos illetékességét kötik ki.
Írásbeli kimutatás készítése
Folyamatos szerződések (betétösszegek ismétlődő lekötésére szóló szerződés) esetében a pénzügyi intézmény köteles az ügyfél részére
– legalább évente egy alkalommal, valamint
– a szerződés lejártakor
egyértelmű, közérthető és teljes körű írásbeli kimutatást (kivonatot) küldeni.
A számláról megküldött kimutatást – az üzletszabályzat vagy szerződés eltérő rendelkezése hiányában – elfogadottnak kell tekinteni, ha az ügyfél a kézbesítéstől számított hatvan napon belül írásban nem emelt kifogást; ez nem érinti a követelés érvényesíthetőségét.
Az ügyfél – saját költségére – a kérést megelőző öt évben végrehajtott egyedi ügyletekről kimutatást kérhet. Az ilyen kimutatást a pénzügyi intézmény legkésőbb kilencven napon belül köteles az ügyfélnek írásban megküldeni.
A bank tájékoztatójának tartalma
A hitelintézet által az egyes fizetési megbízásokról szóló, írásban vagy elektronikus adathordozón adandó tájékoztató kötelező tartalmi elemei:
– a fizetési megbízásnak a kedvezményezett számláját vezető intézményhez való megérkezéséhez szükséges időtartam és számításának kezdőpontja,
– a megbízó által fizetendő jutalék, díj és költség kiszámításának módja, ideértve az ennek során alkalmazott árfolyamot is,
– a hitelintézet által alkalmazott értéknap,
– a megbízó által igénybe vehető reklamációs és jogorvoslati eljárás részletes szabályai és igénybevételének rendje,
– a fizetési megbízás összegének átváltásánál alkalmazott árfolyam.
A hitelintézet előzetesen köteles a megbízónak tájékoztatást adni az egyes fizetési megbízások teljesítésének költségéről és határidejéről.
A bankszámla forgalmáról és egyenlegéről a hitelintézet a számlatulajdonost a pénzforgalomról szóló jegybanki rendelkezésben meghatározott tartalommal és gyakorisággal kiállított bankszámlakivonat útján tájékoztatja. A bankszámlakivonat a számlatulajdonossal kötött megállapodástól függően elektronikus úton is továbbítható.
A reklamáció rendezésének kötelezettsége
A bank köteles a bankszámlával kapcsolatos minden ügyfél-reklamáció rendezésére. A rendezés módjáról – hol és hogyan lehet bejelenteni, mennyi időn belül válaszol a bank stb. – a banki üzletszabályzatok, illetve általános szerződési feltételek tartalmaznak rendelkezéseket.
Bankfelügyelet
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a hozzá beérkezett, e törvény hatálya alá tartozó tevékenység folytatóját érintő írásos bejelentéseket köteles az érintettnek érdemi ügyintézésre továbbítani. Az érintett köteles a PSZÁF-től továbbított írásos bejelentést harminc napon belül érdemben kivizsgálni, és annak eredményéről az ügyfelet és a PSZÁF-et tájékoztatni. A PSZÁF az ügy során keletkezett iratokat betekintés végett bekérheti.
A bankszámlával kapcsolatos költségek
A bankszámlanyitás és főleg a -vezetés nem ingyenes banki szolgáltatás. Költségei általában két részből állnak: fix összegű számlavezetési díjat és forgalmi vagy tranzakciós díjat kell fizetni.
Számlavezetési díj, forgalmi díj
A számlavezetési díj általában nem nagy összeg, és havonta vagy negyedévente kell fizetni, attól függően, hogy a számlát vezető bankkal hogyan állapodik meg a számlatulajdonos. A forgalmi jutalék, tranzakciós díj összege attól függ, hogy a banknak mit kell tennie. A pontos összegeket kondíciós listák vagy a banki hirdetmények tartalmazzák, amelyek ma már az adott bank honlapjáról is megismerhetők.
A számlavezetési szolgáltatás árazása a bank díjpolitikájától függ, tehát lehet, hogy nagyobb összegű számlavezetési díj alacsony tranzakciós díjjal párosul és fordítva. Aki gyakran használja a számláját, annak olyan konstrukciót érdemes választania, ahol a forgalom után kevesebbet kell fizetnie, ha viszont havonta csak néhány tranzakciót hajt végre (pl. csak az adó-, illetve tb-fizetési kötelezettségeket teljesíti), akkor érdemes a nagyobb fix összegű konstrukció elfogadása mellett dönteni.
Speciális díjak
Általában speciális díjtételek vonatkoznak a bankszámlákkal kapcsolatos elektronikus szolgáltatásokra, de ebben a körben is érvényesül az az elv, hogy egyrészt fix összegű díjazást, másrészt az igénybevétel alapján kiszámított jutalékot vagy díjat kell fizetnie a számlatulajdonosnak. Az elektronikus szolgáltatásokkal kapcsolatban előfordul, hogy külön kell fizetni azért, hogy a használatot lehetővé tevő szoftvert telepítse a bank a számlatulajdonos számítógépére.
Választható szolgáltatások, banki akciók
Akár a hagyományos, papíralapú szolgáltatásokat, akár pedig az elektronikus szolgáltatásokat vesszük igénybe, érdemes összehasonlítani a különböző bankok díjtételeit, illetve megfontolni akciós ajánlataikat.
Ez utóbbi körben gyakori, hogy sa bankszámlavezetéssel kapcsolatos szolgáltatásokat "csomagban" kínálják, tehát összekapcsolnak különböző banki szolgáltatásokat (pl. ingyenes bankkártya rendelkezésre bocsátását, havi néhány ingyenes átutalást stb.). Különös érdemes odafigyelni arra, hogyan változik a csomagok tartalma, hiszen általában nincsen akadálya annak, hogy egyik csomagról a másikra térjen át a számlatulajdonos.
A bankszámla közvetlen megterhelése* A rendelkezési jog speciális esetének tekinthető a számlavezető banknak az a jogosítványa, hogy a számlatulajdonossal szemben fennálló követelésével közvetlenül megterhelheti a bankszámlát. Ez a lehetőség nagymértékben egyszerűsíti a számlatulajdonos fizetési kötelezettségének teljesítését, hiszen a fizetési határnapon a bank egyszerűen leemeli a számláról az esedékes törlesztőrészletet. Sajnos adott esetben kellemetlen is lehet a bank terhelése, hiszen az esedékes hiteltartozáson kívül a pénzintézet az egyéb követeléseit is jogosult számlaterheléssel kielégíteni – a számlatulajdonos esetenkénti hozzájárulása nélkül. * A bank arra is jogosult, hogy időbeli korlátozás nélkül helyesbítse a téves számlatranzakciókat, vagyis például megterhelje a bankszámlát olyan követeléssel, amelynek esedékességét utóbb észleli. |
A számlatulajdonos bankszámlával kapcsolatos feladatai* A számlatulajdonosok feladataikat a bankszámlaszerződésből ismerhetik meg. Legfontosabb feladatuk a használat szabályainak megtartása, illetve a fizetési kötelezettség teljesítése. A használat körében kiemelkedő a fedezet biztosításának kötelezettsége, hiszen anélkül a bank nem tudja a rendelkezéseket teljesíteni. * Nagyon fontos a rendelkezésre vonatkozó szabályok betartása – hogyan, kinek az aláírásával, milyen eszközök (vezetékes telefon, telefax, internet, mobiltelefon stb.) segítségével lehet rendelkezni a bankszámláról, milyen határidőkre kell ügyelni. Lényeges feladat lehet továbbá a folyamatos ellenőrzés, a kivonatok naprakész tanulmányozása, probléma esetén a bank haladéktalan értesítése. |