Névviselés
Hatósági eljárásban, igazolásban, igazolványban, nyilvántartásban a magyar állampolgár a születési, illetőleg a házassági anyakönyv szerint őt megillető születési vagy házassági nevet viseli. A név anyakönyvezésénél a magyar helyesírás szabályai az irányadóak.
Születési név
A születési név az a név, amely az érintettet a születési anyakönyvi bejegyzés alapján megilleti. A magyar állampolgár születési neve családi és utónévből áll. A családi név egy- vagy kéttagú. A kéttagú családi név tagjait kötőjel köti össze. Anyakönyvezni egy vagy két utónevet lehet.
Családi név
A gyermek – szüleinek megállapodása szerint – apjának vagy anyjának családi nevét viseli. A házasságban élő szülők valamennyi, a házasság fennállása alatt született közös gyermekének csak azonos családi neve lehet. Közös házassági nevet viselő házastársak gyermeke csak a szülők közös házassági nevét viselheti. A saját nevüket viselő szülők megállapodása alapján a gyermek az apa és az anya családi nevét együtt is viselheti. A gyermek családi neve legfeljebb kéttagú lehet.
Ha nincs olyan személy, akit a gyermek apjának kell tekinteni, a gyermek az anyja családi nevét viseli mindaddig, amíg a képzelt apát az anyakönyvbe be nem jegyezték. Az anya a képzelt személy apaként való bejegyzésére irányuló eljárás során bejelentheti, hogy a gyermeke továbbra is az ő családi nevét viseli.
Utónév
A gyermek utónevét a szülők határozzák meg.
Képzelt szülő
Ha a gyermek mindkét szülője ismeretlen, születése után nyomban, ha pedig apjának kiléte nem állapítható meg, az anya kérelmére bármikor, egyébként pedig a gyermek harmadik életévének betöltése után hivatalból kell intézkedni az iránt, hogy a születési anyakönyvbe a gyermek szülőiként, illetőleg apjaként képzelt személyt jegyezzenek be. Az intézkedésre a gyámhatóság hivatott. Ilyen esetben az apa családi nevéül, ha az anya ismert, az anya legközelebbi ismert anyai ági férfi felmenőjének családi nevét kell megállapítani. Az anya kérelmére azonban a gyámhatóság az apa családi nevéül megállapíthatja
– az anya családi nevét,
– az anya által megjelölt más családi nevet, feltéve hogy az más jogos érdekét nem sérti.
Nem állapítható meg olyan családi név, amely a gyermekre sérelmes. A gyámhatóság az egyéb személyi adatokat – mások jogos érdekeinek sérelme nélkül – belátása szerint állapítja meg.
Az apaság vélelmének megdőlte
Ha a bíróság az apaság vélelmét megtámadó keresetnek helyt ad, indokolt esetben – kérelemre – a gyermeket feljogosíthatja családi nevének további viselésére.
Örökbefogadás
Az örökbe fogadott gyermek az örökbefogadó családi nevét viseli. Ha az örökbefogadó akár a házasságra utaló toldással, akár anélkül férje (volt férje) nevét viseli, az örökbefogadott új családi neve – az örökbefogadó választása szerint – vagy a férje (volt férje), vagy az örökbefogadó leánykori családi neve. Ugyanazon örökbefogadó által örökbe fogadott több gyermek csak azonos családi nevet viselhet.
Egyedülálló által történt örökbefogadás esetében a másik vér szerinti szülőként képzelt személyt kell a gyermek születési anyakönyvébe bejegyezni. A képzelt személy adatait a gyámhatóság – az örökbefogadó meghallgatása után, mások, különösen a gyermek jogos érdekeinek sérelme nélkül – belátása szerint állapítja meg.
Közös gyermekké fogadás esetén az örökbefogadóknak az örökbefogadás iránti kérelemben nyilatkozniuk kell arra, hogy az örökbefogadott melyik örökbefogadó nevét viselje. Ha a házastársak a gyermeket nem együtt fogadták örökbe, megegyezésük hiányában a gyermek a korábbi örökbefogadó családi nevét viseli.
A gyámhatóság kivételesen megengedheti, hogy az örökbefogadott megtarthassa addigi családi nevét. A gyámhatóság engedélyezheti az örökbefogadott utónevének a megváltoztatását is. Az utónevet az örökbefogadók határozzák meg. Az örökbefogadott családi nevét és utónevét az örökbefogadás engedélyezésével egyidejűleg kell megállapítani.
Nem magyar állampolgárok névviselése
Külföldi állampolgárok, hontalanok névviselésénél állampolgárságuk, illetőleg származási helyük joga az irányadó. A magyar anyakönyvben és az ennek alapján kiadott okiratokban a családi név az utónevet megelőzi.
Korlátozottan cselekvőképes szülő
Cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége a pszichés állapota, szellemi fogyatkozása vagy szenvedélybetegsége miatt – általános jelleggel, illetve egyes ügycsoportok vonatkozásában – tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent. Ha a belátási képesség korlátozottsága csak részleges, a gondnokolt minden olyan ügyben önállóan érvényes jognyilatkozatot tehet, amely ügycsoport tekintetében a bíróság a cselekvőképességet korlátozó ítéletben a gondnokolt cselekvőképességét nem korlátozza. A bíróság a gondnokság alá helyezett személy teljes cselekvőképességét korlátozhatja például a gyermeke nevének meghatározása és annak megváltoztatása tekintetében.
Korlátozott vagy megszüntetett szülői felügyeleti jog
A külön élő szülők a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben a gyermek elhelyezését követően – közös szülői felügyelet hiányában is – együttesen gyakorolják jogaikat, kivéve ha a külön élő szülő felügyeleti jogát a bíróság korlátozta, szüneteltette vagy megszüntette. A gyermek sorsát érintő lényeges kérdés: a kiskorú gyermek nevének meghatározása, illetve nevének megváltoztatása, tartózkodási helyének kijelölése, továbbá iskolájának, valamint életpályájának megválasztása. A gyermekétől külön élő szülőt a bíróság feljogosíthatja a vagyonkezelés és a gyermek vagyoni ügyeiben a törvényes képviselet jogával is, illetve ha a gyermek érdekei megkívánják, az őt egyébként megillető szülői felügyeleti jogokat – így a gyermek sorsát érintő valamely lényeges kérdésben való döntés jogát – korlátozhatja vagy megvonhatja, illetve egyes jogosítványok gyakorlásának szünetelését rendelheti el.
Névmegállapítás a gyámhatóság által
A gyámhivatal állapítja meg a gyermek nevét, ha
– a szülői felügyeleti jogot csak az egyik szülő gyakorolja, aki az anyakönyvvezető vagy a gyámhivatal felhívása ellenére a gyermek utónevét – a felhívás közlésétől számított harminc napon belül – nem határozza meg,
– a szülői felügyeletet együttesen gyakorló szülők a gyermek családi, illetve utónevének meghatározásával kapcsolatos megállapodásukat a gyámhivatal felhívásától számítva 30 napon belül nem jelentik be,
– a külön élő szülők a gyermek nevével kapcsolatosan nem tudnak egyetértésre jutni, és a gyámhivatal felhívása ellenére – a felhívás közlésétől számított harminc napon belül – nem igazolják a bírósági eljárás megindítását.
Házassági név
A házassági név az a név, amely az érintettet a házassági anyakönyvi bejegyzés alapján megilleti. A házasságot kötő személy a családjogi törvényben (Csjt.) felsorolt házassági névviselési formák közül választhat házassági nevet.
Névviselési formák
A feleség a házasságkötés után
– kizárólag a maga teljes nevét viseli, vagy
– a férje teljes nevét viseli a házasságra utaló toldással, amelyhez a maga teljes nevét hozzákapcsolhatja, vagy
– a férje családi nevét viseli a házasságra utaló toldással, és ehhez a maga teljes nevét hozzákapcsolja, vagy
– a férje családi nevéhez hozzákapcsolja a saját utónevét.
A férj a házasságkötés után
– kizárólag a maga teljes nevét viseli, vagy
– a felesége családi nevéhez hozzákapcsolja a saját utónevét.
A férj, illetve a feleség a házasságkötés után házassági névként családi nevüket is összekapcsolhatja, hozzáfűzve a saját utónevét. (A házasulóknak az anyakönyvvezető felhívására a házasságkötés utáni névviselésről nyilatkozniuk kell.)
A házassági név családi nevekből képzett része egy- vagy legfeljebb kéttagú lehet. Amennyiben az egyik vagy mindkét házastárs születési családi neve vagy előző házassági nevének a családi nevekből képzett része kéttagú, a házastársaknak nyilatkozniuk kell arról, hogy melyik két családi nevet kívánják összekapcsolt házassági névként viselni.
A név módosítása
A házassági névviselési forma – a házasság fennállása alatt, illetve annak megszűnése után – a Csjt. szabályainak megfelelően az érintett kérelmére módosítható. A házassági név módosítására irányuló eljárás lefolytatására a házasságkötés helye szerinti anyakönyvvezető az illetékes, de a kérelem a lakcím szerint illetékes anyakönyvvezetőnél is előterjeszthető.
Névviselés a válás után
A házasság megszűnése, illetve érvénytelenné nyilvánítása után a házastársak a házasság fennállása alatt viselt nevet viselik tovább. Ha ettől el kívánnak térni, ezt a házasság megszűnése, illetve érvénytelenné nyilvánítása után az anyakönyvvezetőnek bejelenthetik. Ilyen esetben sem viselheti azonban a volt férje nevét a volt feleség a házasságra utaló toldással, ha azt a házasság fennállása alatt nem viselte.
A bíróság a volt férj kérelmére eltilthatja a volt feleséget attól, hogy a továbbiakban a férje teljes vagy családi nevét viselje a házasságra utaló toldással, ha a feleséget szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélték. (A volt feleségét a bíróság férje nevének viselésétől – a törvényi feltételek hiányában – egymagában azon az alapon nem tilthatja el, hogy a volt feleség a kereseti kérelemmel szemben nem védekezett. A házasság felbontása iránt indított perben a bíróság csak akkor határoz a névviselés kérdésében, ha a férj – volt férj – a -né toldatos névviselési formától való eltiltást kéri.)
A feleség volt férje nevét a házasságra utaló toldással nem viselheti tovább újabb házasságkötés esetén sem, és ez a joga akkor sem éled fel, ha újabb házassága megszűnt.
Külföldi házasságkötés
Amennyiben a magyar állampolgár neve külföldön történt házasságkötés következtében a magyar névviselési szabályoktól eltérően megváltozik, a hazai anyakönyvezéskor a név bejegyzése során úgy kell eljárni, mintha a névváltoztatást a belügyminiszter engedélyezte volna, azzal a különbséggel, hogy a névváltozásról a belügyminisztert és a születést nyilvántartó anyakönyvvezetőt értesíteni kell.
Felvett név
Tudományos, irodalmi, művészi vagy egyébként közszerepléssel járó tevékenységet – mások jogainak és törvényes érdekeinek sérelme nélkül – felvett névvel is lehet folytatni.
A név megváltoztatása
Magyar állampolgár születési családi és utónevének megváltoztatását – kérelmére – a belügyminiszter engedélyezheti. A kiskorú gyermek születési nevének megváltoztatását a törvényes képviselője kérheti. Cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló személy kérelmét a gondnok terjesztheti elő. Cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt álló személy – amennyiben a korlátozás a névváltoztatás jogát is érinti – csak gondnokának hozzájárulásával kérheti születési nevének megváltoztatását.
A névváltoztatás hatálya
A szülő családi nevének megváltoztatása – ha a szülő ennek ellenkezőjét kifejezetten nem kéri – kiterjed a családi nevét viselő kiskorú gyermek családi nevére is. Ha a nevet változtató házastárs nevét a másik házastárs valamilyen formában viseli, a névváltoztatás rá is kiterjed. Itt jegyezzük meg, hogy ennek az ellenkezőjére azonban nincs lehetőség, a házastársa nevét viselő személy a házasságkötés folytán szerzett nevet (a házastársa nevét) névváltoztatással nem változtathatja meg.
A névváltoztatás feltételei
A magyar hagyományoktól eltérő hangzású, magyartalanul képzett név, történelmi név, régies írásmóddal írott családi név felvételét – különös méltánylást érdemlő körülmények kivételével – nem lehet engedélyezni.
Amennyiben a névváltoztatással érintett anyakönyvi esemény külföldön történt, a névváltoztatás engedélyezésének feltétele a hazai anyakönyvezés.
Kérelem
A név megváltoztatása iránti kérelmet személyesen kell benyújtani a lakóhely szerint illetékes anyakönyvvezetőnél, külföldön élő magyar állampolgár esetében az illetékes konzuli tisztviselőnél.
A kérelemnek tartalmaznia kell:
– a kérelmező személyi adatait (születési családi és utónevét, házassági nevét, születési helyét, anyja születési nevét), személyi azonosítóját, annak hiányában születési idejét, továbbá családi állapotát, házasságkötésének helyét, idejét, lakóhelyét, értesítési címét, személyazonosságát és magyar állampolgárságát igazoló okiratának számát és érvényességi idejét;
– amennyiben a kérelmező családi állapota házas, a névváltoztatással érintett házastársa személyi adatait (születési családi és utónevét, házassági nevét, születési helyét, anyja születési nevét), személyi azonosítóját, annak hiányában születési idejét;
– a kérelmező kiskorú gyermeke(i) személyi adatait (születési családi és utónevét, születési helyét, anyja születési nevét), személyi azonosítóját, annak hiányában születési idejét;
– a kérelem indokolását;
– nyilatkozatot arról, hogy a kérelmező – születési vagy házassági – nevét a belügyminiszter korábban megváltoztatta-e.
Születési név megváltoztatására irányuló kérelemben meg kell jelölni azt a családi, illetve utónevet, melyet a kérelmező új névként kíván viselni.
A kérelemhez mellékelni kell a kérelmező, valamint azon személyek anyakönyvi kivonatát, akiknek anyakönyvi bejegyzését a névváltozás érinti.
Engedély
Névváltoztatásról a belügyminiszter okiratot állít ki. A névváltoztatási iratok nem selejtezhetők, őrzésükről és nyilvántartásukról a belügyminiszter gondoskodik. Akinek a névváltoztatását a belügyminiszter engedélyezte, az új nevet az okirat kézhezvételétől jogosult és köteles viselni. A névváltoztatás anyakönyvi bejegyzését a belügyminiszter rendeli el.
A név anyakönyvezése
A születési anyakönyvbe a szülők, a házassági anyakönyvbe a férj és a feleség apja és anyja, a halotti anyakönyvbe az elhalt apja, anyja és házastársa neveként a születési nevet kell anyakönyvezni. A házassági anyakönyvbe a feleség és a férj születési nevét minden esetben be kell jegyezni. Az anyakönyvvezetőnek a kéttagú születési családi név és a házassági név családi nevekből képzett részét kötőjellel összekapcsolva kell anyakönyveznie.
Az anyakönyvbe azt a születési és házassági nevet kell bejegyezni, amely az érintett személyt a születés, a házasságkötés vagy a haláleset időpontjában megillette.
Az utónév anyakönyvezése
Anyakönyvezni a szülők által meghatározott sorrendben legfeljebb két, a gyermek nemének megfelelő utónevet lehet a Magyar Tudományos Akadémia által összeállított utónévjegyzékből. Amennyiben a szülők által választott utónév nem szerepel az utónévjegyzékben, a Magyar Tudományos Akadémia nyilatkozik a kért utónév anyakönyvezhetőségéről.
Élve született, de a születés anyakönyvezése előtt meghalt gyermek utónevét – ha a szülők a gyermek utónevéről nem nyilatkoztak – "utónevet nem kapott" szavakkal jegyzi be az anyakönyvvezető.
Amennyiben a szülők vagy azok egyike nem magyar állampolgár, az anyakönyvvezető a gyermek utónevét a születési anyakönyvbe az érintett nem magyar állampolgárra irányadó szabályok szerint is bejegyezheti. A külföldön tartózkodó magyar állampolgárok ott született gyermeke születésének hazai anyakönyvezése során a gyermek utóneveként a külföldi okiratban szereplő utónevet kell bejegyezni.
Megkülönböztető betűjel
Az egy családhoz tartozók vagy azonos családnevűek megkülönböztetésére szolgáló betűjelzést az anyakönyvbe az érdekelt kérelmére kell bejegyezni. Erre akkor van lehetőség, ha annak a felmenőnek a születési anyakönyvi bejegyzése, akinek a családi nevét a kérelmező viseli, azt tartalmazza. Amennyiben megkülönböztető betűjel anyakönyvezését kérik, az anyakönyvvezető a kérelmező felmenőjének születési anyakönyvi másolatát a kérelem elbírálása előtt beszerzi.
A megkülönböztető betűjel anyakönyvezésekor a betűjelet a családi név részének kell tekinteni, az nem minősül külön tagnak. A betűjelet a családi nevet megelőzően vagy azt követően – a felmenők névviselésének megfelelően – nagybetűvel kell bejegyezni, és a névtől ponttal kell elválasztani.
Nem lehet olyan betűjelzést bejegyezni, amelyet jogszabály tilt vagy személyhez fűződő jogot sért.
Nemzetiségi név
A nemzeti etnikai kisebbséghez tartozó személyek gyermeküknek nemzetiségüknek megfelelő utónevet is adhatnak, valamint kérhetik saját utónevüknek a megfelelő nemzetiségi utónévre történő javítását, továbbá joguk van családi és utónevüknek anyanyelvük szabályai szerinti anyakönyvezéséhez.
Az anyakönyvi és házasságkötési eljárás során a valamely nemzeti, etnikai csoporthoz, kisebbséghez való tartozás kérdésében nyilatkozatra senki nem kötelezhető. Az érintett kérésére a név anyakönyvezése két nyelven történik.
Nemzetiségi utónévjegyzék
A választható nemzetiségi utóneveket az érintett országos kisebbségi önkormányzatok által összeállított és a Magyar Tudományos Akadémia szerkesztésében megjelentetett nemzetiségi utónévjegyzék tartalmazza. Az utónévjegyzékben nem szereplő nemzetiségi utónév anyakönyvezhetőségéről az érintett országos kisebbségi önkormányzat – a megkereséstől számított 15 napon belül kiadott – állásfoglalása az irányadó.
Családi név kijavítására, valamint olyan utónév bejegyzésére irányuló kérelem esetén, amely a nemzetiségi utónévjegyzékben nem szerepel, nyilatkozni kell arról, hogy a választott nevet mely nemzetiség használja.
A névváltoztatási eljárás illetéke* A házassági név megváltoztatására irányuló kérelem illetéke 5000 forint.u A születési név megváltoztatására irányuló kérelem illetéke 10 000 forint. Az egy családhoz tartozó nagykorúak közös kérelme esetében az illetéket minden nagykorúnak külön-külön kell megfizetni. * A belügyminiszter által megváltoztatott név ismételt megváltoztatására irányuló kérelem illetéke 20 000 forint. * A névváltoztatási okiratmásolat kiállítására irányuló kérelem illetéke 1000 forint. |
A névviselési jog sérelme* A névviseléshez való jogot a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) a személyhez fűződő jogok között szabályozza. A személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. A névviselési jog sérelmét jelenti különösen, ha valaki jogtalanul más nevét használja, vagy jogtalanul máséhoz hasonló nevet használ. A személyhez fűződő jogokat nem sérti ugyanakkor az a magatartás, amelyhez a jogosult hozzájárult, feltéve hogy a hozzájárulás megadása társadalmi érdeket nem sért vagy veszélyeztet. A személyhez fűződő jogokat egyébként korlátozó szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat semmis. * A saját név használatának korlátai * A tudományos, irodalmi vagy művészi tevékenységet folytató személy – ha neve összetéveszthető a már korábban is hasonló tevékenységet folytató személy nevével – az érintett kérelmére saját nevét is csak megkülönböztető toldással vagy elhagyással használhatja e tevékenység gyakorlása során. |
Címek, rangok* A születési és a házassági név anyakönyvezésekor, valamint az anyakönyvi kivonat kiállításakor a "doktor" megjelölés bejegyzése megengedett. Az egyes címek és rangok megszüntetéséről szóló 1947. évi IV. törvény szabályaival ellentétes más adatok bejegyzését meg kell tagadni. * Az anyakönyvbe korábban bejegyzett betű- és egyéb jelzéseket – a megkülönböztető betűjel kivételével – az anyakönyvi kivonat kiállításánál figyelmen kívül kell hagyni. * Az említett törvény megszüntette a magyar nemesi és főnemesi rangot (herceg, őrgróf, gróf, báró, nemes, primor, lófő), valamint az "örökös főispán" címet. A külföldi államfők által adományozott nemesi és főnemesi rangot jelző címek viselésére adott engedélyek, illetőleg az ilyen engedélyek jellegével bíró törvényi rendelkezések pedig hatályukat vesztették. * A törvény megszüntette azokat a rangjelző címeket (méltóságok), amelyeket mint kitüntetéseket rendszeresítettek (valóságos belső titkos tanácsos, titkos tanácsos, kormányfőtanácsos, kormánytanácsos stb.). Az ilyen címekre (méltóságokra) vonatkozó adományozások hatályukat vesztették. * A közszolgálat körében rendszeresített állás címét közszolgálatban nem álló személynek adományozni nem szabad. (Ez a rendelkezés nem vonatkozik a külügyi szolgálatban, valamint a tudományos és művészi életben rendszeresített, illetőleg szokásos címekre.) Törvényhatósági közszolgálatban nem álló személyt tiszteletbeli tisztviselővé kinevezni – a tiszteletbeli tiszti főügyészek és ügyészek kivételével – nem szabad. * Tilos a rangjelző címek, valamint a "vitéz" cím használata. Tilos továbbá a nemesi előnévnek, nemesi címernek és jelvénynek, vagy a nemesi nemzetségi származásra utaló kifejezésnek (de genere...) használata. * Tilos olyan címzést használni, amely az 1947. évi IV. törvénnyel megszüntetett rangra vagy rangjelző címre (méltóságra) utal (főméltóságú, nagyméltóságú, kegyelmes, méltóságos, nagyságos, tekintetes, nemzetes stb.). Tilos olyan címzést használni, amely a közszolgálat körében rendszeresített álláshoz fűződik, vagy társadalmi megkülönböztetésre utal (főméltóságú, nagyméltóságú, kegyelmes, méltóságos, nagyságos, tekintetes, nemzetes stb.). Mindez nem vonatkozik a nemzetközi érintkezésben szokásos címzésekre, továbbá az egyházi személyek nem világi eredetű, hanem kizárólag egyházi természetű címzéseire |