A természetbeni juttatás – kivéve az szja-tv. külön rendelkezése szerint adómentes természetbeni juttatást – alapján meghatározott bevétel az azt megszerző magánszemély(ek) jövedelmét képezi. Ez egyben azt is jelenti, hogy amennyiben a magánszemély a természetbeni juttatásként megszerzett üzleti ajándékot vagy más terméket elidegeníti, akkor a termék megszerzésére fordított értékként a szerzéskori szokásos piaci értéket kell figyelembe venni.
Adókötelezettségek
A természetbeni juttatás után az adót a kifizető a juttatás időpontjában megállapítja, valamint az adózás rendjéről szóló törvénynek (Art.) a kifizető által levont jövedelemadó megfizetésére és bevallására irányadó rendelkezései szerint megfizeti, illetve bevallja.
Mentesség a kötelezettségek alól
A kifizetőnek a fentiekben ismertetettekkel ellentétben nem kell az adót megállapítania, bevallania, illetve megfizetnie
– a társadalmi szervezet, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány (ideértve a közalapítványt is) kifizető kivételével a reprezentáció alapján meghatározott bevétel után a 44 százalékos mértékkel számított adóból azt az öszszeget, amely nem több, mint az adóévre elszámolt éves összes bevétele 0,5 százalékának, de legfeljebb 10 millió forintnak a 44 százaléka, valamint az adóévben adott, a 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok alapján meghatározott bevétel után a 44 százalékos mértékkel számított adóból az szja-tv. 69. §-ának (9) bekezdésben meghatározott létszámmal (e létszám alatt az adóévi statisztikai átlagos állományi létszám és az adóév során a kifizető tevékenységében személyesen közreműködő tagok – egyéni vállalkozó kifizető esetében ideértve az egyéni vállalkozót is – számának együttes összegét kell érteni) számolva 5000 forint/fő érték 44 százalékát;
– a társadalmi szervezet, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány (ideértve a közalapítványt is) kifizető esetén a reprezentáció és 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok alapján meghatározott bevétel után a 44 százalékos mértékkel számított adóból a közhasznú, illetve cél szerinti tevékenysége érdekében felmerült, az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10 százalékának 44 százalékát, azonban legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétele 10 százalékának 44 százalékát.
A jövedelem kiszámításánál pedig figyelmen kívül kell hagyni a reprezentációt és a 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékot akkor, ha a juttatót az adott juttatás tekintetében a belföldi jogszabály alapján nem terheli adókötelezettség.
Adómérték
A természetbeni juttatás eredményeként a magánszemélynél keletkező jövedelem utáni adó mértéke a bevétel 44 százaléka.
Az üzleti ajándék és az adómentes ajándék elhatárolása
Az szja-tv. szerint természetbeni juttatásnak minősül – egyebek mellett – a kifizető által adott ajándék azzal, hogy a törvény 1. számú mellékletében adómentesnek minősített esetekben az ajándékot bevételek között nem kell figyelembe venni. Az szja-tv. 1. számú mellékletének 8.19. pontja szerint a természetbeni juttatások közül adómentes a kifizető által a magánszemélynek kifizetőnként legfeljebb évi három alkalommal adott ajándék értékéből alkalmanként az 5000 forintot meg nem haladó összeg.
Az szja-tv. alapján a kifizető által a magánszemélynek adott üzleti ajándék (a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott ajándék, ide nem értve az értékpapírt) szintén természetbeni juttatásnak minősül, viszont nem kell megfizetni az adóévben adott, a 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok együttes értéke után számított adóból a tevékenységben személyesen közreműködő tagok (ideértve az egyéni vállalkozót is) létszámával számolva 1500 forint/fő érték 44 százalékát.
A fenti rendelkezések alapján látható, hogy a kifizető által a magánszemélynek adott ajándékokat az szja-tv. a juttatás címétől függően eltérően kezeli. Így az üzleti ajándék az ajándék különös formája, amelynél az 1. számú melléklet 8.19. pontjában szabályozott 5000 forintos adómentes értékhatár alkalmazására nincs lehetőség, hanem helyette speciális szabály érvényesül. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy amennyiben a kifizető az ajándékot (tárgyjutalmat, szolgáltatást stb.) a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adja, akkor az üzleti ajándékra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ilyen esetekben pedig az évi 3 alkalommal adott ajándék 5000 forintig terjedő adómentes része nem vonható le.
(APEH Adónemek főosztálya 1226986099/2003.; Adó és Ellenőrzési Értesítő 2003/12. szám)
Reprezentáció és üzleti ajándék adózási kérdései a gyakorlatban
Egyebek mellett a reprezentáció és az üzleti ajándék adózási, értelmezési kérdéseivel is foglalkozik a 2003/128. APEH iránymutatás, amely az Adó és Ellenőrzési Értesítő 2003. évi 8-9. számában jelent meg. Írásunkban az iránymutatás gyakorlati alkalmazás szempontjából legjelentősebb részeit ismertetjük.
A reprezentáció nem más, mint a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai, hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és az ilyen alkalommal nyújtott kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.).
Mentesség az ún. egyéb kötelezettségek teljesítése alól
Az szja-tv. szerint a reprezentáció és az üzleti ajándékozás – mint azt a jogi szabályozás körében már említettük – természetbeni juttatásnak minősül, azonban meghatározott értékig a reprezentáció, és a 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándék értéke után nem kell az adót megfizetni. Ez az érték mentesül az egyéb kötelezettségek alól is.
"Reprezentációs" alkalmak
A reprezentációra indokot adó alkalmak értelmezése szempontjából a következőket kell figyelembe venni:
– elsősorban azok a rendezvények, események tartozhatnak ide, amelyek a juttató tevékenységével összefüggő, meghatározott célokra szerveződtek, és jellegük, időtartamuk alapján nem kerülhető el a résztvevők társadalmi normák szerint szokásosan elvárt ellátása. Mindezek alapján tehát nem tekinthetjük ún. reprezentációs alkalomnak például a munkahelyi névnapi, nőnapi köszöntést, az újévi koccintást, mivel ezek nem függnek össze a juttató tevékenységével;
– elfogadható alkalmak – különösen a piaci szereplők körében – az üzleti tárgyalások, közgyűlések, felügyelőbizottsági, igazgatósági ülések, a közintézményeknél az olyan hivatali munkaértekezletek, amelyeken különböző hivatali egységek képviselői vesznek részt, a társintézményekkel folytatott hivatalos egyeztetések, bármely juttató esetében az adott szakmát érintő rendezvények (bemutatók, kiállítások, fogadások, sajtótájékoztatók, kongresszusok, konferenciák, konzultációk, továbbképzések), a diplomácia területén a nemzetközi gyakorlat alapján is szokásos reprezentációs alkalmak, az egyházaknál a hitélet minden olyan eseménye, ahol a hívők és a nem hívő jelenlevők vendéglátásban részesülnek;
– a fentiek alapján a reprezentálás akkor felel meg a törvényi fogalmaknak, ha az eseményhez, rendezvényhez kötődik, következésképpen az olyan vendéglátás, amely a munkavállalók, tagok előírt szokásos munkavégzése közben felmerült igényeket elégíti ki (például a napi rendszeres kávézás, étkezés, stb.) nem tekinthető reprezentációnak.
Átvállalt utazási és szállásköltségek elszámolása
Az utazás és a szállás átvállalt költségét az adott hivatali, üzleti eseménnyel kapcsolatban csak akkor kell (illetve lehet) a reprezentációs keret terhére elszámolni, ha az eseményen részt vevő magánszemély vendégként van jelen. Azokra a személyekre pedig, akik a juttatást nyújtó kifizető tevékenységében közreműködőként vesznek részt egy adott eseményen, a hivatali üzleti utazásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
Az (üzleti) ajándékozás korlátjai
Az üzleti ajándék olyan ajándék (tárgy, szolgáltatás, illetőleg az ezekre szóló utalvány stb.), amelyet a juttató a tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai, hitéleti kapcsolatok keretében ad. Nem minősül ajándéknak – és amiatt nem tartozik az üzleti ajándék fogalomkörébe – a takarékbetét, és külön rendelkezésben mondja ki a törvény azt, hogy az értékpapír – amely egyébként lehet ajándék – sem minősül üzleti ajándéknak. Az üzleti ajándék továbbá saját dolgozónak sem adható, hiszen a vonatkozó előírás alapvető eleme, hogy az üzleti, hivatali, diplomáciai kapcsolatok keretében adják a juttatást.
Mentesség az adó megfizetése alól
Az szja-tv. szerint – mint azt korábban már említettük – a természetbeni juttatás után a kifizetőnek 44 százalék adót kell fizetnie. Ha azonban a természetbeni juttatás reprezentáció vagy 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándék, akkor annak éves értékéből nem kell a kifizetőnek ezt az adót megfizetnie azon rész után, amely
– a reprezentáció esetében nem több mint az adóévre elszámolt éves összes bevétel 0,5 százaléka, illetve legfeljebb 2,5 millió forint, valamint
– üzleti ajándék esetében nem több, mint a foglalkoztatottak éves átlagos állományának és 1500 forintnak a szorzata.
A foglalkoztatottak létszámának meghatározása
A foglalkoztatottak létszámát az adóévi statisztikai átlagos állományi létszám, és társas vállalkozás esetében az adóév során a kifizető tevékenységében személyesen közreműködő tagok számával kell meghatározni. Lényeges, hogy az egyéni vállalkozó saját maga is beszámít a létszámba.
Alkalmazási kör
Az ismertetett rendelkezéseket kell alkalmazniuk a vállalkozásoknak és az egyéni vállalkozóknak, továbbá ezek a szabályok vonatkoznak az egyéb szervezetek közül a lakásszövetkezetekre, a társasházakra, az ügyvédi irodára, a szabadalmi ügyvivő irodára, a közhasznú társaságra, a Műsorszolgáltatási Alapra, a Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében létrejött szervezetre, a víziközmű társulatra, a befektetési alapra, az egyéb alapokra, a magánnyugdíjpénztárakra, az önkéntes biztosító pénztárakra stb. is egyaránt. A felsoroltakon túl az említett előírásokat kell alkalmaznia az államháztartás szervezeteinek is (azoknak, amelyeket az államháztartási törvény alapján az államháztartás működési rendjéről szóló jogszabály ilyennek minősít), így például a központi költségvetési szerveknek, a helyi önkormányzati, a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerveknek, a társadalombiztosítási alapoknak, a társadalombiztosítási költségvetési szerveknek. A gyakorlati alkalmazás szempontjából fontos tudni, hogy a 2,5 millió forint értékhatár a juttatóra vonatkozik és nem értelmezhető annak egyes szervezeti vagy hálózati egységeire külön-külön.
Eltérő szabályozás
Az általános szabálytól eltérően a társadalmi szervezet (egyesület, párt, stb.), a köztestület, az egyházi jogi személy és az alapítvány (ideértve a közalapítványt is) esetében, az általa nyújtott reprezentáció és a 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladóan általa adott üzleti ajándékok együttes értékéből a közhasznú, illetve a cél szerinti tevékenysége érdekében az adóévben elszámolt összes ráfordítás 10 százaléka, illetőleg az adóévben elszámolt összes bevétel 10 százaléka (ha ez utóbbi a kevesebb) után nem kell a közterheket megfizetni.
Ha külföldi szervezet a vendéglátó
Előfordulhat, hogy a magánszemélyt külföldi szervezet látja vendégül (illetőleg részesíti reprezentációban), vagy ilyen szervezettől kap 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékot. Ilyenkor az szj-tv. szerint adózó magánszemélynek nem keletkezik adófizetési kötelezettsége. Amennyiben azonban a külföldi partner 10 ezer forintnál nagyobb értékű üzleti ajándékot ad, akkor az szja-tv. szerint adózó magánszemélynek az általános szabályok szerint keletkezik adó- (valamint eho-) kötelezettsége. (Ilyenkor az üzleti ajándék szokásos piaci értéke egyéb jövedelemnek tekintendő.)
A reprezentáció és üzleti ajándék közterhei
Adókötelezettség
Abban az esetben, ha a kifizető az előzőekben meghatározott értékeket (10000 forint) meghaladó összegben nyújt reprezentációt, avagy ad üzleti ajándékot, akkor a meghaladó rész értéke után 44 százalék adót kell fizetnie. Ha pedig az üzleti ajándék egyedi értéke több, mint 10 ezer forint, úgy az a keretbe nem számítható be, ami annyit jelent, hogy annak egész értéke után kell teljesíteni az adókötelezettséget.
A bevételek meghatározása vonatkozásában – az arányosítás szempontjából – a következők szerint kell eljárni:
– a számviteli törvény hatálya alá tartozó kifizetők esetében az elszámolt összes bevétel a számviteli törvény alapján határozható meg (Idetartozik az értékesítés nettó árbevétele, az aktivált saját teljesítmények értéke, az egyéb bevételek, a pénzügyi műveletek bevétele, a rendkívüli bevétel.);
– az egyéni vállalkozónál minden, az adóévben befolyt bevételt figyelembe kell venni, mégpedig csökkentő és növelő tételek nélkül (Az összes bevételnek része a támogatás címén elszámolt bevétel is, abban az adóévben, amikor annak figyelembevételét a törvény előírja.);
– a költségvetési szerveknél az összes bevétel alatt az alaptevékenység és a vállalkozási tevékenység szakfeladatain elszámolt pénzforgalmi bevételeket kell érteni, illetőleg
– az önkormányzatoknál a normatív támogatás is része a bevételnek, függetlenül attól, hogy azt az önkormányzatnak tovább kell adnia a fenntartott intézmények működtetésére.
Társadalombiztosítási járulék
A társadalombiztosítási járulékról szóló törvény módosítása alapján nem kell járulékot fizetni a reprezentáció és az üzleti ajándék címén adott juttatás után akkor sem, ha azt biztosított (például alkalmazott) részére nyújtja a kifizető.
Ehofizetési kötelezettség
Az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény rendelkezése szerint
– ha a reprezentáció, üzleti ajándék után nem kell személyi jövedelemadót fizetni, akkor ehofizetési kötelezettség sem terheli azt, illetve
– a reprezentáció és az üzleti ajándékozás adóköteles értéke után (függetlenül attól, hogy azt biztosított kapja, avagy sem) a kifizetőnek az említett juttatásokban részesülő magánszemély illetőségétől függetlenül kell eho-t fizetnie.
Munkaadói járulék
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerint a reprezentációs juttatás, illetve az üzleti ajándékozás nem képezi a munkaadói járulék alapját. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy ha a munkáltató munkavállalót is részesít reprezentációban, akkor ez után nem kell munkaadói járulékot fizetnie.
Költségek a társasági adóban
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény az szja-tv.-ben meghatározott reprezentáció és üzleti ajándékozás címén adott természetbeni juttatásra fordított kiadást és annak közterheit ismeri el költségként.
A reprezentáció és az üzleti ajándék értékének meghatározása
A reprezentáció, az üzleti ajándék értékének meghatározására a természetbeni juttatás értékének meghatározására vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni, ami azt jelenti, hogy az általános forgalmi adót is tartalmazó értéket kell alapul venni. Nem lehet ugyanakkor a reprezentáció és az üzleti ajándék értékébe beszámítani az olyan juttatásokat, amelyek egyébként is adómentesek. Így például, ha az üzleti ajándékozáskor árumintát is kapnak a résztvevők, akkor annak értékét nem kell beszámítani az üzleti ajándék(ok) értékébe.
Ami nem tartozik a reprezentáció értékéhez
Amennyiben a reprezentáció a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai, hitéleti rendezvény, esemény keretében történik, a reprezentáció értékébe nem kell beszámítani azoknak a juttatásoknak (ellátásnak, szolgáltatásnak) a költségét, amelyek a rendezvény, esemény lebonyolításának feltételeit képezik (például a terembérleti díj, bemutató eszközök használati díja, a kifizető tevékenységében közreműködő hivatalból résztvevők – kiküldetésben lévők – utazási és szállásköltségei stb.). Az említett kiadások ugyanis nem a vendéglátással, hanem a kifizető tevékenységével összefüggő költségnek minősülnek. E rendezvényeken az étel-ital-, a szabadidőprogram-költségek, valamint a tevékenységgel összefüggő üzleti, hivatali, szakmai programban nem érintett személyek (például hozzátartozók) miatti utazási és szállásköltségek tartoznak a reprezentáció értékébe.
Állami ünnepek
Az állami ünnepek és az egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás esetében minden költség reprezentáció, kivéve a rendezvény-szervezők (tehát akik a munkájukat végzik a lebonyolítás érdekében) utazási és szállásköltségeit (mert az utóbbiakra a hivatali, üzleti utazás szabályait lehet alkalmazni.
Korlátlan költségelszámolás
Lényeges továbbá, hogy a személyi jövedelemadóban a közteher nélküli üzleti ajándékok értékének meghatározása szempontjából csak a 10 ezer forint egyedi érték alatti üzleti ajándékot lehet figyelembe venni, míg a Tao-tv., a Tbj., az Eho. és a foglalkoztatásról törvények értékhatár nélkül alkalmazzák az üzleti ajándék fogalmát. Ez pedig azt jelenti, hogy bármilyen értékű üzleti ajándék költsége vállalkozás érdekében felmerültnek minősül, és az szja-n kívül csak eho terheli, függetlenül attól, hogy biztosított kapta vagy sem.
Jogellenes juttatás
Amennyiben a reprezentáció és az ajándék juttatása nem felel meg a törvényben előírt fogalom feltételeinek, úgy annak értéke után a természetbeni juttatásokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni minden közteher-kötelezettség szempontjából.
A kötelezettségek teljesítésének rendje
Általános előírások
A reprezentáció és a 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok adóköteles része után az adó-, és eho-kötelezettséget évi egy alkalommal kell teljesíteni. Az adókötelezettség alá eső érték után az adót az adóévben (üzleti évben) elszámolt éves összes bevétel megállapítására előírt időpontot (ez általában május 31.) követően kell megállapítani, és a bevétel megállapításának hónapját követő hónap 12-éig kell megfizetni. A megállapított adót a bevétel megállapítása hónapjának kötelezettségeként, a következő havi, negyedéves, illetőleg éves bevallásban kell bevallani. Ettől függetlenül a számvitelben a passzív időbeli elhatárolás szabálya alapján ráfordításként kell kimutatni.
Egyéni vállalkozók, beszámoló készítésére nem kötelezett kifizetők
Az egyéni vállalkozónak és a beszámoló készítésére nem kötelezett kifizetőnek az adót az adóév utolsó hónapjának kötelezettségeként kell megállapítania, és a havi, a negyedéves, illetőleg az éves adóbevallásában kell bevallania, és a bevallás benyújtására előírt határidőre kell megfizetnie. Az egyéni vállalkozónak a reprezentáció és üzleti ajándék címén felmerült kiadásait időrendben a juttatásról szóló bizonylat (tehát az eseményről, rendezvényről, ajándékozásról készített feljegyzés a nyilvántartásokban) keltezése szerint kell költségként elszámolnia. Ettől függetlenül az adóköteles rész után megfizetett adót, mint elismert költséget a teljesítés évében (tehát az adóévet követő évben) lehet elszámolni.
Egyéb rendelkezések
A 10 ezer forint egyedi értéket meghaladó üzleti ajándékok személyi jövedelemadó-kötelezettségét a természetbeni juttatásokra vonatkozó általános rendben kell teljesíteni (a juttatást követően).
Az egyéb természetbeni juttatások után a juttatást követően kell a közterheket megfizetni a következő hónap 12-éig és a juttatás időpontja szerinti kötelezettségként kell bevallani.
Reprezentációs fogalomtár* Adóév * Adóév a számvitelről szóló törvény szerinti gazdálkodónál az üzleti év, egyébként az adózás rendjéről szóló törvény szerinti adóév. (Az Art. szerint adóév az a naptári év, amelyre az adókötelezettség vonatkozik, továbbá a számvitelről szóló törvényben meghatározott beszámoló adataira épülő adó és adó jellegű kötelezettségek tekintetében a számvitelről szóló törvény szerinti üzleti év.) * Elszámolt éves összes bevétel * Elszámolt éves összes bevételnek minősül a kifizető által az adóévre vonatkozó beszámolóban – ide nem értve az összevont (konszolidált) beszámolót – kimutatott (ennek hiányában az adóév utolsó napjára vonatkozó könyvviteli zárlat alapján megállapított) összes bevétel, egyéni vállalkozónál az adóévi vállalkozói bevétel. * Juttató * Juttató a kifizető, továbbá a külföldi illetőségű jogi személy és jogi személyiség nélküli szervezet. * Reprezentáció * Reprezentáció a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.). * Üzleti ajándék * Üzleti ajándék a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott ajándék (ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás, valamint a kizárólag erre szóló utalvány), ide nem értve az értékpapírt. |
Adómentes természetbeni juttatások* Adómentes * a munkáltató által a magánszemély nyugdíjba vonulásakor természetben adott egyszeri ajándék értékéből a 15 000 forintot meg nem haladó összeg, továbbá a társadalmi szervezettől, az egyháztól évente egy alkalommal kapott, valamint a vetélkedő és a verseny díjaként kapott tárgyjutalom értékéből az 5000 forintot meg nem haladó összeg, továbbá összeghatártól függetlenül a versenyen vagy vetélkedőn nyert érem, trófea, azzal, hogy a rendelkezés alkalmazásában nem minősül tárgyjutalomnak az értékpapír; * a kifizető által a magánszemélynek kifizetőnként legfeljebb évi három alkalommal adott, az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott kis értékű ajándék, valamint a köztársasági elnök, az Országgyűlés elnöke, a miniszterelnök, a külügyminiszter és a honvédelmi miniszter által az államközi és az államok feletti szervezetekkel kapcsolatos diplomáciai esemény alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.), adott ajándék; a külügyminiszter és a honvédelmi miniszter esetében ide kell érteni azt az esetet is, amikor az előzőeket külképviselet által közvetve nyújtja. (Kis értékű ajándék az áfa-törvény rendelkezése szerint: a másnak ingyenesen és alkalmi jelleggel juttatott termék, nyújtott szolgáltatás, amelynek az egyedi, adót is tartalmazó forgalmi értéke, ilyen érték hiányában pedig az adóval együtt számított beszerzési ára vagy előállítási költsége nem haladja meg az 5000 forintot.) |
Reprezentáció és üzleti ajándék utáni adókötelezettség az eltérő üzleti évet alkalmazóknál* A reprezentáció és a 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok adóköteles része utáni adót az adóévben (üzleti évben) elszámolt éves összes bevétel megállapítására előírt időpontot követően kell megállapítani, és a bevétel megállapításának hónapját követő hónap 12-éig kell megfizetni. A megállapított adót a bevétel megállapítása hónapjának kötelezettségeként, a következő havi, negyedéves, illetőleg éves bevallásban kell bevallani. * Az adóköteles rész utáni adót – előző bekezdésben foglaltak alapján – egy teljes adóévre kell megállapítani. Az adóév az eltérő üzleti évet alkalmazó adóalanyok esetében eltér a naptári évtől, amely adóév magában foglalja azt az időszakot is, amelyben a mértékadó abszolút értékelési korlát a reprezentációnál 10 millió forint, a 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándéknál az átlagos statisztikai állományú létszámmal számított résznél személyenként 5000 forint. * Az Szja-tv. a megemelkedett korlát miatt – eltérő üzleti évet alkalmazók esetében – nem ír elő évek közötti arányosítási kötelezettséget, továbbá arra vonatkozóan sem tartalmaz rendelkezést, hogy a naptári évtől eltérő üzleti év esetén kizárólag a 2004-ben kezdődő új üzleti évre lehet alkalmazni a módosított korlátokat, ezért az emelt korlát alkalmazása a 2004-ben záródó eltérő üzleti évet alkalmazó adózó esetében nem zárható ki. * (2004/46. APEH iránymutatás, PM Jövedelemadók főosztálya 6024/2004. – APEH Adójogi főosztálya 1227211161/2004.; Adó és Ellenőrzési Értesítő 2004/6. száma |