Munkaszüneti napok körüli munkarend 2005-ben
A 2005-ben a munkaszüneti napok körüli – a naptár szerinti munkarendtől való eltéréssel járó – munkarend a következő:
– március 19., szombat: munkanap,
– március 14., hétfő: pihenőnap,
– november 5., szombat: munkanap,
– október 31., hétfő: pihenőnap.
A lakossági ellátást és szolgáltatást végző, valamint az általánostól eltérő munkaidő-beosztásban foglalkoztatott munkavállalók munkarendje ettől eltérően is meghatározható.
A munkaszüneti napok körüli munkarendet megállapító 25/2004. (VIII. 30.) FMM rendelet nem érinti a megszakítás nélkül üzemelő és a rendeltetése folytán a munkaszüneti napokon is működő munkáltatónál, illetve az ilyen jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalók munkarendjét.
(Magyar Közlöny, 2004/123. szám)
Gázolaj és benzin jövedékiadó-mértéke
A 2004. év 33. és 34. hetének hétfőjére vonatkozó gázolajátlagárak számtani átlagának literenkénti 230,49 Ft-os nagyságrendje alapján a gázolaj jövedékiadó-mértéke literenként 2,40 Ft-tal csökken, a gázolaj jövedékiadó-mértéke 82 600 Ft/ezer liter. Az üzemanyagok jövedékiadó-mértékének időszaki csökkentéséről a 242/2004. (VIII. 21.) Korm. rendelet szól.
A 256/2004. (IX. 11.) Korm. rendelet megállapítja: a 2004. év 36. és 37. hetének hétfőjére vonatkozó gázolajátlagárak számtani átlagának literenkénti 235,42 Ft-os nagyságrendje alapján a gázolaj jövedékiadó-mértéke literenként 3,20 Ft-tal csökken, a gázolaj jövedékiadó-mértéke 81 800 Ft/ezer liter.
Szeptember 20-ától a 2004. év 37. és 38. hetének hétfőjére vonatkozó gázolajátlagárak számtani átlagának literenkénti 233,91 Ft-os nagyságrendje alapján a gázolaj jövedékiadó-mértéke literenként 2,40 Ft-tal csökken, a gázolaj jövedékiadó-mértéke 82 600 Ft/ezer liter. Az üzemanyagok jövedékiadó-csökkenéséről a 260/2004. (IX. 18.) Korm. rendelet szól.
(Magyar Közlöny, 2004/118., 127., 131. szám)
Jótállás javítás, karbantartás után
Szeptember 1. óta egyes, a fogyasztó által megrendelt javító-karbantartó szolgáltatások után a szolgáltatást nyújtó vállalkozót hat hónapos jótállási kötelezettség terheli. A vállalkozó akkor köteles jótállást vállalni tevékenységéért, ha a szolgáltatás általános forgalmi adót és az anyagköltséget is magában foglaló díja a húszezer forintot meghaladja. A 249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet melléklete felsorolja azokat a javító-karbantartó szolgáltatásokat, amelyek esetében a jótállási kötelezettség fennáll. Ezek:
– lakás-karbantartási és -javítási szolgáltatások,
– háztartási gépek és készülékek javítása,
– barkács- és kerti szerszámok javítása,
– személygépkocsik, motorkerékpárok karbantartása és javítása,
– audiovizuális, fotóoptikai és információfeldolgozási berendezések javítása,
– gyógyászati segédeszközök javítása,
– telefon- és telefaxberendezések javítása,
– hangszerek javítása,
– órák javítása.
Amennyiben a javító-karbantartó szolgáltatást szavatosság vagy jótállás alapján teljesítették, úgy a javítás után nem terheli jótállási kötelezettség a vállalkozót.
Jótállási jegy
A vállalkozó köteles a fogyasztónak a szolgáltatás díjának átvételekor, legkésőbb a dolognak a fogyasztó vagy megbízottja részére történő átadásakor – külön kérés nélkül – jótállási jegyet átadni. A jótállási jegyen fel kell tüntetni:
– a vállalkozó nevét és címét,
– az elvégzett munkát, a felhasznált alkatrészeket, anyagokat,
– a szolgáltatás díját,
– a fogyasztót a jótállás alapján megillető jogokat, azok érvényesíthetőségének feltételeit és határidejét,
– a dolog fogyasztó részére történő visszaadásának időpontját, továbbá személygépkocsi és motorkerékpár esetében a kilométeróra állását.
(Magyar Közlöny, 2004/121. szám)
Építéssel kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díjak
Igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni az eseti építészeti-műszaki tervezési engedélyért, eseti műszaki ellenőri engedélyért, eseti felelős műszaki vezetői engedélyért, továbbá azoknak is, akik az elkülönített építészeti-műszaki tervezői vagy építésügyi szakértői névjegyzékbe történő felvételüket kérik.
Az elsőfokú eljárásért 10 000 forint eljárási díjat, a névjegyzékben történő megújításra irányuló eljárásért 3000 forint eljárási díjat kell fizetni. Az felsorolt eljárások esetében a másodfokú eljárás díja 10 000 forint.
Az önálló építészeti-műszaki tervezési tevékenység folytatásához szükséges jogosultsági vizsga díja 33 000 Ft, melyből a vizsga általános részének díja 10000 Ft, különös részének díja 23 000 Ft.
Az építésügyi műszaki szakértői tevékenység folytatásához szükséges jogosultsági vizsga díja 33 000 Ft, melyből a vizsga általános részének díja 10 000 Ft, különös részének díja 23 000 Ft.
Az egyes építésüggyel kapcsolatos miniszteri rendeletek módosításáról szóló 52/2004. (IX. 8.) BM rendelet hatálya kiterjed néhány kivételtől eltekintve valamennyi, külön jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött építményre, építményrészre, építményegyüttesre, építési munkára, építési tevékenységre, az építési tevékenység valamennyi résztvevőjére, az építési tevékenység során felhasznált építési célú termékekre, anyagokra, késztermékre, berendezésekre, építési módszerekre és eljárásokra, ezek használatára, illetőleg a településrendezéssel és az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelményekben, a szabványokban és más építésügyi előírásokban megfogalmazott követelmények teljesülésére.
(Magyar Közlöny, 2004/126. szám)
Közbeszerzési tanácsadói tevékenység feltételei
A szeptember 11. óta hatályos 29/2004. (IX. 8.) IM rendelet részletezi a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység feltételét képező közbeszerzési gyakorlatra és annak igazolására vonatkozó szabályokat. Ezek szerint hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység feltételét képező közbeszerzési gyakorlatnak minősül az 1995. évi XL. törvény, illetőleg a jelenleg hatályos Kbt. hatálya alá tartozó közbeszerzési eljárás előkészítésével, illetőleg lefolytatásával kapcsolatban az ajánlatkérői, illetőleg az ajánlattevői oldalon kifejtett tevékenység. A közbeszerzési eljárás előkészítése alatt a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény, felhívás, illetőleg a dokumentáció előkészítését, illetőleg elkészítését kell érteni.
A közbeszerzési gyakorlat akkor valósul meg, ha a hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékébe történő felvételét kérelmező az 1995. évi XL. törvény hatálybalépésének napjától (1995. november 1-jétől) a kérelem benyújtásának időpontjáig terjedő időtartam alatt – bármely összesen 3 év (36 hónap) során – összesen legalább 20 közbeszerzési eljárással kapcsolatban fejtette ki az előbb felsorolt tevékenységeket, és ebből legalább 10 közbeszerzési eljárással kapcsolatban vett részt a közbeszerzési eljárás előkészítésében.
Akkreditált közbeszerzési tanácsadó gyakorlata
Amennyiben a kérelmező akkreditált közbeszerzési tanácsadói szakképesítéssel rendelkezik, a közbeszerzési gyakorlat akkor valósul meg, ha a kérelmező – az 1995. évi XL. törvény hatálybalépésének napjától a kérelem benyújtásának időpontjáig terjedő időtartam alatt – bármely összesen 2 év (24 hónap) során összesen legalább 14 közbeszerzési eljárással kapcsolatban fejtette ki tevékenységet, és ebből legalább 7 közbeszerzési eljárással kapcsolatban vett részt a közbeszerzési eljárás előkészítésében.
Közbeszerzési gyakorlatnak minősül az Európai Unió által nyújtott PHARE-segélyből, illetőleg az Európai Unió ISPA előcsatlakozási alapjából származó forrásból támogatott beszerzésre irányuló eljárás előkészítésével, illetőleg lefolytatásával kapcsolatban az ajánlatkérői, illetőleg az ajánlattevői oldalon kifejtett tevékenység is.
Közbeszerzési gyakorlatnak minősül a közbeszerzéssel, illetőleg a beszerzéssel kapcsolatos jogorvoslati eljárásban, illetőleg békéltetési eljárásban képviselőként történt eljárás is.
Amennyiben a kérelmező akkreditált közbeszerzési tanácsadói szakképesítéssel rendelkezik, a közbeszerzési gyakorlat akkor valósul meg, ha a fent említett tevékenységet kifejtett kérelmező 1995. november 1-jétől a kérelem benyújtásának időpontjáig terjedő időtartam alatt – bármely összesen 2 év (24 hónap) – összesen legalább 7 közbeszerzési eljárással kapcsolatban vett részt a közbeszerzési eljárás előkészítésében.
A hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység feltételét képező közbeszerzési gyakorlat igazolása
A kérelmező közbeszerzési gyakorlatát azon szervezet (személy) által kiadott és aláírt igazolással igazolhatja, amelynek eljárásában részt vett. Amennyiben a kérelmező munkaviszony, közszolgálati, közalkalmazotti vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében fejtette ki tevékenységét, a munkáltatói jogkör gyakorlója által kiállított igazolás is benyújtható.
Az igazolásnak tartalmaznia kell mindazokat az adatokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a kérelmező eleget tesz a jogszabályi feltételeknek, így különösen, hogy
– a kérelmező mikor, mennyi ideig, hányszor fejtette ki a közbeszerzési gyakorlat alapjául valamely tevékenységet,
– a kérelmező mely közbeszerzési eljárással összefüggésben fejtette ki a hivatkozott tevékenységet (ajánlatkérő neve, az eljárás tárgya, az eljárás meghirdetésének, illetőleg megkezdésének napja),
– sor került-e az adott közbeszerzési eljárással kapcsolatban olyan jogorvoslati eljárásra, amelyben jogerősen jogsértést állapítottak meg.
Amennyiben szervezet a kérelmező, az igazolásból annak kell kiderülnie, hogy a szervezet tevékenységében személyesen közreműködő tagjai, munkavállalói, illetőleg a szervezettel kötött tartós polgári jogi szerződés alapján a szervezet javára tevékenykedők között legalább egy olyan személy van, aki megfelel az e rendeletben meghatározott feltételeknek.
Közbeszerzési tanácsadó felelősségbiztosítása
A hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység feltételét képező felelősségbiztosítási szerződésnek ki kell terjednie a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység során e minőségben okozott minden olyan kárra, amelyért a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységet végző személy jogszabály alapján felelősséggel tartozik. A szeptember 11. óta hatályos 30/2004. (IX. 8.) IM-PM együttes rendelet szerint a felelősségbiztosítási szerződés alapján a biztosító a szerződésben rögzített biztosítási összeg erejéig fedezetet nyújt a károsultnak a káreseménnyel összefüggésben jelentkező minden olyan kárára, valamint a kárral összefüggő minden olyan költségére, amelynek viselésére egyébként a biztosított lenne köteles. Afelelősségbiztosítási szerződés hatálya kiterjed a biztosított alkalmazottja, illetőleg megbízottja által okozott kárra is, ha a biztosított a megbízottért jogszabály szerint felelősséggel tartozik.
A felelősségbiztosítási szerződésnek legalább évi 10 millió forint, illetőleg káreseményenként legalább 5 millió forint összeghatárig kell fedezetet biztosítania az okozott károkra. Több azonos okból bekövetkezett, időben összefüggő káresemény egy biztosítási eseménynek minősül. Az önrészesedés mértéke nem haladhatja meg káreseményenként a 300 ezer forintot.
Ha a felelősségbiztosítási szerződés bármely okból megszűnik, a biztosított köteles azt haladéktalanul bejelenteni a Közbeszerzések Tanácsához, egyúttal bemutatva az új felelősségbiztosítási szerződést.
(Magyar Közlöny, 2004/126. szám)
Közbeszerzési szabályok változása
Az államtitkot vagy szolgálati titkot, illetőleg alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdeket érintő vagy különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló módosított rendelet az egyszerű közbeszerzési eljárás mindenkori értékhatárait elérő vagy azt meghaladó értékű olyan beszerzéseire terjed ki, amelyek államtitkot, szolgálati titkot, illetőleg alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdeket érintenek, illetve különleges biztonsági intézkedést igényelnek. A szeptember 4. óta hatályos 248/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet a nemzeti közbeszerzési értékhatárokat elérő vagy azt meghaladó értékű beszerzésekre akkor terjed ki, ha a beszerzésre az Országgyűlés illetékes bizottsága a közbeszerzési törvény alkalmazását kizáró előzetes döntést hozott.
(Magyar Közlöny, 2004/121. szám)
"Magyar Formatervezési Díj" kiállítás
A 2004. október 18. és november 7. között Budapesten megrendezendő 2004. évi "Magyar Formatervezési Díj" pályázat kiállításon bemutatandó találmányokat, védjegyeket, formatervezési és használati mintákat a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének 5/2004. (MK 119.) MSZH közleménye alapján kiállítási kedvezmény, illetve kiállítási elsőbbség illeti.
(Magyar Közlöny, 2004/119. szám)
Alkoholtermék tárolása
Az üzlethelyiség raktárában, továbbá – a vendéglátó-ipari üzlet és a kereskedelmi szálláshely kivételével – az üzlethelyiség eladóterében az alkoholterméket kizárólag bontatlan, zárjeggyel ellátott palackban, a bort bontatlan palackban, a szőlőbort továbbá bontatlan, hivatalos zárral ellátott kannában is lehet tárolni, értékesíteni. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló, szeptember 8. óta hatályos módosított törvény arról is rendelkezik, hogy a vendéglátó-ipari üzlet és a kereskedelmi szálláshely üzlethelyisége eladóterének kiszolgálásra szolgáló részében az 1 liter alatti kiszerelésű alkoholtermékből és borból választékonként legfeljebb öt-öt, az 1 literes vagy annál nagyobb kiszereléső alkoholtermékből és borból választékonként legfeljebb egy-egy bontott palackot, kannát lehet tartani.
A 2004. évi LXXVIII. törvény szerint a kannás kiszerelésű szőlőbor kimérése az eladótér kiszolgálásra szolgáló részében az e célra kialakított kimérőedényből vagy közvetlenül a kannából, 25 litert meghaladó edényzetből történő kimérése esetén italadagoló szerkezeten keresztül, vagy a vámhatóság által engedélyezett átfolyásmérővel ellátott szerkezet útján történhet.
(Magyar Közlöny, 2004/124. szám)
Frekvenciagazdálkodás
Az informatikai és hírközlési miniszter 25/2004. (VIII. 19.) IHM rendelete módosított néhány frekvenciagazdálkodással összefüggő miniszteri rendeletet. A jogszabály augusztus 27-én lépett hatályba.
Frekvencialekötés és -használat díja
A frekvencialekötés és -használat díjáról szóló 26/2004. (VIII. 31.) IHM rendelet hatálya azokra a díjakra terjed ki, amelyeket a polgári célú rádió-távközlési tevékenységet vagy szolgáltatást végzők a polgári célú rádiófrekvenciák használati jogáért a Nemzeti Hírközlési Hatóság határozata szerint a frekvenciakijelöléskor, továbbá a használat során kötelesek megfizetni. Az adott földrajzi helyen vagy körzetben engedélyezett rádió-távközlő hálózatok, rádióállomások és -berendezések frekvencialekötéséért és frekvenciahasználatáért az e rendeletben meghatározott díjat kell fizetni.
2005. január 1-jétől hatályos jogszabály mellékletei tartalmazzák a módosított frekvenciahasználati egységdíjakat.
(Magyar Közlöny, 2004/117., 124. szám)
Mezőgazdasági támogatások
A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályait tartalmazza a 131/2004. (IX. 11.) FVM rendelet. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján az alábbi célok megvalósítására vehető igénybe támogatás:
– agrár-környezetgazdálkodási célok megvalósítása,
– kedvezőtlen adottságú területek támogatására,
– az Európai Unió környezetvédelmi, állatjóléti és higiéniai követelményeinek való megfelelés elősegítésére,
– mezőgazdasági területek erdősítésére,
– félig önellátó mezőgazdasági üzemek szerkezetének átalakítására,
– termelői csoportok létrehozására és működtetésére,
– korai nyugdíjazásra,
– technikai segítségnyújtásra,
– a SAPARD előcsatlakozási program egyes támogatási céljainak megvalósítására.
A támogatás forrása a központi költségvetésben a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezetében az NVT jogcímen a fenti célok támogatására előirányzott összeg, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (a továbbiakban: EMOGA) Garancia Részlege terhére a Bizottság által az NVT-ben meghatározott célok megvalósításának támogatására meghatározott pénzöszszeg.
A támogatás igénybevételére az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet jogosult:
– akit (amelyet) az Európai Unió Közös Agrárpolitikája magyarországi végrehajtásában, illetve a nemzeti agrártámogatási rendszerben érintett ügyfelekkel összefüggő ügyfélregiszter létrehozásáról és az ezzel kapcsolatos nyilvántartásba vételről szóló 141/2003. (IX. 9.) Korm. rendelet alapján nyilvántartásba vettek, továbbá
– megfelel az egyes támogatási célok megvalósításának részletes szabályairól szóló külön rendeletekben előírt feltételeknek,
– támogatásra való jogosultságát határozatban megállapították.
A támogatási, valamint a kifizetési kérelmet az MVH-nál egy példányban, az MVH által meghatározott formanyomtatványon lehet benyújtani.
A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv kihirdetéséről, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásokkal összefüggésben a kedvezőtlen adottságú területek és az azokhoz tartozó települések megállapításáról tartalmaz szabályokat a 137/2004. (IX. 18.) FVM rendelet.
(Magyar Közlöny, 2004/127., 131. szám)
Tenyészállattal és szaporítóanyaggal kapcsolatos kötelezettségek
Tenyészállatot és szaporítóanyagot – kivéve a tenyészebet – az ország területére behozni csak az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézethez (OMMI) a beszállítást megelőző 15 napon belül, írásban benyújtott bejelentés alapján lehet – áll a 129/2004. (VIII. 25.) FVM rendeletben. Nem kell bejelentést tenni a tenyészállatnak kiállításra, versenyre történő behozatalához, kiviteléhez, illetve átszállításához, ha az állatot a származási országba visszaszállítják, és ez a körülmény a behozatalkor, illetve kivitelkor hitelt érdemlően igazolható. A tenyészállat és szaporítóanyag behozatalához szükséges bejelentést a tenyészállat tulajdonosának, illetve a tulajdonos nevében meghatalmazottjának kell benyújtania.
A védett őshonos és magas genetikai értéket képviselő, veszélyeztetett helyzetbe került állatot, valamint szaporítóanyagát kivinni csak a kiszállítást legalább 15 nappal megelőző előzetes bejelentést követően, őshonos fajták esetében az OMMI mint fajtafenntartó egyetértése esetén lehet. Tenyészállatot és szaporítóanyagot az ország területéről kivinni csak az OMMI által hitelesített származási igazolással lehet.
A tenyészállat, illetve szaporítóanyag behozatalának és kivitelének szakmai előírásairól szóló jogszabály szeptember 2-án lépett hatályba.
(Magyar Közlöny, 2004/119. szám)
Állatok és állati eredetű termékek bizonyítványa
Az Európai Unión belüli kereskedelemmel kapcsolatos, az állat-egészségügyi jogszabályok által megkövetelt bizonyítványok kiállításakor követendő szabályokat határozza meg az állatok és állati eredetű termékek bizonyítványainak kiállításáról szóló 128/203. (VIII. 19.) FVM rendelet. Az augusztus 22. óta hatályos jogszabály egyebek mellett a bizonyítványt kiállító hatósági állatorvos jogosultságáról, feladatairól rendelkezik. Például a bizonyítványt kiállító hatósági állatorvos nem írhat alá üres, illetve hiányosan kitöltött bizonyítványt vagy olyan élő állatra vagy termékre vonatkozó bizonyítványt, amelyet nem vizsgált meg, vagy amelynek vizsgálata nem tartozik feladat- és hatáskörébe.
Az illetékes megyei (fővárosi) állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás biztosítja a bizonyítványkiállítási eljárás egységességét, különös tekintettel arra, hogy az általa kijelölt bizonyítványt kiállító hatósági állatorvos jogállása biztosítsa pártatlanságát, és ne fűződjön közvetlen üzleti érdeke a bizonyítvány tárgyát képező élő állathoz, illetve termékhez vagy származási tartási helyhez, származási létesítményhez. A közösségi jogszabályok előírásainak megfelelően a bizonyítványt magyar nyelven, továbbá a rendeltetési ország legalább egy hivatalos nyelvén kell kiállítani.
(Magyar Közlöny, 2004/117. szám)