Ha egy gazdasági társaság tagjai ki akarják zárni az egyik tagot a társaságból, annak számtalan oka lehet. Ezeket az okokat lehetetlen konkrétan felsorolni, így ezeket a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) sem nevesíti, hanem csak általánosságban jelöli meg kizárási okként az olyan magatartást, amely a társaság céljainak elérését nagymértékben veszélyezteti. Ez lehet aktív és tevőleges, de természetesen lehet passzív magatartás is. Kizáráshoz vezethet az is, ha a tag sorozatosan és indokolatlanul távol marad a társaság közös döntését – például egyhangúságot – kívánó ügyeitől, ami adott esetben ugyancsak veszélyeztetheti a társaság szabályszerű vagy eredményes működését.
Lényeges követelmény az is, hogy ez a veszélyeztetés nagymértékű, azaz jelentős és reális legyen. Nem szükséges azonban, hogy a működés vagy a kitűzött célok tényleges ellehetetlenülése bekövetkezzen, elég csupán, ha annak veszélye az előzőek szerint fennáll.
Az előbb leírtakból következik, hogy a kizárást megalapozó magatartás értékelése – eltekintve persze a szélsőséges és egyértelműen elfogadhatatlan esetektől, mint például valamilyen bűncselekmény elkövetése – mindig csak egyedileg és az adott körülmények ismeretében lehetséges.
Kizárási tilalmak
Részvényesek
A kizárási okokkal ellentétben a törvény konkrétan szabályozza, hogy kizárásra irányuló kereset csak a társaság tagjával szemben indítható. Ebből következik – amit a törvény a laikusok számára is nevesít –, hogy a kizárás lehetősége nem áll fenn a részvényesekkel szemben, azaz részvénytársaságból nem lehet senkit kizárni.
Kéttagú társaságok
A kéttagú társaságoknál ésszerűségi okai vannak a kizárás megtiltásának. Ebben az esetben a törvényi tilalom nélkül a szinte feloldhatatlan jogi bonyodalmakat eredményező, kölcsönös kizárások korábbi gyakorlata folytatódna, ezúttal a bíróságok igénybevételével.
Többségi részesedés
Természetesen nem zárható ki a társaságból az a tag sem, aki a szavazatok háromnegyedével rendelkezik, mivel ez a lehetőség tulajdonképpen a kisebbség érdekeinek a többségi akarat fölé helyezését jelentené.
Kizárás bírósági határozattal
A korábbi törvényi szabályozással ellentétben a kizárásról szóló döntés tényleges meghozatalára csak a társaság székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróság jogosult. Ennek főként garanciális okai vannak, hiszen ha az illetékességről a tagok önállóan dönthetnének, az számtalan visszaélésre adna lehetőséget. Ez az új szabály tehát a kizárandó tag érdekeit védi a többi taggal szemben.
Határozat a perindításról
Az előbb leírtakból következik, hogy a társaság legfőbb szerve csupán a perindítás elhatározásáról dönthet, méghozzá minősített – azaz legalább háromnegyedes – szótöbbséggel. Ennek a határozatnak a meghozatala után jogosult a társaság – mint felperes – az adott taggal szemben a kizárás iránti perindításra, méghozzá meglehetősen rövid határidővel.
Perindítási határidő
A határozat meghozatalától számított mindössze tizenöt napon belül be kell nyújtani a keresetet az illetékes bíróságra. A határidő jogvesztő, ezért elmulasztása esetén nincs helye igazolási kérelemnek. Természetesen perindításra továbbra is van lehetőség, mivel a perindítási határidő mindig csak az adott határozattól számít. Ezért a határidő elmulasztása esetén egy újabb, azonos tartalmú perindítási határozat alapján ismét megnyílik a lehetőség a keresetindításra.
A kizárandó tag jogai
Szavazati jog
A társaság legfőbb szervében minden tagnak van szavazati joga. Ebben az esetben azonban, mivel a perindítás elhatározásában az érintett tag a legközvetlenebbül érintett, ezért annak, akinek az adott magatartása miatt a kizárását érintően dönteni kell, a törvény ebben a kérdésben nem ad szavazati jogot.
Az előzőekhez kapcsolódik az a bírósági döntés is (Bírósági Határozatok 1995. évi 630. számú jogeset), amely szerint az érintett tag nemcsak a szavazásban nem vehet részt, hanem a határozatképesség számításánál is figyelmen kívül kell őt hagyni.
Egy másik, legfelsőbb bírósági határozat szerint viszont a szavazásból kizárt tagnak is meg kell küldeni a határozattervezetet, mint ahogyan arra a taggyűlésre is meg kell hívni, amelyen a kizárásáról szavaznak.
Kizárt a felülvizsgálat
Főszabály szerint a gazdasági társaság bármely tagja kérheti a társaság szervei által hozott határozatok bírósági felülvizsgálatát arra hivatkozva, hogy a határozat a Gt.-be, más jogszabály rendelkezéseibe, avagy a társasági szerződésbe ütközik.
Az ún. kizárási perindítás elhatározásáról döntő társasági határozat ellen azonban a törvény nem engedi meg a külön perindítást, annak jogsértő voltára az alperes csak a kizárási perben hivatkozhat. Erre a törvényi korlátozásra azért van szükség, mert ha kizárandó tag jogosult lenne a társasági határozat megtámadására az alatt az idő alatt, amíg az általa indított per nem zárul le, azaz folyamatban van – ami a jogorvoslatokkal, esetleges hatályon kívül helyezéssel és új eljárásra utasítással stb. akár több évet is jelenthet –, a kizárásról döntő határozat alapján indított per tárgyalását fel kellene függeszteni. Ez viszont gyakorlatilag lehetetlenné tenné azzal a taggal szemben a hatékony fellépést, akinek a társaságban maradása lehetetlenné teszi, vagy veszélyezteti az eredményes működést.
Tagsági jogok gyakorlása a per tartama alatt
Sajátossága továbbá a szóban forgó pereknek, hogy amíg jogerős döntés nem születik a kizárásra, addig az érintett tag teljeskörűen és változatlanul gyakorolhatja a tagsági jogait.
Felfüggesztés
Kivétel az előzőekben írtak alól az az eset, ha külön kérik a per jogerős lezárásáig a tagsági jogok gyakorlásának a felfüggesztését, és e kérelemnek a bíróság helyt ad. Ilyenkor a nyereségből való részesedést kivéve a tag nem gyakorolhatja a tagsági jogait, így például nem vehet részt a taggyűlésen, nem szavazhat stb. A felfüggesztést elrendelő végzés ellen nem lehet fellebbezni, de azt a bíróság kérelemre megváltoztathatja.
A társasági szerződés módosításának tilalma
A törvény azonban nemcsak a társaság, hanem a kizárandó tag jogait is védi. Az ilyen perek még gyors elbírálásuk alatt is lehetőséget adhatnak arra, hogy ha felfüggesztették az érintett tag tagsági jogainak gyakorlását, akkor az érintett érdekeinek kijátszásával módosítsák a társasági szerződést, vagy olyan döntést hozzanak – például a társaság megszűnéséről –, amivel vagy egyáltalán nem, vagy csak rendkívül nehezen helyreállítható jogsérelmet okoznának alaptalannak bizonyuló perindítás esetén. Ennek elkerülésére a törvény a tagsági jog felfüggesztésének időtartama alatt megtiltja a társasági szerződés módosítását, a társaság átalakulásának vagy jogutód nélküli megszűnésének az elhatározását. Kivételt ez alól csak a törvényben kötelezően előírt esetek jelentenek (például az alaptőke kötelező leszállítása, kötelező átalakulás vagyonvesztés esetén).
Tagsági jogviszony felmondása kizárásra okot adó magatartás miatt
A tag kizárására a társaság céljainak nagymértékű veszélyeztetése esetén sincs mindig lehetőség. Előfordulhat, hogy a perindítást a törvény eleve kizárja (kéttagú társaság tagja, szavazatok háromnegyedével rendelkező tag esetében, mint azt korábban már említettük). Az is lehetséges, hogy a kizárási per indításához szükséges szavazati arány, egyetértés nincs meg a tagok között. De az is lehet, hogy egyszerűen egy vagy több tag a kizárási per indításával kapcsolatos vitákat vagy a hosszadalmasabb pereskedést nem kívánja vállalni, és rövid úton, akár a társaságból való kiválása révén akarja megszüntetni a további együttműködést a nem kívánatos másik vagy többi taggal.
Felmondási okok
A fenti esetekben a közkereseti vagy a betéti társaságban a sérelmet szenvedő, jogszerűen eljáró tagnak vagy tagoknak lehetőségük van a tagsági viszony megszüntetésére azonnali hatályú felmondással. A törvény azonban nem fogad el a felmondás alapjául bármilyen tetszőleges okot, hanem csak az olyan súlyosan kifogásolható szerződésszegést vagy egyéb – közelebbről nem meghatározható – magatartást, ami rendszerint megfelelő súlyú ahhoz, hogy adott esetben a kizárási per megindítását elhatározó döntésnek is alapja lehessen.
Érvényességi kellékek
Az azonnali hatályú felmondás olyan egyoldalú címzett jognyilatkozat, amelynek a hatályosulásához a címzettel történő közlésen túl nem szükséges annak külön elfogadása is.
Írásbeliség, közlés
Mivel azonban a közléshez fontos jogkövetkezmények fűződnek, ezért a felmondás csak írásban és megindokolva érvényes. A közlést nem kell valamennyi tag felé megtenni, elég a hatályosságához a cég törvényes képviselőjével, illetve ha többen vannak vagy valamennyi tag annak tekintendő, akkor egyikükkel közölni.
Bírói út lehetősége
Amennyiben vitás az azonnali hatályú felmondás jogossága, a vitát bírósági úton rendezhetik a felek. Ennek során a felmondás érvénytelenségének megállapítása iránti keresettel élhet a társaság a tag ellen, vagy a tag az elszámolni – kiadni – megtagadott követelése iránt léphet fel a társasággal szemben.
A korlátolt felelősségű társaságból kizárt tag üzletrészének értékesítése
A korlátolt felelősségű társaság tagjának kizárására a Gt. külön szabályokat is tartalmaz. A korlátozott felelősség (főszabály szerint a társaság tagjai a társaság tartozásaiért nem felelősek, csak a törzstőke áll a hitelezők rendelkezésére) miatt lényeges, hogy a kizárt tag üzletrészét valaki más megvegye, mivel így nem csökken a társaság vagyona a társasági szerződésben meghatározott összeg alá.
Értékesítés árverésen
A törvény szerint a kft.-ből történő kizárás következményeként rendelkezni kell a kizárt tag üzletrészéről. Ennek során tehát a társaság, a tagok és a hitelezők érdeke egyaránt az, hogy a társaság törzstőkéje a tag kizárása folytán ne csökkenjen. E cél elérése érdekében az üzletrészt reális forgalmi értéken kell értékesíteni, aminek a nyilvános árverés a legmegfelelőbb formája. Ettől a módtól azonban el lehet térni (például amikor a tagok veszik meg az üzletrészt), de mivel ilyenkor rendszerint hátrányosabb értékesítési feltételekkel lehet számolni, ezért az eltérő értékesítésre és annak a konkrét formájára csak a kizárt tag beleegyezésével van lehetőség.
Határidő
Ha az értékesítés árverés útján történik, akkor a társaság és a volt tag érdeke is rendszerint azt kívánja, hogy azt záros határidőn belül bonyolítsák le, és mielőbb rendeződjék az üzletrész jogi sorsa. Ezért a törvény legfeljebb negyvenöt napot enged az árverés megtartására, amelyet a kizárást kimondó ítélet jogerejétől kell számítani.
Részvétel az árverésen
Az árverésen a kizárt tag természetesen nem vehet részt vevőként, hiszen ez esetben a kizárása ellenére azonnal ismét taggá válhatna.
Eljárás eredménytelen árverés esetén
Ha az árverés eredménytelen volt, és azt nem kívánják többször megismételni, vagy az újabbak is sikertelenek (például árverési vevők hiánya vagy a minimális kikiáltási árat el nem érő vételi ajánlat hiánya miatt), akkor a teljesített törzsbetétrészt kell a volt tagnak kifizetni, egyébként pedig a teljes befizetett vagy rendelkezésre bocsátott törzsbetétének az értékét. Ez az eset gyakran még kedvezőbb is lehet a volt tagra nézve, mert legalább a törzsbetétként szolgáltatott értéket megkapja, szemben egy alacsonyabb árverési vételárral.
Kizárt tag üzletrészének társaság általi megvásárlása
A társaság természetesen megvásárolhatja a kizárt tagtól annak üzletrészét, de csak akkor, ha a vételárban a felek meg tudnak egyezni.
A társaság mint vevő és ajánlattevő
A bírói gyakorlatból ismert eset, miszerint felperes tag és az alperes korlátolt felelősségű társaság, a tag kizárása után végül nem tudtak megegyezni a vételárban, így az üzletrészt árverésre bocsátották. Az első árverés sikertelen volt, a másodiknál pedig mindössze egyetlen ajánlat érkezett, amit (mint később kiderült) a társaság megbízásából tett egy vevő. Ez az ajánlat jóval alacsonyabb volt, mint az üzletrész tényleges értéke, ezért a kizárt tag bírósághoz fordult. A bíróság ítéletében megállapította, hogy a törvény ugyan csak a kizárt tag árverésen való részvételét tiltja meg, ennek ellenére – a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint – a társaság nem lehet az árverésen ajánlattevő és vevő egy személyben, mivel a kft.-nek lehetősége van az árverésen kívül is megvásárolni az üzletrészt, a sikeres árverés után pedig elővásárlási jog is megilleti. A kft. azért próbálta ilyen módon az üzletrészt megszerezni, mert a taggal nem tudtak megegyezni, és a megismételt árveréseken az üzletrész bármilyen alacsony áron értékesíthető. Ha pedig az árverések mindegyike sikertelen, akkor a kizárt tagnak az üzletrész névértékét kell kifizetni. Ebből tehát az következik, hogy a kizárt tag jobban jár az árverés eredménytelensége esetén, mintha üzletrészét névérték alatt értékesítik. A törvény azt nem határozza meg, hogy mikor eredménytelen az árverés, de biztosan ebbe a körbe tartozik az az eset, amikor egyáltalán nem volt ajánlattevő. Ezért az árvereztető társaság részéről nyilvánvalóan nem fogadható el egy olyan magatartás, amikor egyedüli ajánlattevőként jelentkezve – esetleg egy jelképes áron megtett ajánlattal – ő maga teszi "eredményessé" az árverést, elhárítva ezzel azt a kötelezettségét, hogy a törzsbetét teljes összegét ki kelljen fizetnie a tag részére (Bírósági Határozatok 2003. évi 418. számú jogeset).
Speciális eljárási szabályok a kizárási perben* A kizárási kereset gyors elbírálása rendkívül fontos a gazdasági társaság megfelelő működése szempontjából. Ennek érdekében a törvény speciális eljárásjogi rendelkezésekkel igyekszik ezekben a perekben a gyors, érdemi határozat meghozatalát előmozdítani, a következők szerint: * a bíróságnak mindkét fokú eljárásban hivatalból, soron kívül kell eljárnia; * a tárgyalást legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz történő érkezésétől (választottbírósági eljárás esetében a tanács megalakulásától) számított tizenötödik napra kell kitűzni; * a kereset más keresettel nem kapcsolható össze, keresetváltoztatás, viszontkereset előterjesztése nem lehetséges; * a felperes a per folyamán az eredetileg előterjesztett kereseti tényálláshoz képest más ténybeli indokra nem térhet át; * a felperes a keresettől a per bármely szakában alperesi hozzájárulás nélkül elállhat; * a perben szünetelésnek, felfüggesztésnek, bírósági meghagyás kibocsátásának nincs helye; * a perben hozott határozat elleni fellebbezés előterjesztésének határideje mindössze nyolc nap, és * a jogerős ítélet ellen perújítás nem kezdeményezhető. (Ezek a szabályok megakadályozzák, hogy a per szükségtelenül elhúzódjon, vagy bonyolultabbá és nehezebben elbírálhatóvá váljon.) |
Elszámolás a volt taggal kizárás, felmondás esetén* A tagsági viszony megszűnésének esetén (akár kizárással, akár felmondással szűnik meg a jogviszony), a tovább működő társaságnak a volt tagjával el kell számolnia. Az elszámolásnak a tagsági viszony megszűnésének időpontjára vetített vagyoni állapot szerint kell történnie akkor is, ha például a felmondás érvényességével kapcsolatos per csak jóval később zárul le. * Főszabály szerint az elszámolás eredményeként a volt tag járandóságát pénzben kell kifizetni. A feleknek azonban a törvény biztosítja az eltérő megállapodás lehetőségét is. Ennek hiányában sem a társaság nem köteles a vagyoni hozzájárulás természetbeni kiadására, sem a volt tag nem köteles pénz helyett mást elfogadni. Az elszámolás módjára és formájára vonatkozóan semmilyen más megkötés nincsen, ezért a feleknek ebben a kérdésben széles körű megegyezési lehetőségük van a kölcsönösen elfogadott, mindenkinek legmegfelelőbb teljesítésre. * A volt tagot megillető követelés kiadásának idejére ugyancsak a felek megállapodása az irányadó. Csak ennek hiányában érvényesül a törvényben megállapított három hónapos teljesítési határidő |