Semmisség
Ahhoz, hogy a szerződés alapján üzleti partnereink kötelezettségeit kikényszeríthessük, illetve ők velünk szemben igényeket érvényesíthessenek, a szerződésnek érvényesnek is kell lennie. Az érvénytelen szerződés lehet semmis, illetve megtámadható. A semmisség azt jelenti, hogy a szerződés olyan hibában szenved, amely a megkötésétől kezdve alkalmatlanná teszi arra, hogy arra igényeket lehessen alapozni.
Formai hibák
Sok szerződéses nyilatkozat esetében a jogi szabályozás előírja, hogy az csak írásban érvényes. Ez nem azt jelenti, hogy a jog a bizonyítást akarja ezáltal megkönnyíteni, hanem az írásba foglalással a feleket a szerződéses feltételek fokozottabb megfontolására akarja szorítani.
Egyszerű írásba foglalás
Vannak olyan szerződések, ahol egyszerű írásba foglalás elegendő (ilyen a fax-, a távirat-, a levélváltás, vagy a fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus okiratok útján létrejött szerződés is), e körbe tartozik például a kezességvállalás, az önkormányzatok által kötött lakásbérleti szerződés, a tulajdonjog fenntartás, jövőbeni kötelezettséget biztosító zálogszerződés.
Minősített írásbeliség
Bizonyos esetekben az alaki érvényességhez minősített írásbeliség szükséges, amely vagy ügyvédi ellenjegyzést, vagy közjegyzői okiratba foglalást jelent (pl. társasházi alapító okirat, társasági létesítő okiratok). Speciális helyzete van az ingatlanok tulajdonjogának átruházására, vagy az azokkal kapcsolatos jogokra (haszonélvezet, szolgalom, jelzálogjog stb.) vonatkozó szerződéseknek. Ezek elvileg egyszerű írásba foglalással is érvényesek, az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésre azonban alapvetően csak akkor alkalmasak, ha ügyvédi ellenjegyzéssel vannak ellátva, vagy közjegyzői okiratba foglalásra kerültek. Ez utóbbiak nélkül a szerződések ugyan érvényesek, de mégis bírósági perindítás és ítélet szükséges ahhoz, hogy eredményük az ingatlan-nyilvántartáson átvezethető legyen.
Függetlenül az érvényesség kérdésétől, csak az javasolható a vállalkozóknak, hogy minden szerződéses nyilatkozatukat foglalják írásba a bizonyíthatóság és a viták elkerülése érdekében.
Elektronikus okiratok
A szerződések formájával kapcsolatosan még röviden ki kell térni az ún. elektronikus okiratokra. Az egyszerű elektronikus levelek nem minősülnek írásbeli alakban megtett szerződéses nyilatkozatoknak, és nem rendelkeznek perjogi értelemben vett teljes bizonyító erővel sem. Ezek használata a szerződéses kapcsolatokban tehát csak akkor javasolható, ha a felek közt az elektronikus levelezés alkalmazására, tartalmára és bizonyítékként való elfogadásának feltételeire nézve megállapodás van, de még ebben az esetben is ajánlatos a szerződés létrejötte és tartalma szempontjából releváns nyilatkozatok megismétlése olyan formában, amelyet a fentiek szerint a jog írásbeli alaknak ismer el (fax, telex, levél).
Az írásbeli alaknak csak az az elektronikus okirat felel meg, amely fokozott biztonságú, hitelesítési szolgáltató által kibocsátott elektronikus aláírással van ellátva. Ehhez az okirathoz már az a vélelem is fűződik, az ellenkező állapot bizonyításáig, hogy nem hamisították meg. A minősített elektronikus aláírással lehet elérni a teljes bizonyító erőt, illetve azt a vélelmet, hogy az okirat tartalma nem változott, ehhez azonban a hitelesítési szolgáltatónak még szigorúbb biztonsági elvárásoknak kell megfelelnie. Miután az elektronikus aláírás-hitelesítés ma még meglehetősen új intézmény, az üzleti élet szereplői részéről a szerződéses kapcsolatokban az elektronikus okiratok vonatkozásában egyelőre bölcs távolságtartás javasolható.
Viccből tett nyilatkozat
A megtévesztés szándéka nélkül, de nem komolyan, hanem viccből, ugratásból tett szerződéses nyilatkozatok érvénytelenek, ha a másik fél felismeri annak komolytalanságát. Ha azonban nem veszi észre a komolytalanságot, úgy már tévedésről van szó, amely egy másik jogi kategória (lásd később!).
Színlelt szerződés
Ha a szerződő felek egyetértenek, hogy az a szerződés nem komoly, amelyet megkötnek, de céljuk az, hogy mások mégis komolynak tekintsék, színlelésről beszélhetünk. A színlelés elsősorban valamilyen tilos megállapodás elleplezése, vagy hátrányok elkerülése céljából kerül sor. A mindennapi életben tipikus példa erre az olyan adásvételi szerződés, amelyben nem a ténylegesen fizetett, hanem annál alacsonyabb vételárat rögzítenek, azért, hogy egyfelől az illeték alapját, másfelől az eladó adókötelezettségeit csökkentsék. Ugyancsak e körbe tartozik napjaink slágertémája, a vállalkozásnak álcázott munkaviszony, amikor a munkáltatók, a közterheik mérséklése céljából a munkavállalókkal munkaidőn túli munkák elvégzésére – gyakorta olyanokra is, amely munkakörükbe tartoznak – vállalkozási szerződéseket kötnek, és a munkavállalókat egyéni vállalkozói tevékenységre kényszerítik. Az ilyen szerződéseket a valós szerződéses tartalom szerint kell megítélni.
Meg nem engedett tartalmú szerződések
Semmisek az olyan szerződések, amelyek jogszabályba ütköznek, ha tehát a felek valamelyike önmagában is jogellenes szolgáltatásra vállal kötelezettséget (pl. csempészés) vagy az olyan tartalmú szerződés megkötését a jog tiltja (pl. ha a felek a zálogszerződésben abban állapodnak meg, hogy a zálogjogosult megszerzi a zálogtárgy tulajdonjogát, ha a kötelezett nem fizetné vissza adósságát).
Ugyancsak semmis az olyan megállapodás, amely a jogszabályok megkerülése irányul (pl. az uzsorakamatok kölcsöntőke-tartozásként való rögzítése a kölcsönszerződésben; vagy a szövetkezeti formában történő befektetésgyűjtés, a hitelintézetek működésére vonatkozó szigorú szabályok kikerülése céljából).
Semmis az a szerződés is, amely a jó erkölcsbe ütközik (pl. nyilvánosház céljára ingatlan bérbeadása, lemondás a végrendelkezés jogáról).
Eleve lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés
Ha valamelyik fél olyan szolgáltatásra vállal kötelezettséget, amelyet már a szerződés megkötésének pillanatában objektíve vagy jogilag lehetetlen a teljesítése (lehetetlen szolgáltatásra irányulhat olyan dolog eladása, amely nem áll az eladó tulajdonában, és még valamilyen várománya, pl. előszerződése sincs annak megszerzésére), a szerződés semmis.
A cselekvőképesség hiánya vagy korlátozott volta
A cselekvőképesség hiánya vagy korlátozott volta a vállalkozások esetében ezek ritkán merül fel. Az egyéni vállalkozók válhatnak cselekvőképtelenné (pl. valamilyen kóros szenvedély, vagy elmezavar következtében), ilyenkor alapvetően gondnokság alá helyezésre kerülhet sor. A gondnok nyilatkozata és sok esetben a gyámhatóság jóváhagyása nélkül ezt követően a vállalkozó szerződései semmisek. Előfordulhat az is, hogy gondnokság alá helyezés nélkül, csak átmenetileg kerül olyan állapotba, hogy ügyeiről nem tud megfelelően gondoskodni, nem rendelkezik az azokhoz szükséges belátási képességgel (pl. pszichológiai problémák, betegség, kényszer hatása). Az ilyen állapotban kötött szerződései ugyancsak semmisek, hacsak azokat utólag, belátási képességének visszaszerzése után az érintett jóvá nem hagyja. A szervezetek önmaguk nem rendelkeznek cselekvőképességgel, helyettük a különféle szerveik, elsősorban képviselőik kötik a szerződéseket, ezért ez képviseleti, cégjegyzési és nem cselekvőképességi kérdés.
Uzsora
Ha az egyik szerződő fél a másik szorult helyzetét kihasználva a maga javára feltűnően aránytalan előnyt köt ki, úgy a szerződés uzsora miatt semmis. Ha egy vállalkozó, pénzügyileg szorult helyzetét megoldandó havi 10 százalékos mértékű kamatra vesz fel hitelt, mert bankoktól kölcsönt nem tud kapni, és a kölcsönt adó személyre még a házát és minden vagyonát is köteles biztosítékként átruházni azzal, hogy azok tulajdonjogát csak a tőke és kamat visszafizetése után ruházza rá vissza a hitelező, gyanakodni kell, hogy uzsoráról van szó.
Hivatkozás a semmisségre
A szerződés semmisségére határidő nélkül lehet hivatkozni. A semmisség bírósági ítélettel való megállapítását az kérheti, aki abban jogilag érdekelt, tehát elsősorban a szerződő felek. Védekezésül, a szerződés teljesítésének kötelezettsége alóli mentesülés céljából azonban bárki rámutathat a szerződés semmisségére. A szerződésekre vonatkozó perekben a bíróságnak külön kérelem, figyelemfelhívás nélkül is meg kell vizsgálnia, hogy a szerződés nem semmis-e valamilyen okból.
A szerződés megtámadása
Az érvénytelen szerződés lehet megtámadható is. A megtámadhatóság esetén a szerződés megkötésének időpontjától kezdődő érvénytelenség attól függ, hogy a sérelmet szenvedő fél, bizonyos, jogilag rögzített határidőn belül úgy nyilatkozik-e, hogy a szerződés kikényszeríthetőségét nem kívánja. Az ilyen esetben tehát kizárólag a sérelmet szenvedő fél döntésétől, akaratától függ, hogy a szerződés fennmarad-e vagy sem. A megtámadhatóságnak ugyanúgy vannak okai, mint a semmisségnek, amelyek a következők.
Tévedés
Ha valamelyik fél a szerződés megkötésekor a szerződés valamely lényeges körülménye tekintetében tévedésben volt, és e tévedését a másik fél idézte elő, de kellő gondosság esetén legalábbis felismerhette volna a tévedést, ám ezt nem tette meg, a szerződés megtámadható.
Tévedés, ha a fél nem is akart olyan szerződéses feltételt aláírni (pl. a vételárnál 8 000 000 forint helyett egy nullával több kerül a szerződésbe, de a másik fél erről nem szól az aláíráskor), vagy ugyan olyan feltételt írt alá, amelyet akart, de nem volt tisztában az értelmével (pl. a személygépkocsit úgy vásárolja meg a vevő, hogy az eladó elhallgatta előle annak súlyos balesetét és alvázsérülését).
Miben lehet tévedni?
A tévedés csak tényekre vonatkozhat, azaz a szerződő felek személyére, a szolgáltatás tárgyára, az ellenértékre, vagy a szerződés megkötését és teljesítését befolyásoló egyéb körülményekre. Jogi feltételekben való tévedést a jog csak kivételes esetekben honorálja, ha valaki tehát összekeveri a foglalót az előleggel, a szavatosságot a jótállással, nem hivatkozhat tévedésre, kivéve ha a szerződés megkötésénél jogi szakértő (pl. ügyvéd, jogtanácsos), munkakörében eljárva (tehát a jótékonysági partin adott baráti jogi tanács nem tartozik ide) mindkét félnek együttesen adott a jogszabályok tartalmára nézve nyilvánvalóan téves tájékoztatást (pl. tévesen informálta a feleket az ügylet adózási következményeiről).
Ugyancsak kivételes esetekben lehet hivatkozni az ún. indokbeli tévedésre (ha pl. a vállalkozás azért vásárol meg egy nagyobb beépíthetetlen földterületet, mert azt reméli, hogy a közelben tervezett útberuházás miatt azokat majd kisajátítják, nem hivatkozhat tévedésre, mert végül a beruházásra nem kerül sor).
Kölcsönös téves feltevés
Megtámadható a szerződés, ha a felek kölcsönösen tévedtek a szerződés valamilyen körülményében. Ez esetben, a másik fél általi okozás vagy felismerhetőség kivételével, a tévedés szabályai irányadók.
Megtévesztés
Ha az egyik fél vagy egy harmadik személy a másikat rosszhiszeműen tévedésbe ejti, vagy tévedésben tartja, valamely lényeges körülmény tekintetében, a szerződés megtámadható (pl. a csalás eseteiben magánjogilag a megtévesztés is fennáll). A harmadik személy részéről történő megtévesztésre azonban az egyik féllel szemben csak akkor lehet hivatkozni, ha az tudott vagy tudnia kellett a megtévesztésről (pl. a csalót az egyik fél vette rá a megtévesztésre).
Jogellenes fenyegetés
Amennyiben az egyik félben a másik fél vagy harmadik személy alapos félelmet kelt (pl. fegyverrel fenyegeti) azért, hogy ezzel bizonyos szerződés vagy szerződéses feltétel megkötésére, elfogadására kényszerítse, a szerződés vagy kikötés megtámadható fenyegetés miatt. Harmadik fél általi fenyegetésnél ugyanaz a helyzet, mint a megtévesztésnél.
Feltűnő értékaránytalanság
Amennyiben a szerződés körülményeire és egész tartalmára, a forgalmi (érték)viszonyokra, az ügyleti sajátosságokra, a szolgáltatás-ellenszolgáltatás meghatározásának módjára tekintettel az egyik fél olyan szolgáltatást kap a másik féltől, melynek értéke a másik fél által kapott szolgáltatás értékéhez képest feltűnően aránytalan (a gyakorlatban 30-50 százalékkal meghaladja azt), akkor a sérelmet szenvedő fél a szerződést megtámadhatja.
Üzleti viszonyokban azonban, miután abból lehet kiindulni, hogy a vállalkozások tudják, hogy mit csinálnak és minden szolgáltatásnak és ellenszolgáltatásnak megvan a racionálisan megmagyarázható árazása, csak extrém esetekben érvényesülhet ez a megtámadási ok. Vannak olyan speciális ügyletek is, ahol pedig teljes mértékben kizárható az értékaránytalanságra való hivatkozás. Így például a tőzsdei, pénzpiaci ügyletek, különösen a spekulatív célú ügyletek, az árverési szerződések, a versenytárgyalás, közbeszerzés során létrejövő szerződések, a koncessziós és public-private-partnership szerződések esetében. Ha a bíróság megállapítaná a feltűnő értékaránytalanságot, annak általában az a következménye, hogy a túl alacsonyra értékelt ellenszolgáltatással szemben a másik fél szolgáltatását olyan értékben leértékeli, vagy az alacsonyabb értékű szolgáltatást úgy értékeli fel, hogy az aránytalanság már ne legyen feltűnően nagy. Ez tehát nem azt jelenti, hogy a szolgáltatás-ellenszolgáltatás 100 százalékos arányosságát fogja a bíróság létrehozni, hanem csak azt teszi meg, hogy egy 40 százalékos különbség már csak 20 százalékos maradjon.
A sérelem orvoslása
Megtámadási okok gyanúja esetén a vállalkozásoknak mindenképpen célszerű szakemberek bevonásával alaposan megvizsgálni a helyzetet, és ha a gyanúból ennek eredményeképpen bizonyosság lenne, úgy haladéktalanul, írásban megtámadni a szerződést, és felhívni a másik felet arra, hogy rendezzék a szerződéses kapcsolatot.
Megtámadási idő
Amennyiben a másik üzleti fél visszautasító választ ad, akkor a vállalkozások jogainak megóvása érdekében, a lehető leggyorsabban bírósághoz kell fordulni, mert a megtámadási határidő igen rövid, a megtámadási ok felismerésétől, a megtámadásra okot adó körülmény megszűnésétől vagy a teljesítéstől számított egy év. Amennyiben a vállalkozás valamilyen okból túllépné ezt a határidőt, az még nem jelenti a teljes vereséget, mert egyfelől lehet hivatkozni megalapozott esetben arra, hogy a megtámadási határidő félbeszakadt (pl. a másik fél elismerte a megtámadási okot, a felek egyezséget kötöttek a megtámadhatóság tárgyában), vagy menthető okból nem tudta a vállalkozás a jogait érvényesíteni (pl. környezeti katasztrófa, energiaellátási zavarok, bíróság működési szünetelése). Ha ezen érvek nem alátámaszthatók, úgy a megtámadhatóságra a vállalkozás ellen indított peres eljárásban – ha a másik fél a megtámadható szerződésből fakadó követelését érvényesíti keresettel – védekezésül a határidő letelte után is lehet hivatkozni.
A szerződés módosítása
Ha a szerződés érvényesen és hatályosan létrejött, annak megállapodott tartalma határozza meg a felek jogait és kötelezettségeit. Ettől eltérően a szerződést csak akkor lehet teljesíteni, ha azt módosították. A módosítás alapvetően a felek megállapodásával történhet, a szerződés megkötésére irányadó szabályok szerint.
Írásbeliség
A gyakorlatban arra kell különösen ügyelni, hogy a módosító megállapodás, egyezség létrejötte és pontos tartalma ugyanúgy bizonyítható legyen, mint a szerződés létrejötte, illetve tartalma. Ezért minden esetben törekedni kell az írásba foglalásra. Sok esetben a szerződések maguk tartalmazzák, hogy annak módosítása vagy kiegészítése csak írásbeli alakban érvényes. Ilyenkor érdemes azt is előírni, hogy az írásbeliségre vonatkozó megállapodás módosítása is csak írásban lehetséges, nehogy az a helyzet álljon elő, hogy a felek gyakorlata úgy legyen értelmezhető, hogy a szerződéstől eltérő teljesítéssel és annak elfogadásával, ráutaló magatartással eltértek eredeti szándékuktól, és már nem kívánják meg az írásbeli formát. A jogi szabályozás szerint ugyanis a felek által érvényességi feltétellé tett írásbeli módosítástól való eltérés esetén a módosítás semmisségére nem lehet hivatkozni, az érvényessé válik, ha az egyik fél a szerződést vagy annak egy részét a módosított tartalomnak megfelelően teljesíti, a másik fél pedig ezt elfogadja (pl. ha a felek közt fennálló üzletbérleti szerződés ugyan előírja, hogy a szerződés módosításai csak írásban érvényesek, nem rendelkezik viszont arról, hogy a bérbeadó évente a hivatalosan közzétett infláció mértékével megemelheti a bérleti díjat, de mégis emelt bérleti díjról küld többször is számlát, amelyeket a bérlő ellenvetés nélkül kifizet, a szerződés bérleti díjra vonatkozó módosítása a felek közt létrejöttnek tekinthető).
Olyan esetekben, ha az írásbeli alakot jogszabály teszi érvényességi feltétellé, úgy a módosításnak is ilyen alakban kell történnie, ellenkező esetben a módosítás semmis. Ilyenkor még a teljesítés és annak elfogadása sem orvosolja az írásbeliség hiányát (pl. ingatlan-adásvétel, kezességvállalás).
Bírósági szerződésmódosítás
A mindennapi üzleti gyakorlatban kicsi a relevanciája a bíróságtól, keresetben kért szerződésmódosításnak, ennek ugyanis a feltételei olyan szigorúak, hogy általában csak extrémbe hajló változások esetén teljesíthetők. A módosítást kezdeményező szerződő félnek ilyenkor ugyanis azt kell bizonyítania, hogy:
– közte és partnere között tartós szerződéses kapcsolat van, vagyis ha a felek jogait és kötelezettségeit, magatartását hosszabb időtartamra határozza meg a szerződés, és az egyik fél teljesítése sem zárult még le (pl. hosszú távú szállítási keretszerződés, nagyberuházások, bérleti szerződés, koncessziós megállapodások, tartási és életjáradéki szerződések, kölcsön);
– a szerződés alapjául szolgáló gazdasági, szociális körülmények a szerződéskötés után jelentősen megváltoztak (pl. rendkívül erős infláció, pénz elértéktelenedése, politikai rend megváltozása, súlyos árváltozások) és a keresetet indító szerződő fél nem felelős a körülmények változásáért, és azokat ésszerűen gondolkodva nem láthatta előre;
– a változások lényeges, jogos érdekeit sértik (pl. mert súlyosan veszteségessé válik az üzlet, elviselhetetlenül megnőnek szerződéses terhei).
Ha a bíróság megalapozottnak ítéli a keresetet, úgy a bíróság a szerződést hozzáigazítja a megváltozott viszonyokhoz.
Jogszabályváltozások
Sokkal komolyabb problémát jelenthet, ha jogszabályváltozások befolyásolják szerződések tartalmát, és a felek akaratától függetlenül módosítják azt.
A jogszabályok esetében érvényesül az a tilalom, hogy a hatálybalépésüket megelőző időszakra nézve nem minősíthetnek valamilyen magatartást jogellenessé, illetve nem írhatnak elő kötelezettséget (nem írhatja elő egy 2004. január 1-jén hatályba lépő jogszabály, hogy a hatálybalépése előtt megkötött szerződésekben kikötött foglaló nem haladhatja meg a szerződéses ár 10 százalékát, ugyancsak nem írhatja elő a hatálybalépését megelőző adásvételi szerződéseknél, hogy az eladó a szerződés megkötésekor azonnal köteles birtokba adni a vétel tárgyát, amennyiben ilyen tilalmak, illetve kötelezettségek 2004. január 1. előtt nem voltak), ellenkező esetben a jogszabály alkotmányellenes.
Nehezebb kérdés a tartós szerződéses kapcsolatokba való jogszabályi beavatkozás. Gondoljunk csak egy, akár életre szóló lakásbérleti, többéves irodabérleti vagy lízing 20-25 éves lakáskölcsön-szerződésre. Elkerülhetetlen, hogy ilyen hosszú idő alatt a társadalmi változások ne generáljanak jogszabályváltozásokat, olyanokat is, amelyek a szerződésekbe beavatkoznak. Ez kétféle módon oldható meg: egyrészről úgy, hogy jogszabály a fennálló szerződésekre ún. átmeneti, átállási időt biztosít, amely alatt a szerződő felek megfelelően hozzáigazíthatják szerződésüket a megváltozott előírásokhoz.
Ennél durvább, azonnali beavatkozás is alkotmányos lehet azonban, ha a tartós szerződéses kapcsolatok alapjául szolgáló viszonyokban a szerződéskötést követően olyan mélyreható változások következnek be, amelyek ésszerűen nem voltak előreláthatók, túlmutatnak a normális változások kockázatán, és ezért valamelyik fél lényeges, jogos érdekeit sértik, a beavatkozás pedig társadalmi méretű igényt elégít ki (ezen az alapon nem volt alkotmánysértő a kilencvenes évek elején nagy visszhangot kapott, lakáshitelkamat-támogatások megszüntetése és a kamatmérték néhány százalékról 30-40 százalék közé emelkedése).
Természetesen az már alkotmányjogi kérdés, hogy az egyes jogszabályváltozások valóban az alkotmány adta keretek között maradnak-e vagy sem. A vállalkozások sincsenek elzárva attól, hogy egy általuk alkotmányellenesnek gondolt jogszabály alkotmánybírósági kontrollját kérjék, amelyre még egy folyamatban levő perben is indítványt tehetnek.
A szerződés, illetve szerződéses jogok megszűnése
Amennyiben a felek közt létrejött szerződés érvényes, hatályos, nem módosult, és az abból eredő jogok és kötelezettségek nem szálltak át, a teljesítés, illetve jogérvényesítés akadályát képezheti még a szerződés megszűnése.
Teljesítés
A szerződés normális megszűnése a szerződésszerű teljesítéssel következik be, ha a teljesítés azonban nem megy végbe zavartalanul, akkor a feleket a szerződésszegés szabályai szerint ún. másodlagos igények (pl. késedelem esetén a teljesítés követelése vagy elállás, késedelmi kamat; hibás teljesítés esetén kijavítás, kicserélés; kártérítés) illetik meg, és a szerződés csak akkor szűnik meg, ha jogkövetkezményként a jogszabályok ezt írják elő (pl. elállási jog gyakorlása, a teljesítés lehetetlenné válása).
Megszüntetés közös akarattal
Megszűnhet a szerződés a felek akaratából is. Ez lehet egy felek közti megállapodás eredménye, amelyre a szerződéskötés, illetve módosítás szabályai irányadók. A szerződést megszüntető megállapodás hatását tekintve felbonthatja a szerződést, azaz a megkötésére visszaható hatállyal szünteti meg azt. Ilyenkor a teljesített szolgáltatások visszajárnak, vagy a vissza már nem adható szolgáltatások ellenértéke térítendő meg. Megszüntethető azonban a szerződés a jövőre nézve is, ez esetben az addig teljesített szolgáltatások – az ellentételezés nélkül maradók esetében megfelelő ellenszolgáltatás mellett – nem járnak vissza. A szerződés megszüntetésére vonatkozó megállapodásban, a mindennapi gyakorlatban arra kell ügyelni, hogy megszüntetés hatályát, illetve a szolgáltatások sorsát világosan és egyértelműen rögzítsék, ellenkező esetben évekig tartó vita alakulhat ki azon, hogy egyáltalán van-e még szerződés vagy sem.
Felmondás, elállás
A szerződő felek egyoldalú nyilatkozatával, azaz felmondással (amely a szerződést a jövőre nézve szünteti meg), illetve elállással (amely a szerződést a megkötésére visszaható hatállyal számolja fel) akkor lehet a szerződéses kapcsolatot befejezni, ha erre jogszabály (pl. szállítási késedelem esetén, ha fix határidőre kellett volna szállítani, vagy a megrendelő oldalán érdekmúlás következett be, a jogi szabályok szerint a megrendelő elállhat a szerződéstől; a lakásbérleti szerződést, szigorúan szabályozott feltételek mellett, a bérbeadó felmondhatja), vagy a felek megállapodása alapján lehetőség van. Mindenképpen meg kell tehát jegyezni, hogy a jogszabályi vagy szerződéses felhatalmazás nélküli felmondás vagy elállás jogellenes, és a szerződést nem szünteti meg jogszerűen, és következménye a szerződés fennmaradásának megállapítása, illetve kártérítés lehet. Ugyanez a helyzet, ha az elállás/felmondás valamilyen szerződésszegő magatartás szankciója, és nem tartalmazza a megszüntetés legalább rövid, összefoglaló indokolását, amelyet ráadásul a nyilatkozatot tevő félnek bizonyítania kell tudni.
Célszerű az írásbeli forma
A jogszabályok vagy a szerződések sok esetben előírják, hogy az elállás/felmondás csak írásbeli alakban érvényes, ilyenkor a szóban vagy ráutaló magatartással közölt megszüntetés semmis, és a szerződést nem szünteti meg. Ha nincs előírva írásbeli forma, elvileg szóbeli nyilatkozattal (pl. telefonon közölt bejelentéssel) vagy ráutaló magatartással (pl. a bérleményből való kiköltözéssel) is kifejezésre juttatható az elállás/felmondás. Ennek ellenére, a szerződések megszüntetésénél mindig célszerű az írásbeli formához ragaszkodni, mert így nem merülnek fel, a jogvita "melegágyát" jelentő, bizonyítási nehézségek.
A nyilatkozat hatályossá válása
Még egy általános tévhitet célszerű eloszlatni a szerződés egyoldalú nyilatkozattal való megszüntetésénél: a megszüntető nyilatkozatnak a másik félhez meg kell érkeznie, hogy hatását kifejthesse. A szerződés tehát legkorábban az elállásnak/felmondásnak a partnerhez való megérkezésével (elállás esetén a szerződéskötésre visszaható hatállyal, felmondásnál a jövőre nézve) szüntetheti meg a szerződést, függetlenül attól, hogy mi a nyilatkozat keltének napja, vagy abban a szerződés megszüntetésének napjaként megjelölt dátum (ha tehát a bérbeadó az irodabérleti szerződést 30 napos felmondási idővel mondhatja fel, a felmondási idő nem kezdődik el a felmondás dátumával, és nem jár le az abban kiszámított 30 nap elteltével, hanem csak a felmondás bérlő általi kézhezvételével, ha az későbbi időpont, mint a felmondás dátuma).
Beszámítás
A szerződést megszüntetik továbbá a teljesítést helyettesítő jogcselekmények is. Ezek közül a mindennapi gyakorlatban igen komoly relevanciával bír az ún. beszámítás. Ha a vevő vételártartozásának egy részét arra hivatkozással nem fizeti meg az eladónak, hogy a megvásárolt gépkocsi hibás, és a kijavításnak komoly költségei voltak, akkor tulajdonképpen beszámítási jogát gyakorolja. A beszámítás a követelést (és járulékaira vonatkozó pl. késedelmikamat-igényt) a beszámított követelés erejéig megszünteti (pl. ha a bérbeadó egyhavi bérleti díjat követel 500 000 forint összegben a bérlőtől, aki viszont a bérlemény hibájának általa történt kijavítása miatt 350 000 forint összegű költségtérítési igényt kíván érvényesíteni, úgy a bérletidíj-igény a beszámítással 350 000 forint erejéig – beleértve annak esetleges kamatait is – megszűnik, és csak 150 000 forint bérletidíj- követelése marad fenn a bérbeadónak).
A beszámításnál az alábbi szempontokra kell figyelemmel lenni:
– A másik szerződő fél a szerződés alapján vagy más jogcímen (pl. autóbalesettel okozott kár) követelést érvényesít a vállalkozással szemben, amely követelése a másik félnek már esedékes, és érvényesítésének további akadálya (pl. visszatartási jog, fizetési halasztás) nincsen.
2. A vállalkozásnak a másik féllel szemben egynemű (a gyakorlatban az esetek csaknem 100 százalékában pénzkövetelése áll fenn, amely már szintén esedékes, azaz a teljesítési határideje eltelt). A vállalkozás követelésének nem kell ugyanazon szerződésből vagy jogcímből származnia, mint a másik fél követelésének (pl. ha a vállalkozó követeli tervezési díját egy tervezési szerződés alapján a megrendelőtől, de a megrendelő egy korábbi, köztük fennállt műszaki vezetési szerződés hibás teljesítésével okozott kárait állítja szembe a tervezési díj megfelelő részével szemben).
3. A beszámításnak nincs jogszabályi akadálya.
4. A vállalkozás beszámító nyilatkozatot tett.
A beszámítás jogi akadályai
Nem lehet beszámítással élni olyan követeléssel szemben, amelyet megállapodás alapján meghatározott célra kell fordítani (pl. az építési konzorciumi partnerek abban állapodnak meg, hogy a konzorcium működési költségeire részvételi arányuknak megfelelően befizetést teljesítenek, a konzorcium, mint együttes jogosulti közösségnek ezen összeg befizetésére vonatkozó követelésével szemben a befizetésével szemben a befizetését nem teljesítő partner nem számíthatja be valamilyen elszámolási vitából eredő követelését). Ugyancsak nincsen helye beszámításnak a járadékjellegű követelésekkel szemben (pl. a munkáltató az üzemi balesetet szenvedett munkavállalójának fizetendő baleseti járadékkal szemben nem számíthatja be a munkavállaló tanulmányi szerződésének megszegéséből eredő visszafizetési igényeit).
Nincs helye beszámításnak a szándékosan okozott kár megtérítésére vonatkozó követelés ellen. A vállalkozás nem számíthatja be bírósági úton nem érvényesíthető követelését a másik fél követelésével szemben (pl. a vállalkozó a másik fél kártyaadósságát nem számíthatja be a másik fél bérletidíj-követelésébe).
Az elévülés nem feltétlenül akadálya a beszámításnak. A vállalkozás beszámíthatja elévült követelését is, ha volt olyan időpont, amikor a másik fél követelése még úgy állt szemben a vállalkozás követelésével, hogy az utóbbi nem volt elévült.
Ha a másik fél követeléséről végrehajtható bírósági határozat van, vagy annak megfizetését a vállalkozás egyezség alapján vállalta, azzal szemben a vállalkozás is csak olyan követelést számíthat be, amelyről van végrehajtható határozat, egyezségen vagy közokiratba foglalt megállapodáson, vagy tartozáselismerésen alapul.
Beszámító nyilatkozat
A beszámítást célszerű írásban megtenni, a bizonyítási problémák elkerülése végett (ezzel egyenértékű a perbeli védekezésként előadott beszámítási kifogás is, csak ott már bizonyítani is kell tudni, hogy a beszámított követelésünk létrejött, és a beszámítás gyakorlásakor fennállt), bár elvileg szóbeli kijelentés vagy ráutaló magatartás (pl. fizetés visszatartása, számla visszaküldése) is elegendő lehetne a beszámításhoz a jogszabályi rendelkezések szerint.
Bírósági letét
A másik, a gyakorlatban meglehetősen ritkán előforduló teljesítést helyettesítő megoldás a bírósági letétbe helyezés, amely akkor használható, ha a jogosult
– személye bizonytalan (pl. öröklési esetben az örökösök – akiknek a vállalkozó az örökhagyótól felvett kölcsönt köteles lenne visszafizetni – kiléte a hagyatéki eljárás befejezéséig bizonytalan, de a vállalkozás nem akar késedelembe esni és kamatot fizetni),
– lakóhelye, illetve székhelye ismeretlen (pl. a vállalkozásnak vételártartozását kellene rendeznie üzleti partnerével szemben, de az korábbi címéről, elérhetőségének hátrahagyása nélkül elköltözött), vagy
– késedelembe esett (pl. a vállalkozás készpénzben be kívánta fizetni bérleti-díj-hátralékát, de annak átvételét és a számla kiállítását a jogosult megtagadta).
Ilyen esetben is azonban csak akkor van helye letétbe helyezésnek, ha a tartozás tárgya pénz, értékpapír vagy esetleg más okirat (pl. ingatlan tulajdonjoga bejegyzésére vonatkozó engedély). A letétbe helyezési igénnyel a szerződésben kikötött teljesítési hely, vagy az adós vállalkozás lakcíme, székhelye szerint illetékes bíróságot kell felkeresni, ahol a letét, illetve a letett érték kiszolgáltatásának feltételei bizonyos keretek között meghatározhatók.
A letétbe helyezéssel elsősorban a késedelembe esést és annak összes hátrányát lehet elkerülni.
Milyen igények érvényesíthetők az érvénytelenségi perben?* Ha a szerződés érvénytelensége fennáll, a sérelmet szenvedő vállalkozások, bizonyos keretek közt a következő megoldások közül választhatnak, és azokat kérhetik a bíróságtól: * ha a semmis szerződés megfeleltethető egy olyannal, amely nem lenne érvénytelen, és egyik fél sem tiltakozik ezen megoldás ellen, választható az átminősítés, * ha az érvénytelenség kiküszöbölhető, célszerű az érvénytelenség megszüntetését indítványozni (pl. ha engedélyek hiánya okozza az érvénytelenséget és azok utóbb beszerezhetők, az értékaránytalanság kiküszöbölhető, a tévedés módosítással kijavítható), * ha az érvénytelenség nem hárítható el, úgy a szerződéskötéskori állapot helyreállítását lehet indítványozni, ennek eredményeképpen a már teljesített szolgáltatások, vagy azok helyébe lépő értékek visszajárnak (pl. az érvénytelen adásvételi szerződésnél az ingatlan eladója köteles a kapott vételárat visszafizetni, és arra kamatokat fizetni, a vevő pedig köteles az ingatlant az eladónak birtokába bocsátani, a tulajdon ingatlan-nyilvántartási visszajegyzését eltűrni és az ingatlan használatáért használati díjat fizetni), * ha a szerződéskötéskori állapot nem állítható helyre, úgy az ítélet jogerejének napjával a szerződés jövőre nézve való megszüntetését lehet kérni (olyan szerződéseknél, ahol az időszakonként visszatérő szolgáltatások nem juttathatók vissza, mint pl. bérleti, haszonbérleti szerződéseknél; a visszaadandó szolgáltatás megsemmisült, elhasználódott, pl. a vásárolt anyagot a vevő beépítette, feldolgozta, továbbértékesítette). * Természetesen ezen túlmenően lehet helye kártérítési, költségtérítési, kárviselési igények érvényesítésének is, amennyiben az az üzleti kapcsolat jellege, az elszenvedett veszteségek miatt indokolt és szükséges. * Részleges érvénytelenség * Amennyiben a szerződésnek csak egyes előírásai érvénytelenek, ez nem hat ki az egész szerződésre, kivéve ha a felek az érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg a szerződést. A gyakorlatban kialakult az ún. védelmi záradék, amely a szerződés lehetőség szerint minden körülmények közti fenntartását célozza, és valamely szerződési rész érvénytelensége (végrehajthatatlansága) esetére előírja, hogy az semmilyen körülmények közt nem dönti meg az egész szerződést, a feleket pedig arra kötelezi, hogy egymással tárgyaljanak, és az érvénytelen (végrehajthatatlan) rendelkezést olyannal helyettesítsék, amely már nem hibás, viszont jogi és gazdasági eredményét tekintve a lehető legközelebb áll a lecserélt megállapodáshoz. |
A szerződés hatályossága* A létrejött és érvényes szerződések sok esetben még nem elegendőek arra, hogy a megkötést követően azonnal követelni lehetne az abból eredő kötelezettségek teljesítését. A felek ugyanis dönthetnek úgy, hogy ez csak a szerződéskötést követő későbbi időpontban vagy esemény bekövetkeztétől legyen lehetséges. Az is előfordulhat, hogy a felek azt akarják, a szerződésből eredő kötelezettségek egy későbbi időponttól, vagy esemény bekövetkeztétől ne legyenek többé kikényszeríthetők. Ez a szerződés hatályosságának kérdése. * Feltétel, időhatározás * A szerződés hatálybalépését, illetve hatályának megszűntét a felek feltételhez vagy időhöz köthetik. A feltétel a jogi szabályok szerint egy jövőbeni bizonytalan esemény, amely bekövetkeztére vagy elmaradására a feleknek nincsen ráhatása. A valóságban azonban számtalan olyan eseményt, körülményt, történést is a hatálybalépés vagy hatályvesztés feltételül szoktak szabni, amelyekre a felek igenis ráhatással bírnak, annak ellenére, hogy bekövetkeztük nem feltétlenül garantálható (pl. engedélyek beszerzése, közös tulajdon esetén a tulajdonostársak elővásárlásról lemondó nyilatkozatának kikérése, bizonyos műszaki átalakítások elvégzése a bérleményen). Az időhatározással a felek meghatároznak egy későbbi időpontot vagy időszakot, amelynek elérésekor, illetve leteltekor a szerződés hatályba lép, vagy hatályát veszti. * A feltételek, illetve időhatározás esetén a vállalkozásoknak arra kell ügyelniük, hogy rendkívül pontosan fogalmazzák meg azokat, ellenkező esetben végletekig menő vitába keveredhetnek már a szerződés hatálya tekintetében is. * Relatív hatálytalanság * A hatályosság tekintetében még két kérdéskörről mindenképpen szólni kell. Az egyik a szerződés ún. relatív hatálytalansága. Vannak olyan esetek, amikor a vállalkozás és partnere között a szerződés teljes mértékben érvényes és hatályos, de bizonyos, a szerződés által sérelmet szenvedett felek szemben a jog úgy tekinti, mintha nem lenne szerződés. Ez a helyzet például az ún. fedezetelvonó szerződések esetében, amikor a vállalkozásnak az a célja, hogy tartozásainak kielégítési alapját biztosító vagyonát átjátssza más személyeknek, és ezzel elvonja a hitelezői elől. Ugyanez történik akkor, ha a vállalkozás elővásárlási jogot megsértve szerez meg például közös tulajdoni hányadot vagy üzletrészt. A sérelmet szenvedő hitelező, vagy elővásárlásra jogosult a szerződéstől függetlenül elperelheti a szerződés tárgyát képező vagyont, és a vállalkozásnak és partnerének az ő részére kell átruháznia a vagyontárgyat, illetve tűrnie kell az átruházást. Azután már egymás között kell elrendezniük a szerződés megszüntetését, a kifizetett ár sorsát. * Visszaható hatályú szerződéskötés * A másik kérdéskör a visszaható hatályú szerződéskötés, tehát amikor a szerződést annak megkötését megelőző időponttal léptetik életbe. Ennek alapvetően, jól indokolható esetben, a magánjogi szabályok szempontjából nincsen akadálya (a felek szentesíthetnek ezzel pl. egy már köztük folyó gyakorlatot, ráutaló magatartásokkal, megkezdett teljesítéssel és fizetett számlákkal létrejött, de írásba nem foglalt szerződést), ez következik a szerződési szabadság elvéből. Az más kérdés, hogy az ilyen szerződések és az azon alapuló gazdasági események milyen megítélés alá esnek a közjogi, elsősorban számviteli, pénzügyi szabályok szempontjából, nem ébresztenek-e szükségtelenül gyanút a közigazgatási szervekben, hogy a visszaható hatályú szerződéskötéssel tulajdonképpen valamilyen közigazgatási előnyt vagy hátrányt (adókedvezményt, közteherfizetést) akarnak a felek mesterségesen előidézni vagy elkerülni. Ezért, az ilyen szerződések megkötése előtt célszerű arra ügyelni, hogy a visszaható hatályú szerződéskötés és az életbelépés időpontja lehetőleg egy üzleti éven belülre essen, másrészről a könyvvizsgáló-adószakértő, jogász mindenképpen elemezze azt a lehetséges közjogi kockázatok szempontjából. |
A szerződéses jogok és kötelezettségek átszállása* Ha a szerződés érvényesen és hatályosan létrejött, és módosítására sem került sor, az abból eredő jogokat akkor lehet érvényesíteni, illetve a kötelezettségeket csak akkor kell teljesíteni a szerződő partnerünkkel szemben, ha azok nem háramlottak át harmadik személyre. * Ez alapvetően engedményezés, illetve tartozásátvállalás, illetve értékpapírba foglalt jogok esetén azok átruházása útján történhet, amelyekkel lapunk későbbi számában, a követelések-tartozások kezelésére vonatkozó megállapodásokkal kapcsolatban részletesen fogunk foglalkozni. Itt csak arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a kötelezettségek teljesítése vagy a jogok érvényesítése előtt alaposan vizsgálják meg a vállalkozások, hogy üzleti partnerük a teljes szerződéses kapcsolat, vagy az abból eredő egyes jogok, illetve kötelezettségek tekintetében nem cserélődött-e ki (a mai gazdasági életben egyáltalán nem ritka az, hogy a vállalkozások követeléseiket faktorálják, biztosítékul átruházzák). * A meglepetések elkerülése céljából érdemes a szerződésekben a vállalkozásoknak kikötni, hogy a jogok és kötelezettségek átruházása előzetes írásbeli jóváhagyástól függ. Nem közömbös adott esetben ugyanis, hogy kivel is állunk szemben a szerződéses kapcsolatban (pl. az építési vállalkozó díjköveteléseinek tartozások fedezeteként történő eladása esetén gyakran csökken a vállalkozó teljesítési hajlandósága és képessége a szavatossági jogok tekintetében, holott az továbbra is kötelezettsége marad, és bár az engedményessel, vagyis a követelést megszerző bankkal szemben is érvényesítheti kifogásként szavatossági igényeit a vállalkozás, az alapvetően a díj leszállítására, esetleg a kijavítás költségeinek levonására, azaz pénzfizetésre korlátozódik, holott sok esetben komolyabb érdek fűződne a kijavításhoz, kicseréléshez) |