A bankszámlákra vonatkozó hatályos jogszabályi rendelkezések a 232/2001. (XII. 10.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Pénzforgalmi rendelet) és a pénz- és elszámolásforgalom, valamint a pénzfeldolgozás szabályairól szóló 9/2001. (MK 147.) MNB rendelkezésben olvashatók.
A bankszámla
A bankszámla a bank által az ügyfelei részére vezetett nyilvántartás, amelynek segítségével a bank kezeli az ügyfél nála elhelyezett pénzét, fogadja és teljesíti az ügyfél fizetési megbízásait, valamint fogadja és jóváírja az ügyfél számára érkezett összegeket. A rendszeresen küldött bankszámlakivonaton a bank "elszámol" az ügyféllel az általa a bankszámlán lebonyolított pénzügyi műveletekről.
A bankszámla többféle lehet, a gyakorlatban az alábbi főbb típusokat különböztetjük meg.
Pénzforgalmi bankszámla
A pénzforgalmi bankszámla olyan bankszámla, amelyet ezzel a megjelöléssel nyit a bank. Sem a számla számából, sem az elnevezéséből nem állapítható meg tehát, hogy valamely bankszámla pénzforgalmi bankszámlának minősül-e vagy sem. Ez csupán attól függ, hogy a bankkal kötött szerződésben az adott számlát pénzforgalmi számlaként nyitották-e meg, vagyis a számlatulajdonos ügyfél megállapodott-e a bankkal arról, hogy az adott bankszámlát pénzforgalmi bankszámlának tekintik. Ha a bankszámlaszerződésben nincsen kifejezett utalás arra, hogy a bankszámlát pénzforgalmi bankszámlaként nyitották meg, akkor a bankszámlát lakossági bankszámlának kell tekinteni.
A pénzforgalmi bankszámlának minősítés azért lényeges, mert a vállalkozások széles köre számára kötelező pénzforgalmi bankszámla nyitása. Nincsen azonban akadálya annak, hogy pénzforgalmi bankszámla nyitására nem kötelezett vállalkozások vagy éppen magánszemélyek nyissanak pénzforgalmi bankszámlát.
A hatályos jogszabály (a pénzforgalmi rendelet) maga is megkülönböztet kétféle pénzforgalmi bankszámlát: az egyik csoportba tartoznak az adózás rendjéről szóló törvény szerinti vállalkozási tevékenységgel kapcsolatosan törvényben vagy kormányrendeletben megállapított kötelezettség alapján megnyitott pénzforgalmi bankszámlák, a másik csoportot pedig a számlatulajdonos rendelkezésének megfelelően kifejezetten pénzforgalmi bankszámlaként megnyitott bankszámlák képezik.
A pénzforgalmi bankszámla jelentősége, hogy a vállalkozók – egészen szűk körű kivételtől eltekintve – a pénzforgalmi bankszámlájukat kötelesek használni a vállalkozással kapcsolatos pénzügyi tranzakciókhoz, tehát mind az őket terhelő fizetési kötelezettségek teljesítéséhez, mind pedig az őket megillető fizetések "fogadásához", egészében véve a pénzüket pénzforgalmi számlán kötelesek tartani.
Ez a kötelezettség azon alapul, hogy a vállalkozások működése pénzügyi szempontból ellenőrizhetőbb legyen a hatóságok, mindenekelőtt az adóhatóság számára, illetve hogy csökkenjen a készpénzforgalom.
Lakossági bankszámla
A lakossági bankszámla olyan bankszámla, amelyet nem pénzforgalmi bankszámlaként nyitott meg a bank, tehát a bankszámlaszerződésben nincsen kifejezett utalás arra, hogy a megnyitott számla pénzforgalmi bankszámla.
Valamely bankszámlának lakossági bankszámlakénti kezelése azért nagyon lényeges, mert a lakossági bankszámla ellen azonnali beszedési megbízást csak két esetben lehet benyújtani: ha a számlatulajdonos ahhoz kifejezetten hozzájárult, vagy az inkasszó a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény alapján, végrehajtási eljárás keretében történik.
Folyószámla
A folyószámla-fogalom háromféle számlára vonatkozik:
– olyan betéti számlára, amelyről azonnal, látraszólóan lehet rendelkezni, tehát pénzt felvenni, vagy átutalásra megbízást adni,
– olyan számlára, amely felett készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel (pl. bankkártyával) lehet rendelkezni,
– olyan számlára, amelyen mind a betét-, mind pedig a hitelforgalmat könyvelik.
Alszámla
Az alszámla valamely bankszámlához nyitható, általában meghatározott céllal, nevezetesen azzal, hogy az alszámlán előre meghatározott gazdasági események pénzügyi vonzatait elkülönítetten kezeljék. Alszámlát nyitnak pl. óvadék elkülönítésére, bankkártyahasználathoz, egy adott céggel folytatott kereskedelem pénzügyi nyomon követésére, ügyvédi letéti számlához kapcsolódva az egyes ügyfelek pénzének kezelésére stb.
Az alszámlákkal kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy önmagában az alszámla megnyitása még nem jár azzal a következménnyel, hogy az azon elhelyezett pénz kizárólag csak a megjelölt célra használható fel. Lehetséges olyan alszámla megnyitása, amelyen elkülönített pénz valóban csak konkrét célt szolgál, tipikusan ilyen az óvadéki alszámla, amelyet a bank zárol, és az óvadéki szerződésben rögzített feltételekkel lehet igénybe venni vagy kell visszaadni.
Az alszámla megnyitása előnyös lehet a vállalkozás számára, de nagyon fontos pontosan tisztázni, hogyan működik, mire használható, érvényesül-e vele szemben a prompt inkasszó tilalma.
Betétszámla
A betétszámla olyan bankszámla, amelyen betétként elhelyezett, meghatározott időtartamra, meghatározott feltételekkel (kamat, ismétlődő lekötés stb.) pénzösszeget tart nyilván a bank. Az elhelyezés feltételeit a bank és az ügyfél írásban rögzíti. Az írásbeliség nem jelenti minden esetben formális szerződés megkötését, az írásbeliség formáját, és természetesen a konkrét szöveg is bankonként változik.
Escrow-számla
Az escrow-számla olyan számla, amely pontosan meghatározott feltételekkel esedékes fizetési kötelezettség teljesítéséhez elkülönített pénzeszköz nyilvántartására és teljesítésére szolgál. Általában alszámlaként nyitják meg, és részletesen rögzítik, hogy mikor, milyen dokumentumok benyújtása esetén, mely kedvezményezettnek kell teljesíteni átutalást e számláról. Az escrow-számla a megnyitásáról szóló szerződésben megjelölt kedvezményezett számára nagy biztonságot jelent, hiszen a bank felelőssége, hogy teljesítse a fizetést a feltételek teljesülése esetén, hasonlóan a bankgaranciához. A kötelezett számára azért előnyös, mert általában olcsóbb, mint a bankgarancia.
Letéti számla
A letéti számla olyan számla, amelyen elhelyezett pénzösszeg elkülönített pénzösszegnek minősül, a szerződésben meghatározott feltételek bekövetkezése esetén és meghatározott módon használható fel.
Gyakran kötnek letéti szerződést az ügyvédek, a közjegyzők, a végrehajtók, tehát mindazok, akik több személy vagy vállalkozás pénzével rendelkezhetnek, jogszabályban meghatározott módon. A letéti számlákat rendszerint olyan módon nyitják meg a bankok, hogy külön-külön alszámlán tartják nyilván minden egyes személy vagy vállalkozás pénzét, ezzel biztosítva, hogy az ügyvéd, a végrehajtó maga megfelelően el tudjon számolni a saját ügyfelével.
Kártyafedezeti számla
A kártyafedezeti számla olyan bankszámla, amelyen a bank által kibocsátott bankkártyahasználat fedezetéül szolgáló pénzeszközöket tartja nyilván és kezeli a bank, tehát erről a számláról teljesíti a készpénzfelvéteket és a költéseket is. A bankok maguk döntik el, hogy nyitnak-e önálló kártyafedezeti számlát az ügyfeleik számára, vagy az ügyfél bankszámláján levő összeg lesz a kártyahasználat fedezete.
Vámszámla
A vámszámla hitelintézetnél nyitott olyan számla, amelyre a vámtartozás, továbbá a vámhatóság hatáskörébe utalt nem közösségi adók és díjak – ha azokat a vámigazgatási eljárás során kell biztosítani, kiszabni és/vagy beszedni – fedezetét fizetik be, és arról kifizetés – az igazoltan téves befizetés visszautalása kivételével – a Vám- és Pénzügyőrség által kezelt államháztartási számla javára történhet. A vámszámlán lévő összegre a Vám- és Pénzügyőrség felhatalmazott szervének lekérdezési és kizárólagos rendelkezési jogot kell biztosítani.
Vámszámlát az erre vonatkozó szerződésben meghatározott feltételekkel nyit és kezel a bank. Vámszámlaszerződést csak a Közösség területén letelepedett személy köthet olyan hitelintézettel, amelynek a Vám- és Pénzügyőrséggel szerződéses kapcsolata van. A hitelintézet a szerződés időtartama alatt köteles folyamatos lekérdezési és rendelkezési jogosultságot biztosítani a vámhatóság részére. A vámhatóság rendelkezési jogosultságát elektronikus úton is gyakorolhatja. A vámszámla kezelésével kapcsolatban a vámhatóságot banki és egyéb költségek nem terhelhetik. A vámszámla megszüntetéséhez a vámhatóság hozzájárulása szükséges.
Vámbiztosítékként a vámszámlán rendelkezésre álló, a szabadon felhasználható keretből a megbízás teljesítéséhez szükséges összeg használható fel.
Bankszámlaszám
Minden bankszámlát a száma – hivatalos nevén: a pénzforgalmi jelzőszám – és az elnevezése – általában a tulajdonos neve – alapján azonosíthatunk. A számlaszám alapján lehetséges az egyértelmű azonosítás, a számlatulajdonos neve alapján azonban nem – gondoljunk csupán a nagyszámú Kiss, Horváth, Nagy, Kovács nevű számlatulajdonosra, valamint arra, hogy a vezetéknevük helyesírása is többféle lehet.
A számlaszám jelentése
A bankszámlaszám 16 vagy 24 numerikus karaktert tartalmazó számsor, amelyet a következő szabályok szerint alakítanak ki a bankok:
Az első 8 karakterből három számjegy a számlavezető hitelintézetet, a következő négy számjegy (fiókazonosító) pedig a hitelintézet fiókját vagy számlavezető helyét jelöli. A nyolcadik számjegy úgynevezett ellenőrző szám. Az első három számjegyet a Magyar Nemzeti Bank határozza meg, és vezeti azok nyilvántartását.
A 9-16. karakter vagy a 9-24. karakter a bankszámla tulajdonosának azonosító száma (ügyfél-azonosító). A bankok szabadon határozzák meg, hogy ezt a 7, illetve 15 karaktert mennyire kívánják "beszélő számként" használni, amelyből a banki alkalmazott ránézésre megállapíthatja, hogy milyen devizanemben vezetett számláról, vállalati vagy lakossági számláról van-e szó.
IBAN kód
A nemzetközi fizetések körében kötelező használni az ún. IBAN kódot (International Bank Account Number – nemzetközi bankszámlaszám), amely 28 alfanumerikus karaktert tartalmazó számsor. Képzése a következő szabályok szerint történik:
– az 1-2. karakter: HU – Magyarország országkódja az ISO 3166 szabvány szerint,
– a 3-4. karakter: ellenőrző szám,
– az 5-28. karakter a belföldi pénzforgalmi jelzőszám.
Bejelentési kötelezettségek
A bankszámlaszámot a pénzforgalmi bankszámlát vezető hitelintézet közli az állami adóhatósággal, a cégjegyzékbe bejelentett pénzforgalmi számlára vonatkozó adatok kivételével. A bejelentés határideje: a bankszámla megnyitását és megszüntetését követő hónap 15. napja.
A hitelintézeteknek ez a kötelezettsége adatszolgáltatásnak minősül. Az adatszolgáltatás szempontjából specális adóalanyi kört képeznek azok az egyéni vállalkozók, akik egyéni cégként kérik az illetékes cégbíróságtól a cégnyilvántartásba történő bejegyzésüket, hiszen cégbejegyzésre nem kötelezettek, de a cégjegyzékben szerepelnek, ugyanakkor adóalanyiság szempontjából egyéni vállalkozónak minősülnek. Az adatszolgáltatási kötelezettség ebben az esetben – azaz a cégjegyzékszámmal is rendelkező egyéni vállalkozó esetében – a cégbíróság felé teljesítendő, míg a csak adószámmal rendelkező egyéni vállalkozók esetében közvetlenül az adóhatósághoz.
Az adóhatóság azonban hibátlan teljesítésként fogadja el az adatszolgáltatás teljesítését akkor is, ha cégjegyzékszámmal is rendelkező (a cégnyilvántartásban szereplő) egyéni vállalkozó törzsszámára érkezik közvetlenül az APEH-hoz adatszolgáltatás, tekintettel arra, hogy adott esetben a számlanyitást a cégbírósághoz, míg a bankszámla zárását már az adóhatósághoz kellene bejelenteni vagy fordítva. Ezekben az esetekben a változások pontos követhetősége meglehetősen nehézkes lenne.
A hitelintézet érdekkörében megváltozott pénzforgalmi bankszámlákra vonatkozó bejelentési kötelezettséget viszont, azaz amennyiben az adózó belföldi pénzforgalmi bankszámlaszáma a számlát vezető hitelintézet érdekkörében felmerült ok, illetőleg intézkedés miatt megváltozik, az eredeti és a megváltozott számlaszámot a hitelintézet köteles bejelenteni – az adózó adóazonosító számának feltüntetésével – a változástól számított 15 napon belül az állami adóhatóságnál.
Nyilvántartási egységek a bankszámlákon
Függetlenül attól, hogy a bankszámla lakossági vagy pénzforgalmi, a rajta levő pénzösszeg többféle devizanemben tartható nyilván a bank és a számlatulajdonos megállapodása szerint. Természetesen adott bankszámla csak egyfajta devizanemben vezethető. Nyitható forintalapú vagy devizaalapú bankszámla, továbbá megkülönböztetnek konvertibilis devizában és egyéb devizában nyitott bankszámlákat.
Devizaalapú bankszámla
A forintszámlát követően leggyakoribb az euró-, az USD-, az angolfont-, a svájcifrank-alapú bankszámla. A devizaszámla jelentősége az, hogy sem a számla terhelése, sem a jóváírás esetén nem kell a számlatulajdonosnak számolnia az adott deviza vételi és eladási árfolyama közötti különbözettel, közvetlenül felhasználhatja a számlán levő devizát.
A devizaszámla megnyitásához ma már semmiféle engedély nem szükséges. A bankok döntik el, milyen devizában vállalják bankszámla vezetését.
A bankszámla megnyitása és igénybevétele
Pénzforgalmi bankszámla megnyitása és használata a vállalkozások számára kötelező, magánszemélyek számára akkor, ha áfafizetési kötelezettség terheli őket.
Nem pénzforgalmi bankszámla megnyitása körében jogszabályi kötelezettség nincsen. Egyéb számla megnyitása is csak akkor kötelező, ha azt jogszabály előírja (pl. utazásszervezők, munkaerő-közvetítéssel foglalkozók, ügyvédek stb. esetében).
Bankszámlát arra jogosítvánnyal rendelkező hitelintézetnél lehet megnyitni, de a hitelintézeteket számlanyitási kötelezettség nem terheli.
A bankszámla megnyitásakor, valamint használata során a bankok kötelesek betartani a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló jogszabályokat, amit a számlatulajdonosok gyakran sérelmeznek. Sajnos, nem érdemes tiltakozni, a jogszabályi rendelkezések nagyon szigorúak és kötelezőek, alkalmazásuk nem függ a bankok mérlegelésétől.
A számlanyitás feltételei
A fentiekhez hasonlóan nem a bankok határozzák meg azt sem, hogy mely feltételek megléte esetén nyithatnak pénzforgalmi bankszámlát. A pénzforgalmi rendelet értelmében pénzforgalmi bankszámla nyitására kötelezett személy részére pénzforgalmi bankszámlát a hitelintézet csak akkor nyithat, ha
– a jogi személy és a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság létrejöttéhez szükséges nyilvántartásba (a továbbiakban: nyilvántartás) már bejegyzett jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság a nyilvántartást vezető szervezettől származó, 30 napnál nem régebbi okirattal igazolta, hogy a nyilvántartásban szerepel, valamint adószámát és statisztikai számjelét közölte,
– nyilvántartásba még be nem jegyzett jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság alapító okiratát (társasági szerződését) a hitelintézetnek egy másolati példányban átadta, valamint – ha cégbejegyzésre kötelezett és a pénzforgalmi számla megnyitása nem feltétele a cégbejegyzési kérelem benyújtásának – csatolta a cégbejegyzési kérelem benyújtásakor a cégbíróságon kapott tanúsítvány másolatát,
– általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemély az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál történt nyilvántartásba vételéről szóló okirat másolati példányát a hitelintézetnek átadta. (Egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozói, illetőleg a tevékenység végzéséhez szükséges más igazolvány másolatának csatolása is szükséges.)
Fizetési megbízás teljesítése
A gazdasági társaságok és szövetkezetek részére megnyitott pénzforgalmi számla terhére és – az alapítói vagyon kivételével – javára fizetési megbízást teljesíteni mindaddig nem lehet, amíg a számlatulajdonos nem igazolta, hogy nyilvántartásba történő bejegyzése iránti kérelmét benyújtotta, valamint adószámát és statisztikai számjelét nem közölte.
A nyilvántartásba vétellel létrejövő egyéb jogi személyek részére megnyitott pénzforgalmi számla terhére és – az alapítói vagyon kivételével – javára fizetési megbízást teljesíteni az előbbiekben meghatározott egyéb feltétel teljesítése esetén is kizárólag a nyilvántartásba vétel megtörténtének igazolását követően lehet.
A bankszámla megszüntetése
A bankszámla megszüntetése történhet azonnali hatályú és úgynevezett rendes felmondással. Utóbbinak az időtartamát ugyancsak az üzletszabályzat, illetve az általános szerződési feltételek tartalmazzák. Ugyanitt található az azonnali hatályú megszüntetés feltételeinek meghatározása is.
A bankszámlaszerződés automatikus meg nem szűnésének gyakorlati következménye az, hogy a számlavezetési díjat mindaddig felszámolja a bank, amíg a szerződés meg nem szűnik, függetlenül attól, hogy a bankszámla egyenlege tartósan nulla. Ennek oka az, hogy a bank akkor is rendelkezésre tartja a bankszámlát, figyeli az egyenleget, közli a terheléseket és jóváírásokat, illetve azok hiányát, ha a bankszámlát nem használja a tulajdonosa.
Folyószámla vagy bankszámla?* A vállalkozások gyakran nevezik a banknál nyitott pénzforgalmi számlájukat folyószámlának, különösen azokban az esetekben, ha a számlán a bank által nyújtott folyószámlahitel segítségével bonyolítják a forgalmat. Hasonlóképpen: a magánszemélyek körében is gyakori, hogy a bankszámlájukat folyószámlának hívják. * A kétféle számla megkülönböztetése elsősorban azon alapul, hogy a Polgári Törvénykönyv megkülönböztet a bankban vezetett számlák körében kétféle számlaszerződést: bankszámlaszerződést és folyószámla-szerződést. A két szerződéstípus egymáshoz való viszonyáról pedig úgy rendelkezik, hogy a folyószámla-szerződés a számlaszerződés egyik típusa. * A számlaszerződés két típusa abban különbözik egymástól, hogy bankszámlaszerződésnél a bank kerül jogviszonyba a nála pénzt elhelyező ügyfelével, a számlatulajdonossal, míg folyószámla-szerződés esetében a bank ügyfelei kerülnek egymással jogi kapcsolatba. * A számlák közötti lényegi különbségek * A legfontosabb különbség a bankszámla és a folyószámla között az, hogy a folyószámlán levő követeléssel nem rendelkezhet a számlatulajdonos, rendelkezési joga csak a folyószámla egyenlegére nézve áll fenn. Ebből következik, hogy a gyakorlatban miért hívják a bankszámlát is folyószámlának: a bankszámlának is a mindenkor aktuális egyenlegét lehet felhasználni, hiszen a különböző banki követeléseket, inkasszót automatikusan levonják a banki számítástechnikai rendszerek a bankszámlán levő egyenlegből, illetve a számlára beérkező összegekből. * A folyószámla-szerződés megkötésének alapja a felek – tipikusan a bank és a számlatulajdonos – egymással kötött, általában tartós jogviszonyon alapuló megállapodása, amelyben arra vállalnak kötelezettséget, hogy a megjelölt jogviszonyból (tipikusan hitelnyújtásból) származó kölcsönös követeléseiket egységes bankszámlán tartják nyilván. Erre kötik a folyószámla-szerződést. * A bankszámla egyenlege, a bankszámla és a bankszámlaszerződés egymáshoz kapcsolódik, de a "sorsuk" nem azonos. Lehet, hogy a bankszámlánk egyenlege 0, vagy éppen negatív – ha tartozásunk áll fenn. Ez általában nem befolyásolja a bankszámlánk létét, automatikusan pedig nem szünteti meg sem a bankszámlánkat, sem pedig a bankszámlaszerződést. Hangsúlyozni kell, hogy automatikus megszűnés nem érvényesül, viszont ma már általános banki gyakorlat, hogy az "alvó" számlákat a bankok bizonyos idő elteltével megszüntetik, erről értesítve a számlatulajdonost. A megszüntetés feltételeit, különösen azt, hogy hány hónap vagy év után kerül rá sor, a bankok üzletszabályzatban, illetve általános szerződési feltételekben szabályozzák. * A bankszámla megszűnése nem jelenti ugyanakkor a bankszámlaszerződés megszűnését, azt ugyanis meg kell szüntetni – kivéve azt a speciális esetet, amikor a bankszámlaszerződést határozott időtartamra (pl. egy évre) kötötték, mert akkor az időtartam elteltével természetesen automatikusan megszűnik a szerződés is. |
Kötelező letétiszámla-nyitás* Kötelező letétről rendelkezik a magán-munkaerőközvetítéssel foglalkozók számára a jogszabály, a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről szóló 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet, az alábbiak szerint: * A magán-munkaközvetítői tevékenység folytatásának a vagyoni biztosíték akkor feltétele, ha a magán-munkaközvetítés külföldi munkavégzésre irányul. * A külföldi munkavégzésre irányuló magán-munkaközvetítői tevékenység 500 000 forint, a kölcsönzési tevékenység egymillió forint vagyoni biztosíték letétbe helyezése esetén folytatható. * A vagyoni biztosíték a kérelmező által hitelintézetnél vagy pénzügyi vállalkozásnál (a továbbiakban: pénzügyi intézménynél) lekötött és elkülönítetten kezelt pénzbeli letét. * Letéti szerződés mint vagyoni biztosíték * Vagyoni biztosítékként csak olyan letéti szerződés vehető figyelembe, amely az alábbi rendelkezéseket tartalmazza: * a letét kizárólag a kölcsönzés, illetve a magán-munkaközvetítés során keletkezett, a munkavállaló vagy a munkát kereső részéről felmerülő kártérítési igény kielégítésére használható fel, * a pénzügyi intézmény a letét terhére a munkavállaló vagy a munkát kereső részére a kártérítést a kölcsönbeadó, illetve a magán-munkaközvetítő kártérítési kötelezettségét megállapító jogerős bírói ítélet vagy a feleknek a kártérítésre irányuló egyezsége alapján fizet, * a letét bármilyen okból való megszűnése esetén a kifizetés összegéről és időpontjáról a pénzügyi intézmény a kölcsönbeadót, illetve a magán-munkaközvetítőt nyilvántartó munkaügyi központot, továbbá a kölcsönbeadót, illetve magán-munkaközvetítőt a kifizetéstől számított három munkanapon belül írásban tájékoztatja. * Ha a magán-munkaközvetítő munkaerő-kölcsönzést is végez, a biztosítékok összegét külön kell letétbe helyezni. Az egyes tevékenységekhez kapcsolódó kártérítési igények kielégítése tekintetében a kölcsönzés, illetve a magán-munkaközvetítés érdekében elhelyezett letét mértékéig, tevékenységenként külön-külön kell teljesíteni a kifizetést. * A kölcsönbeadónak, illetve a magán-munkaközvetítőnek a felhasznált vagyoni biztosítékot a kifizetést követő harminc napon belül pótolnia kell. Ennek megtörténtét legkésőbb a pótlásra megállapított határidő utolsó napján a munkaügyi központban igazolnia kell. * Ha a kölcsönbeadót, illetve a magán-munkaközvetítőt a munkaügyi központ a nyilvántartásból törli, a letéti szerződés a törlést elrendelő határozat jogerőre emelkedését követően legkorábban hat hónap elteltével szüntethető meg. * Ha a magán-munkaközvetítő munkaerő-kölcsönzést is végez, bármelyik tevékenysége megszüntetése esetén csak az ennek érdekében elhelyezett letét szüntethető meg. * Ugyancsak alkalmazható a letét vagyoni biztosítékként az utazásszervezői tevékenység körében, az utazásszervező és -közvetítő tevékenységről szóló 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet értelmében. Vagyoni biztosíték lehet: * bankgarancia, * biztosítóval (biztosítókkal) kötött biztosítási szerződés, amely utaslétszámra (közvetlenül az utas javára) is megköthető, * az utazási vállalkozó által hitelintézetnél lekötött, meghatározott célokra elkülönített és zárolt pénzösszeg (a továbbiakban: pénzbeni letét) |