A fenti célok elérése érdekében megszűnik az a különbség, ami az új anyagok és az úgynevezett meglévő anyagok forgalomba hozatali követelményében eddig fennállt. Ezt az állapotot az új jogszabály hatálybalépését követő 11 év alatt fokozatosan kell elérni.
A vegyi anyagokra vonatkozó érvényes közösségi jogszabályok
Az általános ipari vegyi anyagok jelenlegi rendszere megkülönböztetést tesz a "meglévő vegyi anyagok", azaz a 1981 szeptemberében forgalomban lévőnek nyilvánított vegyi anyagok, illetőleg az "új vegyi anyagok", azaz a fenti időpontot követően forgalomba hozott vegyi anyagok között.
Mintegy 3000 új vegyi anyag létezik. A 67/548/EGK irányelv előírja, hogy a 10 kg-tól kezdődő mennyiségben történő forgalomba hozatal előtt el kell végezni az új anyagoknak az emberi egészséget és a környezetet érintő lehetséges kockázatok szempontjából történő vizsgálatát és értékelését. Nagyobb mennyiségek esetében mélyrehatóbb vizsgálatot kell végezni, amely a hosszú távú és a krónikus hatásokra irányul.
A forgalomban lévő összes anyag több mint 99 százalékát a meglévő anyagok teszik ki, amelyekre nem vonatkoznak ugyanezek a vizsgálati követelmények. 1981-ben 100 106 meglévő anyagról számoltak be, az 1 tonnát meghaladó mennyiségben forgalomba hozott meglévő anyagok számát jelenleg 30 000-re teszik. Ezek közül az anyagok közül mintegy 140-et jelöltek meg kiemelt anyagként, és ezeket a 793/93/EGK rendelet alapján a tagállamok hatóságai által elvégzett átfogó kockázatértékelésnek vetik alá.
A kockázatértékelés hiányosságai
Általánosan hiányzik a meglévő anyagok tulajdonságaira és felhasználásaira vonatkozó, nyilvánosan hozzáférhető ismeretanyag. A kockázatértékelési folyamat lassú és erőforrás-igényes, és nem teszi lehetővé a rendszer hatékony és eredményes működését. A felelősség megosztása nem megfelelő, mivel az értékelés a hatóságok feladata, nem pedig azoké a vállalkozásoké, amelyek az anyagokat előállítják, behozzák vagy felhasználják. Továbbá, a jelenlegi jogszabályok csak az anyagok gyártóitól és importőreitől követelik meg az adatszolgáltatást, de nem rónak hasonló kötelezettséget a későbbi felhasználókra (ipari felhasználók és a készítmények gyártói). Ebből adódóan nehéz beszerezni az anyagok felhasználására vonatkozó információkat, és a későbbi felhasználásokból eredő expozícióra vonatkozó információk általánosan hiányosak.
Az anyagok további vizsgálatára vonatkozó döntések csak hosszas bizottsági eljárás keretében hozhatók meg, és a vizsgálat csak akkor írható elő az ipar számára, ha előbb a hatóságok bizonyítják, hogy az anyag komoly kockázatot hordozhat. Kísérleti eredmények nélkül azonban szinte lehetetlen ilyen bizonyítékkal szolgálni. Eddig csak kisszámú anyaggal kapcsolatban végezték el a végleges kockázatértékelést.
Egyes veszélyes anyagok vizsgálata
A 76/769/EGK irányelv keretében, amely korlátozza bizonyos veszélyes anyagok és készítmények forgalmazását és felhasználását, a Bizottság elkötelezte magát amellett, hogy mielőtt a vegyipart érintő szabályozói intézkedésre tenne javaslatot, vagy ilyen intézkedést fogadna el, elvégzi a kockázatértékeléseket, valamint a megfelelő költség-haszon elemzéseket. Az elfogadhatatlan kockázatok felmerülését (amelyek jellemzően a nemzeti szinten bejelentett korlátozásokból származnak) jelenteni kell, a jelentések szakértői értékelését pedig a Bizottság Toxikológiai, Ökotoxikológiai és Környezeti Tudományos Bizottsága (Scientific Committee on Toxicology, Ecotoxicology and Environment – CSTEE) végzi el.
Felelősség-kártérítés
A jelenlegi felelősségi szabályok nem kielégítőek a bizottsági felülvizsgálat során meghatározott problémák orvoslására. A felelősség rendszerint azon az elven alapul, hogy a kárt annak kell megtérítenie, aki a kárt okozza. Ahhoz azonban, hogy valaki felelősségre vonható legyen, általános követelmény, hogy bizonyítani kell az ok és a következményként fellépő kár közötti ok-okozati összefüggést. Ez a sértett fél számára gyakran lényegében lehetetlen, ha az ok és az okozat időben meszsze elválnak egymástól, és ha az anyagok hatásaira vonatkozóan nem állnak rendelkezésre megfelelő vizsgálati adatok. Még ha sikerül is az ok-okozati összefüggés bizonyítása, az EU-tagállamok bíróságai által megítélt kártérítések általában nem olyan magasak, mint pl. az Egyesült Államokban, és így korlátozott az elrettentő hatásuk.
A REACH-javaslat
A REACH-javaslat azzal számol, hogy a mintegy 40 meglévő, de nem hatékony közösségi irányelv és rendelet helyébe lép. Az egyetlen rendelet az új és a meglévő anyagokra vonatkozó eltérő szabályokat egységes megközelítéssel adja meg. A szabályok kiterjednek a vegyi anyagokra önmagukban vagy készítményekben, továbbá az árucikkekben lévő vegyi anyagokra is.
Bizonyítási teher az iparnál
Annak érdekében, hogy a gyártásból, importból, forgalmazásból származó kockázat megfelelően ellenőrizhető legyen, a REACH-javaslat megfordítja a bizonyítási kényszert, amit a hatóságtól az ipar felelősségébe rendeli, vagyis az iparnak kell az anyagokra vonatkozó információkat összegyűjtenie, azokra építve az anyag biztonságosságát értékelnie, továbbá megfelelő kockázatcsökkentési intézkedéseket foganatosítania. Ez a kötelezettség a rendelet 1. §-ának (3) bekezdésében fogalmazódik meg, amely arra az elvre épül, hogy a gyártó, importáló vagy később felhasználó a felelős azért, hogy a gyártás, import, forgalmazás nem eredményez az emberi egészségre vagy a környezetre hátrányos hatást.
Bejegyzés és adatmegosztás
Az I-V. szám alatti címek előírják az ipar számára az információgyűjtést, továbbá a kockázatkezelési intézkedések kidolgozását. Tartalmilag a következő rendelkezések fogalmazódnak meg itt:
Az anyagot évi 1 tonnán felül gyártók és importálók kötelességei
Az anyagot évi 1 tonnán felül gyártók és importálók kötelességei a következők:
– az anyag tulajdonságaira vonatkozó meglévő információ gyűjtése és megosztása, továbbá új információra vonatkozó kezdeményezés,
– az információk alapján az anyag osztályozására és címkézésére vonatkozó döntés meghozatala, az osztályozásról bejelentés az Európai Vegyi Anyag Ügynökséghez, amely azokat felveszi osztályozási és címkézési jegyzékbe,
– évi 10 tonnánál nagyobb volumen esetén az expozíció becslése és a kockázat jellemzése az azonosított használatokra alkalmazható megfelelő kockázatkezelési intézkedések kidolgozása céljából, amit a kémiai biztonsági értékelés (CSA) tár fel, de a kémiai biztonsági jelentés (CSR) tartalmaz,
– a kockázatkezelési intézkedések alkalmazása a saját használatokra, azok ajánlása fogyasztók számára, továbbá utóbbiak ellátása a biztonsági adatlappal (SDS) és más információval,
– a fenti dokumentáció eljuttatása az újonnan alakuló Európai Vegyi Anyag Ügynökséghez (a bejegyzés általánosságban a műszaki dosszié, továbbá évi 10 tonnánál nagyobb volumen esetén a CSR benyújtását követeli meg).
Az anyag összes gyártóinak és importálóinak kötelességei
Az anyag összes gyártóinak és importálóinak kötelességei a következők:
– a veszélyes és a nem veszélyes anyagokra vonatkozóan (a veszélyes anyagoknál biztonsági adatlappal) információt kell továbbítani a későbbi felhasználók és elosztók számára,
– az információkat legalább 10 évig meg kell őrizni.
A Vegyi Anyag Ügynökség feladatai
A Vegyi Anyag Ügynökség feladatai:
– az összes benyújtott regisztrációs dokumentáció ellenőrzése a teljesség szempontjából,
– a teljességi vizsgálat eredményének továbbítása a tagállami illetékes hatóságokhoz, hogy azok bármely további kezdeményezéssel élhessenek.
A későbbi felhasználók (DU-k) feladatai
A veszélyes anyagok későbbi felhasználóinak feladatai:
– az ellátók informálása a maguk vagy fogyasztóik felhasználásairól annak érdekében, hogy az ellátó expozíciós forgatókönyvet tudjon készíteni ezekre a felhasználásokra, ideértve a megfelelő kockázatkezelési intézkedéseket is,
– a felhasználást bizalmasan kell kezelni, és kockázat kezelési intézkedéseket kell megállapítani ezekre a felhasználásokra (DU CSA),
– legalább a saját használatra megállapított kockázatkezelési intézkedéseket alkalmazni kell és ajánlani kell, a fogyasztóknak a rájuk megállapított kockázatkezelési intézkedéseket, továbbá információt kell nyújtani számukra az anyagról a biztonsági adatlappal,
– jelenteni kell a felhasználásokat az Ügynökségnek akkor, ha az expozíciós forgatókönyv körülményein túleső használat volumene meghaladja az évi 1 tonnát, ideértve a szükségesnek mutatkozó vizsgálatra vonatkozó javaslatokat is.
A nem veszélyes (osztályba nem sorolt) anyagok későbbi felhasználóinak információt kell továbbítaniuk a későbbi felhasználók és elosztók számára.
Minden későbbi felhasználó feladata, hogy az ellátó számára visszajelzést adjon, ha a kapott információval nem értenek egyet.
Az információkat legalább 10 évig meg kell őrizni.
Értékelés
Tagállami illetékes hatóságok feladata, hogy
– értékeljék a vizsgálati javaslatokat a VII. és VIII. melléklet szerint benyújtott vizsgálatokra nézve, és ellenőrizzék az Ügynökséghez beadott regisztrációs dokumentáció információinak teljességét, a volumentől függetlenül (dossziéértékelés),
– elvégezzék a vegyi anyag további értékelését annak gyanúja esetén, hogy az anyag az emberek egészségére vagy a környezetre kockázatot jelent (vegyianyag-értékelés),
– határozattervezetet készítsen a vizsgálat elvégeztetésére és a bejegyeztető (ritka esetben a későbbi felhasználó) általi további szükséges információ benyújtatására.
Az Ügynökség
Az Ügynökség
– elsőbbségeket állapít meg, és vezeti a döntéshozatali eljárást,
– döntést hoz a további információ beadásáról, vagy továbbítja a tervezetet a bizottsághoz határozat céljából.
A megkapott információkat felhasználják a közösségi méretű kockázatkezelési rendelkezésekhez, olyan formában, hogy az anyagot az engedélyeztetési vagy korlátozási rendbe vonják. Az információk felhasználhatók továbbá a közösségi jog szerinti más hatóságok által is.
Engedélyezés és korlátozás
Ezek a címek a közösségi méretű, általános és különös kockázatkezelési határozatok számára biztosítanak keretet.
Az engedélyezési rendszer
Az engedélyezési rendszert az alábbi, súlyos gondot okozó vegyi anyagok számára alakították ki:
– anyagok, melyek 1, ill. 2. kategóriájú rákkeltőnek, 1., ill. 2. kategóriájú mutagénnek vagy 1., ill. 2. kategóriájú reprotoxikusnak minősülnek (CMR anyagok),
– anyagok, amelyek perzisztensek, bioakkumulálódóak és toxikusak (PBT anyagok), vagy nagyon perzisztensek és nagyon bioakkumulálódóak (vPvB anyagok),
– anyagok, amelyek a fentiekkel öszszemérhető gondot okoznak az emberi egészségre vagy a környezetre irányuló súlyos és irreverzíbilis hatásuk miatt.
Az Ügynökség minden súlyos gondot jelentő anyag elsőbbségi rendjét megállapítja, és azokat felveszik a XIII. mellékletbe, a szabályozási komitológiai eljárásban hozott bizottsági határozat szerint.
Forgalomba csak engedéllyel hozható anyagok
Amelyik anyag bekerült a mellékletbe, annak forgalomba hozatala és felhasználása csak a Bizottság engedélyén alapulhat. Az engedélyt akkor adják meg, ha az anyag használatából eredő, a XIII. mellékletben feltüntetett belső tulajdonságra visszavezethető, az emberi egészségre és a környezetre irányuló kockázat megfelelően kézben tartott. Amennyibe ezt az igénylő nem tudja bemutatni, az engedély akkor adható ki, ha a szociogazdasági előnyök meghaladják az egészségre és a környezetre irányuló kockázatot, és nincs megfelelő helyettesítő anyag vagy technológia.
Korlátozások
Már számos anyag forgalomba hozatalát és felhasználását korlátozta az EU 76/769/EGK irányelve.
A REACH rendelettervezete szerint az anyagok forgalomba hozatala és felhasználása, vagy korlátozása tovább bővíthető a melléklet módosításával. A tagállamok vagy a Bizottság nevében az Ügynökség készíthet előterjesztéseket új korlátozásokra.
Az érintettek feladatai és kötelességei
A REACH után is érvényes szabályok
Vannak olyan, jelenleg is működő kötelességek, amelyek a REACH-javaslat életbelépésekor is érvényben maradnak.
Gyártók, importőrök, későbbi felhasználók
A gyártók, importőrök, későbbi felhasználók kötelességei:
– eleget tenni a vegyi anyagok és készítmények forgalomba hozatalának, használatának korlátozásáról szóló irányelvekben foglaltaknak (a korlátozások közzététele a 76/769/EGK irányelv szerint történik, amit majd átvesz a REACH XVI. melléklete),
– a 67/548/EGK irányelv és az 1999/45/EC irányelv alapján forgalomba hozott vegyi anyagok és készítmények osztályozása és címkézése;
– biztonsági adatlapok (SDS) készítése a vegyi anyagokra és készítményekre (a követelményeket a 91/155/EGK irányelv szabályozza, amelyeket a REACH 29. §-a és IA. melléklete vesz át),
– kockázatértékelés készítése és a kockázat csökkentése bármely kémiai tényező esetében, amely munkahelyeken előfordulhat (98/24/EC irányelv, kémiai tényezők a munkában).
Szabályok a REACH bevezetése után
A vegyi anyagot évi 1 tonna alatt gyártók és importálók kötelezettségei
A vegyi anyagot évi 1 tonna alatt gyártók és importálók kötelezettségei a következők:
– bármely vegyi anyag és készítmény gyártására, forgalomba hozására és használatára vonatkozó korlátozás teljesítése a XVI. és XVII. melléklet szerint,
– a XIII. mellékletben felsorolt vegyi anyagok használata esetén engedély kérése,
– a forgalomba kerülő vegyi anyagok és készítmények osztályozása és címkézése,
– minden forgalomba hozott veszélyes vegyi anyagok osztályba sorolásának közlése az Ügynökséggel az osztályozási és címkézési (C&L) jegyzékbe vétel céljából,
– vegyi anyagokról és készítményekről biztonsági adatlapok készítése és átadása a 29. § és az IA. melléklet szerint a későbbi felhasználók és terjesztők számára,
– tájékoztató készítése és átadása a későbbi felhasználók és terjesztők részére nem osztályba sorolt vegyi anyagokról a 30. cikkely szerint,
– kockázatértékelés készítése és a kockázat csökkentése bármely kémiai tényező esetében, amely munkahelyeken előfordulhat (98/24/EC irányelv, kémiai tényezők a munkában).
Az anyagot évi 1 tonnán felül gyártók és importálók kötelességei
Az anyagot évi 1 tonnán felül gyártók és importálók kötelességei:
– eleget tenni a vegyi anyagok és készítmények gyártása, forgalomba hozatala és használata korlátozásának a XVI. és XVII. melléklet szerint,
– a XIII. mellékletben felsorolt vegyi anyagok használata esetén engedély kérése,
– vegyi anyagok tulajdonságairól szóló információ gyűjtése, új információ előállítása, előterjesztése, meglévő információ megosztása és technikai dosszié készítése,
– kémiai biztonsági értékelés (CSA) és kémiai biztonsági jelentés (CSR) készítése, amely tartalmazza a kidolgozott expozíciós szcenáriumot (= 10 tonna/év per gyártó),
– megfelelő kockázatkezelési intézkedések (RMM) végrehajtása a saját gyártásban/behozatalban és használatban;
– anyagok bejegyzésének előterjesztése (= 1 tonna/év per gyártó vagy importáló),
– forgalomba hozott vegyi anyagok és készítmények osztályozása és címkézése;
– veszélyes vegyi anyagok osztályba sorolásának bejelentése az Ügynökséghez az osztályozási és címkézési (C&L) jegyzékbe vétel céljából,
– vegyi anyagokról és készítményekről biztonsági adatlapok készítése és átadása a 29. § és az IA. melléklet szerint a későbbi felhasználók és terjesztők számára,
– megfelelő kockázatkezelési intézkedések (RMM) ajánlása a biztonsági adatlapban (SDS);
– a kémiai biztonsági értékelésben (CSA) kidolgozott expozíciós szcenárium közlése a biztonsági adatlaphoz (SDS) csatolt mellékletben (= 10 tonna/év per gyártó),
– tájékoztató készítése és átadása a későbbi felhasználók és terjesztők részére nem osztályba sorolt vegyi anyagokról a 30. cikkely szerint;
– (importőrökre nem vonatkozik) kockázatértékelés elvégzése és a kockázat csökkentése bármely kémiai tényező esetében, amely munkahelyeken előfordulhat (98/24/EC irányelv, kémiai tényezők a munkában);
– bármely határozat szerinti további információ szolgáltatása, amely a kiértékelési folyamat eredményeként jött létre.
Árucikkek gyártói
Az árucikkek gyártóinak feladata
– eleget tenni a vegyi anyagok és készítmények gyártása, forgalomba hozatala és használata korlátozásának a XVI. és XVII. melléklet szerint,
– engedélyezett vegyi anyagok felhasználása az árucikkekhez az engedélyben felsoroltak szerint, vagy ennek hiányában engedélyezési kérvény benyújtása a XIII. mellékletben szereplő vegyi anyagok listájában lévő anyag használatára,
– az árucikkbe épített veszélyes vegyi anyagok és készítmények biztonsági adatlapja (SDS) szerint meghatározott kockázatkezelési intézkedések (RMM) végrehajtása,
– ha az árucikkbe épített veszélyes anyag és készítményre készült biztonsági adatlaphoz expozíciós szcenárium (ES) is lett mellékelve, és a felhasználásra vonatkozó teendőket felöleli az ES, akkor kockázatkezelési intézkedések (RMM) végrehajtása az ES-ben leírtak szerint; vagy ha a felhasználásra vonatkozó teendőket nem öleli fel a biztonsági adatlap (SDS) melléklete, tájékoztatni az ellátót a felhasználásról (azaz tudatni az azonosított felhasználási szándékot), és megvárni az új biztonsági adatlapot (SDS) a korszerűsített expozíciós szcenáriummal (ES), vagy lefolytatni a saját kémiai biztonsági értékelést, továbbá (ha DU tonna = 1 tonna/év), értesíteni az Ügynökséget,
– adott körülmények között az árucikkbe épített vegyi anyagok bejegyeztetése (= 1 tonna/év per gyártó és per árucikk típus),
– adott körülmények között az árucikkbe épített vegyi anyagok bejelentése (= 1 tonna/év per gyártó és per árucikk típus),
– kockázatértékelés elkészítése és a kockázat csökkentése bármely kémiai tényező esetében, amely munkahelyeken előfordulhat (98/24/EC irányelv kémiai tényezők a munkában),
– bármely határozat szerint további információ szolgáltatása, amely a kiértékelési folyamat eredményeként jött létre (csak az aktuális regisztrálandó vegyi anyagra vonatkozó).
Árucikkek importálói
Az árucikkek importálói feladata:
– eleget tenni a vegyi anyagok és készítmények gyártására, forgalomba hozatalára és használatára vonatkozó korlátozásnak a XVI. és XVII. melléklet szerint,
– a XIII. mellékletben felsorolt vegyi anyagok használata esetén engedély kérése,
– adott körülmények között az árucikkbe épített vegyi anyagok bejegyeztetése (= 1 tonna/év per importőr és per árucikk típus),
– adott körülmények között az árucikkbe épített vegyi anyagok bejelentése (= 1 tonna/év per importőr és per árucikk típus),
– bármely határozat szerint további információ szolgáltatása, amely a kiértékelési folyamat eredményeként jött létre (csak az aktuális regisztrálandó vegyi anyagra vonatkozó).
További felhasználók
A további felhasználók feladata:
– eleget tenni a vegyi anyagok és készítmények gyártására, forgalomba hozatalára és használatára vonatkozó korlátozásnak a XVI. és XVII. melléklet szerint,
– bármely határozat szerint további információ szolgáltatása, amely a kiértékelési folyamat eredményeként jött létre (csak az aktuális regisztrálandó vegyi anyagra vonatkozó),
– engedélyezett vegyi anyagok használata az engedélyben felsoroltak szerint (ezen információk megtalálhatóak az ellátó/beszállító biztonsági adatlapján (SDS), vagy engedélyezés kérése a XIII. mellékletben szereplő vegyi anyagok használatára,
– megfelelő kockázatkezelési intézkedések (RMM) végrehajtása a biztonsági adatlapon (SDS) megadottak szerint,
– ha az árucikkbe épített veszélyes anyag és készítményre készült biztonsági adatlaphoz expozíciós szcenárium (ES) is lett mellékelve, és a felhasználásra vonatkozó teendőket felöleli az ES, akkor kockázatkezelési intézkedések (RMM) végrehajtása az ES-ben leírak szerint; vagy ha a felhasználásra vonatkozó teendőket nem öleli fel a biztonsági adatlap (SDS) melléklete, tájékoztatni az ellátót a felhasználásról (azaz tudatni az azonosított felhasználási szándékot), és megvárni az új biztonsági adatlapot (SDS) a korszerűsített expozíciós szcenáriummal (ES) vagy lefolytatni a saját kémiai biztonsági értékelést, továbbá (ha DU tonna = 1 tonna/év), értesíteni az Ügynökséget,
– biztonsági adatlap (SDS) készítése és átadása, megfelelő kockázatkezelési intézkedések (RMM) ajánlása a biztonsági adatlapban és az ES mellékletben a további későbbi felhasználói alkalmazásra,
– tájékoztató készítése és átadása a későbbi felhasználók és terjesztők részére nem osztályba sorolt vegyi anyagokról a 30. cikkely szerint,
– a vegyi anyag veszélyeiről új információ továbbítása közvetlenül a ellátónak/beszállítónak, megteremtve a biztonsági adatlapon (SDS) szereplő kockázatkezelési intézkedések felülbírálásának lehetőségét az azonosított felhasználásokra,
– kockázatértékelés elvégzése és a kockázat csökkentése bármely kémiai tényező esetében, amely munkahelyeken előfordulhat (98/24/EC irányelv kémiai tényezők a munkában),
– bármely határozat szerinti további információ szolgáltatása, amely a kiértékelési folyamat eredményeként jött létre.
A tagállamok feladatai
A tagállami feladatok a következők:
– tanácsadás a gyártóknak, importőröknek, későbbi felhasználóknak és egyéb feleknek a saját felelősségeikről, kötelezettségeikről a REACH-javaslat keretében (kompetens hatóságok ügyfélszolgálata),
– megfelelő tudományos és technikai forrás biztosítása a tagállamok által jelölt bizottsági tagok részére,
– a regisztrációs dossziék értékelése, beleértve a vizsgálati javaslatokat és más válogatott regisztrációkat, továbbá az elsőbbségi vegyi anyagok kiértékelése, a döntési tervezet előkészítése,
– javaslat CMR-anyagok és légzőszervi érzékenyítők (respiratory sensitisers) harmonizált osztályba sorolására és címkézésére (C&L),
– az engedélyeztetésre rendelt, súlyos gondot okozó anyagok vegyi anyagok azonosítása,
– korlátozások indítványozása,
– pályázók kijelölése ügynökségi bizottsági tagságra, kockázatbecslés és szociogazdasági elemzés elvégzésére,
– a tagállami bizottság tagjainak kijelölése, akik megoldják a kiértékelés során felmerülő véleményeltéréseket, figyelembe veszik az ajánlatokat a harmonizált osztályozásra, címkézésre, és azonosítják az engedélyzésre rendelt vegyi anyagokat,
– a "Fórum" tagjainak kijelölése, a tárgyalásokon való részvétel biztosítása, melyen megvitatják a végrehajtás tárgyát;
– a REACH érvényesítése.
Az Ügynökség feladata
Az Ügynökség megteszi a mindennapi technikai, tudományos és adminisztratív intézkedéseket a REACH szerint.
A Bizottság teendői
A Bizottság
– döntést hoz további információ szolgáltatásáról, amely olyan kiértékelési eljárás eredményeként jött létre, melynek során a tagállamok megállapodása nem egyhangú,
– az engedélyezési rendszerhez köt vegyi anyagokat,
– döntéseket hoz az engedélyezési kérvény elfogadásáról vagy visszautasításáról,
– döntéseket hoz a korlátozásokról.
Vegyi Anyag Ügynökség* A IX. cím létrehozza a Vegyi Anyag Ügynökséget, amelyben az Irányító Testület, az Igazgató, a Kockázatbecslési Bizottság, a Szociogazdasági Elemzési Bizottság, a Tagállami Bizottság, az Információcsere Fórum, a Titkárság és a Fellebbezési Tábla működik. * Az Ügynökség különösen a bejegyzések fogadását, teljességének ellenőrzését végzi, elbírálja a kivételt képező ügyeket. Részt vesz az adatcserében, elsőbbségeket állapít meg, koordinálja a tagállami illetékes hatóságok munkáját, dönt a bizalmas adatokhoz hozzáférési kérelmekben, elsőbbségre rendel engedélyezéshez kötött anyagokat, és tudományos véleményt szolgáltat a Bizottság engedélyt kiadó vagy elutasító, vagy korlátozást elrendelő határozataihoz a Kockázatbecslési Bizottság, a Szociogazdasági Elemzési Bizottság anyagaira építve. |
Az osztályozási és címkézési jegyzék szabályai* A X. cím az osztályozási és címkézési jegyzék szabályait állapítja meg. Ez egy új eszköz, amellyel az ipar saját osztályozásának nyilvánosságát lehet biztosítani, ezáltal az ipart arra bírja, hogy érje el az osztályozás és címkézés harmonizálását. * A XI-XV. cím végül az információ szabályait adja meg, amelyek vonatkoznak a tagállamokban működő illetékes hatóságokra, a kikényszerítésre, a – főleg a 793/93/EGK rendelet és a 91/155/EGK irányelv által hozott – átmeneti intézkedésekre és szabályokra. |
Mellékletek* A REACH-tervezet tizenhét mellékletet tartalmaz. * Az I. melléket a gyártók és importőrök által készítendő kémiai biztonsági értékelés előírásait tartalmazza, és megadja a kémiai biztonsági jelentés formátumát. A XI. melléklet a további felhasználók által készítendő kémiai biztonsági értékelés előírásait adja meg, és visszautal az I. melléklet egyes részeire. * Az IA. melléklet átveszi a 91/155/EGk irányelv mellékletét, a biztonsági adatlap összeállításáról szóló útmutatót. Az IB. melléklet a készítmények kémiai biztonsági értékeléséhez nyújt módszertant, melyet a biztonsági adatlap mellé választhatóan lehet elkészíteni. * A II. és III. melléklet a bejegyzési kötelezettségtől való mentességeket tárgyalja és sorolja fel. * A IV. melléklet a bejegyzéshez szükséges általános információigényt tartalmazza, míg az V-VIII. melléklet ezt részletezi az anyag gyártott vagy importált éves mennyiségének tükrében. A IX. melléklet az V-VIII. melléklet alapján eltervezett vizsgálatsor elfogadásának általános szabályait hozza. A X. melléklet a 67/548/EGK irányelvvel közreadott vizsgálati módszereket teszi közzé egységes szerkezetben. * A XII. melléklet a PBT és vPvB anyagok besorolási ismérveit határozza meg, míg a XIII. melléklet önmagában az a lista, amely az engedélyhez kötött anyagokat tartalmazza. * A XIV. melléklet a tagállamok vagy az Ügynökség által készített dosszié követelményeit adja meg, melyeket a harmonizált osztályozás és címkézés vagy a súlyos gondot okozó anyagok azonosítása, azok engedélyezése vagy korlátozása kapcsán hoztak létre. * A XV. melléklet a szociogazdasági elemzés elkészítéséhez nyújt útmutatót. * A XVI. melléklet egyes anyagokra, készítményekre és árucikkekre hoz korlátozást, azok gyártása, forgalomba hozatala és felhasználása tekintetében. A XVII. melléklet a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyezők (POP) gyártására, forgalomba hozatalára és felhasználására állapít meg korlátozásokat |